Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■■■■■■■ ‘AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA Vita az adóreform-javaslatról A3 MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLH. évf. 281. szám Ara: 2,20 Ft 1981. szeptember 19., szombat SZOVJET—AMERIKAI MEGÁLLAPODÁSOK Lesz csúcstalálkozó! Tegnap folytatta munkáját az Országgyfilés őszi üléssza­ka. A parlamenti padsorok­ban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács el­nöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára és Grósz Károly, a Mi­nisztertanács elnöke. Az el­nöklő Sarlós István bejelen­tette, hogy — az elfogadott napirendnek megfelelően — az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jőve. delemadójáról szóló törvény- javaslatokat tárgyalják meg a képviselők. A két jogszabály terveze­tét Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter terjesztette az Országgyűlés elé. ***** w;Jf3 TmWRSffiamimk MEDGYESSY PÉTER EXPOZÉJA Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: WASHINGTON Reagan elnök és Sevardnadze szovjet külügyminiszter tegnap Wa­shingtonban bejelentette, hogy a háromnapos szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri tárgyalások során a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok között megállapodás jött létre a közepes hatótávolságú és a had­műveleti-harcászati nukleáris rakéták íelszámolásáróL Ugyancsak megállapodtak a felek abban, hogy még az idén sor kerül Mihail Gor­bacsov egyesült államokbeli látogatására, ennek időpontját azonban egyelőre nem közölték. A megállapodásokról közös közleményt adtak ki. Reagan a Fehér Ház sajtótermében tette meg bejelentését, a meg­állapodás részleteiről George Shultz külügyminiszter adott tájékoz­tatást. Ezzel párhuzamosan tartott sajtókonferenciát a washingtoni ssovjet nagykövetségen Eduard Sevardnadze. • A gép- és vegyszerbemutatón felsorakoztatták a paprika termesz­tés ben használható kisgépek széles körét Is. MA: KISTERMELŐI NAP KALOCSÁN Szekcióülések a A Kalocsán rendezett nemzet­közi fűszerpaprika tudományos, műszaki-fejlesztési tanácskozás tegnap szekcióüléssel folytató­dott. Előtte azonban reggel az újat teremtő kutató elődök tisz­teletére bensőséges ünnepséget rendeztek. A szónok, dr. Matos László, 'a megyei tanács elnökhe­lyettese, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület megyei szerve­zetének elnöke megemlékezett az egész világon elismert eredmé­nyes munkájukról. Ezt követően megkoszorúzták a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat Fűszerpaprika Kutató ÁL- lomása épületének falán elhelye­zett emléktáblát. A művelődési központban dél­előtt két szekcióban magyar, bol­gár, jugoszláv, csehszlovák, egyiptomi szakemberek előadásait hallgathatták meg, a folyosón el­helyezett posztereken pedig ha­zai, szovjet, bolgár, kínai és In­diai kutatók munkásságának eredményeit mutatták be. A Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesülés agrokémiai telepén tar­tott gép- és vegyszerbemutatón, valamint a Paprika- és Konzerv­gyárban tett látogatással ért vé­get a háromnapos tanácskozás Bács-Kiskun megyei része. Az eseménysorozat ma Szegeden zá­rul plenáris üléssel. Kalocsán, a városi kiállítóte­remben a termékbemutató még látogatható, és a rendezők ma az agrokémiai telepen kistermelői napot tartanak. Cz. P. 1968 óta társadalmunk legnagyobb vállalkozása — Egy nagy és szerteágazó munka döntő szakaszához, a törvényhozáshoz érkezett. Vita folyit az országgyűlési bizottsá­gokban, képviselőcsoportokban és közéleti fórumokon. A sajtó, a rádió és a televízió a legkü­lönbözőbb vélemények megszó­laltatásával szolgálatot tett ab­ban, hogy társadalmunk ilyen aktívvá vált, hogy együtt gon­dolkodunk a jövőnkröl, s az azt szolgáló eszközökről. Ahhoz, bogy a világgazdasági követelményekhez igazodó gaz­dasági szerkezetátalakítás iga­zán meginduljon, új ár- és adó­rendszer szükséges. Ennek lé­nyege: csak azoknak a vállala­toknak legyen jövedelmük, ame­lyek teljesítménye magas szin­tű és azt a .piac is elismeri. Ón­álló vállalatok kellenek, önál­ló felelősséggel. A mi ár- és adó­rendszerünk azonban közel sem teremti meg ehhez a feltételeket. Olyanná vált a pénzügyi rend­szerünk, hogy 100 forint nyere­ségből kereken 90 forint a költ­ségvetési elvonás, de más oldal­ról a nyereség egyik döntő alko­tóeleme lett az állami támoga­tás. Az adózási és támogatási rend­szer olyan átalakítása szüksé­ges, hogy a nyereségesen gaz­dálkodókat biztosan jóknak mi­nősíthessük, s a veszteség való­ban a rossz gazdálkodás kifeje­zője legyen. A gazdasági reform­folyamatnak ma ezért is döntő láncszeme a pénzügyi rendszer gyökeres megváltoztatása, az ár- és adóreform. Az adóreformmal a kormány­nak az a szándéka, hogy olyan egységes logika szerint felépülő pénzügyi rendszer működjék, amely helyére teszi az értékren­det. Nő az érdekeltség a nyere­ség megszerzésében, hiszen a 90 százalékos nyereségből való elvo­nás helyett az átlagos elvonás 10 százalékra mérséklődik. Ez 100 —110 milliárd forint összegű adó megszűnését, illetve csökkenését jelenti a termelő szektorban. Megszűnik a városi és községi hozzájárulás, a vállalati vagyon­adó, a béradó és a felhalmozási adó, érezhetően csökken a válla­lati kereseti adó. A változások hatására átren­deződés megy végbe a vállalati körben. Jobban járnak a kevés anyaggal, importtal és bérrel dolgozó, nagy hozzáadott érté­ket előállító vállalatok. Olcsóbb tesz a technika és drágább lesz a rosszul felhasznált munkaerő. A feldolgozóipar leghatékonyabb vállalatai jól járnak; az összes iparon belül a vállalatok 30 szá­zaléka jobban, 20 százaléka rosz- szabbul jár, a többi pozíciója változatlan lesz. Az átrendező­dés valós különbségeket tükröz, ezért a kormány a visszarende­ződést meg fogja gátolni. Az új eszközök alkalmazása mellett sem számíthatunk látványos, gyors eredményekre, csak arra, és ez sem kevés, hogy két-há- rom év alatt sikerül gazdasá­gunkat stabilizálni. Az ár- és adóreform bevezeté­séhez sajnos az idő nem kedvez. Nem volt és nem is lesz olyan társadalom, ahol örömmel adóz­nának. Ugyanannak az adónak a bevezetését a közvélemény ta­lán könnyebben elfogadná egy olyan időszakban, amikor élet­színvonala növekszik, mint ami­kor az érezhetően csökken, hol­ott egyik sem magából az adó­ból következik, hanem a kiala­kult gazdasági helyzetből. A tervezett adóreform 1968 óta társadalmunk egyik legnagyobb vállalkozása, de a reformfolya­mat az adórendszer változtatá­sával sem állhat meg. Korsze­rűsíteni kell hozzá a árrendszert, ki kell alakítani a gazdálkodó szervezeteknek a vagyon növe­lésében való érdekeltségét, meg kell újítani a népgazdasági ter­vezési rendszert. Számításaink szerint a terme­lői árak az adóreform hatására 3—5 százalékkal csökkennek. Azzal számolunk, hogy a fogyasz­tói árszínvonal az egyes fogyasz­tói támogatások megszűnését és a termelői árak évközi növeke­dését is figyelembe véve, 1988- ban 14—15 százalékkal emelke­dik. A szokatlanul magas árnöve­kedés mellett a kormány külön gondot fordít a szociális bizton­ság megőrzésére, a kiegyensú­lyozott áruellátásra. Tudjuk, hogy szükséges és indokolt volna az adórendszer változtatását bér­reformmal is összekapcsolni, eb­hez azonban mindenekelőtt for­rásokra van szükség. A kormány érvelő, hasznos vi­ta' után megállapodottpá Szak- szervezetek Országos Tanácsá­val abban, hogy kötelező jelleg­gel előírja a vállalatok számára a főmunkaviszonyból származó bérek növelését annak érdekében, hogy az fedezetet teremtsen a személyi jövedelemadó kifizeté­sére. A vállalatoknál a forrást er­re általában a megszűnő adók megteremtik. A főmunkaviszonyból szár­mazó jövedelmek — azonos mun­kafeltételek és azonos teljesít­mény mellett — az adórendszer változása miatt nem csökkenhet­nek. Számolni kell olyan-helyzettel is, hogy egyes vállalatok vagy szövetkezetek nem rendelkez­nek elegendő forrással a bérszint növelésére. Ilyen esetben is el kell végeznie a vállalati vezetés­nek a bérek bruttósítását. Az év­közi bérek kifizetésére állami ga­rancia mellett hitelt lehet igény­be venni. A kormány, döntően a fogyasz­tói árak jövő évi számottevő emelkedése miatt, jelentős, 24— 25 milliárd forint összegű szo­ciálpolitikai kiadást tervez. A családi pótlékot összességében negyven százalékkal, mintegy 4M forinttal megemeljük. Az anya­sági segélyt 4 ezer forintról 6 ezer forintra kívánjuk növelni. Társadalmi szervezetek, mint a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront, valamint érdekképviseletek és számos képviselő tettek javasla­tot eltartotti adókedvezmény be­építésére az adórendszerbe. A kormány elfogadta, hogy első lépésként a három- és többgyer­mekes családok esetében gyer­mekenként, havi ezer forintot az adóalapból le lehessen vonni. Ez másfél milliárd forint adókieséssel jár, ami azt igényli, hogy a csa- ládipótlék-emelés, amely az ösz- szes családi pótlékra jogosultat érinti, nem lehet több 400 forint­nál, és eredeti szándékunktól el­térően a gyermekgondozási se­gély emelésére csak 230 forint jot, a beiskolázási segély beveze­tésére pedig nem kerülhet sor. A gyermekgondozási dijat a csalá­dok jövőre már a jelenlegi más­fél év helyett a gyermekek két­éves koráig vehetik igénybe. A nyugdijak minimum 300—339 fo­rinttá] emelkednek, a 10 éven fe­lüliek és a legnehezebb helyzet­ben lévő rokkantnyugdíjasok kö­rében biztositjak a tervezeti tel­jes fogyasztói árindexnek megfe­lelő nyugdíjemelést. A tanácsok szociális segélyezési keretét 500— 100 millió forinttal tervezzük nö­velni. 1988-ban ki kell dolgozni annak a módszerét, hogy mielőbb sor kerülhessen a családi pótlék folyamatos értékmegőrzésére, és hogy a többoldalúan hátrányos helyzetű rétegek szociális bizton­ságát fokozatosan, rendszersze- rűen garantálni tudjuk. Az adómértékeket úgy állapí­tottak meg, hogy a sávos adózás következtében az elvonás mértéke összességében az ötven százalé­kot ne haladja meg. Az évi 48 ezer forintos adómentes határt is figyelembe véve — a bérből és fizetésből élők húsz százaléka és a dolgozó nyugdíjasok közel het­ven százaléka nem fizet adót. A személyi jövedelemadó tör­vényjavaslata két kérdésben — a nyugdíj mellett szerzett jövedel­mek adóztatása és a lakáscélú megtakarításokra elszámolható adókedvezményt illetően — alter­natív javaslatokat tartalmaz. Az egyik javaslat szerint évi 96 ezer forintig, akárhonnan származik a nyugdíjas jövedelme, nem kell adót fizetni. A kormány a másik (Folytatás a 2. oldalon.) Fajtaváltásra van szükség! ESZMECSERE A SZŐLŐ JÖVŐJÉRŐL A szóló és a bor nemzetközi éve alkalmából a Nemzetközi Szőlé­szeti és Borászati Hivatalhoz (O. I. V.) is bejelentett tudomá­nyos tanácskozást tartottak teg­nap Kiskunhalason, az állami gazdaságban. . Dr. Kozma Pál akadémikus visszatekintett a rezisztencia- nemesítés kezdeteire, majd arról szólt, hogy az e témájú kutatás hazai eredményeit ma már nem­csak a belföldi gyakorlat fogad­ja be, hanem a külföldiek is ér­deklődnek az előállított interspe- oifíkus hibridek iránt. A Kerté­szeti és Élelmiszéripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének igazgatója, dr. Zilál János megfogalmazta azt is, mi­lyen nagy szükség van az Alföl­dön, a homokon a szőlőkultúrák­ra. A Kertészeti és Élelmiszeripa­ri Egyetem tanára, dr. Koleda Ist­ván elmondta, hogy az utóbbi há­rom év szólót ért kárjai igen jól példázták, mennyire nem igazo­dik a fajtákhoz a term esztéstech- nológia. A rezisztens fajtáktól so­kat várnák a szakemberek. A tanácskozást kővetően került sor a Kertészeti és Élelmiszer- ipari Egyetem és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság együttműködé­si szerződésének 'megújítására, melyet dr. Tamássy István, az egyetem rektora és Katona Ist­ván, a gazdaság Igazgatója erő­sített meg kézjegyével. G. E. Megnyílt az őszi BNV Hazánkkal együtt 25 qrazág részvételével tegnap délelőtt 19 órakor ünnepélyesen megnyílt a 86. Budapesti Nemzetközi Vásár.-a fogyasz­tási .cikkek szakvására. A vásár főterén gyülekeztek a megnyitó ün­nepség vendégel: Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, jelen voltak a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai, valamint a hazai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke mondott beszédet. Utalt a kormány munkaprogramjára, amely egyik fő feladatként a külgazdasági kapcsolatok erősítését jelöli meg. — Részvételünk s nemzetközi munkamegosztásban társadalmi-gazdasági fejlődésünknek meghatározó tényezője — mondotta. A BNV módot ad arra, hogy bemutassuk: hol tartunk a kapcsolatépítésben, merre akarunk előbbre lépni. A magyar vállalatok számára a vásár egyben a nemzetközi megmérettetés próbáim is. Nemzetközi kapcsolataink építésében kiemelt bélyen szerepel a KGST-tagwszágokkal folytatott együttműködés kiszélesítése. Mint a korábbi években, az idén is a Szovjetunió a legnagyobb külföldi kiállító. Ez azért is örvendetes, mert a magyar—ssovjet gazdasági kapcsolatok fejlődése meghatározó Jellegű számunkra. A nem szocialista országokból részt vevő kiállítók száma; is emelkedik. Kifejezett célunk hogy. a hagyományos adásvételi szerződéseken kívül tartós együttműködések kialakításával, vegyes vállalatok alapításával Is szélesítsük gazdasági kapcsolatainkat — mondotta iványi Pál. Végül a megnyitó ünnepség résztvevői körsétát tettek z vásáron. BŐVÜLŐ TESTVÉRKAPCSOLATOK Zombori vendégek Baján — A több mint két évtizedes Baja—Zombor testvérvárosi együttműködés eddigi szép ered­ményei arra késztetnek bennün­ket, hogy a gazdaság, a kultúra, valamint a sport területén is to­vább szélesítsük kapcsolatain­kat — hangoztatta dr. Kincses Ferenc tanácselnök, amikor teg­nap délelőtt a városi tanács székházéban köszöntötte Zom­bor testvérváros delegációját, mely — élén Petar Miskovity tanácselnökkel és Slobodan Ba­saval, a Vajdasági Kommunis­ta Szövetség zombori községi bizottságának elnökével — egész napos tanácskozásra Bajára ér­kezett. A tárgyaláson részt vett Papp György, az MSZMP Bajai Városi Bizottságának első titká­ra. Első napirendi pontiként az idei első félévi együttműködé­si tapasztalatokat tekintették át és megállapították, hogy szá­mos program hozott kedvező eredményeket. Így például a má­jus 22—24-e között Zomborban rendezett termékbemutató, me­lyen 22 bajai kiállító vett részt és négyezer látogató tekintette meg. Ezt követően a két testvérvá­ros‘idegenforgalmi kapcsolatai­nak bővitési lehetőségeit vitat­ták meg. E napirendi téma elő­adója Obiad Cvokity, a zombo­ri végrehajtó tanács elnöke és Barna György bajai tanácselnök­helyettes volt. Az idegenforga­lom kölcsönös növelésére szá­mos új formát javasoltak, köz­tük a vízi turizmus fejlesztését. Ezután a vendégek jCsávolyra utaztak, ahol dr. Mán dics Mi­hály kalauzolásával megtekin­tették a falumúzeumot és a nem régen megnyilt nemzetiségi klu­bot, majd Krascsenlcs József, az Egyetértés Termelőszövetke­zet elnöke adott tájékoztatót gazdálkodásukról. Végül a két testvérváros kép­viselői a Dunával kapcsolatos idegenforgalmi tervekről tanács­koztak, majd Hercegszántón a község párt- és tanácsi vezetői­vel találkoztak. * G. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents