Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

1987. augusztus 5. • PETŐFI NÉPE • 5 VÁLTOZÁSOK A PÉNZÜGYI RENDSZERBEN (IV.) A különleges jövedelmek adóztatása A személyi jövedelemadó-rendszer kidolgozásakor felmerült az a gondo­lat, hogy a kamatjövedelmek is legye­nek adókötelesek. Vagyis nem a beté­tek összegének adóztatásáról van szó, hanem a lakossági tőkejövedelmek (be­tétkamat, osztalék) bizonyos szerény mértékű adóztatásáról. A személyi jö­vedelemadó ugyanis nem korlátozód­hat kizárólag a munkajövedelmek adóztatására. Ugyanakkor azt is figye­lembe kell venni, hogy nem lenne sze­rencsés, ha a betétek utáni kamat eset­leges jövedelemadózása miatt a jelenle­gi betétállomány csökkenne, vagy a megtakarítási törekvés mérséklődne. Kamatemelés és adózás Ezért szó lehet a jelenlegi kamat mér­tékének felemeléséről, a különféle felté­telek javításáról, hogy egy bizonyos li­neáris kamatadó mellett a betéttulajdo­nosok érdekeltsége is megmaradjon. Tehát a jelenlegi kamatjövedelem az adózás bevezetésével nem csökkenhet, így a bérből és fizetésből élők munka­bér-bruttósításával azonosan „ka- matbruttósítás”-ról kell beszélni. Ezál­tal az adóztatás után megmaradó ka­mat a jelenlegi kamatszinttel azonos lenne. Javítaná az érdekeltséget, hogy ez a kamatjövedelem nem növelné az esetlegesen más jogcímen kapott többi jövedelmet, tehát összevonásra nem kerülne sor. Erre egyébként sem nyílik lehetőség, mert a betétek titkossága to­vábbra is megmarad. A kötvények esetében a jelenlegi ka­matkorlát feloldása látszik indokolt­nak, az állami garancia egyidejű meg­szüntetésével. Azonban a már forga­lomban lévő és 1987. december 31-éig kibocsátott és megvásárolt kötvények, értékpapírok lejáratukig kamatadó­mentességet élveznének. Az új elgondolás és módszer az 1988. január 1-jetől vásárolt kötvények és ér­tékpapírok utáni osztalékra és jövedel­mekre lenne érvényes, szintén a más jogcímen szerzett jövedelmek összevo­nása nélkül. Az egyes megtakarítási formákat ugyancsak nem lehet összevontan ke­zelni. így bizonyos betétek kamatadó­mentesek lennének (pl.: iskolai taka­rékbélyeg, OTP- és egyéb átutalási számiak, KST-betétek, csekkszámlabe­tétek). A betéttulajdonosoknak bizto­sítani kell, hogy számukra egyértelmű legyen a bruttó és nettó kamat összege, s ezáltal világosan kiderüljön, hogy az ilyen jogcímen szerzett jövedelem ho­gyan és milyen feltételekkel adózik. Valószínűleg a részjegy, célrészjegy ese­tében az osztalékkulcs jelenlegi maxi­málása is feloldódik, mert ezek kezelé­sére is a betéti kamat kezelésével kap­csolatos gyakorlat bevezetése tűnik in­dokoltnak. Lakástakarékosság, mezőgazdasági kistermelés A lakás célú megtakarítás ösztönzé­sére, valószínűleg eves szinten megha­tározott összegig (ennek mértéke még nem ismert), a befizetőnél (akinek nem feltétlenül a kedvezményezettnek kell ■lennie) indokolt adókedvezményt adni. A kedvezmény adómentes sávját is cél­szerű lenne bizonyos értelemben növel­ni. Feltétel, hogy a kedvezmény csak és kizárólag a lakás célra felhasználásra kerülő takarékbetéteket illetné meg. Ha az ilyen betéteket nem lakás céljára vennék ki és használnák fel, úgy ezen célbetéteken szereplő összegeket az ál­talánosnál magasabb adó terhelné. Nagy a valószínűsége, hogy a betéte­ket, illetve azok egy részét a nem, vagy csak minimális mértékben adózók (vi­szonylag alacsony jövedelműek) helye­zik el. Ezeket az állampolgárokat to­vábbra is érdekeltté kellene tenni a ta­karékoskodásban. (Például az ifjúsági takarékbetétek elhelyezőit.) Az ilyen befizetők bizonyos esetben nem kapná­nak ugyan adókedvezményt, de a beté­tek nem lakás célú, hanem más hasonló jellegű felhasználását sem terhelné adó. Ez a megoldás lényegében továbbra is a jelenlegivel azonos betétforma lenne' és élvezné a kedvező kamatkondíció­kat. (A jelenlegi kamattámogatási rendszerben a lakás célú állami kölcsö­nök adóst terhelő kamata évi 3 száza­lék.) Bács-Kiskun megyét különösen érin­ti és érdekli a mezőgazdasági kisterme­lők jövedelemadóztatása. A számítá­sok szerint, ha a család éves árbevétele a mezőgazdasági kistermelésből az évi 500 ezer forintot nem haladja meg, úgy a kistermelésből származó jövedelem mentes lesz a személyi jövedelemadó fizetése alól. Ha a család évi árbevétele meghaladja az 500 ezer forintot, de 2 millió forintnál nem több, akkor az 500 ezer forint feletti árbevétel számított jövedelemhányada (a növénytermelés­nél 30 százalék, az áílattenyésztésnél 10 százalék) képezi az adó alapját. Az így számított kistermelői jövedelmet a kö­zös háztartásban élő 16 éven felüli kö­zeli hozzátartozók között létszámará­nyosan lehet megosztani; ami azt jelen­ti, hogy így csökken az egy személynek felszámítható adóalap. Vállalkozói körbe tartozó évi 2 mil­lió forint feletti családi árbevétel esetén a személyi jövedelemadó mellett vállal­kozói adót is kell fizetni. A mezőgaz­dasági kistermelésből származó adókö­teles jövedelmet a más forrásból szár­mazó jövedelemmel össze kell vonni. Ez az elgondolás bizonyára jelentős társadalmi vitát vált ki, annak ellenére, hogy az előbbi megoldás a mainál ked­vezőbb adózási feltételeket jelent. Találmányok, művészeti alkotások A szellemi tevékenységből származó jövedelmet az alkotó szellemi munka ösztönzése érdekében továbbra is segí­teni kívánja a szabályozás. Ezért meg­határozott szellemi, művészeti alkotó­munka esetén a felmerülő költségek té­teles elszámolása helyett úgynevezett költségátalány számolható eí. Kérdés azonban, hogy ez a költségátalány a jelenlegivel azonos pozíciót biztosít­son-e az adózóknak, s miként kezeljék a főállásban elért jövedelmeket? Elvként kell leszögezni, hogy az al­kotások hasznosságát a felhasználó ér­tékelje (megveszi, nem veszi, mennyit hajlandó fizetni érte). A jelenlegi ked­vezményeket nem célszerű bővíteni, de a több éves alkotómunka értékét az alkotás idejére elosztva kell figyelembe venni. A külföldről származó jövedel­mek után külön kell adót fizetni. Ennek alapján az adózás megoldását kínáló lehetőségek a következők: — találmányonként évente 70 ezer forintig a jövedelem adómentes lenne; — az adó alapja a 70 ezer forint beszámításával az évi 500 ezer forintig terjedő összeg 35 százaléka, az ezt meg­haladó rész 50 százaléka; — újítási díjaknál, melyeket a válla­latok költségként és társadalombiztosí­tási járulék nélkül számolhatnak el, újí­tásonként évi 50 ezer forint összeg adó­mentes, majd ezen felül az adó alapja 80 százalék lenne; — bizonyos esetekben (például ha az igazolt felmerült költség a diktált kulcs Szerinti mértéket meghaladja) a .tényleges költséget kell elfogadni. A leírtakon túlmenően vannak más megoldási lehetőségek is. A szerzői jövedelem jellegű (irodal­mi, tudományos, művészeti alkotások, előadóművészi tevékenység) bevételé­nél az évi 400 ezer forintig teijedő rész ÚJ HÍD A HOLT-TISZÁN Tiszaalpáron mintegy két és fél millió forint költséggel a régi, életveszélyes fahíd helyett elkészült az új, cölöpökön álló betonhíd. Ezzel az új, teherbíró híddal lehetővé válik a Holt-Tisza és az élő folyó közti terület biztonságos megközelítése és a mintegy 100 millió forint értékű termék gyors betakarítá­sa, hazaszállítása. (Pásztor Zoltán felvétele) 35 százaléka, a 400 ezer forinton felüli rész 60 százaléka lenne az adóalap. A szobrászati, festészeti, népművészeti alkotásoknál, iparművészetijelmez- és díszlettervezői, restaurátori, szceniku- si, belsőépítészeti, fotóművészeti, ter­vező-iparművészeti tevékenységnél a bevétel évi 400 ezer forintig terjedő ré­szének 20 százaléka, és az ezen felüli rész 40 százaléka lenne az adóalap. Bi­zonyos speciális területeken elkepzel- hetők az előzőektől eltérő további ked­vezmények. ■ A fizető-vendéglátás és a láthatatlan jövedelmek A fizető-vendéglátásból származó jövedelmeket is az egységes személyi jövedelemadózás rendszeréhez célszerű illeszteni. A felmerült költségeket dik­tált kulccsal indokolt elismerni. A ja­vaslat szerint a fizető-vendéglátásból . származó árbevétel 50 százaléka képez­ze az adó alapját (50 százalékát költ­ségként lenne indokolt elismerni). Van olyan elgondolás illetve javaslat, hogy a szervezett vendéglátásból származó árbevétel 70 százalékos költséghányad elismerésével adózzon, és az 50 száza­lék csak a szervezetlenre vonatkozzon. Az MSZMP KB 1987. július 2-ai határozata is kiemelten foglalkozik az­zal, hogy „a szociálisan kedvezőtlen helyzetben lévő csoportokat, rétegeket az adóreform nem érintheti hátrányo­san. A személyi jövedelemadó beveze­tésével a főmunkaidőből származó net­tó kereset érdemben nem csökkenhet. Ugyanakkor az adózás alól eddig ki­vont jelentős jövedelmek adóztatása és ellenőrzése érdekében az adózást va­gyonnyilatkozat és elszámolás egészít­se ki. Az állásfoglalás ezen részében foglal­tak végrehajtása újszerű és eddig isme­retlen feladat teljesítését feltételezi, mely természetesen vonatkozik a látha­tatlan jövedelmek felmérésére és azok megfelelő kezelésére is. Ugyanis ezzel is mérsékelhetők lennének a társadalmi­gazdasági életben hellyel-közzel ta­pasztalható visszás jelenségek. * * * Az adóreformmal kapcsolatos tör­vénytervezetet várhatóan az Or­szággyűlés soron következő ülésszaka vitatja- meg, majd dönt a hozzáadott- érték típusú általános forgalmi adó és jövedelemadó, valamint a vállalkozási adó bevezetéséről, annak időpontjáról, s természetesen a mértékekről és ará­nyokról egyaránt. Az idő sürget, a dön­tésig mégis sok vitára, változtatásra, véleményegyeztetésre lehet számítani. Ez azonban szükséges is a sikeres beve­zetés és alkalmazás érdekében. Az adó­rendszer kidolgozása kapcsán egyéb­ként mintegy 300 miniszteri szintű jog­szabályt kell módosítani. Sándor Miklós az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatója ELISMERÉS A HAZAI ZÖLDSÉGNEMESÍTÉSNEK, -KUTATÁSNAK Túljut a hullámvölgyön a kertészeti ágazat? Dr. Hamar Norbert (43 éves) pályáját pontosan 20 érrel ezelőtt kezdte Kecskemé­ten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalatnál, a Kertészeti Egyetem elrégzése után. Egy esztendőt töltött Hollandiában a zöldségtermesztés tanulmányo­zásárai, ahol a máig is érrényes legfontosabb tapasztalatát szerezte: a piacképes, jó minőségű árut kizárólag korszerű termesztéstecbnológiáral, ennek szigorú betartá­sára! lehet előállítani. Az 1970-es éréktől foglalkozik talajtani és agrokémiai témák­kal. A Budapesti Vegyiművek kutatóirai fejlesztette ki a Tomasol nevű folyékony műtrágyát, amit napjainkban is alkalmaznak. Kutatta az üreg- és fóliaházak termő- területén a ríz- és soforgalmat, é témában írta kandidátusi értekezését is. Az utóbbi érékben a zöldségretőmag minőségjarító eljárásairal foglalkozik: élettani és agroké­miai szempontból vizsgálja. Munkatársaira! olyan eljárást dolgozott ki, amely lebetőré teszi azt, bogy alacsonyabb hőmérsékleten is biztonsággal kikeljenek a zöldségnörénymagok. A termésbiztonság mellett az eljárás energiatakarékossági szempontból is jelentős. Kísérleteket folytat a paradicsomhibridek retőmag-előállí- tásának termesztéstechnológiájában, kutatra az öntözés és trágyázás összefüggését. A HNF Kertbarátok és Krstenyésztők Társadalmi Szöretségének megyei elnöke, tagja a Szegedi Akadémiai Bizottság rizgazdálkodási munkabizottságának és az ISHS (Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság) zöldségtermesztési munkabi­zottságának. Kezdeményezésére e bizottság döntött az első nemzetközi tartósítóipari zöldség- termesztési tanácskozás kecskeméti megrendezése mellett. A szervezőbizottság alel- nökeként egy ér óta tevékenykedik az előkészítő munkában. Olyan kérdésekre kértünk választ dr. Hamar Norbert tudományos főigazga­tó-helyettestől, amelyek a kutatási irá­nyokkal és eredményekkel kapcsolata- • sak. — Milyen kertészeti termelési hely­zethez szükséges alkalmazkodnia a ku­tatásnak? — A zöldségtermelés kétszektorú: a teljes gépesítéssel termelhető növénye­ket (zöldbab, zöldborsó, spenót, cse­megekukorica stb.) a nagyüzemek, a sok kézimunkát igénylőkét a háztáji ér magángazdaságok termelik. Ez az egyik, a másik pedig, hogy az ország­ban 1975-ig nőtt, s a zöldségtermő felü­let elérte a 135 ezer hektárt, azóta csök­kent, s ma mintegy százezer hektár. A belső és külpiaci igények változtak, a magasabb minőségű zöldségfélék iránt nőtt a kereslet, s a termelésben a nagyobb hozamú, a betegségekkel ellenállóbb fajok és fajták kerültek elő­térbe. Emellett a tartósítóipar különle­ges igényeket is támaszt. Az említettek érdekében az elmúlt időszakban nagy mennyiségű import vetőmag érkezett az országba, ami egyszersmind ver­senyhelyzetbe hozta az intézetet. — Ezek a hatások kényszerítőek és kedvezőek is voltak a kutatómunkára, pezsdülési folyamatot indítottak? — Részben, a kihívásnak meg kellett felelni, ugyanakkor finanszírozási ne­hézségek behatárolták lehetőségeinket. Az intézet kutatói bizonyították képes­ségüket, a fajtáink iránti keresletvissza- eses már a múlté. —- Mondana néhány példát? — Az intézetben előállított paradi­csomfajták termesztési aránya 90 szá­zalékról 65-re visszaesett, de ma már ismét 85 százalékra emelkedett. Az uborkából 40 százalékos az intézeti faj­ták részesedése, de bizonyos, hogy je­lentősen emelkedni fog. A legújabbak' — például 'a Laura, a Réka, a Linda elnevezésű hibridek — betegségekkel szembeni ellenállása, termőképessége és minősége eléri a legjobb holland hib­ridekét. Borsófajtáinkat a termőterület felén vetik, új fajtasorunk hűtő- és kon­zervipari feldolgozásra kiváló és egyre inkánb tért hódít. Baktérium-ellenalló új zöldbabfajtáinkat az idén és jövőre jelentjük be, ezektől ugyancsak sokat várunk. Csemegekukorica-nemesítés­ben a Kecskeméti Konzervgyárral kö­zös munkánk eredménye a Kecskeméti 430-as és az 1042-es hibrid, amelyek azonos értékűek az USA-ból importál­takkal. Az idén nagyüzemi kísérlet ke­retében ötven hektáron teremnek a Szabadszállási Lenin Tsz-ben és a Ka­locsai Állami Gazdaságban. A gyökér­zöldség hibridprogramjában a Dana elnevezésű versenyképes a külföldiek­kel. A fűszer- és zöldpaprika-, valamint a hagymanemesítésben is előrelépést említhetek. Az utóbbinál áttelelő hibri­deket sikerült előállítani. — Hogyan értékeli a szektorváltás­hoz történt alkalmazkodásukat; azt, hogy egyes zőldségfajok meghatározó hányadat a kisüzemben termelik? — Két tényezővel kellett számol­nunk: a többfele és speciális igénnyel, valamint a kisebb felületen az intenzí­vebb termesztés előtérbe kerülésével. A kettő részben kapcsolódik is egymás­hoz, például a fólia alatti és szabadföldi támrendszeres paradicsom- és uborka­termelés. A felsorolt új fajták és hibri­dek, valamint a folyamatban lévő ne­mesítés a szektorváltás következtében felszínre került igényt is igyekszik kielé­gíteni. Jelenleg a termelési költségek csökkentésének szeretnénk megfelelni. A fűtési energia mérséklése érdekében korai szabadföldi paradicsom- és ubor­kafajtákkal jelentkezünk. — Az elmondottakból következik, hogy a nemesítés több fajtakörben lépést tart a világszínvonallal. Ennek ellenére nem tapasztalható, bogy a hazai terme­lési színvonal elérte volna a holland és a többi vezető országokét. — Az ellentmondás nyilvánvaló: vi­lágszínvonalú fajtákkal és hibridekkel — közepes termésátlag. S hogy miért? Mert azt gondolja több termelő, ha elvetette a legjobb fajta vagy hibrid vetőmagját, mindent megtett a siker érdekében. Pedig csak a felét. A ter­mesztéstechnológiára, annak szaksze­rűségére és pontosságára a figyelem még kisebb. Fontos a jó fajta, de a világot megváltani csak ezzel nem le­het. Hogyan is érhetnénk utol a hol­land termelőket addig, amíg nálunk az országban a zöldségterületnek csak 15 százaléka öntözött! Még a speciális műtrágyák, kemikáliák használatában is fogyatékosságok vannak. S már nem is beszélek a szedés, válogatás, szállítás gondosságáról, s a zöldségkereskede­lem bonyodalmairól. És hiányzik az érdekeltség is! A jelenlegi helyzethez természetesen hozzátartozik: a kerté­szeti ágazattal az 1977-es kormány- program óta országos szinten sem fog­lalkoztak jelentősegét (perspektíváját) megillető módon. Ma már, úgy érzem, túljutottunk ezen a hullámvölgyön és a jövőben — exportpiaci kilátásainkat, lehetőségeinket is mérlegelve — felérté­kelődik a kertészeti ágázat, benne a zöldségtermesztés. — Milyen lehetőségekre gondol? — Elsősorban a szovjet piac igény- növekedésére számítok, az északi és nyugati tőkés országokban pedig a spe­ciális magyar friss és tartósított zöld­ségkészítményekkel lehet tért nyerni. Az egyenletes jó minőség és a piaci munka—amiben a türelem sem mellé­kes — megsokszorozhatja az igényt Említhetem a tartósítottspárga-expor- tot, jelenleg a megrendeléseket sem tudjuk teljesíteni. Biztos vagyok benne, hogy a nemzetközi kínálatnál maga­sabb karotintartalmú sárgarépával is betörhetünk a piacra. — Mondhatom azt, hogy a magyar zöldségnövény-nemesítésben (és -ter­mesztésben is?) elért eredmények, kifej­lesztett módszerek hatottak úgy az ISHS szervezetére, hogy nálunk rendezi ezt a témakörben első tanácskozássoro­zatot? — Mindenképpen öröm és megtisz­teltetés számunkra, s külön is az intéze­tünknek, hogy a nemzetközi szervezet választása rank esett. Élve a lehetőség­gel ezt megköszönöm, s azt külön is, hogy elgfogadták meghívásunkat és Kecskemétre érkeztek a világ legkivá­lóbb kutatói. Szeretnénk, ha olyan ér­tékűnek tartanák a tanácskozást, hogy a jövőben rendszeres megszervezését igényelnék. Csabai István A HÁZTÁJI TERMÉS FELDOLGOZÁSA BUGACON Tó tizenöt évvel ezelőtt a Bugaci J Aranykalász jogelődje csupán né­hány négyzetméteres helyiségben kezd­te el a tartósítótevékenységet. A szak- szövetkezetek egyesülése után az üzem új, tágas műhelyekbe költözött, s azóta egyre dinamikusabban fejlődik. Éves árbevételi terve az idén 40 millió, nye­reségterve pedig 6 millió forint. A kö­zös gazdaság vezetői nagyra értékelik a nyolc brigádba tömörülő ötven asz- szony és lány munkáját, akik egyre jobb eredményeket érnek el. Terméke­ik egyre távolabb viszik el a szakszö­vetkezet jó hírét. A tartósítóüzemben készül az ecetes és más ízesítésű torma, a pritaminpap- rika alapanyagú csípős, magyaros ízű Bugac vére. Emellett különböző kré­meket is gyártanak, amelyek közül ki­emelkedik a fokhagyma-, a vöröshagy­ma- és a zellerkrém. Az alapanyagot ezekhez a készítményekhez jórészt vá­sárolják — a környéken hagyománya van a torma és a mustármag termeszté­sének —, azonban a pritaminpaprikát és a savanyúsághoz szükséges alma­paprikát, uborkát, céklát a háztáji gaz­daságokból, illetve az alkalmazottak­tól vásárolják meg. A szakszövetkezet a nagyon keresett zöld cseresznyepaprika, sárga alma­paprika, pritaminpaprika nyersáru je­lentős részét tagjaival, alkalmazottai­val termelteti meg. Gyakorlatilag ré­szes műveléssel, közös földterületen gé­pi munkát, öntözési lehetőséget nyújta­nak, garantálják a teljes mennyiség fel­vásárlását. Ez több bevételt jelent a tagságnak, az alkalmazottaknak, a tar­tósítóüzem számára pedig folyamatos munkát ad, amely így az év bármelyik időszakában tud a piacra szállítani. A spárga tartósítása nem teljesen új Többhasznú tartósítóüzem tevékenységükben. Ebben az évben — hosszas fontolgatás, kalkuláció és piac­kutatás után — kezdték meg a meggy­befőtt meleg tartósító eljárással való készítését. Miért üyen népszerűek, exportképe­sek a Bugaci Aranykalász Szakszövet­kezet tartósítóüzemében készült termé­kek? Ennek több, a kisüzemre jellemző oka van. Elsőként talán az általuk ké­szített gyártmányok beltartalmi értékét kell megvizsgálni. A krémek—- a tor­ma, a mustár, a Bugac vére a hagyma- alapanyagúak, a leveszöldség -jg hide­gen feldolgozottak, tartósítottak, tehát ízanyaguk eredeti, természetes. Külle­mükben gusztusosak, s kis kiszerelés­ben készülnek, de üzemi, vállalati konyhák számára, ha kell, nagy kisze­relésű egységeket, hordós gyártmányo­kat is szállítanak. Csavarzáras üveg, s jó hatású címke teszi még kelendőbbé az árut. A savanyúság keresettségét a fogyasztói ízlés „eltalálása”, a jó fűsze­rezés, tetszetős kiszerelés, az egy- és kétliteres mennyiség, s nem utolsósor­ban a kézi munka adja. Az üzem — amelynek modernizálá­sa, különböző eszközökkel, gépekkel való ellátása folyamatosan történik — termelékeny, nyereséges. Gyorsan reagál a megrendelő kívánságaira — egyik óráról a másikra átáll más ter­mék előállítására —, de alkalmas arra is, hogy egy-egy nagyobb mennyiségű nyersanyagot folyamatosan feldolgoz­zon. A szakszövetkezet tartósítóüzeme nem idényjellegű, bár az éves folyama­tos munkán belül természetesen kiala­kulnak szezonális feladatok. A példa • Egyliteres csa­varzáras üvegek­be kézzel töltik a savanyú paprikát. • Egyszerű, de termelékeny töl­tőgépből kerül a mustár a dobo­zokba. kedvéért: mustárt egész évben, míg al­mapaprikát csak néhány hónapon át gyártanak. A Bugaci Aranykalász Szakszövet­kezet tartósítóüzemének termékeit nemcsak a hazai, hanem a csehszlová­kiai, sőt a Német Szövetségi Köztársa­ság üzleteibe!) is meg lehet találni. A nyugati piacon való jelenlét minden­képpen bizonyítja: a kézi munkával előállított krémek, savanyúságok mi­nőségi paraméterei kiválóak. Gémes Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents