Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-13 / 190. szám
I 1987. augusztus 13. t PETŐFI NÉPE t 3 Beiskolázási támogatás a nagycsaládosoknak Javában tart a kedvezményes tanszervásár, a boltok engedményes áron kínálják a tanévkezdéshez szükséges eszközöket, holmikat. Az új iskolai évre való felkészülés azonban. így is jelentős terheket ró a nagycsaládosokra, a gyermeküket egyedül nevelőkre, amin a szülők munkáltatói igyekeznek könnyíteni. A vállalati jóléti és kulturális alapból a legtöbb helyütt az idén is támogatják a leginkább rászoruló szülőket gyermekük beiskolázásában. Erre a célra az idén a tavalyinál általában nagyobb összegeket fordítanak, annak ellenére, hogy a szociális kiadásaik fedezetéül szolgáló pénzügyi forrásaik nem bővültek. A rendelkezésükre álló összegeket most a korábbiaknál differenciáltabban igyekeznek szétosztani, hogy valóban azoknak a terheit könnyítsék, akik nehezebb helyzetben vannak. Ezért a felsőbb szakszervezeti szervek egyre inkább az üzemi, szűkebb munkahelyi szakszervezeti testületekre bízzák a segélyek odaítélésében a döntést, mert ők jobban ismerik közvetlen munkatársaik anyagi, családi helyzetét. A legtöbb vállalatnál már a kedvezményes tanszervásárt megelőzően kifizették a beiskolázási segélyeket. A támogatások összege változó, aszerint, hogy milyenek a vállalat anyagi Jehetőségei, de általában 500 forintnál kevesebbet nemigen adnak egy-egy családnak. Ahol három vagy több gyermek van, ott nem ritkán 2000—3000 forinttal is hozzájárulnak a tanévkezdéshez szükséges kiadásokhoz. A segély összegének megállapításánál az iskolába menő gyermekek száma mellett most már a legtöbb helyütt azt is figyelembe veszik, hogy mennyi a család egy főre jutó átlag- jövedelme, s eszerint is differenciálnak. így történt ez a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalatnál is, ahol nemcsak a nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül nevelőket részesítik beiskolázási segélyben, hanem azokat a dolgozóikat is, ahol személyenként 2500 forintnál kisebb jövedelemmel kell a családoknak gazdálkodnia. A vállalatnál összesen 1,9 millió forintot fizettek, illetve fizetnek hamarosan csaknem 1400 családnak. Itt a segély alapösszege 800 forint, ami a gyermek számától, illetve a szülő családi helyzetétől függően emelkedik. A legnagyobb, 2900 forintos összeggel egy kilencgyermekes család szeptemberi gondjain igyekezett enyhíteni a vállalat. Van ahol nem készpénzt, hanem vásárlási utalványt adnak a családoknak. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban is utalvány formájában vehetik át a nagycsaládos és a gyermeküket egyedül nevelő szülők a beiskolázási támogatást, ösz- szesen 200 ezer forint értékben. Az erre a célra elkülönített keretnek egy részét azonban tartalékolják, s ezt később, ugyancsak a leginkább rászoruló nagycsaládosok között osztják szét. A Kőbányai Gyógyszerárugyárban is folyósítanak majd további segélyt a nagycsaládosoknak a mostani beiskolázási támogatás mellett. A tanévkezdés terheinek könnyítéséhez a vállalatnál több mint 330 ezer forintot fizettek ki csaknem 550 dolgozójuknak, 500 forinttól 1700 forintig terjedő összegben. Az idén először azonban külön keretet is félretettek, kimondottan csak a nagycsaládosok támogatására, amit várhatóan szeptemberben osztanak majd ki, hiszen akkor is lesznek még a tanévkezdéssel kapcsolatos kiadások. A szénbányáknál is hagyomány a családok támogatása a tanév kezdete előtt. A Mecseki Szénbányáknál például 130 ezer forintot fognak a közeljövőben kifizetni az üzemi szak- szervezeti bizottságok döntése alapján a többgyermekes családoknak, míg a Veszprémi Szénbányáknál csaknem 400 családnak már kifizettek összesen 410 ezer forintot a tanszerek megvásárlásához. KISKŐRÖSÖN GRUNDSZELLEM, KÉCSKÉN CIPÓSÜTÉS Folytatódik az úttörők „Vakáció-akciója” A KSH BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI 1987 első féléve — a számok tükrében Az idén több mint 3500 helyszínen, augusztus elejéig már mintegy 300 ezer kisiskolás vett részt a Magyar Úttörők Szövetsége kezdeményezésére indult „ Vakáció-akció” valamelyik rendezvényén. Az úttörőházak, a megyei és a városi úttörőelnökségek a művelődési intézményekkel, múzeumokkal, művelődési házakkal, moziüzemi vállalatokkal együtt vonzó vakációs programokat igyekeztek összeállítani a gyerekeknek. Egerben például három helyen is működik úttörőcentrum, s mindhárom helyen információt is adnak a gyerekeknek, az érdeklődő családoknak Eger és környéke gyermekprogramjairól. Szívesen ajánlják az útvonalterveket az „Egri séta” elnevezésű, 7—14 éveseknek szánt városismereti akadályjátékhoz. Az úttörőház a nyár folyamán a kiránduló, országjáró úttörő- és kisdoboscsapatoknak, családoknak pihenő- és csomagmegőrző helyül is szolgál. A kiskőrösi városi úttörőelnökség csákó alakúra hajtogatott plakáton juttatta el vakációs programjainak felsorolását a gyerekeknek. A grund-szel- lem modem változatát valósítják meg Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt és a Fővárosi Gázművek az év első felében több mint harmincezer háztartást kapcsolt be a gázellátó hálózatba. Vidéken 25 750, a fővárosban, pedig 5150 új háztartási fogyasztó élvezheti a vezetékes gázellátás előnyeit. A lakosság körében továbbra is nagy az igény ennek az értékes energiahordozónak a bevezetése iránt. 1986 elejétől — tehát az utóbbi másfél évben ,l— a hetedik ötéves , terv előirányzatának időarányos részét jóval meghaladva, az országban összesen 129 ezer háztartásba jutott el a vezetékes gáz. például az utcák közti sportversenyek sorozatával: rendeznek lövészversenyt, s lesz focibajnokság is. Sok fiatalt fogadott és várhatólag fogad még a nyár végéig a Ligeti Ifjúsági Központ is. Augusztus 15-én Nagykörösről Ti- szakécskére indul kerékpártúra, 18-án pedig a helyi sütőipari vállalat várja a gyerekeket, hogy a pékek bemutathassák nekik az alkotmánynapi cipó sütését. Kazincbarcikán a gazdag játék- és szabadidőprogram-kínálat mellett a mentősök, a tűzoltók, a rendőrök mindennapi munkájával is megismerkedhettek az' úttörők egy-egy napon. A nyáron többször is lehetőséget kap- tak érrel,a' gyérekékv ’ # Debrecenben, az Újkerti Művelődési Központban hétfőnként a számítás- technikával foglalkozó úttörők szakemberek segítségével ismerkednek a gépekkel, programokkal. Ügyanitt a sportpályán keddenként sportnap van. Minden szerdán számháborúval egybekötött nagyerdei túrákat szerveznek a városi, lakótelepi gyerekeknek a népművelők, pedagógusok. Augusztus 18- án az úttörővasúttal régésztúrára is mennek az érdeklődő kisiskolások. A gázszolgáltatásban részesülő települések száma tavaly tizenkilenccel, ez év első felében további hattal emelkedett. A vezetékes gázzal ellátott háztartások száma jelenleg 1 millió 300 ezer, amelyből 769 ezer, tehát több mint a fele, nemcsak a főzéshez és a vízmelegítéshez, hanem a fűtéshez is gázt használ. A lakosság társadalmi munkával, anyagi hozzájárulással is közreműködik a gázhálózat kiépítésében, bővítésében. Vidéken az új háztartási gázfogyasztóknak mintegy 90 százaléka ad ilyen munka- és anyagi támogatást a vezetéképítéshez. Lakásonként általáBudapesten is igen népszerűek voltak, s várhatóan lesznek még augusztus hátralevő napjaiban a lakótelepeken szervezett gyermekrendezvények. A XIII. kerületben például augusztus 19-én a Margitszigeti Úttörőstadionba hívják az egész kerületből a kisdobosokat, úttörőket. Keddenként az Angyalföldi Természetbarát és Testedző Egyesület indított nyílt túrákat a budai hegyekbe. Augusztus 18-án Nagykovácsi —Solymár az útvonala a reggel 8-kor a XIII. kerületi úttörőház elől induló túrázóknak. Szeptemberben a városi, megyei úttörőelnökségek várják a gyerekek vakációnaplóit. Azok a pajtásók', akik a legtöbb helyen megfordultak, — s ezt igazolják a „Vakáció-akció” bélyegzőkkel —, különféle jutalmakat kapnak, illetve sorsoláson vesznek részt. A Magyar Úttörők Szövetsége az eddigi tapasztalatok alapján jövőre még hatékonyabban, nagyobb programajánlattal és a jelenleginél sokkal több gyereket bevonva kívánja a városi, megyei és csapatelnökségeken keresztül megszervezni nyári akcióját. ban 20—25 ezer forintot, de kedvezőtlen esetben — például a nagy távolság miatt — lényegesen többet is fizetnek az utcai és a leágazó vezeték kiépítéséért. Ezenkívül természetesen a lakók viselik a házon — lakáson — belüli gázhálózat felszerelésének költségét, ami rendszerint további 60—80 ezer forintos kiadással jár. A tapasztalatok szerint a háztartási gázfogyasztók bekapcsolásának üteme a második félévben rendszerint jóval nagyobb, mint az első félévben. Amint az OKGT számolja, az év második felében vidéken további 50—55 ezer háztartásba vezetik be a gázt. (Folytatás az 1. oldalról) Építőipar A megyei székhelyű kivitelezők 1987. I. felévében 1539 millió forint értékű saját épitési-szerelési tevékenységet végeztek el, amely összehasonlítható árakon az egy évvel korábbinak a kilenctizedét sem erte el. Ezzel szemben a tanácsi vállalatok által létrehozott érték több mint egyötöddel meghaladta az 1986. első felévit, s a szövetkezetek tevékenysége is köz^l 5 százalékkal bővült. Az 1987. június végéig elvégzett saját építési-szerelési tevékenység az éves előirányzat 43 százalékát tette ki. Az év második negyedévében a kivitelezők nem utasítottak el építési igényt, az éves előirányzat szerződéssel lekötött része 79 százalék volt. Kedvező, hogy az év első hat hónapjában a szerződéseknek már 16 százalékát versenytárgyalás alapján kötötték. A megyei székhelyű kivitelező építőipar 1987.1. félévében 251 millió forint értékben végzett fenntartási tevékenységet, folyó áron 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. így a befejezett építőipari termelésen belüli aránya a múlt évi 13-ról megközelítően 17 százalékra emelkedett. A kivitelező építőipar a vizsgált időszakban összesen 9412 fővel végezte tevékenységét, 6 százalékkal kevesebbel, mint 1986 első felében. A fizikaiak száma ettől mérsékeltebben, ezen belül az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaiaké pedig erőteljes sebben csökkent. . A csökkenő építőipari teljesítményekkel izemben a foglalkoztatottak havi átlagkeresete jelentősen (megközelítőleg 16 százalékkal) emelkedett 1986. I. félévéhez képest. Agrárgazdaság Az agrárgazdaság feltehetően nem teljesíti az 1987. évi célkitűzéseit. A növénytermesztés volumene — főleg a kertészeti ágazatok várható gyenge eredménye miatt — alacsonyabb még az előző évinél is, az állattenyésztés viszont mérsékelt termelésnövekedést jelez. A vetésterület döntő többségét a gabonafélék foglalták el. Ezen belül a kalászosok vetésterülete csökkent, a kukoricáé pedig nőtt. Változott a vetés- szerkezet is. A búza- és az árpavetés részaránya kisebb, a rozsé és a kukoricáé pedig nagyobb az előző évinél. A téli és a kora tavaszi fagykárok miatt mintegy 15 ezer hektár őszi kalászost ki kellett szántani, melyek döntő többségét az őszi árpa tette ki. A gazdaságok az árbevétel-kiesés ellensúlyozása céljából a kipusztult őszi kalászosokat és a repcét tavaszi vetésekkel pótolták. Az ipari növények közül a cukorrépa vetésterülete nagyobb az előző évinél, a napraforgóé és a dohányé nem érte el a tavalyit. A zöldségfélék szántóföldi vetésterülete összességében ugyancsak kisebb az 1986. évinél. A megfigyelt zöldségfélék közül a vöröshagyma és a paradicsom vetésterülete nőtt, a fejes káposztáé, a zöldborsóé, a zöldpaprikáé és a fűszer- paprikáé csökkent. A takarmánynövények közül silókukoricából és csalamádéból többet vetettek mint 1986-ban, a lucerna területe viszont csökkent. 1987. június 30-án a megyében tartott szarvasmarha- és sertésállomány több volt, mint egy évvel korábban. A szarvasmarhaállomány — az országos csökkenéssel ellentétben — mérsékelt növekedést jelez. A sertésállomány pedig az országosnál dinamikusabban emelkedett egy év alatt. 1986június óta a termelőszövetkezetek kivételével valamennyi gazdaságti- pusban emelkedett a szarvasmarhák és a sertések száma. A kistermelők állománynövekedése főként a szarvasmarhánál figyelemre méltó. A tartási kedv élénkülésére utal, hogy a tehenek és az anyakocák számának emelkedése az összes állományénál nagyobb mértékű volt. 1987. I. félévében az agrárgazdaságon belül a mezőgazdasági üzemek a központi árualapba lényegesen kevesebb kalászos gabonát és több vágóállatot értékesítettek, mint egy évvel korábban. A felvásárolt vágóállat 9 százalékkal több volt az 1986.1. félévi mennyiségnél. Ezen belül csak vágómarhából vásárolták fel kevesebbet, a többi vágóállatból (sertés, baromfi, juh) növekedett az értékesítés. Az előző évekhez hasonlóan tovább emelkedett a megye szocialista élelmiszeriparában előállított csontos nyershús és vágott baromfi mennyisége. A csontos nyershús termelése az év első felében megközelítette a 22 ezer tonnát, ami 7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Kedvezőtlenül alakult viszont a termék külkereskedelmi célú értékesítése: mindössze 22 százalékát helyezték el külföldi piacokon. A szarvasmarha élő állatként való exportálása 26 százalékkal nőtt, ugyanakkor a sertésé csaknem hattizedére visszaesett. Vágott baromfiból közel 20 ezer tonna volt a termelés, egytizeddel több az előző év hasonló időszakáénál. Külkereskedelmi értékesítése ennél dinamikusabban, csaknem egynegyeddel bővült. Tejből a hathónapi felvásárlás 39,3 millió liter volt, 3 százalékkal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. Tojásból 11,7 millió darabot értékesítettek, 2 százalékkal kevesebbet, mint 1986.1. félévében. Beruházás Bács-Kiskun megyében 1987 első hat hónapjában összesen 53 egyedileg megfigyelt beruházást kezdtek el, melyek tervezett költségelőirányzata megközelíti az 1,4 milliárd forintot. A beruházások túlnyomó része (37) vállalati döntés eredménye, a tanácsi beruházások száma 16, allami pedig nem indult. Az 1987.1. félévben indított beruházások tervezett kiadásainak túlnyomó részét (közel háromnegyedét) építésre, nem egészen egyötödét pedig gépek beszerzésére, beszerelésére kívánják fordítani. A gépberuházások többségét hazai gépekkel valósítják meg, a nem rubel elszámolású importból származó gépek részaránya mindössze 16 százalék. Az 1987 I. félévében megkezdett beruházások közül 6 a termelési szerkezet átalakítására irányul, két beruházás célja a konvertálható export árualap bővítése, további kettővel a technológiai folyamat korszerűsödik, egy beruházás kettős célú, a konvertálható export árualap bővítése a technológiai folyamat korszerűsítésével párosul, egy pedig a gazdaságos anyagfelhasználás es a technológiai korszerűsítési program keretében valósul meg. Foglalkoztatottság és keresetek Bács-Kiskun megyében egy év alatt minden megfigyelt népgazdasági ágban csökkent a foglalkoztatottak száma. A mérséklődés továbbra is legerősebb az építőiparban, legkisebb mértékű a kereskedelemben volt. A foglalkoztatottakon belül a szellemi foglalkozásúak aránya a közlekedés, posta és távközlés, valamint a vízgazdálkodás ágakban nőtt kismértékben. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkeresete népgazdasági áganként változóan emelkedett egy év alatt. Legmagasabb átlagkeresetük a vízgazdálkodásban és az építőiparban dolgozóknak volt. (6823, illetve 6562 forint), legkevesebbet a kereskedelem és az egyéb anyagi tevékenység; személyi és gazdasági szolgáltatás ágakban fizettek (5184 illetve 5385 forintot). Pénzgazdálkodás 1987 I. félévében a lakosság pénzbevétele 7 százalékkal (az előző évinél jóval mérsékeltebben), haladta meg az egy évvel korábbit. A szocialista szektorban (a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül) kifizetett munkabérek 5,3 százalékkal bővültek) míg egy évvel ezelőtt közel 8 százalékkal) a létszámnövekedések és az általában teljesítménnyel összefüggő béremelések hatására. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkadíj- es munkabérkifizetésének 3 százalékos emelkedése elmaradt a szocialista szektorétól. A lakosság termékértékesítésből származó bevétele 6,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit (míg akkor 15 százalékos volt a növekedés), amiben szerepet játszott a sertés- és baromfifélék, a bor mennyiségi növekedése, áremelkedések, ugyanakkor a primőrök, kertészeti termékek mérsékelt értékesítése. A társadalombiztosítási kifizetések 8,2 százalékkal bővültek a múlt év hasonló időszakához viszonyítva, a kifizetett nyugdíjak összege 7,1 százalékkal nőtt fezek az ütemek is elmaradtak a múlt évitől). 1987 I. félév végén a lakosság takarékbetét-állománya 14,9 milliárd forint, az egy évvel korábbinál közel egytizeddel több volt. A különböző betétfajták közül az átlagosnál dinamikusabb bővülés figyelhető meg az átutalási betéteknél, az ifjúsági, a gépkocsi fedezeti betéteknél, és a takaréklevélnél. Az egy évvel ezelőtt bevezetett nyugdíj-elotakarékossági betétállomány 8 millió forintra nőtt. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a májusban bevezetett lakásnyereménybetét iránt, amelyre eddig közel 38 millió forintot gyűjtöttek. A lakosság hitelállománya egyre jobban megközelíti a betétekét, 1987. június 30-án 14,5 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbinál 18 százalékkal magasabb. Az I. félév folyamán közel 722 millió forinttal bővült a hitelállomány. Az állomány több mint felét kitevő építési hitelek összege közel 18 százalékkal, a több mint egynegyedét jelentő lakásértékesítésé 15 százalékkal* nőtt. Az élénk ingatlanforgalomra utal. az ilyen hitelek 30 százalékos bővülése. A mezőgazdasági hitelállomány 31 százalékkal lett nagyobb. Kereskedelem 1987 I. félévében a megye boltjai és vendéglátóhelyei 14,8 milliárd forint értékű árut adtak el, összehasonlítható áron, 3,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Bolti élelmiszerekből, élvezeti cikkekből 3,7 milliárd forint értékű kelt el, ami összehasonlítható' áron 1,5 százalékkal volt több az 1986 I. félévinél. 19871. félévében az idényáras cikkek árszintje 29 százalékkal haladta még az egy évvel korábbit. A burgonya átlag 'másfélszeresébe, a zöldségek 42 százalékkal, a gyümölcsök 14 százalékkal kerültek többe. Az árindex a burgonyánál áprilisban, a zöldségeknél és a gyümölcsöknél májusban volt a legmagasabb. Ebben szerepet játszott a primőrök, a szabadföldi termények késői érése, a fagykárok hatása. A vendéglátóhelyek 1,3 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le, összehasonlítható áron 5,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. 1987 I. félévében 1440 millió forint értékű ruházati cikket adtak el, összehasonlítható áron 4,1 százalékkal kevesebbet, mint 1986 hasonló időszakában. Vegyes iparcikkekből az I. félévben 8,3 milliárd forintot forgalmaztak, ami összehasonlítható áron 7,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Idegenforgalom 1987 I. félévében 54 679 vendég kereste fel a megye megfigyelt kereskedelmi szálláshelyeit, négyezer fővel több, mint egy évvel korábban. Ez döntően a II. negyedévi élénkülésnek tudható be, hiszen az I. negyedévi vendégforgalom jelentősen elmaradt a múlt évitőL A vendégek 45 százaléka külföldről érkezett, számuk ,30 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit (különösen áprilisban és júniusban nőtt jelentősen). A külföldiek közel kétharmada szállodákban szállt meg. Jelentősen bővült a nyaralóházak, kempingek, panziók külföldi vendégforgalma is. A szálláshelyeket 5 százalékkal kevesebb belföldi vendég vette igénybe, mint 1986 I. félévében. A nyaralóházaknál közel egyharmaddal, a turista- szállásokon 18 százalékkal nőtt, a többi szállástípusnál viszont érezhetően csökkent a belföldiek száma. A szállodáknál, nyaralóházaknál és a fizetővendéglátásban kissé emelkedett, a többi szállástípusnál mérséklődött az átlagos tartózkodási idő. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának tendenciáit tükrözik a határátkelőhelyek adatai is. Herceg- szántón, Kelebián és Tompán 1987 I. félévében több mint 230 ezer külföldi lépett be hazánkba, 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Különösen Hercegszántón nőtt dinamikusan a forgalom. Ugyanakkor a kilépő magyarok száma alig háromnegyede volt az egy évvel korábbinak. Lakásgazdálkodás Bács-Kiskun megyében az év első hat hónapjában 639 lakás épült fel, 82- vel több, mint az előző év hasonló időszakában. A félév végéig használatba vett lakások 12 százalékát finanszírozták állami erőforrásból. A magánerőből épített lakások száma körülbelül megegyező a városokban és a községekben. A magán erőforrásból megvalósult 562 lakás egyötödével meghaladta a tavalyi év első hat hónapjában használatba vettek számát. Ezek közül is kiemelkedő Kun- szentmiklós, ahol ötszörösére és Kiskunhalas, ahol háromszorosára emelkedett a magánerőből épített lakások száma 1986 azonos időszakához viszonyítva. A megyében átadott lakások 56 százaléka a városokban, 44 százaléka a községekben található. Egészségügy Az 1. félév végén a megye egészség- ügyi alapellátását 290 körzetben 224 általános körzeti orvos és 56 körzeti gyermekgyógyász végezte. A félév folyamán új körzettel nem gyarapodott a Hálózat. Jelenleg 2 gyermekgyógyászati, valamint 8 általános körzetnek nincs orvosa. A megye 4509 kórházi ágyából — rekonstrukciós munkák következtében — átmenetileg 101 férőhelyet nem tudnak használni Baján, illetve Kiskunfélegyházán. A szociális otthonokban 2010 hely áll az idős, vagy beteg emberek rendelkezésére. Az intézményhálózat a kecskeméti egészségű^ centrumban gyarapodott 100 hellyel. Az év első felében 1,4 millió napot töltöttek táppénzes állományban, 6 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A betegség miatti távollétek nagyobb hányada az első negyedévben fordult elő. Táppénz miatt ebben a félévben a rendelkezésre álló összes munkanap 6,3 százaléka esett ki az egy évvel korábbi 6,7 százalékkal szemben. A gyermekápolási célból igénybevett napok, valamint a rövid lefolyású (1—3 napig tartó) táppénzes napok száma jóval erőteljesebben csökkent, mint az összes táppénzes nap. Oktatás Az 1986/1987-es tanév vegén 7349 diák fejezte be az általános iskolát, 431-gyei több az előző évinél. Az elkövetkező néhány esztendőben további folyamatos növekedés várható a hetvenes évtized közepi születésszám-emel- kedéssel összefüggésben. A korábbi évekhez hasonlóan a 8. osztályt befejezők 95 százaléka jelentkezett továbbtanulásra. A továbbtanulni szándékozók több mint fele szakmunkásképzőbe, 26 százaléka szakközépiskolába és egyötöde gimnáziumba jelentkezett. A felvételi arány intézménytípusonként változóan alakult, 36 és 125 százalék közötti szélső értékkel. A jelentkezők és a ténylegesen felvettek száma között legnagyobb eltérés egyes mezőgazdasági és ipari szakközépiskoláknál volt. Adó-vevő próbagyártása A BRG Mechatronikai Vállalat Salgótarjáni Rádió- technikai Gyárában az idén kezdték el az FM 503-as típusú adó—vevő próbagyártását. Ebben az évben ezerháromszáz darabot szerelnek össze a két wattos, hat frekvenciás korszerű berendezésből. Ezeket a szovjet és a hazai piacon értékesítik. Képünkön: a nullszéria összeszerelése látható. Harmincezer új gázfogyasztó
