Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-22 / 223. szám

1987. Szeptember 22. • PETŐFI NÉPE • 5 Számítógép a szarvasmarha tenyésztésben A Taurina új szolgáltatásai A Taurina Ag­rárfejlesztő Közös Vállalat az egyik legnagyobb, a szarvasmarha- tenyésztés mind­két — hús- és tej­termelés — ága­zatával, valamint a juhtenyésztéssel foglalkozó gazda­sági szervezet. A húshasznú szarvasmarha­tenyésztési tech­nológiára kidolgozott rendszer céljainak elérésére, az azt al­kalmazó gazdaságok tevékenységének összefoglalására ala­kult meg 1971 februárjában a Húshasznú Szarvasmarha- tenyésztő Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása. Már ek­kor nyilvánvalóvá vált, hogy szükséges a tejágazat fejlesztése is. A további előrehaladás megkövetelte,- hogy kidolgozzák a tejtermelési rendszert. További lépések: a közös vállalattá alakulás, 1984. január 1-jétől pedig az agrárfejlesztő rang elnyerése. A megnövekedett feladatokkal összefüggésben bő­vült a kutató apparátus és a szellemi kapacitás is. Jelenleg 370-en dolgoznak a vállalatnál. Hat telephelye van az ország­ban és négy szervizüzeme. A vállalati eredmény 1986-ban az előző évihez képest kétszeresére emelkedett. Brandt János főkönyvelővel a közös vállalat jelenlegi munkájáról és a to­vábbi elképzelésekről beszélgettünk. — Jelenleg mennyi a taggazdaságok, száma és milyen kapcsolatokat alakítot­tak ki a megyei üzemekkel? — Öt gazdaság alapította vállalatun­kat, ma 340 gazdaságban 85 ezer tejter­melő és 40 ezer húshasznú tehén tenyésztési eredményeit segítjük elő. Kutató-fejlesztő munkánk­hoz hozzátartozik a juhtenyész­tés segítése is. Bács-Kiskun me­gyében 10 húshasznú és 9 tejter­meléssel foglalkozó gazdaság­gal van kapcsolatunk. A Kis­kun GT-vel — amelynek tagjai a kiskunhalasi termelőszövetke­zetek — a silókukorica-termesz­tés hozamnövelő kísérletein dolgozunk. Aránylag gyorsan sikerült előrehaladni e témában. Az idén már elértük, hogy az országos átlag kétszeresét ter­mesztjük egy hektárra vetítve. — Milyen konkrét segítséget ad a vállalat a gazdaságoknak? — Elsősorban genetikai, tar­tástechnológiai, műszaki, tech­nikai területen keressük a fej­lesztési lehetőségeket. Segítjük az üzemeket, hogy elképzeléseik megvalósításához megteremt­hessék a feltételeket. Most már eljutottunk oda, hogy komplex segítséget tudunk adni. — Mit jelent ez? ' — Azt, hogy az általunk java­solt technológiai és technikai fejlesztéshez megteremtjük a szükséges import- és hazai alap­anyagot, ezeket a helyszínre szállítjuk a kért időben. Korsze­rűen meghatározva: menedzsel­9 Brandt János: — Keressük a korszerűbb irányítási módszereket. jük a gazdaságokat, az állatte­nyésztés két ágazatának teljes fejlesztésében. — Mi van akkor, ha akadá­lyok, gondok jelentkeznek a vég­rehajtás során? — A Taurina a vele szövetke­ző üzemek problémáit is magá­ra vállalja. Ez egy új megközelí­tése — mondhatnám módszere — a szolgáltatásoknak. Minden gazdaságban a helyi adottságo­kat figyelembe véve dolgozzuk ki a továbblépés lehetőségeit. Ma már ott tartunk, hogy kulcsátadásig kész takarmány­keverő üzemet is építünk. Az' országban először, — a termelé­si rendszerek közül —\ sikerült elnyernünk a világbank egyik pályázatának hitelét fejőházak építéséhez. Ez azt jelenti, hogy mi kapjuk a világbanki hitelt az építkezéshez, de a szükséges összegét az üzem rendelkezésére Hksáljul.* — Hallottam arról is, hogy bevezetik a számítógépes irányí­tást. Hol sikerült eddig eredmé­nyeket elérni?- A Nagyrédei Szőlöfürt Termelőszövetkezetben számí­tógépekkel dolgoznak a szarvasmarha-tenyésztésben. A komputerek tehenenként adagolják a takarmányt asze­rint, hogy milyen a tejtermelé­sük. A gazdaságos állattenyész­tés egyik lehetősége e módszer, mivel a jószágok teljesítményük alapján kapják a takarmányt. — A fejlesztés elősegítéséi-e széles körű külföldi kapcsolato­kat alakítottak ki, talán erről is hallhatnánk valamit. — A francia szarvasmarha­tenyésztési szövetségekkel jó az együttműködés, hasonlóképpen a mezőgazdasági központi ku­tatóintézettel. Az osztrák Ried im Innkreis, a tarkamarha­tenyésztők szövetsége szintén partnerünk. Említést érdemel még a svájci állattenyésztési • szövetség, az NDK állatte­nyésztési népi gazdasági egyesü­lése. Nem közömbös a honi me­zőgazdasági kutató, iptéze^ek,- > i keljfegyeífcmekkel és főiskcfiálS-1 kai kialakított együttműködés sem. Több nyugat—európai vállalattal az állattenyésztést elősegítő kereskedelem megala­pozására szerződtünk — mond­ja végezetül a vállalat főkönyve­lője. Kereskedő Sándor Öntözött legelő A hosszan tartó csapadékhiány miatt sok gazdaságban a legelők is kiszáradtak. A Kalocsai Iszkra Termelőszövetkezetben ennek megelőzésére jelenleg is öntözik a 90 hektáros legelőterü- letüket, hogy a tehenészetük számára gondoskodjanak a zöldtakarmányról. (Tóth Sándor felvétele) REFORMOK KELET-EURÓPÁBAN eltérő módszerek i. Azonos célok Több szocialista országban felgyorsultak az elmúlt évben a gazdaságirányítás korszerűsíté­sére irányuló törekvések. Országonként! elté­rőek természetszerűen a konkrét elképzelések, abban azonban „modellértékűek” a változá­sok, hogy a reformok mindenütt rugalmasabb vállalati magatartást, nagyobb kockázatválla­lást várnak el a gazdaság főszereplőitől, az irányítókkal szemben pedig elsősorban a stra­tégiai döntések színvonalának javítását tá­masztják követelményként. Bulgáriában széles körű szervezeti változta­tásokkal kívánják mindenekelőtt megalapozni a reform végrehajtását. Ennek jegyében alakí­tották át a kormányt, a helyi közigazgatást és készítették elő az alkotmány megfelelő módo­sítását. A balkáni országban másfél évvel ez­előtt, a szovjet átalakulások nyomán vette kezdetét az átszervezési lépések sorozata, ezek mindegyike az „önigazgató” vállalati rendszer kiépítését célozza. Radikális lépések A folyamat méreteit érzékelteti, hogy két miniszterelnök-helyettest, a kormány kilenc tagját menesztették, és közülük nem mindenki kapott ismét hasonló megbízatást. Számos mi­nisztériumot szüntettek meg, illetve vontak össze, másokat viszont az eddiginél szélesebb hatáskörrel ruháztak fiöl. Konkrétan: meg­szűnt a gazdaságirányítás eddigi csúcsszerve­zete, a gazdasági tanács, és egyebek között felszámolták a szociális, a mezőgazdasági, er­dőgazdasági tanácsot is. E változások hordereje, gyorsasága kap­csán jegyzik meg elemzők, hogy a bolgár veze­tés követni kívánja a Szovjetunióban megkez­dett gazdasági és társadalmi reformokat. Az önigazgatás elve megköveteli a kormány tevé­kenységének demokratikussá tételét, ponto­sabban azt, hogy a kormány csak a gazdaság stratégiai jelentőségű kérdéseivel foglalkoz­zék, az operatív feladatok eldöntése viszont az önelszámoló gazdasági egységekre tartozzék. Mint ahogyan ezt Grisa Filipov, a BKP politikai bizottságának tagja megfogalmazta, ügyelni kell arra, hogy a döntéshozatali rend­szerben ne keveredjenek a politikai intézmé­nyek feladatai az állami intézményekével, illet­ve a vállalatokéval. Az önigazgatás feltételezi azt, hogy a vállalatok árutermelői közegben működjenek, ez pedig feleslegessé teszi azt, hogy az állam sok szervezettel működjék. A gazdasági reform támasztotta követelmé­nyeknek felel meg az, hogy elsősorban a gaz­daság törvényszerűségei, ne pedig adminiszt­ratív intézkedések szabályozzák a termelést. Megtörik az ellenállást E folyamatba illeszkedik egyébként az is, hogy a jövőben nagyobb teret kapnak a bol­gár magánvállalkozások: már ki is dolgozták, milyen adózási és egyéb feltételek mellett mű­ködhetnek a „maszekok”, és ennek keretében már meg is jelentek az első magántaxik Szófia utcáin. Ezzel is, akárcsak a vállalkozókedv általános élénkítésével a gyakori hiányok, a szűk keresztmetszetek megszűnését, a dolgo­zók érdektelenségéből fakadó gondok megol­dását remélik a bolgár vezetők. A bolgár vezető, elemezve az állami szerve­zetek, intézmények, valamint a társadalmi szervezetek, mozgalmak, különböző szövetsé­gek viszonyát, rámutatott arra, hogy „az elkü­lönült bürokratikus réteg” működése nem fe­lel meg a vezetés, irányítás módszereinek meg­változtatási szándékával. E megjegyzés is érzékelteti: a szocialista or­szágokban felgyorsuló reformtörekvések elté­rő módszerekkel valósulnak meg, és különbö­ző ütemben zajlanak az egyes országokban. Az NDK és Románia Az NDK-ban, vagy ettől eltérő körülmé­nyek között Romániában is kiemelt feladat­ként kezelik a gazdaság korszerűsítését, de úgy ítélik meg, hogy az irányítás eddigi módszerei nem szorulnak gyökeres módosításra. Bulgá­riában -7J- mint ahogyan ez Todor Zsivkov megjegyzéséből is érzékelhető — a gazdasági változásokat a politikai struktúra fejlesztésé­vel egyidejűleg kívánják végrehajtani. A refor­mok során az országok figyelmesen tanulmá­nyozzák egymás tapasztalatait, merítenek is egymás ötleteiből, a mechanizmusokat azon­ban mindenütt a sajátos helyzet követelmé­nyeihez igyekeznek hozzáigazítani. Különösen érvényes ez Lengyelországra, ahol a nemzeti termék jelenleg még nem érte el az 1978. évi szintet és a szocialista országok­kal szembeni eladósodás tavaly 5,6 milliárdról 6,5 milliárd rubelra nőtt, a tőkés országokkal szembeni tartozás pedig 4,2 milliárd dolláros bővülést követően elérte a 33,5 milliárd dol­lárt. A tartozások fokozatos visszafizetése csak úgy képzelhető el, ha mozgásba lendül a gazdaság, amihez viszont reális árviszonyok érvényesítésére, a széles körű támogatások megszüntetésére, a fizetések és a végzett mun­ka közti szorosabb összhang megteremtésére van szükség. Mindenütt kényes feladatokat ró a vezetőkre az, hogy megbirkózzanak a fel­adatokkal. — Lengyelország súlyos gazdasági helyzetében azonban ha lehet, még nagyobb mértékű körültekintésre van szükség. A re­form második szakaszának beindításakor ezt tekintik az egyik legfontosabb követelmény­nek. Marton János Következik: II. Gazdasági kényszer — piaci eszköztár. JAVULT A DOLLÁRKITERMELÉS, NÖVEKEDETT AZ EXPORT Vaskúton a tavalyinál is jobb hez, ezért olt igazán jó és hatékony tevékenységet tudnának kifejteni. Az a gondunk, hogy ez még nem egészen valósult meg, azért jelenleg a pártcso­portok jobb munkáját tartjuk a legfon­tosabbnak. Az éves munkaprogram­ban is a pártcsoportok megerősítését, aktivizálását tűztük ki célul, s minden alkalmat megragadunk, hogy tapaszta­latokkal gazdagítsuk a munkát. A cso­portok fele igazán jól dolgozik, de ezeknél is hiányzik az önállóság, az ak­tuális témák felvetése, megvitatása, a vezetők beszámoltatása. Ebben kell előrelépni, s eljutnunk a pártoktatás színvonaláig, amelyben igazán kima­gasló eredményeket értünk el... Annák ellenére, hogy Pfeiffer József szervezőtitkár gondokról szólt, egyál­talán nincs szégyenkezni valójuk a Vas­kúti Bácska Tsz kommunistáinak, tag­jainak, alkalmazottainak. Eredménye­ik kimagaslóak, méltók a hétszer kiér­demelt kiváló címhez. Gémes Gábor eredményre számítanak Az 1986-os esz­tendő volt haté­konyságban, nye­reségben 1949 óta á legjobb dk Vas­kúti Bácska Ter­melőszövetkezet­ben. A 4200 hek­táron gazdálkodó, s melléküzemága­it jól működtető közös gazdaság 93 millió forintos nyereséggel zárta az évet, a népgaz­daság számára 7 millió dollár devizát hozott, javította gazdálkodási mutatóit, s létrehozta belső érdekeltségi rendszerét, ágazati önelszámoló formát létesített. Ez dióhéjban a közelmúlt, most miről tud beszámolni a termelőszövetkezet elnöke, dr. Csanádi László és kereskedelmi igazgatója, a pártaiapszervezet szervezőtitká­ra, Pfeiffer József? — Ez az év valamivel jobb lesz, mint a tavalyi — mondta az elnök —, mert nyolc hónap alatt 489 millió forint volt az árbevétel, a tavalyi 423 millióval szemben. A nyereség 5 millió forinttal több, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. Miután a betakarítás még nem fejeződött be, az alapte­vékenységből származó árbevétel és nyereség ebben még nem szerepel, ami nyilvánvalóan, ha nem is jelentősen, de növeli ezeket a számokat. A legnagyobb fejlődést éhben az évben a vegyipari mellék­üzemág érte el. A Fitohorm folyékony lombtrágya termék- család előállításával 30 millió forinttal, mintegy 50 százalék­kal nagyobb árbevételt értek el. — Ezt a terméket saját szolgálati szabadalom alapján gyártjuk — vette át a szót a kereskedelmi igazgató A, de emellett készítünk más, a mezőgazdaságban használatos ke­mikáliákat is saját találmányok, szabadalmak alapján. Jók a piaci feltételek, s bár mi vagyunk ebből a legnagyobb gyártók (jellemző erre, hogy 350 ezer hektáron hasznosítot­ták az országban a lombtrágyát), a hazai felhasználásnak mindössze 20 százalékát készítjük. Kétségtelen, ez a mellék­üzemág nagyon jelentős árbevételhez juttatja a közös gazda­ságot. Ebben az évben önelszámoló egységként hoztuk létre a dekorációs stúdiót. Ez a részleg kiállítások szervezésével, rendszerezésével, díszítésével foglalkozik, s már az első félév­ben 2 milliós árbevételt tett le a közös asztalra. A háztájiban tenyésztik az állatokat, s a közös gazdaságon keresztül értékesítik az egyik légjobb exportcikküket, a nyúl- húst és a nyúlbőrt. Erről, a szarvasmarha-tenyésztésről, a tejtermelésről az elnök a következőket mondta: — Nyúl.ból 10 százalékkal többet dolgoztunk fel, mint tavaly, vagyis 27 millió forinttal növekedett az árbevétel. A hús és a bőr teljes egészében nyugati exportra kerül. Dollárkitermelésünk jobb, mint a múlt évben, hiszen tavaly 65 volt, az idén 62 forint lesz. Tehenészetünkben tavaly 9 Ötezer literes tehenek a közös gazdaság tehené­szetében. 9 A közös gazda­ság új takarmány­gyártó üzeme. Itt készül a nyúltáp is. tehenenként 4900 liter tejet állítottunk elő, ebben az évben 5000 litert fejünk tehenenként. Szükségünk van erre, ugyanis tejüzemünk naponta 8—10 ezer liter tejet dolgoz fel tejfölnek, túró­nak, s az üzem kihasználása érdekében a bátmonostori tsz-től is vásárolunk tejet. A tejipari üzemben is növekedett a feldolgozott mennyiség, s ezáltal 3 millió forinttal több volt az árbevétel. A melléküzemági, az állattenyésztési eredmények igazán kiválóak. Sajnos a mostoha időjárás a növénytermesztés­ben jelentős kieséseket okozott. A sző­lőnél ez 4 millió forintot jelent, nem sikerült a búza, és 2—3 mázsával gyen­gébb lesz a napraforgó, a kukorica. Jelentős veszteseget a növénytermesz­tés mégsem okoz a közös gazdaságnak, ugyanis ez a teljes gazdálkodásnak mindössze 17 százalékát jelenti.- A termelőszövetkezetben hat pártcsoportban hetven kommunista dolgozik — folytatta a szervezőtitkár. — A pártcsoportok szervesen kapcso­lódnak a gazdaság szerkezeti felépítésé­; : \ KÍNÁLJUK Önnek a Gondola G. T. emblémás termékét, I a dobozolt, olasz típusú krémfagylaltot! Többféle ízesítés! Magas élvezeti érték! Kapható: a kecskeméti és kiskunfélegyházi élelmiszerüzletekben 2459

Next

/
Thumbnails
Contents