Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-07 / 210. szám
1987. szeptember 7. • PETŐFI NÉPE • 5 Libanevelők Kiskunmajsán A Kiskunmaj- sai Petőfi Termelőszövetkezetben 1985-ben veszteséget hozott a juhászat. Gyors intézkedések után az állományt vállalkozókhoz helyezték ki, a meglévő épületeket pedig átalakították. A juhhodá- lyokba liba- törzsállomány került. A választás igazán nem volt nehéz, hiszen ezen a tájon múltja van a libanevelésnek. A landesi ludak tojása útrakel ugyan Orosházára — hiszen ma még nem rendezkedett be a gazdaság keltetésre — de onnan nagyon jó gazdasági mutatókkal, a termelőkkel egyeztetett időpontok szerint érkezik vissza a naposliba. A téesz nyolcvan tagja vállalkozik az állatok felnevelésére, illetve tömésére. A gazdaság szervezésében a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalathoz taFigyelemmel, Szövetkezeti iroda magánházban Az általános tájékoztató után nyakunkba vesz- szük a környéket. A téesz elnöke, Zs. Klucsó Vilmos először a libával foglalkozó ügyintéző házához irányít, mondván: — Nem hiszem, hogy gyakran láthat ilyet, kibéreltük a ház — másutt így mondanák nyári konyháját. Itt rendezik a kistermelők ügyeit. Nemcsak munkaidőben persze, hiszen itt a család bármelyik tagja azonnal segít a betérő termelőnek. A csöppnyi irodává alakított helyiség asztalain emeletnyi magasságban sorakoznak a papírok, időnként meg- megcsördül a telefon. Pelikán László és felesége, Marika azonban most nem a szövetkezet ügyeiről, hanem saját kistermelői munkájáról beszél: — Hetedik éve, hogy mi is beneveztünk a libatartók csapatába — mondja a családfő. — Neveljük és tömjük is az állatokat. Tapasztalatunk szerint így kevésbé törődik a jószág, nem kell újra meg újra megszoknia a helyét, jobbak az eredményeink. Most 130 szürke lan- desink van, holnap szállítják el őket. — Végre egy kicsit szusszanhatunk — sóhajt nagyot Marika — amíg a tömési időszak tart, szinte se éjjelünk, se nappalunk. Igaz ugyan, hogy géppel végezzük a munkát, az is igaz, hogy akinek gyakorlata van, fél óra—háromnegyed óra alatt ennyinek a végére ér. De naponta hétszer kell megindítani a gépelés minden egyes állatot kézbefogni. És mindez tart 14—17 napig. — Valóban olyan nagy a kockázata a májliba tartásának? — Ajaj. Aki nekilát ennek a munkának, előszörre általában „bejön", mert nagyon figyel, óvatos. Aztán a második turnusnál már egy kicsit elengedi magát és rögtön'megvan a baj. Sajnos több ilyen példát tudunk — válaszol Pelikán László — Rizikó a máj nagysága is. Egészen addig, míg,kibontva nem látja az ember. Ha nem elég jó a rainővaly 38 ezer, a kecskemétihez 83 ezer libát szállítottak. A szövetkezet így a takarmány- és a libaforgalmazáson 1,8 millió forintos tiszta nyereséget ért el. Az idén tavasszal megszervezték a toll felvásárlását is, még ebben az évben mintegy harmincmillió forint értékűt szeretnénk átadni feldolgozásra. hozzáértéssel • Pelikán Lászlóné örömmel nyugtázza: szépek a libák scgc. bizony a húsra hizlalt liba cs a májliba húsának kilogrammja' között lévő nagy árkülönbséget nem hozza. Mi általában hét turnust csinálunk, ilyenkor nyáron a nagy meleg, miatt még inkább kejl vigyáznunk. Úgy is megpróbálunk segíteni magunkon, hogy a kieső időszakokban nevelést vállalunk. Szeptember végén vágjuk a naposlibákat... — Nem sajnálja a libákat? Gondolom, nem lehet túl kellemes nekik a főzött kukoricát nyeldekelni — fordulok az asszonyhoz. — Eleinte nagyon sajnáltam őket, aztán „megszoktuk” egymást. Meg rájöttem arra is, ha nem úgy csinálom, ahogy kell, nem híznak eléggé, mi pedig koldusbotra jutunk. Egyébként is, most már inkább jó érzés, amikor látom, hogy dudorodik a liba hasa, nő a mája. Ilyenkor mindig a három gyerekemre gondolok, meg arra, mit kell megvennünk majd a kapott pénzből. Víz, liba, toll Kövesút, földút porzik a kocsi alatt, míg bekopogtatunk Abonyi Mihályék portájára. Menet közben a gazdáról csak ennyit mond a tsz elnöke: sok ilyen traktorosra lenne szükségünk. Szemét dörzsölve lép ki felesége hívására a szobából Abonyi Mihály. A szénabetakarítást pihenné ki a megzavart delelőben. — Innen nem messze laktunk, édes- anyámékkal közösen vettük meg ezt a tanyát. Igen jó helyre építették annak idején, itt a hátunk mögött a termálkút • Vizen a gágogó csapat az Abonyí- portán vize elárasztja a környéket. Nekünk meg jól jött, mert így vízen tarthatjuk a libáinkat. Előbb megpróbáltunk mi is májra hizlalni, ^ztán rájöttünk, az munka mellett nem megy. A feleségem gyesen van, így a nevelés és a tépés nekünk kézenfekvő megoldás. Most kétezres az állomány, négyszer tépünk meg egy ludat és kapunk róluk darabonként olyan hatvan deka tollat. Ez igen jó eredmény! — Mennyi munkával jár ennyi állat tartása? — Nagyok sokkal. Amíg kicsik a libák, riíncs alvás. Állandó figyelmet igényednek. Ilyenkor már kinn vannak a tavon, legeltetjük őket, és naponta olyan 15 talicska kukoricát öntünk eléjük. A legutóbbi kopasztás körülbelül öt hete volt. Ezt kalákába csináljuk, tizenöt asszony két nap alatt képes megtépni ennyi libát. — Mindig ennyi állatot tartottak? — Az idén a legtöbbet. Négy éve volt hasonló nagyságú állományunk, csakhogy akkor 1800 elpusztult, fertőzést kaptak. Az nagyon szerencsétlen évünk volt, hiszen általában olyan száz állat ' pusztul el. r-r^Hogy tervezik, meddig tartanak libát? Őszintén, kezdek kiborulni! A szövetkezetben igyekszem tisztességesen ellátni a munkámat, utána meg még itt vannak ezék is —^mutatja a gágogó csapatot a fiatalember. — Meg nem csak a munkáról van szó. Állandóan kell, hogy forgótőkénk legyén, ami manapság elég nehéz. Keltetés termálenergiával Alig érünk a törzsállomány kapujához, mikor már láncszaggató ugatásba kezd a telep őrzője. Csititására, no meg a vendégek fogadására lép ki a pihenőszobából Lukács Vencelné. — Borzasztó ez a meleg — fordul az elnökhöz. — Nézze, hogy pihegnek a libák! Borzasztóan kell figyelni a vizükre! — Hányon dolgoznak itt? — Két gondozónk és egy takarmá- nyosunk van. Most már csak ügyeletet tartunk. A reggel szoros inkább, etetés, fertőtlenítés, itatás, aztán kaszálunk az állatoknak. Ez úgy déli egy óráig tart. Persze, amikor tojnak a libák, nincs megállás, hiszen kétóránként szedni kell a tojásokat. Ne haragudjanak, de itt az ideje, megnézem az itatókat — búcsúzik a néni. A tsz-központ felé vezető úton még beszélgetünk a szövetkezet vezetőjével az egész libavertikum átfogásának terveiről. Ezek között — persze a távolabbi jövő képeként 4? már a keltetés is szerepel. A jövő év január végétől •í— úgy tűnik I— üzemelni fog a keltető, évente mintegy százezer tojás kerül majd a gépekbe. Gál Eszter A háztáji gazdaságok szerepe Bulgáriában A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Bulgáriában a VIII. ötéves terv időszakában (1981—85) a kedvezőtlen időjárás ellenére az egy főre jutó évi élelmiszer-fogyasztás tovább nőtt: a hús — mintegy 20 kilogrammal — 72,5 kilogrammra, a tej — 23 literrel —^ 192,7 literre, a tojás pedig — több mint 50 darabbal — 265 darabra. A lényegesen megnövekedett kereslet kielégítéséhez a nagyüzemek mellett jelentősen hozzájárultak a háztáji gazdaságok. A Hazafias Front — a legnagyobb bolgár társadalompolitikai tömegszervezet — tekintélyét és szervező erejét latba vetve egyre több mezőgazdasági és ipari dolgozót, nyugdíjast ösztönöz háztáji gazdaságok létesítésére, hogy termékeikkel az önellátás mellett hozzájáruljanak az élelmiszerpiac gazdagításához. • \ Az állami rendelkezések hatására a' mezőgazdasági nagyüzemek minden lehető módon segítik a háztáji gazdaságokat. Biztosítják a vetőmagot, a takarmányt, a munkaeszközöket, kis mezőgazdasági gépeket, az utóbbi időben pedig a magasabb termelékenységet biztosító technológiákat is. A nagyüzemek és a háztáji gazdaságok ekképp szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Nincs itt szó a magánszektor újjáélesztéséről már psak azért sem, mert a háztáji gazdaságok tulajdonosai csak meghatározott földterülettel rendelkezhetnek, s azok megművelésénél bérmunkásokat nem alkalmazhatnak. Szerződéses alapon a háztáji gazdasagok húst, tejet, tojást és számtalan más terméket biztosítanak a közszükséglet kielégítésére. A mennyiségek elérik a több ezer tonnát és a milliós darabszámot, azonban a tartalékok még mindig nincsenek teljes mértékben feltárva. Ezért született a legújabb kormányrendelet, amely a háztáji gazdálkodás további ösztönzését irányozza elő, illetve kilátásba helyez szankciókat is olyan nagyüzemekkel szemben, amelyek nem teljesítik maradéktalanul a háztáji gazdaságok támogatására vonatkozó kötelezettségeiket. A rendelet társszerzője a Hazafias Front Országos Tanácsa jogszabályalkotó, ellenőrző és szabályozó funkciót is teljesít. Bioüveg A Német Demokratikus Köztársaságban a bioüveg hat különféle típusát fejlesztették ki. Ezt az anyagot az emberi testben --- szervpótlóként — több mint húsz helyen lehet alkalmazni. A berlini Charité ortopédiai klinikáján például daganatos betegnél először helyeztek be bioaktív üvegből készült hátgerinccsigolyát. A paciens fél év után gyógyultan hagyta el a betegágyat: fájdalom nélkül tudott újra járni. A jénai egyetemi klinikán nagyothalló beteg „középfülcsontját” helyettesítették bioüveggel. Azóta több betegen is alkalmazták az eljárást, s azok ma már normálisan hallanak. Drezdai orvosok ilyen módon nyakcsigolyát, foggyökeret pótolnak bioüveggel. Manapság már több mint száz beteg köszönheti felgyógyulását ennek az új anyagnak. A bioüveg kikísérletezésének érdeme a jénai Friedrich Schiller Egyetem üvegkutató központjának munkatársaié. A tudósok előbb állatkísérleteken bizonyosodtak meg a bioaktív üveg gyógyászati alkalmazhatóságáról. A VAGYONJEGY MEG A TÖBBIEK A cég érdeke — az én érdekem Valamikor komolyan hittünk abban, hogy miénk a gyár és magunknak építjük. Az államosítás, az első munkásigazgatók kinevezése milliók élménye, történelmi tette volt. Hittünk önmagunkban, a közeli boldog jövőben. Ám idővel kiderült, hogy a hőskori szocializmus nem más, mint illúzió. Arra is rájöttünk igaz elég későn —, hogy pusztán az állami tulajdonból nem csiholható tulajdonosi öntudat. Az állami tulajdonban rejlő társadalmi hajtóenergiák egyre inkább kimerültek, sőt kiderült, hogy szervezeti-irányítási jogi aktusokkal sem lehet azokat igazán mozgásba hozni. Megalakultak a vállalati ön-- kormányzatok, a dolgozó kollektívák és képviselőik tulajdonosi jogokat kaptak, igazgatót választottak. Elvágták a köldökzsinórt, amely a céget a minisztériumhoz, az irányító hatósághoz fűzte. De a vállalati tanácsok így sem bizonyulnak — az jj elképzeléseknek megfelelően — a stratégiai érdekek képviselőinek. Szívesebben döntenek béremelések - U ről és más, a helyzetük alakulását S befolyásoló operatív ügyekben. Vagyis munkavállalói pozíciójuk, és nem a tulajdonosi mivoltuk a cselekvés mozgatórugója. Támogatom, mert ídfízetődik Tapasztalatok és tudományos megállapítások bizonyítják, hogy jelenleg a dolgozó kollektívák elsődlegesen olyan vállalati, üzemi döntésekben készek érdemben részt venni, amelyek közvetlenül érintik őket..Persze nem kizárt a beleszólás a vállalati gazdálkodás egészét érintő stratégiai kérdésekben sem. De mi a garancia arra, hogy a dolgozó ■ „kivárja”, vagy „megéri” a hosszú távú döntés eredményét az adott vállalatnál? A tulajdonosi érdek, csakúgy mint a magasabbrendű. társadalmi érdek elvont fogalom U marad csupán, amennyiben elméleti síkon a tulajdonviszonyokból kívánjuk levezetni. Várható* hogy az önkormányzó vállalatok az alapítói jogot is meg- i kapják. így a tulajdonnal való gázsi dálkodási önállóság teljessé válik jj, yjjj-, jogi.értelegiben.jA. tuIajdonosi érdek érvényesüléséhez a gazdasági tartalmat a vagyonjegyek teremthetik meg. Vagyis lehetővé teszik, hogy a dolgozók önkéntes alapón saját anyagi eszközeikkel részt veil hessenek a vállalati vagyon gyara- jj pításában. Ezáltal nem csupán a vállalat anyagi helyzete javulhat, fejlesztési forrásai bővülhetnek, hall nem a vagyonjegyek tulajdonosai, a „részvényesek” érdekeltté válnak jj a hosszabb távú eredményes munkában, például a fejlesztésben, a hatékony felhalmozásban. Az a cél, hogy a személyes javakhoz, a családi vagyonhoz hasonlóan a közös tulajdonnak is legyen mozgósító, motivációs szerepe. Vállalják-e ezt az önkéntes befektetést az érdekeltek? Méghozzá olyan feltétellel, hogy az állam a vagyonjegyekre nem garantál a kötvényekhez hasonlóan fix kamatjövedelmet. Az osztalék — és ennek megfelelően a vagyonjegy árfolyama — a vállalat jövedelmezőségétől függ majd. A megtakarítás új formája A vállalkozáshoz hasonlóan a vagyonjegy is kockázat hordozója. A vagyonjegyek jegyzése és a jegyzés mértéke pedig a dolgozók egyértelmű állásfoglalása a vállalat jövője, kibontakozási, megújulási programja mellett. Az elkötelező állásfoglalás eleve javítja a holnapi, a holnaputáni nagyobb kereset, a fejlesztés, a vagyonarányos nyereség növelési esélyeit. A vagyonjegyek hosszabb távon jelentős tőkehozzájárulásként, beruházási forrásként szolgálhatnak. A vásárlóerő és az árualap összehangolásának kétféle módja lehetséges. Az egyik: a lakossági jövedelem növekedésének visszafogása, korlátozása. Ez kényszerű, adminisztratív módszer. A másik: a jövedelmek megtakarítható részének visszaforgatása a termelésbe, hogy ne a keresletet, hanem a kínálatot növeljék. Ez viszont csak saját kezdeményezésre és önkéntesen mehet végbe. A szocialista országok gyakorlatát idáig csaknem kizárólag az előző megoldás jellemezte. A második megoldás alkalmazásától vonakodtunk. Valószínűleg a tulajdonformák merev elhatárolása miatt. Lehet, hogy formailag az OTP-takarékbetétek révén megoldottnak tűnt a lakossági megtakarítások „visszaforgatása”. Ténylegesen azonban a lakosság tartós felhalmozásai, biztonsági tartalékai értéküket megőrző-növelő ingatlanokban (telek, hétvégi ház stb.) és ingóságokban (bélyeg, műtárgy, stb.) tárgyiasultak. Áz infláció és az áruhiány egyébként is a pénzbeni megtakarítások ellen hat, serkentve a konzumálást. A lakossági kötvény már új jelenség, jóllehet a jelenlegi. garantált kamatjövedelemmel inkább az átmeneti pénzmegtakarítások egy változata. A vagyonjegy már másfajta befektetés, bár kezdetben nem is annyira gazdasági, mint inkább elvi-politikai jelentőségű. Szocialista magántársulás Az MSZMP Központi Bizottsága a július 2-ai irányelvekben a kibontakozás lehetőségeit elemezve egyebek közt megállapítja: „Az alapvető tulajdonformák változatos kombinációjával megfelelőbb kereteket kell. létrehozni az értékteremtő tevékenység bővítéséhez.” A kombinációban a korábbinál nagyobb súllyal esik latba a személyi, j| a magántulajdon. Fontos társadal- H mi érdek fűződik például ahhoz, hogy a magánvállalkozások nyereségüket ne vagyontárgyakba halmozzák fel, vagy fényűző módon feléljék, hanem vállalkozásuk bővítésére fordítsák. A maszek is csak akkor tevékenykedhet és gazdálkodhat perspektivikusan, ha hisz jj saját jövőjében és érdekelt annak megalapozásában. A magánszektorban különösen bántó és szemetszúró a máról holnapra élés. A gyors meggazdagodás jj szellemének eredményes leküzdéséhez nélkülözhetetlen a társadalmi közvélekedés megváltoztatása. Az jj például, hogy a háztájihoz hasonló-, an tekintsük a magántevékenység ■ más hasznos formáit ugyancsak a §§ szocialista gazdaság szerves részé- jj nek. De intézményes garanciák is szükségesek, hogy a magánvállal- jj kozások meghatározott mértékig ■ növekedhessenek. S olyan megöl- ■ dósokról is célszerű gondoskodni, ■ amelyek e határokon túl átvezetik % a magánvállalkozásokat — a tulaj- | donosok számára is elfogadható | módon — a társadalmi tulajdon- ■ formába. Például valamilyen szoci- §j alista magántársulás létrehozásé- H val. E feladatokat az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő ■ közgazdasági munkaközösség fo- §| galmazta meg, s a Közgazdasági jj Szemle 1987. júniusi száma közölte. Az elvi és gyakorlati tennivalók logikusan következnek a magánkéz- | deményezéseket felkaroló jelenlegi Sj gazdaságpolitikából. A kishitüek jj máris a magántulajdon térhódítá- ■ sáról, a szocializmus hadállásainak feladatától tartanak. Pedig a gya- ■ korlat bebizonyította, hogy a szoci- ali/mus életképességének árt a túl- jj zott védettség, az inkubátor-légkör ( —, használ viszont a külső és a bel- sö kihívás. A szinte nulláról induló ■ magántőkétől ne féltsük a sok milli- ( árd forintos szocialista nemzeti va- gyónt. A szocializmus ügyét nem a ■ magánkezdeményezés veszélyezteti, hanem sokkal inkább a bizalmat- jj lanság, a merevség, a doktrinérség, amely korlátozza mozgásterét, táv- jj lati érvényesülését. Tudomásul kell venni, hogy a ■ szocialista és a magánszférában egyaránt a cselekvés, a kezdemé- nye/és fő mozgatórugója az érdek. ■ Csakhogy nem valamiféle beszű- kiált, hanem távlatos értelmezésben, jj Vagyis az szükséges, hogy a mai tét- jj tek kiállják az erkölcsi megméretés, jj az idő szigorú próbáját. A valós ér- H tékek alapján ítéljünk, s ne a szocia- lista és a magánkezdeményezések ■ közé húzzunk határvonalat, hanem jj a kényelemszeretet, a rövidlátó ön- ■ zés, valamint a messziretekmtő, ál- dozatos jövőépítés közé. Kovács József AZ ŰRKUTATÁS ÚJ NEMZEDÉKE A Szovjetunióban sokoldalú kutatómunka folyik a Phobos terv keretében új típusú űrkészülékek megteremtése céljából, melyeket a Mars, a Phobos és a Nap kutatására kívánnak felhasználni. A Phobos-terv megvalósításában osztrák, bolgár, cseh, finn, francia, lengyel, magyar, NSZK- beli és svájci tudósok, illetve mérnökök vesznek részt. • A Phobos űrkészülék természetes nagyságú makettjét a bourget-i nemzetközi légi szalon kiállítására készítik.
