Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-15 / 217. szám

1987. szeptember 15. • PETŐFI NÉPE • 5 EMBER ÉS MUNKA • Busa Károlyné új formájú vázára ter­vezi a mintát. A z Alföldi Porce­lángyár kalocsai porcelánfestő üzemében másfél évtizede kezdték meg a munkát ti­zenöten, akik még Herenden ta­nulták meg a mesterséget—ezt a különös tech­nológiát. Ma már nyolcvanfős kol­lektíva dolgozik az üzemben. A kizárólag kalo­csai hagyomá­nyokat őrzó min­tákkal különbö­ző étkészleteket, bonboniereket, díszműveket, vázákat, falitálakat, lámpatesteket és hamutálakat díszítenek. Tóth Ferencné 1972 óta kézirajzoló az üzemben. Művészi termékeik — melyek árbevétele ez évben eléri a húszmillió forintot — külföldön is igen keresettek. így főként Japánban, Olaszországban, de,Ausztri­ában, Svájcban, Svédországban, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államok­ban is megtalálhatók az itt készült dísztárgyak. Az üzem várható nyeresége ötmillió forint lesz, melynek egyharmada a tőkés exportból származik. Képeinkkel a-porcelánfestés művészetébe, műhelytitkaiba szeretnénk betekin­tést nyújtani. I Művészet az iparban mintafestés nagy ügyeimet és pon­tosságot igényel. Tóth Sándor kép­riportja 9 Lakatos Gáborné keze sem tévedhet: aranyozás a forgókorongon. 9 Molnár Julianna tányért fest. 9 A meo szigorú követelményeket tá­maszt: Gubányi Andrásné meós és Ká­rolyi Gyuláné csoportvezető. BULGÁRIA Visszatérés a A bolgár társadalom migrációs vál­tozásai még ma sem lezártak. A szocio­lógusok szerint továbbra is tart a falu­ból a városba irányuló vándorlás, de a következő években inkább a városközi, illetve a fordított — a városból a faluba történő — áramlás lesz a jelentősebb. A migráció az ötvenes években je­lentkezett a bolgár társadalomban. En­nek a nagy belső népvándorlásnak az indítékai Bulgáriában is azonosak vol­tak a világ más, gyorsan iparosodó or­szágaiéval. Kezdetben gazdasági, majd pszichikai okok is közrejátszottak, az emberekben a kapcsolattartás új igénye alakult ki. A város jobb jövővel, a szel­lemi, a kulturális felemelkedés széle­sebb lehetőségével kecsegtetett. A vá­rosi lakos cím rangot jelentett. Most, három évtizeddel később — annak ellenére, hogy a migráció nem szünetel, de lelassult — a városokba történő betelepülés határozottan csök­kent. Vegyük például Gabrovót, az egyik iparosodott megyeközpontot. A Gabrovo vonzáskörzetében lévő fal­vak lakossága három évtized alatt több mint a kétszeresére növekedett. Ezzel együtt a megye 27 községében már megtalálhatók a megyeközpont jelen­tősebb vállalatainak — gépgyár, textil- és bőrfeldolgozó üzem, vegyi kombinát — kihelyezett részlegei. Van elég mun­ka, sőt ipari munka, ezért nincs külö­nösebb értelme annak, hogy a faluból faluhoz? a városba költözzenek e vidéken az •emberek. A demográfus Minko Minkov pro­fesszor szerint: erősödik a dezurbanizá- ciós folyamat, a városból a faluba való visszatérés. „A visszatelepülök nem­csak fiatal szakemberek, akik a falvak­ban gyorsabb szakmai érvényesülést és jobb életmódot találnak — mondja a tudós. — A faluba visszaköltöző embe­rek egyharmada 50 éven felüli. Ezek nyugdíjasok vagy leendő nyugdíjasok, akik megtakarított pénzüket régi falusi házak felújításába vagy új nyaralók építésébe fektetik.” A falut újjáéleszteni azonban csak a fiatalok tudják. Fellendülést vinni a vi­dék életébe azok a szerelők, gépkocsi- vezetők tudnak, akik a mezőgazdasági munkák idején az egész megyét bejár­ják, végigdolgozzák. Öntözőtechniku­sok, akik a csatornák karbantartásáért felelősek, agronómusok, állattenyész­tők, akik annyi terméket állítanak elő, amennyit a múltban csak több falu tu­dott együttesen előteremteni. Ezeknek az embereknek a feladata és az élet­módja is különbözik a hagyományos falusi munkától és paraszti életformá­tól. Főleg a mai településközpontoknak van jövőjük. Azok közül is csak azok­nak, amelyek a falu előnyeit megtartva, a városi élet kedvező jellegzetességeit is meg tudják őrizni. Lakásépítő minibrigádok Kubában a forradalom győzelme után rövid idővel megszületett az új lakástörvény, amely révén több tízezer család jutott otthonhoz. Ennek ellenére a szigetországban is nagy gond a lakás­hoz jutás. A lakáshiány még sokáig probléma lesz, mivel az anyagi erőforrások na­gyobb részét a népgazdaság más ágaza­taiban használják fel. Áthidaló megol­dásként született meg 1971-ben a mini- brigád-mozgalom, amely most éppen az újjászervezés állapotát éli. A mozga­lom lényege az, hogy állami anyagi se­gítséggel minden vállalat, igazgatási szerv saját dolgozóiból lakásépítő cso­portot létesít. A csoport által felépített lakásokat pedig munkásgyűléseken osztják el a dolgozók között. A mun­kahelyen maradók eközben elvégzik a lakásépítők munkáját is. A statisztikák szerint a karibi szige­ten 1981 és 1985 között 120 ezer lakás épült állami támogatással. Emellett ön­erőből, állami kölcsön segítségével 270 ezer otthont építettek maguknak a ku­baiak. Míg a forradalom előtt a kubai lakásoknak csak az 56 százalékában volt villany, ma 90 százalékában van áramszolgáltatás. Régen a városi laká­sok egyharmada épült cementből és téglából, ma 54 százaléka. Pálmakuny­hót már távoli vidékeken sem nagyon látni. Ennek ellenére a lakáskérdés probléma marad még az ezredfordulón is, tekintve, hogy a hatvanas években nagy volt a születési arányszám. ÚJ LEHETŐSÉGEK A FÖLDTÖRVÉNYBEN ÍL Az ingatlanszerzés A magánszemélyek ingatlanszerzési lehetőségeivel annak előrebocsá­tásával kívánok foglalkozni, hogy a tulajdonszerzési szabályok korláto­zásai részben a tartós földhasználatba adott földek tulajdonba adására is vonatkoznak. Az ingatlanszerzés lényegében két vonatkozásban érdekli az állampol­gárokat. Az egyik a lakás-, üdülő-, lakó- és üdülőtelek-tulajdon, a másik a termőföldtulajdon kérdése (valamint sajátos szabályozásából eredően a tanyás ingatlanok). Egy család — több ház Magánszemély lakás, üdülő, la­kó- vagy üdülőtelek tulajdonát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy tulajdonában egy lakás vagy lakótelek és egy üdülő vagy üdülőtelek legyen. Ez a korlátozás nem érvényesül akkor, ha a tulaj­donszerzés örökléssel, elbirtoklás­sal (ez csak bírósági ítélet alapján lehetséges), házasságkötéssel, örökbefogadással, vagy ráépítéssel jön létre. A mérték megállapításá­nál a család tagjainak tulajdonát együttesen kell figyelembe venni. (Család: a házastársak és kiskorú gyermekeik.) A kivételek során többlettulaj­don jöhet létre. Ezt csak akkor kell elidegeníteni, ha ezáltal a tulajdon­ba kerülő lakás vagy lakótelek, üdülő vagy üdülőtelek száma meg­haladja a család tagjainak létszá­mát. A jogszabály a fiatalok lakás­hoz juttatását kívánja támogatni és elősegíteni azzal, hogy a csalá­don belüli 14. életévét betöltött kiskorú gyermek akkor is szerez­het egy lakást vagy lakótelket, ha egyebekben a család már ilyen tu­lajdonnal rendelkezik. Mennyi termőföld szerezhető? A termőföldtulajdonnal, annak megszerzésével kapcsolatban vala­mivel bonyolultabb a szabályozás. Általános szabály, hogy magán- i személy, „ termőföld.. tulajdonjogát I csak .olyan mértékben, szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfel­Sikeres növények a homokon A gyenge termőképességű tala­jainkon két növény, a rozs és a napraforgó termeszthető sikerrel. Az utóbbi területnövelésének ha­tárt szabnak a növény-egészség­ügyi előírások. Bár a szőlő selejte­zése után a napraforgó nagyon jól hasznosítja az ültetvényekben fel­halmozódott tápanyagot és a nö­vény-egészségügyi problémák sem merülnek fel. Gond a rozstermesztés gzdasá- gósságánál tapasztalható. Jelenle­gi technológiánkkal hektáronként 1,8 tonna hozam fedezi a költsége­ket. 1981—86 között átlagtermé­sünk hektáronként 1,18—1,84 tonna között ingadozott. Az 1984- es év rekordtermését elsősorban a csapadék mennyisége és annak kedvező eloszlása határozta meg. A vizsgált időszakból három év­ben volt eredményes a rozs ter­mesztése gazdaságunkban. 1984- ben hektáronként 5010 forint fede­jebb 6000 m2 termőföld legyen. (Az örökléssel, elbirtoklással, ráé­pítéssel, házasságkötéssel, örökbe­fogadással keletkező többlettulaj­don mint kivétel itt is érvényesül.) A család termőföldtulajdonát itt is össze kell számítani. Az általános szabály a gyakorlatban a bel- és külterület, továbbá a települések adottságai alapján további bontás­ra kerül. A jogszabály értelmében a megszerezhető mezőgazdasági ingatlanok területének mértéke: — kiemelt település belterületén 1500 m2, külterületén 3000 m2 — kedvezőtlen adottságú település belterületén 3000 m2, külterületén 30 000 m2 (3 hektár) — egyéb tele­pülés belterületén 3000 m2, külte­rületén 6000 m2. A termőföld tulajdonának meg­szerzése esetén a személy (család) már meglévő termőföldjének nagyságát össze kell számítani a megszerezni kívánt termőföld nagyságával. Amennyiben a ter­mőföldek nem azonos jellegű (kie­melt, kedvezőtlen vagy egyéb) tele­püléseken vannak, fekvésük más­más (belterület, külterület) azokat az általános nagyságra át kell szá­mítani és a magánszemély szerző­képességét így kell megállapítani. Az építési vagy a már beépített te­lek az összeszámításnál nem jön figyelembe. Itt kívánom megje­gyezni,, hogy szakszövetkezeti tag a tulajdonában lévő földjét szak­szövetkezeti tagnak a meghatáro­zott területmértékig eladhatja. A fiatalok támogatása a termő­föld tulajdonának megszerezhető­ségénél is megmutatkozik, amikor zeti értéket értünk el, ami elsősor­ban a nagyobb mennyiségű bük­könynek köszönhető. Hogyan lehetne fokozni az eredményességet? Vetésszerkezetünkben eddig szinte kivétel nélkül a kisváradi fajta szerepelt. Nagyüzemi parcel­lákon, kísérletként 1986-ban a Ba­jai Mezőgazdasági Kombinát köz­reműködésével két új fajtát kipró­báltunk. Egy százalék humuszt tartalmazó talajon P—1-es és szovjet Csulpan fajtával 2,4—2,5 tonnás átlagtermést értünk el hek­táronként. Több éven keresztül szöszös- bükkönyt is termeltünk vetőmag­előállítás céljából. Adottságaink révén csak a rozsot tudtuk támasz­növénynek alkalmazni. Megfelelő területek esetén a többletköltség csak a bükkönyvetőmag áránál és a betakarítás után a kétféle mag szétválasztásánál jelentkezik. Hek­táronként 100 kilogramm bük­köny 600 kilogramm rozs árával a jogszabály megengedi, hogy a családban a 14. életévét betöltött kiskorú a magánszemélyre megál­lapított mértékig további termő­földet szerezhet. Kétféle tanya A tanyákkal kapcsolatban a sza­bályozás szerint azt kell a megsze­rezhetőségnél figyelembe venni, hogy a tanyához termőföld tarto­zik-e, vagy sem. Amennyiben a ta­nyához termőföld nem tartozik, a tanya használata szerinti szabályo­kat kell alkalmazni. (Például: la­kás, üdülő stb.) Amennyiben ter­mőföld tartozik a tanyához, a fő­szabály az, hogy a termőföldre vo­natkozó szabályokat kell figyelem­be venni. Könnyíti a szabályozás a termőföldes tanya megszerezhető­ségét azzal, hogy amennyiben a magánszemély ilyen tulajdonnal még nem rendelkezik, azt a tulaj­donszerzést korlátozó rendelkezé- sekre tekintet nélkül megszerezhe­ti. Egyebekben a tanyáknál to­vábbra is érvényesül az érintett mezőgazdasági nagyüzem elővá­sárlási joga. * * * A tartós földhasználat jogintéz­ményének megszűntével — 1987. szeptember 1-jétől a lakó- és üdü­lőtelkeket, továbbá a nagyüzemi művelésre nem alkalmas termőföl­deket a tanácsok és a szövetkeze­tek eladják a fentebb ismertetett szabályoknak megfelelően. A la­kás, üdülő, a lakótelek és üdülőte­lek többlet-ingatlanszerzésre a he­lyi tanács, míg a termőföldre vo­natkozóan a helyi földhivatalok az illetékesek, ugyanezen szervek a többletterületek elidegenítésére is hivatottak. Ilyen jellegű ügyekben felvilágosítást tőlük lehet kérni. . Horváth JózSef, í a megyei földhivatal vezetője egyenértékű, ami nagymértékben javíthatja a jövedelmezőséget. Kedvező időjárás esetén 200—300 kilogramm bükköny is elérhető hektáronként, ami 4—6 ezer Ft ár­bevételtöbbletet eredményezhet. Ösztönzőbb felvásárlási árat! Ez év márciusa óta a Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalat bácsalmási malomüzemében is őrölnek étkezési rozsot. Háromféle rozslisztet készítenek, s évente csaknem 5000 tonna rozsot dol­goznak fel. A lisztet megyén belül és a megyehatáron kívül sütőipari üzemeknek értékesítik, lnformáci-' óm szerint a rozsot elsősorban á megye gazdaságaitól, de ha ez nem fedezi a szükségletet, akkor im­portból biztosítják. Térségünkben több mint ezer hektár a gyenge termőképességű homoktalaj, amely elsősorban rozstermesztésre alkalmas. A bácsalmási malom szükségleté­nek egy részét a közelben meg le­hetne termelni! A jelenlegi felvásárlási árak azonban nem teszik lehetővé, a gyenge hozamok miatt, az eredmé­nyes rozstermesztést. Különösen a 90 forintos árkülönbözet (takar­mányrozsnak 3310 forint tonnája, az étkezési rozsnak 3400 forint) nem ösztönzi a mezőgazdasági üzemeket az étkezési célra történő termesztésre. Ha a felvásárlási árak kedvező­en alakulnának, úgy érzem, na­gyobb teret hódíthatna a rozs is. S nemcsak mint homokhasznosító növényként emlegetnénk, hanem eredményesen termeszthetőként egyéb gyenge talajokon is. Juhász Jenő növénytermesztési agronómus Bácsszőlős HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ A rozstermesztés tapasztalatai Bácsszőlősön A jugoszláv határ mentén, 4055 hektáron gazdálkodik a Bácsszőlősi Állami Gazdaság. A gyenge termőhelyi viszonyok miatt fő profilja a szőlő- termesztés. Az utóbbi években súlyos fagykárok érték az ültetvényeket, ezeket kiselejtezzük, aminek következtében növekszik a szántó területe. A szántó aranykorona-értéke alig haladja meg a 16-ot, humusztartalma alacsony, a terület kétharmadán egy százalék alatti. Az előzőekből adódik, hogy vetéstervünkben jelentős részarányú a rozsterület: 1981-ben 23 száza­lékot, 1986-ban 30 százalékot képviselt. Ennek az öt évnek a termesztési tapasztalatait szeretném összegezni..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents