Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-08 / 159. szám

1987. július 8. • PETŐFI NÉPE • 5 ÚJ FELADATOK, ÚJ MEGOLDÁSOK Felkészülés a munkaerőpiac változásaira Közgazdászok, termelési vezetők ar­ra számítanak: az új gazdasági szabá­lyozók hatására csak bizonyos idő el­teltével, várhatóan jövőre, a második negyedévtől gyorsul fel a gazdasági szerkezet átalakulásának folyamata. Hihető az előrejelzés, hiszen valóban kell ahhoz néhány hónap, hogy kide­rüljön, mely cégek képtelenek megfelel­ni a megváltozott követelményeknek, melyek kényszerülnek sorsdöntő lépés­re: jobb esetben egy vagy több gazda­ságtalan tevékenység, de lehet, hogy önmaguk felszámolására. Három fokozatban Ez adja a realitását annak, amiről Bács-Kiskun megyében jelenleg még inkább csak beszélnek: számolni kell azzal, hogy elérkezik az idő, amikor többen kénytelenek lesznek megválni korábbi munkahelyüktől. „Jön” a demográfiai hullám is: az elkövetkezendő években nagyobb lét­számú fiatal korosztály lép munkába. Ugyanakkor várhatóan meghosszab­bodik az aktív életszakasz: elsősorban a többletjövedelemért egyre több nyug­díjas vállal munkát jelenleg is, még in­kább igy lesz ez a jövőben. Kétségtele­nül nagy horderejű változások várha­tók tehát a munkaerőpiacon. A jelenle­gi túlkereslet egyes szakmákban, egyes helyeken megmaradhat, más területen, más foglalkozásokban munkaerőkiná- lat keletkezhet. Ezek a változások új­szerű és igen kemény feladatokat rónak a foglalkoztatáspolitikára. Megoldá­suk a feladat természetének megfelelő­en hatékony eszközökkel, módszerek­kel lehetséges, amelyek alkalmasak a munkaerőpiac befolyásolására. Ho­gyan és miként? Ezt az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal (ÁBMH) előter­jesztése tartalmazza, részletesen taglal­va a foglalkoztatáspolitikai eszköz- rendszer további fejlesztésének felada­tait 1987-től 1990-ig. Minderről dr. Vargáné dr. Verasztó Jolánnal, a me­gyei tanács munkaügyi osztályának ve­zetőjével és dr. Feleky Pállal, a megyei munkaügyi szolgáltató iroda vezetőjé­vel beszélgettünk. — A foglalkoztatáspolitikai intézke­déseket jelenleg a következőképpen le­het csoportosítani — mondja az osz­tályvezető. — Az elsőbe azok sorolha­tók, amelyeket már ebben az esztendő­ben meg kell valósítani, a másodikba azok, amelyekről az idén szükséges dönteni és jövőre bevezetni, a harma­dik csoportba az 1989—90-ben esetleg szükségessé váló, most csak elvi jóvá­hagyást igénylő intézkedések tartoz­nak. Egyáltalán nem biztos, hogy mindegyik „bevetésére” szükség lesz, a lényeg azonban a felkészülés, az, hogy a legszélsőségesebb helyzetekben is le­gyen elképzelésünk a megoldásra. Ami az eszközrendszer kialakítását illeti, ar­ról az a véleményem, akkor lesz a cél­nak megfelelő, ha a gazdasági szerkezet átalakítását szolgálja. Ilyen például a átképzési támogatás. Nem újdonság, megyénkben 1984 óta IS munkáltató — elsősorban a nem rentábilis mellék- tevékenységüket felszámoló mezőgaz­dasági üzemek — képezték át dolgozó­ikat új szakmára. Ehhez központi alap­ból 5,2 millió forintot kapott a megye. Várható, hogy a jövőben egyre többen élnek majd ezzel a lehetőséggel. Támogatás közhasznú munkához — A múlt év ősze óta hatályos jog­szabály teszi lehetővé a felmondási idő meghosszabbitását, valamint az elhe­lyezkedési támogatás folyósítását — folytatja dr. Vargáné —, ez is már a „kezünkben levő” eszköz, de megyénk­ben még nem kellett élni vele. Július elsejétől közhasznú munka szervezésé­re vállalkozhatnak munkáltatók, ami­hez a megyei tanácstól kérhetnek tá­mogatást. Ez a lehetőség azoknak se­gítség, akik részben önhibájukon kívül nem találnak maguknak munkát. Pél­dául, mert nagyon tarka a munka­könyvük és a vállalatok nem alkalmaz­zák őket. — Hozzá kell tenni: ez nem azonos a javító-nevelő közmunkával — mond­ja dr. Feleky Pál —, a szolgálati iro­dánkban jelentkező dolgozó nem köte­les azt elfogadni. De a közhasznú mun­ka — parkok, terek rendben tartása stb. — szervezésére vállalkozott mun­káltató köteles az általunk küldött dol­gozót felvenni. Ez egyfajta erkölcsi vé­delmet is jelenthet számukra, hiszen a könyvükbe hosszabb időtartamú mun­kaviszony kerülhet bejegyzésre. Egyéb­ként közhasznú munkára csak azok jelentkezhetnek, akik legalább 30 napja nem dolgoznak. — A munkabérnek csak a hetven százaléka terheli a vállalatot—veszi át a szót az osztályvezető..— Eddig a ka­locsai és a kiskőrösi költségvetési üzem vállalkozott ilyen munka megszervezé­sére. De tudni k?ll: új vállalatot nem lehet teremteni, csak a meglévőnél el­kezdeni ezt a tevékenységet a támoga­tás igénybevételével. Erre a célra jelen­leg országosan 30 millió forint áll ren­delkezésre. Végkielégítés — mint induló tőke ' — Egy-egy jelentősebb létszámcsök­kentés az adott körzet egész munkaerő- helyzetét érintheti — folytatja dr. Var­gáné. — Az ebből adódó feladatok nemcsak a munkaügyi, hanem több te­rületi államigazgatási és érdekképvise­leti szervezet összehangolt munkáját igénylik. Ilyen esetben célszerű, ha a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai ideiglenes, operatív jelleggel úgyneve­zett gazdaságkorszerűsítési koordiná­ciós bizottságokat alakítanak. — A jövőben a létszámcsökkentések gyakoribbá válnak, nehezebb lesz az újra elhelyezkedés — mondja dr. Fele­ky Pál —, ez a munkaerő-közvetítést több, és az eddigiektől eltérő feladatok elé állítja. Új típusú feladata az elhe­lyezkedési támogatás folyósítása, a szakmaváltás elősegítése --> irodánk kész átvenni az átképzés megszervezé­sét a vállalatoktól. Gondunk, hogy a munkaerő-közvetítőhöz jelenleg még túlnyomórészt a „problémás” emberek fordulnak, bár egyre több kvalifikált szakember, diplomás is igénybe veszi segítségünket. Azonban országos ta­pasztalat — aminek fokozódásával kell számolni —, hogy a munkaerő-közve­títőhöz fordulók. nagy hányadának nem tudunk a végzettségüknek megfe­lelő munkakört felajánlani, ezért szük­ségessé válik a pályakorrekciós tanács­adás és alkalmasságvizsgálat megte­remtése. Ezt a tevékenységet a szolgá­lati irodák vállalhatnák fel. — Az intézkedéstervezetek között igen figyelemreméltónak tartom a munkahelyteremtő beruházások ösz­tönzését, központi támogatással — mondja dr. Vargáné. — Ennek kerete­it, feltételeit még ki kell dolgozni. Egy másik elképzelés szerint anyagi alapot lehetne teremteni az újrakezdési támo­gatáshoz, vagy más szóval a végkielégí­téshez. Ezt az a munkahelyét elveszítő és várhatóan elhelyezkedni nem tudó személy kaphatná, aki vállalja, hogy további foglalkoztatásáról például kis­vállalkozás indításával saját maga gon­doskodik. Véleményem szerint azon­ban a költségvetésből származó támo­gatást akkor tudjuk helyben hasznosí­tani, ha a különböző célú pénzalapok egy kalapba kerülnek és a tanácsok arTa fordítják, amire leginkább szükség van. Almási Márta ARANYKEZŰ LENGYEL KISIPAROS Öngyújtóktól a parabolaantennákig 9 Zdzislaw Zniniewicz tavaly 10 millió svéd koronáért exportált. Amikor elkészült az első anten­nával, berakta a gépkocsijába és kiutazott Svédországba. Az egész úton nyugtalanította a gondolat, hogy vajon megfelelően működik- e, hogy a hosszú hónapokon át tartó tervezésnek, számolásnak, próbálkozásoknak, javítgatások­nak és a szakirodalom tanulmá­nyozásának, a számítógép mellett töltött napoknak meglesz-e a várt eredménye. Amikor azonban vég­re a vevőberendezést rákapcsolta a tv-készülékre és a képernyőn tisz­ta, zavarmentes kép jelent meg, már tudta, hogy győzött. Nem sokkal később, az ellenőrző vizsgá­latok során a svédek megállapítot­ták, hogy a Szczecin környéki len­gyel kisiparos, Zdzislaw Zninie­wicz által készített, a műholdas tv- adás vételére szolgáló antenna ki­váló minőségű. Mindez több mint két évvel ezelőtt történt. Mielőtt hozzáfogott volna a mű­holdas tv-antennák készítéséhez, már különféle termékeket gyár­tott. Golyóstollakat, öngyújtókat, csévélőgépet motorokhoz, gyűrű­ket, sőt aranyozott és ezüstözött divatékszereket is. Ez utóbbiak ki­váló minőségű, művészi készítmé­nyek voltak. Egyszer* amikor egy nagyobb sorozatot vitt magával Svédországba, a vámosok a hatá­ron azt hitték, hogy ezüstcsem­pésszel van dolguk, és visszatartot­ták a határon. Csak hosszabb el­lenőrzés és szakvélemény derítette ki, hogy a divatékszerek az igazi ezüsthöz rendkívül hasonló, egy­szerű ezüstbevonattal ellátott fém­lemezből készültek. Műhely céljai­ra a Szczecin melletti erdőben, egy kis patak partján épített egy arány­lag nem nagy, emeletes épületet. Zdzislaw Zniniewicz Finomme­chanikai Üzeme, a külföldi szerző­dő felek számára — SVENSAT TV SAT, Szczecin, Poland. Három évvel ezelőtt vetődött fel Lengyelországban a műholdas tv- adás vételének kérdése, s ezzel a műholdas tv-antennák gyártása is. Újabb kihívás, újabb legyőzésre váró akadály. Zniniewicz törni kezdte a fejét. S végül olyan új, eredeti parabolaantenna-gyártási módszert gondolt ki, amellyel ja­pán minőségben, de jóval alacso­nyabb költségekkel állíthatók elő az antennák. A műhelyében négy szakember egy hónap alatt mint­egy ezer ilyen antennát készit. 1986-ban 6 ezer antennát exportált Svédországba. 1987-ben ennél négyezerrel többet tervez értékesí­teni. Antennáiból bemutatósoro­zatot küldött néhány más ország­ba is. Zdzislaw Zniniewicz kisiparos Svédországban összesen tízmillió — vagyis mintegy másfél millió dollár — korona értékben értéke­sített termékeket. A Lengyelor­szágban érvényes rendelkezések értelmében ennek az összegnek a húsz százalékát kapja meg devizá­ban. A fennmaradó többit a bank az érvényben lévő hivatalos árfo­lyamon átváltja neki zlotyra. Az állam számára ez tiszta devizaha­szon. Zniniewicz sem panaszko­dik. Jól megy az üzlet, de ő már megint valami újon töri a fejét. Hosszasan és meggyőzően beszél újabb elgondolásairól, az új tech­nológiákról, az új gépekről, ame­lyek már megszülettek a fejé­ben ... Rafal Jesswien KELTETŐBŐL A PUSKACSŐ ELÉ • A több mint tízezer hektáron gazdálkodó rábapozdányi Rába Menti Vadásztársa­ság előnevelő telepén kétezernél több fácáncsibet gondoznak. A nemrégiben kikelt — a képünkön kéthetes — fácánok még az infralámpa hője alatt fejlődnek. A mes­terségesen keltetett és nevelt csibéket később az őszi vadászati idényre szabadon engedik. A BÁCSKAI HÚSIPARI KÖZÖS VÁLLALAT FELVESZ munkavédelmi vezetőt Munkaköri feladata: a vállalat munkavédelmi tevékenységének irányítása és ellenőrzése, gondoskodás a munkavédelmi szabályzat betartásáról. A munkakör betöltésének feltétele: gépipari szakközépiskolai végzettség és kf. biztonságtechnikai szaktanfolyam, legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Fizetés: megegyezés szerint. A vállalati eredménytől függően prémium, jutalom, nyereségrészesedés. Jelentkezni lehet levélben vagy személyesen a vállalat személyzeti és oktatási osztályán. Cím: 6501 Baja, Külső ipartelep Pf. 5. Telefon: 11-355/45 1579 LEGEGYSZERŰBB ORVOSSÁG: AZ ÉLELEM Üres kalóriák, megrögzött szokások 9 A Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat termékeit, a dabasi cipót és a bakonyi barna kenyeret kínálják a Nagykőrösi utcai péküzletben. (Tóth Sándor felvétele) Ha a táplálkozási kultúránkról esik szó, jó példákat vehetünk ün­nepi szokásainkból. Mikulás-ünnepség az óvodá­ban, a mama vállalatánál, majd ezt követően az apuka munkahelyén. Közben nem maradhat el mindkét nagymama és nagypapa ajándéka, jelentkeznek a rokonok és ismerő­sök is. A gyermek zsákmánya leg­rosszabb esetben: több kilogramm édesség. Erősen él a hagyomány kará­csony tájékán is. A helyszín: lakó­telepi alagsori helyiség vagy nyári konyha a kertes ház mellett. Sivít a hízott sertés, kanyarodik a sózott oldalszalonna, telik a zsírosbödön, jut a kóstolóból a szomszédoknak és hozzátartozóknak is. De meg­említhetjük a harmadik nagy, ha­gyományokon alapuló ünnepün­ket, a húsvétot-is, amikor minden figyelmeztetés ellenére (és nem csak ekkor) kaphatók vagyunk a túlzott alkoholfogyasztásra. Cukor, zsír, só, alkohol Mértéktelen fogyasztásuk tet- tenérhetők nemcsak az ünnepek idején, hanem a hétköznapokban is. Édességek, üdítőitalok, szaftos- zsírdús ételek, alkoholos italok tö­mege vesz körül bennünket. Az élelmiszeripar „rafinált” választé­ka és a házi konyha remekei csábí­tanak az egészségtelen túlfogyasz­tásra. Ételeink elkészítéséhez nyolcvan százalékban még ma is a hagyomá­nyos sertészsírt használjuk. A cu­korfélékkel, üdítőkkel, főtt tész­tákkal és alkohollal csak az üres kalóriákat fogyasztjuk, az emész­tőrendszer egészséges működésé­hez szükséges rostok, ásványi anyagok és vitaminok nélkül. Túl­zott a konyhasó-felhasználásunk. Bőséges táplálkozás és kevés moz­gás: saját magunk által teremtett civilizációs ártalmak. Élünk a szenvedélyeink és hagyományaink szerint. Mire jöttek rá azok, akik előt­tünk járnak az étkezési kultúrá­ban? Először is a napi rendszeres étkezés fontosságára. Arra, hogy a népbetegségszámba menő emész­tési rendellenességek megelőzése igényli a rostban gazdag táplálko­zást. Hogy a vitaminok és ásványi anyagok hatással vannak a szerve­zet regenerációjára és az idegrend­szer működésére. Rájöttek, hogy a növényi fehérje értékesebb, mint a húsban lévő, mert nincsenek káros mellékhatásai. Felfedezték a na­túr, azaz finomítatlan, csonki tat- lan élelmiszerek jelentőségét Ők is tapasztalták: ha a szélsőséges élet­mód egyoldalú táplálkozással pá­rosul, akkor nehezen kerülhető el az egészségkárosodás valamilyen formája. Tudják, hogy az elfo­gyasztott élelem nem csupán élve­zeti cikk, mindennapi energia és tápanyag pótlására szolgál, hanem áz emberiség legegyszerűbb és leg­alapvetőbb orvosságaként is fel­fogható. Élnünk kellene ezzel a le­hetőséggel. Kezdeményez a sütőipar ■v Milyen segítséget nyújt a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vál­lalat? — kérdeztük Bajzák Béla igazgatótól. Termékeinket minden ember mindennap vásárolja. Ezért a sütő­ipar képes aktívan részt venni és feladatot vállalni az egészséges táplálkozási szokások kialakításá­ban. Olyan korszerű élelmiszerek elterjesztésével próbálkozunk, amelyekből kiszűijük a feleslegest és pótoljuk a hiányanyagokat. Ma Magyarországon a konzer­vatív fogyasztó a meleg, hófehér kenyeret keresi a pultokon, pedig ebből a termékből nagyon értékes tápanyagok Hiányoznak. A szoká­sok megváltoztatása igen nehéz feladat. Nem tehetünk mást, mint megkíséreljük készítményeinkbe visszatenni, ha kell becsempészni a vitaminokat, nyomelemeket, a ter­mészetes eredetű savakat és értékes növényi fehéij eanyagokat, gabo- natöreteket. Tesszük ezt annak el­lenére, hogy a hazai vásárló ma még igencsak meglepődik, ha a ke­nyerében egy fél búzaszemet talál. — Mi szükséges egy korszerű termék előállításához? — Elsősorban a felismerés, a szándék a fontos és nélkülözhetet­len a megfelelő alapanyag. Kell egy vállalkozó kedvű technológus, aki elvégzi a kísérleti munkákat. A nagyüzemi termelésben már ké­nyesebb feladat a technológia ve­zetése, mert nagyobb törődést és több figyelmet kíván az ott dolgo­zó szakemberektől. A legtöbb gon­dot az új termék bevezetése és for­galmazása okozza. Az életmód és táplálkozási szokások megváltoz­tatása még sok minden mástól füg­gő, hosszú folyamat. E közben az új gondolatok és a jó szándék fele elvész. — A vállalat milyen korszerű gyártmányokkal jelentkezik a pia­con? — Kétféle rozskenyeret: a bako­nyi barnát és a dabasi cipót — az utóbbiban búzaliszt is van — állí­tunk elő. Ezeknek kevesebb az üreskalória-tartalma, savasabb termékek és több rostanyagot tar­talmaznak. A napokban kezdtük meg a teljes kiőrlésű búzalisztből készülő kunság kenyér sütését. Ugyanez kapható az üzletekben zsemleváltozatban is. Új termé­künk a korpás kifli, és rövidesen megjelenik a szójával dúsított, kagyló formájú massza, szendvi­csek és hamburger készítéséhez. A lisztérzékeny fogyasztók számá­ra már évek óta gyártunk kukori­ca-alapanyagú termékeket. Leg­újabban kísérletképpen pohánkás kenyeret szállítunk a fővárosba a Natúrénak. Arra törekszünk, hogy a mo­dem ember a jóléti táplálkozási rendben megtalálja az egészséges életmódjához szükséges korszerű élelmiszereket. A gyártók megtet­ték az első lépéseket, most a fo­gyasztókon a sor. Kisvágó Árpád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents