Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

Petőfi Népe albuma H JLJLt ’’udák Olivér önéletrajzából: „1955. decembe­rétől 1962 júniusáig a városföldi tanács vb- tifkára voltam. Munkánk során villamosítot­tuk a községet, felépítettük az iskolát, az orvosi rende­lőt, az üzletilázat, szolgálati lakásokat. Áthelyezésem évében kezdtünk a törpevízmű létrehozásához. Tevé­kenykedésem azzal is elismerték, hogy 1957márciusá­ban részt vehettem a Tanácsok Országos Kongresszu­sán. A Bács-Kiskun Megyei Tanács többszőr részesített »Községfejlesztésért« emlékverettel, illetve jelvénnyel. Oklevelekkel is elismerték egyéb társadalmi munká­mat 1959-ben a Veszprém megyei termelőszövetkeze­tek szervezését segítettem, szőkébb hazámban pedig Ti- szakécskén, Városföldön, Izsákon és Bugacon. A gyen­ge tsz-ek megerősítése érdekében 1961-ben a lászlófalvi Alkotmány Tsz-ben kormánybiztosként dolgoztam majd1962-ben a ladánybenei Rá­kóczi Tsz-be küldtek pártpo­litikai munkás­nak.” 9 Ketten a mükertvárosi szociális otthonból. Középen Hudák Olivér igazgató. 9> A jó szóért hálásak az emberek yy — Mit csinál mostanában? Többször próbáltam elérni telefonon, de hiába tár­csáztam. — Január elsejétől nyugdíjas va­gyok. Korkedvezménnyel jöttem el az Egyesített Szociális Intézményektől. Tapasztalta, nem ülök itthon... . — Hanem? — Dolgozom. A Vízmű Vállalat strandján vagyok vízőr, június elseje óta. Nem ijedek meg a munkától, pedig néha-néha még a szemetet is össze kell gyűjtenem. Van mikor este nyolckor megyek haza..., szeretek itt lenni. — Most hogy-hogy nincs a strandon? . — Minden másnap töltöm ott az időt. Ma pauzát tartok, itthon olvasga­tok, most böngésztem át a Petőfi Né­pét. Aztán jött maga... Délután meg­látogatok két idős embert itt, a lakóte­lepen. Feleségemnek is vannak koros rokonai Kecskemét környékén, oda ugyancsak el szoktam menni. Annál inkább, mert munka is adódik másfél hold földjükön. A múltkor még az éj­szakát is kinn töltöttem, olyannyira összegyűlt a mezőgazdasági tennivaló. Tavaly pedig a lányomék házának épít­kezésén szorgoskodtam. Szóval, pihe­nésről nemigen beszélhetek ... — Pedig kellene egy kis megnyug­vás ... — Nem is tudom ... Talán majd á nyár végén elmegyek a szanatóriumba. Szörnyű, nem tudok aludni éjszakán-' ként, csak altatóval. Egyre több gyógy­szer kell a mély alváshoz. Ez nem hasz­nál, éppen ezért akarok a hegyekben pi­henni. Tavaly sikerült csökkentenem az altatók számát... Aztán hazajöttem, megint csak sokat idegeskedtem ... 9 Az intézménynek két lova is volt. A képen látható tarka állatot a városban messziről felismerték, s tudták, hogy a szociális otthon lakóinak munkáját segí­ti, mint ahogyan ezt a korabeli felvétel is bizonyítja. — Előbb azonban beszéljünk a múlt­ról! — Már gyermekkoromban vállal­tam apróbb munkákat. Mielőtt elmen­tem volna az iskolába, a szomszéd fű­szerestől kihordtam a tejet, a kiflit kör­nyékünk lakóinak. Délután, a tanítás befejezésekor ugyancsak ez a dplog' várt rám. Kifutóként sokszor többet kerestem, mint édesapám. Egyébként szegény sorsú családból származom. Apám a fővárosi János kórház asztalo­sa volt. — Miről nem tesz említést az önélet­rajz-részletben? — Sokmindenről.... Például arról, hogy voltam kifutófiú, tetőfedő, kecs­kepásztor, bányász. A műszerész szak­mát a negyvenes évek elején tanultam meg Budapesten. Nem sokkal később már bekapcsolódtam a munkásmozga­lomba. Arról sem szóltam, hogy elvé­geztem az államigazgatási iskolát... Amikor pedig a szociális otthonhoz ke­rültem, intézményvezetői tanfolyamra jártam, majd kiegészítő szakon tanul­tam, valamint az államháztartási­könyvelői képesítést is megszereztem. A politikai képzettségre szintén hang­súlyt fektettem, marxista-leninista kö­zépiskolába, esti egyetemre iratkoztam be. Leírja ezeket? Nehogy dicsekvésnek tűnjön! — Nem hinném, hogy ezért sorolta el. Igencsak változatos a pályája. Me­lyik tevékenységét idézné fel szívesen? — A városföldi éveket... Főképp azért, mert most látható a hajdani meg­feszített munka eredménye. Szívesen emlékszem a III. kerületi pártalapszer- vezeti titkárként eltöltött időszakra is. — És a szociális otthon? Hogyan vált szívügyévé? — Az idős embereket mindig szeret­tem, értük akartam tenni valamit. Ér­zésem szerint ez sikerült, még ha mások esetleg másképp látják is ezt. Nem volt könnyű a hőskorban. Szalmazsákokon feküdtek az otthonlakók. A „szegény­ház” megnevezés pedig nem volt sze­rencsés, egyáltalán nem volt népszerű az intézmény a polgárok szemében. Hi­ába határoztuk el, hogy a lehetőségek­hez mérten korszerűsítjük a felszerelé­seket. Egyszer például matracokat akartam beszerezni, mire illetékes he­lyen megjegyezték: „minek az, úgyis összepiszkítják az öregek”. Ilyenkor teljesen kikészültem. Igen, értek csaló­dások, főképp az anyagi ellátatlanság miatt. Beadtam a fölfnondásomat. Tompára akartam menni, már meg is volt a helyem. Mégis meggyőztek, ma­radtam. Később, a konfliktusok elől, sajnos, az italhoz menekültem. — Ennyire elkeserítették a problé­mák? < — Igen ... Hét éve viszont nem iszom alkoholt. Letettem a poharat. Szerencsére a változások időszaka is beköszöntött. Bővült a szociális ott­hon, új épületszámnyal gazdagodott. A városban több helyen — a Jókai, a Horváth Döme utcában — létesült napközi otthon, a Nyíri úton pedig a Margaréta egészségügyi centrum. Ezeknek örülni kell! — Miért találta szépnek a feladata­it? — Elsősorban azért, mert embersé­ges bánásmódban, ellátásban részesít­hettük az arra rászorultakat. Azokat, akiknek nincsen senkijük s idős koruk­ra magukra maradtak. Éjjel-nappal rendelkezésükre álltam. A karácsonyi ünnepeket mindig együtt töltöttük, fe­leségem, gyerekeim is ott voltak ilyen­kor a szociális otthonban. És az emlé­kezetes kirándulások... Meg amikor Virág bácsi századik születésnapját ün­nepeltük ... Felejthetetlen élmények! Ma is, amikor kimegyek a műkertváro­si intézménybe — ahol 1962-től 1981 novemberéig voltam igazgató — szere­tettel vesznek körül az idősek, kérdez­getnek, az unokáim felől érdeklődnek. A jó szót elvárják, hálásak érte. Tőlem mindig megkapták, és ezután is meg­kapják. — Egy pillanatot sem bánt meg? — Nem, nem. Azt hiszem, Alfonzó nyilatkozta egyszer, hogy ha csak egy embernek szerzett örömet, már érde­mes volt élnie. Nos, ezzel teljesen egyet­értek, sőt, ha munkám lényegéről, ha­tásáról kérdez, ezt a gondolatot kölcsö­nözném. Az élet árnyékos oldaláról se feledkezzünk meg. Voltak kellemetlen pillanatok. Ma már ezeket más szem­üveggel látom, de tudja hogy van, ha a tüskét ki is húzzák, azért a helye fáj. — Végezetül engedje meg, hogy né­hány szóval jellemezzem életútját. Az a benyomásom, hogy igen-igen kanyargós volt a pálya — ellentmondásokkal, elis­merésekkel kísérve — míg a szociális otthon élére került. — Miért lenne kanyargós? A ko­rábbi tevékenységemet leszámítva, vé­gül is 1955-től két munkakörben dol­goztam: Városföldön a tanácsnál, majd a szociális otthonban, az Egyesí­tett Szociális Intézményeknél, ahonnan nyugdíjba mentem. Az ellentmondá­sokkal, pontosabban kudarcok gyako­ri hullámvölgyeivel egyetértek, azok valóban végigkísérték az életemet. Le- het, hogy ezért nem tudok aludni éjsza­kánként. ..? Borzák Tibor szabad idő A kullancscsípésről A tavaszi, nyári hónapokban a bőrgyógyász leggyakoribb ügyeleti feladata a kullancs eltávolítása. Az emberek általá­ban este, fürdés közben veszik észre, hogy kullancs fúródott a bőrükbe és gyorsan megpróbálják kitépni, kivágni, bele- dőrzsölni a bőrbe, egyszóval szakszerűtlenül eltávolítani. De vajon jogos-e a félelem e piciny, fájdalmatlan csípésű ízeltlá­búval szemben? A kullancsok a nyári hónapokban veszélyesek, a járvány­görbe még egy késő őszi, októberi újabb kiugrást mutat. Jellemző a gócszerű előfordulás; a dús aljnövényzetű vegyes tölgy-, illetve bükkerdők, kisebb-nagyobb akácos belekeve­redésével adják a kullancsok fő vadászterületét. Ilyen erdős "észen egy 10 x 10 méteres területen akár 200 is található. Napokig is képesek ülni a növényen és első pár lábukat antennaként lengetve várják áldozatukat. A csípés és a vér­szívás — amely a kullancs fejlettségi fokától függően akár több napig is terjedhet — panaszt nem okoz, gyakran észre sem lehet venni. Az utóbbi időben vált ismertté, hogy a kullancso! >r- okozókat közvetíthetnek állatokból, emberre. Ezek a legismertebb az agyvelőgyulladás vírusa. A fertőzés k. aj a csípést követően, a bőr alatti kötőszövet, ahol a virus a ver­és nyirokkeringésen át kerül a különböző szervekbe, így a központi idegrendszerbe is. Az Alíöldön körülbelül minden ezredik kullancs fertőzött az agyvelőgyulladás vírusával, bár a betegek többnyire következmény nélkül gyógyulnak, elő­fordulhat maradandó izombénulás, sőt végződhet a fertőzés halállal is. A hetvenes években igazolódott be több bőrgyógyászati megbetegedésben a kullancscsípéssel átoltott baktériumok szerepe. Érdekes módon, akár a helyesen eltávolított kul­lancs után is, hetek múlva a csípés helyén kékesvörös, körül­belül egy centiméter átmérőjű, alig tapintható göbcse jöhet létre. A folyamat lassan terjed, közepe gyógyul, így akár 20 —30 centiméter átmérőjű gyűrűszerű beszűrődés keletkezik. Egzotikus viselet — strandidényre A pareo, ez az érdekes és különleges strandviselet valahonnan a napsütötte paradicsomi tájakról, Tahiti, Hawaii szigetvilágából származik, ahol a szép benszülött lányok viselik hasonló mó­don. Elkészítéséhez 160x110 cm anyag szükséges, amely lehet.batiszt, selyem, muszlin, minden olyan kelme, aminek szép esése van. Minél egzotikusabb a mintája, annál mutatósabb. A szélét körbe elütő anyaggal paszpolozhatjuk. A bikini fölötti pareo viselését rajza­ink mutatják. Egyik végét háromszög alakra hajt­juk, körbefogjuk vele a csípőnket, bal oldalt — az ábra szerint — csomóra kötjük, a maradékot pedig szépen haj­A leggyakoribb kiindulási helye a lábszár, a comb és a fartájék bőre. Az esetek egy részében kismértékben viszket. Kezdetben hőemelkedéssel és nyirokcsomó-duzzanattal is járhat. Ezen elváltozás hónapok alatt tünetmentessé válhat, gyógyulhat és késői szövődményként megjelenhet súlyos szív- , idegrendszeri, ízületi gyulladás is. Ha nem sikerült maradék­talanul eltávolítani a bőrből a kullancsot, vagy a csípés helyén később bőrelváltozás lesz, fontos, hogy időben orvoshoz for­duljunk, mert a fentebb részletezett, később általános tüne­tekkel járó bőrbetegségek kezdetben gyógyíthatók. A leghatásosabb védekezési mód a megelőzés, a kullancs felismerése a bőrön, illetve annak szakszerű eltávolítása. 1978 óta rendszeres az erdészeti dolgozók védőoltása. A kirándulóknak, kempingezőknek ajánlatos fedetlen testré­szüket bekenni valamilyen rovartaszító kenőccsel, például SzuKuval. A kullancs könnyen felismerhető a bőrön. Barnásfekete, fénylő kitinpáncéluk miatt nehezen téveszthetők össze anya­jeggyel, varral. A hím 2,5, a nőstény 4 miliméter hosszú, teleszíva azonban háromszorosra duzzadnak, fejüket mélyen belefúrva a hámba feszes tapintatává válnak, a színük tejes­kávé barnává változik. A közönséges kullancs nősténye a szájszervén található nyúlványokkal, horogszerű tüskékkel kapaszkodik a bőr mélyebb rétegeihez. Ezt sohasem szabad kitépni! Ugyanis a megölt, de beleszakított, fejű kullancs is fertőző lehet, ezért alapszabály, hogy a kullancsot úgy kell eltávolítani, hogy külsérelmi nyom ne keletkezzen rajta. Erre jó, ha vastagon, máglyarakásszerűen, valamilyen indifferens zsíros kenőccsel bekenjük, vagy alkoholos, benzines vattával fojtjuk meg. Mindként módszernél ügyelni kell, hogy leg­alább 20 percig tartson a fojtás. Ezután óvatosan kíméljük a bőrből. Ennél gyorsabb módszer, amelyet a bőrgyógyászat alkalmaz, a klóretiles fagyasztás, mely után oldalirányból szikével kiemelhető az ízeltlábú. Általános tanácsként javasolható, hogy aki hosszabb időt töltött a természetben, az hazatérve vizsgálja át bőrét. Ha nem vagyunk biztosak benne, vajon tényleg kullancs van-e a bőrünkben, a beavatkozás előtt feltétlenül mutassuk meg szakembernek. Dr. Kádár László tásokba szedjük, és összefogva a cso­móba dugjuk. Másik módja a megkötésének az le­Az egres becsülete Talán nincs még egy gyümölcs, amelynek oly sok neve és oly kevés becsülete van, mint az egresnek. „Éretlen szőlőbogyónak” vélve már az 1395-ben összeirt besztercei szójegy­zékben is szerepel. Aztán, amikor termeszté­se tömegesebbé vált, köszméte, piszke, pösz­méte, piszkeszőlő, a gras névvel szerepel a különféle kertészeti írásokban. Az egrest először patikaszerként fogyasz­tották. A 20. századi tudományos elemzések megállapították, hogy a bélműködésre ser­kentően ható rostos egres gazdag B,-, még- inkább B2- vitaminban, és C-vitamin értéke sem lebecsülendő. A piszke „mártásgyümölcsként” van el­könyvelve. Pedig még tömérdek módja van felhasználásának. íme a példák (4 személy­re): Egresleves: Fél kiló zöld egrest lecsumá- zunk és 1 liter enyhén sós vízzel, kevés cit­romhéjjal 10 percig főzzük. Közben 1 dl tej­fölben simára keverünk 2 teáskanálnyi lisz­tet, 2 púpozott evőkanál cukrot, és az egres tevével a pépet apránként felhígítjuk, majd az egészet a léhez töltve addig forraljuk, amíg habját el nem főtte. Hűtve tálaljuk. Egressel töltött csirke: Fél kg egrest egy evőkanálnyi finomra vágott vöröshagymá­val fedő alatt kevés margarinon megfony- nyasztjuk. megsózzuk, kicsit megcukrozzuk, és annyi zsemlemorzsát szórunk rá, hogy a levét magába vegye. A, csirkét kívül-belül megsózzuk, hasüregét majoránnával bedör­göljük és a tölteléket a comb-mellbör alá, a hasüregbe töltjük. A szárnyast kikent tűzálló edénybe tesszük és saját levével locsolgatva pirosra sütjük. (Római tálban készítve a csir­ke köré halmozhatunk kevés cukorban, liszt­ben megforgatott nyers egrest. Ez a pecse­nyelében megpuhul és karamellizálódik.) Egreskrém: Fél kg egrest 3 evőkanál cu­korral, fél feketéscsészényi vízzel megpuhí­tunk. (Ha magosán nem szeretjük, szitán áttörjük.) Három tojássárgáját simára keve­rünk lapos evőkanálnyi liszttel és a langyos­ra hűlt egressel elegyítjük, majd hozzátesz- szük a keményre felvert tojáshabot is. Víz­gőzre állítva első bugyogásig főzzük, aztán lehűtjük. Poharakba töltve, hidegen tálaljuk. Egresszörp télre: 2 kg megtisztított egrest akkora üvegbe töltünk, hogy az csak három­negyedig legyen. Ráöntünk 1 kg kristálycuk­rot és 1 teáskanál szalicilt, vagy benzoesavas nátriumot. Két hétig lefedve hűvös helyen tartjuk, (2 naponként felrázzuk). így a cukor egyenletesen oszlik el. Két hét után vékony ruhán átszűrjük, a levét kinyomkodjuk és jól záródó üvegekbe eltesszük. Szódavízzel hí­gítva isszuk. Egresbefőtt — télire: Egy liter forró vízbe 40 dkg cukrot teszünk, amikor forr, egy-két maroknyi megtisztított egrest belerakunk. Másodpercek alatt elszíneződik a gyümölcs, amit gyorsan üvegekbe rakunk. Ha tele van, a forró szirupot ráöntjük, lezárjuk és száraz dunsztba tesszük. Ha kihűltek aZ üvegek, helyükre rakjuk. A veszély VÍZSZINTES: 1. Olasz mondás a ve­szélyről: folytatás a függőleges 43. szá­mú sor (Zárt betűk: O, Y, T) 13. Borá­ról ismert spanyol város. 14. Magas, kerek szám. 15. Tova. 16. Varázslatos erejűnek tartott tárgy. 19. Botvég! 20. Kalauz nélküli tömegközlekedési jár­művek jelzése. 21. Folytpnossági hi­ány, népiesen. 23. Ékkő. 25. Lengyel légitársaság. 26. Kutyák. 28. Nem pon­tos. 29. Egyfajta szarvas. 30. A tantál vegyjele. 31. Részértesülés. 33. A Po mellékvize. 35. Rangjelző. 36. Tenor szerep Weber: Abu Hasszán című ope­rájából. 37. Nem halad a korral. 40. A jó szerepléssel együtt jár. 41. Paál László szülőhelye. 42. Vezetőszíj. 44. A három testőr egyike. 46. Hideg, szá­raz adriai szél. 47. Após. 49. Ritka fér­finév. 50. Medvefajta. 51. Vércsoport. 52. Nagyvárosi fény. 54. Elutasító. 56. Csiszolt. 58. Mennyiség rövidítése. 59. Neves francia impresszionista festő (Edouard, 1832—1883). 61. Sebkép­ződmény. 62. Kiejtett betű. 63. Virág része. 64. Szárított. 67. Kínai hossz­mérték. 68. Magas és sovány. 71. Vil­lon egyik balladájában ír róla (Női név). FÜGGŐLEGES: 1. Ma már falun is egyre több az ilyen ház. 2. Baj, zavar. 3. Fordított kettős betű. 4. Tornaszer. 5. Való. 6. Lócsemege. 7. A régi Egyip­tom szent folyója. 8. Omszk folyója. 9. Hegy a Közel-Keleten. 10. Pilóta egy­nemű betűi. 11. Gazdasági épület. 12. ... Tesla, a transzformátor feltalálója. 17.... magánya, Brahms-dal. 18. Sze­rep Madách: Mózes című drámájában. 22. Kicsinyítő képző. 24. Telefontárs. 25. Mint a 67. számú sor. 27. Afrikai köztársaság. 28. Kórus. 29. Mesterkélt stílusú. 32. Mennyiség. 34. ... oldal (Karácsony Benő regénye). 36. A Vof- ga mellékvize. 37. Eltérő fajtájú. 38. Orosz Irén. 39. Elpuhult semmittevő. 41. Magyar heve Zsolna. 43. A mondás befejező része (Zárt betűk: M, V, Y, G.) 45. A Dráva mellékvize. 46. Csomó. 48. Elégett anyag szállongó maradványa. 50. Német erődítmény volt 1872-ben. 51. Táblajáték, névelővel. 53. Folyó Szibériában. 55. Becézett Dezső. 57. Árkus. 59. Az utána következő helyre. 60. Északi férfinév. 63. Terézia egyne­mű betűi. 65. Károlyi ... (írónő). 66. Kotró része! 69. Több hónap nevének végződése. 70. Mint a 35. számú sor. 72. Görög gépkocsik jelzése. E. B. Beküldendő: a mondás Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Steixner Katalin, Kecskemét; Pécsi Józsefié, Kelebia; Matiz Jánosné, Hercegszántó; Mucsi Józsefié, Kiskun­halas. A június 27-én közölt rejtvény helyes megfejtése: KÖLTŐK VAGYTOK TI SZA­VAK NÉLKÜL ÉS BÁTRABBAK MINT ÉN VAGYOK hét, hogy féloldalt az egyik vállon meg­csomózzuk a két végét, oldalt a csípő­nél pedig egy szép tűvel összetűzzük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents