Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. július 7.

fiatalokról - fiataloknak

AZ ÚJ TANÉVRE 86 ÚJ TANTEREM

S

záz éve, 1887. július 7-én született a modem európai művészet talányos, nagyhatású egyénisége, Maré Chagall. A vityebszki szegény halász gyermeke valóban mesébe illő pályafutása alatt századunk művészetének ormaira ért. Művészete külön világ, amelynek állandó szereplői vannak. Képeit nem lehet -csupán esztétikai úton megközelíteni, mert — bár erős szálakkal kötődnek a világ művészete egyik központjának, Párizsnak avantgárd festői mozgalmaihoz, de — mindvégig őrzik az elhagyott otthon levegőjét, a chaszid zsidó mítoszok, pravoszláv ikonok, orthodox zsidó liturgiák szellemét. Művészete a szív, az emlékezés diadala, állapították meg róla kritikusai.

Képi mondanivalóját meg kell szokni ahhoz, hogy megérthessük színeinek, egymásba torló alakjainak varázsát, mesemondói vénáját élvezhessük. Művészetét sokan a szürrealizmushoz csatolják az álomképek, az emlékek szabad asszociációi miatt. Pedig csupán komponálásmódja közös az irányzat képviselőiével, de Chagall mindig a megélt valóságot festi, élményeinek gazdag tárházából merít. Gyermekkori álmai, félelmei, szóChagall

emlékezete

rongásai térnek vissza képein több rétegben, különböző jelentésekkel gazdagítva az ábrázolt valóságot.

Ha sokáig nézzük egy-egy munkáját, a különféle jelentésrétegeket felfejtve közelebb jutunk költői látomásaihoz. Megszállottsága így válik hitelessé, így nyer magyarázatot ember és angyal, a háztetőn hegedülő nagybácsi, az égen úszó, menekülő koldus, a lángtengerben elmerülő kakas, a sebzett szárnyú hering, a halálba üldözött.vityebszkiek szimbóluma.

Világának állandó szereplői, melyekkel már első festményein is találkozhatunk, a művész, családja: apja, a heringárús mama, testvérei, rokonai: a hegedülő nagybácsi, a falu lakói: orosz parasztasszonyok, imádkozó orthodox zsidók, mészárosok, borbélyok, katonák, artisták, mutatványosok, de a bibliai ősapák és az angyalok is. A faházas kisvárosban természetes módon ' együttélnek az emberek a tyúkokkal, a tehenekkel, lovakkal, halakkal, madarakkal, melyek egy Chagall-képről sem hiányoznak. Később a párizsi művek hátterében is feltűnnek, mindig a szülőföld jelképeként. A táj, mely körülveszi őket és hangulatilag azonosul az eseményekkel, jellegzetesen chagalli táj, Vityebszk és Párizs, majd Provence elemeiből keverve.

Álomképek, szabad fantázia, tudattalan állapotok természetes bőséggel áradnak képein. Chagall látomásos festő, aki nem állít cezúrát a külső és belső valóság közé: azt fest1 mi és ahogy emlékeiben felbukkan.

Hosszú működése alau rent ;l alkotott, igen egyenletes színvonalú... .. \ immár kialakult, és haláláig alig változott.

Iskoláit Vilycbszkben kezdte, majd pártfogók segítségével a pétervári Festőművészeti Akadémián, Leon Bakst szabadiskolájában végezte. Innen Párizsba került, ahol világa kitárult. Világhírét 1914-es berlini kiállításán bemutatott műveivel alapozta meg. Az első világháborúban katona volt. A forradalom után képzőművészeti népbiztos lett. 1922-ben költözött Párizsba. 1941-től 1947-ig New York adott számára menedéket, majd visszatért Franciaországba, ahol világhíre csúcsán, 1985-ben hunyt el.

Videobázis és nyelvismeret

Ernőd Péter látogatása

A múlt héten Kecskeméten járt Ernőd Péter, a KISZ KB titkára, és ismerkedett az itt élő KISZ-fiatalok életével. A házigazdák — a megyei KISZ-bizottság munkatársai — úgy igyekeztek összeállítani a programját, hogy az elsősorban kulturális és nemzetközi ügyekkel foglalkozó titkár e területen is tájékozódhasson szűkebb pátriánkban. A többi között a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban megtekintett egy gyermekfoglalkozást, ellátogatott a Helvéciái Állami Gazdaságba és Tiszakécskére, a középiskolás orosz nyelvi táborba.

Különösen ez utóbbiról beszélt nagy elismeréssel, kiemelve a lelkes pedagógusok szerepét, akik az orosznyelvtudást igen magas szinten adják tovább a fiataloknak. A megye sok településéről érkező diákok pedig szorgalmukkal, tudásukkal tűntek ki. Dicséretes, hogy a nyári szünetben is képezik magukat. A külföldi fiatalokkal való kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenül szükséges az idegen nyelvek ismerete. Sajnos, Magyarország e területen — európai viszonylatban — az utolsó helyek egyikén áll. A KISZ a jövőben még jobban szorgalmazza a nyelvi tanfolyamok létrehozását, illetve az ilyen jellegű táborok szervezését. A tisza- kécskei országos viszonylatban is a legjobbak közé tartozik — dicsérte a KISZ KB titkára.

Ernőd Péter a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nemzetközi kapcsolatairól elmondta, hogy a szocialista országok között még számtalan a kihasználatlan lehetőség, sok területen alig ismeijük egymást. Az elkövetkezendő időszakban • mindenképp törekedni kell arra, hogy minél többször találkozzanak a baráti országok fiataljai. Ehhez pedig a nyelvismeret nélkülözhetetlen ... A világifjúsági találkozók is jó lehetőséget nyújtanak a barát- kozáshoz. A XIII. VIT-et 1989-ben Phenjanban rendezik meg. Az előkészületek már megkezdődtek, és ifjúsági szövetségünk népes delegációval kívánja képviselni hazánkat.

A fiatalok kulturális életében is fontos szerepet tölt be a KISZ. Ernőd Péter arról tájékoztatta a Bács-Kiskun megyei ifjúkommunistákat, hogy a szövetség ebben a nehéz gazdasági helyzetben is szinte erején felül áldoz erre a célra. A jövőben különösen a szabadidős egyesületekre és az ifjúsági videofilm-hálózat létrehozására költenek sokat. A tervek szerint ilyen videobázis Kecskeméten, Baján és Kiskőrösön létesülne, ennek — a szórakoztatáson kívül — az oktatás lenne a legfontosabb célja. A tárgyi, technikai és személyi feltételeket 1988-ra teremtik meg.

Ősködés, városdúlás a XX. ODOT-on

Keltető 6 óra 30 perckor, étetés 7- kor, kengyelfutás 9-kor, tábori ősködé- sek 14 órától. Ezek voltak az állandó programok Miskolcon, az országjáró diákok huszadik országos találkozóján. Ezenkívül még volt szellemjárás, városdúlás, vizeskedés, aggteleki kalandozás és sok-sok vidámság. Csaknem kétezren gyülekeztek június 24-én a diósgyőri várban az ország minden részéből, köztük természetesen Bács- Kiskun megyei fiatalok is.

A keltető az ébresztő tréfás megnevezése, az étetést nem nehéz kitalálni, a kengyelfutás tájfutást, a szellemjárás éjszakai túrázást, a városdúlás Mis- kolccal való ismerkedést, a vizeskedés vízi játékokat, az ősködés tréfás sport- vetélkedőt jelent — világosított fel Király Mária és Bencses Gábor bajai diák. A négy nap alatt igen jól érezték magukat az ODOT-on, kevés idő jutott a pihenésre. A Lusta-völgyben sem lehetett lustálkodni, mert a résztvevőknek időre.kellett.jmegtenniüK.a .távot. Az éjszakai túrázásról holtfáradtan tértek haza á.fiúk és a lányok. — Eltévedtünk! Legalább 25 kilométert gyalogoltunk, teljesen más irányban, mint ami ki volt jelölve. Este fél tizenegykor keltünk útra Lillafüreden és éjjel kettőkor kellett volna a táborba érkezni. Késtünk két órát! Már jött fel a nap, amikor megpillantottuk a sátrakat.

Alig élünk, -r“- A kecskeméti Diószegi Agnes számolt be aznap délben az eseményekről — mikor felébredt... Tíz társával együtt barangolták be a Bükköt. A másik Bács-Kiskun megyei csapat sem járt sokkal jobban: az első állomás után a harmadikat találták meg, és ezért visz- sza kellett menniük a másodikhoz.

Emiatt egy órával többet sétáltak.

Annyival tűntek frissebbeknek is.

Uglik Tamás, a bajai 609. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet idén végzett tanulója idézte fel az éjszakai túrázás szépségeit. Számára nem volt ismeretlen a Bükk, már'többször járt erre, az iskolai természetjárók körének tagjaként.

— Azért a Börzsönyt, a Bakonyt és a Mecseket jobban ismerem — mondta, majd hozzátette, hogy tagja volt a kerékpárszakosztálynak is.

Dél körül kihaltnak tűnt a tábor. Megyénk negyvenfős csapatából csak néhányan hűsöltek a fák alatt. Kerekes Éva, Takács Ildikó, Branyiczki Zoltán, Kertész Krisztina és Bállá Tímea Kiss György gitárkísérete mellett énekelt. Külön indulót is írtak erre az ODOT- ra, azt zengték jókedvűen. Kertész Krisztina és Bállá Tímea már másodszor járt ezen a rendezvényen, tavaly a sporoni találkozón töltötték idejűket.

Egy sportdresszbe öltözött lány érkezett fáradtan, csapzottan a sátrakhoz. Az ének abbamaradt és többen is kérdezték:

— Mi lett az eredmény?

— Nem tudom.

— Olyan sok gólt kaptatok?

— Igen.

Ennyiben maradtak. Hiába, tapintat is van a világon. Csorba Margit, a labdarúgó pedig leroskadt egy farönkre.

— Sok volt mára, a gólból is, a mozgásból is — mondta maga elé nézve. Igen, ő délelőtt kosarazott is.

Martonosy Attila érkezett meg a DVTK sportpályáiról. Ő valamivel vi• Kellemes időtöltés.

dámabbnak látszott. Nem csoda, három meccset nyertek. Másmilyen „versenyről” jött a bajai Zlatics Éva. A tábori „ősködést” nézte végig, cseresz- nyemag-köpködésben is indult — és első lett 6 méter 70 centivel. Ezenkívül volt még helyből hármasugrás, farönk- hajlítás és tojásdobálás.

A városdúláson részt vevők ugyancsak kimelegedtek: a legnagyobb kánikulában ismerkedtek Miskolccal, szinte az egész várost be kellett járniuk, időre. Schlud Szilviának a legnehezebb és legfárasztóbb feladat volt felszaladni az Avas tetejére, közben megszámolni a lépcsőket... ,

Jól zárult tehát a huszadik ODOT Bács-Kiskun diákjai számára, az ODOT-tusán a Hajdú-Bihar megyeiek mögött a második helyen végeztek! A két csapatvezető — Takács Miklós tanár és Nagy János, a megyei KISZ- bizottság munkatársa — is elégedett volt a szerepléssel és azzal, hogy ezek a fiatalok még közelebb kerültek a természethez, hasznosan töltötték szabad idejüket a nyári vakációban.

(temesi)

igp í;

fik /N

• Sikert arattak műsorukkal a Bács-Kiskun megyeiek.

Párbaj

Tibor, eléggé viharos legényélet után, váratlan búcsút vett Gizitől, s az addig háttérben, csendben meghúzódó Irmát vezette az anyakönyvvezetőhöz. Irma mindentudó és elnéző volt, barát és barátnő, rendszeres mozijáró az idő alatt, amíg Tibor és Gizi egymásba feledkeztek kölcsönadott lakásán.

Irma győztesként felemelt, mirtusszal ékesített fejjel mondta ki az igent. Van ő is olyan nő, mint Gizi, ha nem jobb.

Menetrend szerint előbb fiút, utána leányt szült. Tiborra egy rossz szót sem: jó férj, apa H- próbált emberből sikeredik.

A dolgok egészen addig rendben folytak, míg négy év múltán Gizi össze nem futott az áruházban Irmával, aki anyáson kiterjedt, s a tűréshatárig lompos volt. Rövid ideig elbáiologtak egymással, „És a gyerekek? Kösz, jól. Örülök. Tibor? Ő is. Ha nem akarod, ne add át az üdvözletemet." Irma nem vette észe, hogy a kesztyűt eléje dobták. Gizi felismerte a helyzetet, most jött el az alkalom a számla kiegyenlítésére.

A nagy tüzekből mindig marad egy kis zsarátnok a hamu alatt. Mivel Irma az üdvözletei mégis átadta, a langy fuvallat elérte célját.

Tibor fél év múltán, különösebb veszekedés nélkül, közös megegyezéssel, már Gizi mosógépéből kapta az alsót, a felsőt, Gizi volt újra a király. „A disznó!” sóhajtott Irma Tiborra gondolva, a havonta pontosan érkező tartásdíj átvételekor.

Gizi is menetrendszerűen szült egy fiút és egy leányt, így a dolgok kiegyenlítődtek a néma párharcban. Mindenki megmutatta, mit tud, ám Gizi ült a nyeregben.

A dolgok megismétlik önmagukat. Irma és Gizi össze- botlotf az áruházban. Ezúttal Irma nyert csatát. Újra karcsún, elegánsan mérte fel a helyzetet, és konstatálta Gizi anyáson kiterjedt küllemét és tűréshatáron álló lornposságát. „És a gyerekek? Kösz. Örülök. És Tibor? O is. Ha nem akarod, ne add át az üdvözletemet”.

Irma még maga sem tudta, de belül már döntött. Most ő következik.

Tibor, mert Gizi is beleesett ugyanabba a hibába, és átadta az üdvözletei, nemsokára különösebb veszekedés nélkül, közös megegyezéssel újra Irmánál ette a reggeli pirítást, itta a mentateát, s nagy esti hancúrok voltak a már iskoláskorú gyerekekkel.

A néma párbaj itt akár véget is érhetne, mint afféle, lassan már szokványossá váló hazai film-szinopszis. Ezúttal azonban Tibor vette át az irányítást. Külszolgálatra ment, és a klasszikus megoldást választva nem tért vissza.

Mostanában gyakran látni Irmát és Gizit együtt vásárolni az áruházban, néha sörözni a Holsteinben. S ha már egyszer így van, Irma gyerekeinek kinőtt ruhái rendben átvándorolnak Gizihez.

A-gyerekek egyébként is gyenge konfrontációja végleg feloldódott. Csupán Gizi lánya okozott némi gondot az óvodában, amikor közölte, hogy három testvére és egy nővére is van: Irma. B. K.

A tempó

E

bben az ötéves tervidőszakban a közoktatás fejlesztési programját alapvetően meghatározza Bács-Kiskunban is az érintett korosztályok létszámának alakulása, illetve az új oktatási törvény követelményrendszere. Az általános és középiskoláiban egyaránt magas lesz a tanulói létszám az elkövetkezendő esztendőkben, ezért a megfelelő feltételek időben történő megteremtése megkülönböztetett figyelmet, széles körű társadalmi összefogást követel. Nem véletlen tehát, hogy a Bács-Kiskun Megyei Tanács külön programként foglalkozik a tervidőszakban a közoktatás fejlesztésével. Az oktatást szolgáló beruházásokra nem kevesebb mint egymilliárd 383 millió forintot fordít 1990-ig a megye, s további 448 milliót az iskolák felújítására, korszerűsítésére.

Napjainkban a tanterem- és pedagógushiány a legfőbb akadálya az általánosiskolai nevelő-oktató munka minőségi javításának, s mert a demográfiai hullám három év múlva már a középiskolákban tetőzik, hasonló problémákra kell koncentrálniuk a gimnáziumoknak, szakközépiskoláknak, szakmunkásképző intézeteknek

— Az 1990/91- es tanévig előreláthatóan mintegy háromezerötszázzal növekszik a megyében a középfokú iskolák tanulói létszáma — mondta Gaborják József, a Bács- Kiskun Megyei Tanács tervosztályának vezetője. — Ezért 110—120 új tanteremmel kell bővíteni a középiskolai hálózatot, amit több mint 360 millió forinttal támogat a megyei tanács pályázat formájában. Ez azt jelenti, hogy ha a települések jelzik jogos igényeiket, új iskola építése esetén 4 millió 200 ezer, bővítés esetén pedig 2 millió 600 ezer forint támogatást ad a megye tantermenként.

— Hogyan fest mindez az általános iskolák esetében?

— Itt mintegy 180—190 új tanterem építése szükséges a tervidőszakban. Támogatásban elsősorban azok a települések részesülnek, ahol nagyon leroml lőtt, egészségtelen az iskola épülete, vagy ahol még mindig váltakozó tanítással kénytelenek oktatni-nevelni a pedagógusok, annyira szűkösek a körülmények. A megyei tanács átlagosan 1 millió forint támogatást ad minden új általánosiskolai tanterem építéséhez.

— A tervidőszak eddig eltelt részében sok iskolai beruházás elkezdődött?

— Igen, hiszen mindenkinek érdeke, hogy minél hamarabb megoldódjanak ezek a problémák. Egyebek mellett azért is, mert például középfokon a támogatás összege változatlan marad 1990-ig, ? az inflációtól függetlenül. A középiskolákat tekintve, ez év szeptemberéig átadják rendeltetésüknek a tervezett új tantermeknek az 55 százalékát, ami nagyon jó arány.

— Konkrétan hol, hányat?

— Kecskeméten 16 tantermes, új gimnáziumot avatnak majd a Szécheigen ígéretes

nyivárosban hamarosan; igaz, a tornatermet és a konyhát csak az év végére tudják átadni a kivitelezők. Baján 10 tanteremmel bővül a szakmunkásképző, Félegyházán pedig hattal. Ugyancsak hat új tantermet vehet birtokába szeptembertől a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium, s megkezdődik az oktatás az új tiszakécskei középiskolában is... összesen 46 tanteremmel bővül így az 1987/88-as tanévre a megye középfokú iskolahálózata.

— Ez forintban mennyit jelent?

— Mintegy 275 milliót, amiből 140 millió a megyei céltámogatás.

—Valóban meglepő ez a tempó, különösen, ha az építőipar oly sokat kritizált lomhaságára, felületességeire gondolunk. Véleménye szerint minek köszönhető, hogy a középiskolai beruházások kivitelezési munkái ilyen — már-már látványos — módon felgyorsultak?

— Bizonyos vagyok abban, hogy a politikai és állami vezetés megkülönböztetett figyelmének. S persze azoknak a körültekintő előkészületeknek is,

amelyek az utóbbi három esztendőben megelőzték a fejlesztéseket.

— Az új tanév kezdetére hány tanteremmel bővülnek Bács-Kiskun általános iskolái?

— Várhatóan negyvennel, s ez 11 települést érint. Újsolton új iskolát avatnak, a többi helyen bővítéssel változtatnak a szűkös állapotokon. Ha már a középiskolák esetében megemlítettük, talán itt se menjünk el szó nélkül az anyagiak mellett. Vagyis: az augusztus végéig átadásra kerülő 40 új tanterem összköltsége csaknem 100 millió forint s ennek mintegy egyhar- mada a megyei céltámogatás.

— Új tornatermet avatnak valahol szeptemberig?

— Tataházán, Csávolyon, Tiszaal- páron és Kelebián épül tornaterem, de a jelek szerint, csak a tataházi és a csávolyi készül el az új tanév kezdetéig. A másik két település, úgy tűnik, erején felül vállalta ezt a nem éppen olcsó beruházást. Reméljük azonban, hogy az év végéig a tiszaalpári és a kelebiai gyerekek is birtokukba vehetik majd az új tornacsarnokot.

Közoktatásunk intézményhálózatának egészére jellemző — városainkban különösen — a tanítást akadályozó, az oktató-nevelő munkát hátráltató zsúfoltság, a legtöbb helyen az épületek elöregedtek, az ideiglenes jelleggel használatba vett különböző „szükségszállások” száma még ma is jelentős, holott korunk igényeihez igazodva szaktantermekre, nyelvi laboratóriumokra, jól felszerelt szertárakra lenne szükség,. Az oktatási intézményhálózat belső feszültségeinek, elmaradásainak felszámolása csak megkülönböztetett figyelemmel, intenzív fejlesztésekkel lehetséges. A megyei tanács kiemelt programként kezeli az iskolák fejlesztését, lehetőségeik azonban végesek. Vagyis a helyi összefogás, a lakosság segítsége nélkül, illetve ha a települések gazdaságai nem tekintenék szívügyüknek az iskolák sorsát, állapotát, valószínűleg a tempó közel sem lenne ígéretes, ami a fejlesztéseket illeti.

Koloh Elek