Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-28 / 176. szám

1987. július 28. • PETŐFI NEPE • 3 HiiMi HOLTÁG VIZE? Az élővilág még bírja, a fürdőzők már kevésbé I ' V.' * ~ - ^' ; - V^vV - "<Í.!-)(|‘'? •.:• ' ' ■ ■ ^^S*' ‘ • •. i - 'ÄF .• tbjüefy ■ •• >.';• -■:•(■ Bt— t Ez lett a homokos partból. s ., Jtv*" ?'.•- yöwjr «b * L 2k-.,„:- *.. -jSj^ •Koszos, de jó. ÍTÉLKEZÉSI VIZSGALATOK — BACS-KISKUNBAN IS A közélet tisztaságáért ' • Kilátás a kilátóból. (Méhesi Éva felvételei) CÉLTÁMOGATÁSOK NYOMÁBAN (1.) nem adták fel Itt a nyaralás fő szezonja, s ismét felszínre kerül egy, ilyenkor időszerű kérdés; miképpen egyeztethető össze az üdülés és a környezetvédelem? Ezúttal Tőserdőre látogatunk el, hogy némi betekintést szerezzünk a közkedvelt pi­henőhely — s egyben természetvédelmi terület ~r életébe. A köjálban bízva A strandon zajlik az élet, bár a környzet nem mentes a szépséghibák­tól. Fischer Renáta, az egyik fürdőző véleménye: — A szüleim tíz éve építet­ték a nyaralónkat a Bagolyvár utcá­ban. Egy-két évvel ezelőtt ilyenkor jó­val többen jártak ide. Nem is csoda, hogy kisebb az érdeklődés! Nézzék meg, mi lett a homokos partból! Telje­sen benőtte a fű. Tudom, apróság, de ha ezt a kevés energiát kívánó munkát sem tudták elvégezni, akkor a többin miért csodálkozzunk? A mi utcánkban két nyaraló is eladó ebben az évben. Lehet, hogy ez a környezet is szerepet játszik benne. Sörös János a parti fák árnyékában üldögél egy pléden, mellette két öt év körüli gyerek játszadozik: A szüle­imnek van itt nyaralója, így tavasztól őszig, amikor csak lehet, Kecskemétről kiugrunk ide. Hát nem valami lenyűgö­ző a strand környéke és a víz sem. Mi azonban bízunk a köjálban. Ha fürdés­re alkalmatlan lenne a holtág, biztosan lezárnák ezt a területet. Valamit azon­ban tenni kellene a víz tisztaságáért. Néha nem árt, ha magunkban is keres­sük a hibát. Nézzék meg, milyen sok tábla tiltja az állatok sétáltatását, a für­detésről nem is beszélve! De úgytűnik, mindez falra hányt borsó. Még akkor sem veszi észre magát jó néhány ebtu- lajdonos, amikor a fürdőzők már nem bírják tovább nézni, és rászólnak. No, meg egyesek hajlamosak annyira az üdülésbe feledkezni, hogy még a kuká­kat sem ismerik meg. így aztán csupa szemét a környék. Egyébként, az üdü­lőterületet nézve, szerintem itt húsz év alatt szinte semmi sem változott. Eset­leg koszosabb lett a viz... Jobb, mint a Balaton A parti zuhanyzó most működik, bár a környéke leginkább mocsárhoz hasonlítható. Néhány lépésnyire kilátó áll a fák között. Rácsos ajtaja tárva- nyitva. Felette tábla, melyen a többi között ez olvasható: „A torony csak-a felügyeletet ellátó személy jelenlétében látogatható... tiz éven aluliak csak felnőtt kíséretében használhatják ...” Széttekintünk, hol is az a felügyelő? Senkit sem találunk, ellenben három nyolc év körüli srác viharzik el mellet­tünk, s tart felfelé. Mi is felmegyünk, bár egy kissé inog a szerkezet. Fent 'szomorú látvány fogad bennünket. A tájból nem sokat látni a vesszőfona­toktól, melyek körben a teraszt szegé­lyezik. Akkora rések éktelenkednek rajtuk, hogy még egy felnőtt is könnye­dén lepottyanhatna. Mi tagadás, megkönnyebbülünk, amikor biztos talajt érzünk a talpunk alatt. Felügyelőnek pedig se híre, se hamva. Mint megtudjuk, hiába is ke­restük. Ugyanis a lakiteleki költségve­tési üzem csak a part tisztaságára vi­gyázó személyt foglalkoztat, toronyőrt nem. De vajon mit csinál egész nap a létező „tisztasági felügyelő”? A partot, a környezetet elnézve, úgy tűnik, nem sokat. A jól kiépített, fásított, termálvizű strandon ezen a napon többen keres­nek felüdülést, mint a holtág vizében. A Csapó család tagjai üdítőt kortyol­gatnak az egyik büfé kerthelyiségében: .^-Csorvásról jöttünk—mondja a férj. — öt éve jártunk itt utoljára. Szép emlékeink maradtak arról a nyaralás­ról, hát visszatértünk. Tegnap a Tiszán voltunk, ma ide, a melegvizes strandra jöttünk. Szomorúan tapasztaltuk, hogy koszos, hordalékos a holtág vize. De ettől függetlenül azért tetszik. Hol­nap oda megyünk fürödni. Jobb, mint a Balaton,.. Megkérdezzük az illetékeseket Tőserdővel kapcsolatban bármelyik kérdéstől indulunk, mindig ugyanoda jutunk. Az első és legfontosabb itt: a vízminőség. Mit mond erről a köjál? Vizsgálataik szerint a víz fürdésre alkalmas, nem tartalmaz az egészségre káros anyago­kat. Felkeressük a Bács-Kiskün Megyei Horgász Szövetséget is. Az intézőbi­zottság titkárától, Selmeci{ Ernőtől megtudjuk, hogy számukra is fontos a tőserdei holtág vízminősége. Mint a Ti­sza használói, felelősséggel tartoznak érte. A fő gondot a holtág elöregedése jelenti, s ennek következménye: 60—80 centiméteres gázos iszap borítja a me­dert. A bajt csak tetézte a kemény tél. A vastag jégpáncél alatt elfogyott az oxigén, s a gázok kifejtették gyilkos hatásukat. Nagymértékű volt a hal- pusztulás. A horgászszövetséget is hát­ráltatják áz anyagi lehetőségek, de ősz­szel pótolni fogják a halállományt. A gondokat csak a. kotrás oldhatja meg, de kinek van ehhez 40—50 millió forintja? \ Segíteni, de miből? A Kiskunsági Nemzeti Park igazga­tó helyettesétől, Iványosi Szabó And­rástól arról hallunk, hogy természetvé­delmi szempontok alapján a tőserdei holtág állapota nem aggasztó. Az más kérdés, hogy a strandolok számára nem valami gusztusos látvány a nyál­kás, zavaros víz.- — Természetesen a nemzeti park sem zárkózik el a segítéstől, — mondja — de jelenleg ennél jóval sürgetőbb problémákkal küszködünk. Körülbe­lül három évvel ezelőtt készült egy ta­nulmányterv a szikrai holtág vízviszo­nyainak megjavítására a Bács-Kiskun .Megyei Tanács építési és vízügyi osztá­lyának felkérésére. A szegedi vízügyi igazgatóság ekkor azzal a javaslattal állt elő, hogy a meder közepén kis szé­lességű kotrást végezzenek, a strand kivételével, ahol az egész érintett terü­letet kívánják megtisztítani. Ez azon­ban csak ideiglenes megoldás lett vol­na; drága pénzért. A Kiskunsági Nem­zeti Park a holtág vizét szerette volna összekapcsolni a Tiszával a felső végén is. így ugyanis egyirányú áramlás jö­hetne létre, ami frissítené a vizet, s tisz­títaná a medret. A javaslatokra válasz még nem érkezett, ami azzal magyaráz­ható, hogy hiányzik a legfontosabb: a pénz. Ha mégis sor kerülne ezekre a munkálatokra, a nemzeti park az össz­költség 10—20 százalékát tudná magá­ra vállalni. A megyei tanács környezetvédelmi bizottságának titkárától megtudjuk, hogy a három évvel ezelőtt ajánlott tervek nem feleltek meg. így még most sincs olyan tanulmány, amely alapján- hozzáláthatnának a munkálatokhoz. Ha készülne egy reális alapokon nyug­vó terv, a megyei tanács nem zárkózna el a segítségadástól. Javaslatával támo­gatná az Országos Környezetvédelmi Hivatalnak küldendő tervezetet, hiszen komolyabb anyagi támogatást csak et­től az intézménytől kaphatnak. * Tehát a közeljövőben — pénz híján —1 nem várható előrelépés a tőserdei Holt-Tisza ügyében. Pedig a meder ki­takarítását már nem lehet sokáig halo­gatni. Amihez viszont nem kell sok-sok millió: a környezet, az üdülőterület tisztán tartása. Ez sem lenne kevés. Farkas Andrea VISSZAVONT MEGYEI Úszódon Az állami támogatás döntő részét a jelenlegi gazdálkodási rendszerben pá­lyázat alapján kaphatják meg a taná­csok. Ha új létesítményre van szükség valahol, akkor a helyi testület vezetői osztanak, szoroznak, s pénzügyi, idő­beli feltételeket vállalva kérhetnek és kaphatnak úgynevezett megyei céltá­mogatást, például egészségügyi, szociá­lis intézmény felépítéséhez. A legtöbb helyen teljesítik is, amit vállaltak, de mi történik, ha mégsem? Nos, a megyei tanács tervosztálya júniusban két, erre az évre nyújtott céltámogatás visszavo­násáról intézkedett. Az öregek napközi otthonát Úszó­don újabban idősek klubjának hívják, ami mit sem változtat a lényegen: ugyanúgy eljön az es.te, amikor is haza kell menniük az ide járóknak, mint ta­valy, vagy azelőtt. Pedig de jó is lenne — emlegetik többen újra meg újra —, ha csak a hét végét töltenék magányo­san az igazi otthonukban. Mert kell ugyan annak biztonságot adó ereje, ám hetven-nyolcvan éven felül olykor na­gyon nehéz, télen pedig veszélyes még az utcán járás is. — Nemcsak a napközi otthont fel­keresők közül igénylik az öregek hét­közi otthonának létrehozását mondja Kalapos Zoltánná, az Uszódi Községi Tanács vb-títkára —, hanem több olyan, magára maradt idős ember is, aki rászorul a hétfőtől péntekig tör­ténő folyamatos gondoskodásra, aki szinte mozgásképtelen. Csak néhány adat: Ezerötszázan élünk itt, s minden tizedik lakos 70 éven felüli. Kétharma­duk egyedülálló nő. Házi szociális gon­dozásban húszán, szociális étkeztetés­ben tizenöten részesülnek. HE- Hogyan akarták kielégíteni az idősek igényét? ■ — Téesz-segitséggel, meg a közeli A társadalomellenes jelenségek­kel szembeni fellépés egyik vissza­térő eleme a korrupció elleni küz­delem. Az Igazságügyi Minisztéri­um bírósági főosztálya ezt szem előtt tartva, megvizsgálta a közélet tisztasága elleni bűncselekmények miatt indult büntető ügyekben az utóbbi években folytatott ítélkezé­si gyakorlatot a fővárosban, Bács- Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár megyében. — Társadalmi fejlődésünk je­lenlegi szakaszában g- miként dr. Jakucs Tamás, a bírósági főosztály vezetője értékelte — felerősödtek olyan nemkívánatos megnyilvánu­lások, mint az anyagiasság, az élősdiség, a korrupció. Ezek a köz­véleményben á korábbinál na­gyobb ellenérzést váltanak ki. Tár­sadalmi igény, hogy a szocialista közerkölcsöt sértő jelenségekkel szemben is határozottabban, kö­vetkezetesebben kell fellépni. En­nek — bár nem kizárólagos, de — egyik, feltétlenül szükséges esz­köze a büntetőjogi felelősségre vo­nás. A közélet tisztasága elleni bűn- cselekmények miatt jogerősen el­ítélt felnőttkornak száma 1980 óta csökkent, illetve az utóbbi években úem éri el az akkori — 243 sze­mélyt ítéltek el — számukat. Az adatok azonban arra engednek kö­vetkeztetni; hogy a felderített ügyek száma lényegesen kevesebb, mint a ténylegesen előfordulóké. Ebben nyilvánvalóan szerepet ját­Foktő, Dunaszentbenedek, Géderlak és Ordas tanácsával együttműködve terveztük erre az évre egy 25 személyt befogadó öregek hétközi otthona léte­sítését. — Mekkora költségre számítottak? — Összesen 6,5 millió forintra, de ehhez az idei évre két részletben 1 milli­ós megyei céltámogatást kaptunk, s fi­gyelembe vettük az említett községek ígért anyagi segítségét is. ' — Mikor lesz kész az új létesítmény? — Még el sem kezdődött az építése. — ??? — Nem elég a pénzünk, mert mi­után megkaptuk a megyétől az 1 millió forint első felét, s foktőiek, a duna- szentbenedekiek és a géderlakiak visz- szavonták ígéretüket. Eredetileg azt terveztük, hogy ezekből a községekből is jönnek majd ide öregek, de most már „nincs rá igény”. j — Eszerint korábban volt? — Igen, településenként két-három személyt jeleztek. Am, például a foktői tanács tömören mindössze azt írta: az építéshez nem nyújt anyagi támoga­tást. Időközben a megyétől, kapott pénzt is vissza kellett utalnunk, mivel „az előkészítési munkálatok nem a szükséges ütemben haladnak, s így a kivitelezés 1987. évi kezdése bizonyta­lanná vált.” Gombos János, Foktő tanácselnöke: — Végrehajtó bizottságunk június 9-én tárgyalt e témáról, s a felmérések szerint községünkben nem igényli senki azt, hogy az Úszódon létesítendő intéz­ménybe járjon. — Pedig Foktő segítségére is számí­tott az uszódi tanács. Szó is volt erről. — Sajnos nem rendelkezünk akkora összeggel. — Mekkorával? — Személyenként 100 ezer forinttal szik a megvesztegetett .és vesztege­tő személy érdekközössége, amely köztudottan akadályi az eredmé­nyes felderítésnek és a bűnösség bizonyításának. A korrupciós ügyekre sokszor jellemző az egyes cselekmények láncolata, és általában a többszö­rös halmazat, amelyek a büntetés- kiszabást súlyosbító tényezők. A bíróságok a vizsgált ügyekben szereplő 143 személy terhére össze­sen 389 korrupciós bűncselek­ményt állapítottak meg: hivatali vesztegetést 145, gazdasági veszte­getést 195, míg — a hivatali veszte­getéssel leginkább rokon — befo­lyással üzérkedést 49 esetben. Volt olyan elkövető, aki a büntető tör­vénykönyv öt-hat, tiltó rendelke­zésébe ütköző magatartást is meg­valósított. A büntető ítélkezéssel kapcsola­tos megállapítás, hogy a közélet tisztasága elleni bűncselekmények­nél a törvényben szabályozott büntetési tételek megfelelően szi­gorú alkalmazása a bíróságok ré­széről jelentősen elősegítené a kor­rupció elleni küzdelmet. Az orszá­gos adatokból, s a mostani vizsgá­latba bevont ügyekből is megálla­pítható, hogy az ítélkezési gyakor­lat meglehetősen vegyes képet mu­tat, de összességében inkább enyhe a felelősségre vonás. Feltétlenül in­dokolt tehát a törvény szigorának fokozottabb érvényesítése, mert kétségtelen tény, hogy különbö­ző okok miatt 5ía korrupciós bűncselekmények elszaporodtak. kellene hozzájárulnunk a költségekhez. Az előkészítő megbeszéléseken tulaj­donképpen nem is pénzbeli segítségre gondoltunk, hanem például az építési munkákban való közreműködésre. — Miért működtek volna közre, ha nincs igénylő Foktőn? ■— Pár év múlva várhatóan lesz. Ismét Kalapos Zoltánná vb-titkár, Úszód: — A foktői tanácstól kapott levél­ben nincs szó a kivitelezésben való eset­leges segítésről, csakis arról, hogy nem nyújtanak anyagi támogatást. jj— Végül is nem lesz öregek hétközi otthona Úszódon? — De igen.. Az ordasiakkal össze­fogva még ebben a negyedévben el­kezdjük az építést, illetve a meglevő épület átalakítását és egy vizesblokk létesítését. A kalocsai Szigma Tervező Munkaközösség jelenleg módosítja a terveket, hiszen az említett anyagi okok miatt 25 helyett egyelőre csupán 10 személy elhelyezését tudjuk majd megoldani, s ráadásul úgy, hogy vagy csak hők, vagy csak férfiak lehetnek a hétközi otthon lakói. Úszód és Ordas közös termelőszövetkezete a kivitelező, és várhatóan 1988 végére elkészül ez az úgynevezett első ütem, amit később kö­vet a második, hiszen az első csak fél­megoldást jelent. — Lesz hozzá elegendő pénzük?' — Átdolgozzuk a tanács VII. ötéves tervét. Talán belvízelvezetésre és másra is kevesebbet költünk, mint amennyit korábban e célokra szántunk, s a téesz is nagyobb áldozatot vállal. Emellett természetesén újból kéijük a megyei támogatást. Vitaszek Zoltán (Következik: 2. Rém: Miért késik az egészségház építése?) Bővülő gombaválaszték Növekszik a hazai gombafogyasztás és exportra is mind nagyobb tételeket szállítanak a termelő-feldolgozó üze­mekből. Még jobbak lehetnének az eredmények, ha megfelelő fajtaválasz­ték állna a gazdaságok, kistermelők rendelkezésére. Lehetőségeiket növeli, hogy a mezőgazdasági fajtaminősítő tanács két új gombafélének javasolta hivatalosan is a köztermesztési enge­dély megadását; az indítványt a MÉM elfogadta. A csiperkegomba mellett mindin­kább megkedvelik a vásárlók a laska­gombát, amelynek előállítása koráb­ban meglehetősen nehézkes volt. Fa­rönkökön termesztették és mivel ez a gombaféle kényes a hőmérsékleti hatá­sokra, legtöbbször csak megfelelő pin­cékben volt alkalom a szaporításra, és a termés fölnevelésére. A csepeli Duna Termelőszövetkezet szakemberei két új laskagombát nemesítettek ki, ezek kap­ták meg .ezúttal a lehetőséget arra, hogy szélesebb keretek között foglal­kozzanak velük. Az első hazai intenzív hibridgomba a H—7 hivatalos elneve­zést kapta. Előnye, hogy széles hőmér­sékleti határok között termeszthető, ez megkönnyíti a vele foglalkozók dolgát, és végül is gazdaságosabbá teszi előállí­tását. A másik laskagomba a G—24- es, ezt két év eredményes próbája után engedélyezték köztermesztésre. Mint megállapították, friss exportra is alkal­mas ez a hibrid,-és a konzervipar szá­mára mintegy kívánatos alapanyagnak számít. A laskafélék termelésének növelését a hivatalos engedélyokirat alapján több üzemben megkezdik. így a követ­kező években az eddiginél többször ta­lálkozhatnak majd a vásárlók a külön­leges formájú, mind kedveltebb gom­bafajtával. SZIMBÓLUM? A vendég jön és — megy! Egy hegyet elmozdíthatnának helyéről a Bócsai Szőlőskert Szak­szövetkezét vezetői azzal az erővel, amellyel néhány, közérthető táblá­ért küszködnek immár harmadik hónapja. A mezőgazdasági üzem az Abo- nyi négyeshez fogadójával idegen- forgalmi szempontból jó helyet vá­lasztott. Az 54-es út 30. kilométeré­nél sok külföldi nyaraló elhalad, főként, akik a tompái határátkelő­helyre igyekeznek, vagy onnét jön­nek. Aki szeretne étkezni és szállást bérelni, egyelőre azonban csak a szerencséjének köszönheti, ha látóme­zejébe kerül a fogadó. Azt az út szélén de inkább az árokban jövet­menet csak egy-egy Restaurant föliratú tábla jelzi. Messziről is jól látható, nemzetközi­leg ismert táblákért — amelyekre ke­resztbe tett kanalat és villát festettek — folyamodott kérelemmel még má­jusban a szövetkezet a Közúti Igazga­tósághoz. Azóta telexváltást telexvál­tás követ az üzem és a közúti hatóság között — mindeddig eredménytelenül. „Nyújtsanak be kérelmet az igazga­tóság kiskőrösi üzemmérnökségére” — szól az egyik telexutasítás. „Kérel­mére tájékoztatom, hogy az Abonyi négyeshez fogadó jelzésére és előjelzé­sére a kiskunhalasi üzemmérnökségen bélyegzővel való. fizetés ellenében átve­het négy darab KRESZ-táblát étterem­szimbólummal.” — így egy másik üze­net Szomor Sándor főmezőgazdásznak, aki már-már örült volna a jó hírnek, de ekkor jött a hideg zuhany: „Az ígért négy étterem-tábla nyil­vántartási hibából adódóan került a halasi üzemmérnökség készletjelentésé­be. Emiatt kérésüknek nem tudunk ele­get tenni. Javaslom megkeresni a Vác közelében levő csörögpusztai Forga­lomtechnikai Polgárjogi Társaságot a táblák legyártása érdekében. Elnézést a téves tájékoztatásért.” (Aláírás) Hiába kutattak g térképen Csörög­puszta után, üyen nevű településre nem akadtak. Azt a luxust pedig nem engedhették meg maguknak. ' hogy a legnagyobb dologidőben or­szágjárásra fecséreljék az idejükef és az energiájukat. Tovább kérel­meztek. Fordultak fűhöz-fához. El­mentek Soltvadkertre, Kiskőrösre, Kiskunhalasra és Kecskemétre. Kálváriaútjukról beszámoltak a tsz-szövetségnek és lapunknak is. így a helyzet jelenleg: az idegenek jönnek — és mernek, ha nem tűnik figyelmükbe ai út mentén messziről, egyértelműen eligazító tábla. A legrosszabb az egészben, hogy: mennek! Ezt milyen szimbólumtáblával és kinek kellene jelezni? K —I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents