Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-21 / 222. szám

VÉGET ÉRT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Elfogadták az adóreformot

(Folytatás az 1. oldalról.)

ládok anyagi 'helyzetének alakulásával. A kormány nagy felelősséggel munkálkodik azon — mondotta —, hogy a társadalom legfontosabb egységei, a családok számára megfelelő életfeltételeket biztosítson. A kormány azt javasolja, hogy a bevezetendő személyi jövedelemadó-rendszerben első lépésként a három- és többgyermekes családok esetében gyermekenként havi ezer forintot az adóalapból le lehessen . vonni. Természetesen az lenne az igazán jó, ha minden gyermek után járna ez a kedvezmény. De figyelembe kell venni a realitásokat. Jelenleg csak arra van lehetőség, hogy egy ilyen jövedelemarányos kedvezményt biztosítsunk. Ebből természetesen nem részesülnek azok, akik nem dolgoznak, de minden becsületesen dolgozó nagy család számára segítséget jelent. Így a legszorítóbb helyzetben levő társadalmi réteg helyzetét sikerül bizonyos mértékben javítani anélkül, hogy más területen az adórendszert jelentősen szigorítani kellene. S ugyanakkor a családi pótlék 400 forinttal történő megemelése valamennyi család anyagi helyzetét —, ha kismértékben is — javítja. Ennek ellenére vannak olyan képvise-' lök, akik komolyabb intézkedést tartanak szükségesnek. Egy javaslat szerint például minden gyermek után számoljanak el 8400 forintos évi adókedvezményt. Ennek azonban nemcsak az a hátránya, hogy a javaslat megvalósítása esetén szigorítani kellene az adótáblát; hanem a leginkább rászorulók — a három- és több- gyermekesek — számára is kedvezőtlenebb feltételeket biztosítana. A kormány javaslata alapján ugyanis ők évi 12 ezer forintos adókedvezményben részesülnének gyermekenként. A pénzügyminiszter újólag megerősítette, hogy a kormány nyitott hosz- szabb távon a családi jövedelem- adó bevezetése iránt. Ezt azonban alapos vizsgálatnak kell megelőznie, feltárva az új rendszer minden előnyét, de hátrányait is.

Az a javaslat, amely szerint az adómentes jövedelemsáv határát 48 ezer forintról 70 ezer forintra terjesszék ki — folytatta a miniszter — azt jelentené, hogy az állampolgárok 44 Százaléka' nem fizetne adót, sőt, az alkalmazotti kedvezményt is figyelembe véve. , ez az arány 50 százalék fölé is emelkedhetne. Így igen hátrányosan érintené az adófizető rétegeket. Emellett, e megoldás alkalmazása esetén a 70 ezer forintnál kisebb évi jövedelemmel rendelkezők fizetését nem bruttósítanák. Ám a következő években az ő jövedelmük is emelkedik, belekerül az adózó sávba, egyszerre jelentős adót kellene fizetniük, ami hirtelen nagy megterhelést jelent. Ennek a megoldásnak az is hátránya, hogy a kedvezmények egy bizonyos körét semlegesítené. Ilyen lenne a fiatalok egy részénél a lakásmegtakarítási kedvezmény, vagy a közművel ' kapcsolatos kedvezmények, - illetve a nagycsaládosok kedvezményeinek egy része is. Ilyen indokok miatt az indítványt nem támogatja a kormány.

■ Egy másik javaslat szerint a 48 ezer és a 120 ezer forint közötti évi jövedelem adókulcsa lineáris legyen, a progresszív elvonás helyett. Ennek az elgondolásnak a megvalósítása azonban igen nehéz helyzetbe hozná az alacsony átlagbért fizető ágazatokat, a többi között a könnyűipart. Elhangzott olyan vélemény is, hogy támogassuk a viszonylag alacsonyabb mértékeket tartalmazó adótáblát, s ugyanakkor a magasabb lakás-megtakarítási kedvezményt fogadja el az Országgyűlés. Érthető ez a fajta közelítés is, — mondta a miniszter —, azonban nem biztosít igazi alternatívát. Elfogadása ugyanis másfél—kétmilliárd forintos terhet jelentene a költségvetés számára, s ennek finanszírozására jelenleg nincsenek még a források.

Sok képviselő foglalkozott az újításokkal. E téren a pénzügy- miniszter megerősítette az expozéban kifejtett véleményét, miszerint az újítási díjakat a vállalatok a költségek között számolhatják el. Így lehetőségük van arra, hogy olyan díjakat állapítsanak meg, amelyek fedezik a jövedelemadót is. Medgyessy Péter felhívta a figyelmet arra: az adórendszertől nem lehet elvárni, hogy helyreállítsa a kívánatos jövedelmi viszonyokat is. A kormány tudja, hogy a kiemelkedő szellemi teljesítményeket külön is el kell ismerni. Ezért a találmányok terén jelentős kedvezményeket kíván biztosítani.

Igen nagy vitát váltott ki a művészeti kedvezmények kérdése is. A pénzügyminiszter emlékeztette a képviselőket arra, hogy a szerzői jogvédelem alá tartozó tevékenységeknél a törvényjavaslat érdemleges kedvezményeket biz-. tosíit: 200 ezer forintig a jövedelemnek csak 35 százaléka az adóalap, tehát a fennmaradó 65 százalék költségként számolható el. Kétszázezer forintos éves jövedelem felett is csak 80 százalék az adóalap. Ez is mutatja, hogy a kormány értékeli a művészi tevékenységet. A pénzügyi kormányzat egyébként készen áll arra, hogy felülvizsgálja a honoráriumok jelenlegi 'helyzetét, és áttekintse: milyen eszközök állnak rendelkezésre a tehetségék nagyobb mértékű elismerésére.

A kormány egyetért azzal, hogy a nyugdíjasok számára lehetőséget kell biztosítani nyugdíjuk kiegészítésére. Fontos, hogy ne csökkenjen sem az alacsony, sem a magas nyugdíjjal rendelkezők érdekeltsége a munkavállalásban. Ebből a szempontból egyaránt hátrányos a 96 ezer forintos, vagy a 120 ezer forintos adómentes határ megállapítása. Amikor ugyanis a nyugdíjas évii jövedelme meghaladja a megállapított adómentes sávot, akkor jelentős mértékű adót kell fizetnie. (Ezért a pénzügyi kormányzat semmiképpen sem ajánlja az ilyen korlátot állító variáció elfogadását.

A szaktudós megszerzését célzó kedvezmények további szélesítése viszont támogatást érdemlő szándék. A törvények végrehajtási rendelete már tartalmaz bizonyos kedvezményeket az Országos Tudományos Kutatási Alap keretei között végzett tevékenységeknél, A következőkben megvizsgálják: ind okolt-ie ezeket valamilyen módon kiegészíteni. Ennél nehezebb kérdés a közműtársulások ked- vezméhyezése. A kormány ebben a kérdésben rugalmasságot tanúsítva a korábbi elképzelésekhez képest a kedvezmény mértékét 20-ról 30 százalékra emelte. A vitában azonban elhangzott olyan javaslat, amely többes hozzájárulás esetén 40 százalékos kedvezményt tart szükségesnek. E téren ózonban egyszerűen nem áll rendelkezésre több pénz a kedvezmények nyújtására. Célszerűbb, hogy a költségvetés valamilyen formában közvetlenül kapcsolódjon be,a finanszírozásba.

A vitában’ elhangzott egy olyan képviselői javaslat is, amely kérte, (hogy az adóbefizetés elmulasztásánál az első évben — ha ez nem szándékosan történik — ne alkalmazzanak büntetést. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezt méltányosság alapján lehetővé teszi a törvénytervezet az első esztendőben.

Végezetül ismét megköszönte a ’■íké'ÓWs’élŐk * észrevétel éft',!" ‘ j ävasla- tait, és Szédhenyi István gondolataivá! zárta válaszát: „Éljehek a haladás emberei és szaporodjanak, a tespedés hősei is éljenek, de ne szaporodjanak."

A többség igennel szavazott

Határozathozatal következett. Az Országyűlés elsőként a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó 23 módosító javaslat sorsáról döntött. Mivel ezek közül' 19-re a plenáris vita során újabb észrevétel nem érkezett, az ‘Ország- gyűlés elnökének javaslatára ezekről az indítványokról együttesen szavazták: a képviselők, a bizottságok és a kormány — együttesen kezelt — 19 módosító javaslatát az Országgyűlés 7 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadta.

Ezt követően rátértek azokra az indítványokra, amelyeket a kormány és az országgyűlési bizottságok nem fogadtak el, illetve azokra a pontokra, amelyek a törvényjavaslatban eleve alternatívákat tartalmazták (a nyugdíjasok adózására és a lakásépítéssel kapcsolatos adókedvezményre vonatkozóan). Boldizsár Iván és Zsigmond Attila képviselők együttesen javasolták, hogy a törvényjavaslatban szereplő, a művészekre vonatkozó szabályozást változtassák meg: 200 ' ezer forint helyett 400 ezer forint jövedelemig adózzanak keresetük 35 százaléka után, és csak ezen összegen felül legyen az adóalap a kereset 60 százaléka. Boldizsár Iván azonban az ülésen visszavonta módosító javaslatát, mondván : az Országgyűlésben az utóbbi napókban megnyilvánult egységet ezzel nem akarja megbontani. Ugyanakkor kérte a pénzügyminisztert, hogy az alternatívát, a művészek honoráriumainak emelését tartsák napirenden. Zsiemond Attila — csatlakozva az előtte szólóhoz — ezt a módosító javaslatát visszavonta.

Polgárdi József (Pest m., 17. vk.) indítványozta,' hogy az Újításiból származó jövedelem elkülönítetten, más jövedelmekkel való összevonás nélkül 20 százalékos kedvezményes kulccsal adózzon. A kormány javaslata szerint az újításból származó jövedelem után az adót az általános szabályok szerint kell megfizetni. Az Országgyűlés — 21 ellenszavazattal és lí tartózkodással — a kormány eredeti javaslatát fogadta el.

Megalapozott vélemények — változások

Az Országgyűlés őszi ülésszakán a Pénzügyminisztérium vezető munkatársai a karzatról kísérték figyelemmel az eseményeket. Kupa Mihály főosztályvezetőtől, arról érdeklődtünk: a fél évvel ezelőtti elgondoláshoz képest melyek a lényeges Változások a személyi jövedelemadó elfogadott rendszerében.

— A többgyermekes családokra vonatkozó kedvezményező javaslatot, amit az országgyűlési bizottságok tettek, a kormány és most a Parlament is elfogadott. Tehát a három vagy több gyermeket nevelő családoknál a magasabb jövedelmű szülő összes jövedelméből gyermekenként és évente 12 ezer forint levonható, ennyivel csökken, az adóalapjuk. A másik jelentős változás az, hogy a lakásépítési* és -vásárlási megtakarítást, valamint az infrastrukturális (például vízhálózat) beruházásokat az elfogadott kedvezményekkel támogatja az adótörvény. Végül pedig kialakult egy elfogadhatóbb, kevésbé progresszív, sávos adókulcs-táblázat.

— Milyen szempontok szerint értékeli az új adórendszert?

— Nemcsak gazdasági oldalról kell vizsgálni, hanem aszerint is, hogy társadalmi vitákban érlelődött, és így köz- megegyezésen alapul. A költségvetésben lesznek a változások miatt kiesések, de valószínűnek tartom, hogy ezek az összegek visszapótlódnak, például a lakásépítkezés kapcsán, az erre ösztönző megtakarítások révén. A lényeg végül az, induljunk el egy közös, és a jövedelmi viszonyokkal arányos társadalmi teherviselés útján, vagyis olyan személyi jövedelemadó-rendszer alakult ki, amit az állampolgárok elfogadnak.

— A Parlament a nyugdíjasok adózásában a kormány által javasolt helyett más kedvezményrendszert hagyott jóvá. Mi a változás lényege?

— Az elfogadott adókedvezmény a kisnyugdíjasoknak kedvező, a magasabb nyugdíjjal rendelkezőknek kedvezőtlenebb. A kormány javaslata az arányosabb adózást helyezte előtérbe, és inkább a magasabb nyugdíjúakat kedvezményezte volna. Szerintem azért döntött a 96 ezer forint évi jövedelem adómentessége mellett az Országgyűlés, mert az igazi társadalmi probléma a kisnyugdíjasoké. Az Országgyűlés döntését jónak, bölcsnek tartom.

Kupa Mihály szavaiból kiindulva még a következőkről is szó van. A jövő évbén a havi 8 ezer forint jövedelem tekinthető majd átlagkeresetnek, a nyugdíjasok eddig az összegig kedvezményezettek — akár a nyugdíjuk ennyi, akár úgy alakul ki ez az ősz- szeg, hogy a nyugdíjuk és egyéb jövedelmük együttesen éri el a havi 8 ezer forintot. Azonban, ha az évi jövedelmük (a nyugdíj és az ehhez hozzáadott egyéb keresetük összege) meghaladja a 96 ezer forintot, akkor az efölötti keresetnek a 29 százalékát adóként kell befizetniük. Ha viszont a 120 ezer forintot is meghaladja, a 120 ezer forint fölötti jövedelemnek a 34 százaléka is befizetendő adó, ég így tovább, az elfogadott sávok és kulcsok szerint. A magas nyugdíjűak- nak tehát azért nem kedvező a meghatározott kedvezményhatár, mert ha mondjuk 10 ezer forint a havi nyugdíja valakinek, az tehát évi 120 ezer forint, és ha még efölött keres például 30 ezer forintot,, akkor ennek az összegnek a 34 százalékát kell adóként befizetni.

Csabai István

Nagyiványi András (Budapest, 19. Vk.) javasolta, hogy takarék- betétből, értékpapírból származó jövedelmek adóztatását 1990- től vezessék be. A kormány fenntartotta eredeti elképzelését, amely szerint 1988-ban az adót a takarékbetétek kamata után a pénzintézetek fizetik meg, a lakosság csak 1989-től tartozik adót fizetni.^ Az Országgyűlés ellen- szavazat nélkül, 9 tartózkodással a kormány éredeti javaslatát támogatta.

Módosító indítványok érkeztek a képviselőktől a három és többgyermekes családok adóalap- csökkentő kedvezményére vonatkozóan is. Szentágothai János (országos lista) indítványozta, hogy ezek a családok három gyerek után 5 ezer forint, és minden további gyerek után újabb

5—5 ezer forint adóvissza térítés - ben részesüljenek. Viola Károly (Pest m., 14. vk.) azt javasolta, hagy a családban élő gyermekek, valamint minden eltartott időskorú után — akinek havi jövedelmek a minimális nyugdíj-ösz- szegénék 80 százalékát nem éri el — havi 700, összesen évi 8400 forint adóalap-csökkentést állapítsanak meg. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) indítványozta, hogy az egy családban élő gyermekek számától függetlenül adjanak 12 ezer forint adóalap- csökkentő kedvezményt. Szentágothai János elállt eredeti indítványától, Zsigmond Attila Dedig fenntartotta javaslatát, azzal a megjegyzéssel, hogy a kedvezményt a gyermekek iskoláztatásának befejezéséig kapják a családok. Viola Károly javaslatának a gyermekekre vonatkozó részét fenntartotta, szavazás után azonban az’ Országgyűlés — a képviselői indítványokkal szemben — . a kormány állásfoglalását támogatta.

Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.) javasolta, hogy az évi 48 ezer és 120 ezer forintos összjövedelem között egy külön megállapítandó lineáris kulccsal történjék az adózás; Az Országgyűlés a képviselő javaslatát elvetette, a--törvényjavaslatban meghatározott sávok és kulcsok szerinti adózás mellett szavazott.

Ezt követően a nyugdíjak ügyében határoztak á képviselők. Az eredeti törvénytervezet egy A) és egy B) változatot javasolt. Ez további képviselői indítvánnyal égészüir*ki'"aW(5T7,hóf'f*aTf^ugdí- jasok 120 ezer forint évi jövéde- Uemhatátrig^kapjanak adómentességet. A kormány az A) pontban megjelölt javaslatot tartotta támogatandónak. Ennek lényege, hogy a fizetendő adó aszerint állapítandó meg, hogy a külön kereset hányadrészét teszi ki a nyugdíjasok összjövedelmének.

A B) pont pedig évi 96 ezer forint összjövedelemig ad lehetőséget az adómentességre. A határozathozatal eredményeként az Országgyűlés szavazattöbbséggel a B) variációt fogadta el.

Polgárdi József (Pest m., * 17. vk.) arra tett javaslatot, hogy ha valaki egy évben több közműtársulásiban is részt vesz, magasabb összegű adókedvezményben részesüljön: az eredeti 30 százalék helyett 40 százalékban. A javaslatot az Országgyűlés szavazattöbb-: seggel elvetette. Elek József (Bor- sod-Abaúj-Zemplén m., 13. vk.) ehhez a ponthoz azt javasolta, hogy az egészséges ivóvíz bevezetésére létrehozott ' társulás tagjai által kifizetett összeg az ad őrből egészében visszaigényelhető legyen. A kormány ezzel, sem értett egyet, és az Országgyűlés támogatta ezt az álláspontját.

A lakáscélú megtakarításokra vonatkozó adószabályokkal kapcsolatban Dobi Ferenc (Pest m.,

6. vk.) terjesztett elő módosító javaslatot. Indítványozta, hogy a kormány A) variációjának megfelelő, 36 ezer forintos sávot fogadják el, de a 24 ezer forintosra vonatkozó kedvezőbb adókulccsal. A szakértőik szerint ez másfél milliárdos adókiesést jelentene. A képviselők többsége a kormány eredeti A) variációja mellett szavazott.

Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) azt javasolta, hogyha az adóhiányt gondatlahság okozta, akkor 1988-ban ezért ne szabjanak ki bírságot, és az átmeneti időszákot 1989-,re is terjesz- szék .ki. (A kormány javaslata szerint a bírság legalább 20 százalékos, súlyos gondatlanság esetén 50 százalékos ltehet.) A? Országgyűlés a képviselői javaslatot szavazattöbbséggel elvetette.

E témakört lezárva, a képviselők a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat egészéről szavaztak: a törvény-, hozó testület — 10 ellenszavazat-' tál és 21 tartózkodással! —, általánosságban és részleteiben .élfogadta a törvényjavaslatot.

A továbbiakban a>z általános forgalmi adóra vonatkozó — a képviselők, a bizottságok és a kormány által előterjesztett, módosító javaslatok egy részéről együttesen szavaztak, e javasla- 1 tokát elfogadták. Ezután azokat a javaslatokat vizsgálták meg, amelyekben nem alakult ki egység az előterjesztők között.

Búzás Józsefné (Szolnok m., 14. vk.) indítványozta, hogy a zsűrizett népi iparművészeti termékek -jv a kormány által javasolt

— 25 százalékos forgalmi adókulcs helyett „0” kulcsba tartozzanak, azaz adómentesek legyenek. Az indítványt a képviselők többsége elvetette. Vári Miklós (Csongrád m., 16. vk.) azt javasolta, hogy a tűzoltó készülékek „0” kulcsos besorolását fogadják el, szemben a kormány 25 százalékos javaslatával. Az Országgyűlés a kormány álláspontját támogatta. Hasonlóképpen elvetették a képviselők azokat a módosító javaslatokat, amelyek arról szóltak, hogy az építőipari szolgáltatás „0” adókulcsos legyen, illetve a villanyáram, a gázszolgáltatás kapjon fogyasztói árkiegészítést.

Ezután került sor a döntéshozatalra: az Országgyűlés az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot egy ellenszavazattal és öt tartózkodással, általánosságban és részleteiben elfogadta.

Ezután Sarlós István bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége az evangélikus egyház kezdeményezésére javaslatot tett az országos választási listán Káldy Zol- . tán evangélikus püspök elhalálozása folytán meg ü rfeséfrefÍT1 fcéi)1 viselői hely betöltésére, A HNF OT elnöksége a rríegüréV&J^tt helyre Nagy Gyula evangélikus püspök elnököt jelölte. A jelölést az Országos Választási Elnökség megvizsgálta és törvényesnek találta.. Az ügyrend ide vonatkozó paragrafusa szerint ezt követően titkos szavazás következett volna, ám a testület egy képviselői .indítvány nyomán a nyílt szavazás mellett döntött. Ennek eredményeként az Országgyűlés Nagy Gyulát — hét ellenszavazattal és tizenhárom tartózkodással — soraiba választotta.

Ifjúsági

és sportbizottság alakul

Az Országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a két ülésszak között alkotott törvényerejű rendeletéiről’,

'Ezután dr. Bölcsey György, az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára ismertette a bizottság véleményét — amelyeit a plénumán írásban is eljuttattak a képvisel lókhoz — Szirtestté dr. Tomsits Erika képviselőnek az Országgyűlés június 26-4 ülésén tett javaslatáról:

— .A képviselőnek a beterjesztett törvényjavaslat, illetőleg a módosító javaslatok (feletti szavazással kapcsolatos — az Ország- gyűlés ügyrendjére vonatkozó — indítványa a következő volt: „Az elnök kérdezze ’meg, kívánja-e valaki, hogy a módosító javaslatról külön-külön szavazzunk. Ha igen, sikkor isimét először a Minisztertanács variációját .bocsássa szavazásra; majd a módosító javaslatokat külön-külön.” „Korábban előfordult, hogy a szavazásnál nem tartottuk be minden es étben az ügyrendet» ezért e javaslat fokozottan ráirányította a figyelmet a módosító indítványok kezelésére. Az Országgyűlés ügyrendje fentieket a következő szerint szabályozza: ^Bármelyik képviselő indítványozhatja, hogy egyes módosító javaslatok felett a szavazás külön-külön történjék. •Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz.” \ Ennek .megfelelően a bizottság javasolja következetes gyakorlat folytatását. A bizottság véleményével a javaslattevő képviselő is egyetértett.

Arról is beszámolt dr. Bölcsey György, (hogy a szóban forgó képviselői javaslat kapcsán á bizottság tágabb kitekintésben is foglalkozott az ’Országgyűlés ügyrendjének kérdésével» s úgy foglalt állást, hogy a későbbiekben szükséges létrehozni egy olyan bizottságot, amely előkészítené az ügyrend egészének felülvizsgálatát, .Illetőleg módosítását.

Határozathozatal következett: az Országgyűlés a jogi; igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésért — egy ellenszavazat és három tartózkodás mellett — elfogadta.

Az elnöklő Sarlós István, ikö- * zölte:

Polgári István ’(Hajdú-Bihar m.,

7. vk.) a kisiparosok és kiskereskedők házastársának alkalmazottként való foglalkoztatása tárgyában kérdést kíván intézni az Állami Bér- és Munkaügyi Hlyatal elnökéhez.

A képviselő kapott szót. Kifejtette: a házastársak és élettársak jelenleg csak segítő családtagként. foglalkoztathatók, s ez több hátrányos jogkövetkezménnyel jár. Erre vonatkozóan egyébként nincs olyan tételes törvényi elő- ! írás, amely a házastárs alkalmazottként! foglalkoztatását tiltaná. Ha általánosan nem is Indokolt ezt a korlátozást feloldani, van-e: lehetőség arra, hogy a kiskeres- kettőknél és más indokolt esetben j a házastárs alkalmazottként! fog- j lalkoztatása a jövőben engedélyezel# tegyen? "iftfit tanácsi gyakorlat, amely -az ilyen veáwú r.íl|£érelmeket' kittg&ÚK&usan elutasítja? — kérdezte.

Halmos Csaba államtitkár, az j Állami Bér- és Munkaügyi Hiva- | ital elnöke válaszában jogosnak és j Időszerűnek ítélte a kérdést. Mint j mondta: valóban kialakult egy j olyan joggyakorlat, amely az elmúlt időszakban a házastársak; alkalmazottként való foglalkoztatását — mindenekelőtt családjogi j és vagyonklözösségi szempontból — kizártnak tekintette. Ez volt az ■indoka annak, hogy a családjogi (törvény módosítását megelőzően a tanács ilyen rendelkezést adott ki. Változást hozott ebből a szempontból a családjogi törvény módosítása, amely a vagyonközösség merev szabályozását feloldotta és lehetővé tette, hogy a házastársak vagyonközösség! alapon szerződéssel rendezhetik ez irányú kapcsolataikat. A most elfogadott, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény újabb kedvező lehetőséget biztosit arra, hogy immár jogszabályi alapokon a (házas társakat alkalmazottként foglalkoztathassák. Végezetül tájékoztatta a képviselőket, ihógy még ebben 'az évben a kormány elé terjesztik a jogszabály ezzel kapcsolatos módosítását.

Sarlós István ezután bejelentette: az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottsága, indítványozta, hogy a kormány dolgozzon ki a. költségvetési reformra vonatkozó javaslatot. Az Országgyűlés ezt tudomásul vette.

A bizottság javasolta azt is, hogy alakuljon egy úgynevezett ad hoc bizottság az adóügyi törvények kezelésére. A tesftület Sarlós Istvánt felhatalmazta a munkabizottság létrehozására. A Parlament elnöke ezután emlékeztetett arra: Géczi István (Budapest, 49. vk.) az Országgyűlés legutóbbi, nyári ülésszakán javasolta, hogy az Országgyűlés alakít-; son ifjúsági és sportbizottságot. Az Országgyűlés határozott az új bizottság megalakításáról, illetve felhatalmazását adta, a bizottság elnökének, titkárának és tagjainak jelölésére. Végezetül a képviselők jóváhagyták — Boldizsár Iván (országos lista) javaslatára —, hogy az Országgyűlés irodája az őszi ülésszak négy? 'napos munkájáról kiadványt jelentessen meg.

Ezzel befejeződött az Ország- gyűlés őszi ülésszaka, amelyen a képviselők négy napon át tanácskoztak, és jóváhagyták a kormány munkaprogramját, valamint törvényt alkottak az álta- lános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójárót. Az ülésszakon Sarlós István, Cservenka> Ferencné és Péter János felváltva elnökölt.