Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-03 / 181. szám
1987. augusztus 3.9 PETŐFI NÉPE 9 5 VÁLTOZÁSOK A PÉNZÜGYI RENDSZERBEN (II.) A hozzáadott érték típusú általános forgalmi adó AJPALYAKEZDÓK ELHELYEZKEDESE Óriási különbségek a megyék között A napjainkban zajló gazdasági folyamatok befolyásolják a fiatalok pályakezdésének esélyeit is. Az előző évek tapasztalatainak birtokában összesítve a gazdálkodó egységek idei előzetes bejelentéseit, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakemberei megállapították, hogy országos szinten minden pályakezdő fiatalra jut egy munkahely. Ebbe a megállapításba azonban azt is belekalkulálták, hogy mintegy 120 ezernyi pályakezdő egy része például „hagyományos” módon, szülei, ismerősei révén talál olyan munkahelyet, amely a hivatalos előrejelzésben nem is szerepel. Az idén ugyanis — az előzetes bejelentésekben — a tavalyinál mintegy 15 ezerrel kevesebb munkahelyet I ajánlottak fel a vállalatok a pályakezdőknek. Ez nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a népgazdaság munkaerőhelyzetében dinamikus változások vannak folyamatban, a gazdálkodó egységek többsége a létszám szintentartására, vagy csökkentésére, illetve minőségi cserékre törekszik. Szokatlan szélsőségek De a konkrét elhelyezkedési lehetőségekben nagyarányú eltérések vannak aszerint is, hogy ki milyen típusú iskolában fejezte be tanulmányait, milyen irányú képzettséget szerzett, milyen településen lakik, és az ország mely részében van szülővárosa, szülőfaluja. A bejelentett munkahelyek 26 százaléka Budapestre koncentrálódik, ezen belül a nem fizikai jellegű állások több mint 40 százalékát a fővárosban kínálják. A többi városban és városi jogú nagyközségben jelentkezik a munkaerőigény 57 százaléka, a községekben pedig az összes munkahelyek 17 százaléka található, de a segédmunkások iránti igény 24 százaléka jelentkezik a kistelepüléseken. Az egyes megyék helyzetében jelentős eltérések vannak. Az idei előzetes bejelentések szerint az általános és középiskolát végzett, illetve szakmunkás-képesítést szerzett fiatalok számára Baranya és Bács-Kiskun megyékben a legkedvezőbbek a tehetőségek: itt száz fiatalra 105, illetve 114 munkahely jut, míg Tolna megyében csak 65, Hajdú-Bihar megyében 69, Szabolcsban 73, a mostanában sokat emlegetett Borsodban pedig 84. A munkaerő-kereslet csökkenése a különböző végzettségű fiatalokat eltérően érinti. (Csak a felsőfokú képesítésűek számára növekedtek — 3 százalékkal — az elhelyezkedési lehetőségek.) Hogy a borsodi példánál maradjunk: az idei előzetes jelzések szerint a szakmai szakközépiskolát végzetteket százszázalékosan tudják foglalkoztatni a megyében, a szakmunkásképzőkből kikerült pályakezdő fiatalok közül százra 93 munkahely jut, viszont a borsodi gimnáziumban érettségizett, tovább nem tanuló diákok közül csak minden másodiknak kínálnak állást a vállalatok. És még ez is jobb arány az országos átlagnál, (40), amelyben Hajdú-Bihar megyéé a negatív „csúcs”: itt száz, gimnáziumban érettségizett pályakezdőre 17 munkahely jut az előzetes információk szerint. Fe Ismétlődő feszültségek Az idén is több mint tízezer, gimnáziumban érettségizett pályakezdő — mintegy 70 százalékuk lány —- keres munkát. Az előzetes munkáltatói igényből arra lehet következtetni, hogy különösen nehéz a nem fizikai munkakörben elhelyezkedni szándékozó lányok helyzete, főként a kisebb településeken. Segítséget jelent, hogy például a MÁV és a Posta továbbképző tanfolyamokkal, szakképzési lehetőségekkel vág a a fiatalokat. Valószínű az is, hogy mind az általános iskolai, mind a felsőfokú végzettségűek számára bejelentett állások egy részét gimnáziumban érettségizett pályakezdők töltik be. De az évről évre ismétlődő feszültséget jelentősen csak az enyhítené, ha a gimnáziumok nappali tagozata valamilyen szakképesítést is nyújtana a diákoknak. Kevesebb gondjuk van azoknak a fiataloknak, akik az általános iskola után állnak munkába, illetve, akik lemorzsolódtak valamilyen középiskolából. A mintegy 22 ezernyi ifjú pályakezdőt szakképzettség nélkül is váiják betanított és segédmunkásnak az iparba éppúgy, mint a szállítás, hírközlés területére, de a mezőgazdaságba is. Főként Baranya, Bács- Kiskun, Csongrád, Heves és Békés megyékben kedvezőek a szakképzetten pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei. (Bacs megyében például száz általános iskolát végzett pályakezdőre 443 állás fiit.) Bár például az iparban mintegy 20 százalékkal csökkent a munkaerőigény, a szakmunkásképzőt végzett fiatalok létszámánál valamivel magasabb az előzetesen bejelentett munkahelyek száma. A feszültséget az okozza, hogy a „divatszakmákban” az idén is túlnépesedés várható, viszont például a forgácsoló, hegesztő, lakatos, kőműves, ács-állványozó, mező- gazdasági gépszerelő, állattenyésztő szakmákban nagyobb az igény, mint a jelentkezők száma. Két állás minden diplomásra A felsőoktatási intézményekben idén oklevelet szerző mintegy 13 ezer friss diplomásra 25 és fél ezer állás vár. Tehát még választási lehetőségük is van, főként a műszaki egyetemet végzetteknek, mivel a részükre meghirdetett állások száma hat és félszerese a pályázók létszámának. De a többi értelmiségi pályán is maradnak betöltetlen állások, valószínűleg főként a kisebb településeken hiányzik továbbra is a képzett pedagógus, gyógyszerész, vagy egyéb szakember. Foglalkoztatas-politikánkat a gazdasági változásokkal összhangban tovább kell fejleszteni, s e feladat része a pályakezdők támogatása. De arra is szükség van, hogy a képzési struktúra jobban igazodjon a munkaerő-kereslethez. A területi feszültségek pedig csak a gazdaságilag elmaradt települések fejlesztésével csökkenthetők. Mindez persze nemcsak a pályakezdők érdeke, hanem mindannyiunké. A jövonkről van szó, amelyet a következő évezred elején már a mai, holnapi pályakezdők formálnak. I.E. AZ ORSZÁGOS VERSENY HARMADIK HELYEZETTJE Selyem Balázséknál, Kunszentmiklóson 9 Azért is dolgoznak, hogy a gyerekeiknek könnyebb sorsa legyen. Jjgg Az adóreform során a jelenlegi for- galmiadó-rendszer gyökeres átalakítására kerül sor. Az általános forgalmi adó bevezetésével mintegy 8—10 százalékkal növekszik az árrendszer „kétszintűsége”. Vagyis ennyi lesz a várható különbség a két szint között. Ezt részben a termelői árszint csökkenése, részben a fogyasztói árszint emelkedése okozza. A kétszintűségét a forgalmi- adó-sáv növekedése, valamint a személyi jövedelemadó bérekbe történő beépítése (bérbruttósítás) teszi lehetővé, s ezáltal a termelői árak tisztajövedelemtartalma csökken. így létrejön egy észszerűbb, egységesebb gazdálkodói jövedelemszabályozási rendszer alapja. Három kulcs Az általános forgalmi adó bevezetésével a fogyasztói árkiegészítés csökken, köre szűkül. A jelenlegi elgondolások szerint legfeljebb három adókulcsot alkalmaznak. Ezáltal a mainál egységesebb adórendszer alakul ki, s a preferenciák, diszpreferenciák nyíltabban, világosabban jelennek meg. A szociálpolitika súlypontja eltolódhat az árrendszerről a pénzügyi rendszer, vagyis a pénzbeni juttatások felé. Az általános forgalmi adó bevezetésével megváltozik az adóztatás rendszere és a mai egyfázisú, fogyasztói típusú forgalmi adót egy több fázisú, hozzáadott érték típusú általános forgalmi adó váltja fel. Ez lehetőséget ad a biztonságos adóbeszedésre, a mainál versenysemlegesebb feltételek mellett. Nem tesz különbséget a gazdálkodók között szervezeti, tulajdonjogi, tevékenységi hovatartozásuk szerint, következetesen mentesíti ä termelő felhasználást a forgalmi adótól, nincs mód a vevők alanyi alapon történő adómentesítésére sem. A nagyobb adóbevételi biztonság és a versenysemlegesség „áraként” az általános forgalmi adó nagyobb adminisztrációs terhet ró a gazdálkodókra. Az adófizetésre kötelezettek száma sokkal nagyobb lesz, és részletezettebbek az adó kiszámításához szükséges nyilvántartások is. Preferencia helyett juttatás Az új adórendszerrel szemben követelményként megfogalmazható: az általános forgalmiadó-rendszer legyen adópolitikai és adótechnikai szempontból egységes. Az egymást helyettesítő termékeket lehetőleg azonos adókulcs alá sorolja; az állami költségvetés számára a termelési árból kieső tiszta jövedelem ellensúlyozására megfelelő bevételeket biztosítson; a hosszabb távon is fennmaradó fogyasztáskorlátozó jellegű diszpreferenciák zömében az általános forgalmi adón kívül fogyasztói ártámogatás, illetve fogyasztói adó alkalmazásával érvényesüljenek. E követelményeknek egy olyan általános forgalmiadó-rendszer felel meg, amely a termékeknél két adókulcsot alkalmaz, vagyis a normál és a „0„ adókulcsot. A szolgáltatások körében miután itt kisebb a „termelői árból” kivehető tiszta jövedelem — egy harmadik vagy közbülső (csökkentett) adókulcs közbeiktatása is szükséges lehet az árváltozások mérséklésére. Az adóreform során az árpreferenciák jelentős részét (pl. gyermekcikkek) pénzbeni társadalmi juttatásokká, illetve jövedelmekké célszerű átalakítani. Fogyasztási, illetve jövedelempolitikai okokból fennmarad a tej és az alapvető tejtermékek, egyes háztartási energiafélék, a gyógyszerek, a helyi közlekedés, a lakbérek és egyes kommunális szolgáltatások, valamint az alapvető kulturális termékek és szolgáltatások támogatása. Bizonyos termékeknél (import fűszerek, élvezeti cikkek, luxuscikkek, motorbenzin, személygépkocsi) költségvetési szempontból a diszpreferenciák tartós érvényesítése az adóreform után is szükséges lesz. Mit hová sorolnak? Az általános forgalmi adó végül is a fogyasztói szférában reálizálódik. Az egyes termékeket tehát megfelelő adókulcsokba sorolják be. Ez elsősorban fogyasztói szempontból érdekes. Bár még minden tekintetben végleges döntés nincs, mégis nagy a valószínűsége, hogy az alapvető élelmiszerek „0” adókulcs, a nem alapvető élelmiszerek normál kulcs besorolásúak lesznek. Az élvezeti cikkek — szinte kivétel nélkül — normál adókulcs besorolást kapnak. (Vagyis ezeket majd bizonyos mértékben terhelni fogja a hozzáadott érték típusú általános forgalmi adó.) A ruházati cikkek a normál, illetve közbülső adókulcshoz sorolódnak. Ez a felnőttruházati áruknál adócsökkenést, a gyermekruházatnál adónövekedést jelentene, mely utóbbit ellensúlyozná a családi pótlék és az anyasági segély összegének tervezett növelése. Az egyéb iparcikkek túlnyomó része (vas, műszaki cikkek) a normál adókulcs alá kerülnének. Nulla adókulcs az energiahordozókra, gyógyszerekre, egészségügyi cikkekre, a kulturális termékekre (könyv, újság, folyóirat) lenne indokolt. Az épitőanyagokat, építőipari szolgáltatásokat és építményeket — a lakás kivételével — az általános adókulcsba célszerű sorolni: A lakásárak növelésének elkerülése érdekében a készen vásárolt lakások után, valamint a házilagos kivitelezésű lakások építéséhez, a lakásfelújításhoz, -korszerűsítéshez, -bővítéshez, közműépítéshez a vásárolt anyagok, eszközök után fizetett általános forgalmi adó visszaigényelhető lenne (bizonyos igazolások alapján). A szolgáltatásoknál is három adókulcs bevezetése látszik indokoltnak (alapvető szolgáltatások „0” kulcs, nem alapvető, de mégis fontos szolgáltatások a közbülső, egyéb szolgáltatások a normál kulcs alá sorolódnának). Tehát összességében a lakosság által leggyakrabban vásárolt termékek és szolgáltatások zöme 0 adókulcs alá, míg a fennmaradó rész közbülső, illetve normál adókulcs alá tartozna. Különleges eljárással Az általános forgalmiadó-rendszer a beruházásokat külön kezeli, s valószínűleg változik a vállalatok, szövetkezetek által fizetendő felhalmozási adó mértéke. Az általános forgalmiadórendszer bevezetésével megvalósul a vállalkozói tevékenység és a fogyasztás szétválasztása. Minden belföldi értékesítés után adót kell fizetni, de minden olyan beszerzés után, amely termelő felhasználási vagy beruházási célú, a vásárláskor kifizetett adó levonható a saját adókötelezettségből, illetve visszaigényelhető a költségvetésből. Meg kell fizetni azonban az általános forgalmi adót a vállalkozáson belüli, de fogyasztási célú felhasználás, (pl. reprezentáció) vagy belső felhasználású tevékenység (bizonyos szolgáltatás) után. Nagyon fontossá válik minden adózó számára a számlaadási és számlamegőrzési kötelezettség. Ez azért szükséges, mert vásárláskor a kapott számlában szereplő általános forgalmi adó visszaigényelhető, míg a számlakibocsátáskor a beszedett általános forgalmi adót a költség- vetésbe be kell fizetni. A versenysemlegesebb elszámolási feltételek bizonyos adminisztrációs feladatok megoldását feltételezik. Az általános forgalmi adót általában a számlákon fel kell tüntetni. Az adófizetési kötelezettség gyakorlatilag a gazdálkodói körben teljes körűvé válik, beleértve ebbe a költségvetési intézmények jelentős részét is. Lehet egyszerűsített elszámolással is Bizonyos egyszerűsítések érdekében — meghatározott összeghatár alatt — a vállalkozók adómentességet választhatnak és értékesítésük (szolgáltatásuk után) nem kell adót fizetniük, de a beszerzéseiket terhelő adót sem igényelhetik vissza. Lehetőség nyílik arra, hogy alacsony forgalmú vállalkozóknak — bizonyos adómentesség mellett, megfelelő forgalmi határig — az általános forgalmi adó összegét egyszerűbb módszerekkel számolják ki. Ez adó- kedvezményt nem jelent, de csökkenti az adminisztrációt. A kiskereskedelemben és a vendéglátásban a jelenlegi tárgyi és személyi feltételeket figyelembe véve — átmenetileg — különleges eljárás útján, közeli- tőleges'm&dszereklfel számítják ki Várhatóan az adót. Hasonló megoldást alkalmaznak majd a társadalmi közös fogyasztást szolgáló és egyébként adóköteles tevékenységet végző egyes költségvetési szervek tevékenysége utáni adóelszámolásnál, illetve az itt tervezett adómentesítés gyakorlatának kialakításánál. Azonban a fogyasztásként kezelt termék és szolgáltatás után felszámított általános forgalmi adó itt sem vonható le sem a beszerzések, sem a beruházások után. A lényeg: a költségvetési intézmények teljes körű adóalannyá válnak. Az adó- és árreform bevezetését megelőzően az év hátralevő időszakában még alapos előkészítő munkára, számításokra, majd megfontolt és körültekintő döntésre van szükség, azért, hogy minél kevesebb későbbi, illetve menet közbeni pályakorrekciót kelljen végrehajtani. Ezért a társadalmi viták során nagy figyelmet kell fordítani a vélemények megismerésére és egyeztetésére, és az összefüggések hatásfelmé- résére. Sándor Miklós, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatója Csendes a nyári reggel a kunszent- miklósi Újtemető utcában. Sehol egy teremtett lélek. Az egyik kapuhoz kerékpárt támasztottak. A kormányon megrakott bevásárlószatyor. Gondolom, bizonyára itthon is vannak. A kiabálásra fiatalasszony jön elő. — Balázs bácsiék innen a negyedik házban laknak — mutatja —, de menjen a tejeskocsi után. Közben ugyanis egy tartályos kisteherautó porol végig az utcán. Amikorra odaérek, a bajuszos, fehér hajú idősebb Selyem Balázs már az utcán van két nagy és két kisebb kanna tejjel. Hamar megtörténik a tejbegyűjtés. Hingyi János tejszállitó már megy is tovább. Balázs bácsi fogja a kannákat, én a kapukat nyitogatom. A nyári konyhából a feleség, Erzsiké néni perdül ki. Bemutatkozom. — Azt hittem, tejfokoló, mert az ablakból láttam, fenn volt a kocsin. Megnézzük az állatokat. A vályogistállóban két fekete Holstein hever. Pár lépéssel odébb, a szellős deszkaistállóban egy vöröstarka hűsöl békés szomszédságban a baromfiakkal. — Mikor lépett ma a gumicsizmába? — kérdezem Selyem Báládtól. — Négykor van ébresztőnél ötkor kezdünk dolgozni. Előbb kitrágyázunk a tehenek alól, azután ízékölünk, kitisztítjuk a jászlakat, majd újratöltjük kukoricadarával, korpával, búzadarával, ebből egy-egy fándlival kapnak, összesen körülbelül 4 kilogrammot. — Ötkor fejünk — veszi át a szót az asszony. — Ezzel fél óra alatt végzünk, szerencsére könnyen adják a tejet. Számolgatnak egy darabig, végül „feladják”, így abban maradunk, ez a három már a sokadik tehenük. — Az állatvásárokon, ha tehenet veszünk, a legfontosabb a tőgyek állapota, hogy mind a négy „csöcs-szeme” egyformán ad-e tejet. Ha valamelyik „megrekedt”, akkor azt az állatot nem szabad megvenni. Van, amikor a kiváló anya botját megtartjuk, felneveljük. — Fejés után szálastakarmányt, csa- ■ lámádét kapnak, ilyenkor itatunk is. Ekkor már hét óra van. Fél tizenkettőkor újból itatunk. A tehenek a meleg napokon 40—50 liter vizet is megisznak. Negyed egykor újból fejünk, fél ötkor következik az abrakolás, itatás, ganézás. Hat órakor újból a fejés, és ezzel a teheneknél vége a napnak. Naponta a három tehéntől 75 litert adnak le a helybeli Egyetértés Termelő- szövetkezetnek, ahol az alakulástól nyugdíjba vonulásáig juhász volt a ház gazdája. Ekkor költöztek be a tanyáról Kunszentmiklósra. A tejen kívül idén már leadtak 25 sertést is, és még húszat fognak nevelni. Ez mind saját fialtatású. A baromfit maguknak tartják, időnként az egész állomány kés alá kerül, majd felpucolva a hűtőládába. — Hogyan győzik ezt a temérdek munkát? — kérdeztem. — Balázs bácsi makacs, kun ember. Kalap nélkül nem megy a szomszédba sem — mondja Erzsiké néni. — Dolgozik, ha megszakad is, pedig már négyszer operálták. De muszáj, mert a kettőnk nyugdija csak 6400 forint. Azért most már, 65 éves korában, naponta le kell feküdnie egy félórára. — Két fiunk van, Balázs 38 éves, növénytermesztési brigádvezető a tszben, Jancsi 32 éves, ő az állattenyésztésben dolgozik, szintén brigádvezető. Három lányunokánk van. Nem múlik el nap, hogy ne nyitnák ránk az ajtót. Esténként televíziót szoktunk nézni és annak örülünk, hogy a gyerekeinknek és unokáinknak már könnyebb az élete. Jól összetartó család vagyunk. Nemigen megyünk sehová, de az állatoktól nem is lehet, aligha találnánk ide helyettesítőt Minket veszekedni még nem hallottak, azt nem mondom, hogy nincs hangosabb szó, de a kéményen 39 év alatt még egyszer sem ugrott ki a perlekedés. Idősebb Selyem Balázs 1987. április 15-én Budapesten, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghirdetett kistermelők országos tejtermelési versenyének eredményhirdetésén a harmadik dijat vehette át Czauner Péter GYAPOTVÁSÁR TÁDZSIKISZTÁNBAN 9 Gépesített gyapotbetakarítás Türkmenisztánban Dusanbéban, Tádzsikisztán fővárosában pamutipari vásárt rendeztek, amelyen a köztársaság mind a húsz pamutipari cége felvonultatta a fonalait, ám nem mindnyájan jutottak megrendeléshez. A versenyt nem álló pamutfonalat, alacsonyabb áron, technikai célokra használják fel. Ezek gyártóinak javítaniuk kell. a technológiájukat, növelni az igényességet a gyapottermesztő mezőgazdasági üzemekkel szemben. A Szovjetunió déli köztársaságaiban évente 8—9 millió tonna nyers gyapotot takarítanak be. Az ipar azonban a gazdag terméshozamok ellenére sem tudja kielégíteni a szövet iránti keresletet, a gyapot alacsony minősége miatt: a termés jelentős része nem felel meg a szabványminőségnek. A textilgyáraknak azonban eddig nem volt joguk válogatni. A feldolgozandó nyersanyag a tervező szervezetek központosított elosztási rendjében érkezett hozzájuk. S ez nem csak a gyapotra vonatkozott. Ez, az iparnak nagy veszteséget okozó ellájási rendszer most megszűnik. Az átalakításnak egyik lényeges eleme ez a szovjet gazdaságban. A szovjet gazdaság egy sor ágazatának üzemei már az idén a szabadpiacon szerzik be a nyersanyagot. A cél, hogy a szállítok és a felhasználók között a kapcsolat szigorúan üzleti jellegűvé váljék.
