Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-10 / 161. szám

1981. július 10. • PETŐFI NÉPE O 3 'VIGYÁZZ* HA JÖN AZ AUTÓ l Gyermekek— gipszben Kecskemét belterületén, az E5-ös úton Fekete Tünde 14 éves kecskeméti lakos féktávolságon belül egy lengyel állampolgár ál­tal vezetett személygépkocsi elé szaladt, amely elütötte. A kislány a helyszínen meghalt — szél a hétfői keltezésű hír. Äfi a? ujla családjogi törvényben? IV. • A combcsonttörést szenvedett Kis Annamáriát rendszeresen látogatja barátnője • kórházban. (Méhest Éva felvételei) Annamária lába ki van kötve. Húzat- ják. Az arcán már nem lát­ni, hogy mi­lyen . fájdal­makat élt át napokkal ko­rábban-. Ne­vet, vidáman beszélget ba- rátnőjével. Pe­dig gyógyulá­sa legalább három hónap­ba telik. Comb­csonttörése van. — A játszó­térre mentem bicikli vei, ami­kor a Lőcsei utcában a fiúik játékból megza­vartak. Akkor jött nekem a tra- bantos — mondja Kis Annamá­ria. — A hónap végéig leszek kórházban. Elmondja még, hogy a játszótér mellett milyen gyor­san mennek a gépjárművek, pe­dig sokszor kigurul a labda. A kecskeméti Kis Annamáriát a megyei kórház baleseti osztá­lyán ápolják. Nem messze tőle fekszik a nyolcéves Nyúl Csaba. Pizsamában- ül az ágyon,. szom­szédtársával beszélget. Már ő is jobban van, pedig kisebb agy­rázkódást szenvedett, amikor le­esett az akácfáról. Hamarosan hazamehet. Megszaporodtak a gyermek­balesetek ezekben a hetekben. Különösen az utakon. Miért? Nem néznek szét, mielőtt átmennének az úttesten, vagy a kerékpárral szabálytalanul közlekednek. Sok- szqr azonban vétlenül esnek egy- egy figyelmetlen gépjárműveze- :-tő'áldozatául: ^ Néhány közlekedési balesetet szenvedett gyermekkel beszél­getek. Lajosmizsén, a Közös ut­cában lakik Szőrös Zoltán, akit másfél hónappal ezelőtt egy sze­mélygépkocsi ütött el a házuk­tól nem messze. Nyakszirt- és koponyaalapi törése, valamint ki­sebb agyrázkódása volt. Arra a kérdésre, hogyan történt a bal­eset, nem tud válaszolni. Nem emlékszik semmire. Édesanyja ad erre magyarázatot: — Kómában volt öt napig. Az intenzív osztályon feküdt so­káig, de már, hál’ istennek, job­ban van. Zolika bátyja, Zsolt meséli el a szomorú történetet: — Az iskolába siettünk bi­ciklivel, amikor a benzinkút előtt át akartunk menni a kerékpár­úira, mert a biztonságosabb. Hát­ranéztem és láttam, hogy közele­dik egy kocsi, rá is kiáltottam az öcsémre, hogy: „Vigyázz! Jön a Trabant!”. De már késő volt, az autó elkapta a kerékpárját és, már zuhant is le az ülésről. Na-' gyón vérzett, a látványtól sokáig nem tértem magamhoz... Szőrös Zolika a hónap köze- • pén- megy- újabb kivizsgálásra^ .a. a.-,;.' ..:.,v, Ahogy Tass felé haladunk, Kunszentmiklós után sok bicik­liző gyermekkel találkozunk. Né- hányuk elég bizonytalanul veze­ti a járművet, amin nem is cso­dálkozhatunk, hiszen alig érik fel a kormányt. Többen pedig párhuzamosan hajtanak, fittyet • Nyúl Csaba (balra) és Tarjá­nyi István hamarosan hazame­hetnek. a hányva a . forgalomra. Autónk­kal ügyesen kell manőverezni, hogy ne legyen semmi baj... □ □ □ Csorbáéinál. Tasson, nem ta­láljuk a négyéves Gyuszikát és a tizenegyéves Kálmánkát, a hó­nap elejétől a dunaújvárosi kór­házban ápolják őket. A község­ben egy kerékpáron mentek ket­ten, amikor egy Zsiguli olyan közel került hozzájuk, hogy a kormány beakadt az. ablakba és mindketten leestek. Agyrázkó­dást szenvedtek, Csorba Kál­mánnak eltört a kulcscsontja is. A nagymama szerint jól van a két kisfiú^ egyikőjüket hamaro­san hazaengedik. Dunapataj a következő állomá­sunk. A Zrínyi utcában keresem Maczó Róbertét. A nyolcéves kis­fiú az udvar közepén ül. és egy fadarabot farag. A bal lába be van gipszelve. Egy hónappal ez­előtt ütötte el egy motor a há­zuk előtt, amikor a szemközti házból rohant hazafelé. A ho­mokbuckától nem látta a moto­rost, aki már nem tudott idejé­ben megállni... Robika síp­csontja tört el, a gipsz nem is kerül le róla az iskola kezdetéig. A nyári szünetben már nem ug­rálhat, nem játszhat. □ □ □ Az elmúlt hetekben történt sok gyermekbalesetből csak néhá­nyat idéztünk fel. Tanulságok sokasága szűrhető le belőlük: a legfontosahb, óvatosabban-.-ve­zessük gépjárműveinket, mert nem tudná, honnan bukkan elő- egy- vigyázatlan, meggondolat­lan kisgyermek. Hosszú még . a nyár,, ilyenkor felszabadultab- bak, pajkosabbak a kicsik. Er­re gondolnunk kell — vigyázzunk rájuk! Persze ez a szülők fel­adata is... Temesl László Vasárnap zárul a Pro Musica nemzetközi zenei tábor Két hete ad otthont százhúsz növendékben és 12-én zárja kapuit a Bajén negyedik alka­lommal megrendezett Pro Musi- oa nemzetközi zenei tábor. Fel­kerestem Csetényi Gyula fuvola­művészt, a tábor vezetőjét és Lehotka Gábor orgonaművészt, hogy a tábor munkájáról tájé­koztatást kérjek. 1 — A bajai tábor nagyon nép­szerű, olyanyira, hogy a jelent­kezők felét helyhiány miatt — mondja sajnálkozva Csetényi Gyula — Vissza kellett utasítani. Az idén külföldi vendégtanárokat is meghívtunk: a bécsi főiskolá­ról két fuvolaművész, Barbara Mülilex-tHaase és Walter Wret- schitseh, a pozsonyiról pedig Jo­sef Podhoranszky csel 1 óm ü vész érkezett Bajára. Hazai részről is a legnevesebb előadóművésze­ket és zenepedagógusokat si­került megnyerni. A tábor célja a zenlei tehetségek gondozása, to­vábbképzése. Hirdettünk egy ka­marazenei versenyt, egyelőre há­zon belül, de jövőre nemzetközi­vé szeretnénk bővíteni. A hall­gatók között vannak kis zeneis­kolások, szakközépiskolások és főiskolai hallgatók. Külföldi nö­vendékek érkeztek a Szovjet­unióból, Finnországból, Svédor­szágból, Norvégiából, Ausztriá­ból, valamint. az’NSZK-ból. Az üt tanultakat hangversenyeken mutatják be egymásnak és a vá­ros közönségének a fiatalok. llliliBI A törvény módosítása a külön­böző rendeleteket „A gyermeki tartása” cím alatt beillesztette a családjogi törvény szövegébe. Oj szabály, hogy a gyermeket gondozó szülő a tartást termé­szetben, a különélő szülő pedig elsősorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj). Fenntartja a törvény, hogy a szülő akikor iS kötelezhető gyermektartásdíj fi­zetésére, ha a gyermek vele együttéll, de tartásáról nem gon­doskodik. Kiemeli, a törvény, hogy a gyermektartásdíjról a bíróság a szülők megegyezésének hiányá­ban' dönt. A tartásdíj mértéke A törvény rendelkezése sze­rint vita esetén a tartásdíj ősz- szegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmé­nek 15—25 százalékában kell megállapítani. Az összes tartási igény azonban a kötelezett jöve­delmének 50 százalékát nem ha­ladhatja meg. A .törvény végrehajtásáról szó­ló igazságügy-miniszteri rende­let kimondja, hogy a taxtásdíj alapja elsősorban a tartásra kö­telezett személy főállásban el­ért jövedelme. Az új szabályo­zás szerint a gyermektartásdíj .alsó és felső határának megha­tározásánál figyelemmel kell len­ni: aj a gyermek tényleges szük­ségleteire, b) mindkét szülő jö­vedelmi és vagyoni viszonyaira, c) a szülők' háztartáséiban eltar­tott más — saját, illetőleg mos­toha- — gyermekekre. A tartásdijat a bíróság tovább­ra is három formában: százalé­kos arányiban, határozott összeg­ben, vagy határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalé­kában állapíthatja meg. Százalé­kos megállapítás esetében meg kell jelölni a tartásdíj aiapösz- szegét is. A tartásdíj kötelező letiltására vonatkozó — nemegyszer a fe­lek önérzetét sértő — rendelke­zés megváltoztatása folytán most már a gyermektartásdíj letiltásá­nak csak akkor van helye, ha art a jogosult a bíróságtól kapott •tájékoztatás alapján kéri. Itt említem meg, hogy eddig .lehetőség volt apaság megálla­pítása nélkül a gyermek anyjá­val a fogamzás idejében nemi­leg érintkező férfi gyermekstar- tásdíj fizetésére való kötelezés, niek. A törvény az ide vonat­kozó rendelkezést hatályon kívül helyezte. A különélő szülők joga A gyermekétől külön élő szülő joga és kötelessége, hogy gyer­mekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavarta­lan kapcsolattartást biztosítani. E szabályból következik, hogy mind a gondozó szülő, aki aka­dályozza a kapcsolattartást, mind a külön élő szülő, aki nem él ve­le, megsérti szülői kötelességét. Ennek a gyermekkel kapcsolatos jogviták elbírálásánál például: gyermekelhelyezés, srtb.) jelen­tőséget kell tulajdonítani. A törvény a korábbi szabályo­zással szemben attól a szülőtől, akinek szülői felügyeletét a bíró­ság megszüntette, a gyermeké­vel való kapcsolattartás jogát megvonja. Valamennyi említett esetben, amikor a kapcsolattartás kérdé­sében I bíróság döntött, megvál­toztatását két éven belül csak a bíróságtól lehet kérni. A „láthatás” A törvény bővítette a gyerme­kétől külön élő szülő jogait és kö­telezettségeit azzal, hogy a szü­lők együttesen döntenek a gyer­mek sorsát érintő lényeges kér­désekben: a gyermek nevének meghatározásában, tartózkodási helyének kijelölésében, képzé­se irányának, valamint életpá­lyájának megválasztásában. Ha a különéld szülők e kérdésekben nem tudnák megegyezni, a dön­tés — a 16. életévét betöltött kiskorú .tartózkodási helyének kijelölése 'kivételével — bíróság hatáskörébe tartozik. E rendelkezés célja ag, hogy jo­gainak bővülésével együtt a gyer­mekitől külön élő szülőnek a fe­lelőssége is fokozódjék gyerme­ke fejlődéséért, sorsának alaku­lásáért. A bíróság a gyermektől külön élő szülőt feljogosíthatja a va­gyonkezelés és a gyermek vagyo­ni ügyében a törvényes képvise­let jogával is. Állami gondoskodás Az állami gondoskodás szük­ségessége mindazokban az ese­tekben felmerül, amelyekben a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi fejlődése bármilyen okból nem mégffitelő. Az új rendelkezés szerint a gyermekről való állami gondos­kodásnak több fokozatta van. így: intézeti elhelyezés, intézeti neve­lésbe vétel, ideiglenes intézeti beutalás vagy ideiglenes elhe­lyezés alkalmas személynél, vé­gül állatmi nevelésbe vétel. Előfordul, hogy a szülő objek­tív nehézségei, például betegség •miatt a gyermekének intézeti el­helyezését kéri. Más esetben ha a szülő nem is kezdeményezi, de a gyermek érdekeinek megóvá­sa érdekében szükséges, a gyer­meket É: gyámhatóság a szülő akarata ellenére is intézeti neve­lésbe veszi. Ezek az intézkedé­sek a szülői felügyeletet általá­ban nem érintik. Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülői felügyelet szü­neteltetése mellett a gyermeket a gyámhatóság intézetbe utal­hatja, vagy más személynél ide­iglenesen elhelyezheti és pert in­dít a szülői felügyelet megszün­tetésére, illetőleg a gyermek el­helyezése iránt. A felróható szü­lői mulasztás legsúlyosabb ese­teiben a bíróság a szülői fel­ügyeletet megszünteti és a gyám­hatóság a kiskorút állami neve­lésbe veszi. Befejezésül ama kívánok utalni, hogy a módosított családjogi tör­vény célkitűzései akkor valósulhatnak meg, ha a mindennapi életben, a családi kapcsolatokban, a házastársak magatartásukban, döntéseik­ben egymás és a gyermek iránti felelősséggel a család érdekeit szán előtt tartva ‘Cselekszenek. A törvény pedig ezt elősegítve hozzájárulhat a szocialista erkölcsnek megfelelő család kialakulásához, a házasság intézményének megszilárdításához. Dr. Hideg Ferenc, a megyei családvédelmi tanács elnöke ? NE CSAK A MŰEMLÉKEKET! 92X3 J&2ftftiÜOl£y9S — Az idén első ízben indult orgonatagozat, így jómagam elő­ször veszek részit a munkában — mondja Lehotka Gábor. Az or­gonaképzés a belvárosi templom nemrég felújított orgonáján tör­ténik, a gyakorlásra pedig a ba­rátoknál, illetve a református templomban kaptunk lehetősé­get. Az órákon kívül minden másnap szakmai beszélgetést tartunk. Tegnap például Kecske­méten jártunk, a gyerekek meg­ismerkedtek a Kodály iskola or­gonájával. Jólesett hallani a vé­leményüket, („olyan, minit az álom”, mondták) hiszen a terve­zésnél és az építésnél szakértő­ként én is közreműködtem. Gál Zoltán Lottó A „stand" ott van a kijára­ti ajtó mellett, egy pádon. Oda vannak kirakva a napilapok és a képes újságok, magazinok — véletlenül éppen női akt­fényképnél kinyitva —. és a totó-lottó lehetőségeire fi­gyelmeztető plakátok. És ott álldogál a standja mellett az újságárusnő. Dere­kára kötött szíjon bőrer­szény lóg, amelyben minded lépésnél, sőt minden mozdu­latnál megcsörrennek a fém-- pénzek. — Lottószelvényt tessék ■ . ■ friss a. Ludasom... — szólít- gatja meg kollektive az érke­ző utasokat, diszkréten, nem ' hangosan és nem tőlakodóan. , Mind ott vonulnak el előtte, a vidéki állomás egyetlen ki­bejáratán. "Éppen a kirakott újságok fölött lóg a falra akasztott tábla, amelyen az érkező és induló vonatok felől tájéko­zódhat az ember. Itt meg- megállnak, akik nem tudják: mikor érkezik, vagy mikor in­dul a vonatjuk... És ha itovább tart a szem­lélődés, mint az újságos ’ tü­relme, akkor megkérdezi, hogy hová akar utazni, vagy me­lyik vonatot várja a „kedves vevő...” és készséggel, fejből mondja a pontos időt. A „kedves vevő” persze, há­lából ilyenkor előveszi a pénz­tárcáját és — megves&ifjfda- milyen újságot. Mert igaz, ami igaz, ez a legfontosabb... legalábbis itt, a standon. De ez a nap valahogy nem jól megy. Mi lehet az oka, nem fogynak úgy a lapok, mint máskor. Igaz, hónap vé­ge van, de ez nem lehet ok. Az emberek ugyanúgy utaz­nak és olvassák az újságot — gondolja az ember — mint máskor, a hónap elején vagy a közepén.‘‘ — Lottót tessék... — Kérek húsz darabot... — áll meg előtte egy kopa­szodó férfi és nyúl a pénztár­iája után. ö már számolja is a szelvényeket. A csodálko­zásra ráér később is. •Míg a vevő meg nem gondolja, Csak, - amikor a pénz és a szelvé­nyek gazdát cserélnek, jegyzi meg: — Nem idevalósi tetszik lenni... — Nem. Jöttem és megyek. Volt itt egy kis dolgom. De a szelvények máshol is érvé­nyesek nem? •n Ja, persze! Nem is azért mondtam, csak még nem lát­tam az urat. És nemigen szok­tak nálam ennyi szelvényt vá­sárolni. Legyen véle szeren­cséje! — Köszönöm szépen... A néni lottózik-e? V— kérdezi, miközben elrakja a lapokat. És azt is megkérdezi, van­nak-e kedvenc számai? — Biztos számaim vannak, kedves... — mondja az asz- szony és ihegzörgeti a pénze­ket a bőrerszényben. — De azokat nem árulom el... — Nocsak!'— csodálkozik az idegen. — Ilyet még nem hallottam. Biztos számai? És jó pénzért megmondja-e? — folytatjay a tréfa kedvéért. — Égy forintért... — ko­molyodik el az asszony. Az­tán kivár egy kicsit, a férfi értetlenül hallgat, majd az asszony befejezi a mondatot: — a húzás után... Nem nevet, csak a szeme sarka. Az idegen kicsit bosz­szankodik a bizalmaskodásért, de elneveti magát. , — Ravasz asszony maga! — Minden ember ravasz egy kicsit. Már megbocsásson a megjegyzésért. Az egyik így, a másik úgy... — Szóval én is? — Azt nem tudhatom, ked­ves. De úgy gondolom, hogy igen... különben nem tré­fálkozna itt velem... De elnéz a kijáraton át va­lahová messze, túl a poros al- konyaton, aztán csak ennyit mond: * — Csak tréfáltam, bocsásson meg. Nekem nincsenek lot-. tószámaim. . Nincsenek jó tippjeim. Én eddig minden játszmát elveszítettem... Nem mond többet. Csend van. Nincs forgalom, nem jön és nem indul vonat. Az asz- szony összeszedi az újságo­kat a nagy kosárba, és az ide­gen tudja, hogy nincs folyta­tása a beszélgetésnek. Talán majd egyszer, máskor, ha is­mét erre vezet az útja... Egyedül marad, leül az üres padra és elkezdi kitölteni a szelvényeket. Antalfy István 9 A műem­lékké nyilvá­nított épületek óvásának és karbantartá­sának fontos­ságát szeren­csére ma már senki nem vi­tatja* De van­nak fal Valiik­ban olyan ér. tékek, melyek­nek megmenté­sét nem írja elő rendelet, pedig megérdemel­nék, mert szeb­bé, kellemeseb­bé teszik a fa­luképet, érde­mes leime job­ban vigyázni rájuk. Akár a kunszentmik­lósi faragott ormú házra, akár a falusi temetők szebb, né! szebb ke­resztjeire és fejfáira, vagy a foktői ö£,eg ház kapujára gondol az em­ber. (P. Z.) «WM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents