Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-01 / 205. szám
VTlAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XUI. évf. 205. szám Ára: 1,80 Ft mi. szeptember 1„ kedd .« % «f MAGYAR—CSEHSZLOVÁK KORMÁNYFŐI TÁRGYALÁSOK Kádár János fogadta Lubomir Strougalt Grósz Károlynak, a Miniszter- tanács elnökének a meghívására hétfőn baráti munkaiátogatás- ra hazánkba érkezett Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A magas rangú vendéget és kíséretének tagjait Grósz Károly, Marjai József miniszterelnökhelyettes és Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta a nemzeti zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt: Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a déli órákban a Központi Bizottság székházában fogadta Lubo- mir Strougalt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagját, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a két országban végbemenő társadalmi-gazdasági megújulási és reformfolyamatok tapasztalatairól, az időszerű feladatokról, valamint a magyar- csehszlovák kapcsolatok — elsősorban a gazdaságot érintő — dinamikus fejlesztésének lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi élet néhány fontos kérdését, különös figyelmet fordítva az európai biztonság és együttműködés erősítésére. Grósz Károly délután díszebédet adott Lubomir Strougal tiszteletére a Parlamentben. Az ebéden a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Grósz Károly üdvözölte a vendéget, majd a két ország történelmi múltban gyökerező kapcsolatrendszeréről szólva hangoztatta: — Pártjaink és kormányaink mindig nagy jelentőséget tulajdonítottak a kapcsolatok fejlesztésének. Azonos elveket és célo- (Folytatás a 2. oldalon.) • Kádár János, az MSZMP KB székhazában fogadta Lubomir Stroa- , galt. A találkozón jelen volt Grósz Károly, valamint Csehszlovákia budapesti és hazánk prágai nagykövete. LÁZÁR GYÖRGY BESZÉDE A POLITIKAI FŐISKOLÁN Növekvő feladatok a tudatformálásban Feladataink teljesítésének feltétele: járjuk azt az utat, amelyet a XIII. kongresszus elvi útmutatására alapozott ez év júliusi központi bizottsági állásfoglalás, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programja jelöl ki — hangsúlyozta. — A kibontakozási program, a kitűzött célok és követelmények társadalmi fogadtatása kedvező — állapította meg Lázár György. — Az országos méretű párbeszédben a megnyilatkozók túlnyomó többsége szerint a párt őszintén, önkritikusan szembenézett a nehézségekkel, a fejlődést gátló tényezőkkel, reális programot adott a stabilizáció és a kibontakozás számára. Voltak és vannak azonban más vélemények is. A vitát tovább folytat- (Folytatás a 2. oldalon.) • Aa elsősök fogadalom- tétele. (Gaál Béla felvétele) Diplomakiosztó és tanévnyitó ünnepséget tartottak hétfőn a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Főiskoláján. Szabó József rektor köszöntötte a végzős nappali és levelező, valamint a tanulmányaikat most kezdő, elsőéves hallgatókat. Mint bejelentette: az új tanévben a nappali tagozaton 67-én, a levelező kurzuson 185-en kezdik meg tanulmányaikat. Az 1987—88-as oktatási évben a főiskola 4 éves levelező tagozatán 719-en, a 3 éves nappalin 180-an tanulnak. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Lázár György, a párt főtitkárhelyettese üdvözölte az ünnepi esemény résztvevőit. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a világban zajló folyaTanévnyitó a kertészeim Címzetes főiskolai tanárok kinevezése Bács-Kiskun megye felsőoktatási intézményei közül elsőként , Kecskeméten, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Karán tartottak tegnap délután tanévnyitó ünnepi tanácsülést, melyen többek között részt vett Hodossi Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára, Zsitvay Attila, a Mezőgazdasági és Élei» mezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, országos főkertész és dr. Filius látván rektorhelyettes. A Himnusz elhanzása után dr« Király László főigazgató köszöntötte a diákokat, köztük kilencvennyolc elsőst. Hangsúlyozta, hogy lassan egy évszázados múlttal büszkélkedhetik Kecskeméten a kertészképzés. Ez az idő elegendő volt a , hagyományok kialakítására, s arra, hogy meghatározó szerepet vállaljanak a mérnökképzésben. Ezúttal is az . ország legkülönfélébb pontjairól érkeztek fiatalok a hírős város főiskolájára. A főigazgató arra is felihívta a jelenlévő hallgatók figyelmét, hogy túl a sikeres felvételi vizsgán, a tanév első napjától kezdve új erőpróbák, újszerű feladatok várnak rájuk. Ezt követően Fehér Béláiíé dr., főigazgató-helyettes ismertette, hogy az 1987/88-as tanévben Népköztársasági ösztöndíjat Ragó Ildikó és Stiedl Éva másodéves hallgató kap. Dr. Verák István kollégiumigazgató Erdei Ferenc-emlékérmet adott át Tóth Agnes és Túri Ilona nevelőtanároknak. A tegnapi ünnepi tanácsülésen címzetes fői skálái tanárokat is kineveztek: dr. Bálint György nyugalmazott v főszerkesztő, szakíró (az Ablak munkatársa), Borsódy Miklós, a Kecskemét- vin vezérigazgatója és dr. Bubán Tamás, az újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató Intézet tudományos főmunkatársa kapta e megtisztelő címet. A tanévnyitón az elsősök fogadalomtétele után dr. Filius István és dr. Király László az intézmény hallgatóivá fogadta a „gólyákat”. JAVULÓ MUNKAKÖRÜLMÉNYEK AZ ALFÖLDI CIPŐGYÁRBAN Üj üzem a Nap utcában Kecskeméten, a László Károly utcában a szűk hely már esztendőik óta gátolta az Alföldi Cipőgyár fejlődését. E helyzet tarthatatlansága miatt a gyár 1982-ben a Nap utcában megvásárolta a • A tííMí í» * «»»bánat már álkcIMit m új IteacniBokba városgazdasági vállalat sírkőüzemének telkét, majd hozzálátott az itt lévő hasznosítható épületek felújításához. A munkák eredményeként két esztendő múlva már ideiglenesen átköltözhetett a szabászat. Ezt követően lépcsőzetesen megkezdték egy új, korszerű üzem kiépítését. Tavaly a fűtési szezonra átadták a kazánházat, a napokban pedig egy 1100 négyzetméteres üzemcsarnok egyik „hajójában” kezdték meg a munkát a cipőfelsőrész-készítők és a szabászok. A felszabaduló ideiglenes szabászműhely helyén tanműhelyt rendez be a cipőgyár. Az új csarnok másik fele egyelőre raktár, de a későbbiekben ide telepítik át az alja- szalagot is. Ezt megelőzően azonban új szociális létesítményt építenek, ahol alapanyag- és kész- áruráktárat Is kialakítanak. Az 1989 első negyedére elkészülő 70 millió forintos beruházás eredményeként jelentősen javulnak majd a termelés feltételei és a dolgozók munkakörülményei az Alföldi Cipőgyár Nap utcai üzemében. a hatékony cselekvés, az összefogás és az együttműködés erősítése — Valós intézkedésre vám szükség! — hangsúlyozta bevezetőjében Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára azon a tegnap megtartott értekezleten, amelyen ötven pártbizottsági — .városit községi, vállalati —, valamint tanácsi, társadalmi érdek- képviseleti szerv vezetője . vett részt. Kecskeméten, a szakszervezetek házában megtartott értekezlet célja volt, hogy a megye politikai vezetői reális helyzetképet kapjanak és eszmecserét folytassanak az eddigi gazdaságfejlesztő folyama tokáról, arról: hol tartanak az ipari, mezőgazdasági kereskedelmi . vállalatok, megvalósították-e saját kezdeményezéseiket, vagy a kormányprogramra várva ülnek babérjukon. — Igen sok a helyi tennivaló — mondotta Romány Pál —, amihez nem kell a kormány munka- programját megvárni. Csupán arra van szükség, hogy terveiket, határozataikat elővegyék és végrehajtsák. A jövedelemtermelő képesség, az export fokozásának módját, útját a gazdasági egységékben kell kidolgozni és megvalósítani. Reális, végrehajtható intézkedések már születtek, a következetes és gyors valóra váltásra a példa már kevesebb. Tehát tettekre van szükség, amit a pártszervek vezetőinek minden szinten ösztönözniük kell, vagyis nemcsak a gazdaságokban dolgozóknak. Szakolczai Pál, a megyei párt- bizottság titkára, az értekezlet szónoka e gondolatokat folytatva előadása elején kifejtette: — Az elkövetkező feladatok teljesítése nagyobb fegyelmet, aktivitást és összpontosítást kíván mindannyiunktól, ugyanakkor szükséges elősegíteni a demokratizmus kiszélesedését is. A gazdasági-társadalmi kibontakozási programot szóhasználatában mondhatjuk újnak, de már ezt szolgálták a tavaly és az idén megfogalmazott megyei politikai határozatok, melyek nyomán kedvező gazdasági folyamatok bontakoztak ki. Ugyanakkor elmaradások, helytelen tendenciák is tapasztalhatók. Szakolczai Pál emlékeztetett arra, hogy megyei párthatározat foglalkozott a gazdasági szerkezet korszerűsítésével, az élelmiszer-gazdaság és az ipar fejlesztésével, a gazdaság élénkítésével stb. Ezeket a határozatokat — a jelenlegi körülmények figyelembevételével — végre keli hajtani, gondoskodva az ellenőrzésről, és ha szükséges, a felelősségre vonás sem nélkülözhető. — A politika fő irányát a július 2-ai központi bizottsági állásfoglalás sem változtatta meg — folytatta a megyei pártbizottság titkára —, de a feladatvégrehajtásban nagyobb határozottságot, következetességet jelölt meg. Fontos feladat, hogy a gazdasági stabilizáció helyi teendőiben a pártszervek aktívabban, kezdeményezőbben vegyenek részt. Legyenek partnerei a gazdasági vezetőknek a káderpolitikában, az anyagi és erkölcsi érdekeltség kidolgozásában és betartatásában, a fedezet nélküli anyagi előnyök elleni fellépésben. A gazdasági-társadalmi kibontakozás legfontosabb feltételeként a vezetői munka megújulását, a tehetséges, kezdeményező vezetők térnyerését jelölte meg Szakolczai Pál. A vezetőket minden esetben a gazdasági egység eredményessége alapján értékeljék, ami a pártszervek vezetőinek is feladata. A gazdaságélénkítő tevékenység során szükséges az eddigi — a társadalom és a gazdaság különböző területeire vonatkozó — dokumentumokat, cselekvési programokat egymással összhangba hozva figyelembe venni, s ennek alapján meghatározni a tennivalókat. Szólt arról, hogy az új beruházások, korszerűsítések mellett — többször helyett is! — a meglévő termelőkapacitások jobb kihasználása, a termelési feltété(Folytatás a 2. oldalon.) „A kibontakozáshoz, a társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedéshez, az emberi élet jobbá tételéhez célszerű eszközöket kell lelnünk. A nevelés és az oktatás, a szellem kiművelésének mással ! nem pótolható, nagyhatású eszköze, amely a modern korban minden korábbinál hatékonyabban befolyásolja a nemzet sorsát. A világ egyI behangzó tapasztalata szerint korunkban csak azok az országok és népek képesek a gazdasági és társadalmi váltó- m zás felgyorsult áramlatainak fő sodrában haladni, amelyek birtokában vannak az ehhez I v szükséges tudásnak és képesI ségeknek. Ilyen módon a nevelés és oktatás fejlesztésének ügye semmiképpen nem kezelhető másodrendű kérdésként ..." — hangsúlyozta Köpeczi Béla művelődési miniszter vasárnap Barcson, az országos tanévnyitó ünnepségen mondott beszédében. Az oktatás fejlesztése, az iskolák önállóságának növekedése, a tartalmi megújulás megfelelő feltételek híján elképzelhetetlen. Nem véletlen tehát, hogy a Bács-Kiskun Megyei Tanács ebben a tervidőszakban kiemelt programként foglalkozik a közoktatás fejlesztésével, majdnem kétmilliárd forintot fordítva az új tantermek építésére, illetve az oktatási intézmények felújítására, korszerűsítésére. Országosan is kiemelkedő ütemben halad a középiskolák bővítése Bács- Kiskunban. A ma kezdődő tanévre 46 új tanteremmel gyarapodik a megyében a középfokú oktatás intézmény- hálózata. Ez azt jelenti, hogy az öt évre tervezett gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkásképzői tantermek 55 százaléka már felépült. Ma délelőtt avatják fel Kecskeméten, a Széchenyivárosban az új 16 tantermes gimnáziumot. Ez az esemény egyben az 1987 88-as tanév megyei megnyitó ünnepsége is. Említést . érdemel egyébként, hogy a korábbi évekkel ellentétben, csaknem mindenütt befejeződtek Bács-Kiskun iskoláiban szeptember elsejéig a bővítési, felújítási munkák — a határidőnek megfelelően. Az általános iskolákat tekintve, csak Szentkirályon és Nyárlörincen késlekednek az új tantermek átadásával. Sajnos a meghirdetett és be nem töltött pedagógusállások aránya továbbra is elszomorító képet mutat. A legutóbbi kimutatások szerint még több mint kétszáz tanítót és tanárt vártak a megye általános és középiskolái. Hasztalanul tesznek egyre nagyobb erőfeszítéseket a települések tanácsai, hogy megszüntessék a pedagógushiányt, és hiába végeznek sok százan az ország főiskoláin, egyetemein: a pályaelhagyók száma egyre nagyobb. Bács-Kiskun általános iskoláiban összesen 68 és fél ezer diák kezdi meg tanulmányait ‘ma, közülük nyolcezer első osztályos. A középiskolákban tízezren tanulnak, s az elsősök száma meghaladja a háromezret. A szakmunkásképzőkben és szakiskolákban tízezer-négyszáz az ősszlét- szám (mintegy huszonöt százalékuk elsőéves). „Az iskola korszerűsítésének egyik legnagyobb akadálya magának a rendszernek bürokratikus-hivatali szervezetként való működése. Ezen kíván változtatni az elmúlt évben bevezetett új oktatási törvény. Ennek alapján lépéseket tettünk az iskolák szakmai önállóságának, önfejlesztő képességének kibontakoztatására, belső világuk demokratizálására ...” — mondta vasárnap Köpeczi Béla művelődési miniszter. Tehát a megfelelő lépések ezen a téren is megtörténtek. A megújulás feltételeinek megteremtése következetesen, tervszerűen folyik országos és megyei szinten egyaránt, ami az oktatás is nevelés különböző területeit illeti. Mondhatni: a többi a tantestületeken múlik. Csakhogy nemzetnevelési programunk sikere megköveteli, 'hogy a családok és a kisebb-nagyobb közösségek is segítő kezet nyújtsanak ahhoz, hogy az oktatási intézmények minél felkészültebb, műveltebb, kő- zösségszeretö szakembereket adhassanak a jövőnek. Vagyis olyan társadalmi érdek ez, amely nem nélkülözheti fi társadalmi összefogást. Kotoh Elek G. B. mátokat egyetlen ország sem hagyhatja figyelmén kívül. Az az ország, amelyik nem ismeri fel a változások jelentőségét, vagy csak nagy késéssel kezdi meg az új követelményekhez való alkalmazkodást, menthetetlenül lejjebb kerül a fejlettség rangsorán, kiszorul a nemzetközi munkamegosztás fő áramlataiból, és egy sor társadalmi konfliktussal kerül szembe. Ez a mai kor igazi kihívása, ezzel kell nekünk is szembenézni, erre kell választ adnunk. De nem akármilyen, hanem szociálist? választ, amely összhangot teremt társadalmunk humanizmusa és a gazdasági racionalitás szigorú követelményei között. Ez a feladat úgy oldható meg, ha következetesen és ingadozás nélkül végig-
