Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-31 / 179. szám

1987. július 31. • PETŐFI NÉPE • 5

Szerkezetátalakítás világbanki hitellel

A Kaloplasztiknál megvannak a feltételek

• A többi közt

üdítőitalos rekeszeket is gyúrt a vállalat. (Archív felvétel)

m

A kalocsai Kaloplasztik Műanyag- és Gumiipari Vállalat termekéinek alapanyaga túlnyomó részben importból származik. Ezzel szemben közvetlen exportja nincs, termékei beépülnek más üzemek gyártmányaiba. „Bűnéül” is felróható adottságai mintha reprezentálnák annak okait, miért nem részesült a magyar háttéripar mindeddig kellő figyelemben, ha úgy tetszik, megfelelő erkölcsi elismerésben. A „figyelem hiányának” következményei a Kaloplasztikot különösen sújtják, tekintettel arra, hogy termeléséhez olyan nagy értékű speciális gépekre, szerszámokra van szüksége, amilyenek csak Nyugaton kaphatók. Az importra azonban nincs lehetősége, igy a vállalat kénytelen munkaeszközeit saját maga elkészíteni. Ez akkora kapacitást vesz igénybe, amekkorát az alaptevékenysége. Mindennek ellenere a Kaloplasztik jól prosperáló vállalat, erenyeit a nehezedő gazdasági körülmények közepette is megőrizte.

Stratégia a hatékonysághoz

Kivételesen tartós, jó eredményeiket alapvetően a helyesen megválasztott termelési és gazdálkodási stratégiájuknak köszönhetik. Mint Ottoványi Ferenc igazgató elmondta, megkeresték, melyek a piacnak azok a pontjai, ahol a lábukat megvethetik, azaz ahol a termékeikre hosszabb távon is szükség van. A megrendelőikkel való jó kapcsolatra nagyon vigyáznak: a partner érdekeit figyelembe véve kis szériás gyártásra is vállalkoznak. Más megközelítésben ez azt jelenti: termékszerkezetüket a mindenkori piac igényeinek megfelelően alakítják.

Stratégiájuk másik alapvető vonása is a piaci pozíciójukat erősíti: gazdálkodásuk nem termelés-, hanem költségcentrikus. Azaz nem a termelés minden áron való növelésére, hanem a minél olcsóbb termelésre törekszenek.

Ezért a termékáraik kialakításánál nem a költségarányos nyereséget tartják mérvadónak: az anyag- költségek és a gyártási különkölt- ségek csökkentese éppúgy érdekük, mint megrendelőiknek a minél alacsonyabb áron való beszerzés. Ez az árpolitika és a vállalatnál már több éve alkalmazott költségfelelősi rendszer teszi lehetővé, hogy az idei első félévi, nagymértékű alapanyagár-emeléseket — melyek éves kihatása már eléri a 20 millió forintot —, késleltetve és csak tisztán az anyagköltségek növekedésével azonos mértékben hárítsa át partnereire.

Saját érdekeik csorbítása nélkül ez csak egyféleképpen lehetséges: a kedvező termelési feltételek megteremtésével. Az irányítás, szervezés korszerű rendszeretői kezdve a megfelelő munkaeszközökig. Ez az, ami az adottságainál fogva hátrányos helyzetű kalocsai vállalatnak mindeddig sikerült.

Költségcsökkentés és eredménynövelés

Miközben sok más cég a gazdasági és közgazdasági körülmények változása következtében nehéz helyzetbe került, a Kaloplasztiknál máig sem szakadt meg az eredmény javulásának folyamatossága. Az 1987-re tervezett 391 millió forintos árbevételből az év első felében már 229,2 milliót teljesítettek, ez csaknem 59 százalékos teljesítésnek felel meg. A 74 millió forintos tervezett nyereségnek 67 százalékát érték el az év első hat hónapjában. A tavalyi 35 százalékos termelési költségüket — pedig már ez is kivételesen jó arány Nf 33,5 százalékra csökkentették ebben az esztendőben.

Mégis: a termelő üzemek jelenlegi legégetőbb problémája, a fejlesz- tésitoke-hiány a Kaloplasztikot sem kerülte el. Mert bár igaz, hogy évről évre jó nyereséggel gazdalkodnak, a befizetési kötelezettségeik teljesítése után nagyobb beruházásra nem marad pénz. Öt évvel ezelőtt hajtottak végre egy jelentősebb arányú fejlesztést, 60 millió forintos hitellel. Jól sikerült, meghozta a ráfordítást, ám azóta egyre több a nullára leírt gépük, berendezésük. Csakhogy most már nem elég pótolni az elhasznált munkaeszközt; a jelenlegi követelményeknek megfelelő termékszerkezet kialakítása elképzelhetetlen a korszerű termelési technológia, technika meghonosítása nélkül. Azt is tekintetbe véve, hogy mindehhez a Kaloplasztiknál nagyon sok pénz kell —' speciális szerszámaik ára 80 ezer forinttól 4,5 millióig terjed

— nem túlzás Óttoványi Ferencnek az a kijelentése, miszerint vállalatuk sorsdöntő lépés előtt áll.

A versenyképesség ára

Hogy erre a lépésre a Kaloplasztikot ezúttal kiválasztották, abban ugyan valóban van szerepe a szerencsének is, amint azt az igazgató mondta. A piaci érdeklődés ugyanis az olyan termékek iránt fokozódik, amelyek gyártásához a vállalatuk profiljába tartozó termékekre is szükség van. Az már ugyan nem szerencse, hanem pozitív változás, hogy az utóbbi időben

— egyes ágazatokban — a háttéripar is bekerült a figyelem zónájába. De hogy a magyar műanyag- és gumifeldolgozó ipar szerkezetátalakítási programja részesének jelölték ki a Kaloplasztikot, az már annak tudható be, hogy a vállalat alkalmas az ebből adódó feladatok megoldására.

Mint ismert, az ipar szerkezetátalakítási programját kormányzatunk a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a világbank támogatásával akarja megvalósítani. A Kaloplasztiknál megvannak a világbanki hitel elnyerésének feltételei, vagy ezek megteremtésének lehetősegei: mindazon objektív és szubjektív összetevő, amely a befektetett dollárnak nem egyszerűen csak a visszatérülését, de az akkumulálódását is garantálja.

A pályázat elbírálása igen szigorú. A világbank külső (tőkés) konzulens céggel „világíttatja át” a pályázó vállalatot; a Kaloplasztikot egy angol és egy svéd gumiipari ceghez hasonlítva vizsgálja, érdeklődése fókuszába a termelés, a gazdálkodás legapróbb részletét is bevonva. A Kaloplasztiknak ez nem csupán vizsgát, hanem felkészülést is jelent, kezdve a vezetési, szervezési, információs rendszerének átalakításától — a követelményekhez való igazításától ■<— a technológiaváltásig. Mindez sok pénzbe, energiába kerül, elviszi a világbanki kölcsönnek mintegy húsz százalékát, leterheli a vállalat vezető szakembereit — a napi feladataik mellett kell a rendkívüli munkában részt venniök —, de ez a befektetés arányban áll a céljával. A végeredmény ugyanis olyan vállalati szerkezet, irányítási rendszer, műszaki színvonal, amivel biztosan állják a versenyt a világpiacon.

Korszerűbben, mint eddig

Az összes hitel, amit a Kaloplasztik felvenni készül, 225 millió, a vállalati vagyon értéke 220 millió forint. Vállalkozásuk tehát nagy horderejű. A szerkezetátalakítás lényege, hogy ne extenzív fejlesztéssel, hanem a legkorszerűbb technikával, módszerekkel növeljék, de legfőképpen javítsák gazdasági eredményeiket. Nem több gépük lesz, hanem korszerűbbek az eddigieknél, ezáltal felszabadul valamennyi kapacitás — tehát növekszik a termelés volumene —, kevesebb lesz a »elejt, csökken a költség, javul a minőség. És főleg: képesek lesznek olyan termékek gyártására, amelyek a világpiacon kelendő gyártmányokhoz nélkülözhetetlenek.

Almási Márta

OSZTRÁK VASŰTI KIÁLLÍTÁS

Különleges vasúti kiállítás nyílt Budapesten a Kisföldalat- ti Kacsóh Pongrác úti végállomása mellett húzódó vasúti vágányon. Ausztriából hazánkba érkezett,a „Vonatok Vonata” elnevezésű szerelvény, amelynek minden kocsijában másmás kiállítást rendeztek be abból az alkalomból, hogy 150 esztendeje helyezték üzembe az Osztrák—Magyar Monarchia területén az első gőzüzemű vasutat. Emellett a kiállítást megtekintök láthatják a 100 éves magyar nosztalgiaszerelvényt is. A képen: A „Vonatok £ Vonata”.

BESZÉLGETÉSEK A KIBONTAKOZÁS PROGRAMJÁRÓL

III. Célszerű munkaerő-gazdálkodás és műszaki fejlesztés

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága július 4-én hozta nyilvánosságra a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját A dokumentum az emberek figyelmének központjába került, az üzemekben a gazdasági, társadalmi vezetőket, a munkásokat is gondolkodásra, vitára, a jövő alakítására készteti, s már a kormányprogram elkészülte előtt igyekeznek megtalálni az állásfoglalásból rájuk háruló feladatokat.

Az Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetnél Nusser Elemér elnökkel és Haág Tiborral, a pártalap- sZervezet titkárával beszélgettünk.

' Úgy vélem — kezdte az elnök —, mi elébe mentünk a kibontakozás programjának. A szövetkezet közgyűlése jóváhagyta, hogy minden ülést, demokratikus fórumot nem havonta, hanem kéthavonta rendezzünk meg, s a szűk vezetői kör is csak havonta tart ülést fél-, maximum egyórás időtartammal. A piaci helyzetből kiindulva úgy kellett árrendszerünket kialakítani, hogy az versenyképes legyen. Másik oldalról ezt a versenyképességet költségvetési intézkedésekkel kellett biztosítani. Ha nem is drasztikusan, de jelentősen csökkentettük a nem termelő, vagy nem teljesítményben dolgozó létszámot. Meghirdettük, s következetesen végrehajtottuk: aki vállalja, az legyen teljesítményes, fizikai állományban.

— Én április 21-étől vállaltam a fizikai, gépjavítói munkát — mondta a párttitkár —, korábban a gépkölcsönző részleg vezetője voltam. A 250 dolgozóból 46-ot mozgattunk meg, 14-en eltávoztak, 9-en teljesítménybérezésbe kerültek, 12-en pedig az elmenők helyett vállalták a többletfeladatot. Ilyen módon a kifizetett bér után több a megtermelt érték, azaz nőtt a termelékenység. A hatékonyságunk az átirányítás után 14 százalékkal növekedett. A feladatokat természetesen ezután is el kell látni, ezért két új számítógépet vásároltunk, ilyen módon az ügyvitel teljes egészében gépre kerül.

A műszaki fejlesztés éppen a piaci versenyképesség szempontjából rendkívül fontos — folytatta az elnök. — Először alkalmaztuk az országban azt a födémmegóvó technológiát, amely előfeszített fémszerkezettel oldható meg. Jelentős mennyiségű kisgépet is vásárolunk, a Hilti fúrótól a márványdarabolóig, az univerzális földgéptől az önrakodó bUlencsig. A termelékenység növekedésének nem csak a létszámgazdálkodás volt az egyetlen oka. Eljutottunk oda, hogy a dolgozók több szakmát is el tudnak látni s nincs kiesőidő. A kőműves éppen úgy tud burkolni, mint falat rakni, a villanyszerelő zsaluzni, és sorolhatnám tovább. A felújításnak, az épületek állagmegóvásának jövője van, de az is köztudomású, hogy ezt a munkát csak komplex módon lehet végezni. Ezt a mi embereink elfogadták, mert tudják, csakis így tudunk életképesek maradni.

—- Nálunk kialakult már egy olyan munkamorál, amely nem tűri a lógósokat — így a párttitkár. — A napokban történt, hogy egy segédmunkás panaszra jött: a brigádban nem adnak neki munkát. Elküldték onnan azzal, hogy nem hajlandók eltartani. Mit tehettünk volna? Kiadtuk a munkakönyvét. A több szakma gyakorlása egyébként több pénzt is jelent a brigádoknak. Csoport- vagy egyéni elosztás érvényesül, a brigádok kérésének megfelelően. Ebbe nem szólunk bele, hiszen ők tudják, ki mit érdemel. S még egy: vállalt kötelezettsége valamennyi irodai dolgozónak: az elnöktől a portásig, ha szükség van rá, ők is fizikai munkát végeznek. S ilyen havonta egyszer- kétszer már előfordul. Végeredményben, aki beállt a sorba, az jól keres, aki nem, azt nem tartjuk el, ez a mi munka- programunk ...

* * *

Az Alumíniumipari Szövetkezetnél a pártalapszervezet titkára Molnár László kezdte a beszélgetést:

1 — A vállalkozás a stratégiánk kulcskérdése, s vállalkozni csak megalapozottan lehet. Mire gondolok? Olyan termékekkel kell megjelennünk a tőkés, a szocialista és a hazai piacon, amely fizetőképes keresletre talál. Mi

ezzel próbálkozunk, s nem is eredménytelenül. A múlt év végén a megrendelésekből kiderült, hogy ebben az évben többet kell exportálnunk, s ezért nem egészen 6 hónap alatt egy porozóüzemet létesítettünk. Ennek az a lényege, hogy az öntött alumínium kerti bútorra porlakkot szórunk, amitől az dekoratívabb, időtállóbb, s főleg eladha- tóbb lesz. Jelenleg dolgozóink olyan ötvenéves csőhúzó berendezéseken dolgoznak, amelyeknek már múzeumban lenne a helyük. A nagyobb termelékenység s egyben a létszámcsökkentés érdekében olyan csőhúzó padokat vásároltunk meg, amelyek a jelenlegieknél ötször gyorsabban termelnek. Gyakorlatilag ötszörösére nő a csőhúzó kapacitásunk, emellett hét dolgozó munkáját takarítjuk meg.

— A vállalkozás nálunk valóban létkérdés -— vette át a szót Sándor József elnök —, hiszen az amerikai földrészen kívül Nyugat- és Észak-Európába is exportálunk. Szerencsére, nem tudunk annyi létrát készítem, mint amennyire megrendelésünk van, ilyen módon ezzel és a többi gyártmány előállításával túl tudtuk teljesíteni árbevételi és exporttervünket is. Gondolnunk kell a jövőre, s ehhez ad biztatást számunkra a kibontakozási, vagy ha úgy tetszik, a munkaprogram. A Villamosenergiaipari Kutató Intézettől megvásárolt napkollektor-gyártási szabadalom, a televíziós antenna általunk finanszírozott továbbfejlesztése, valamint a speciális alumíniumládák gyártási technológiájának meghonosítása is ezt célozza. Mindezek mellett tovább kívánunk lépni a fejlődés útján. Szeretnénk növelni a termelés intenzitását, s természetesen a hatékonyságot.

^ A fejlődéshez tartozik — szólt közbe Molnár László —, hogy az elmondottakon kívül több találmányt vásároltunk meg, amelyek még nem kerültek tömeggyártásra. Az ok nagyon egyszerű: a gyártástechnológiát, az előállításhoz szükséges szerszámokat saját műszaki gárdánk, dolgozóink készítik el. Az ehhez szükséges szellemi kapacitás rendelkezésre áll, s mi ezt a „szürkeállományt” szeretnénk még az eddiginél is jobban kihasználni a termelés érdekében ___

Gém

es Gábor

SZÖVETKEZET ÉS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSE

Biológiai növényvédelem Izsákon

Az Izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet, valamint a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskola Karának kapcsolata 1971-ben kezdődött. Ebben az időben a vízelvezető csatornák szabályozásával 3 ezer hektáron fokozatosan

megemelték a talajvizet. Ezzel elősegítették a dúsabb vegetációt. Mintegy 600 hektáron erdőt telepítettek. Ezekkel az intézkedésekkel megváltoztatták a mikroklímát, és egyúttal jó feltételeket teremtettek az élővilág fejlődéséhez. Elősegítették a madárállomány letelepedését, a kisebb gerinces állatok, a rovarvilág szaporodását.

Mindezt dr. Járfás József főiskolai tanártól tudtam meg, akivel az idén először szervezett növény- és természetvédelmi táborban beszélgettünk az Izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet majoijában. Elmondta még:

• A dűl főutakon csak így lehet közlekedni.

— A fő cél a környezetkímélő, gazdaságosabb növényvédelem kialakítása'. Ezért például a 300 hektár almáskert közelében ezer madárodút telepítettünk. A táborban a főiskolai diákok Szabó Barna, a MAE ifjúsági csoportja vezetőjének ellenőrzésével megállapították, hogy az odúk 95 százaléka lakott volt. Ez önmagában is bizonyítja, hogy érdemes volt megkezdeni a biológiai növényvédelmi kísérletet.

Az előbbi véleményhez csatlakozott Sándor Imre, a termelőszövetkezet növényvédelmi ágazatvezetője:

— A madarak besegítettek a növényvédelembe. Hozzávetőleges számítások szerint több százezer forintot takarítottunk meg, azon felül felmérhetetlen jelentősége van a környezetvédelemnek is. A tapasztalatok alapján újabb madárodúkat telepítünk. A főiskolai diákok lelkes segítőink az odúk készítésében és felszerelésében is.

• •Ebbe az odúba egy mezei veréb fészkelt be—állapította meg Szabó Barna.

• Osváth József, a főiskola oktatástechnikai vezetője videofelvételeket készített a tábor munkájáról, tapasztalatairól. Mellette Sándor Imre és dr. Járfás József. (Méhesi Éva felvételei)

Arra a kérdésre, hogy az egyhetes növény- és természetvédelmi táborban mivel foglalkoznak a fiatalok, dr. Járfás József így válaszolt:

— Egyrészt ellenőrzik, takarítják, javítják, pótolják az odúkat. Egy másik csoport a madarak gyűrűzésével foglalkozik Szenek Zoltán zoológus vezetésével. Mások pedig a rovarcsapdákat ellenőrzik, amelyekből megtudják állapítani a rajzási időpontokat, tehát növényvédelmi előrejelzést szolgáltatnak. Megjegyzem még, hogy a fiatalok teljes

den segítséget — saját érdekében is —a főiskolai fiatalok kezdeményezéséhez. Szemők József elnök elmondta, hogy az erdőtelepítést is tovább folytatják. A biológiai növényvédelem már eddig is gazdaságosabbá tette a terme*®st' Kereskedő Sándor

ellátást kapnak a szövetkezettől, de pénzt nem.

A tábort kerekasztal-beszélgetéssel zárták, itt megállapodtak abban, hogy az eddigi tapasztalatok alapján minden évben érdemes megismételni. A termelőszövetkezet továbbra is megad min-