Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-29 / 177. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország terQletére ma estig: keleten és délen felszakadozik a felhdzet, s túlnyomóan napos, száraz IdO várható. Legfeljebb a délutáni úrikban lehet északnyugaton újabb felhősOdés. Az eleinte még élénk, helyenként erős nyugati, északnyugati szél csak lassan mérséklődik. A legmagasabb nappali hőmérséklet ÍO és ES fok között alakul. Világ proletárjai, egyesüljetek! Sevardnadze— Shultz találkozó szeptemberben? WASHINGTON Egy esetleges szeptemberi szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó kilátásait vitatta meg hétfőn George Shultz a washingtoni szovjet nagykövettel. Az amerikai külügyminiszter és Jurij Dubinyin megbeszélésén nem született ügyen konkrét megállapodás a külügyminiszteri találkozó Időpontjáról, de amerikai külügyminisztérium! források szerint szeptember közepe kínálkozik a legmegfelelőbb Időpontnak. Eduard Sevardnadzé- nak és George Shultznak az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozót kellene közösen előkészítenie. Amerikai kormányzati körökben kedvezően értékelik AZ MSZMP BÁCS-KISKDN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLn, évf. 1*17. szám ____Ára* 1,80 Ft 1981. július 29., szerda S hultz és Dubinyin mostani tanácskozását, melynek során a szovjet diplomata .kifejtette: kormánya érdekelt a magas szintű találkozóban. MAGYAR—MALAYSIA! KAPCSOLATOK Partnerek a tárgyalóasztalnál Tegnap a magyar és a malay- slai vezetők és szakértők több helyen partnertárgyalásokon találkoztak egymással. Az eszmecseréken értékelték a kétoldalú kapcsolatok eddigi eredményeit és tárgyaltak az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről. . Kapolyi László ipari miniszter ez Ipari Minisztériumban megbeszélést folytatott dr. Lim Keng Yaik alap- és nyersanyagipari miniszterrel, valamint P aduka Rafidah Aziz kereskedelmi és ipari mánáseiterasszonnyal. Dr. Lón Kong Yaiik ellátogatott Angyalföldre, a Ganz Danu'bius- ba is, ahol Angyal Ádám vezér- <Folytatás a 2. oldalon.) O Dr. Mahathir Mohamad, Malaysia miniszterelnöke kedden vidékre látogatott. Elsőként a Komárom megyei Sárisápi Oj Elet Termelőszövetkezetet kereste fel KORSZERŰ TERMESZTÉSI MÓDSZER „Talpra állt" a paprika is A zöldségtermesztők körében nem kis tamáskodás előzte meg a hazai próbálkozásokat: az uborkához és a paradicsomhoz hasonlóan sikerülne „talpra állítani” a hajtatott paprikát is? Tegnap délelőtt azon a termesztéstechnológiai bemutatón, amit a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a SZÖ- YOSZ és a Hungaro- fruct Judák Mihály — Taksony közeli — gazdálkodónál ' rendezett, láthattuk: sikerült. Hatalmas — 700 négyzetméteres — fóliasátorban díszlettek az egy ágra nevelt, támrendszer melletti tövek. Balázs Sándor akadémikus, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Zöldség- termesztési Kutató Intézetének főigazgatója megnyitójában felhívta a figyelmet arra az őszi — három foglalkozásból álló — tanfolyamra, amit az intézet az étkezéslpaprika -termesztés legújabb eredményeinek bemutatására szervez. Rövid szakmai előadásokat is hallhattunk. Dr. Túri István egyetemi tanártól megtudtuk, nem boszorkányság így nevelni e növényeket, de nem árt az óvatosság; előbb csak néhány százzal ajánlatos próbálkozni, utóbb az egész területim. Gyúrós Jánosné kertészmérnök pedig arról beszélt, hogy a gazdaságossági mutatók és a művelésmód sajátosan kisebb kézimunka-igénye mindenképpen annak gyors elterjedését fogja szolgálni. (A technológiáról és az eredményekről a jövő héti Házunk tája rovatban részletesen beszámolunk.) Cz. P. KÖZELEBB A VEVŐKHÖZ TASSTÓL TOMPÁIG Fantázia Kisáruház a Széchenyi városban A vevők keresik az olcsó árukat. Több ABC-ben pénztárhoz közel — külön állványra teszik az alacsony csökkent, de fogyasztásra még alkalmas élelmiszereket szörpök, külföldi dzsemek és befőttek, s még számos igy vevőre. A módszer kezd terjedni a kereskedelem is, igazolva, hogy a nagy forgalom, kis haszon elvét ér Jövedelmezősége és a Széche- nyivárosban lakók ellátásának javításáért kedden Fantázia elnevezéssel kisáruházat nyitott Kecskeméten, a Honvédkórház mögött a Konzum Kereskedelmi Vállalat. A boltnyitás újabb állomása annak az üriethálózat-korszerű- sitésnek, amelynek célja; profilbővítéssel is növelni a forgalmazást. 1972-ben itt, az akkor még Agrokonzumnak nevezett üzletben élelmiszereket árusítottak. 1976-ban diszkontáruházzá ' alakították, tegnaptól pedig \ lábán a i, érték- stéstiáhf kk talál rületein kővetni. túlnyomórészt olcsóbb ruhaneműk, főként nyári öltözködési cikkek vásárlására nyújtanak alkalmat a Széchenyi város lakosságának. Az árukészlet az 555 négyzetméter alapterületű Fantáziában három és fél millió forint értékű: A fő szállító a termékforgalmazás bővítéséért a Konzummal kapcsolatba lépett Budapesti Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat, amelynek vezetői közül néhányon ugyancsak eljöttek a megnyitóra. (Folytatás a 2. oldalon.) A Sikeres nyitás! Ha a forgalom továbbra is ilyen marad, az riadóknak nem lesz Idejük unatkozni. (Straszer András felvétele) Halálos balesetek Ki őrizheti meg annak * az életét, aki gyanútlanul meghúz egy ártatlannak tetsző boros- üveget, amiben azonban nem rizling kotyog, hanem növényvédő szer? Méreg, amit titokban a nagyüzemi vegyszerfelelős a zárt raktárban barátjának fejtett palackba. Aki azt hazavitte, s letette a polcra. S minden, esztendőben előfordul ilyen sajnálatos eset. Ez is balesetnek minősül, mint ahogy az is, amikor a munkagép kardántengelye széttépi kezelőjét, aki figyelmetlenül,' az ■óvó rendszabályokra fittyet hányva nyúlt a forgórész felé. Hosszasan lehetne folytatni az ezekhez hasonló szomorú történeteket, az elmúlt évben ugyanis a földeken, a gyümölcsösökben, a gépek mellett, a műhelyekben százhuszonhatan haltak meg különféle balesetekben. De miért vagyunk százhuszonhattal kevesebben? Elkerülhetetlen ez? A vizsgálatok egyértelműen ■Azt derítették ki, ismételten, hogy az agrárbalesetek döntő többségéért a figyelmetlenség, a felületesség, a túlzott maga- biztosság, az elemi biztonság- technikai ismeretek hiánya, a trehányság a felelős. Bizony, megnyugtatóbb volna, ha ennek ellenkezője lenne az igaz: az, ha azt lehetne megállapítani, hogy nem az emberi gon- datlahság, hanem az eszközök, a technológia hibáztatható első helyen. Így könnyebb lenne az életóvó megoldásokra is rátalálni, hiszen legnehezebb az ember viselkedésén, szokásain, magatartásán változtatni. Teendő tehát akad bőven e téren. Akkor is, ha az élelmiszergazdaság üzemi baleseti statisztikája az elmúlt időszakban valamelyest javult. Mert kétségtelen, hogy kedvezőbbé vált a kép, hiszen az összes balesetek száma is — az 1985- ös 28 ezerről 24,5 ezerre — csökkent, mint ahogy mérséklődött ezen belül a súlyos csonkulásos, illetve a halálos kimenetelű. balesetek aránya is. Ez tény, ázott ban ez elégedettségre egyáltalán nem ad, adhat okot. Abban nincs a szakemberek körében vita, hogy az üzemi balesetek hátterében többnyire emberi mulasztás áll. De miért sértik meg ennyien a szabályt, miért a gyakori figyelmetlenség? Tán azért, mert túlerőltetjük magunkat a második és a harmadik gazdaságban, a háztájiban, a másodállásban, s már fáradtan érünk a munkahelyünkre? Ez is lehet az egyik ok, de ezenkívül van még számtalan. Műszeres méréseken alapuló vizsgálatok megállapították azt, hogy a mező-, az élelmiszer- és a fagazdaságban csaknem 130 ezer embert — a dolgozók 8,2 százalékát — ér munkája közben két vagy több veszélyes és ártalmas hatás. E termelési tényezők elhárítása azzal egyenlő, hogy gépesíteni kellene a nehéz fizikai munkát, illetve azzal, hogy a jövőben senki se tevékenykedjen olyan térien, ahol ártalmassá válhat a levegő. E célok elérését az agrárminisztérium a műszeres vizsgálatok kötelezővé, tételével, munkavédelmis szakemberek képzésével, az ez irányú kutatások finanszírozásával — évente erre több mint hatmillió forintot fordítanak — támogatja. A Műszaki Fejlesztési Alapból átutalt forintok olyan, munkavédelmi szempontból fontos feladatok megoldásához járultak hozzá például, mint a folyékonyműtrágya-készités veszélyes technológiai folyamatainak megszüntetése... A biztonságtechnika alkalmazásának persze már a különböző mezőgazdasági gépek, berendezések tervezésénél kell kezdődnie, s az. eszközök állatidó, gondos karbantartásával, javításával, felújításával folytatódnia. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség tapasztalata az, hogy a honi gyártású eszközök többé-kevésbé már megfelelnek a szigorú előírásoknak. Az importgépek közül viszont több — eredeti kivitelben — egyáltalán nem tesz eleget a magyar munkavédelmi követelményeknek. Ezeket a masinákat természetesen módosítani kell, ami tovább emeli az amúgy sem olcsó eszközök árát. De azt meg kell tenni, hiszen a bálesetmegelözés érdekében tett egyetlen lépés sem lehet drága. H. L. I. Félújítás a művelődési házakban Van, ahol csak a tervre futotta Most, a fokozott takarékosság, a visszavont támogatások idején még a legelszántabb mecénások is félretették a művelődési házak építési terveit. Már az komoly eredménynek számit, ha vállalják a fenntartást, az intézmények karbantartását, felújítását. A felelős gondoskodást bizonyítja: az iskolákkal együtt a nem alapellátást nyújtó művelődési házak is megszépülnek a nyári hónapokban megyeszerte. Ez az időszak a legmegfelelőbb a renoválásokhoz, hiszen ha vannak egyáltalában rendezvények, azokat jobbára szabadtéren szervezik a népművelők. Tasson az egykori Darányi- kastély műemlék épületében kapott otthonit a művelődési ház. Van az ilyen elhelyezésnek sok előnye — remek arborétum veszi körül a művelődés központját, jól fűthető az épület stb. —, ugyanakkor gyakran meg kell fordulniuk ott a kőműves brigádoknak, 'hiszen az "ódon épület falai nem állnak ellent a viharoknak. a téli fagyoknak. Félmillió forintos kerettel 'ezen a nyáron indlult meg a közművelődési intézmény teljes felújítása. Apostagon a Nagy Lajos Művelődési Ház fűtésrendszerének korszerűsítését, bővítését, a klubtermek festését végzik el a szakipari brigádok, a felújításra maradt hétszázezer forintból. Persze amennyiben minden szükséges munkát megrendelne a tanács, kétméJhió is kevés lenne. Ha egy kis község iskolát, faluházait! is épít — könyvtár, Nagy Lajos-emléfcszdba, valamint hang- versenyterem lesz majd az újjávarázsolt. átalakított műemlék zsinagógában —, takarékosan kell bánni a pénzével. Izsákon az egykori legényegy- letí- székházból kialakított művelődési ház teljes felújítását kezdték meg a szakemberek a nyár elején. A helyi szövetkezetek, valamint az állami gazdaság támogatásával a nagyközségi tanács korszerűsítteti az épület fűtését. (Az olajkályhákat gázkonvektorokra cserélik fel!) Kijavítják az oly sokszor „megstoppolt”, de így is rendszeresen beázó tetőt, és a burkolatokat is. Tompán sem sajnálja a tanács a pénzt, ha intézményeinek fenntartásáról van szó. A nyáron a határmenti községben is festenék, mázolnak a közösségiház- ban. De nem csak a tanácsi fenntartóik vigyáznak épületekre, a szövetkezetek sem feledkeznek meg a tanácsoktól átvállalt objektumokról. Csólyospáloson és Sza Ikszentmártonban elvégzik az épületeken a legfontosabb javításokat. , Sajnos, lesznek az idén is olyan intézmények, amelyek őszre a kopottas ruhában fogadják a rendezvényekre, klubfoglalkozásokra érkezőket. Solton például másra nem futotta még, csak a teljes rekonstrukció terveinek elkészíttetésére. Mint Varsányi Tamástól, a nagyközség vb-titk árától' megtudtuk: így felkészülten várják a „jobb időket”, amikor 'többletbevételhez jutva:, hozzákezdhetnek a község központjában lévő épület bővítéséhez, megfiatalításához. Dunapatajon sem kezdődhet el még a renoválás. A helyi tanács önerőből valószínűleg a következő évtizedben sem foghat hozzá a központi támogatással megépített — túlméretezett — intézmény rendbehozatalához. A Kodat]/ Zoltán alapította létesítmény fénykorában — a hatvanas-hetvenes években — több száz megyei és országos rendezvénynek adott otthont. Ma már nem sikk itt rendezni jelentősebb találkozókat, fesztiválokat, mert hámlik a vakolat, kopottas a színpad, rossz a világítás. Nem szabadna hagyni a jobb sorsra érdemes intézményt. Még pénzszűke időben is pazarlásnak számit a drága — a Magyar Népköztársaság kultúra-pártolásának jellképévé lett — épület elhanyagolása. Jó hír: a tanácsok felújításra szánt pénzeit megtoldhatja egy- egy jó ötlét, többféle haszonnal! is járó kezdeményezés. Vannak olyan helyek, ahol az intéané- nyeket kulturális szolgáltató,-illetve kereskedelmi vállalatoknak, szövetkezeteknek adják bérbe. A feltétel „csak” annyi, hogy a bérieti díj megfizetése mellett járuljanak hozzá a szükséges átalakítási, karbantartási munkákhoz is. Ilyen kapcsolat alapján adott támogatást több kisközségnek is a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, amely könyváru- dákait nyitott az eddig ellátatlan településeken a művelődési házakban. F. P. J.
