Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-25 / 226. szám

Előrejelzés az ország területére ma estig; Gyakran lesz erősen felhős az égv egyre többleté alakul ki ismét­lődő zápor, zivatar. A délnyugati, nyugati szél átmenetileg észak- nyugatira fordul és gyakran erős lesz. A legmagasabb nappali hő­mérséklet északnyugaton 17 fok, délkeleten 22 fok körül alakul. IDŐJÁRÁS Óvári Miklós Tiszaalpáron és Értelmiségi aktíva a Tanítóképző Főiskolán Kecskeméten VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KSzponti Bizottság tit­kára Rács-Kiskun megyei látogatásának második napját Tiszaalpáron kezdte. Romány Pál megyei első titkár kíséretében érkezett a nagy­községi pártbizottságra. Itt a Vendégeket Sztanojev András, a Kis­kunfélegyházi Városi Pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Né­meth Béla párttitkár adott tájékoztatást a több mint 900 éves telepü­lés eredményeiről, gondjairól, terveikről. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 226. szám Ára: 1,80 Ft 1981. szeptember 25., péntek Az öt és félezer lakos között — említette — ma is sokan dol­goznak az ősi foglalkozási ágak­ban, mint a halászat, az állatte­nyésztés, a vesszőfonás, gyü­mölcstermesztés. A tsz-ekben és' az iparvállalatok által előállí­tott termelési érték meghalad­ta 1986-ban a 600 millió forin­tot. A Háziipari Szövetkezet fo­nott termékeinek többsége — körülbelül 30 millió forint ér­tékben — exportra került. Ezután a nagyközség kommu­nális ellátottságáról, művelődé­si, egészségügyi helyzetéről, szólt a pártbizottság titkára. Kiemel­te a teljes körű vezetékes vízel­látást, a telefonhálózat korsze­EDUARD SEVARDNADZE FELSZÓLALÁSA AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉSEN Javaslatok az átfogó biztonsági rendszer megteremtésére Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügyminisz­tere szerdán felszólalt az ENSZ- közgyűlés 42. ülésszakán. Beszédében a nukleáris robba­nótöltetek felszámolásáról szüle­tett szovjet—amerikai elvi megy állapodásra emlékeztetve hang­súlyozta, hogy a nukleáris leste­relés gondolata a történelem fo­lyamán először most került kö­zéi a megvalósuláshoz. — Most az a kérdés, képesek vagyunk-e arra, hogy az említett logikai té­zis alapján a nukleáris fegyver- tárnáik ne csak egy részéről, ha­nem az egészéről, a tömegpusztí­tó fegyverek valamennyi fajtá­járól lemondjunk — mondotta. — A Szovjetuniónak meggyő­ződése, hogy erre megvan a le­hetőség. A nemrég létrejött meg­állapodást követheti a hadászati fegyverek mennyiségét rögtön a felére csökkentő egyezmény — természetesen abban az esetben, ha sikerül megőrizni a rakétael­hárító védelmi rendszerek kor­látozásáról szóló szerződést. — Most még elérhetőbbnek tű­nik a vegyi fegyverek betiltására és teljes megsemmisítésére vo­natkozó konvenció. — Várható, hogy mindezzel párhuzamosan az elegendő biz­tonság koncepciója alapján ered­ményes fejlődésnek indul a ha­gyományos fegyverzetek csök­kentésének folyamata. A szovjet külügyminiszter a to­vábbiakban emlékeztetett arra, hogy „A biztonságos világ rea­litása és garanciái” címmel az ülésszak előtt jelent meg Mihail Gorbacsov cikke. — A biztonságos világ megte­remtése lehetséges. Lehetséges, mert egy másféle világ túlságo­san veszélyes lenne. A biztonsá­gos világ lehetősége azonos e vi­lág szükségességével. Ez a rea­litás, a garanciákat pedig az (Folytatás a 2. oldalon.) A JÖVEDELEMSZABÁLYOZÁS MÓDOSÍTÁSÁRÓL Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoz­tatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a követ­kező tájékoztatást adta: A Minisztertanács mai ülésén áttekintette az Or­szággyűlés őszi ülésszakának tapasztalatait. Nagyra értékelte az Országgyűlés részéről a kormányprog­ram iránt tanúsított bizalmat, és köszönetét nyilvá­nította az észrevételekért, javaslatokért. Utasította az illetékeseket, hogy gondosan vizsgálják meg a kormányprogramihoz és az adótörvények végrehaj­tásához tett képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségét. A Minisztertanács elismerését fejezte ki a sajtó képviselőinek az Országgyűlés ülésszakának sokoldalú bemutatásáért. A kormány beható vitát folytatott a gazdálkodó szervezetek 1988. évi jövedelemszabályozásának kér­déseiről az új adórendszerrel összefüggésben. Ügy foglalt állást, hogy a szabályozó rendszer módosítá­sáról az érdekelt tárcák folytassanak még további konzultációt. A kormány jóváhagyta a versenytárgyalásról szó­ló törvényerejű rendelet tervezetét, és úgy határo­zott, hogy azt az Elnöki Tanács elé terjeszti. A kormány áttekintette a sportfinanszírozás rend­szerét. Megerősítette, hogy a sport területén is kö­vetelmény a gazdálkodói szemlélet és magatartás erősítése, a meglevő eszközök hatékonyabb felhasz­nálása. Felhívta az illetékesek figyelmét, hogy a jö­vő évtől érvényesülő sportfinanszírozási rendszer­ről tájékoztassák a sportegyesületeket és a sportot támogató gazdálkodó szervezeteket, intézményeket. (Folytatás a 2. oldalon.) ROHAMOSAN NŐ AZ ÉPÍTŐANYAGOK IRÁNTI KERESLET A „megalapozott” igényeket kell teljesíteni rűsitését, a szolgáltatások fejlesz­tését. Tiszaalpáron ma 30 keres­kedelmi egység és 10 kisiparos dolgozik. Szólt a hét alapszerve­zetben dolgozó 250 párttag mun­kájáról, a társadalmi szerveze­tek tevékenységéről. Óvári Miklós látogatásának kö­vetkező állomása az MMG Auto­matika Művek 4. sz. gyáregysé­ge volt. Itt Bodor István vezér­igazgató-helyettes és Giljon Mik­lós gyáregységvezető-helyettes fogadta. A jelenlegi telephely-ki­alakítás — tájékoztatták a KB titkárát — 1983-ban fejeződött be, ahol kulturált, jó körülmé­nyek között végezheti munkáját a 200, zömében nődolgozó, akik a Lada-, Polski Fiat-, Zastava- műszerfalhoz készítenek egysége­ket. Ez évtől Tiszaalpáron ké­szülnek a Lada Szamarához az üzemanyag-, a hő- és voltmérő kisműszerek, kilométerszámlá­lók. A gyáregység idei exportár- bevételi terve mintegy 1,5 mil­lió rubel, a belföldi: 17 millió forint. Ezután bemutatták az üzemet. Űj szerelőcsarnokot és raktár­épületeket építnek, mely továb­bi 100 helyi lakosnak biztosit majd munkahelyet. óvári Miklós tiszaalpári láto­gatása az általános iskola és az épülő sportcsarnok látogatásá­val fejeződött be. A Központi Bizottság titkára a déli órákban érkezett a Kecs­keméti Tanítóképző Főiskolá­hoz, ahol Krajcsovszky József főigazgató és Davidesz Jánosáé pártalapszervezeti titkár fogad­ta. A tájékoztató során — me­lyen részt vett Szivák Ágnes, a KISZ-bizottság képviselője is — kiemelték, hogy az 1981-től ze­nei irányultságú, az óvó- és ta­nítóképzés integrációját magá­ba foglaló kísérlet eredményes volt. Az Elnöki Tanács múlt év szeptember 1-jétől főiskolai ran­got adott a- patinás intézmény­nek. Ez évben 70 elsőéves hall­gató folytat tanulmányokat ta­nítói, 40 pedig 3 éves óvópeda­gógusi szakon. Az intézményben jelenleg 393 nappali és 434 leve­lezőtagozatos pedagógusjelölt ta­nul, akik közül 150 fő Bács-Kis­kun megyei. Óvári Miklós ezután a vizuális nevelési tanszék munkájával is­merkedett, majd nagycsoportosok foglalkozását tekintette meg. Délután a tanítóképző főiskola tanácstermében értelmiségi aktí­vára került sor. A megjelenteket — a társfőiskolás állami és párt-, valamennyi felsőfokú in­tézmény marxista—leninista tan­szék vezetőit, a városi pártbizott­ságok, művészeti műhelyek kép­viselőit — Romány Pál megyei első titkár köszönltötte, majd Óvá­ri Miklós időszerű politikai kér­désekről tartott nagy érdeklődés­sel kisért tájékoztatót. A Központi Bizottság titkárá­nak megyei programja Bozsó Já­nos Munkácsy-díjas festőművész műtermének és gyűjteményének megtekintésével fejeződött be. Itt 9 Az MMG Automatikai Művek tiszaalpári gyáregysége. t A kecskeméti aktíván. (Tóth Sándor felvételei) a megye és Kecskemét művésze­ti műhelyeinek életéről, eredmé­nyeiről Gajdács! István, a megyei tanács elnöke és Túri Endre, a Zománcművészeti Nemzetközi Al­kotóműhely vezetője adott tájé­koztatást Óvári. Miklósnak. A Központi Bizottság titkára az esti órákban elutazott Bács-Kis­kun megyéből. • Szezonhajrá előtt a magánlakás-építés. Kérdés, hogy lesz-e miből befejezni a házat. (Tóti) Sándor felvétele) A nyár elején már tudott dolog volt, hogy egyes építő­anyagok fogyasztói ára a jö­vőben emelkedni fog. Ezt kö­vetően már augusztusban is jelentkezett olyan kereslet, amelynek hátterében feltehe­tően ez az információ húzó­dott meg. Napjainkban azon­ban — az új adótörvény el­fogadása után — valóságos építőanyag-felvásárlási láz­nak vagyunk tanúi. A vásár­lók rohama egyes termékek­nél hiányhoz is vezet. Jellem­ző a helyzetre, hogy a Dél­alföldi Tüzép Vállalat egyik telépigazgató-helyettese ma­gánfuvarostól volt kénytelen poroton téglát vásárolni, hogy i megkezdett lakásépítését to­vább folytathassa. A vállalat kereskedelmi vezér­igazgató-helyettese, Búza Endre 1 szerint a túlkereslet elsősorban ■ a cserépféleségekböl és falazó- I anyagokból jelentkezik, ami a várható árak ismeretében reális I is. Érthetetlen viszont, hogy pél­dául a vasbetongerendákat is vi-, szik mint a cukrot, holott ezek-! nek fogyasztói ára jövőre való­színűleg csökkenni fog. Aki pe­dig lakásépítésre használja majd fel, az-a forgalmi adót is visz- szaigényelheti. Jól tükrözi a ki­alakult állapotokat, hogy egyes elavult, régóta készleten lévő nyílászárók forgalma is meg­élénkült. A magánlakás-építésben szé- zonhajrá előtt állunk. Az ellátá­si gondok megelőzése érdeké­ben az Alföldi Tüzép Vállalat­nál belső utasítás született, mi­szerint elsősorban az építkezők, vagy az építési engedéllyel ren­delkezők igényeit kell kielégíte­ni, s lehetőleg meg kell akadá­lyozni a spekulatív anyagvásár­lást. Teljesíteni kell az anyag­biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségeket is. Aki azon­ban várhatóan csak jövőre fog az építkezéshez, azt a kiszolgá­lásban hátrább kell sorolni. Kér­dés, hogy a tüzép-telepeken meg­van-e az- utasítás végrehajtásár nak szándéka és érdekeltsége, s biztosítottak-e a „sorbaállítás” adminisztratív feltételei. Nehezíti a helyzetet, hogy pél­dául a Dél-Alföldi Tégla- és Cse­répipari Vállalat a negyedik ne­gyedévre lekötött 16 millió kis­méretű téglaegység helyett vár­hatóan csak hétmilliót hoz for­galomba a tüzépeken keresztül, a többit közvetlen gyári értéke­sítésben adja el. A tégla- és cse­répgyárak egyébként nem érde­keltek a termelés fokozásában sem. Állami dotációt ugyanis csak az év elején tervezett meny- nyiségre kapnak, így nem érde­kük a túlkeresletként jelentke­ző igények kielégítése. Félő te­hát, hogy a téglát és cserepet nem az kapja, akinek leginkább szüksége volna rá. Az adminiszt­ratív elosztási megoldásoktól — szerencsére — elszoktunk, de ez most (átmenetileg) a spekulán­sok malmára hajtja a vizet. B. F. I. KECSKEMÉT A „SZŐLŐ ÉS BOR VÁROSA” LETT A haszon kulcsa: megfelelő fajták, megfelelő helyre Tudományos tanácskozás a homoki szőlő jövőjéről Az idei esztendőt a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal védnökségével a szőlő és bor évé­nek nyilvánították, többek között azzal a céllal, hogy támogatnak minden olyan kezdeményezést, ami a termesztés és a feldolgozás népszerűsítését szolgálja. Meghir­dettek egy pályázatot is. Az a város, amelyikben szőlőtermesztés és -feldolgozás folyók, no és az ágazat továbblépéséért sokat tesz. elnyerheti a Szőlő és bor városa kitüntető címet. Ez tulajdonkép­pen egyfajta nemzetközi elisme­rés, bizonyára az itteni borok árálban is érezhető változást hoz a külpiacon. Éppen ezért — ahogy szerte a szőlőtermesztő és borfo­gyasztó viliágban — Magyarorszá­gon is jónéhány tudományos -ta­nácskozást és erre az időpontra időzített bemutatót szerveztek. Az egyik ilyen helyszíne tegnap dél­előtt a Kertészeti és Élelmiszer­ipari Egyetem Kecskeméti Kerté­szeti Főiskolai Kara volt. Fordít­va a hagyományos tudósítása módszeren: a tanácskozás utolsó felszólalója Horváth Antal, a Kecskeméti Városi Tanács elnök- helyettese bejelentette, hogy a napokban örömmel bontották azt a levelet, amelyben hírül vették. hogy a nemzetközi szervezet Kecskemétet a Szőlő és bor váro­sává nyilvánította. Az ezt tanúsí­tó okmányokat a tanács elnöke októberben Rómában veheti át A szőlészeti és borászati tudo­mányos tanácskozásra termelő, feldolgozó üzemek szakembereit, valamint kistermelőket hívtak meg. Ez alkalommal az ágazati kutatóintézet munkatársai szá­moltak be eredményeikről. A megnyitó után, amelyet dr. Matos László, a megyei tanács el­nökhelyettese tartott, dr. Zilai Já- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents