Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

1987. augusztus 12. t PETŐFI NÉPE t 3 Boszorkányok pedig Lajosmizsén sincsenek • Sohasem látott tévét, mozit, sohase volt színházban. Iszonyatosan sokat dolgozott Rideg Józsefné (Pásztor Zoltán felvételei). Mennyi titkot rejt még kicsi or­szágom. A robogó au­tóból Lajosmi- zsére, Pest felé ro­bogva százszor, ezerszer pillan­tottam a nemzet­közi út mentén fehérlő házakra. Láttam a zöld tengerben magá­nyosan álldogáló, kettesével, hár­masával összeka­paszkodó tanyá­kat. Némelyek messzire kiáltot­ták tulajdonosaik jólétét, mások megrokkantak, mint öreg gazdáik. Pénteken délben tudatta a Magyar Rádió: Lajosmizsén a középkorban járt egyik külső munkatársa. Kecske­méttől 13—14 kilométerre boszor­kánynak, bűbájos varázslónak vélnek egy idős asszöhyt. Mivel a Mit üzen a rádió? cimü mű­sor segít, akin lehetséges, az ördögi praktikákkal gyanúsított fél ország nyilvánossága előtt bizonygathatta: „hogyan is tanulhatta volna meg egy egyszerű, buta asszony a varázstudo­mányt”.? A lajosmizsei tanács volt elnöke el­mondta, hogy már 16 éve megfeddte az özvegyasszonyt boszorkányossággal szidalmazókat. Extrém ügyként kezel­ve figyelmeztette a gyűlölködőket: a sértett feljelentheti őket rágalmazásért. Hiába. Az idős néni most a rádiótól kért védelmet. A máskor oly tárgyilagos, a gondol­kodás és az erkölcs dudváit okosan nyesegető rádióműsor alkalmi riporte­re a miért vizsgálata helyett mintha az olcsó szenzációt hajszolta volna. így vélekedett a nagyközségi könyv­tár vezetője, Gazsó Ferencné is. A bo­szorkányügy Lajosmizsén közvetítésé­nek másnapján, szombaton délben lá­togattam el a 30 ezer kötetes gondozott közgyűjteménybe. Az ajánló polcokon a Magyarország a XX. században, a Körkép ’87, Száraz György: Történe­lem jelenidőben, Paget: Magyarország és Erdély kellette magát. Csodálkozott kérdésemen a könyv­tárvezető. • Csak az értelmiségieknek ajánla-. nak olvasnivalót? Válaszként szó nélkül kikereste Sza­bó Gézáné (Wesselényi u. 33.) olvasó­jegyét. A tanyáról beköltözött asszony népszerű történelmi könyveket, termé­szettudományi és ismeretteijesztő mű­veket kölcsönzött az elmúlt hónapok­ban. Sajnálta Gazsóné, hogy egy gyen­gébb forgalmú napon nyitottam ra aj­tót. Huszonhármán vittek új könyve­ket. Volt olvasójuk a napi- és hetila­poknak, folyóiratoknak is. A boszorkány-riportot rögzítették. Fejhallgatón (hogy másokat ne zavar­jon) bárki meghallgathatja. Nem szá­mít különösebb érdeklődésre, mert mindenki felfújt ügynek tekinti a rádió­riportot. Kicsit sértve érezte magát a nyolcadi­kos Kis Zoltán, amikor egyáltalán föl­tételeztem róla, hogy esetleg komolyan veszi az alsólajosi históriát. Noha soha­sem kedvelte különösebben a történel­met, de tudja, hogy már Könyves Kál­mán is tagadta a boszorkányok létét. Szőrös József fafaragó évekig élt Al- sólajoson. — Saját szememmel láttam egyszer, amint a kútból bújt elő a néni. Föltű- nősködő magatartása miatt sajnálnunk kellett volna, de inkább derültünk raj­ta. Föltehetően gyengék az idegei. Mi lenne, ha minden mániás, különös vi­selkedésű ember panaszait kómolyan venné az ember? Boszorkány? Ugyan! Még az esőcsináló asszonyt sem tartot­ták annak. Elneveti magát. — Forgathatta volna sütőlapátját a mostan; aszályban. Élével fölfelé állí­tott fejszével riogatta a jégesőt... Jókor, rosszkor kopogtattam Baski • és itt élt özv. Rideg Józsefné... Andráséknál? A Dózsa György és De­ák Ferenc utca sarkán készült modem társasházban éppen garázsavatásra ké­szültek. Közösen vacsoráznak majd a meghívott munkásokkal, segítőkkel a ház lakói. Egy fél ökör és jónél\^ny kiló hal főtt az üstökben, kondérokban. Közös videózással fejezik be a progra­mot. Megoszlottak a vélemények a rádió­műsorról. Ki a boszorkányság vádját kimondó rokonra haragszik („lejáratta Lajosmizsét”), ki a riporterre. Féltik a falu jó hírét. A tanácsnál kulturális és sport­ügyekkel foglalkozó Baski András jól ismeri a tanyavilágot, de hasonló eset­ről sohasem hallott. Helyeslőén bólo­gattak a körötte állók, amikor azt bi­zonygatta, hogy nem szabad túl nagy ügyet csinálni abból, hogy néhányan — esetleg — tanyán is maradi módon gondolkodnak, butaságokban hisznek. Semmivel sem nevetségesebb, szomo­rúbb ez a szemmelverési história, mint a városokban is árusított horoszkópos jövendölés. Reméltem, hogy a riportban roko­nát különböző gyanús machinációkkal vádoló kereskedőasszony a közvetítés óta módosította nézeteit. Igazán tetsze­tős épületben laknak. Jókora hallban beszélgettünk. Férje mintha bosszan­kodna, miért vettek elő megint ezt a régi ügyet. Föl-fölparázsló családi vi­szályt sejtek a vádaskodások mögött. Az élénk észjárású, talpraesettnek lát­szó asszony várakozásom ellenére nem vonta vissza korábbi kijelentéseit. — Többször láttam gyerekkorom­ban nagyanyám testvérét feje fölött a seprűt forgatva átkozolódni. Amikor átjött, pusztultak a csirkék. Az már egyenesen csúnyaság volt, ahogyan „beszentelte” a házat. El sem merem mondani, hogy mit hintett a falra. Kétkedő megjegyzéseimre mintha egy pillanatra elbizonytalanodott vol­na. — Sohasem tanultam tudományt, honnét tudnám, hogy mi is történt va­lójában? Sajnálja, hogy nem hallgatta a rádió- közvetítest. Mondom: fölvettem magnóra. — Miért nem hozta el a kazettát, itt közösen meghallgathattuk volna. A pontos helyszínrajz ellenére nehe­zen találtunk az úgynevezett Csordás bolttal átellenes tanyára, özv. Rideg Józsefné — az állítólagos boszorkány — otthonába. A dűlőutat benőtte a fu. Jöttünkre foglyok, csirkék rebbentek szét. A legverobb nap sem süt be az örökké árnyas kis tanyára. Férje halála óta fiával él itt együtt a nyolcadik évti­zedében baktató parasztasszony. Na­gyot hall, meglehetősen nehézkesen ér­tünk szót egymással, de szájról leolvas mindent. — Itt születtem a szomszédban, itt éltem le egész életemet. Három elemit jártam, tudok írni, olvasni, de nem na­gyon szoktam. Fiamnak (a kiváló munkáért kapott oklevelét bekeretezve őrzik a falon, H. N.) jár a Szabad Föld, de rossz a szemem, amióta P. A. — mondja az illető teljes nevét — telerak­ta bogárral. — Mivel? — Bogarakkal. — Hogyan? — Nem tudom. — Miért nem vezették be a villanyt, hiszen itt megy el a közelben a vezeték? — Nincs hozzá tehetségünk, pedig sokat dolgoztam. Most is a rozsba vol­tam, mert majdnem begyulladt. Hiába, nem haladunk. A csirkék sem nőnek meg sohasem nagyra. Sokat sejtetően elhallgat. — Ne haragudjon a kérdésért, de miért mondják boszorkánynak? — Mert irigyek. Mert gonoszok. Mert az egyik gazda azt mondta, ami­kor annyi pénzért nem dolgoztam nála tovább, hogy addig nem nyugszik, amíg ki nem űzi belőlem a lelket, el­mond mindennek. Ezért is kértem—és kaptam is — papirt a doktortól, hogy nem vagyok varázsló. — Igaz, hogy a feje körül szokta forgatni a seprűt? — Persze, amikor a csirkéket kerge­tem. Jó egészséget kívánva búcsúztam a jobb sorsra érdemes nénitől. Várja munkája, hetvenhatodik évében is órá­kig kapál, gyomlál. Mikor mi adódik. Beszélgető asszonyoktól kérdezem a műút és a tsz-bekötőút találkozásánál.- Mit tartanak a néni felől? — Tudja mi kellene neki? — így egy kedves arcú idős hölgy. — Több törő­dés, több szeretet. Talán egy hely a szociális otthonban. Heltai Nándor Cikkünk nyomán Zeng, vagy nem zeng áz erdő? Lapunk 1987. július 18-án közölte a Zeng az erdő című cikket, amely kifo­gásolta, hogy a Tőserdőben késő este, éjszaka diszkót rendezett valaki, vagy valakik, lehetetlenné téve ezzel a pihe­nést. írásunkra két helyről is érkezett válasz. A Lakiteleki Nagyközségi Tanács el­nöke a többi között a következőket írta: „A cikkben nem jelölik meg, mikor volt az észrevétel. Ugyanis 1987-ben is vala­mennyi tömeges kirándulásról tudo­mással bírunk. A cikk megjelenése nap­ján a Petőfi Nyomda dolgozói kirándul­tak, a szabadtéri színpadon és környé­kén telepedtek meg s valóban hangosító berendezéssel zenét szolgáltattak a ki­rándulóknak. Ez nem ellentétes a belke­reskedelmi miniszter rendeletével, amely kimondja, hogy „vendéglátó üz­let lakóterületi kerthelyiségében 22 óra után hangerősítő nem használható”. A nyomda dolgozói este nyolc óra kö­rül elhagyták a területet. Korábban ha­sonló tömeges kirándulás, zeneszolgál­tatás nem volt. A vendéglátó egységek­kel a szezon előtt tisztáztuk a rendelke­zések betartását. Ezt a nagyközségi ta­nács szakigazgatási szervének dolgozói, a helyi körzeti megbízottak rendszere­sen ellenőrzik. Ez ideig olyan tapaszta­latunk nem volt, hogy a jogszabályt nem tartották be.” A másik levelet a megyei tanács vb kereskedelmi psztályvezetője írta alá. Ez a következőképpen szól: „Érdeklő­déssel olvastuk a Petőfi Népe 1987. júli­us 18-ai számában „Szombati levél: Zeng az erdő” címmel megjelent, s az üdülőterületi éjszakai zeneszolgáltatás­sal kapcsolatos cikkét. A helyi kereske­delmet, vendéglátást irányító tanácsi szervek, valamint osztályunk egyik alapvető feladata, jogszabályban meg­állapított hatásköre, hogy a lakosság, az üdülőterületen pihenni vágyók nyu­galmát biztosítsa a vendéglátó egysé­gek éjszakai működése során is. Ennek érdekében a korábbi években, s az év során is rendszeresen végeztünk éjsza­kai ellenőrzést, melynek eredménye­ként — a Lakitelek—Tőserdő üdülőte­rületen is — több esetben korlátoztuk a 22 óra utáni zeneszolgáltatást, illetve végső esetben a vendéglátó egység nyit- vatartását. Emellett lakossági bejelen­tés nyomán szintén több alkalommal hoztunk korlátozó intézkedést. E cikk is ráirányítja figyelmünket ar­ra, hogy a vendéglátó egységek éjszakai működését, a zenés rendezvények ellenőrzését gyakorlatban tűzzűk napi­rendre. Ugyanakkor a lakosságot is biztatjuk és kéijük, amennyiben éjsza­kai nyugalmukat zavaró eseményeket tapasztalnak, jelezzék a területileg ille­tékes tanácsi szerveknek, illetve osztá­lyunknak a szükséges intézkedés meg­tétele érdekében.” A két levelet elolvasva bizonytalanná válik az ember s nem tudja, hogy akkor zeng az erdő, vagy nem zeng. A lakitele­ki tanácselnök azt írja, minden rendben van, csupán a nyomda dolgozói szolgál­tattak zenét a kirándulóknak (lehet, hogy a kirándulók ezt nem is kérték), de amúgy semmi probléma. A megyei ta­nács illetékes osztályvezetőjének viszont más a véleménye, mondván, hogy több­ször kellett korlátozni a „zeneszolgálta­tást". Sőt lakossági bejelentés is volt, szintén több alkalommal. Az olvasótól csupán azt kérjük: higgye el, az újságí­ró, amikor cikke megírásához kezdett, nem azzal a szándékkal ült le, hogy most aztán felbosszantja a lakitelekieket, mert bár tpkéletes csend és nyugalom van a Tőserdőben, ő megírja az ellenke­zőjét. Azt is tudjuk, hogy nem a lakitele­ki tanács dolga a pihenés, a kikapcsoló­dás minden feltételének a megteremtése, elsősorban a kirándulók, a „zeneszol­gáltatók" tehetnek sokat érte. G.S. A reklamációk háromnegyede alapos A Kermi-vizsgálato tapasztalatai A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet szakemberei az év első felében 774 budapesti és 330 vidéki boltban, áruházban, raktárban, tüzép-telepen, vendéglátóhelyen és kiskereskedőnél ellenőrizték a forgalomban levő áruk minőségét. Megállapították, hogy az élelmisze­rek döntő többsége megfelel a szabvá­nyokban előírt követelményeknek, de a minőség ingadozó. A korábbiakhoz hasonlóan kifogástalan egyebek közt a téliszalámi, a szárazkolbászok nagy ré­sze, közepesnek minősíthetők a lángolt kolbászok, a debreceni és a lecsókol­bász, valamint a virsli, a szafaládé, a krinolin és a párizsi. A sertéshúsok egy­negyede viszont nem megfelelő, sok a zsíros rész, s szabálytalan a bolti bon­tás. A húskészítményeket elsősorban azért kifogásolták az ellenőrök, mert izük nem eléggé jellegzetes, s a felaprí­tás is durvább a kelleténél. A múlt év első feléhez viszonyítva nem változott a kenyér minősége. A Kenni ellenőrei a megvizsgált 7300 kilogramm kenyér 2 százalékánál állapítottak meg súlyhiányt, s csak kö­zepesnek minősítették az alföldi kénye­ret, valamint a fővárosban árusított fe­hér kenyereket a kissé szabálytalan alak, s esetenként az élesztős íz miatt. Nem tapasztalható javulás a vendéglői adagokban: a megvizsgált meleg ételek negyedrészénél, az égetett szeszes ita­lok 19, a kávék 16 százalékánál állapí­tottak meg mennyiségi hiányt. A boltokban, raktárakban ellenőr­zött háztartási gépek, tűzhelyek, kály­hák között alig akadt gyártási hibás vagy szállítás közben megsérült. A hír­adástechnikai cikkek túlnyomó több­sége is megfelel a követelményeknek. A korábbiaknál több a kifogás az ajtó- és ablakkeretekre, amelyeknek több mint kétharmada nem felelt meg a mi­nőségi előírásoknak, a felületek durván gyalultak, a borító farostlemezek szélei töredezettek, a vasalatokat pontatlanul szerelték fel. A vásárlók panaszai miatt a vállala­tok 24 528 termékről kértek szakvéle­ményt a KERMI-töl. A reklamációk 72 százaléka jogosnak bizonyult, ez az arány valamivel kisebb, mint egy évvel korábban volt. A félév során a Kenni eddig még forgalomba nem hozott 2796 hazai és 2275 import árucikkről adott szakvéle­ményt. A hazai gyártók újdonságainak száma a múlt év első feléhez képest 15 százalékkal növekedett, az importcik­keké 13 százalékkal csökkent. A hazai új áruk között több volt az élelmiszer és a ruházati cikk, mint tavaly, csök­kent viszont az új iparcikkek száma. Az importújdonságok 54 országból szár­maznak, a legtöbb Jugoszláviából és Csehszlovákiából. A partnerek a ko­rábbinál kevesebb élelmiszert és ruhá­zati cikket ajánlottak a magyar keres­kedőknek, iparcikkből pedig körülbe­lül annyit, mint a múlt év első felében. A forgalmazás követelményeit a ha­zai új áruk 82, az importminták 81 százaléka elégítette ki. A vizsgált gyárt­mányok minősége összességében jobb volt, mint egy évvel korábban, amikor a Kenni a bemutatott új termékeknek mindössze 75 százalékát engedte árusí­tani. Mezőgazdasági termékek, könyvkiadók és -terjesztők külföldi kiállításokon A Hungexpo szervezésében augusz­tusban és szeptemberben több külföldi kiállításon mutatják be újdonságaikat a magyar vállalatok. A csehszlovákiai Ceske Budejovicén augusztus 22-én nyíló nemzetközi me­zőgazdasági vásáron nyolc magyar vál­lalat vesz részt A magyar kiállítók el­sősorban a búza-, a kukoricatermesz­tésben és a dohányfeldolgozásban elért eredményeiket ismertetik. Az'Agrober kiállításán a látogatókat korszerű ku­korica- és burgonyatermesztési rend­szerekről tájékoztatják. A Hungaro- fruct gyümölcsbefőtteket, készétel- konzerveket állít ki, a Gabona Tröszt pedig bemutatja az Unicom-termék- családot és számos diétás készítményt. Ä2 Ágker Kft. árulistáján vetőmagvak, szeszes italok, füszerkeverékek szere­pelnek. A Hungarovin hazai gyártású szeszes italokkal, pezsgővel és üdítőita­lokkal ismerteti meg a kiállítás látoga-- tóit. Szeptemberben több hazai kiadó vállalat részt vesz a moszkvai könyvvá­sáron. A szovjet fővárosban hatodik alkalommal rendezik meg a könyvkia­dók és -kereskedők világviszonylatban is rangos találkozóját. Hazánkat a nemzetközi bemutatón négy kiállító képviseli. A Kultúra Külkereskedelmi Vallalat könyveket, posztereket, képes­lapokat, a Kartográfiai Vállalat térké­peket, foldgömböket, az Ifjúsági Lap- es Könyvkiadó Vállalat pedig könyve­ket állít ki. Az Artisjus színházi ügy­nökség információs irodával áll a kiál­lítás látogatóinak ,a rendelkezésére. Pálvázat EGÉSZSÉGES KISFIÚ SZÜLETETT Számítógépes játék­programokra Számitógépes játékprogramok készitésére hirdet pályázatot. a KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsa, valamint az Ifjúsági Műszaki Központ, az Állami Ifjúsági és Sport Hivatal és a Számítástech­nika-alkalmazási Vállalat (SZÁMALK). A pályázatra ke­reskedelmi forgalomba még nem került programokat és program­ötleteket várnak a kiíró szervek. Részvételi feltétel, hogy a játékok az IBM, a Commodore, az Atari, a Spectrum és az Enterprise szá­mítógépeken futtathatók legye­nek. A számítógépes játékprogra­mokat szakmai zsűri bírálja el, tíz-, nyolc- és ötezer forintos díja­kat és több külön jutalmat ítélve oda az első három helyezettnek. A legjobbakat bemutatják szep­temberben az Interplay Expo ki­állításon. A pályázatokat jeligé­sen kell beküldeni a SZÁMALK- hoz (Budapest XL, Szakasits Á. u. 68.) legkésőbb 1987. szeptem­ber 25-ig. Új eljárás a meddőség kezelésére Uj módszert alkalmaznak hazánk­ban is a meddőség kezelésére. A nem­rég elkezdett új eljárás lényege: közti agyi hormont adagolnak tartósan, egy hordozható minipumpa segítségével a nők szervezetébe. A kezelést Budapes­ten a Korvin Ottó Kórházban az elsők között vezették be. A közti agyi hormont 1971-ben fe­dezték fel, s rendkívül hamar megkez­dődött külföldön klinikai alkalmazása. Nyolc évvel ezelőtt az NSZK-ban szü­letett meg az első leányigyermek, aki­nek édesanyját ezzel a speciális mód­szerrel kezelték korábban. Többek között erős idegi stresszha­tás miatt, vagy a túl fiatalon és orvosi ellenőrzés nélkül szedett fogamzásgátló tabletták elhagyása után előfordulhat, hogy a közti agyi hormonok termelő­dése megszűnik, vagy erősen csökken. Emiatt elmarad a menstruáció, nincs petesejtérés, meddőség következik be. Az ilyen esetekben alkalmazható az új eljárás. Egy úgynevezett, hordozható minipumpát—amely alig nagyobb egy gyufásdoboznál — erősítenek a nők derekára. Ez a berendezés 90 percen­ként, éjjel-nappal ritmusosan adagolja a vénába a hormont. Egy kezelés 2—3 hétig tart, s az orvosok közben hor­mon- és ultrahang-vizsgálatokkal rendszeresen ellenőrzik, hogyan alakul a peteérés. Ha ez megtörtént, elérkezett a fogamzás optimális időpontja. Hazánkban először 1985-ben pró­bálták ki ezt az eljárást, kezdetben olyan nőknél, akiknél a menstruációt az addig rendelkezésre álló gyógysze­rekkel nem lehetett kiváltani. A keze­lést természetesen több olyan vizsgálat előzte meg, amely bizonyította, hogy a közti agyi hormon hiánya okozta a rendellenességet. Később elkezdték al­kalmazni az új eljárást meddő nőknél is. Korábban az ilyen problémával küzdőknek egyáltalán nem tudtak segí­teni. Mint dr. Asztalos Miklós osztályve­zető főorvos, az orvostudomány kan­didátusa elmondta, már két hónapos az a kisfiú, akinek édesanyja e módszer alkalmazásával — több évig tartó más sikertelen kezelések után —I már a má­sodik hónapban teherbe esett. A gyer­mek teljesen egészséges. A Korvin Ottó Kórházban egyébként egy hordozható minipumpa van, s ezt folyamatosan használjáík. A közti agyi hormont egyébként sikerrel alkalmazzák egyes daganatos betegségek kezelésénél is. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents