Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-27 / 201. szám

Ez már történelem Kecskemét, 1957 augusztusában Megyei tanácselnökök egész napos értekezletet tartottak Kecskeméten. Pest, Szolnok, Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megyék, valamint Szeged város tanácselnökeinek értekezletét Varga András, a Miniszterta­nács Titkársága Tanácsi Osztá­lyának vezetője tartotta. Beve­zető előadásában azzal a kér­déssel foglalkozott, hogy az új helyzetben miként dolgozzanak a tanácsok. Hangsúlyozta, hogy a párt helyes tömegpoliti­kája jó alapot ad a tanácsok munkájának fejlesztéséhez, az állami fegyelem megszilárdítá­sához, az egységes gazdasági vezetés színvonalának további emeléséhez. A kecskeméti járás népfront­bizottságának elnöksége az ok­tóberi ellenforradalom óta nem tartott megbeszélést. Volt hát mit megvitatni az augusztus 2- ai ülésen. Annyi tervről, javas­latról esett szó, hogy alig volt feljegyezhető: hogyan, milyen eszközökkel lehet pártállásra és világnézetre való tekintet nél­kül tömöríteni mindazokat, akiknek szívügyük az ország sorsa, békéje, utunk és jövőnk. Erről beszélt Szabó Sándor hel- véciai iskolaigazgató, Kalmár N. József ágasegyházi egyénileg dolgozó paraszt, Simó Tibor a járási pártbizottság titkára és erről szólott Tököly István ke­rekegyházi plébános is. Elítélték a kecskeméti ellen- forradalmi rádióállomás szer­vezőit. A szegedi katonai bíró­ság tárgyalta a kecskeméti el­lenforradalmi rádióállomás megszervezőinek bűnügyét. Az ún. „Szabad Katona József Rá- dióállomás”-on keresztül uszí­tottak a népi demokratikus rendszer ellen, átvették a Sza­bad Európa és más, ehhez ha­sonló rádiók műsorát. Ezenkí­vül a vádlottak letartóztattak és elhurcoltak demokratikus ér­zelmű katonatiszteket, ugyan­akkor lázitó tartalmú röpirato- kat szórtak repülőgépekről. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Taná­csa augusztus 9-én, délután 2 órakor hirdetett ítéletet Francia Kiss Mihály hírhedt tömeggyil­kos ügyében. A Magyar Nép- köztársaság nevében „ ... em­berek törvenytelen elhurcolásá­ért, megkínzásáért, meggyilko­lásáért, valamint háborús bűn­tett, fegyver és lőszerrejtegetés és okirathamisítás címén a Fő­városi Bíróság által hozott első­fokú ítéletet helybenhagyja, azaz összbüntetésül a vádlottat halálra Ítéli.” Két új KISZ-szervezet alakult Kecskeméten. A Magyar Nem­zeti Bank és a posta fiatal dol­gozói közül mintegy húszán— húszán határozták el, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség hivatalukban létrehozott alapszervezetében kívánják a szövetség célkitűzéseinek meg­felelő mozgalmi munkájukat végezni. Mozgalmas hely napjainkban a Kecskeméti Konzervgyár. A hét közepén egy albán kül­döttség kereste fel az üzemet, hogy tanulmányozza az egyes munkafolyamatokat, a szerve­zést, a gyártás technikáját és mindazt, ami egy ilyen nagy konzervgyárban érdekes. A kö­vetkező napon viszont a Kínai Kereskedelmi Kirendeltség ve­zetői tettek látogatást a gyár­ban, hogy a helyszínen nézzék meg mindazoknak a termékek­nek a gyártását, amelyet tőlünk rendelnek. A kereskedelmi szakemberek különös figyelem­mel vizsgálták a gyár paradi­csomfeldolgozó gépeit, ami nem is csoda, hiszen ez a gép jelenleg a világ egyik legmoder­nebb apparátusa. Kecskeméten augusztus 20-án csaknem hétezer ember gyűlt össze a Katona József parkban. Az üzemek, vállalatok, intéz­mények dolgozói csoportosan, lobogók és transzparensek alatt érkeztek az ünnepi nagygyűlés színhelyére. A nagygyűlést Tóth László, a városi tanács el­nökhelyettesének megnyitó szavaival vezették be. Ezután Dögéi Imre földművelésügyi miniszter lépett a szónoki emel­vényre. Pécsett rendezték meg az or­szágos vidéki atlétikai bajnok­ságokat. A versenyt aránylag jó eredmények jellemezték. Me­gyénkből nem túl sok induló volt, de azok jól szerepeltek. Két bajnokságot nyertek és több szép helyezést érték el, a pontversenyben pedig végered­ményben 19 megye közül a ha­todik helyen végeztek. Az or­szágos vidéki bajnok: súlydo­básban Bruncsák András, (Kecskemét); női gerelyhajítás­ban bajnok Rédei Klára, magas női: 5. Retkes (Kecskemét). Az értelmiségről és kulturális politikánk egyes kérdéseiről rendezett vitát a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Bács- Kiskun Megyei Végrehajtó Bi­zottsága. A vita bevezető elő­adását Kővári Péter elvtárs, a megyei párt vb agit.-prop. osz­tályának vezetője tartotta meg. Az előadást követően felszólal­tak: Szabó Lajos, a Kecskeméti Gépgyár főmérnöke, Ágoston András, a kiskőrösi járási párt- bizottság titkára, Kárpov Fe­renc, a bácsalmási pártbizott­ság titkára, Juhász Ferenc, a kiskunfélegyházi pártbizottság titkára, Matos István elvtárs, a kalocsai járási pártbizottság ré­széről és Kórossi Artur, a me­gyei tanács népművelési cso­portjának vezetője. W. D. FEKETE SAROK A kecske elporladt, a csúszda szétesett, a hinta lánca elvá­sott Jó egy éve képpel is illusztráltuk mindezt a Széchenyi sétányi játszótér elhanyagolt állapotára folhíva a figyelmet. Azóta tovább romlott a helyzet, eljutottunk odáig, hogy a korábban messzeföldön híres játszótér egész egyszerűen élet- veszélyessé vált. Lehet, hogyne lehetne, suhancokra fogni ami történt, talán még garázdák is jártak erre — de valójában csak az következett be, ami törvényszerű egy magára hagyott területen: birtokba vette az enyészet. Ez a játszótér sokaknak — csak volt? — kedves. Mellette magasodik a 210 lakásos garzonház, előtte a bölcsőde és az óvoda, mögötte a Molnár Erik Általános Iskola — körülötte pedig a »vár lakótelep, ahol a legkevesebb mindig is a gyere­keknek jut és jutott Jónéhányan már csak azért is eljártak ide lányukkal vagy fiukkal, mert azon az újabb részen, ahol ők laktak, még ilyen játszótér sem volt. Abban a gazdasági helyzetben, amelyben manapság küsz­ködünk, sokan talán azt felelik erre: takarékosabbaknak kell lennünk, majd csak lesz valahogy. Az ember talán—mert mit is tehetne mást—elfogadná ezt az érvelést, ha nem tapasztal­ná azt, hogy pénz azért mindig akad. Konkrétan itt is költöt­tek’forintokat: múltkori összeállításunkban képpel mutattuk be, hogy a Világ utcai átkelőszakaszt úgymond véglegesen lezárják. Nem akarjuk — sokadszorra — föleleveníteni a régi vitát, hogy egyáltalán indokolt-e megszüntetni egy utat: az illetékesek nyilván jói megfontolták a zsákutca-döntést Az azonban — éppen az ország és a város mai helyzetében — megkérdőjelezhető, hogy vajon a két munka — az él nem végzett és az elvégzett — fontossági sorrendjének valóban ennek keDett-e lennie? . A Berkes hét évtizede „Ki akar női kereskedelmi tanfolyamot hallgatni? — ezt a kérdést közölte a Kecskeméti Lapok egyik szá­ma azzal a nem titkolt céllal, hogy növendékeket tobo­rozzanak egy készülő, új iskola számára. Azóta eltelt hetven esztendő. A kecskeméti Berkes Ferenc Kereske­delmi Szakközépiskola és Kollégium pedig egyre fon­tosabb szerepet töltött és tölt be az oktatásban, a sza­kemberképzésben . Az, hogy hajdanán írógépért, asztalokért, székért is kilincselniük kellett, ma már megszépült emlék. Azok ugyancsak maradandó élmé­nyek, amelyeket az ország külön­féle vidékéiről Kecskeméfire’sérég-^ lett fiúk, lányok gyűjtöttek, és rög­zítettek emlékezetükben. Egy isko­la életében, persze, nem csak jó dolgok történnek. A felszabadulás után is számos gond, probléma je­lentkezett. Gazdát cserélt az intéz­mény, nevét, profilját is megváltoz­tatták. A legnagyobb vívmány mégis az volt, hogy elkészült a kol­légium, melynek névadója Berkes Ferenc, a szövetkezeti mozgalom kiemelkedő alakja lett. A diákok szabad óráikat olyannyira haszno­san töltötték el, hogy országos fi­gyelem középpontjába kerültek. Nemegyszer közvetítette a rádió, a televízió művészeti csoportjaik műsorát. □ □ □ Dr. Bozsó Ferenc egész pályája a „Berkes jegyében” telt el. Ne be­széljünk múlt időben, hiszen jelen- leg is ő az intézmény igazgatója! Előtte huszonhárom esztehdőt töl­tött el a kollégium élén. Most, a Berkes Ferenc Kereskedelmi Szak- középiskola és Kollégium fennál­lásának hetvenedik évfordulója kapcsán kérdezem: mit jelentenek az intézmény életében az ünnepek? — Nagyon sokat! — válaszol az igazgató. — Annál is inkább jelen­tős a mostani tanévnyitónk, mert megszépült, megújult épületben köszönthetjük a diákokat. Olyan időszakban, amikor megannyi vál­tozás következett be, elég, ha csak az oktatási törvényt és a KISZ megújulási törekvéseit említem? Ezekre nagyon oda kell figyel­nünk, ezek szellemében szükséges dolgoznunk. A múltat, a hagyo­mányokat sem tévesztjük szem elől. Azt pedig szinte alig lehet Jkö- vetni, ahogyan a tantervek, a tan­könyvek, a tanmenetek változnak. — Az imént a hagyományok ápo­lását említette. Köztudott, hogy a Berkesben erre igen nagy hangsúlyt fektetnek, méltóképpen őrzik a név­adó emlékeit is. Ezúttal mégis arra kérném, hogy a saját múltjából idézzen fel'feledhetetlen pillanato­kat! —Sokat.őrzök! Nincs annyi ide­je, hogy mindet feljegyezze! Csak egyet mesélek el... Amikor Kecs­kemétre, ide, az intézménybe jöt­tem, csodapalota helyett egy kicsi iskola fogadott, négy tanteremmel, nyolc pedagógussá?,-öt-osztáflyal.' A kollégiumnak még épülete sem volt. A kezdés pillanatai, a szűkös körülmények a mai napig elevenen élnek emlékezetemben. — Múlt után a jövő. Mit tervez­nek? — Az Ókollégium épülete most.,, már teljes egészében a kereskedel­mi szakközépiskoláé. A jövőben szakmunkásképzés is lesz nálunk. Újdonsággal is előrukkolunk, már a mostani tanévtől kezdve lesz ide­gen nyelvi képzés, egyelőre levele- zősöknek. Ez a külkereskedelmi tagozat kétéves és érettségi után lehet jelentkezni. Az intenzív nyelvtanulás felsőfokú vizsgát ad a növendékeknek és külkereskedel­mi ügyintézőként helyezkedhetnek el. Hasonló módon tervbe vettük, hogy idegenforgalmi tagozatot is indítunk, ahol ugyancsak főszere­pet játszik majd a nyelvismeret. □ □ □ Szakolczai Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságá­nak titkára egykori iskolájának oktatásáról idézi fel a tényeket: — Gyakorlatias képzés folyt, 5 + 1-es rendszerben. A heti hat ta­nítási napból egyet a boltok pultjai mögött, pénztárnál, felvásárló részlegnél, zöldség-gyümölcs rako­dásánál, válogatásánál töltöttünk. Nyáron egy-egy hónap ugyanígy zajlott le. Sok egyetemet végzett főkönyvelőt, revizort ismerek, akiknek a „Szövoszban” szerzett könyvviteli, áruismereti tudomá­nya némi csiszolgatással elég volt áz egyetemi diplomához is anélkül, hogy különösebben küszködnie kellett volna. Az „életnek” képzett diáktársak közül legtöbbje oda ke­rült, ahol várták: az akkoriban már izmosodó fogyasztási szövet­kezetekhez, ahol felsőfokú iskolája elvétve akadt egy-egy vezetőnek, de technikusi végzettséggel is keve­sen dicsekedhettek. Kelemen Istvánná Nemes Ibolya Csengődön, az általános iskolában tanít és könyvtárosi munkát is el­lát. Technikusi oklevéllel a kezé­ben más pályán kötött ki. Az egy­kori középiskolára azonban szíve­sen emlékezik: — Tizenhét éve végeztem az ak­kori Berkes Ferenc Közgazdasági Technikumban. A tanulás mellett jutott időnk más foglalatosságra is. Tartalmas KISZ-élet volt isko­lánkban. Gyakran megfordultunk az ifjúsági klubban, ahol találkoz­hattunk például Veres Péterrel, Ju­hász Ferenccel; Weöres Sándorral, Zelk Zoltánnal, Jancsó Miklóssal. Irodalmi színpadunk kétszer is ka­pott aranyérmet a gyulai Erkel Diákünnepeken. Énekkarunk ugyancsak* színvonalasan szere­pelt. Érettségi után szétszóródtunk az ország minden részébe, de öt­évente összejövünk, beszámolunk egymásnak a velünk történtekről. Olyankor úgy érezzük, ismét diá­kok vagyunk. Dr. Kiss László, a győri Kisal­föld Élelmiszer- és Vegyiáru Ke­reskedelmi Vállalat igazgatója hosszú levélben küldte el a kecske­méti iskolához és kollégiumhoz fű­ződő élményeit. Huszonhat év táv­latából idézi fel az egykoron tör­ténteket: — Kellemes találkozás volt! Az ódon épület mintha ifjúsági re­gény- és versélményeimből lépett volna elő. A kék köpenyes, idős pedellus, a tiszta, zárt udvar, az akkor néma és érdekes gépíróte­rem, a sárga kövezett kapualj, az igazgatói és a tanári szoba tisztele­tet parancsoló ajtói... Akkor még csak sejtettem, ma már tény, hogy életem fogékony időszakának leg­maradandóbb, leghasznosabb és legszebb éveit töltöttem itt, e két, számomra oly’ kedves intézmény falai között. Tanáraink, nevelőink úgy figyeltek oda a tehetségre, hogy mindvégig tudták, a legfon­tosabb az, hogy a mindennapok szövetkezeti kereskedelme számá­ra jól képzett és munkájukat szere­tő embereket képezzenek. Tapasz­talataim szerint: sikerrel! □ □ Hosszasan folytathatnánk az emlékidézést. Az biztos: olyasmik kerülnének ismét reflektorfénybe, amiről már tudjuk, történelmi pil­lanatok. Az iskola történetét ma­guk a növendékek (is) írják. Az elkövetkező évtizedekben is lesz mit tenniük, lesz mit rögzíteniük a krónikásoknak. A Berkesről is. Borzák Tibor LAPSZÉL LAKÁSHÍREK Ezekben a hetekben a Kun Béla téri lakások vevőit jelölik ki a tanácsnál, összesen — a szabadkereteseket és a KISZ rendelkezésére bocsátottakat is beleszámolva —184 otthon vár itt gaz­dára. Szeptember végétől folyamatosan lehet majd beköltözni, várhatóan de-’ cemberben az utolsók is elfoglalhatják lakásaikat. Ugyancsak a Széchenyivá- rosban, a Komszomol téren már meg­történt 168 otthon birtokbaadása — már régen költöznek is a tulajdonosok. Ami az árakat illeti: az egyszobás, 33 négyzetméteres otthonok közül 49S ezer volt a legolcsóbb és 600 ezer a leg­drágább, a kétszobás, 64 négyzetméte­resekért 865—980 ezret kell fizetni, mig a legnagyobb 67 négyzetméteres, 2,5 szobás otthonokért 895 ezertől 1 millió 50 ezerig terjedő összeget kértek. Jelen­leg mintegy 3800 lakásigénylőt tarta­nak nyilván Kecskeméten, és komoly gondot okoz, hogy jövőre szűkülnek a lakótelepi építkezési lehetőségek. ÚJ TELKEK A Homok utcai telekosztások máso­dik ütemében száztizenöten jutnak házhely birtokába. Eldőlt az ár kérdése is: négyzetméterenként 581 forintot kell majd fizetni. Átlagosan 600 négy­zetméteresek egyébként az itteni tel­kek. Itt jegyezzük meg: értesüléseink szerint a korábban tartós használatba adott telkek automatikusan, külön díj­fizetés nélkül kerülnek majd azoknak a birtokába, akik építettek e telkekre. Mint ismeretes, a tartós használat mint olyan megszűnt, s helyébe visszalépett a tulajdon. TÁRSULATI ÜLÉS Szeptember 1-jén, jövő kedden tart­ják a társulati ülést a Kecskeméti Káto- na József Színházban. Ezen a napon megkezdik a két évadnyitó előadás próbáit is. A tervek szerint a művelődé­si központban a Luxemburg grófját mutatják be október 1-jén, Angyal Má­ria rendezésében, a főbb szerepekben Magyar Máriával, Szegedi Dórával, ü- letve Csizmadia Lászlóval és Éliás Ti­borral. Október 2-án a kamaraszínház­ban kerül sorra a Lendvay Ferenc ren­dezte Pygmalion, többek között Gur- nik Ilona, Tállós Rita, Fekete Tibor és Barbinek Péter közreműködésével. A társulati ülés keretében köszöntik majd a társulat új tagjait is: Latabár Árpádot, Maronka Csillát, Szirmai Pé­tert, Turpinszki Bélát és a vendégként fellépő Bordán Irént is. ARANYHOMOK­VÁLTOZÁSOK A Keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet­tel kooperálva nyitják meg szeptember közepén az Aranyhomok Szálloda ét­terméből leválasztott, étkező-borozót. A kilenc asztallal, a helyiség közepén hordókkal díszített, rusztikus bútorok­kal berendezett helyiségben ötvennégy vendéget — egy turistacsoportot — tudnak majd vendégül látni, főként asztalnál készült, flambírozott ételek­kel, keceli borokkal. BARANYA BEMUTATKOZIK Összesen tíz Baranya megyei gyár, üzem és gazdaság mutatja be termékeit a kecskeméti Centrum Áruházban a szeptember 14-én kezdődő árusítással egybekötött kiállításon. A Zsolnay Porcelángyár, a Szigetvári Cipőgyár, a pincegazdaság, a húsipari vállalat, a Pécsi Bútorgyár, a Hunor Bőr és Kesz­tyűgyár, valamint a Pannónia Szőrme­gyár mellett több kisebb szövetkezet is elhozza termékeit. KUKÁK ÉS KONTÉNEREK A Kecskeméti Városgazdasági Vál­lalat több mint 28 ezer lakásból szállít­ja el a háztartási szemetet. Hét járatuk­kal 7550 műanyag- és fémkukát és 354 kerekeken gördülő tartályt ürítenek. A konténerek száma 380. A szemét­szállításba bekapcsolt lakások számát folyamatosan növelik, jelenleg a Kun Béla utca, a Kristály és Komszomol tér lakásaihoz, valamint a Műkertváros új házaihoz érkezik rendszeresen a kukás­autó. BURGASZ, ERDÉLY •Eredményes félévet zárt a MAV- TOURS kecskeméti irodája: az elmúlt esztendőhöz viszonyítva 40 százalékkal növekedett forgalmuk. Tizenkét kül­földi útjuk közül a legsikeresebbnek a bulgáriaiak bizonyultak: a Burgaszba. Várnába szóló utakat keresték a leg­többen. Megnövekedett az igény az er­délyi tájakat, múzeumokat érintő útvo­nalak iránt is, a tervezettnél többen jelentkeztek, indultak vonattal ezekre az utakra. Egyre sikeresebb közönség- szervezési tevékenységük is: a legtöbb kecskeméti a Szegedi Szabadtéri Játé­kok Nyomorultak című előadását te­kintette meg az idén. Szerkeszti: Ballai József

Next

/
Thumbnails
Contents