Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

1987. szeptember 1. • PETŐFI NÉPE t 5 PARTNER A PIACON A Mezőgép Tröszt megszűnése után a mezőgazdasági es élelmiszer- ipari gépgyártó vállalatok létrehozták a Bio-Innokord Közös Vállalatot. Az elsősorban iparfejlesztéssel, koordiná­ciós tevékenységgel és külkapcsolatok szervezésével foglalkozó új cég az Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium tá­mogatását élvezi és a két főhatóság in­formációs hátterére épült. — Mire vállalkozik a Bio-Innokord — kérdeztük a Területfejlesztési Koor­dinációs Iroda vezetőjétől, v t— Elsősorban az ipari tevékenységet folytató mezőgazdasági üzemek fej­lesztése a feladatunk, — válaszolja Ob- reczán László. Emellett a gazdaságilag elmaradott és kedvezőtlen adottságok­kal rendelkező körzetekben új ipartele­pítésekkel igyekszünk enyhíteni a fog­lalkoztatottsági gondokén. Ilyen ki­emelten hátrányos helyzetű térségnek számít kormányhatározat szerint Bara­nya, Békés, Vas, Zala, Somogy, Sza- bolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye. De természetesen a felsorol­takon kívül más megye, így Bács- Kiskun is igénybe veheti szolgáltatása­inkat. ' — Tehát közvetítenek az ipari tevé­kenységet fogadó és felajánló szerveze­tek között. Milyen eredménnyel? jE- Számottevő eredményekről még nem tudunk beszámolni. Tapasztalata­ink szerint a gazdálkodó szervezetek várakozó állaspontra helyezkedtek. A nagyobb vállalatokat az új szabályo­zók bevezetése, míg a kisebb gazdálko­dó egységeket a céltudatos tervezés hiá­nya hátráltatja abban, hogy kimozdul­janak a holtpontról. Az utóbbi hozzá­állást nehéz megmagyarázni. A fejlesz­téssel kapcsolatos pályázati kérelmek­ből az derült ki, hogy az elképzelések esetlegesek, ötletszerűek, nincsenek kellőképpen előkészítve, a piac oldalá­ról pedig meg sem vizsgálják az értéke­sítési lehetőségeket. Erre a gondolko­dásmódra a „próbáljuk meg, hátha si­kerül” felfogas az érvényes. Éppen ezért pillanatnyilag a megalapozatlan elképzelések helyett nagyobb lehetősé­get látok a mezőgazdasági nagyüze­mekben már meglévő ipari kapacitások jobb kihasználásában, a már üzemelő berendezésekre alapozott fejlesztések­ben. A Területfejlesztési Koordinációs Iroda ehhez nagy segítséget nyújthat. — Milyen felhasználható ismeretek­kel rendelkeznek? —- Az említett körzetekre vonatko­zóan felmérést készítettünk. A kitöltött és visszaküldött kérdőívekből arra kaptunk választ, hogy az üzemekben milyen eszközök és mekkora szabad munkaerő, illetve termelőkapacitás áll kihasználatlanul. A térség száznyolc­van, többnyire mezőgazdasági tevé­kenységét folytató üzemében tájéko­zódtunk. Nyilvántartunk hatvan olyan jelentkezőt is, akik nem a kijelölt kör­zetekbe tartoznak, ám mégis keresik az együttműködés lehetőségét. Arról, hogy az ipari üzemek milyen tevékeny­ségeket tudnának átadni és kitelepíteni az elmaradott területek mezőgazdasági üzemeibe, az Ipari Minisztériumtól szerzünk be információkat, de saját Új cég — mélyvízben 9 A Balota- szállási Kossuth Tsz varrodája. Könnyítené a Bio- Innokord munká­ját, ha a gyártók és a kereskedők gyorsabban kö­vetnék a piaci mozgásokat 9 Leveszöld- ség-szárítmány készítése a Fajszi Kék Duna Tsz- ben. A Bio-Inno- kord elsősorban az ipari tevékeny­ségeket folytató mezőgazdasági üzemeket szeretné fejleszteni. magunk is szorgalmazzuk a vállalatok­kal történő közvetlen kapcsolatfelvé­telt. — Ezek szerint elsősorban a meglévő kapacitások lekötésében, a megrendelé­sek piaci közvetítésében tudnak eredmé­nyesen közreműködni.- Munkánkat könnyítené, ha a gyártók és a kereskedelmi vállalatok gyorsabban követnék a piaci mozgáso­kat. Ajánlataink elfogadását általában hosszadalmas és körülményes ügyinté­zés előzi meg. A kereskedelem részéről hiányzik az információk visszajelzése, de a külkereskedelem is magára hagyja a termelőket. Mindezeket a buktatókat a lehetőségek felkutatásával és a kap­csolatok szorosabbra fűzésével igyek­szünk kiküszöbölni. Nemcsak a megyei tanácsokkal, hanem bankokkal, sőt — kölcsönbérletre és tőkés importból származó gépek behozatalára?— kül­földi vállalatokkal is felvettük a kap­csolatokat. Szakmai segítséget a mező- - gazdasági és élelmiszer-ipari gépgyár­tás, a biotechnológia és a biohő-hasz- nosítás területéről a budaörsi irodaház­ban dolgozó munkatársaktól kapunk. — A fejlesztések megvalósításánál számítanak az üzemek saját pénzügyi forrásaira. Van-e más anyagi lehetősé­gük? — Létezik egy elkülönített, három- milliárd forintos, úgynevezett terület- fejlesztési és szervezési alap a kiemelten hátrányos helyzetű térségek támogatá­sára. Ezt az összeget a VII. ötéves tervi­dőszakban az előzőekben felsorolt me­gyék között kell elosztani. Az első há­rom évben 750 millió forintot, az utol­só két évben pedig a maradékot hasz­nálhatják fel. Ezen kívül az egyéb pá­lyázati úton elérhető összegekre is fel­hívjuk az érdeklődők figyelmét — saját anyagi eszközökkel nem rendelkezünk. Reméljük persze, hogy a későbbiekben egyre több mezőgazdasági üzem részé­re végezhetünk hasznos közvetítői te­vékenységet. Kisvágó Árpád HULLADÉKHASZNOSÍTÁS Környezetbarát ólomvisszanyerő Gyöngyösorosziban Még az ércbánya bezárásán dolgoz­nak a munkások Gyöngyösorosziban, de már megkezdődött a felszíni terep rendezése, itt épül fel ugyanis az ország első akkumulátor- és ólomhulladék­feldolgozója. Az Országos Érc- és Ás­ványbányák központjában azt mond­ják: szerkezetváltásra készülődnek. Az ólomércet adó bányát bezárják, gazda­ságtalannak ítélték a termelését. A munkások egy része új munkahelyre került, többen nyugdíjba vonultak, de vagy háromszáz embert, a törzsgárdát szeretné a vállalat megtartani. Ez és a kihasználatlanul álló infrastruktúra tette úgymond ideális hellyé Gyön- gyösoroszit az ólomvisszanyerő telepí­tésére. Sokba kerül a szállítás Szükség van-e ma akkumulátor- és ólomhulladék-feldolgozóra? Ha arra gondolunk, hogy viszonylag sok sze­mét szennyezi a levegőt, a földet, az embert, s a visszanyerő csökkentheti az ártalmakat, akkor bizonyára sokan voksolnak mellette. Pillanatnyilag igen sokféleképpen „tüntetjük el” ezeket a veszélyes hulladékokat. Elsőként a bér­munkát kell említeni. Az akkumuláto­rokat savtalanítás után a Német De­mokratikus Köztársaságba szállítjuk, aholis a feibergi üzem visszanyeri a még használható fémet. Ez azonban komoly költségekkel jár, egyebek mel­lett egyre többe kerül a szállítás. Az igazi gondot azonban a még létező sa­vas akkuk jelentik. Ezeket voltaképpen speciális eszközökkel és módszerekkel lehet környezetbarát módon egyik helyről a másikra vinni. Számítás sze­rint az oda-vissza fuvarozás majdnem 50 ezer tonna anyagot érint évente. Az előfeldolgozást idehaza a nagytétényi üzem végzi, amely — szakvélemény szerint — komolyan károsítja a kör­nyezetet. A gyöngyösoroszi üzem belé­pésével ez a veszélyforrás megszüntet­hető. Kevéssé ismert, hogy egy bizo­nyos mennyiségű magas ólomtartalmú hulladékot devizáért eladunk. Mind­ezeken túl, sajnos, még viszonylag sok, begyűjtetlen ólomtartalmú hulladék szennyezi közvetlenül a környezetet or­szágszerte. Osztrák és nyugatnémet technológiával Ezen a gyakorlaton változtathatna a gyöngyösoroszi feldolgozó. A beruhá­zás hozzávetőlegesen 500 millió forint­ba kerül. A gyártási eljárást know-how formájában nyugati konzorcium szál­lítja. Tagjai: az osztrák Voest Alpine és a nyugatnémet KHD Humoldt Wedag. Előbbi az előkészítő, utóbbi a kohásza­ti részleget biztosítja. A minap tisztá­zódtak az utolsó részletkérdések is, az OÉAB és a KHD megkötötte a szerző­dést. Ennek értelmében a nyugatnéme­tek átadnak minden olyan információt a magyaroknak, amelyek birtokában hozzáláthatnak a tervezők a munká­hoz. Igyekezniük kell, hiszen nemcsak- hogy el kell kezdődnie 1987-ben az építkezésnek, hanem az üzemcsarnok­nak fogadóképesnek is kell lennie. Még ebben az évben megkezdődik a gép­szállítás. A hírre felkapták a fejüket a magyar építőipari szervezetek, mivel majd mindnek van szabad kapacitása. Kö­vetkezésképp: elhalmozták ajánlatok­kal az Országos Érc- és Ásványbáiiyá- kat. Megbízást még nem kapott egyi­kük sem. Mindenesetre nagy próbaté­tel lesz a gyöngyösoroszi üzem. A gépegységek tehát különböző helyről származnak, de a konzorcium garanciát vállalt arra, hogy egységesí­tik azokat, vagyis zökkenők nélkül dol­goznak majd. A berendezésekért egyébként zömmel magyar termékek­kel fizetünk. A konzorcium garantálja, hogy a termelő berendezések képesek lesznek a nyugatnémetnél is szigorúbb magyar környezetvédelmi előírások­nak megfelelni. Ezt megerősíti dr. Reinhard Fischer nyugatnémet ipari környezetvédelmi szakértő. Szakvéleményében meghatá­rozta a telepítés feltételeit és részleteit. Hangsúlyozta, a környezetvédő terme­lésnek alapfeltétele a telepítési, a tech­nológiai, az üzemeltetési, a karbantar­tási előírások maradéktalan betartása. És az állandó és szigorú belső ellenőr­zés. Már a feldolgozó építésekor, a gé­pek felszerelésekor igen körültekintő munkát kell végezni. Külföldön tanulják Persze az a szerencsés, ha a majdani dolgozók, vezetők időben felkészülhet­nek, elsajátíthatják a különböző mun­kafázisokat, javítási módokat, a beren­dezések kezelését. Elképzelések szerint néhány magyar munkás és vezető jövő­re külföldre utazik, hogy az anyaválla­lat helyszínén tanulmányozza a tenni­valókat, az üzemeltetést, a berendezé­sek kezelését, a technológiai részlete­ket. Másutt, más országban is dolgozik ilyen, vagy ehhez hasonló hulladék- hasznosító. A világ országai által éven­te felhasznált ólommennyiség negyven százalékát hulladékból nyerik. Ha egyenként vizsgáljuk az államok gya­korlatát, szembetűnő, hogy minél ki­sebb a nemzeti ipar felhasználta ólom mennyisége, annál nagyobb arányban származik az másodlagos nyersanyag­ból. Magyarország különösen jó ered­ményt ért el a hulladékhasznosításban, a felhasznált ólom hatvan százaléka másodnyersanyagból származik. És so­kan úgy vélik, ez az arány tovább nö­velhető, vannak még tartalékok. Ezek kiaknázására éppen a gyöngyösoroszi kinyerő lesz hivatott. Elsősorban a na­gyobb feldolgozással és a nagyobb fémkihozatallal. Megkezdődött tehát a beruházás Gyöngyösorosziban. Évi termelési ér­téke megközelíti majd a 480 millió fo­rintot. Ha minden igaz: 1989-ben kezd dolgozni az üzem. Horváth Teréz AMIT ÉRDEMES LENNE SEGÍTENI, PÉNZELNI: Génátültetéssel — fagytűrő növények Beszélgetés két kutatóbiológussal Dr. Koncz Csaba és dr. Kálmán Zsuzsa M olekuláris genetika. Másfél évti­zeddel ezelőtt még a tudomá­nyos fantasztikus irodalomban is csak elvétve használt kifejezés, ma — kis túlzással — a mindennapok gyakorla­ta. Rejtelmeibe egyre beljebb hatolnak a tudósok és mind több eredményét hasznosítja például a mezőgazdaság. E tudományággal foglalkozik dr. Koncz Csaba és dr. Kálmán Zsuzsa kutatóbiológus házaspár is. A világ több vezető intézetében megfordultak már hosszabb-rövidebb ideig. Most ép­pen a kölni Max Planck Intézetből ér­keztek haza a szülővárosukba néhány napos nyári pihenésre. Ezt az időt használtuk ki arra, hogy megkeresve őket, munkájukról érdeklődjünk. Kölnben dr. Koncz Csaba az egyik ku­tatócsoport vezetője, munkáját felesé­ge segíti. — Bár mindketten a Magyar Tudo­mányos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának munkatársai, amióta megszerezték diplomájukat, az eltelt majd egy évtized nagy részében még­sem ott, hanem külföldön dolgoztak. Hogyan alakult ez így? — Egészen egyszerűen. Hívtak, men­tünk. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy elszakadtunk a hazai kutatástól! Sőt! Valamennyi tudományos közle­ményünkön ez is szerepel: Szegedi Bio­lógiai Központ, Magyarország. Tehát a mi tudományos eredményeink így magyar értékké válnak. — Óriási dolog, hogy magyar kutató egy jónevű intézményben csoportot ve­zethet — veszi át a szót a fiatalasszony —, de az még ennél is nagyobb, hogy az ott kidolgozott szabadalmait haza­hozhatja, hasznosíthatja. Csabának az a lehetőség adatott meg, hogy ezen a szakterületen „megvetette a magyar kutatók lábát” ebben az intézetben. Az ő ajánlására aztán többen kaptak ha­sonló szerződéseket. — Abban ugyan igazad van, hogy az ottani kutatási eredményeket haza le­het hozni — vitatkozik a félj —-, de hasznosítani csak akkor lehet, ha erre megérnek itthon is a feltételek. A tudo­mány területén nincsenek vámszabá­lyok, de a gazdaság fejlettsége határt szabhat terjedésének. Ezekben a jó ne­vű intézményekben az üzleti szempon­tok elsődlegesek. Nagy összegeket fek­tetnek a fejlesztésekbe, és ezért —jog­gal — elváljék, hogy lehető leghama­rabb gyakorlatként alkalmazható ered­ményeket tudjuk felmutatni. Ha egy tudományos közlemény megjelenik, vele párhuzamosan már a szabadalom is közkézre kerül, magyarán: eladható­vá válik. Az alapkutatás néhány lépés­sel jár csak a gyakorlati megvalósulás előtt. — Ez hazánkban azért nem egészen így van. Véleményük szerint miért nem? ■— Többször beszélgettünk már erről — mondja Kálmán Zsuzsa — az az érzésünk és tapasztalatunk is, hogy a hazai biotechnológiába szinte minden „belefér”, a szalámigyártástól a gén­technikáig. A szellemi kapacitással nincs is baj, hanem hiányzik egy lépcső. Az, amelyik képes a menedzselésre. A vezető kutatóintézetek között hihe­tetlenül gyors az információáramlás, és ugyanígy van ez az alapkutatás, a ne­mesítő intézet és a mezőgazdasági nagyüzem között. — A hazai gyakorlatból mi kevés- ilyen megoldásról tudunk. A Meriklón GT talán az, amelyik a merisztéma- szaporitással gyorsan pénzt tudott csi­nálni. De nem szabad elfelejteni, hogy van egy olyan menedzsere, aki szakmai berkekben is elfogadott — szól ismét Koncz Csaba.—Nálunk biológusokat, sőt jó biológusokat képeznek, de általá­ban egyikőjük sem tudja sem önmagát — bár nem ez lenne a legszerencsésebb megoldás—sem mást menedzselni. Azt kellene valahogyan megtanítani az em­berekkel, hogyan lehet gyorsan egy ku­tatói ötletet átvinni, megvalósítani az egész gazdaság érdekében. Egy példát mondok: Bulgáriában, igen előrelátha­tóan biotechnológiai minisztert nevez­tek ki, pontos célokat határoztak meg, és elég nagy összegeket fektetnek a téma technikai fejlesztésébe, a kapcsolatok kiépítésébe. Azt hiszem, a biotechnoló­giát nem szabad csodának tekintem, hanem szabályos, meghatározható pá­lyán mozgó folyamatnak, amely jól al­kalmazható a gazdaság értékteremtő képességének fokozásában. — Eddig a kutatási eredmények fo­gadókészségéről ejtettek szót, arról viszont nem, hogy mi is az, amivel konkrétan foglalkoznak. — Félreértés ne essék, egyikünk sem tartozik a menedzserek közé — neveti el magát Zsuzsa. — Sajnos, nemegy­szer még a saját kutatási dolgainkat is rosszul „ügyintézzük”. — Komolyra fordítva a szót, mi alapkutatásokat végzünk. Olyan tulaj­donságokat igyekszünk bevinni a nö­vényekbe, amelyek eredetileg nincse­nek meg bennük. Példaként: van egy tengeri baktérium, amelyik világit. A fény kibocsátását okozó enzim kó­dolásáért felelős gént átültettük nö­vénybe —’ dohányba —, így az abban végbemenő folyamatokat pontosab­ban kísérhetjük nyomon. Olyan esz­köztár létrehozása a feladatunk, amellyel a más tulajdonságokat hordo­zó gének beviteltechnológiájának elmé­leti és gyakorlati kérdései megoldha­tók. Ami például tudomásunk szerint szülőmegyénket is érdekelhetné: folya­matban lévő kísérletünk a jég kristá­lyosodását gátló fehérjék génjeinek be­ültetése növénybe. Tudomásunk sze­rint az elmúlt években Bács-Kiskunban pusztított a fagy. Ezektől a kísérletek­től pedig éppen azt várjuk, hogy fagy- tűro növényeket kapjunk. A kutatása­ink középpontjában mindig az áll, hogy megismerjük a növényekben vég­bemenő folyamatokat, megértsük, mi­ért és mi történik bennük. Ezután már „csak” egy lépés — amit természetesen nem szalasztunk el — és beavatko­zunk. Mégpedig úgy, hogy a hagyomá­nyos növényt a termelés szempontjából hasznos tulajdonságokkal ruházzuk fel — búcsúzik-Koncz Csaba. A beszélgetés után továbbgondol­kodva, egy ötlet nem hagy nyugton. Az évek óta pusztító fagy megyénkben több százmillió forintra tehető kárt okozott. Többféle próbálkozás történt g- történik—a fagy elleni védekezésre, a technológiától a nemesítésig. De ilyen —: a legkorszerűbb tudomány bevoná­sával—esetleg több növényfajban kia­lakítható fagytűrés, eggyel több utat, lehetőséget kínálna. S ezt nem szabad elszalasztani! Még akkor sem, ha ez pénzbe, esetleg sok pénzbe kerül. Az e kutatási témából születendő szabada­lom egyedi jogú megszerzése a Bács- Kiskun megyei szőlőültetvények szem­pontjából nagyon is belátható gazdasá­gi, jövedelmezőségi követelményekkel járhatna. Ugyanúgy, mintha más meg­lévő, vagy éppen most folytatott kísér­letek produktumát próbálnánk meg „hozzánk menteni”. Essék szó akár a vírusokkal, a baktériumokkal, a gom­bákkal szembeni ellenállás kifejleszté­séről, a biológiai folyamatok felhasz­nálásával létrehozott élelmiszerekről, adalékanyagok előállításáról, de a me­zőgazdaságnak ma még beláthatatlan jövőjét megteremtő egyéb alapkutatási eredményekről. Gál Eszter SZOVJET ÁRUK AZ ŐSZI BNV-N A kiállítás érdekességei A z őszi. Budapesti Nemzetközi Vá­sáron a Szovjetunió hagyomá­nyos módon most is az „A” pavilonban állítja ki termékeit. A kiállítás rendezői több mint 4 ezer terméket mutatnak be, kezdve a népművészeti tárgyaktól és könnyűipari termékektől a gépkocsi­kig. A Szovjetuniónak az őszi BNV-n az a célja, hogy elősegítse a szovjet—ma­gyar kapcsolatok .fejlődését és közvet­len termelési kapcsolatokat alakítson ki szovjet és magyar vállalatok között. Ezenkívül most, a nagy októberi szoci­alista forradalom 70. évfordulójának évében szeretnénk bemutatni a szőriét nép növekvő jólétét és a szovjet fo­gyasztási cikkek exportlehetőségeit. A szovjet kiállításon sok érdekes új­donságot kínál az elektrotechnikai részleg. A látogatók figyelmébe ajánl­juk itt az új szőriét tevécsaládot, az Elektront, a Rubint, Tempét, a külön­féle típusú rádiókészülékeket, hi-fi tor­nyokat, magnósrádiókat, erősítőket, magnetofonokat, lemezjátszókat, hangfalakat stb., valamint elektromos háztartási készülékeket, fűrészeket, hű­tőgépeket, mosógépeket, kávédaráló­kat, húsdarálókat, vasalókat, szamo­várokat, borotvákat, hajszárítókat stb. A Rubin C—290, a Rubin—381D és az Elektron C—288D típusú színes te­levíziók előnyös tulajdonsága, hogy ke­vés áramot fogyasztanak, a kép és a hang tiszta. Érdekes a Vega—335-Szte- reo típusú magnósrádió, amelyet szov­jet és magyar szakemberek kooperáció­ban állítottak elő. A látogatók figyelmét bizonyára fel­kelti majd az Atlant nevű termelési egyesülés részlege, ahol 15, különféle típusú hűtőgépet mutatnak be. Külön kiemelném a Minszk típusú készüléke­ket. Ezek az automata leolvasztású, ki­csi és energiatakarékos hűtőgépek igen keresettek mind a Szovjetunióban, mind külföldön. Az Exportlen és a Raznoexport gya­potból, lenből, gyapjúból szőtt textíliá­kat és a belőlük készített termékeket mutat be. Egy vitrinben világhírű orosz csipkéket és orenburgi kendőket cso­dálhatnak meg a látogatók. „ Nagy érdeklődésre tarthat számot az Észt SZSZK Helyüpari Minisztériumá­hoz tartozó vállalatok kollekciója, a műanyagból, gumiból, habszivacsból készült több mint 500 játék. Az őszi BNV-n hagyományosan részt vesz a Mebelintorg: különféle gar­nitúrákat, hálószobákat, ebédlőt, könyvespolcokat mutat be. A Novoexport és a Raznoexport a sportkedvelő vásárlátogatóknak állí­totta össze kollekcióját. A kőnnyüatlé- tíkához, sportgimnasztikához, tenisz­hez, téli sportágakhoz használatos sportszereket mutat be, s ezen kívül Szaljut, Vihr, Elektron csónakmotoro­kat, Kazanka motorcsónakot, Opti- miszt jóllét, Amur motoroshajót is ho­zott a kiállításra. Hagyomány, hogy a Szovjetuniót reprezentáló kiállításon minden évben bemutatkozik egy-egy szovjet köztár­saság. Az idén az Üzbég SZSZK-val ismerkedhetnek meg a látogatók. A ki­állítás anyagát hosszú lenne felsorolni, ezért csak néhányat említek: férfi, női és gyermek-népviseleti ruhák, csodála­tos üzbég szőnyegek, szőrmék, hagyo­mányos lábbeli, porcelán, az arany­hímző gyárak termékei, üzbég népmű­vészeti tárgyak, valamint gyümölcsle­vek, szárított gyümölcsök, édesipari termékek. A szabadtéren az Avtoexport állít ki két személygépkocsit, a VÁZ—2121 és a VÁZ—2108 típust, amelyek már sze­repeltek a tavaszi BNV-n és nagy ér­deklődést keltettek, továbbá kamasz- kerékpárt mutat be a Varias motorke­rékpárgyár (Litván SZSZK) termékei­ből. Bízunk benne, hogy sikeres lesz idei részvételünk az őszi BNV-n, és hozzá­járul az országaink közötti kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatok további fej­lődéséhez. V. Tyiscsenko, a kiállítás igazgatója K&H kustzmi Akar-e üzlettársunk lenni? Ha váltóját nálunk számítoltatja le, ha követelését nekünk adja el olcsón juthat hitelhez! Keresse fel bankunkat, meggyőződhet kedvező feltételeinkről. ORSZÁGOS KERESKEDELMI ÉS HITELBANK RT. Kecskemét 2217

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents