Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-30 / 178. szám

EZ MÁR TÖRTÉNELEM! Kecskemét 1957 júliusában — Kecskeméten a honvédhelyőr­ség tiszti klubjában vezetőségvá­lasztó tanácskozásra jöttek össze a megye partizánjai. Bljöttek a kom­munista veteránok és több partizán felesége, hozzátartozója. Vichnál Pál, a Magyar Honvédelmi Szövet­ség megyei titkára tartott beszámo­lót, amelyet hasznos és érdekes vita követett. A vezetőség újjáválasztá- sa után, a tanácskozás tapasztalata­it összegezve, a partizánok, a párt veteránjai levelet intéztek a Köz­ponti Bizottsághoz. '— Készülnek a tervek az Arany János utca rendezésére. — Az igaz {— nyilatkozta Mező Mihály elnök- helyettes, hogy nagyon szegények vagyunk, különösen ha pénzről van szó, hiszen mindenki előtt világos, hogy az ellenforradalom sok szép tervet tett — legalábbis egy időre — megvalósíthatatlanná. így beru­házásaink nem lesznek olyan nagy összegűek, és természetesen lakás- építkezésekre is kevesebbet költhe- tünk. Mégis, az előzetes tervek sze­rint a Rákóczi úti bérházak felépí­tése után a város egy másik utcáját kezdjük rendezgetni. A Szegedi Tervező Iroda most kezdett hozzá egy szép, emeletes bérház elkészíté­séhez az Arany János utca 8—-10. számig terjedő szakaszára. Szapo­rítja gondjainkat, hogy az ott széke­lő vállalatodnak helyet kell keresni. — Az idei bőséges gyümölcster­més feldolgozására alaposan felké­szült a Kecskeméti Szeszipari Vál­lalat is. A vállalat 11 telepén négy megye gyümölcsterméséből főznek pálinkát. Előzetes számítások sze­rint 1500 vagon érett gyümölcs fel­dolgozására kerül sor. 1954 óta elő­ször van ismét lehetőség nagy mennyiségű, világhírű kecskeméti barackpálinka főzésére, összesen 900 vagon barackot dolgoznak fel. Ebből a mennyiségből több mint félmillió liter, külföldön is keresett tömény italt készítenek. Igen sok nyugati ország már élénken érdek­lődik a kecskeméti üzem készítmé­nyei iránt. — Több mint 5000, az iskolából most kikerült fiatal várja a kenyér- kereseti lehetőséget a megye terüle­tén. Ennek érdekében Kecskeméten bizottság alakult, amelynek felada­ta lesz felmérni a foglalkoztatási lehetőségeket. Hasonló bizottságok' alakulnak majd a megye minden, városában, melyek a helyi gazdasá­gi szervekkel együttműködve gon­doskodnak arról, hogy minden munkaalkalmat felkutassanak és biztosítsák .a kenyérkereseti lehető­séget a fiatalok számára. — A kecskeméti határban első­nek a Városföldi Dózsa Tsz kötött szerződést nagyobb mennyiségű szabadgabona értékesítésére. A szerződés révén nemcsak az ál­lam, a szövetkezet is jól járt, mert 150 mázsa gabona után a megálla­pított 210 forintos mázsánkénti áron felül 20 forintos felárat is kap. A Műkertnél is megáll a für­dővonat. A Kecskemétről vasárnap reggel Tiszaugra induló fürdővonat az utazóközönség kérésére a jövő­ben a Műkertnél is megáll. A tiszai fürdővonat vasárnap este indul vissza Tiszaugról. Az utasoknak nem kell begyalogolniuk a lakitele­ki vasútállomásra, a hídnál ülhet­nek fel a vonatra. — A Kecskeméti Kádárok Kis­ipari Termelőszövetkezetének dol­gozói teljes erővel készülnek a szü­retre. Az erre az évre tervezett és 15 litertől 2 hektóig változó űrméretű 5—6 ezer hordóból mintegy 2000 darabot már elkészítettek és elszál­lítottak a budapesti Műszaki Árut Értékesítő Vállalathoz, ahonnan továbbjuttatják azokat az ország különböző részeiből jelentkező megrendelőknek. — Nyugatnémet üzletemberek érkeztek magyar minisztériumi ve­zetők társaságában üzletkötés cél­jából a Kecskeméti Gépgyárba. A világhíres Bayer cég megbízottai voltak. A cégük által előállított zo­máncpúderrel Németi Lajos és Molnár János zománcozó brigád- vezetők próbaként négy-öt fürdő­kádat szórtak be. A vendégeknek feltűnt az ütemes munka, s az a pontosság, amellyel a két brigád a munkát végezte. Ezenkívül újszerű volt számukra az a közvetlen kap­csolat, ami a gyár vezetői és a dol­gozók között tapasztalható. — Érdekes adatokat közölt a Duna—Tisza közi Kísérleti Intézet meteorológiai észlelő állomása. A vasárnapi (július 7.) mérések sze­rint a hőmérő higanyszála 35,2 fo­kig emelkedett. Az észlelő állomás szerint az idén ennél magasabb hő­mérséklet is volt. Július 6-án 37,5 Celsius-fokot mutatott a hőmérő. Az utóbbi tíz évben csak egyszer volt ehhez hasonló kánikula. 1950. június 30-tól július 6-ig a legmaga­sabb hőmérséklet elérte a 39 fokot. W. D. A városszépítők kérése A Kaszap-kúton inneni, azaz idő­sebb -=- e szólásmondást értő — kecs­kemétiek is meg-megállnak az átépített utcákban, városrészekben. Milyen épületek voltak itt hajdanán? Merre nyíltak a kapuk? Voltak-e fák a járda szélén? Bizony nem mindig sikerül megtalál­ni a helyes választ, mert a fogyó idővel fakulnak az emlékek. A fiatalabbaknak pedig sejtelmük sincs arról, hogy hol pihenték ki a hosszú út után magukat a kisvasút sze­relvényei, nehezen hiszik el, hogy a tor­nyos épületek között valamikor óriási gyümölcspiac hullámzott a hajnali de­rengésben. A Kecskeméti Városszépítő Egyesü­let fontos feladatának tartja a város múltjának megőrzését. Ezúton is kéri, hogy akinek régi épületekről, jellegze­tes udvarokról, üzletekről, yárostájak­ról készített fénykép, rajz, festmény van a birtokában, szíveskedjék erről értesíteni az egyesületet (Széchenyi tér 22.). Azt külön is megköszönnék, ha ezeket bevinnék (olküldenék) a meg­adott címre. Ott másolatot készítené­nek róluk. Az eredetieket természete­sen visszaadják a tulajdonosaiknak. Az összegyűlt anyagból rendezett kiállítá­son-^ esetleg, kiad vány ban — termé­szetesen feltűntetik a közlő nevét. Kü­lönösen a mai Árpádváros területével kapcsolatos dokumentumokra, az em­lítetteken kívül személyes visszaemlé­kezésekre, utcaképleírásokra volna szükség. A városszépítők előre is köszönik mindazok segítségét, akik hozzájárul­nak a megyeszékhely múltjának meg­őrzéséhez. . — in — • A NYÚJTOTT ÜGYFÉLFOGADÁS TAPASZTALATAI OTP-fiók nyílik a Széchenyivárosban- Az OTP fiókjai a megye különböző településein nem egyformán tartanak nyitva. A legtöbb helyen csütörtökön fogadják a késő délutáni órákban is az ügyfeleket, de akad hely, ahol szerdán vagy éppen hétfőn. Az ok: a félfogadási időt mindenütt igyekeztek a helyi sajá­tosságokhoz igazítani. — Hogyan érvé­nyesül ez a törekvés a megyeszékhelyen, s igénylik-e a kecskemétiek a munka­időn túli szolgáltatást? — kérdeztük Dégi Lászlót, a hálózati osztály vezető­jét. — Mindhárom kecskeméti OTP — a megyei igazgatóság és a két körzeti fiókunk — csütörtökön tart tovább nyitva, este hétig. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a helybeliek megked­velték ezt a nyitvatartási rendet és él­nek is a lehetőséggel. Az Arany János utcai fiókunk szombat délelőttönként is kinyit. Elég jó a forgalma, ilyenkor leginkább csekk-, valutaváltás, egy-egy váratlan pénzkivétel IP^egyszerűbb ügyek—miatt keresnek fel bennünket. — Pénteken viszont igencsak korán bezárnak. Mi ennek az oka? — A csütörtöki nyújtott ügyfélfoga­dás alatt mindenki a helyén van az ügyintézőktől az igazgatóig, ilyenkor teljes körű szolgáltatást nyújtunk. Nem láttuk értelmét, hogy csak kérdezős­ködni jöhessenek be az emberek. A hosszú műszak miatt a pénteki na­pon tartunk rövidebb pénztári szolgá­latot. Azért választottuk ezt a napot, mert — tapasztalataink szerint — ilyenkor volt a legkisebb a forgalom, különösen tavasztól késő őszig. — Mégis, a többi szolgáltatáshoz vi­szonyítva nagyon korai a péntek déli zárás. Várható itt változás? t Igen, szeptembertől egy órával később, 13 órakor zárjuk pénteken a pénztárakat. Emellett jelentős válto­zást hoz az új széchenyivárosi körzeti fiókunk, mely péntek délutánonként is várja az ügyfeleket. — Mikor tervezik a nyitást és az új fiók különbözik-e valamiben a már mű­ködöktől? — Úgy tervezzük, augusztus elején megnyitjuk a Széchenyi sétány 5. szám alatti fiókunkat. Eltérést a többitől épp a nyitvatartási ideje jelent majd. Alkal­mazkodni kívánunk a lakótelep életrit­musához: mindennap háromnegyed hatig fogadjuk az ügyfeleket. így mun­kaidő után is intézhetik pénzügyeiket a széchenyivárosiak. Pénteken pedig fél négyig tart majd nyitva a lakótelepi fiók. Ilyenkor, úgy gondolom, lesznek, ajcik a város más részeiről is felkeresik egy-egy sürgős ügyben. \ -.gr- Hamarosan a város négy pontján térhetünk be az OTP-hez. Csökkenti-e érezhetően a várakozási időt az üzlethá­lózat bővülése? — Kecskeméti körzeti fiókjainkat eleve úgy alakítottuk ki, hogy teher­mentesítsék a rendkívül zsúfolt Sza­badság téri megyei igazgatóságot. Ezért foglalkoznak minden típusú szol­gáltatással. Most még igyekszünk ma­• Már felkerült a felirat a széchenyivá­rosi körzeti fiók homlokzatára. Augusz­tustól munkaidő után is várják az ügyfe­leket. gunk is irányítani az ügyfeleket, hogy arányosabb legyen a forgalom, később, úgy gondolom, maguk is belátják, nem kell mindenért: a megyei igazgatóságot felkeresni, előnyösebb, ha a legköze­lebbi fiókhoz fordulnak. A távolabbi elképzelések között szerepel, hogy megjelenünk más városrészekben, pél­dául a Hunyadivárosban és a Petőfivá- rosbanis. _ lovas ­BEFEJEZŐDÖTT AZ UTAK HELYREÁLLÍTÁSA Tovább épül a kiskörút, jó hír a kerékpárosoknak . S* IS *r‘‘r* i 9 Az Ady Endre utca végén levő burkolatbeszakadáshoz még nem értek oda az aszfaltozok. Reméljük, ezt az úthibát mihamarabb kijavítják. A Kecskeméti Városi Tanácsnak er­re az esztendőre útfenntartásra 10 mil­lió forint állt rendelkezésére — tudtuk meg Hegyes Ferenctöl, a műszaki osz­tály vezetőjétől. Ez a pénz jórészt már elfogyott, ugyanis a megyeszékhely út­burkolatainak helyreállítására 880 ton­na aszfaltot használtak fel az építési költségvetési üzem dolgozói. Emellett forgalomtechnikai munkákra is költöt­tek, felújították az útburkolati jeleket, kijavították a forgalomirányító fényjel­ző készülékeket. A kevés pénz ellenére megpróbálják valami módon gazdagítani a város köz­lekedési hálózatát. Ahetényegyházi út­tal párhuzamosan a vízmű-csomópont­tól az 5. kilométerig megkezdődik az új kerékpárút építése, amelyhez a Közle­kedési Minisztérium, a városi és a me­gyei tanács biztosítja a szükséges össze­get. Hozzáfognak a kiskörút északi ré­szének közműépítéséhez is. Ez a Jókai teret, a Jókai és a Csányi utcát érinti. A kisajátítási eljárás már befejeződött, csupán az épületbontások vannak hát­ra. A városközpont lakói számára bizo­nyára megnyugtató, hogy megkezdő­dött a Batthyány utca környékének rendezése mindkét oldalon. Itt támfa­lak készülnek,- ezután füvesítés, parko­sítás következik. A lakótelepeken foly­tatják az utak, járdák aszfaltozását, ami a korábbi évekről elmaradt. A Ba- gi László utca mögötti részen a garázs­szövetkezet rövidesen megkezdi a sül­lyesztett garázs építését, amelynek az az érdekessége, hogy fölötte várakozó- helyet alakítanak ki. Rendkívül megrövidítené Hetény­egyháza megközelítését, ha sikerülne összekötni a Nyíri utat és az 52-es szá­mú utat. Erre közös beruházás formá­jában megpályázzák a MÉM által nyújtott lehetőséget, s a külső körút folytatásaként megépülhetne ez a fon­tos, a tömegközlekedés szempontjából is lényeges összekötő út. G. G. RENDHAGYÓ MŰSZAKI—KÖZÖNSÉG TALÁLKOZÓ A SZÍNHÁZBAN Gratulált a bonviván és a szőlész FEKETE SAROK A képen az Aranyhomok Szálloda éttermi része látható. Ami könnyen összetéveszthető akár egy parkolóházzal is. Az autósok — magyarok és külföldiek — már-már az asztalokhoz is kocsival gurulnak. De ha ez túlzás is, az már nem, hogy nyáron a nyitott ablakokon át némi kipufogógázt is kap illatosító gyanánt az étterem vendége ebédje, vacsorája mellé. Persze, tisztában vagyunk azzal: parkoló kell a szállodához! De nem itt és nem így! 1 I (Y.t) Annyi nézővel, Shány érdeklődő összegyűlt vasárnap dél­előtt a Kecskeméti Városszépítő Egyesület kezdeményezésé­re szervezett színházi körsétára, néhány esztendeje sokszor megelégedtek volna a színigazgatók. A ladánybenei Drabant János termelőszövetkezeti részleg- vezető csak azért autózott családjával a megyeszékhelyre, mert saját szemükkel akartak meggyőződni a felújítás gyors üteméről. Varga Jánosné fodrász Lászlófalváról, egy középkorú csa-. lád Jakabszállásról utazott a lapunkban meghirdetett szín­házi szemlére. Rövid történeti visszapillantás után Farkas Gábor Ybl- díjas építész egy csoporttal a főbejárat felől, Boros Pál terve­zőmérnök az új próbahelyiségekben, Söreg Dénes, a megyei beruházási vállalat főmérnöke a forgószínpados színpadtér­ben kezdte meg a felújuló, megszépülő épület bemutatását. Jó néhány an álmukban sem gondolták, hogy ilyen bonyo­lult technológia segíti a színpadi hatáskeltést. A szakembe­rek is sajnálták például az ipartörténeti értékű régi fűtőbe­rendezést. Amit lehetett, természetesen megőriztek. A nézők, a rendezők igényeinek változását olykor lelemé­nyes megoldásokkal követhették a tervezők, a kivitelezők. Tóth Ferenc gyorstisztitó kisszövetkezeti dolgozó különösen a zsinórpadlás működéséről elmondottakat figyelte. Építész­mérnöknek készülő fia nyomon követte a Szegedi Nemzeti Színház felújítását. A kecskemétit dicsérte, mert itt az eredeti hangulat visszaállítására törekedtek (mégis gyorsabban ha­ladtak), a Tisza partján stílusidegen motívumok zavarják szerinte az összképet. A szőlészeti kutatóintézetből személyesen is ismeri Lend- vay Ferenc igazgatót Simonné Kóczián Ágota és Simon Ta­más. Tavasszal az intézetükbe is meghívták a direktort. A fi­atalasszony a most látottakról-hallottakról beszámol a Bó- deni-tó partján élő ismerőseinek is. Néhány hete Lindauban nyaralt, ahol elvitték a szintén most felújításra került városi teátrumba. Megígértették vele, hogy hazai tapasztalatairól tájékoztatja meghívóit. „Csupa jót írok”, mondta. Nagy János nyugalmazott gazdasági igazgató főként az újonnan kialakított öltözőknek örült. Többen a záporoztató felől érdeklődtek. Megtudhatták: korábban 3 köbméter vizet zúdított egy perc alatt a színpadtérre, most harmincat. Az aktív színészek közül is többen felhasználták az alkalmat korszerűsödő otthonuk megtekintésére. A népszerű bonvi- vánt, Csizmadia Lászlót megnyugtatják a bejelentések: gon­dosan ügyeltek a színházterem messze földön híres akuszti­kájának megóvására. Többen Turkus József építésvezetőtől és Csendes Béla vállalati termelésirányítótól, a Bácsépszer dolgozóitól kértek és kaptak a kivitelezéssel kapcsolatos ügyekben felvilágosítást. A szervezőiroda vezetőjétől és munkatársától a nyitás időpontjáról érdeklődtek. Gondosan összehajtogatták, eltet­ték a szétosztogatott bérleti felhívásokat.. „Ha olyan jó lesz az új évad, mint amennyire sikerültnek látszik az épületfelújítás, akkor megérte, akkor nem lesz gond a közönségtoborzással”, fejezte ki valaki sokak véle­ményét. Heltai Nándor LAPSZÉL AZ ÁTJÁRÓ JÁRHATÓ Hamarosan megoldódik a hunyadi­városiak régi problémája. A Ceglédi úti vasúti átkelőhely nemrégiben még igen lehangoló látvánnyal fogadta az arra járókat. S ha csak a látvány okozott volna gondot! De nagyobb esőzések idején a víztócsák kikerülhetetleneknek bizonyultak az amúgy is szűk hely mi­att, melyet a sok felgyülemlett szemét és föld még járhatatlanabbá tett. A MÁV — mivel ez a terület hozzá tartozik — végül „engedett” a gyalogo­sok többszöri kérésének: júliusban vég­re elszállította a, hulladékkupacokat, s kitisztította az aluljárót. Á bedőlt kor­látot pedig még ezen a héten helyre­állítják. Remélhetőleg legközelebb már panaszkodni sem kell... SZEZON A KONZERVGYÁRBAN Rekordmennyiségű meggy érkezett be kedd' reggelig a Kecskeméti Kon­zervgyárba. Ebből ezer tonnát kima­goznak, s szállítanak döntő részben tő­kés exportra, 800 tonna meggyből be­főttet gyártanak szovjet és NDK-piac- ra, valamint belső felhasználásra. A fennmaradó mennyiségből pedig aszeptikus eljárással dzsem- és ivólé­alapanyagot készítenek. A konzervgyár az idén málnából egyáltalán nem, őszi- és sárgabarack­ból elenyésző mennyiséget, ribiszkéből a szokásosnál kevesebbet kapott. Bor­sóból sem érkezett meg a tervezett mennyiség, de ez a belföldi ellátáson nem érződik majd, csupán exportra ke­rül kevesebb feldolgozott zöldborsó. Még tart az uborkaszezon, jelenleg na­ponta 150—200 tonna nyers uborkát kap a vállalat, a feldolgozott mennyi­ség nagy része szovjet, NDK és tőkés exportra kerül. Egy-két héten belül pe­dig megkezdődik a kukorica és a para­dicsom feldolgozása is. MUNKAERŐPIAC A Horváth Döme utcában működő munkaügyi szolgálat segítségét havon­ta mintegy 400—700 munkát kereső veszi igénybe személyesen, vagy telefo-- non. Július 1-jén Kecskeméten 53 mun­káltató 1228 munkahelyet hirdetett meg, ami azt mutatja, hogy nagyobb a kínálat, mint a kereslet. ÚTTÖRŐ­SZAKTÁBOROK A kecskeméti úttörő- és ifjúsági ott­hon idén nyáron 18 szaktábort hirde­tett az úttörőknek. Június közepétől augusztus végéig csaknem ötszázan vesznek részt húsz-harminc fős csopor­tokban lovagló-, tánc-, színjátszó, ze­nés torna, kerámia-, számítástechnikai, angol- és bábtáborokban. A jelentke­zők nagy száma és a ház befogadóké­pességének korlátái miatt nyaranta száz—százötven úttörőt már nem tud­nak elhelyezni. A szerencséseknek dél­előtt szakmai programról, délután szervezett, szabadidős tevékenységről gondoskodik a ház munkáját irányító tíz pedagógus. GYAKRABBAN VÁGJÁK A FÜVET Feltűnt ezen a nyáron, hogy gyak­rabban nyitják a füvet a város parkjai­ban, közterületein. Nemcsak az uszoda előtt, egyes vállalatok kerítése mellett itt a helyi kertészek jóvoltából —, vagy a főtéren gondozott a gyep, ha­nem a második-harmadik kategóriájú lakótelepi, út menti területeken is. Ta­valy mintha gazda, felelős nélkül ma­radtak volna ezek a részek, felverte őket a gaz, s ilyenkor már odakerül a szemét is. A városgazdálkodási vállalat és a tanács műszaki osztálya idén elren­delte, hogy gyakrabban kell vágni a füvet. Bízunk benne, hogy annyiszor, ahányszor arra szükség lesz. Elvégre nem mindegy; hogyan néz ki turistasze­zonban a környezet. KÉSZÜL A TÁMFAL 9 Végleges megoldásként megemelt be­tonszegéllyel és mögötte parkosított sávval zárják le a Széchenyivárosban a korábban virágládákkal elrekesztett parkolókat a sétány mellett. Szerkesztette: VÁCZI TAMÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents