Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-23 / 197. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Alkotmánynapi nagygyűlések, ünnepségek Jeles napot ünnepelt, köszön­tött csütörtökön az ország.: meg­emlékeztek az államalapító Ist­ván királyról, a dolgozó nép ha­talmát 38 esztendeje szentesítő szocialista alkotmányról, s meg­szegték a friss örletű lisztből sü­tött új kenyeret. Budapesten aiz Országház épü­lete előtt több ezer érdeklődő je­lenlétében immár tizenkilence­dik alkalommal avatták fel ün­nepélyes külsőségek között a Ma­gyar Néphadsereg és a határőr­ség új tisztjeit. Tízezreket von­zott a szinpompás vízi és légi parádé a Duna-partra. Sok városban tartottak alkot­mánynapi nagygyűlést. Miskol­con a Csanyik-völgy ben Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT elnöke volt a szónok. — A kor kihívása ma semmivel sem kisebb, mint volt István idejében. Am a mai kihívásra társadalmunknak egyet­len lehetséges felelete van: a gazdasági és a politikai gyakor­lat megújítása. Répcelakon Medgyessy Péter pénzügyminiszter beszélt. Ki­emelte, hogy csak az osztható el, amit megtermelünk. A gyakor­latiban ezt viszont még nem si­került megvalósítani. A gazdla- .ságpolitiika nem késztetett meg­felelően szerkezetátalakításra, igy ennek hatására a növekvő nemzetközi eladósodással kell megbirkóznunk. Ópusztaszeren a nemzeti történelmi emlékpark­ban Szűrös Mátyás^ az MSZMP KB titkára szóik az ünneplőkhöz: — Népünk aggodalommal és vá­rakozással szeli meg kenyerét, dolgozott, verejtékezett, de vajon jut-e ennyi jövőre is? A haza ma is válaszút élők áll. A tét a ma­gyarság jövője. A Központi Bi­zottság által elfogadott kibonta­kozási program tükrözi azt a fel­ismerést, hogy nehéz helyzetünk­ből csak akkor kerülhetünk ki, ha a gazdasági és a társadalmi, politikai reformfolyamatok azo­nos lendülettel haladnak előre. Kisújszálláson Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja', a Minisztertanács el­nökhelyettese mondott beszédet: — Most nem egy-egy területre, hanem a gazdasági és társadal­mi folyamatok egészére keli össz­pontosítani. A kibontakozás hosz- szabb időt vesz igénybe. A kor­mány felelősségének tudatában készül a végrehajtás ráháruló teendőinek elvégzésére. E felada­tok átfogják a gazdaság és a tár­sadalom egészét. A stabilizáció, majd a kibontakozás garanciáit csak magunkban, saját megúju­lási készségében kereshetjük. Nincs más olyan belső és külső gazdasági feltétel, amelytől cso­dát várhatunk — hangsúlyozta. Bábolnán Pozsgay Imre, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára méltatta az ün­nep jelentőségét: — A népben bizakodás van, amelynek alap­ja, hogy ma már a kibon takozás­hoz a politika j - társadalmi -gazda - sági felemelkedéshez jobb, alkal­masabb eszközeink vannak, mint voltak az elmúlt néhány eszten­dőbén. Sikerűit olyan szellemet meghonosítani, amely a bajok­ban, viszontagságokban, nem az összeomlás, a lecsúszás távlatta- íans ágát festi fel, hanem a fela­datra biztat, bátorít. Aki népün­ket ismeri, az tudja,, hogy ebben a hazában az emberek képesek inuk szakadtáig dolgozni, ha ér­telmét látják munkájuknak. En­nek az értelemnek a magasabb fokát kell megteremteni a poli­tikai, társadalmi, intézményi re­form továbbfolytatásával, a de­mokrácia valódi felelősséggel já­ró lehetőségeinek kiteljesítésé­ben. Az alkotmánynapi ünnepségek sorát a hagyományos színpom­pás tűzijáték zárta a fővárosban. AZ MSZMP RÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLS1. ávf. 191. szám Ára: 1,80 Ft 1981. augusztus 23.. vasárnap Előrehaladásunk záloga az értékteremtő munka ! DIVATOS NŐI RUHÁK, BLÚZOK SZABADSZÁLLÁSRÓL Bedolgozóktól exportra A Háziipari Export Szövetke- . selben már tizedik esztendeje ké­szítenek női blúzokat bérmunká­ig Szabadszálláson, Gárdonyi Gé­sa utcai lakásán Lázár Mibályné bedolgozó szovjet exportra kerO. US. kétrészes női ruhát áUit össze. ban, az NSZK-beli Hucke cégnek. A megrendelő elégedett a minő­séggel. Bizonyítja ezt, hogy az idei első félévi húszezres szállí­tást követően, év végéig újabb 15 ezer női blúz gyártására adott a szabadszállásiaknak megbízást a megrendelő. Ám az üzem egyéb piacokra is dolgozik: szovjet ex­portra női ruhákat, osztrák meg­rendelésre pedig tiroli blúzokat készítenek. A szövetkezet bedolgozókat is foglalkoztat. Szabadszálláson és 15 környező településen 160 asszony dolgozik otthonában rendszeres, heti ütemterv sze­rint. Döntő többségben divatos, luxus megnevezésű, kétrészes női ruhákat hímeznek, varrnak szovjet exportra, de egyszerűbb kivitelben bébiruhákat is készí­tenek a baráti országnak. Az ex­port mellett a hazai boltok vá­lasztékát is gazdagítják termé­keik: idén, az első félévben tíz fazonban, több mint húszezer gyermekruhát készítettek. G. B. • E rögtön­zött termék- bemutatón a szövetkezet két fiatal dolgozója vállalkozott a manöken­szerepre. Baloldalt: Zsoldos Esz­ter az NSZK Hucke cég­nek szállí­tott csíkos blúzt, jobb­ra kolléga, nője Licner Eszter a Szovjet­unióba ke­rülő hím­zett, kétré­szes ruhát mutatja be. SZÁZHARMINC TAGÁLLAM RÉSZVÉTELÉVEL Hétfőtől: New Yorkban ENSZ-tanácskozás Hétfőn, kezdődik meg New Yorkban az Egyesült Nemzeteik Szervezetének központjában az a nemzetközi konferencia, amely a leszerelés és a fejlesztés össze­függéseit vizsgálja. A konferen­cián előreláthatólag1 az ENSZ mintegy 130 tagállama vesz majd részt. Képviselteti magáit a világ­szervezet számos szakosított szer­vezete és csaknem 200 nem kor­mányszintű szervezet is. Nem vesz részt viszont az Egyesült Ál­lamok, mert kormányának még tavaly ismertetett hivatalos ál­láspontja szerint a két témakör „nem függ össze egymással”. A szocialista országok támo­gatásukról biztosították a konfe­renciát A Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületé leg­utóbbi ülésszakán külön is fog­lalkozott a leszerelés és a fej­lesztés összefüggéseinek kérdé­seivel, s erről nyilatkozatot tett közzé. A konferencia résztvevőinek túlnyomó része egyetért abban, hogy a 'két téma közötti összefüg­gés nem automatikus, de mind­két kérdés alapvető fontosságú az egész emberiség száméra és a leszerelés áttételesen feltétlenül elősegíti a fejlesztés megvalósu­lásált, fontos erőforrások felsza­badítását. A tervek szerint a konferencia záródokumentumot fogaid el, s eb­ben akcióiprogramot is meghatá­roz.' A munkáit, amely szeptem­ber 11-én . ér véget, teljes ülé­seken és a három fő témával fog­lalkozó bizottságokban végzik majd. A tanácskozáson számos ország magas szinten képviselte­ti magát. Előreláthatólag jelen, lesz India, Finnország, Norvégia', Afganisztán és több más állam külügyminisztere. A magyar kül­döttséget Horn Gyula küKigymi- nisz tórium: államtitkár vezeti. Terhe Dezső beszéde Kiskunmajsán Az alkotmány törvénybe Iktatásának 38. évfordulója tiszteletére ün­nepi nagygyűlést tartottak augusztus 20-án Kiskunmajsán. Ez volt egyben Bács-Kiskun megye központi ünnepsége is, amely kapcsolódott a városi jogú nagyközség mezővárossá avatásának 150. évfordulójához. 0 A kiskunmajsai nagygyűlésen Terhe Dezső mondott ünnepi beszédet. közelsége révén vált augusztus 20-a a nép alkotmányának ünne­pévé. Az ipari munkásság hagyo­mányos segítsége és a parasztság­gal való találkozása a munkás- paraszt szövetség jelképes napjá­vá is előléptette augusztus húsza­dikát. Hadd emlékeztessek a tör­ténetiség okán is István király — a vallásos embereknek Szent István — személyére, akinek alakja ismét méltó fényében ra­gyog. Neki köszönhetjük, hogy a felkínált történelmi pillanatban nemzetté válhatott a magyarság itt Európa közepén. Nem &odort el bennünket is a történelem vi­hara, mint annyi sok népet az ezredforduló táján, és a későbbi évszázadok alatt. Ezért is emlé­kezünk minden esztendőben az államalkotó nagy királyra. Az augusztus húszadikához is kötődd hagyományok sorában nem kisebb helyet foglal el az a mély és őszinte tisztelet, amely sokáig az új kenyér megszületé­séhez, megszegéséhez fűződött. Korunk gyermekének is értenie és éreznie kellene, hogy a kenyér létrejöttéhez sok ember fárasztó munkája szükséges. Azt hiszem, jobban meg kellene becsülnünk a mindennapi kenyerünket, amelynek alapanyaga, a gabona, most már hosszú évek óta ide­haza is elegendő mennyiségben megterem. Minden gondunk és bajunk ellenére jut kenyér vala­mennyi állampolgár asztalára, az öregeket és magatehetetlen bete­geket is beleértve. Emlékeztessünk rá, hogy ennek a ma már természetes állapot­nak a létrejöttében nagy része van annak az alaptörvénynek, amely a szocialista társadalom emberi céljait, jogait és köteles­ségeit fogalmazta meg. Köztudott, hogy ennek az alaptörvénynek, az alkotmánynak a szelleme hat­ja át államiságunk, szocializmust építő társadalmunk minden lé­nyeges megnyilvánulását, ez élte­ti jogrendjét és átszövi, észrevét­lenül is szabályozza állampolgá­rainak az életét. A szónok ezután a hazai föld­höz való kötődés példáit sorakoz- (Folytatás a 3. oldalon) Az Ifjú Gárda Művelődési Központ zsúfolásig telt nagytermében Nagy Csaba tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, köztük Romany Pált, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát. Tó- hal Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Tóth Istvánt, a terület országgyűlési képviselőjét, valamint Bács-Kiskun párt-, álla­mi és társadalmi életének más vezetőit. Az üdvözlő szavak után a kecskeméti Katona József Színház művé­szei, Vitéz László, Blaskó Balázs és Nagy Attila mondtak az alkalom­hoz illő verseket, majd az ünnepi nagygyűlés szónoka, Terbe Dezső, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára lépett a mikrofonhoz. Az ünnepi gyűlés előadója a megye vezető testületéinek, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bi­zottságának, a megyei tanácsnak és a társadalmi szerveknek, vala­mint a Hazafias Népfront megyei bizottságának a jókívánságait és üdvözletét tolmácsolta elöljáró­ban, majd az ünnep jelentőségét méltatta a továbbiakban. Augusztus húszadika — mon­dotta — úgy él a hagyományok­nak megfelelően a magyar dolgo­zó nép érzésvilágában és szokás- rendszerében, mint a nagy mun­ka utáni rövid megpihenés, az aratást követő fellélegzés vidám családi ünnepe. De volt és van természetesen az ünnepnek ennél mélyebb tartalma is. A felszabadulás után, 1949-ben, augusztus 18-án fogadta el az or­szággyűlés a Magyar Népköztár­saság Alkotmányát, így e dátum • A nagygyűlés résztvevői. Munkás-paraszt-értelmiségi találkozók Augusztus húszadikát, a me­gyében is sok vállalatnál és in­tézménynél köszöntötték mun­kás -paraszt-értei rniség i .találko­zókon. Kecskeméten, a Duna—Tissa Közi Állaimi Építőipari Vállalat­nál Bodóczky László, a kecske­méti városi pártbizottság első titkára mondott rövid beszédet, amelybav amellett, hogy 'kifejtet­te az ünnepnek az államalapításra, alkotmányra és az új kenyérre vonatkozó hármas tartalmát, ki­tért a gazdasági-társadalmi meg­újulás célkitűzéséből adódó idő­szerű feladatokra is. Hangsúlyoz­ta, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az élet azon területein értük el a legjobb eredménye­ket, ahol leginkább érvényesült a demokratizmus. A találkozón a parasztságot az Alföld Szak- szövetkezet, az értelmiséget pe­dig a Számítástechnika! és Ügy­vitelszervező Vállalat dolgo­zói képviselték. A Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Gépgyártó Vállalatnál tartott rendezvényen a házigaz­dák mellett a Kerekegyházi Dó­zsa Tsz és a Kecskeméti Városi Tanács dolgozói vettek részt. Ünnepi beszédet dr. Kőrös Gás­pár, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára mon­dott. Az államalapítást, az al­kotmányt é9 az új kenyeret mél­tató szavak mellett kifejtette, hogy céljainkat csak összefogás­sal, a munkások, parasztok és értelmiségiek összehangolt cse­lekvésével érhetjük el. A Kecskeméti Konzervgyár­ban a Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezet és a városi egészségügyi Intézmények dolgozóit fogadták. Az egybe­gyűltek előtt Forezek András, a termelőszövetkezet elnöke méltatta a baráti találkozó je­lentőségét. Mint mondotta, az elmúlt négy évtized tapasztalata azt bizonyította, hogy az értéket teremtő munkának mindig az adott korhoz kell igazodnia. A vendégek nagy tapssal köszön­tötték Hojsza Jánosné és Pász­tor Franciska konzervipari szak­munkásokat, valamint Kócs Ba­lázs lakatost, akik átvették a Ki­váló Munkáért miniszteri kitün­tetést. A megyeszékhelyen az emlí­tett vállalatokon kívül a Fém­munkás Vállalatnál, az MMG Automatika Művek vezérléstech­nikai gyárában, a BRG-ben, a Szerszámgépipari Műveknél, a Zománc- és Kádgyárban, a Pe­tőfi Nyomdában, a Bácsépszer­nél és a Kőbányai Könnyűfém­mű helyi gyáregységében tartot­tak munkás-paraszt-értelmiségi találkozókat. • A találko­zó résztve­vői és u új kenyér t DutépnéL • Forcsek András: ax értékterem­tő munká­nak mindig as adat! korbos keO igaaodnJa... \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents