Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-08 / 186. szám

mA© f80&S¥áB?M, BGfSOunni AS MSZMP BAC8-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLU. ért. 186. szám Ár»: 2,20■ Ft 1981. augtmiu* l„ nonbat KEREKASZTAL A TÁBOR JÖVŐJÉRŐL Szociofotó-kiállítás nyílt Nagybaracskán Tavaly hatodszorra szervez­ték meg Nagybaracskán a fotog­ráfiai alkotótelepet. Az ott szü­letett alkotások legjavát június­ban a Budapest Kiállítóteremben láthatta a közönség, most ugyan­ebből az anyagból rendeztek tár­latot a nagybaracskai művelődé­si házban. Tegnap a megnyitóra egybe­gyűlteket — köztük Hodossi Sán­dort, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkárát — Fölföldi Lajos, a község tanács­elnöke. köszöntötte. A kiállítást dr. Gól Sándor, a Petőfi Népe főszerkesztője nyitotta meg. A bevezető gondolatok után a díjátadás következett. A Ma­gyar Népköztársaság Művészeti Alapja díját Kiss Árpád fotómű­vész nyerte el Gyermekotthon cí­mű sorozatával. A Bács-Kiskun Megyei Tanács művelődésügyi osztályának díját Kulcsár György a Bajai óvodák, a mezőgazdasági és az egészségügyi osztályét Sol­tész Eva a Tanya 1986, valamint a Szociális otthon, Bácsbokod, a kecskeméti Erdei Ferenc Műve­lődési Központét pedig Fusze- necker Ferenc kapta, az Élt 76 évet című sorozatáért. Ezután az alkotók, a tábor fenntartói és szervezői kerekasz- tal-beszélgetésen cseréltek gon­dolatokat a nagybaracskai szo- ciofotó-tábor jövőjéről, a tartal­mi és szervezeti megújulásról. A 'kerekasztal-beszélgetésen felszólalt Hodossi Sándor, Kiss Márta, a művelődésügyi osztály főmunkatársa, valamint Alber- tini Béla, az alkotótelep művé­szeti vezetője is. H. K. E. ESŐK UTÁN A MEZŐGAZDASÁG Kevés a víz az alföldi talajokban A kukorica meghálálja a kis csapadékot is Az augusztus eleji esőzések, amelyek többhetes szünet után végre felüdítették a határt, javí­tottak a mezőgazdasági termelők kilátásain. Az aratás, ugyan átmenetileg félbeszakadt, ám a kényszerű kiesés hátrányai el­enyészlek azokhoz az előnyökhöz képest, amelyeket az esőzések je­lentettek a kapásnövények, a gyümölcsök és zöldségek számá­ra. A csapadékadatok összesíté­se azonban arról tanúskodik, hogy az országnak korántsem minden vidéke kapta meg a várt nedvesség-utánpótlást. Általában 20—60 milliméter esőt mértek, de alapos szélsőértékek is mu­tatkoznak, nemegyszer a gazdál­kodók hátrányára. Különösen bőkezű volt a természet a nyu­gat- és a dél-DunántúIon, míg szűkmarkúan bánt a termelők­kel — néhány helység kivételé­vel — a Tisza vonalán, valamint például Kecskeméttől kezdve Tiszaroffon és Hajdúdorogon át a Hortobágyon keresztül vezető sávban. Itt 3—8 miilimé- temyi csapadék hullott, ez pedig alig volt több a semminél. Né­hány helyen az országban 1—3 millimétert mutattak a mérések, ez a nedvesség csak arra elegen­dő, hogy elverje a port. Az esők nyomán, különösen a kukorica mutatja jól, hogy javult a nedvek keringése, ismét táp­(Folytatás a 2. oldalon.) A sok egyéb eszköz mel­lett statisztikai adatokkal is lehet bizonyítani, hogy a mű­veltség állapota nagymér­tékben meghatározza a tudo­mányos-technikai fejlődés irá­nyát és ütemét; a gazdaság előrehaladásának lehetősége­it. Már-már unásig ismétel­jük a kézenfekvő tapaszta­latot, hogy az alig-alig mü­veit, az igények tekintetében is visszamaradott emberekkel minőségi terméket előállítani nem lehet. Ügy sem, ha az embereknek nincs lehetőségük arra, hogy munkaidejük után kellő módon és mértékben ki­kapcsolódhassanak, hogy a következő napra akkumulá­lódjanak, szellemileg és ér­zelmileg feltöltődhessenek. A klasszikus mondás sze­rint, aki fát ültet, az a jövő­re gondol. Manapság kevés fát ültetünk: A ma, a pillanat a fontos, az azonnal jövedel­met eredményező gazdasági siker. Így aztán a termelő üzemek — enyhén szólva — nem sokat törődnek a minden­nél nagyobb hasznot hozó (kétségtelen, hogy nem hol­SZOMBATI LEVÉL Példázat a lépcsőházról (3. oldal) A bizalom is lehet ösztönző (4. oldal) A Toshiba-botrány és a keleti üzletek (4. oldal) KÉP és HANG a rádió és a televízió műsora laimtoMl Jövő vasárnapig. (7—8. oldal) BEFEJEZŐDÖTT A NEMZETKÖZI TARTÓSÍTÓIPARI ZÖLDSÉGTERMESZTÉSI SZIMPÓZIUM Nagyra értékelték a magyar kutatók és szervezők munkáját all «ODD előad gátol harm »Im mir itató. evardnadze fogadt; Kampelmant • Max Kampelman (balról), a genfi fegyverkorlátozás! tárgyalások amerikai küldöttségének vezetője Sevardnadze szovjet külügyminisz­terrel tárgyal. GENF Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter tegnap délelőtt, a Szovjetunió genfi képviseleté­nek épületében fogádta Max Kampelmant, a Géniben folyó szovjet—amerikai tárgyaláso­kon részt vevő amerikai küldött­ség vezetőjét. Illetékes források szerint a megbeszélésen Eduard Sevard­nadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter szep­temberre tervezett találkozó­jának előkészí téséről és az NSZK ­ban állomásozó Pershing—1A rakéták kérdéséről volt szó. Eduard Sevardnadze tegnap találkozott a szocialista országok­nak a genfi leszerelési konferen­cián részt vevő képviselőivel — Bulgária, Magyarország, az NDK, Kuba, Mongólia, Lengyelország, Románia és Csehszlovákia nagy­követeivel, valamint Vietnam képviselőjével —, majd nemzet­közi sajtóértekezletet tartott. A nap folyamán részt vett és fel­szólalt a Svájcban működő szov­jet intézmények dolgozóinak ak­tívaülésén. A szovjet külügymi­niszter elutazott Géniből. Schöffér-szeminárium Kalocsán Dargay Lajos nyitotta meg tegnap ebéd után a kalocsai Schöffer- szemimáriumot, az ifjúsági és művelődési központban. Köszöntő sza­vai után a Párizsban élő kalocsai származású mester egyik művét mu­tatták be videón, majd előadások hangzottak el arról, hogy miként alkalmazható a művészeti oktatásiban a szárai tás technika. Beszámolt ez irányú tapasztalatairól a Stockholmi Táncművészeti Főiskoláról meghívott, kalocsai származású Ungvári Tamás zeneszerző, Rajka Pá­ter koreográfus és Anette Henrikson táncművész. A rendezvényen irészt vett dr. Geri István, a megyei (tanács elnök- helyettese, Szalóki István, a Kalocsai Városi Tanács elnöke, Dániel Géza, a városi pártbizottság titkára és dr. Kovács Győző, a Neumann János Társaság alelnöke. Este hangversenyt rendeztek Wolfgang Mitterer (Bécs), Ungvári Ta­más (Stockholm) és Leányfalusi Vilmos közreműködésével a főszékes­egyházban. nap, hanem két-három, akár öt-tíz év múlva megtérülő) be­ruházással, a szellemitőke-be­fektetéssel. Ha a világ műszaki-techni­kai színvonalától végérvé­nyesen nem akarunk elma­radni, akkor a műveltségre is hangsúlyt kell helyeznünk. Megfellebbezhetetlen tények­kel lehet bizonyítani, hogy ma is a tudás a legjobban konver­tálható befektetés. Minden tekintetben. Sorokon keresz­tül lehetne most azoknak az országoknak a nevét felsorol­ni, amelyek az elmúlt évtize­dekben úgy döntöttek, hogy öt-tiz évig elsősorban azzal foglalkoznak, hogy megalapoz­zák a műveltség alapokra ha­tó felépítményét, és hozzá a kellő színvonalú, a világ ilyen irányú napi változásaira ér­zékenyen reagáló infrastruk­túrát. Ennek megteremtése után soha nem látott ütem­ben indultak el, s tudták meg­hódítani a gazdasági világpia­cot, lehettek érdemi megha­tározói az egyetemes tudomá­nyos-technikai forradalom előrehaladtának. Hogy ezt mi is megtegyük, még nem telje­sen késő ugyan, de 'lehetősé­geink ennek véghezviteléhez szinte óráról órára csökken­nek. Nem világrengető dolgok­ról van szó, csupán arról, hogy az emberi kultúrd társada­lomépítő, a fejlődést elősegítő és alapjaiban meghatározó erejét mindenhol és minden­ki megértse. Az elvek azonban csak ak­kor válhatnak valósággá, ha azok színtereit is megteremt­jük, s folyamatosan gondoz­zuk: például a közművelődé­si házakat. De hát egyáltalán kell ma művelődési ház? Ha más rév­vel illetjük, talán mindenki figyelmét felkelti, szimpátiá­ját elnyeri. A művelődési ház­nak ugyanis mára igazi kő- zösségi házzá kell változnia. A helyi közélet fórumának foglalatává. Ahol a község, a városi kerület minden na­gyobb tömeget vonzó rendez­vényét illő környezetben meg lehet tartani. Tanács- és fa­lugyűlést,, pártértekezletet és közérdeklődésre számot tartó ismeretterjesztő előadást, tü­dőszűrést és tanácsi válasz­tást, ünnep előtti zsibvásárt és mozielőadást'. A közösségi házakat a csen­des hétköznapokon is tarta­lommal, ha úgy tetszik: élet­■ tel szükséges megtölteni. A fenntartó tanácsok az elmúlt években — hol drasztikusan, hol csak mérsékelten, de — költségvetésűkben elsősorban a művelődésben takarékos­kodtak, miközben a helyi ta­nácsok kötelessége és felelős­sége, hogy az állampolgárok művelődéshez (kultúrához, szórakozáshoz stb.) való jogát biztosítsák. Az is kérdés — és meggon­dolandó —, hogy mindezeket a feladatokat kivel hajtja, haj­tatják végre? A közművelő­dés az a terület, amely (isko­lai és szakmai tekintetben) ugyan felsőfokú végzettséget követel, ezt azonban eddig csak részben tudták megva­lósítani. A helyi tanács tehet a legtöbbet azért, hogy ráter­mett-, tapasztalt, a feladatot ellátni képes népművelőt, könyvtárost alkalmazzon. S hogy miből? Sok helyütt meg tudták már oldani korábban is. Mert le kell szögezni: a közművelődésben dolgozni politikai munka. Ezt csak hi­vatásszerűen, felkészülten le­het tenni S rátermettséget is igényel. Sok év tapasztalata igazolja, hogy másképpen nem megy. (Köz)művelődésünk je­lenéről, jövőjéről; válameny- nyiünk jövőjéről van szó! N. L. • Külföldi és magyar szakemberek a plenáris ülésen. A programnak megfelelően‘teg­nap délelőtt még három szekció­ban, ‘tizenöt előadást hallgattak meg a szimpózium résztvevői. A többi között a nyerséru minősé­géről, a növényvédelemről, a ve- tőma g-eióáU Másról, a számítógé­pes adatfeldolgozásról volt szó. Az utolsó előadás, amit a svéd Lennart Ottosson tartott, a ren­dezvény fontosságához méltó pontot ‘tett a többnapos tanács­kozássorozat végére. A termelők és a feldolgozók közötti viszony a világ szinte minden pontján ki­élezett: hiszen a feldolgozó üze­mek, konzervgyárak pénztárai­ban dérül ki: valóban jól dolgo­zott-e az egész vertikum: a ku­tató, a vetőmag-előállító, a tech­nológus, a termesztő. A svédországi gyakorlat bár­mely ország, így Magyarország számára is követendő lehetne. Ott ugyanis már évék óta működik a farmerek és a feldolgozók kö­zött egy olyan pártatlan szerve­zet, amelyik segít eldönteni a vi­tás kérdéseket. Részt vesznek a minősítésben s a szerződések ki- munkásásában. Milyen egy svéd szerződés? Először is a bizottság ellenőrzi, igazságos-e. Nem telje­sítés esetén a szerződésszegés ódiu­mát a vétkes fél teljes egészében viseli. Igyekeznek minden kocká­zatot kiküszöbölni. A vitás ügye­ket pedig egy részrehajlás nélkü­li szervezet bírálja el, határoza­ta ellen fellebbezés nincs. I irata Masatoshi professzor­nak, az ISHS (Nemzetközi Ker­tészeti Tudományos Társaság) aielnökének értékelésével kez­dődött a déli órákban a főisko­lai karon a záró, plenáris ülés. iyA vendégszeretetért, a kiváló szervezésért köszönetét mondok a magyar szervezőknek” — kezd­te beszédét az álelnök, majd mél­tatta a tanácskozásnak a nem­zetközi információcserében be­töltött kiemelkedő szerepét és fontosságát. Dr. J. van Kämpen, az ISHS zöldségszekciójának el­nöke külön' is kiemelte dr. Ha­mar Norbertnak, a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet Fejlesz­tő Vállalat főigazgató-helyettesé­nek szervezőmunkáját, amit a résztvevők tapssal fogadva is­mertek el. Beszélt arról is, hogy a magyar zöldségtermesztés és -feldolgozás a nemzetközi élme­zőnybe tartozik, amiről meggyő­ződhettek az előadások, és üzem- látogatások során. Megemlítette: az ISHS szervezetében javasolja, hogy térjenek vissza Magyaror­szágra, szervezzenek itt máskor is hasonló szimpóziumot. Dr. Hamar Norbert zárszavá­val fejeződött be a tanácskozás- sorozat. Megköszönte a külföldi’, és hazai szakemberek, kutatók részvételét, valamint a rendez­vénynek helyet adó főiskolai kar vezetőinek, dolgozóinak a segítő, figyelmes munkáját. Cs. i.—Cz. r. (A szimpóziumot értékelő in­terjúnk a 3. oldalon.) % Sárkány J1C 1 • A mezőgazdászok egyre jobban megszeretik a gyors Információt adó közlekedési eszközt. A Kiskun ma jsai Jonathán Tsz az Ag­rokémiai Társulás­sal közösen repülő­gép üzemeltetését kezdte meg. A Hód- géptöl nemrégen be­szerzett, Rotax-motor hajtotta kétszemé­lyes sárkányrepülő­gép egyelőre a határ­szemléket segíti. Re­mélik, hamarosan megkapják az en­gedélyt, hogy nö­vényvédelemre is használhassák, hi­szen a korszerű, ke­vés vizigényű vegy­szerekkel óránként akár 25 hektár terü­letet is meg tud majd permetezni. Nagy előnye az olcsó üze­melés mellett, hogy télen-nyáron tudják alkalmazni. (Pásztor Zoltán felvételei) • Hideg Imre egyelőre egy személyben relő, pilóta, mindent maga csinál. Emellett •» MHSZ oktatója és versenyzője.

Next

/
Thumbnails
Contents