Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-16 / 218. szám

IDŐJÁRÁS ElOreJelzéi az ország területére ma estig: Kevés felhő, sok napsütés várnaié. A sokfelé élénk, helyenként erős északnyugati szél fokozatosan északkeletire, keledre for­dul és lassan mérséklődik. A legmagasabb nappali hőmérséklet északkeleten 21 fok, délnyugaton 2C fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLII. évi. 218. szám Án: 1,80 Ft 1987. szeptember 16., szerda Sevardnadze Washingtonban WASHINGTON A diplomáciai gyakorlatban szokatlanul korán: helyi idő sze­rint már reggel nyolc óraikor megkezdődtek Washingtonban Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügy­miniszter tárgyalásai. A minisz­terek mintegy háromórás köz­vetlen, csupán a tolmácsok rész­vételével megtartandó eflsö meg­beszélése után délben a Fehér Házban el óbb a két külügymi­niszter Reagan elnök jelenlété­ben aláírta a válságcentrumok­ról létrejött kétoldalú szerződést, majd az elnök, legfőbb tanács­adói bevonásával, tárgyait szov­jet vendégével. Ez alkalommal nyújtotta át neki Sevardnadze Mihail Gorbacsov levelét. Délután az amerikai külügyminisztérium épületében tartották meg az első plenáris ülést. Amerikai tájékoztatás szerint a felek egyelőre szerdára és csü­törtökre három további plenáris ülést terveznek. Ezek közül az első kettőn foglalkoznak leszere­lési kérdésekkel. Kevesebb Őszi vetések előtt mag, szűkös választék iag Vállalat Duna—Tisza Kö ; eddigi vetés előtti időszaki rendszerek és a mezőgazdái ageliátásról. •rületi Központjában — ha- s — tegnap tájékoztatták a üzemek szakembereit az — Alig húsz nappal az őszi ga­bonák válható vetésideje előtt a helyzet kimondottan rossznak mondható — kezdte Szabó Lajos, a területi központ főmérnöke. — A tavalyi őszi-ítéli időjárás után a vetőmagnak szánt gabonák ál­lapota is biztatóra fordult, így a vállalat akkor teljes körű, nagy mennyiségű választékot Ígérhe­tett partnereinek. A betakarítás előtti forróság azonban a vető- magnakvalót is megtizedelte. Rács-Kiskunban még szerencsés­nek mondhatják magukat a me­zőgazdászok, de a nyugat-dunán­túli megyékben szinte alig ter­mett vetőmag. Ez utóbbi a megye ellátására szintén rányomja a bé­lyegét, de országos gondokat is okoz. Bacs-Kiskunban az eddigi évek­hez hasonlóan a vállalat mintegy tízezer tonna vetőmag megter­melésére kötött szerződést az üze­mekkel. Az időjárás miatt — és ment három termelőüzem felha­gyott ezzel a tevékenységével — mindössze 7 ezer tonna szaporí­tóanyag fölött rendelkezhetnek. Ráadásul az idén a megrendelé­sek az átlagost meghaladják, ed­dig 12 ezer tonnára rúg a beér­kezett igények mennyisége. A mezőgazdasági üzemek ere­deti, tervezett fajtaigényének sem tud megfelelni a vállalat, a kurrens fajták közül a Jubilejna- ját, a GX—öthalmot, a GK—Ság­várit, a Bucsányi 20-at, az MV 9­et, az MV—12-t, az MV—14-et és 15-öt hiába keresik a megren­delők. Előreláthatólan az eredeti el­képzeléseiktől mintegy 40 száza­lékban' — fajtában és szaporula­ti fokiban — eltérően tudják csak a gazdaságoknak szállítani a ve­tőmagokat, bár a megnövekedett mennyiségnek úgy tesznek ele­get, hogy társintézmények segít­ségét kérik, és a megyén belüli elosztásnál igyekeznek minden gazdálkodási érvet figyelembe venni. A tájékoztatóban szó esett a többi őszi gabona szaporítóanya­gának pillanatnyi mennyiségé­ről is. Rozsból komoly tartalékok­kal rendelkezik a területi köz­pont, őszi árpából- pedig a hazai átlagnál jobban tudnak a gazda­ságoknak szállítani. Az egyéb ta­karmánynövények — a szöszös és pannonibükköny, a tarlórépa — magjából elegendő van, az őszi káposztarepce most zajló fajta­váltása erőteljesen érezteti ha­tását. Az őszi hajtatású zöldségnövé­nyek magját már csomagolja a vállalat erre kijelölt központja, a szállítás folyamatos. Az idén szer­ződést kötött a Duna—Tisza Kö­zi Területi Központ és a Belföl­di Ellátó Központ, így ezután en­nek értelmében várhatóan javul ezeknek a növénymagvaknak a megyei terítése. G. E. SZAKEMBEREK NÉGY FÖLDRÉSZRŐL Tanácskozás a fűszerpaprikáról Kalocsán A Magyar Agrártudományi és a Magyar Élelmiszeripari Tudo­mányos Egyesület több mint 20 rangos intézmény, intézet és vál­lalat együttműködésével a ma­gyar fűszerpaprika-kutatás meg­kezdésének 70. évfordulója al­kalmából 1987. szeptember 17— 19. között Kalocsán és Szegeden rendezi meg tudományos mű­szaki-fejlesztési nemzetközi ta­nácskozását. A programról teg­nap a sajtó képviselőit a Műsza­ki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségének budapes­ti székházában dr. Szűcs Kálmán, a MAE elnökhelyettese tájékoz­tatta. A rendezvény szerte a világon nagy érdeklődést váltott ki, az előrejelzések szerint négy föld­rész 21 országából 40 szaktekin­tély érkezik a .tanácskozásra, amely egyébként a Bács-Kiskun megyei műszaki hónap első ese­ménye is lesz. Hazáinkat körül­belül 160 szakember képviseli. Csütörtökön plenáris ülésen nyitják meg az eseménysorozatot a Kalocsai Városi Tanács dísz­termében. Ezen a napon délután a Zöldségtermesztési Kutató In­tézet Fejlesztő Vállalat fűszer­paprika-kutató állomásának kí­sérleti .telepén fajtabemutatón vesznek részt a megjelentek, s ellátogatnak a Fajszi Kék Duna Termelőszövetkezetbe is. Pénteken reggel a fűszerpapri­ka-kutató állomáson az alapító Qbermiayer Ernő emléktábláját (Folytatás a 2. oldalon.) Jobb minőség, növekvő termelékenység A Budapriint kiskunhalasi gyára megbízható «lőrejelzések szerint az idei tervét 103 százalék­ra teljesitii, ezzel termelése eléri a 6,6 millió négyzetméter nyerspamurt szövetet. Ez a mennyi­ség különösen jelentős, ha figyelembe vesszük, I hogy a minőség három százalékkal javult és a termelékenység 8,6 százalékkal' jobb, mint ta­valy.- A termékeikből készített ágynemű egyenlő részben kerül a tőkés, a szocialista és a belföldi piacra. Jövőre tovább növelik termelésüket, huszon­négy új. gépet állítanak munkába, s mintegy 14 százalékos termelésnövekedésre számítanak. A ! munkaerő-szükségletet átszervezéssel elégítik ki, építkezni nem kell, miért a gépeket a régi csévé­lőüzemben helyezik el. l , , ■ , ' • M I • Most 172 gép termel három mű­szakban. • A gyártásközi I ellenőrzés meg­szervezése sokat javított a minősé­gen. A legtapasz­taltabb szövőnő­ket választották ki erre a feladat­ra. Pásztor István üzemvezető és a jó tíz éve itt sza­badult kiváló szö­vőnő, Szőke Ist­vánná már a gé- ■ pen ellenőrzi a szövetminőséget. (Pásztor Zoltán felvételei) HALAS, BUDAPRINT-GYÁR: Reformországgyölés Azt mondják a honatyák, három-négy na­pig is eltarthat a ma megnyíló országgyűlés. Vannak, akik azzal indokolják ezt, hogy a parlament őszi ülésszaka olyan ügyeket tár­gyal (a kormányprogram, illetve az adóre­form), amelynek súlya, várható történelmi kihatása a párt 1956 végi, 1957 eleji konszo­lidációs programjához, a mezőgazdaság 1961- ben befejezett szocialista átszervezéséhez, vagy pedig a gazdaságirányítási reform 1968- ban történő bevezetéséhez lesz mérhető. 1Mégha elfogadjuk is, hogy valóban ilyen nagy horderejű a mostani napirend, akkor sem kapunk kielégítő választ arra, miért vesz igénybe a mostani ülésszak előrelátha­tólag három-négy napot. Végtére is, épp az előbbi visszatekintés igazolta, hogy a felsza­badulás óta megértünk már néhány nagy sorsfordulót, s mégis, ha az emlékezetünk nem csal, évtizedek óta még egyszer sem ülé­sezett három-négy napig az Országgyűlés. Valami más és mélyebb okkal magyarázha­tó hát, hogy most mégis így történhet. Az utóbbi hónapokban elég sokat hallunk meg olvasunk arról, hogy a gazdaságirányí­tási reform kibontakozása a politikai intéz­ményrendszer és gyakorlat reformját is igény­li. A politikai intézményrendszer reformja I viszont magában foglalja a párt vezető sze­repének korszerűsítését, a párt és az állam közötti pontosabb munkamegosztást, az ér­dekképviseleti-érdekvédelmi fórumok, s ve­lük együtt a parlament növekvő szerepét. Hogy mi minden értendő a fentiek alatt, arról elég sokat olvashatunk az utóbbi hó­napokban a Társadalmi Szemle, a Közgazda- sági Szemle, a Valóság és más társadalom- tudományi folyóiratok hasábjain. E tanulmá­nyok szerzői többé-kevésbé egybehangzóan azt fejtegették, kívánatos, hogy lényegesen I növekedjen a már említett érdekképviseleti- érdekvédelmi fórumok — a KISZ, szakszerve­zetek, TOT, MTESZ, OKISZ — súlya és be­folyása. A tudós politológusok szerint ugyan­is e szervezetek csak akkor tölthetik be iga­zán a hivatásukat, ha felszínre hatnak, ér­zékelhetővé, láthatóvá tesznek minden szá­mottevő rétegigényt és törekvést, függetle­nül attól, hogy azok társadalmi horizontból I jogosnak, teljesíthetőnek tekinthetök-e, avagy sem. Minthogy a társadalmi érdek nem csupán a különböző — gyakran egymásnak is ellent­mondó — rétegigények matematikai össze­gezése (maga a gondolat is képtelenség!), a tudós férfiak azzal folytatták, hogy az ér­dekegyeztetés nehéz művelete, a minőségileg más, magasabbrendü társadalmi érdek meg­fogalmazása a párté, törvénybe foglalása pe­dig az Országgyűlésé kell, hogy legyen. El-, várható ugyanis a párttól, társadalmunk al­kotmányba foglalt vezető erejétől, hogy olyan — sok évre előretekintő, stratégiai jellegű, az egész társadalom mozgósítására alkalmas — programot dolgozzon ki, mint a július 4-ei lapokban megjelent, gazdasági-társadalmi kibontakozás programja volt például. Sem­miképp sem volna helyénvaló viszont azt kívánni tőle, hogy a kormány, az államgépe­I zet helyett is dolgozzék. Az ilyen szerepté­vesztésekből sok zavar származhatna. Ezért nem lehet véletlennek tekinteni, hogy az említett programban mindössze 15 sort olvashatunk a vállalatokat érintő általános forgalmi adó, s 25 sort a lakosságot érintő személyi jövedelemadóról, illetve meghono­sításuk főbb indokairól és vezérlő elveiről. Ezért ebből a 40 soros ajánlatból csak akkor lehetett törvény, ha — miután a Pénzügy­minisztérium által kidolgozott részletes ter­vezet végigjárta a különböző érdekvédelmi fórumokat — a parlamenti bizottságok elé kerül, hogy azt követően az Országgyűlés döntsön a sorsáról. Hetek óta tartanak az országgyűlési bizott­ságok ülései, a tévénézők és rádióhallgatók ’ I milliói a saját szemükkel és fülükkel is meg­győződhettek arról, milyen élénk viták ala­kultak ki. Minden bizottság egyetértett ab­ban, hogy a kormányprogram elfogadása és végrehajtása — amely a párt által megfo­galmazott gazdasági-társadalmi kibontako­zás programjára épül — nemzeti sorskérdés. Az adóreform bevezetése — mégha fájdal­makkal jár is — elkerülhetetlen. Am feliz­zottak a szenvedélyek, amikor kiderült, hogy a kormányzatnak nincs eléggé határozottan körvonalazott véleménye a bérreformról. (A bérreform bevezetésének most még valóban nincs meg az anyagi fedezete!) Szociálpoli­tikai reformot sürgettek, tiltakoztak a nyug­dijak megadóztatása ellen, és így tovább. E szenvedélyes felszólalásoknak is részük van abban, hogy még csak az Országgyűlés elé sem kerül a nyugdijak megadóztatásának ajánlata, s hogy a honatyák még a parlament összehívását megelőzően konkrét tájékoztatást kaptak az adóreform bevezetésével egyidejű­leg életbe léptetett szociálpolitikai intézke­désekről. Túlzás volna persze azt mondani, hogy mindenben a képviselőknek volt igazuk. Ők is tévedtek időnként, mint ahogy a Pénzügy­minisztérium meg más kormányzati fórumok több jeles személyisége is. Nem ok nélkül mondotta Grósz Károly miniszterelnökünk a minap: .. .„ az nem igaz, hogy vannak ügyeletes zsenik és ügyeletes szűklátókörü- ek, és alul mindenki okos, felül pedig min­denki szellemileg alultáplált.” Valószínű, az Országgyűlés időszaka is azt igazolja, hogy ebben teljesen megegyeznek a vélemények. De abban már aligha lesz véleményelté­rés, hogy a szemünk előtt bontakozik ki az új Országgyűlés arculata, amely a szocialis­ta demokrácia nélkülözhetetlen fórumává vált. Egy olyan parlament, amely „nemcsak" törvényeket hoz, hanem a törvényalkotást megelőző szenvedélyes polémiákkal hozzájá­rul az egész népünket foglalkoztató vitás kérdések tisztázásához, a közös cselekvés­hez szükséges, a népünk javát átfogó nézet- azonosság megteremtéséhez, fogalmazhat­nánk talán igy is: a nemzeti egység kiková­csolásához. Jó munkát, honatyák! Magyar László KÉTNAPOS TAPASZTALATCSERE BAJÁN Szakszervezeti küldöttség Tarnow megyéből Bá^s-Kiskun testvérmegyéjé­bőU, a lengyelországi Tarnow- bóí négytagú szakszervezeti kül­döttség érkezett hozzánk Anto­ni Warva megyei szakszervezeti titkár vezetésével. Hétfőn Kecs­keméten megbeszélést folytattak dr. Körös Gáspárral, a Szakszer­vezeteik Megyei Tanácsa vezető titkárával, majd kétnapos ta­pasztalatcserére Bajára utaztak. Tegnap dr. Kincses Ferenc ta­nácselnök tájékoztatta a vendé­geket a várospolitikai munkáról, a tanács és a . szakszervezetek kapcsolatáról. Válaszul Antoni Worva elmondta: látogatásuk egyik célja-, hogy Baja és a ha­sonló nagyságú Debica között szorosabb kapcsolatot kezdemé­nyezzenek. Ezenkívül szeretnék a termelő vállalatok gazdasági és szakszervezeti munkáját megis­merni. A tegnapi program során a küldöttség megtekintette az Al- só-Dvmavölgyi Vízügyi Igazga­tóság működési területét az egyik kitűzőhajó fedélzetén. Ma a Bácshús Vállalatnál tanulmá­nyozzák a korszerű gyártástech­nológiát, ezt követően a Hosszú­hegyi Mezögazdßsäyi Kombinát borkősavüzemét tekintik meg. Az említett vállalatoknál dolgozók szociális juttatásairól és a szak- szervezet tevékenységéről tájé­kozódnak a vendégek, s a ter­vek szerint tárgyalnak az együtt­működés lehetőségeiről a tarno- Wii és Baja környéki vállalatok között. A testvérmegyei szakszervezeti küldöttség holnap Kiskunfélegy­házán tesz látogatást az Április 4. Gépipari Müveknél, majd mun­kaprogramja az SZMT titkárai­val folytatott záró megbesaélés- sel fejeződik be péntek délelőtt. G. Z. A nagy összegek mozognak Mérsékelten nőtt a takarékbetét-állomány •v\. H6uBh • ÜiiSkII ü A gazdasági, társadalmi változásokról, mozgásokról mindig bű ké­pet kaphatunk, ha lüegviugáljuk a lakossági megtakarítások alaku­lását. Különösen időszerű ezt most megtenni, a küszöbönálló adó- és árreform tükrében. A vagyonnyilatkozatról, a jövedelmek és kamatok üdéiről szóló előrejelzések, s az életszínvonal várható alakulásáról szóló hírek hogyan befolyásolják a takarékossági kedvet, s mely pénz- elhelyezési fonnák azok, amelyekben a lakosságnak legnagyobb bizal­ma van? Dudás Ede, az Országos Taka­rékpénztár Bács-Kiiskun megyei igazgatója szerint nőtt az érdek­lődés a nagyabb kamatozású be­tétek, főkén t a takaréklevél iránt, de ide számíthatjuk az OTP ál­tal' kibocsátott kötvényeket is. Az a korábbi aggodalom, misze­rint a> kötvények terjedése kon­kurenciát jelent a hagyományos takarékbetéteknek, annyiban igazolódott, hogy az OTP által 1987-ben százmillióért eladott 'kötvények csak mintegy harminc sziózalékának képezte forrását korábbi .takarékbetétek csökke­nése, a többi „elfekvő” tokét mozgatott meg. Egyes vélemények szerint tar­tani lehet a fenntartásos betétek csökkenésétől, a (bemutatóra szó­lók javára. Ilyen tendencia ez 'idáig nem tapasztalható, ami iga­zolja a lakosság töretlen bizal­mát a betétek titkossága iránt, s az emberek a kamatjövedel­meknek egyéb jövedelmekkel va­ló összevonásától sem tartanak. A takarékbetétek összege to­vábbra is növekszik, bár a nö­vekedés üteme mérséklődött. Rács-Kiskunban 1966-ban az OTP-takarékbetétek növekedé­se az év első nyolc hónapjában körülbelüli 4 százalékos volt, míg az idén ez az index csak ifi—2 százalékos. Pénzkivétel főként a nagy összegű — egy—három­millió forintos — ibetéttula jdono- soknál figyelhető meg. Ok talán valamilyen más .befektetési for­mát keresnek;, de az ingatlanfor­galom nem tükröz ugrásszerű növekedést. Jelentős megtakarításokat tar­tanak birtokukban a 'takarékszö­vetkezetek is. Megyei titkársá­guk vezetője, Sállai István sze­rbit a Bács-Kiskun .takarékszö­vetkezetéiben tartott betétállo­mány az esztendő első nyolc hó­napjában 43 millió forinttal nőtt, ez a növekedés azonban lénye­gesen alatta marad az előző év ütemének. Élénkül viszont a részjegyek iránti kereslet, a ta­karékszövetkezeteknél és az áfé- szeknél egyaránt. B. F. L Megnyílt az ENSZ- közgyűlés 42. ülésszaka Tegnap, közép-európai idő szerint este kilenc óra után megnyílt New Yorkt>an az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének új 41. ülésszaka. A megnyitó ülés íö leiadata az, hogy megválassza az ülésszak elnö­két és több más tisztségviselőjét, a bizottságok vezetőit. Az idén az el­nöki tisztre a szocialista országok jelölték képviselőjüket. A világszer­vezet közgyűlésén az egyes ország- csoportok, regionális egységek egy­mást váltják az elnöki székben. Utol­jára ezt a tisztet a szocialista orszá­gok javaslatára magyar diplomata. Holla! Imre töltötte be; a jelölt most Peter Florin, az NDK külügyminisz­ter-helyettese. A közgyűlési ülésszak napirendjé­re mintegy másfél száz előterjesztés megvitatását javasolták: ezek között ott vannak a nemzetközi politika és gazdaság égető kérdései, mindenek­előtt a leszerelés és a nemzetközi biztonság megvitatásának témái. Az idén a közgyűlés folytatja a szocia­lista országok tavaly előterjesztett ja­vaslatának vitáját az egyetemes és átfogó, békét és biztonságot szolgá­ló- rendszer megteremtéséről. Ugyan­csak foglalkoznak majd .a közgyűlé­sen a nukleáris leszereléssel, az űr­fegyverkezés megakadályozásának feladataival. Az ülésszakon az első napokban szervezési kérdésekkel, az ügyrend­del és a napirenddel foglalkoznak. Az általános politikai vita a jövő béten kezdődik meg. A vita kezdete előtt mond beszédet a közgyűlés ülésén Ronald Reagan amerikai elnök. Az előzetes tervek szerint • a jövő bét szerdáján szólal fel a vitában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents