Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-09 / 160. szám
1987. július 9. I $ PETŐFI NÉPE • r Ludasszállás egyetlen lakója Búzatáblák között kanyarog a hepehupás földút. Szélében pipacs piraslik, néhol a búzavirág kékjével keveredve. Kicsit távolabb hosszan nyújtózó pocsolya. Benne gólya gázol, siklóra, békára pályázik. Amott, a zsom- .békos fölött . bíbicek köröznek, • s hívatlan vendégként csapódik hozzájuk egy-két eltévedt sirály. Majd fajmaradványok között vezet az utam. Egy ledőlni készülő homlokzaton' ezt olvasom, r „Ludasszállás 8.” Tán egy emberöltővel ezelőtt még hajlékot adott lakójának, a környék pedig a megélhetést. Mindezt elsodorta magával a.gyorsuló - idő. Egyetlen ép ház van az „utcában”, ennek gazdáját keresem. Ötvenöt éve itt lakik Kocsim zúgására sántád ko- i loncos kutya bújik elő. Farkát csóválva, sután- örömtáncba kezd, ‘mintha hálát adna: lám, ide is érkezik néhanapján látogató! Az udvaron rozzant gémeskút, régóta szolgálhatja használóját. A bálazsinegből rögtönzött ruhaszárító kötélen kötényt, zsebkendőt' suhogtat a szél. A tornácról a néniké kíváncsian kikandikál, görbe botra támaszkodva tipeg felém. Ruháját igazgatja, s a sötét fejkendőt, mely ősz halántékát takarja. — özvegy Tuncsik Jánosné vagyok — hangzik bizonytalanul, merthogy erre ritkán vetődik emberfia. — ötven esztendőt hagytam magam mögött ebben a házban, ahol albérlőként kezdtük a férjemmel. Nem volt újdonság ez a vidék, hiszen a tázlári pusztákról származom. A felszabadulás előtt szolgasors jutott nekünk, mindig a máséban dolgoztunk, napszámért, ezért-azért. Sokat szenvedtünk, még többet nélkülöztünk,- az örökös függőség, bizonytalanság emésztett bennünket. Aztán a felszabadulás után kaptunk nyolc hold földet, abban már a magunk gazdái voltunk. A három fiú a módosabbaknak dolgozott, ők meg cse- - rébe művelték a földünket, mert gazdasági felszerelésre, igavonókra nem futotta. Zsigereltük magunkat örökké, mígnem megboldogult uramat ötvenötben kikísértük a temetőbe. — A gyér ékek is hamar szétszéledtek, családot alapítottak. Akkoriban nem éltem egyedül a faluban, 17—18 ház volt. Lakták valamennyit. Nemsokára jött a tagosítás, beadtam én is földet, gyalogmunkás lettem az Űjteleki Alkotmány Tsz-ben. Utóbb elmondhatom, szerencsémre, mert háromezer forint a nyugdíjam. Naponta kutyagoltam nyolc—tíz kilométert, esőben, sárban, csakhogy ne hiányozzak a munkából. „Hívnak a f iamék, hogy menjek...’* — Most már egyre nehezebb, hamarabb fáradok, gyönge a szívem, magas a vérnyomásom, a vesém is rakoncátlankodik, hiába, a 79 év nem hazudik, nyomot hagy rajtam. Tavasszal a mentő vitt be a kalocsai kórházba, két hétig nyomtam az ágyat. Hívnak a fiamék, hogy menjek, de emelőre maradok. Nehezen tudok én elszakadni innen, any- nyi-ra megszoktam már. Pedig a Lakatosék, a Galgócziék is elmentek, így aztán teljesen magamra maradtam. A fiaim ugyan sűrűn látogatnak, én is bebuszo- zok Kalocsára, Felsőerekre az unokáikhoz, főleg, ha jó az idői Mert a kicsik nem jöhetnek hozzám nyaralni, sok erre az elhaKörbejárjuk a portát. Kati néni a négyszázöles konyhakertben még fhost is példás rendet tart, megterem itt minden, ami a. háztartáshoz kell. Az épület végében- búboskemence húzza meg magát, húsz esztendeje már, hogy kenyérérlelő parazsa kialudt. — Mióta kihozzák a városból, nem sütök kenyeret. Pedig előtte de sokat dagasztottam! A hét meghatározott napján kenyérsütés volt, afféle családi ünnep. Az emlékek miatt meghagyom a kemencét, hadd tanúskodjon a múltról a mostaniaknak, akik már a kenyérsütés titkát nem ismerik. — Nem unatkozom, a rádiót szoktam hallgatni, a hírek, meg az időjárás miatt, mert a ha- rangszőt. ritkán tereli erre a szél, a hírek előtt meg mindig bemondják a pontos időt. Hát így élek én. Szeretek itt lenni, nem • — A télen, amikor a fejein búbjáig ért a hófúvás, az Alkat, mány Tsz eltúratta a havat, utat vágattak nekem — mondja Tuncsik néni. gyott, temetetlen kút, az omladozó fal, bántana a lelkiismeret, ha valamelyikéjüket baleset érné. — Sok baromfi volt itt azelőtt, látja, most nem kapirgál egy sem, nem győznék rájuk figyelni, elég magam körül rendet tenni. Azért nem vagyok énany- nyira elhagyatva. A télen, mikor a fejem búbjáig ért a hófúvás, az Alkotmány Tsz eltúratta a havat, utat vágattak, nekem, kenyeret, tejet hoztak, törődtek velem. A szakmán tanácstól még azzal kerestek meg, hogy fizessek be ebédre, mindennap kihozzák, főznöm sem kell. Gondolkodok rajta, hátha így jobb lesz. bírom a város füstjét, az örökké rohanó embereket. Csak az utolsó pillanatban hagyom itt a hajlékomat, amikor már nagyon muszáj. Búcsúzom. Megakad a szemem a ház előtti hatalmas ecetfán. Nézem karvastagságú gyökereit, ahogy a földbe kapaszkodnak, keményen lehorgonyzódnak a tápláló talajba. Sok vihart látott, s nem egyet túl fog élni még, nem dől ki egyhamar. A teljes lombosodás már nem telik tőle, mégis minden tavasszal megindulnak benne a nedvek, tisztelem vitézkedését. Az ágak végén kis sarjadékok ringatóznak a szélben, néhány ágacska még menti a fa becsületét. Eltűnődöm: ha majd Turicsdk Jánosné is elköltözik innen, Ludasszállás története örökre véget ér. Zs. Kovács István Mikor a kenyérsütés ünnep volt Mi az új a családjogi törvényben? III. A házastársak lakáshasználata A törvény módosítása a házastársak lakáshasználatálra vonatkozó rendelkezéseket „A házastársak lakáshasználatának rendezése” cím alatt a családijogi törvényibe foglalta. A törvény a házastársiak nagyobb önállóságát szem eilőtt tartva kifejezi azt az elvárást, hogy a házastársak családjogi kapcsolataik rendezésénél egyetértéssel próbálják megoldani problémáikat. Ezért lehetőséget ad a vagyonjogi szerződéshez hasonlóan a lakáshasználati szerződés kötésére. E szerződéssel a házasulok a házasságkötés előtt vagy a házastársak a házasság felbontása' esetén rendezhetik a közös lakás további használatát. A megállapodásit közokiratba, vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ez a szabályozás lehetőséget ad arra is, hogy az, akinek a házasságkötéskor bérleti vagy tulajdoni lakása van, fenntartsa magának a házasság felbontása esetére ä kizárólagos lakáshasználati jogát. A törvény a házastársi közös lakás használatánál a házasság felbontása u-tán is kiemelt jogot biztosít a 'közös 'kiskorú gyermeknek. önálló jogcím egyiknek, másiknak Ha a házastársak: bérlőtársak, illetőleg tulajdonostársak, valamint ha egyikük tulajdonát vagy bérletét képező lakásban laknak, a házasság felbontása esetén a lakás használatáról kérelmükre a bíróság dönt. A házastársi közös lakás használatát tehát az eddigi szabályozástól eltérően csak a házasság felbontásával egyidejűleg vagy azt követően rendezheti a bírósági. Ha a 'közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy olyan önálló bérlete, amelyben nincs a házastársak között bérlőtársi' jogviszony, a lakás- használat ezt a házastársat illeti meg. A másik házastársat a bíróság csak kivételesen, s abban az esétben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek. nála van elhelyezve. A szolgálati lakás bérlőjét a lakás elhagyására kötelezni még ilyen esetben sem lelhet. Objektiv feltételek ......... V * J.............. H a a- közös lakás a házastársak közös tulajdona vagy közös bérlete, a volt közös lakás használatát elsősorban meg kell osztani közöttük, feltéve, hogy ezt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása, helyiségeinek száma lehetővé teszi. Ilyen lakás esetében a bíróságinak eisősdrban tehát a megosztás objektív feltételeit kell vizsgálni. Abban az esetben, ha a közös jogcímen használt lakás objektív vagy szubjektív körülmények alapján nem osztható meg, a bíróság a közös tulajdonban álló lalkás esetében az egyik bázastá-rsat jogosítja fel az egész lakás kizárólagos használatára, bérlakás esetében pedig a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi. Fontos rendelkezése a törvényinek, hogy a bíróság a felek egyikének kérelmére a bérlőtársi jogviszonyt megszüntetheti' akkor is>, ha a -közös lakást két lakásra lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut. A bíróság dönt arról, hogy melyik lakásba melyik 'házastárs 'költözzék. Ha a lakáshasználat megszüntetéséről a bíróság, dönt, a lakás elhagyáséira kényszerülő házastárs a jövőben az úgynevezett kárpótlás helyett a lakás- használati jog ellenértékének ráeső részére tarthat igényt. Ellenérték A lakáshasználati jog ellenértéke közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában á®ó lakás esetében a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különfoözete, bérlakás esetében pedig legalább a lakásügyi hatóság javára való lemondáskor járó összeg. A távozó házastársinak azonban a lakáshasználati jog ellenértékéből csak az őt arányosan megillető rész jár. Ezt a gyermekek számára figyelemmel kell megállapítani. A távozó házastársnak járó összeg nem lehet kevesebb a használati jog ellenértékének egyharmadá- nál. Nemegyszer előfordul, hogy a lakáshasználati' jog ellenértékének megfizetésére a kötelezett nem képes. Ezzel számolva a törvény úgy rendelkezik, hogy a jogosultat a közös vagyonból kell kielégíteni. Ilyen kielégítésre lehetőség van akkor is, ha azt a lakásban maradó házastárs 'kéri. Ezekben az esetekben a lakásban maradó házastársnak a közös vagyonból reá eső részét a fizetendő használati jog ellenértékével csökkenteni kell. Nem zárható ki az sem, hogy nagyobb értékű vagyontárgyak (például: gépkocsi stb.) kiadására való kötelezéssel kerüljön kiegyenlítésre a használati jog ellenértéké. Kimondja a törvény azt is, hogy a lakáshasználati jcg ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejű- lég esedékes. Az egyidejű teljesítés azt jelenti, hogy a távozásra kötelezett csak akkor köteles a lakást elhagyni,, ha biztosítéka van arra, hogy a javára megítélt használati jog ellenértékét távozásakor megkapja. Ilyen biztosíték lehet például az összeg bírói letétibe helyezése. A lakáshasználattal kapcsolatos új szabályozás alapján kialakuló bírói gyakorlat feltehetően alkalmas lesz egyrészt arra, hogy az elhamarkodott, meggondolatlan válások csökkentesének egyik tényezője legyen, másrészt a házasság felbontása esetében arra, hogy a lakásban visszamaradó házastárs is érdekéit legyen a házastársak lakáshelyzetének végleges és igazságos rendezésében. (Folytatjuk) Dr. Hideg Ferenc, a megyei családvédelmi tanács elnöke NAPKÖZBEN Értékeink Arany karkötőt vesztett el valaki az egyik üdülőben. Vacsorakor mondták mikrofonba, hogy kérik a becsületés megtalálót: juttassa vissza jogos tulajdonosának a nagy értékű ékszert. Megllett-e a karkötő, azt máig sem tudom, de hogy a megtaláló a becsületet vagy az aranyat tartotta nagyobb ért-éknek, kevésbé lényeges egy akkor feltűnt jelenségnél'. Nevezetesen annál, hogy a károsult kérésének elhangzásakor sokan cinkos mosollyal néztek egymásra. Jelentését az egyik asztaltárs által szóban is megfogalmazta: „Ugyan, ki az a bolond, aki visz- szaszolgáktatna egy arany karkötőt?! Kár, hogy nem én találtam meg, ment én- is megtartanám.” S tekintetéből sugárzott: „Mint ahogy te is!” E sajátos nézet alapján tehát, aki becsületes, az bolond. Valóban így lenne? Az effajta logika szerint igen, ám ez a mai, sokszor értékeket keverő világunkban sem lehet igaz. Olykor szükségtelenül, sőt károsain lebecsüljük nemzeti eredményeinket, átértékelünk jelszavakat, fogalmaikat, nézeteket, de eközben alapvető erkölcsi normáinkat, így a becsületet veszélyeztetjük. Vannak dolgok, amiknek nem szabad, nem lenne szabad — manapság divatos szóval élve —- devalválódniuk. S bár sck volt a cinkos tekintet azCn az estén, mégis jónéhányan voltak, akik zavartan a .tányérjukba néztek az asztaloknál. j! Néha máskor is zavarba jövünk, holott vlsz- szautasitásunkra, a- téves és káros nézeteket hangozta tőktől való különbözőségünk kifejezésére, a meggyőzésre, a lefegyverzésre lenne szükség. Kiállásra valam^ ellen és valami mellett, akár aramyékszerrői és becsületről, akár például az anyagi érdekeltségről és az öntudatról van szó. Mert a minap nagy nyilvánosság előtt hangzott el például az, hogy hibát követtünk el akkor, amikor az anyagi érdekeltség helyett az önltudatra építettünk. Félreértés ne essék, valóban bőven vannak tennivalók azért, hagy a társadalmilag nagyobb értékű munka arányosan nagyobb pénzbeli- elismerést kapjon. De ez ne az öntudattal szembehélyezve, ne annak rovására történjen! ■ Mert az öntudat valóban nem helyettesítheti az anyagi érdekeltséget, bár a- tétel fordítva is igaz. Hiszen jelenlegi gazdasági gondjaink sem szüntethetők meg az öntudatosan cselekvő, de természetesen az anyagi érdekeit is szem előtt tartó dolgozók nélkül. Nem a pénzért mindenre hajlandókra kell felnéznünk, s különösen nem azokat dicsőítenünk, akik-az anyagi javakért még törvénybe ütköző cselekedetre is képesek. Olyan hétköznapi példaképekre van szükségünk, akik erkölcsi indíttatásból és anyagi érdekből, a kettő összhangját saját maguk és közösségük javára hasznosítva tevékenykednek. Mivel a példaképek szükségszerűen követekre találnák, nagyobb lesz a valószínűsége annak is, hogy becsületes emberek találják meg az elveszett arany karkötőket. Vitaszek Zoltán ELTÉRŐ LEHETŐSÉGEK — ÉRETTSÉGIVEL NEHÉZ ELHELYEZKEDNI 125 ezer állás a pályakezdő fiataloknak Az idén mintegy 120 ezer fiatal fejezte be tanulmányait, s keres magának munkahelyet,- Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felmérése szerint a végzősök elhelyezkedési lehetőségei — a diplomásokat kivéve — a tavalyinál- kedvezőtlenebbek.. A vállalatok .többsége a gazdasági feltételek szigorodásával a létszám szinten tartására, illetve csökkentésére törekszik; az Idén a tavalyinál csaknem tizenötezernel kevesebb, összesen mintegy 125 ezer állásajánlat várja a fiatalokat. A felkínált munkakörök száma ugyan néhány ezerrel meghaladja a végzősök számát, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden fiatal gond nélkül talál elképzeléseinek megfelelő állást, mert szakmánként és területenként igen eltérőek a munkavállalási lehetőségek. A vállalatok igénye az alap- és középfokú végzettségű fiatalok Iránt a múlt évhez lté-. pest mintegy 10 százalékkal csökkent. A bejelentett igények alapján köz-ölük száz állást keresőre körülbelül 90 munkahely jut. Még mindig a szakmunkásképző iskolát végzett fiatalok elhelyezkedési lehetőségei a legkedvezőbbek. A divatszakmákban azonban — mint a fodrász, a kozmetikus, az autószerelő és a vendéglátóipari szakmákban — nekik sem lesz könnyű megfelelő munkahelyet találni. A hiányszakmákban — a forgácsoló, hegesztő, lakatos, kőműves, ács-állványozó, mezőgazdasági gépszerelő és állattenyésztő szakmákban — 1,5—2 munkahely jut egy-egy jelentkezőre. Jelentősebb feszültség a gimnáziumban érettségizettek elhelyezkedésében várható. Ez évek óta visszatérő gond, mégis kevesen választanak maguknak a gimnáziumokban olyan fakultációs tantárgyat, amelyben valamiféle szakmai ismereteket sajátíthatnának el. Néhány munkáltató, mint például a MÁV és a posta, továbbképzési, szakképzési lehetőséggel várja á gimnazistákat.- Csökkent a vállalatok érdeklődése a szakközépiskolát végzett fiatalok iránt is. Elhelyezkedési lehetőségeik azonban megyénként igen eltérőek. Várhatóan a közgazdasági szakközépiskolát végzetteknek lesz nehezebb megfelelő állásit találniuk, hasonlóan az óvónői szakképesítéssel rendelkezőkhöz, akik számára elsősorban a városokban kevés a munka- alkalom. Az idén a tavalyinál körülbelül 800-zal kevesebb, 13 400 fiatal fejezte he tanulmányait a felsőfokú tanintézetekben. Közülük valamivel több mint -tízezren pályázat útján keresnek állást, a -tavalyinál jobb kilátásokkal. Számukra az előző évinél- 3 százalékkal több munkakört hirdettek meg a vállalatok és az intézmények. Továbbra is a műszaki és gazdasági .végzettségű diplomások iránt- a legnagyobb az érdeklődés. Aki például gépészmérnöki karon végzett, az több mint tíz állásajánlat közül választhat. Keresettek a gazdasági végzettségű, főként a pénzügyi, az iparszakos f iatalok is. anig a korábbiaknál alacsonyabb az igény a külkereskedelmi, külgazdasági szakon végzettek iránt. Az agrártudományi egyetemeken diplomázott fiatalok, valamint a természettudományi karokon végzettek elhelyezkedési lehetőségei hasonlóak a tavalyihoz. A tudományegyetemeken végzett, nem tanári .képzettségű fiatalok és a bölcsészettudományi karokon végzett biológusok; népművelőik és könyvtárszakosok munkába állásához most kedvezőbbek a feltételek, mint a korábbi években. Az orvostudományi egyetemekről- kikerültöket az idén is másfélszeres álláskínálat várja. Téeszek a mezőgazdasági turizmusért Szervezeti keretet keresnek a termelőszövetkezetek ahhoz, hogy az eddiginél többet tehessenek az agrárturizmus fellendítéséért. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Továbbképzési gsí Oktatási Központjának gyámkodásával a közös gazdaságok számára megteremtették a részvény- jegyzés feltételeit: a jelentkező termelőszövetkezetek tagjai lesznek majd a rövidesen megalakuló Agrotours Rt-nek. A részvény- jegyzés sikeres volt: 91 termelőszövetkezet összesen 30 millió .forintot irányzott elő arra. hogy a közös gazdaságok tulajdonában lévő létesítményeket, épületeket a későbbiekben kihasználhassák, a szervezett vidéki turizmus szolgálatába állíthassák. A kötvényjegyzés egyelőre be is fejeződött, további feliratkozásra most nincsen lehetőség, a részvénytársaság megalakulása után azonban várhatóan újabb közös gazdaságok is csatlakozhatnak a szervezethez. A közös gazdaságok az első felmérés szerint mintegy 100 olyan létesítménnyel rendelkeznek, amely már jelenlfeg is, vagy a későbbiekben — -kisebb-na- gyobb átalakítással, korszerűsítéssel — alkalmasak vendégek fogadására, elszállásolására. Ál-' tálában kisebb épületekről van szó, az összes hely egyelőre mintegy 2500—3000-re tehető. Ám már így is lehetővé válna a házai és a külföldi vendégek fogadása. A falusi turizmus felkarom lására is mozgósítja majd az erőket a téeszek új szervezete; a fizetővendéghelyek számának bővítésében is érdekelték lesznek. A mezőgazdasági szakmai programok szervezését szintén felvállalják, miután bebizonyosodott, hogy a hazánkba látogató külföldi vendégek között szép számmal vannak olyanok, akik szívesen tanulmányoznák a magyar növény- és állattenyésztés, kertészet eredményeit szakképzett idegenvezetővel.