Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-05 / 209. szám

4 • PETŐFI NÉPE 9 1987. szeptember 5. A GAMF SZEREPE A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSBAN Fejlesztések kényszerhatásra Fennállásának 20 esztendeje alatt több mint négyezer üzemmérnöknek adott diplomát a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola (GAMF). Elismerésre méltóan nagy ez a szám, különösen akkor, ha figyelem­be vesszük, hogy az itt végzettek 70 százaléka az ipari vállalatoknál helyez­kedett el. (Egyetlen hasonló jellegű fel­sőfokú intézmény sem dicsekedhet ha­sonlóan kedvező arányokkal.) A Fel­sőoktatási Szemlében a közelmúltban megjelent elemzés értelmében ez arra utal, hogy a kecskeméti főiskola megfe­lelően készíti fel hallgatóit egy, a ma­gyar ipar számára fontos részfunkció­ra: az automatizálási feladatok ellátá­sára. Ez hát ^ jelen. Ám ami tegnap még megfelelt, azt holnapra már túlhaladja az idő. A gazdaság országos szerkezet- átalakítási programja megújulást kíván az ipartól, az ipar pedig az iskoláktól, amelyek a mérnököket képzik számá­ra. Reménytkeltő megbeszélések Moszkvában Oktatás és tudományos munka A GAMF vezetői nem késlekedtek: az országos program meghirdetését kö­vetően maguk is hozzáláttak az iskola saját, konkrét programjának kidolgo­zásához. A főiskola elsődleges feladata az ok­tatás. Dr. Kulcsár Béla főigazgató elő- ször.ezzel kapcsolatos elképzeléseit is­merteti: — Alapvetően fontos, hogy az üzem­mérnökképzésbe a legkorszerűbb, legprogresszivebb ismereteket vigyük be, ami hatékonyan segítheti az ipar fejlődését. Attól sem szabad visszariad­ni, ha ezekkel a számítástechnikai, elektrotechnikai és technológiai ered­ményekkel még nem találkozhatnak a hazai üzemekben, mert a megfelelően felkészített szakemberek majd kikény­szerítik ezek alkalmazását, vagy ha erre nincs lehetőség, megpróbálják ők ma­guk mindezt létrehozni. Teljesen feles­leges a hallgatók fejét a régi, elavult technológiák ismertetésével terhelni. Ezért már az idén ősszel hozzálátunk a tananyag részletes felülvizsgálatához. Ha egy felsőfokú intézményben pezsgő, tudományos munka folyik, az pozitívan hat az oktatásra is. Épp ezért a GAMF-on — lehetőségeikhez.mér­ten — anyagilag és erkölcsileg is támo­gatják azokat az oktatókat, akik Aktí­van és eredményesen részt vállalnak e feladatokból. A főiskola hatvan mérnök oktatója, jelentős gép- és eszközállománya ked­vező feltételeket teremt a kutatások­hoz. A gépek, műszerek, számítástech­nikai eszközök harmada korszerűnek mondható, megvan tehát a lehetősége annak, hogy ezeket az értékeket mobi­lizálják. Közös érdekeltség a kutatásban — Volt erre mód már a múltban is — mutat rá dr. Kulcsár Béla. — Szak­embereink például részt vállaltak a kecskeméti Reszelőgyár automatizálási törekvéseinek megvalósításában. A Dunavecsei Fémipari Vállalatnak olyan oszlopos fúrógépeket, keretes és szalagfűrészeket terveztünk, amelyek végül is iparéretté váltak. Laboratóriu­munkban pedig eredményes kísérlete­ket végeztünk — az Agrikonnal közö­sen — a robottechnika alkalmazására. Vannak tehát eredmények, de még to­vább kellene lépni. Ehhez persze közös érdekeltséget kellene létrehozni az ille­tő vállalatokkal. Ennék lényege az, hogy közös munka esetén a kockázat is legyen közös. Vagyis: mindketten él­vezzük a nyereségét az együttesen létre­hozott új műszaki megoldásnak. így mindenki érdekelt lenne abban, hogy egy-egy új megoldás minél hamarabb iparéretté váljék. A főigazgató véleményét a gyakor­latban több példa is igazolja. A fejlett tőkés országokban az úgynevezett tu­dományos innovációs parkok hasonló elven működnek. A hires Szilicium- völgy a Stanford egyetem mellett is ilyen alapokon épült ki az USA-ban. Az egyetem szomszédságában felhúz­tak néhány épületet, amelyet korszerű gépekkel, berendezésekkel szereltek fel. Itt az intézmény munkatársai a vállala­ti szakemberekkel közösen láttak hoz­zá fejlesztési elképzeléseik megvalósítá­sához. A koncentrált anyagi, szellemi erők mozgásba lendültek, s hamarosan világra szóló eredmények születtek. Fejlesztés banki finanszírozással A kutatások, fejlesztések megfelelő anyagi támogatásara vannak kedvező hazai példák is. így a LAOCON— GAMF fröccsöntő berendezés folya­matvezérlő rendszerének kidolgozását az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság (OMFB) támogatásával való­síthatták meg a kutatók. — Az OMFB megbízása alapján az általános célú LAOCON nevű számí­tógépre olyan folyamatirányító szoft­vert, programot dolgoztunk ki — ma­gyarázza dr. Csikai Imre, a GAMF műanyag-feldolgozó technológiai tan­szék tanara —, amely képes a műanyag­fröccsöntő gépek irányítására. Megol­dottuk ezzel a meglévő berendezések pótlólagos automatizálását, amely már két esztendeje iparéretté vált. Ezt köve­tően több helyütt bemutattuk. Például a BNV-n, és elvittük az NDK-ba, Jugosz­láviába ipari vásárokra. Jelentős érdek­lődést tapasztaltunk az eljárás iránt itt­hon és külföldön egyaránt. Bizonyára azért, mert az e rendszerrel gyártott mű­anyagtermékek minősége lényegesen jobb a korábbiaknál. Tény, hogy a LAOCON—GAMF fo­lyamatvezérléssel működtetett fröccs­öntő gépek termelékenyebbé válnak, s ezáltal a gyártás során jelentős anyag- és energiamegtakarítást lehet elérni. — Az anyagmegtakarítás különösen fontos — vélekedik Csikai Imre — hi­szen az alapanyagok többségét dollá­rért, importból kell beszerezni. Eredmé­nyeinkre egyébként a Szovjetunióban is felfigyeltek. Örülünk, hogy érdeklődést tapasztalunk a baráti országból, hiszen egy esetleges megegyezés alapján közös érdekeltségű gyártást valósíthatnánk meg. Azaz: magyar vállalatok is részt ve­hetnének olyan fröccsöntő gépek gyár­tásában, amelyekhez a LAOCON— GAMF rendszernek egy továbbfejlesz­tett változatát használnánk fel. A továbblépés útjai Ezek az elképzelések a közelmúltban körvonalazódtak, amikor a főiskola egy szakmai delegációja Moszkvában tár­gyalt egy ottani vállalat képviselőivel. Ekkor értékelték a gyártás műszaki fel­tételeit és lehetőségeit. A gazdasági és kereskedelmi egyeztetések még hátra­vannak, hiszen a műszaki feltételeken túl számtalan szempontot figyelembe kell venni egy ilyen jelentős megállapo­dás megkötése előtt. — A LAOCON—GAMF rendszer még sokáig ellát bennünket feladatok­kal — fejtegeti a főiskolai tanár.—.To- vábbi kiegészítéseken kell dolgoznunk,, , amelyekkel az ipar a jelenleginél is jobs-* ban hasznosíthatja a megoldást. Ilyen az automatikus szerszámcsere kidolgozá­sa, vagy a berendezés manipulátorhoz, robothoz való kapcsolása. De csatolni lehetne egy központi diszpécserszámító­géphez is. E felsorolás is mutatja: sok fejlesztési feladatuk van még ezen a területen. Ám a GAMF műanyag-feldolgozó tanszé­kének szakemberei nem elsősorban a ' gépfejlesztéssel akarnak foglalkozni, hi­szen ahogy azt a tanszék neve is mutatja, alapjában nem ez lenne az elsődleges fel­adatuk. Ám mivel üem voltak megfele­lő, korszerű gépeik, így kénytelenek vol­tak maguknak konstruálni. Végül e kényszer hatására a GAMF „műanya­gos” tanárai munkájának eredménye­ként négy éve Magyarországon a kecs­keméti főiskolán működött először szá­mítógéppel vezérelt fröccsöntő gép! A kényszerkitérő után elsősorban a technológiai vizsgálatokra szeretnének összpontosítani. Olyan eljárást akarnak kidolgozni, amellyel az egyre terjedő műanyagtermékek minőségét tovább tudják javítani. Gaál Béla 9 Dr. Csikai Imre a LAOCON—GAMF rendszerrel irányított fröccsöntő gép vezérlőegységét programozza be. m Ujszovjet versenyautó 9 Az új Esztonia—2410-es versenyautó. A Szovjetunió országos autóverse­nyét idén Grúziában tartják. Az autósport szerelmeseiaVosztok Formula—3 új ver­senyautójával ismer­kedhetnek még. Az Esztonia;—2410-es modellt annak a konstrukciónak alap­ján hozták létre, ame­lyet Raul Szapar sportmester üzemi versenyző dolgozott ki. Ez a modell váltja fel a Tallinnban ko­rábban gyártott és jól bevált Esztonia—21- et. Az új modell leg­főbb újdonsága az áramvonalas kocsi­borítás, amelyet a kö­vetkező Esztonia— 25 modellnél is fel­használnak. ÉLNI KELL A LEHETŐSÉGEKKEL Első lépések az önállóság útján A Kereskedelmi Berendezéseket és Gépeket Gyártó Vállalatnak hat gyára működik az ország különböző pontja­in. Az 1. számú gyárhoz tartozik az a bácsalmási üzem, amelynek vezetője Kuthy János. — A mi üzemünk szállodák, kultu­rális létesítmények, iskolák belső aszta­los- és lakatosmunkáit, illetve berende­zéseit, falburkolatát, álmennyezetét, stabil és mobil bútorait készíti, de ha kell, egyedi elképzelések alapján is dol­gozik. Gyártottunk speciális készítmé­nyeket a debreceni Aranybika, a buda­pesti Intercontinentál, a hévízi és a margitszigeti Thermál Szállók részére, illetve Kecskemétre, az SZMT székhá­zába is. Termékeiknek mintegy 70 százaléka úgynevezett szériagyártmány, azaz az önkiszolgáló boltokban használatos polcok, polcrendszerek, kiszolgálópul­tok, állványok, pénztárak, míg a kapa­citás 30 százalékát az egyedi készítmé­nyek töltenék ki. A feltételes mód indo­kolt, ugyanis a korábbi beruházási stop, a pénzhiány alaposan megviselte a Keripar 1. számú gyárát azzal, hogy nem kaptak megrendelést. S ez termé­szetesen tovább gyűrűzött, a bácsalmá­si üzemet sem tudta ellátni munkával. Ennek az évnek a kezdete sem sok jóval kecsegtetett, mert az első négy hónap befejezéséig megrendeléshiánnyal küszködtek. Az állapot áldatlanságát mutatja, hogy a gyár, s természetesen üzemeik már két éve nem tudták elérni az előírt nyereséget. V-;5j- A gyár és a helyi párt- és tanácsi szervek vezetői — folytatta Kuthy Já­nos,.—, ismerve helyzetünket, döntöt­tek, s intézkedtek. Ennek egyik ered­ménye, hogy kidolgozhattuk a közép­távú fejlesztési tervet, amely kizárólag a bácsalmási üzemre vonatkozik. Ez a terv szinte egy időben jelent meg a párt társadalmi-gazdasági kibonta­kozási programijával, attól függetlenül mégis sok hasonlót tartalmaz, az üzem eredményes gazdálkodásának alapjait határozza meg. A teljesség igénye nél­kül, a legfontosabbakat sorolja az üzem vezetője. — Lehetővé tették számunkra az ön­álló munkavállalási — árajánlati —, szerződéskötési jogot. Az általunk vál- lalt’múlikáh'öf Sí anyavállalat' biztosít­ja az anyagot. Jogunk van dolgozni kooperációban,’ de há szükséges, bér­munkában is. Megvalósíthatjuk régi el­képzelésünket: műszaki fejlesztési-cso­portot hozhatunk létre. Ez a vállalko. zások menedzselésén túl lehetővé teszi új gyártmányok, technológiák adaptá­lását, továbbfejlesztését. Az üzem fél­9 Idős Bcsir Zol­tán és Velez Zol­tán lakatos az utolsó simításokat végzik a bádog­asztalon. 9 HofTszang Ti­bor asztalos sön- téspultot szerel. c 9 Ifjú Besir An­tal és Bartus Jó­zsef asztalosok csomagoláshoz készítik elő az el­adóasztalt. kész és késztermékei számára raktárt építünk. S, hogy legyen munkánk, a gyár vezetői elrendelték, hogy velünk gyártatják le a beérkező megrendelése­jkfíL-tK ti,ir-ií,Triíí|| j....... Ma már új szelek/újnak a bácsalmá- 1 ,sj .jizem, felett.». ÁpVárosbáfr. Vállaltak r először munkát. Az áfész 2,5 milliós megrendelést adott, ő hozza forgalom­ba az üzem által elkészített berendezé­seket. Az ipari és építőipari szövetke­zetnek egymillió forintért bérmunkát végeznek, s a vállalattól is megérkezett az a 4 millió forintos megrendelés, amelyből az üveg- és amfora üzletekbe s készítenek bútorokat. — Az üzemnek 104 dolgozója van, l;J közülük 15 a műszaki, az adminisztra- „j tív. .Három részleg közül az asztalosnál az év végéig van munka. A lakatos- és . 9 festőrészlegnél még.bőv,eh,,vau .szabad *' kapácitás. Jelenleg azon fáradozunk, hogy számukra is szerezzünk megren- j delést, munkát. A Bajai Hütőházban ,rj bérmunkát ajánlottak, amelyet elfő- !s gadtunk, de.nem elég. Tovább kell lép- id ni, élnünk kell az önállósággal Gémes Gábor w MIT KÍVÁNNAK A VEZETŐTŐL? Hármas követelmény — hangsúlyváltással >, Szakirányú felsőfokú végzettség, legalább két idegennyelvi vizsga, legalább ötéves vezetői gyakorlat, legfeljebb 47 éves életkor” — sorakoznak a feltételek. Ezeknek kell megfelelnie a leendő kereskedelmi igazgatónak. A másik újsághirdetés­ben ügyvezető igazgatói állást kínálnak. A követelmények hasonlóak: szakirányú felsőfokú végzettség, legalább 10 éves szakmai gyakorlat, német felsőfokú nyelvis­meret (több nyelv ismerete előny), külföldi tárgyalási tapasztalat, vegyipari termelési tapasztalatok. Legyen kezdeményező Úgy tűnik, az utóbbi évek hangsúly- eltolódásokat hoztak egy sokat vitatott kérdésben: a vezetők kiválaszt(ód)ásá- ban. Azt is mondhatnánk: ebben is el­tolódtak a hangsúlyok, mint ahogy sok egyéb, a gazdaságot érintő kérdésben, tevékenységben, megítélésben. Hosz- szan lehetne sorolni, miért; ám fölösle­ges, hiszen tanúi vagyunk a folyama­toknak, a változásoknak. Ha egy szó­ban kívánnánk összesűríteni azt a té­nyezőt, amely a vezetőkiválasztásra hatott, talán azt mondhatnánk: teljesít­ménykényszer. A teljesítménykényszer az, ami a vál­lalatokra mind közvetlenebbül hat: a bőrükön érzik ezt, sőt néhol már-már húsbavágó követelmény. A kényelmes­ség, a színtelenség, az állóvíz elfogad­hatatlan a mai világ számára. Mozgás­sal, kezdeményezéssel, újdonságok életre hívásával, sokszínűséggel lehet a felszínen maradni. Ezekhez pedig elég­telen a túlzottan „higgadt, megfon­tolt’’, mindig a följebbvalók „eligazító szavát” váró vezető; Legyen szó akár művezetőről, akár osztályvezetőről, akár igazgatóról — hogy csak a gazda­ság berkein belül maradjunk. Változásra utaló jelek már hosszabb ideje mutatkoznak. Az utóbbi másfél évtized fejleményei a vezetőkiválasztás hagyományos — felsőbb testületi - módszerét is finomításra szorították. A sokat emlegetett hármas követel­mény — a politikai, a szakmai és az emberi alkalmasság — magasabb szín­vonalra emelkedett, egységesebb lett. Ennek' áttekinthető okai vannak. Két és fél, három évtizeddel ezelőtt, kiéle­zett történelmi körülmények között a politikai alkalmasság egyoldalú értel­mezése kapott hangsúlyt. Ennek mér­céje a politikához való elkötelezettség, illetve a kiválasztó testülethez való lo­jalitás volt. A szakmai felkészültség, az emberi alkalmasság — melyen a beosz­tottakkal való bánni tudást, a szerve­ző-, irányítókészséget kell érteni - háttérbe szorult. Nem mintha ez utób­biak nem lettek volna már akkor is hivatalos kiválasztási szempontok. Ám a legtöbb jelölt erényei között való mérlegeléskor általában úgy találta­tott: az egy vagy két követelménynek való kiemelkedő megfelelés pótolja a másik egyben, kettőben mutatkozó esetleges hiányosságokat. Bizonyítson Ami az utóbbi, mintegy egy, másfél évtizedben látható előnyös változáso­kat illeti: alapjuk egy fölismerés. Neve­zetesen az, hogy a politikai alkalmassá­got — melynek elsődlegességé ma is vitathatatlan — nem szabad egyoldalú­an értelmeznünk. A megváltozott, fej­lettebb emberi, társadalmi, gazdasági föltételek között önmagában a lojalitás aligha pótolhat egyéb erényeket. A szakmai, emberi alkalmasság esetle­ges hiánya éppen politikai természetű nehézségeket okozhat. Ezért gyakorlati rangra emelkedett az a „papíron” egyébként régebben is hangsúlyozott — igény, miszerint a hármas követel­ményt egységesen kell vizsgálni. Ma­gyarán: a szakmai, emberi alkalmasság éppen politikai követelmény ma a veze­tői beosztáshoz. A szakmát jól ismerő, ezzel tekintélyt kivívó, valamint az em­berekkel közös hangot találó, környe­zetére pezsdítőleg ható egyéniség alkal­mas politikailág is arra, hogy kollektí- í vákat felelősen irányítson. E fölismerés § eredményeként sok jó, rátermett, telje- g sítményelven gondolkodó ember került | irányítói posztra az utóbbi időben a 1 kiválasztás hagyományos módján is. i Minőségileg új elemeket hozott a ki- I választásba e tevékenység decentralizá- | lása. Azaz: az igazgatóknak a vállalati ] tanács által történő, meghatározott I időre szóló kinevezése. Ennek révén a | döntés azok kezébe került, akik a jövő- 3 ben saját munkahelyi hangulatukon, I pénztárcájukon érzik majd e döntés ha- | tását, jó vagy rossz követelményeit, j Kell-e mondani, hogy így mérlegeié- j sük, megfontolásuk jóval alacsonyabb, 1 felelősebb, mintha ugyanerről a kér- | désről egy, a vállalattól távol lévő tes- j tület határoz. S rá kell mutatni, hogy a 3 meghatározott időre szóló kinevezés j magát a vezetőt is más minőségű pro- 1 dukcióra készteti, mintha megbízatása 1 beláthatatlan ideig szólna. » 3 I Alapozza meg a jövőt A vállalati tanács mindenekelőtt jó teljesítményt vár a vezetőtől, hiszen ,< ezáltal nyílik biztos jövő a kollektíva j előtt, így jutnak nagyobb jövedelemhez í a dolgozók, köztük —_s ez korántsem ' utolsó szempont — maguk a vállalati tanács tagjai. Teljesítményt pedig attól várhatunk, - akinek tarsolyában ott a színvonalas szaktudás, a-nyelvismeret, a közvetlen szakmai gyakorlat. Mint ezt a bevezetőben idézett hirdetések alapfeltételeként felsorolják. Á nehezebben adminisztrálhátó eré­nyek: a kezdeményezőkészség, á vállal- ! kozó kedv, a kockázatvállalás csak ké­sőbb mutatkozhatnak meg. Fényt derít ezekre némileg a korábbi életpálya, a beszélgetéskor feltáruló karakter. Hogy ezek hozama a jövőben mi lesz, erről biztosat senki nem mondhat. Ám demokratikus kiválasztási módszerrel a döntés helyessége sokkal valószí­nűbb! M. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents