Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-07 / 210. szám

1987. szeptember 7. • PETŐFI NÉPE • 5 Libanevelők Kiskunmajsán A Kiskunmaj- sai Petőfi Terme­lőszövetkezetben 1985-ben veszte­séget hozott a ju­hászat. Gyors in­tézkedések után az állományt vál­lalkozókhoz he­lyezték ki, a meg­lévő épületeket pedig átalakítot­ták. A juhhodá- lyokba liba- törzsállomány ke­rült. A választás igazán nem volt nehéz, hiszen ezen a tájon múltja van a libanevelésnek. A landesi ludak tojása útrakel ugyan Orosházá­ra — hiszen ma még nem rendez­kedett be a gazdaság keltetésre — de onnan nagyon jó gazdasági mutatókkal, a termelőkkel egyeztetett időpontok szerint érkezik vissza a naposliba. A téesz nyolcvan tagja vállalkozik az állatok felnevelésére, illetve tömésére. A gazdaság szervezésében a Kiskunha­lasi Baromfifeldolgozó Vállalathoz ta­Figyelemmel, Szövetkezeti iroda magánházban Az általános tájékoztató után nyakunkba vesz- szük a környéket. A téesz elnöke, Zs. Klucsó Vilmos először a libával foglalkozó ügyin­téző házához irá­nyít, mondván: — Nem hi­szem, hogy gyak­ran láthat ilyet, kibéreltük a ház — másutt így mondanák nyári konyháját. Itt rendezik a kis­termelők ügyeit. Nemcsak munkaidő­ben persze, hiszen itt a család bárme­lyik tagja azonnal segít a betérő terme­lőnek. A csöppnyi irodává alakított helyi­ség asztalain emeletnyi magasságban sorakoznak a papírok, időnként meg- megcsördül a telefon. Pelikán László és felesége, Marika azonban most nem a szövetkezet ügyeiről, hanem saját kis­termelői munkájáról beszél: — Hetedik éve, hogy mi is benevez­tünk a libatartók csapatába — mondja a családfő. — Neveljük és tömjük is az állatokat. Tapasztalatunk szerint így kevésbé törődik a jószág, nem kell újra meg újra megszoknia a helyét, jobbak az eredményeink. Most 130 szürke lan- desink van, holnap szállítják el őket. — Végre egy kicsit szusszanhatunk — sóhajt nagyot Marika — amíg a tömési időszak tart, szinte se éjjelünk, se nappalunk. Igaz ugyan, hogy géppel végezzük a munkát, az is igaz, hogy akinek gyakorlata van, fél óra—há­romnegyed óra alatt ennyinek a végére ér. De naponta hétszer kell megindítani a gépelés minden egyes állatot kézbe­fogni. És mindez tart 14—17 napig. — Valóban olyan nagy a kockázata a májliba tartásának? — Ajaj. Aki nekilát ennek a munká­nak, előszörre általában „bejön", mert nagyon figyel, óvatos. Aztán a második turnusnál már egy kicsit elengedi ma­gát és rögtön'megvan a baj. Sajnos több ilyen példát tudunk — válaszol Pelikán László — Rizikó a máj nagysá­ga is. Egészen addig, míg,kibontva nem látja az ember. Ha nem elég jó a rainő­valy 38 ezer, a kecskemétihez 83 ezer libát szállítottak. A szövetkezet így a takarmány- és a libaforgalmazáson 1,8 millió forintos tiszta nyereséget ért el. Az idén tavasszal megszervezték a toll felvásárlását is, még ebben az évben mintegy harmincmillió forint értékűt szeretnénk átadni feldolgozásra. hozzáértéssel • Pelikán Lászlóné örömmel nyugtáz­za: szépek a libák scgc. bizony a húsra hizlalt liba cs a májliba húsának kilogrammja' között lévő nagy árkülönbséget nem hozza. Mi általában hét turnust csinálunk, ilyenkor nyáron a nagy meleg, miatt még inkább kejl vigyáznunk. Úgy is megpróbálunk segíteni magunkon, hogy a kieső időszakokban nevelést vállalunk. Szeptember végén vágjuk a naposlibákat... — Nem sajnálja a libákat? Gondo­lom, nem lehet túl kellemes nekik a fő­zött kukoricát nyeldekelni — fordulok az asszonyhoz. — Eleinte nagyon sajnáltam őket, aztán „megszoktuk” egymást. Meg rá­jöttem arra is, ha nem úgy csinálom, ahogy kell, nem híznak eléggé, mi pe­dig koldusbotra jutunk. Egyébként is, most már inkább jó érzés, amikor lá­tom, hogy dudorodik a liba hasa, nő a mája. Ilyenkor mindig a három gyere­kemre gondolok, meg arra, mit kell megvennünk majd a kapott pénzből. Víz, liba, toll Kövesút, földút porzik a kocsi alatt, míg bekopogtatunk Abonyi Mihályék portájára. Menet közben a gazdáról csak ennyit mond a tsz elnöke: sok ilyen traktorosra lenne szükségünk. Szemét dörzsölve lép ki felesége hí­vására a szobából Abonyi Mihály. A szénabetakarítást pihenné ki a meg­zavart delelőben. — Innen nem messze laktunk, édes- anyámékkal közösen vettük meg ezt a tanyát. Igen jó helyre építették annak idején, itt a hátunk mögött a termálkút • Vizen a gágogó csapat az Abonyí- portán vize elárasztja a környéket. Nekünk meg jól jött, mert így vízen tarthatjuk a libáinkat. Előbb megpróbáltunk mi is májra hizlalni, ^ztán rájöttünk, az munka mellett nem megy. A feleségem gyesen van, így a nevelés és a tépés nekünk kézenfekvő megoldás. Most kétezres az állomány, négyszer tépünk meg egy ludat és kapunk róluk dara­bonként olyan hatvan deka tollat. Ez igen jó eredmény! — Mennyi munkával jár ennyi állat tartása? — Nagyok sokkal. Amíg kicsik a libák, riíncs alvás. Állandó figyelmet igényednek. Ilyenkor már kinn vannak a tavon, legeltetjük őket, és naponta olyan 15 talicska kukoricát öntünk elé­jük. A legutóbbi kopasztás körülbelül öt hete volt. Ezt kalákába csináljuk, tizenöt asszony két nap alatt képes megtépni ennyi libát. — Mindig ennyi állatot tartottak? — Az idén a legtöbbet. Négy éve volt hasonló nagyságú állományunk, csak­hogy akkor 1800 elpusztult, fertőzést kaptak. Az nagyon szerencsétlen évünk volt, hiszen általában olyan száz állat ' pusztul el. r-r^Hogy tervezik, meddig tartanak libát? Őszintén, kezdek kiborulni! A szövetkezetben igyekszem tisztessé­gesen ellátni a munkámat, utána meg még itt vannak ezék is —^mutatja a gágogó csapatot a fiatalember. — Meg nem csak a munkáról van szó. Állan­dóan kell, hogy forgótőkénk legyén, ami manapság elég nehéz. Keltetés termálenergiával Alig érünk a törzsállomány kapujá­hoz, mikor már láncszaggató ugatásba kezd a telep őrzője. Csititására, no meg a vendégek fogadására lép ki a pihenő­szobából Lukács Vencelné. — Borzasztó ez a meleg — fordul az elnökhöz. — Nézze, hogy pihegnek a libák! Borzasztóan kell figyelni a vizük­re! — Hányon dolgoznak itt? — Két gondozónk és egy takarmá- nyosunk van. Most már csak ügyeletet tartunk. A reggel szoros inkább, etetés, fertőtlenítés, itatás, aztán kaszálunk az állatoknak. Ez úgy déli egy óráig tart. Persze, amikor tojnak a libák, nincs megállás, hiszen kétóránként szedni kell a tojásokat. Ne haragudjanak, de itt az ideje, megnézem az itatókat — búcsúzik a néni. A tsz-központ felé vezető úton még beszélgetünk a szövetkezet vezetőjével az egész libavertikum átfogásának ter­veiről. Ezek között — persze a távolab­bi jövő képeként 4? már a keltetés is szerepel. A jövő év január végétől •í— úgy tűnik I— üzemelni fog a keltető, évente mintegy százezer tojás kerül majd a gépekbe. Gál Eszter A háztáji gazdaságok szerepe Bulgáriában A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Bulgáriában a VIII. ötéves terv időszakában (1981—85) a kedvezőtlen időjárás ellenére az egy főre jutó évi élelmiszer-fogyasztás tovább nőtt: a hús — mintegy 20 kilogrammal — 72,5 kilogrammra, a tej — 23 literrel —^ 192,7 literre, a tojás pedig — több mint 50 darabbal — 265 darabra. A lénye­gesen megnövekedett kereslet kielégíté­séhez a nagyüzemek mellett jelentősen hozzájárultak a háztáji gazdaságok. A Hazafias Front — a legnagyobb bol­gár társadalompolitikai tömegszerve­zet — tekintélyét és szervező erejét lat­ba vetve egyre több mezőgazdasági és ipari dolgozót, nyugdíjast ösztönöz háztáji gazdaságok létesítésére, hogy termékeikkel az önellátás mellett hoz­zájáruljanak az élelmiszerpiac gazdagí­tásához. • \ Az állami rendelkezések hatására a' mezőgazdasági nagyüzemek minden lehető módon segítik a háztáji gazdasá­gokat. Biztosítják a vetőmagot, a ta­karmányt, a munkaeszközöket, kis me­zőgazdasági gépeket, az utóbbi időben pedig a magasabb termelékenységet biztosító technológiákat is. A nagyüze­mek és a háztáji gazdaságok ekképp szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Nincs itt szó a magánszektor újjáélesz­téséről már psak azért sem, mert a ház­táji gazdaságok tulajdonosai csak meg­határozott földterülettel rendelkezhet­nek, s azok megművelésénél bérmun­kásokat nem alkalmazhatnak. Szerződéses alapon a háztáji gazda­sagok húst, tejet, tojást és számtalan más terméket biztosítanak a közszük­séglet kielégítésére. A mennyiségek elé­rik a több ezer tonnát és a milliós da­rabszámot, azonban a tartalékok még mindig nincsenek teljes mértékben fel­tárva. Ezért született a legújabb kor­mányrendelet, amely a háztáji gazdál­kodás további ösztönzését irányozza elő, illetve kilátásba helyez szankciókat is olyan nagyüzemekkel szemben, ame­lyek nem teljesítik maradéktalanul a háztáji gazdaságok támogatására vo­natkozó kötelezettségeiket. A rendelet társszerzője a Hazafias Front Országos Tanácsa jogszabályal­kotó, ellenőrző és szabályozó funkciót is teljesít. Bioüveg A Német Demokratikus Köztársa­ságban a bioüveg hat különféle típusát fejlesztették ki. Ezt az anyagot az em­beri testben --- szervpótlóként — több mint húsz helyen lehet alkalmazni. A berlini Charité ortopédiai kliniká­ján például daganatos betegnél először helyeztek be bioaktív üvegből készült hátgerinccsigolyát. A paciens fél év után gyógyultan hagyta el a beteg­ágyat: fájdalom nélkül tudott újra jár­ni. A jénai egyetemi klinikán nagyot­halló beteg „középfülcsontját” helyet­tesítették bioüveggel. Azóta több bete­gen is alkalmazták az eljárást, s azok ma már normálisan hallanak. Drezdai orvosok ilyen módon nyakcsigolyát, foggyökeret pótolnak bioüveggel. Ma­napság már több mint száz beteg kö­szönheti felgyógyulását ennek az új anyagnak. A bioüveg kikísérletezésének érdeme a jénai Friedrich Schiller Egyetem üvegkutató központjának munkatár­saié. A tudósok előbb állatkísérleteken bizonyosodtak meg a bioaktív üveg gyógyászati alkalmazhatóságáról. A VAGYONJEGY MEG A TÖBBIEK A cég érdeke — az én érdekem Valamikor komolyan hittünk ab­ban, hogy miénk a gyár és magunk­nak építjük. Az államosítás, az első munkásigazgatók kinevezése milli­ók élménye, történelmi tette volt. Hittünk önmagunkban, a közeli boldog jövőben. Ám idővel kide­rült, hogy a hőskori szocializmus nem más, mint illúzió. Arra is rájöt­tünk igaz elég későn —, hogy pusztán az állami tulajdonból nem csiholható tulajdonosi öntudat. Az állami tulajdonban rejlő tár­sadalmi hajtóenergiák egyre inkább kimerültek, sőt kiderült, hogy szer­vezeti-irányítási jogi aktusokkal sem lehet azokat igazán mozgásba hozni. Megalakultak a vállalati ön-- kormányzatok, a dolgozó kollektí­vák és képviselőik tulajdonosi jogo­kat kaptak, igazgatót választottak. Elvágták a köldökzsinórt, amely a céget a minisztériumhoz, az irányí­tó hatósághoz fűzte. De a vállalati tanácsok így sem bizonyulnak — az jj elképzeléseknek megfelelően — a stratégiai érdekek képviselőinek. Szívesebben döntenek béremelések - U ről és más, a helyzetük alakulását S befolyásoló operatív ügyekben. Va­gyis munkavállalói pozíciójuk, és nem a tulajdonosi mivoltuk a cse­lekvés mozgatórugója. Támogatom, mert ídfízetődik Tapasztalatok és tudományos megállapítások bizonyítják, hogy jelenleg a dolgozó kollektívák el­sődlegesen olyan vállalati, üzemi döntésekben készek érdemben részt venni, amelyek közvetlenül érintik őket..Persze nem kizárt a beleszólás a vállalati gazdálkodás egészét érin­tő stratégiai kérdésekben sem. De mi a garancia arra, hogy a dolgozó ■ „kivárja”, vagy „megéri” a hosszú távú döntés eredményét az adott vállalatnál? A tulajdonosi érdek, csakúgy mint a magasabbrendű. társadalmi érdek elvont fogalom U marad csupán, amennyiben elméle­ti síkon a tulajdonviszonyokból kí­vánjuk levezetni. Várható* hogy az önkormányzó vállalatok az alapítói jogot is meg- i kapják. így a tulajdonnal való gáz­si dálkodási önállóság teljessé válik jj, yjjj-, jogi.értelegiben.jA. tuIajdonosi érdek érvényesüléséhez a gazdasági tartalmat a vagyonjegyek teremthe­tik meg. Vagyis lehetővé teszik, hogy a dolgozók önkéntes alapón saját anyagi eszközeikkel részt ve­il hessenek a vállalati vagyon gyara- jj pításában. Ezáltal nem csupán a vállalat anyagi helyzete javulhat, fejlesztési forrásai bővülhetnek, ha­ll nem a vagyonjegyek tulajdonosai, a „részvényesek” érdekeltté válnak jj a hosszabb távú eredményes mun­kában, például a fejlesztésben, a ha­tékony felhalmozásban. Az a cél, hogy a személyes javak­hoz, a családi vagyonhoz hasonló­an a közös tulajdonnak is legyen mozgósító, motivációs szerepe. Vállalják-e ezt az önkéntes befekte­tést az érdekeltek? Méghozzá olyan feltétellel, hogy az állam a vagyon­jegyekre nem garantál a kötvények­hez hasonlóan fix kamatjövedel­met. Az osztalék — és ennek megfe­lelően a vagyonjegy árfolyama — a vállalat jövedelmezőségétől függ majd. A megtakarítás új formája A vállalkozáshoz hasonlóan a vagyonjegy is kockázat hordozója. A vagyonjegyek jegyzése és a jegy­zés mértéke pedig a dolgozók egyértelmű állásfoglalása a vállalat jövője, kibontakozási, megújulási programja mellett. Az elkötelező állásfoglalás eleve javítja a holnapi, a holnaputáni nagyobb kereset, a fejlesztés, a vagyonarányos nyere­ség növelési esélyeit. A vagyonje­gyek hosszabb távon jelentős tőke­hozzájárulásként, beruházási for­rásként szolgálhatnak. A vásárlóerő és az árualap össze­hangolásának kétféle módja lehet­séges. Az egyik: a lakossági jövede­lem növekedésének visszafogása, korlátozása. Ez kényszerű, admi­nisztratív módszer. A másik: a jöve­delmek megtakarítható részének visszaforgatása a termelésbe, hogy ne a keresletet, hanem a kínálatot növeljék. Ez viszont csak saját kez­deményezésre és önkéntesen mehet végbe. A szocialista országok gya­korlatát idáig csaknem kizárólag az előző megoldás jellemezte. A második megoldás alkalmazá­sától vonakodtunk. Valószínűleg a tulajdonformák merev elhatárolása miatt. Lehet, hogy formailag az OTP-takarékbetétek révén megol­dottnak tűnt a lakossági megtakarí­tások „visszaforgatása”. Ténylege­sen azonban a lakosság tartós fel­halmozásai, biztonsági tartalékai értéküket megőrző-növelő ingatla­nokban (telek, hétvégi ház stb.) és ingóságokban (bélyeg, műtárgy, stb.) tárgyiasultak. Áz infláció és az áruhiány egyébként is a pénzbeni megtakarítások ellen hat, serkentve a konzumálást. A lakossági köt­vény már új jelenség, jóllehet a je­lenlegi. garantált kamatjövedelem­mel inkább az átmeneti pénzmegta­karítások egy változata. A vagyon­jegy már másfajta befektetés, bár kezdetben nem is annyira gazdasá­gi, mint inkább elvi-politikai jelen­tőségű. Szocialista magántársulás Az MSZMP Központi Bizottsá­ga a július 2-ai irányelvekben a ki­bontakozás lehetőségeit elemezve egyebek közt megállapítja: „Az alapvető tulajdonformák változa­tos kombinációjával megfelelőbb kereteket kell. létrehozni az értékte­remtő tevékenység bővítéséhez.” A kombinációban a korábbinál na­gyobb súllyal esik latba a személyi, j| a magántulajdon. Fontos társadal- H mi érdek fűződik például ahhoz, hogy a magánvállalkozások nyere­ségüket ne vagyontárgyakba hal­mozzák fel, vagy fényűző módon feléljék, hanem vállalkozásuk bőví­tésére fordítsák. A maszek is csak akkor tevékenykedhet és gazdál­kodhat perspektivikusan, ha hisz jj saját jövőjében és érdekelt annak megalapozásában. A magánszektorban különösen bántó és szemetszúró a máról hol­napra élés. A gyors meggazdagodás jj szellemének eredményes leküzdésé­hez nélkülözhetetlen a társadalmi közvélekedés megváltoztatása. Az jj például, hogy a háztájihoz hasonló-, an tekintsük a magántevékenység ■ más hasznos formáit ugyancsak a §§ szocialista gazdaság szerves részé- jj nek. De intézményes garanciák is szükségesek, hogy a magánvállal- jj kozások meghatározott mértékig ■ növekedhessenek. S olyan megöl- ■ dósokról is célszerű gondoskodni, ■ amelyek e határokon túl átvezetik % a magánvállalkozásokat — a tulaj- | donosok számára is elfogadható | módon — a társadalmi tulajdon- ■ formába. Például valamilyen szoci- §j alista magántársulás létrehozásé- H val. E feladatokat az MSZMP Köz­ponti Bizottsága mellett működő ■ közgazdasági munkaközösség fo- §| galmazta meg, s a Közgazdasági jj Szemle 1987. júniusi száma közölte. Az elvi és gyakorlati tennivalók lo­gikusan következnek a magánkéz- | deményezéseket felkaroló jelenlegi Sj gazdaságpolitikából. A kishitüek jj máris a magántulajdon térhódítá- ■ sáról, a szocializmus hadállásainak feladatától tartanak. Pedig a gya- ■ korlat bebizonyította, hogy a szoci- ali/mus életképességének árt a túl- jj zott védettség, az inkubátor-légkör ( —, használ viszont a külső és a bel- sö kihívás. A szinte nulláról induló ■ magántőkétől ne féltsük a sok milli- ( árd forintos szocialista nemzeti va- gyónt. A szocializmus ügyét nem a ■ magánkezdeményezés veszélyezteti, hanem sokkal inkább a bizalmat- jj lanság, a merevség, a doktrinérség, amely korlátozza mozgásterét, táv- jj lati érvényesülését. Tudomásul kell venni, hogy a ■ szocialista és a magánszférában egyaránt a cselekvés, a kezdemé- nye/és fő mozgatórugója az érdek. ■ Csakhogy nem valamiféle beszű- kiált, hanem távlatos értelmezésben, jj Vagyis az szükséges, hogy a mai tét- jj tek kiállják az erkölcsi megméretés, jj az idő szigorú próbáját. A valós ér- H tékek alapján ítéljünk, s ne a szocia- lista és a magánkezdeményezések ■ közé húzzunk határvonalat, hanem jj a kényelemszeretet, a rövidlátó ön- ■ zés, valamint a messziretekmtő, ál- dozatos jövőépítés közé. Kovács József AZ ŰRKUTATÁS ÚJ NEMZEDÉKE A Szovjetunióban sokoldalú ku­tatómunka folyik a Phobos terv keretében új típusú űrkészülékek megteremtése céljából, melyeket a Mars, a Phobos és a Nap kutatásá­ra kívánnak felhasználni. A Phobos-terv megvalósításá­ban osztrák, bolgár, cseh, finn, francia, lengyel, magyar, NSZK- beli és svájci tudósok, illetve mér­nökök vesznek részt. • A Phobos űrkészülék természetes nagyságú makettjét a bourget-i nemzet­közi légi szalon kiállítására készítik.

Next

/
Thumbnails
Contents