Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-28 / 228. szám
SOLT, KISSOLT, APOSTAG Űj boltok — együttműködéssel Ahol nagy a szükség, közel a segítség! A szentencia igazát lép* ten-nyomon bizonyítja az élet. Azt ugyanis, hogy a falvakban szükség van (lenne) korszerű, jól ellátott üzletekre, úgy hiszem, senkii sem tagadja. Közismert viszont, hogy iaz áfészek kasszáiban általában nem marad annyi pénz, hogy a lakosság kéréseit teljesítsék: új „magazinokat” építsenek. Létezik azonban megoldás — legalábbis ezt láttuk Duna menti utunk során — ha összefognak az érdekeltek. Apostagon a községi tanács adta a portát, az építőanyagot; a testület elnöke szervezte a munkálatokat: így épülhetett meg rövid idő alatt a Vasút utcában a másfél milliót érő új ABC. A fejlesztési pénzekben — környékbeli társaihoz hasonlóan — nem dúskálkodó Dunavecse és Vidéke Afész készen vehette át nemrég a létesítményt. Az öt Duna menti település ellátásáért felelős szövetkezetnek most már „csak” berendezni és — közmegelégedésre! — üzemeltetni kell a kisáruházat. Solton is a tanács volt a kezdeményező. Kétmillió forinttal 9 Apostagon már fenn a cégér. partnerül ajánlkozott egy, a község központjában épülő húsáruház alapításához. Az üzemeltető tőketárs — a Duna—Tisza Közi Allatforgalmi és Húsipari Vállalat — a Duna-parti nagyközségtől kész üzletet kap, melyet majd még fel kell szerelni. A Már parkosítanak a kissolti bolt előtt. közhasznú együttmunkálkodás eredményeként — a húsáruház átadása után — biztosan gazdagabb árukínálat szolgálja majd a nagyközség lakosságát. Megindulhat egészséges rivalizálás is a régebbi áfész-bolt és az új vállalati üzlet között. Ott vásárolnak majd biztosan többen, ahol olcsóbb húsféleségeket is lehet kapni, és töltelékáruból is nagyobb választék várja az érdeklődőket. Kissolton a napokban volt a műszaki átadása két helyi szövetkezet kooperációjában épült „ikerboltnak”. A tervek szerint október 1-jén avatják a Solt— Harta és Vidéke Áfész, valamint a Rákóczi Tsz üzletházát. A két és fél millió forintért emelt épületben húsüzlet és olcsó áruk boltja kap helyet. A társuló szövetkezetek közösen üzemeltetik a létesítményt, és a befektetett tőke arányában osztoznak a nyereségen. A legfőbb „nyerő” azonban — mint minden hasonló esetben — a helyi lakosság lesz. F. P. J. UTOLÉRI A PORSCHÉT IS VomoVlOT/ot *-• Szolgálatban a hadnagy és u X dlIlflíldVdl őrmester. Már a megjelenésük is tiszteletet parancsol. • A legfelső műszer a police-meter: méri és memóriájában tárolja, hogy mennyivel megy a követeti jármű. Az egész világon elfogadják bizonyítékai azt, amit mutat. (Gaál Béla felvételei) Rendőrök — Neve: Yamaha XJ 650 Police. Teljesítménye: 65 lóerő. Végsebessége: 205 lplomé- ter/óra. Motorja 650 cm3-es, négyütemű, négyhengeres, léghűtéses. Sebességfokozatainak száma: öt. Fékrendszere: elöl dupla tárcsa, hátul dob. Erőátvitel: kardántengely. Gyorsulása 0—100 km/ó.: 4,2 másodperc. Fogyasztása: 40 km/ójránál 1 liter/ 100 km, üzemi (váltakozó) sebességnél max. 6 liter. Különleges tartozékai: sziréna, számítógép, police-meter. Ozemanyagigény: 98 oktános extra benzin. Súlya: 264 kg. Nincs olyan járművek iránt érdeklődő ember, aki e tulajdonságok hallatán ne csettintene elismerően: ez valóban a világszínvonal. Nos, már szolgálatba állt Bács-Kisfeunban az a motorkerékpáros-alegység, amelyet ilyen Yarnahával szereltek föl. (A gép ára az NSZK-ban 8600 DM (nyugatnémet márka) Magyarországon — ha lehetne 'kapni — elkérnének érte 400 ezer forintot is, ám ennél lényegesen olcsóbban és egészen kedvező feltételekkel, magyar áru ellenében sikerült hozzájutni.) Sokan talán azt kérdezik: az ország egyáltalán nem könnyű gazdasági helyzetében vajon érdemes-e ilyesmire költeni — a választ erre az aggasztó baleseti statisztika adja meg. Csaik a kecskeméti rendőrkapitányság körzetében 75 baleset történt hat hónap alatt. — Mi lesz a dolga a motoros rendőröknek? — Ugyanaz, mint az autósoknak: ellenőrzik a forgalmat, jelenlétükkel visszariasztják a járművezetőket a szabálytalanság elkövetésétől, illetve, ha kell, megteszik a szükséges intézkedést — sorolja Amrein János hadnagy, az alegység parancsnoka. — Egyelőre éppen egy tucat motoros lép szolgálatba — hogyan válogatták ki őket? — Én például direkt ezért léptem be a rendőrséghez, újsághirdetésre — vágja rá Dobos István őrmester. A fiatalember a gokartpályán dolgozott, 15 éve él versenyzők között, mindene a motor és a motorozás, tehát sikeresen pályázott, több kollégáját a már meglévő állományból verbuválták. — Az első kéthetes kiképzést Pesten, a Népstadion körüli pályán kaptuk — meséli a parancsnak. — Harminc centi vastag sóder-rétegben voltak bólyáik, azok között kellett „rodeóznunk”. Estünk, keltünk — de beletanultunk. — Az sem volt éppen akármi, amikor — már a Yamahával — két napiig a Hungaroringen gyakoroltunk — bólogat Dobos őrmester. — Szóval már két hete van alattunk a gép, kezdünk vele összeszokni. — Hol teljesítenek majd szolgálatot? —- Mindenhol, ahol szükség lesz ránk — válaszol diplomatikusan a parancsnok. — Az M5- ös egy része is a körzetünkbe tartozik, s persze a Bács-Kiskun megyei utak. Kora tavasztól késő őszig mindig úton leszünk. — Az új gépekben még alig van ezer kilométer, tapasztalatot azonban nyilván már szereztek. Jók? — Azt szavakban nem is lehet kifejezni — mondják a motoros rendőrök egybehangzóan. — Rendkiviül gyors, mozgékonysága szinte le sem irható. — És hát tekintélye is van — teszi hozzá az őrmester. — Elég csupán megjelenni az úton, már szinte érzem is, ahogy az autósok visszaveszik a gázt. No persze hiába is gyorsítanának: ezzel a Yamahával még egy Porschét is pillanatok alatt utolérek . B. I. A 1987. szeptember 98. • PETŐFI NÉPE • S NEVELÉSI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS BAJÁN Technika és környezetvédelem Mi sem jelzi jobban a technikai fejlődés és a környezet egy- másrahatása iránt megnövekedett érdeklődést, mint az, hogy a tegnap Baján kezdődött háromnapos tanácskozásra mintegy száz érdeklődő érkezett az ország minden részéből. Az immár ötödik alkalommal — az Országos Pedagógiai Intézet és a Bajai Városi Tanács művelődési, ifjúsági ás sportosztálya által — rendezett technikai nevelési tudományos konferencia féladatául a technika és a környezetvédelem kapcsolatának, a környezetvédelmi nevelés lehetőségeinek vizsgálatát választották. Tegnap délután a résztvevők 'meghallgatták Richnovszky Andor kandidátus, főiskolai tanár „Környezetvédelemre nevelés a pedagógiai gyakorlatban is a pedagógusképzésben Baján” című előadását, majd látogatást tettek az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság laboratóriumában. A tanácskozás programja ma Szűcs Ervinnek, a műszaki tudomány doktorának a természeti és technikai környezetet vizsgáló előadásával folytatódik, majd dr. Rónaky József beszél az atomerőművek környezeti hatásairól. A következőkben is kiváló szakemberek, többek között Bálint György és Ráday Mihály a Magyar Televízió, Balogh Márton és Vízy Istvánná, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai tartanak előadást. A holnapi zárónapon hangzik el Marx György akadémikus Kockázat, döntés, felelősség című előadása, valamint Ábrahám Kálmán államtitkáré a környezetvédelem legfontosabb feladatairól. G. Z. ' A Kalocsai Állami Gazdaság jő kapcsolatot ala. kilőtt U a tanintézetekkel. Képünkön a Dózsa György Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai ismerkednek a mezőgazdasági nagyüzem munkájával. (Tóth Sándor felvétele) az Újvidéki Mtemsa -ban olvastuk-. Gazdaságpolitikánk célja az infláció leküzdése Dr. Zsarko Papics sajtóértekezlete a jövő évi fejlesztési tervekről A következő hónapokban a JSZSZK képviselőházának, más szerveknek és intézményeknek a küldöttei alapos vitát folytatnak majd a jövő évi társadalmi- gazdasági fejlesztés politikájáról. Az ilyen vita kiindulópontja nyilvánvalóan nem a legjobb, mert válsághelyzetről van szó, és ez a gazdasági válságban, a nagy inflációban nyilvánul meg. A jogrendszer működése is válságban van, végül is politikai válságról is beszélhetünk, ami a gazdaság- politika végrehajtása egységének hiányában nyilvánul meg — hangsúlyozta dr. Zsarko Papics, a Szövetségi Társadalmi Tervintézet vezérigazgatója a Szövetségi Tájékoztatási Titkárságon megtartott sajtóértekezleten. A jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzet összetettsége a szociális különbségek elmélyülésében is megnyilvánul, egyébként is a stagfláció küszöbén állunk, a nagyfokú inflációt a társadalmi össztermék csökkenése követi. A kiutat — a jövő évi gazdaságpolitikát Illetően — a piaci törvényszerűségek betartásában, a gazdasági rendszer tökéletesítésében, a hatékonyabb gazdaságpolitikában keressük. A gazdaságpolitika a külső és a belső fizetőképesség helyreállítására, a stabilizációs program érvényesítésére támaszkodik, és mindenekelőtt az infláció leküzdésére Irányul. A kedvezőtlen gazdasági helyzetre jellemző a gyáripari termelés növekedésének alacsony foka. A legjobb esetben az idén ez a növekedés nem lesz nagyobb 2 százaléknál, holott terveink ennél jóval többét irányoznak elő. Ez is egy akadályozó tényező, jövőre gátolni fogja a fejlődést. Hasonló a helyzet a társadalmi össztermékkel is, amelyek növekedése a jelekből ítélve nem haladja meg az 1,5 százalékot. Hogyan élnek majd jövőre a jugoszláv polgárok? Az újságírók kérdésére Zsarko Papics elmondta, hogy nem arról van szó, hogy könnyebben vagy nehezebben, azt kell megállapítanunk, hogy nehezen, de a válság leküzdése pontos perspektívájának birtokában. Dr. Zsarko Papics közölte, hogy a törvényalkotási politika is változik. Mintegy 20 törvény van készülőiéiben, ide tartozik a devizarendszerről, az árpotitiká- ’ ról, az adópolitikáról szóló törvény módosítása is. A devizajog- szabályok módosítását illetően a küszöbönálló megoldásoknak az aktív kiviteli szervezeteket kedvezőbb helyzetbe kell hozniuk. A középtávú terv is módosul. A társadalmi össztermék növekedése az ötévi tervidőszak végén átlag 3,4 százalék lesz, 1991- töl 1995-ig pedig 4,5 százalék. A társadalmi-gazdasági fejlesztési politika meghatározásának legfontosabb kérdései csak most kerültek az önigazgatási eljárás folyamatába. A jövő évi társadalmi-gazdasági fejlesztési .határozat tervezetét nagy murára előzi meg, mivel a következő év a lehetséges nagy fordulatok, lépésváltások éve lesz. (Tanjug), 1987. szeptember 23. NEHÉZ DOLGUK VOLT AZ ÉRTÉKELŐKNEK Halfőzőverseny Érsekcsanádon Kellemes környezetben, a Duna mellett rendezte a megyei szövetkezeti gasztronómiai társaság régi receptek és tájjellegű ételek készítési módjainak felkutatására, önkéntes jelentkezések alapján halfőzőversenyét. Az Érsekcsa- nádi Búzakalász Termelőszövetkezet Rév csárdája alkalmas helynek bizonyult a vetélkedőre, melynek házigazdája a Baja és Vidéke Áfész volt. Nem csak a fogyasztási szövetkezetek halfőzői vettek részt a rendezvényen, beneveztek a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat részéről is. A gasztronómiai . társaság nem véletlenül választotta az említett helyszínt, hiszen Baján és környékén az egy lakosra jutó halfogyasztás több mint tízszerese az országos átlagnak. Ide kívánkozik még, hogy 18 versenyző indult. A versenymunkák közül a szigorú zsűri — amelynek tagja volt a nagy baracskai Farkas (Sob- ri) József Magyarország örökös halfőző bajnoka is — halás zlevek közül az első díjat Krascsanios Ignácnénak, a bácsbokodi áfész versenyzőjének ítélte. A halkészítmény kategóriában Varga károly, a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat versenyzője vitte el a pálmát. Farkas Józsefet megkérdeztük, mi a véleménye a versenymunkákról. — A halászlé főzésének, és általában a halételek készítésének minden mozzanatára jobban kell ügyelni. A versenyzők valamennyi tudásukat beleadták alkotásukba, hogy a legjobb ételt tegyék a zsűri asztalára. Nem volt könnyű a jók közül a legjobbat kiválasztani — összegezte tapasztalatait. K. S. József felvétele)
