Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-21 / 222. szám

1987. szeptember 21. • PETŐFI NÉPE # 5 Egy ember megszegte az előírást A porrobbanás következményeí, tanulságai SZŐLŐK A KRÍMBEN Négy hónappal a Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kecskeméti gyáregységében történt porrobbanás után dr. Mohiár Istvánt, a vállalat igazgatóját arra kértük, mondja el, az eddigi vizsgálat során mit sikerült kideríteni a szerencsétlenség okáról, következményeiről, milyen tanulságot vontak le az esetből, hol tartanak a helyreállításban. Detonáció a lombikban E ritka jelenség,'a porrobbanás ma» gyarázata rendkívül egyszerű: ha zárt térben a levegőbe került gabonapor elér egy bizonyos koncentrációt és szik­rát kap, felrobban. Azt, hogy milyen erős a detonáció, döntően befolyásolja, hogy mennyire zárt a tér, amely magá­ba foglalja a levegő és gabonapor ele- gyét. Ezt jól érzékelteti az a kísérlet, amit egy amerikai videofilmen nézhettem végig az igazgató.szobájában. Háztar­tási mixergéphez hasonló berendezés­ben idézték elő mesterségesen a jelensé­get. Először nem teljesen zárt, átlátszó edényben. Éles villanás, felcsapó láng, sűrű, vad gomolygás: ennyi történt. Mindeközben a kísérletet végző férfi a berendezés mellett maradt és tovább magyarázott. De magára hagyta a ké­szüléket a második kísérletnél: a zárt edény tetejét leszakította a detonáció, a láng magasra csapott. Szerencsénk a szerencsétlenség­ben, hogy azon a helyiségen, ahol a robbanás történt, ablakok voltak — mondja az igazgató. —r- Az üveget ki­törve a pokoli energia szabad utat ta­lált, veszített erejéből. Bárhol, bármikor megtörténhet — Minden malomban, gabonatároló üzemben képződik ilyen por-, hasonló baleset tehát bárhol, bármikor bekövet­kezhet? — Igen, szikra vagy nyílt láng hatá­Íj\ JillJTj iilJ 1» y Vi \\JAJíN úl iJ sára. A silóban a búza irtózatos sebes­séggel ömlik, a meglehetősen vastag acélcsövet is képes kikoptatni a hajla­tokban. Az ilyen energiával zuhogó ga­bona elképesztően porzik. Elszívó be­rendezésekkel, szellőztetéssel tudjuk ezt csökkenteni —, bizonyos mértékig. A por—levegő kritikus koncentrációja énnek ellenére létrejöhet. — Nincs ennél korszerűbb, biztonsá­gosabb technológia, berendezés? — Ezt a vasbeton silónkat 1978-ban építettük, a korszerűek közé tartozik,1 az alkalmazott technológia általánosan elterjedt. Igaz, már évek óta alaposan túlterheltük. Hazánkban a vasbeton si­lókban átlagosan két és félszer fordul meg a gabona, évente a miénkben már hosszú ideje öt és félszeres volt a forgá­si sebesség. Azt jelenti ez, hogy a 22 ezér tonna kapacitású silóban, több mint 100 ezer tonna gabona fordult meg évente. — Nem volt idő, alkalom a berende­zések tisztítására, karbantartására? — Rendszeresen elvégeztük ezeket a munkákat, az üzem egyik részében a robbanáskor is éppen karbantartás folyt. Hegesztés közben keletkezett a végzetes szikra. — A történtekből levonható tanulság kézenfekvő. Mit tesznek, tehetnek ha­sonló eset megelőzésére? —- Az előírás megszegőjét, — aki annak ellenére, hogy az üzemben levő berendezések működtek, hegesztett •—, sajnos már nem tudjuk felelősségre vonni. Azért mondom, hogy sajnos, mert az illető meghalt. A hosszúra nyúlt vizsgálat egyébként más, súlyos mulasztást nem állapított meg. Rend­kívül szigorú munkavédelmi előírások vannak üzemeinkben, a legapróbb részletekre kiterjedően. Ezeket vala­mennyi dolgozónkkal ismertetjük, be­tartásukat figyelemmel kjséijük. Ez a figyelem azonban egy pillanatra sem lankadhat —, ez az általános tanulság vonható le a vállalat vezetői számárá. Erre figyelmeztet a tény, miszerint 1987. május 20-án egy ember megszeg­te az előírást... Az idén befejeződik —Mekkora kárt okozott a robbanás?- Közvetlenül a szerencsétlenség után ötmillió forint értékűre becsültük a kárt, csak a teljes feltárás során derült ki, hogy ennél sokkal több. A helyreál­lítás költsége meghaladja a tízmillió fo­rintot. Igaz, egy füst alatt a későbbre tervezett korszerűsítést is elvégezzük. Másféle kárunk is származott a történ­tekbők kiesett az idei szezonban 22 ezer tonnás tárolóterünk. Több kecskeméti és környékbeli gazdaságot megkeres­tünk még akkoriban, a legnagyobb készséggel segítettek. Jólesett nekünk, ez a tapasztalat is a jó partneri kapcso­lataink bizonyítéka. Végül nem kellett igénybe vennünk az összes tárolóteret, amit bérelni szándékoztunk, mivel a kedvezőtlen időjárás miatt jóval keve­sebb terményt tudtunk felvásárolni, mint amennyit terveztünk. A robbanás okozta kárhoz számíthatjuk a szállítá- siköltség-többletünket is, ami milliós nagyságrendű. — Mikor fejeződik be a helyreállítás? — Még ebben az évben, a kecskeméti Agrikon Vállalat (a volt Mezőgép) és a Dutép jóvoltából. Almási Márta Az Üj Fény nevet viselő palackozóüzem a Krímben Előtérben az üdítőital-készítés Közösen a magyar kutatókkal Ősidők óta foglalkoznak szőlőter­mesztéssel a Krímben. Sok a napfény, a meleg napok száma, száraz a levegő, így jó termést hoz a rizling, a rkaciteli, 'a madera és a többi fajta. Á megyében utazva nyáron egyenletesen soijáznak a dús fürtöktől roskadozó szőlők. A helyiek évszázadok alatt halmozták fel e kultúra termesztési tapasztalatait. Ezek megőrzésére és továbbfejlesztésé­re Jalta mellett 1828-ban létrehozták a helységnév után Magaracsnák nevezett intézetet. Úgy tartják, hogy a Krím- félszigetet egykor benépesítő polo vécék nyelvén a „magaracs” a jólet forrását jelentette. Igaz, egyes időszakokban más-más volt a viszony a szőlészethez. Száza­dunk 80-as éveiben az intézet ajánlásai­ra sokszor nem tartottak igényt. Ennek az volt az oka, hogy a kolhozok és a szovhozok érdekeltek voltak az olcsó borok előállításában. Egy tonna asztali rizlingből készített rossz minőségű, megnövelt szeszfokú bor ára 1500 ru­bel, az asztali boré 360, a szőlőléé még kevesebb volt. SAJÁT FEJLESZTÉS, TŐKÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Egyesült Villamos Gépgyár 7 számú bajai készülékgyárában iga­zán nem panaszkodhatnak megren­deléshiány miatt. A villamos szerel­vényekre, köszörű- és polírozó gé­pekre, erősáramú kapcsolókra, mo­torindítókra, s a termelési érték 60 százalékát adó daruvezérlő beren­dezésekre szükség és kereslet is van. Az első félév mutatói alapján a gyár vezetői és dolgozói joggal optimis­ták, mert a 300 millió forintos ter­melési tervet várhatóan 10—15 szá­zalékkal túlteljesítik, a gyári nyere­ség is eléri a 68 millió forintot. Elektronizálás, automatizálás A daruvezérlő berendezéseket ki­zárólag a Szovjetuniónak készítjük — mondta bevezetésként Simonyi Károly igazgató. — Ez 5 ezer iyen berendezést jelent évente, amelyet saját magunk fej­lesztettünk ki. Az elmúlt két év gazda­sági kényszere szorított rá bennünket, hogy kialakítsuk fejlesztési osztályun­kat. S bár jelentős mennyiségű daruve­zérlőre van megrendelésünk, gondo­lunk a jövőre is, ennek a berendezésnek a modernizált változata már rajzaszta­lon van. Az új készülék elektronizált, érintésmentes elemekből áll, s fele ak­kora lesz, mint a jelenlegi. Emellett több villamosipari gyártmányt fejlesz­tettünk ki. Ilyen a többi között a HK típusú helyzetkapcsoló-család (a szer­számgépiparban használják), az új tí­pusú daru-függőkapcsoló. Az állvá­nyos köszörűgépből elkészültek már a kísérleti darabok, s fejlesztőmérnöke­ink egy új típusú lábkapcsoló megvaló­sításán dolgoznak, amelyet prés- és szerszámgépek indításához lehetne fel- használni. Nagy reményeket fűznek az első nyugati partnerrel való együttműkö­déshez. Széles körű tárgyalást folytat­nak az olasz Felisatti céggel professzio­nális és barkács asztali köszörűgépek közös gyártásáról. Ez évi 60 ezer dara­bos exportot jelentene, s bár a hazai igényekről nincsenek adataink, úgy tű­nik, itthon is jelentős megrendelésre lenne kilátás. Derűlátók a bajai Evigben — Ami a gyártásfejlesztést illeti — folytatta az igazgató —, az is kényszer­ből valósult meg. Gépeink életkora már elérte a 15—2Ó évet, s 'újak beszer­zésére nem kapunk pénzt. Ezért a meg­lévő gépeinket kell modernizálni. Az automatizálást néhány berendezésnél pneumatikával oldottuk meg, az egyedi és sorozatgyártáshoz pedig célgépeket készítettünk, amelyekkel a nagyobb termelékenység mellett munkaerőt is megtakarítottunk. Teljesen automati­záltuk az évente 120 ezer darab V—10 típusú megálláskapcsolóház-család megmunkálását. A legnagyobb nehéz­séget számunkra a présszerszámok be­• Sok kábel­véget kell ren­dezni a műsze­rek bekötésé­hez. szerzése okozza. Hónapokkal ezelőtt megrendeltünk például egy szerszámot amelynek a közeljövőben már termel­nie kellene, de még válaszra sem mél­tattak bennünket. Ezért is határoztuk el, gyáron belül fejlesztjük a szerszám­készítést. Már korábban említettük, hogy megrendelésekkel évek óta el vannak látva, mert keresett cikkeket, gépekhez, berendezésekhez szükséges alkatrésze­ket gyártanak. A szovjet partnerrel a daruvezérlőkre 1990-ig van szerződé­sük, ám azok jövőre a jelenlegi 5 ezer helyett 8 ezer készülékre tartanának igényt. A gyár ezt a mennyiséget képes lenne szállítani, de a Külkereskedelmi Minisztérium !-§■ ez érthetetlen — csak az ötezer darabot engedélyezte. A töb­bi megrendelő is értesítette már a gyá­rat, hogy jövőre miből mennyit kíván­nak elkészíttetni. Ezekből a rendelések­ből már látszik, hogy a következő év­ben 320—330 milliós termelést sikerül majd megvalósítani olyan módon, hogy a termelői árat 6—8 százalékkal csökkentik. A hiányszakmák pótlására — A munkaerőn belül a jó szakmun­kások aránya csökken — tájékoztatott Márity János, a pártalapszervezet tit­t Szerelik a daruvezérlő berendezést. kára. — Ez jelentős gondokat okoz számunkra. A városban hiányszakmá­nak számít az esztergályos, a szerszám­készítő, a marós, az elektroműszerész. A hiányt érettségizett fiatalok gyors át­képzésével próbáljuk megoldani. A munkaerő-problémáinkat igaz nem oldja meg, de a termelés színvonalát javítja a pártalapszervezet tevékenysé­ge. Az utóbbi években a politikai mun­kát a termelési feladatokra összponto­sítottuk. Ez ma még inkább igaz, mert itt a gyárban kell politizálni, meggyőz­ni az embereket. A párt kibontakozási programját taggyűlésen vitattuk meg, összekapcsolva a féléves terv ismerteté­sével. Elmondtuk nyíltan, mit kell ten­nünk a továbbiakban, s azt is, kitől mit várunk. A gyárban jó a kollektíva, s nem túlzók', ha azt mondom: a hangu­lat is. Az természetes, hogy vannak gondjaink, nehézségeink, de ezek nem olyanok, amelyek a munkáról vonnák el a figyelmet. A kommunisták becsü­lettel helytállnak nemcsak a munká­ban, hanem a politikai életben is ... Az Évig bajai gyárában munkások és vezetők sokat várnak a kibontako­zás programjának megvalósításától, de azzal is tisztában vannak: saját dolgai­kat maguknak kell elvégezniük, nem várhatnak a mesebeli sültgalambra. Gémes Gábor . Az alkoholizmus elleni küzdelmet el­indító párthatározat módot adott arra, hogy az intézet aktívabban honosítsa meg a legújabb termelési technológiát. Létrehozták a csemegeszőlő-osztályt, amely a szállítással, fogyasztással fog­lalkozik. A kutatási témák oly mérték­ben változtak, hogy a borászati mun­kák a korábbi 60-ról 12 százalékra csökkentek. A fő figyelmet most az alkohol- mentes üdítőitalokra összpontosítjuk — mondta Szergej Dzsanyejev, a Ma­garacs Kutatóintézet igazgatója. — Szakértőink módszereivel ez gazdasá­gilag kifizetődő. Ehhez azonban min­denekelőtt új fajtákra van szükség. Ezek már megvannak és a szaporító­anyagot beszerezhetik a gazdaságok. A különféle betegségek régóta gondot jelentenek a szőlőtermesztésben. Az el­lenük használt vegyszerek nemcsak a költségeket növelik, hanem gyakran a fürtökben is felhalmozódnak. Ezért igyekeztek sokkal ellenállóbb fajtákat nemesíteni. Ennek eredményeként a Magaracs ajándéka, a Jubileumi és az Anteusz fajták ellenállóak a betegsé­gekkel szemben, így nincs szükség vegyszerekre. A hozamok is elég jók, 14—16 tonna hektáronként. S ami a fő, vegyszermentes szőlőt adnak, ami ideá­lis alapanyag a gyermekélelmezésben. De ez csak az első lépés az alkoholmen­tes termékek gazdaságos előállításá­hoz. Sok problémát kellett megoldani a szőlőlé készítésében és szállításánál is. Az ország nagy méretei miatt jelentős távolságokat kell leküzdeni, hogy az északi körzeteket, Szibériát, a Távol- Keletet ellássák szőlőlével. Fogyasztás­SZAKKÖNYVTÁR MAJOR ISTVÁN: ra készen nem ki­fizetődő szállítani magas víztartal­ma miatt, ez fö­lösleges teher. A szakemberek tehát háromsza­kaszos hűtést al­kalmaznak a szo­kásos lepárlás he­lyett, így őrizve meg az ízeket. Az intézet munkatársai tud­ják, hogy végig kell vinni az ötle­tet, így korszerű kutatási módot választottak. Lét­rehoztak egy ide­iglenes ifjúsági kutatócsoportot, amely a sűrít- ménykészílést ki­dolgozta, mégpe­dig három hónap alatt, holott ko­rábban ilyen jelle­gű munkák 5— 6 évig is elhúzód­tak. Az intézet technológiája fel­keltette a l^yiko- lajevszki Agrári­pari Kombinát érdeklődését. A megfelelő szá­mítások után ma­guk kezdték fel­dolgozni a gyü­mölcsöt korszerű módszerekkel. A vállalkozókedv az önfinanszírozás keretei között működő szervezetekre jellemző. Ma még az ágazat nem minden vál­lalata dolgozik így, ezt a formát most kezdték alkalmazni. A régi módon dol­gozók nem érdekeltek az aktiv kereske­delemben. Ezért is volt szó a párt Köz­ponti Bizottságának júniusi ülésén a gazdaságirányítás programjáról. A Legfelsőbb Tanács ülésszaka pedig törvényt alkotott az állami vállalatok­ról, ami a program megvalósításának kezdetét jelenti. Olyan feltételeket te­remtettek, amelyek között minden vál­lalat érdekelt a tudomány és a gyakor­lat vívmányainak alkalmazásában. így megváltozik a helyzet, és a gyárak, üze­mek igyekezni fognak minél szélesebb körben alkalmazni a találmányokat, újdonságokat. A program megvalósítása nagy lehe­tőségeket tár fel az egész népgazdaság és a tudományos kutatás előtt. A Ma­garacs Intézetnek is nagyok a lehetősé­gei. Az intézet hosszú évek óta sikere­sen együttműködik külföldi intézmé­nyekkel. Kutatásainak egy része 2—3 oldalú együttműködés. A magyar fél rkaciteli fajtát kapott, a Krím-félszige- ten pedig jól terem a hárslevelű és a furmint. Közösen oldják meg a mun­kaigényes folyamatok gépesítését. A testvéri országok tudományos erőinek egyesítése lehetővé teszi, hogy felhasználják a meglévő eredményeket és csökkenti áz új témák kutatási idejét. Alekszandr Javdoljuk (APN) Mindennapi termőföldünk Évtizedeken át „a termőföldről elte­relődött a figyelem, megszűnt az anya­föld megérdemelt ősi tisztelete, ami or­szágunkat illetően különösen veszélyes jelenség, hisz éghajlatunk és termőföl­dünk olyan lehetőségeket teremt a me­zőgazdasági termelés számára, ami­lyennel csak kevés ország rendelkezik” — írja előszavában Stefanovits Pál akadémikus. A termőföld országunk egyik legfon­tosabb energiaforrása. Humuszanya­gában tekintélyes mennyiségű energia raktározódott fel, ami egyben igen je­lentős növényi tápanyagtokét is jelent. Major István könyvében igyekszik bemutatni, hogyan lehet, hogyan kell a termőfölddel ésszerűbben, okosabban gazdálkodni, mi is tulajdonképpen a termőtalaj, milyen talajtípusok jellem­zik hazánkat, majd ismerteti a talajok szerkezetét. Számbaveszi a makro-, a mező-, a mikrotápelemeket, az ad- szorpciós viszonyokat, a talaj termé­kenységét gátló és elősegítő tényezőket, majd a talaj élővüágát tekinti át. Hazai talajtípusaink mellett megismerhetjük a Föld különböző részeinek talajtaka­róit, a sarkkörökhöz közel eső szántó­földi vidékektől a sztyeppéken, sivata­gokon át a trópusokig; elemezve a ta­lajpusztulás okait, a talajjavítás formá­it. Külön fejezet tárgyalja a vegyszere1 két (műtrágyák, herbicidek, fungici- dek, inszekticidek), a veszélyeket; végül azt a termőfölddel kapcsolatos „tízpa­rancsolatot” ismerteti, melynek ajánlá­sai biztosítják, hogy a következő nem­zedékek számára is legyen mindennapi termőföld. K. M. JÁSZSZENTLÁSZLÓI MGTSZ JÁSZSZENTLÁSZLÓ TÉLI ALMÁT ÉRTÉKESÍT belföldi és exportminőségben, vállalatoknak és magánszemélyeknek. Az értékesítés szeptember 21.-én in­dul, hétköznap 7 órától 16 óráig, szombaton 12 óráig. Helye: a termelőszövetkezet kiskunfélegyháza—kis- kunmajsai út 20—21. km-e közötti almáskertjében. 2309

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents