Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-27 / 175. szám

VILÁG PKOKETA&ÍAI, EGYESÜLJETEK! XLII. évi. 175. szám Áfa: 1,80 Ft 1987. július 27. hétfő A KÖZŐS GONDOLKODÁSRA, CSELEKVÉSRE TOVÁBBRA IS SZÜKSÉG VAN Ifjúsági napok a Szelidi-tónál • A legtöbb program a szabadtéri színpadon volt, a nézőtér minden alkalommal megtelt érdeklődő fiatalokkal. Képünkön Dinnyés József látható. Ami az időjárást illeti, volt minden a szelídi ifjúsági napokon pén­tektől vasárnapig: kánikula és zivatar egyaránt. Nem kevésbé volt változatos a program sem: koncert, fórum, sport, kiállítás, előadás vál­totta egymást. A mintegy kétezer fiatal jól érezte magát a Szelidi-tó partján. Az ifjúsági napakait a házigaz­da, a KISZ Kalocsa Városi Bi­zottsága inevében Koncz Gyula titkár nyitotta meg. Pénteken este gyülekeztek az ország minden, ré­széből érkező fiatalok, akik háló­zsákot vagy sátrait hoztak maguk­kal. A Szfiinksz blues band és az Alkalmi Vétel együttes kitűnő hangulatot varázsolt a szabadtéri színpad köré. Másnap délelőtt Helyünk a tár­sadalomban címmel fórumot ren­deztek, amelyen a fiatalok kérdé­seire Szeredi Pál, a KISZ KB munkatársa, Molnár Mihály, a megyei KlSZ-ibizattság első titká­ra' és Katus Zoltán itiitkár vála­szolt. A legtöbben a Jövőnk a tét! akció sikeréről érdeklődtek. A KISZ KB az akciót igen hasz­nosnak ítélte, meg, ment több jő javaslattal éltek a fiatalok, ame­lyeket az adott területen, terme­lőegységben igyekeznek majd megvalósítani. A legaktívabbak közé tartoznak a Bács-Kiskun megyeiek — hallottuk Szeredi Páltól, akii elmondta még, hogy csak az akció zárult le, a közös gondolkodásra, tenniakarásra to­vábbra is szükség van. Ezután nyitották meg Kardos Sándor és Frieberlt Tibdr kiskunhalasi ama­tör festők közös 'kiállítását. (Folytatás a 2. oldalon.) | KÉTOLDALÚ frÁLÁLKOZÓK .MOSZKVÁBAN!??#-l \ Szovjet békeoffenzíva Hazánkba érkezett Malaysia miniszterelnöke Grősiz Károlynak, a Miniszter- tanács elnökének meghívására vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett dr. Mahathir Mohamad malaysiai kormányfő, akiit útjára elkísért félesége is. A vendégek érkezésekor a repülő­téren megjelent dr. Várkonyi Pé­ter külügyminiszter és Baranyi Gyula, hazánk Malaysiába is akk­reditált nagykövete, valamint Zai- nal Abidin biln Mokhtar, Malay­sia Budapestre is akkreditált nagykövete. \A magasrangú vendég a vasár­napot pihenéssel, budapesti vá­rosnézéssel töltötte. Hivatalos programja ma kezdődik, amikor a Kossuth Lajos téri ünnepélyes fogadtatást követően megkez­dődnek a kormányfőd tárgyalá­sok. (Dr. Mahathir Mohamad élet­rajzát; a 2. oldalon ismertetjük.) A világ közvéleménye megelé­gedéssel fogadta a közepes ható­távolságú és hadműveleti-harcá­szati rakéták megsemmisítésére vonatkozó legújabb szovjet javas­latot — állapítja meg vasárnapi nemzetközi összefoglalójában a Pravda. A szovjet lap emlékeztet arra, hogy 'Indonézia, Japán, az NSZK, Ausztrália, Franciaország, Nagy- Britannia, Svédország, Belgium és számos más ország vezető .politi­kusai kedvezően értékelték a szovjet javaslatokat. A kezdemé­nyezések szilárd támogatásra ta­láltak a szocialista közösség or­szágainál — állapítja meg a Prav­da. — A világ, népei abban re­ménykednek. hogy a javaslat új lendületet ad a‘ genfi .tárgyalások­nak. A Pravda emlékeztet arra. hogy a Szovjetunió békeoffenzíyája következetes és hosszú távra szóló politika. A Szovjetunió barátaival és szövetségeseivel, a testvéri szo­cialista országokkal közösen foly­tatja ezt a politikát, hiszen ezek­nek az országoknak létérdekük, hogy az új társadalom felépítésé­hez a nemzetközi körülmények rendezettek legyenek. A szovjet fővárosban a hét vé­gén. számos kétoldalú találkozón vitatták meg az ázsiai, biztonsági kérdéseket, a genfi tárgyalások perspektíváit. Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára fogadta John Matlockot, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, Eduard Se- vardnadze, az SZKP KB PB tag­ja, külügyminiszter a csehszlovák, a vietnami és a brit nagykövettel folytatott megbeszélést. (Cartledge nagykövet Thatcher kormányfő üzenetét is továbbította Mihail Gorbacsovnak.) Borisz Pjadisev, a szovjet kül­ügyi szóvivő helyettese a Pravda vasárnapi számában között nyi­latkozatában a visszhangok egyér­telműen ■ pozitív alaphangját emelte ki. Az Egyesült Államok­ban már az áttörés lehetőségéről beszélnek s washingtoni megíté­lés szerint a javaslat a nézetkü­lönbségek 80 százalékát feloldja, amennyiben az nem tartalmaz „valamilyen meglepetést”. A Szovjetunió álláspontja nyílt és világos, s most Washingtonon a sor. hogy megoldja a fennmaradó 20 százalékot — mutatott rá Pja­disev. Űj búzát őrölnek # A Petőfiszáilási Petőfi Tsz-ben a héten befejezték a 820 hektár búza aratását, s hozzákezdtek az 516 hektár rozs betakarításához. A búza 28 mázsát adott hektáron­ként, n rozstól 20-at várnak. A szá­rítóban — bal oldali képünkön — tisztítják is a termést, amelyet ezután átadnak a Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalatnak. A kecske­méti gazdasági malomban — jobb oldali fotónk ott készült — már új búzát őrölnek. (Tóth Sándor felvételei) NINCS ELÉG OSZTÁLYTEREM Solton és Hartán iskolaavatással kezdik a tanévet • Szeptemberre elkészül a hartal iskola. Oly sokat írnak mostanában a népességszaporulat kedvezőtlen alakulásáról, a gyermekvállalá­si kedv csökkenéséről, hogy mar­im ár meglep, ha ajrói hallok: több községünk is- tanteremhi­ánnyal küzd. Bár a nyolcvanas évek elején megyénkben is nagy lendületet vett az iskolaépítés, sok nebuló tanul ma is öreg, ned­ves falú, romos épületekben. Duna-itáji utam során láthat­tam: a községi tanácsok a nehe­zedő gazdasági helyzet ellenére is igyekeznek pótolni a lemara­dást, áldozatoktól sem visszariad­va rendezni az „iskdaügyet” ... Több éves késéssel ugyan, de végre elkészült az úji, hét tan­termes iskolaszámy Hartán. Je­lenleg az új létesítmény udva­rát, kertjét szépítik az építőik és a hiányosságok pótlása, a hi­bák. kijavítása folyik. Megérkez­tek a berendezési tárgyak is. Minden 'készen áll, hogy a- tető- tér-beépítéses, új épület közössé­gi helyiségeiben megindulhasson a!z oktatás. Nem csapi tanterme­ket építtetett ugyanis a hartai tanács; az úttörőklub, a számí­tástechnikai központ és a bib­liotéka is a tanévnyitón felava­tandó épületben kapott helyet. A napokban ’lesz a műszaki át­adása a kissoliti új iskolának is, melyet a helyi nagyközségi ta­nács költségvetési üzeme épített 12 mljljó forintért. Ügy tűnik, nem talál majd nagyobb hibát a szakértő bizottság, és az első ütemben elkészült öt tanterem­ben, valamint a tornateremben Szeptember elsejétől megkezdőd­het a tanítás. Prohászka János tanácselnöktől megtudtuk: Sol­ton nem fejeződtek be a mun­kák. A központi iskolánál is ter­veznék még fejlesztést. Kissolt- ra pedig már meg is rendelték a további 'hat osztályterem építését. A többi Duna melléki község­ben is sokat 'beszélnek mostaná­ban iskolaépítésekről. Aposta­gon a júniusban romba dőlt épü­let pótlásával előreláthatólag csak 1990-beín tudnak végezni. Jelenleg a tanács vezetői megfe­lelő terveket, technológiai meg­oldásokat keresnek újabb nyol'c tanulócsoport elhelyezésére — amit csak a következő tervidő­szakban finanszírozhatnak —, szeretnék végre megszüntetni az iskola gondjait. Szailkszentmártonban ma is szűk még az iskola. Ezért a köz­ség műemléki' jellegű központ­jában hozzákezdtek egy. négy tantermes új létesítmény építé­séhez, de anyagiak hiányában na­gyon lassú az előrejutás. Pedig rendkívül fontos lenne, hogy mi­előbb és véglegesen felszámol­ják a korszerű oktatómunkára alkalmatlan szükségtantermeket. A tanácsok pénztárcáját egyéb­ként nem csak az építkezések számláinak kiegyenlítése terhe­li. A környék községeiben több­százezer forintot fordítanak a felújításokra és a karbantartá­sokra is. Sajnálatos és elgondol­kodtató, hogy sok esetben a csak néíhány éve átadott épületekre is tetemes összegeket kell költe­ni, mert a korszerű technológiák nem mindig váltották be a hoz­zájuk fűzött reményeket. !. : • F. P. J. Számolgatom, mennyi időt és energiát pazarolnak az em­berek életükben fölösleges és ostoba papírmunkákra. Am hamar belátom, nem egyszerű föltérképezni a „nyomtatvány­fogyasztást", mint ahogyan a bürokrácia tengeri kígyóját sem mérte meg még soha senki. Társaságban nem ritkán hallható élcelődés tárgya a na­pidíj. Tizenöt forint ötven fil­lér jár félnapi külszolgálatért évtizedek óta, változatlanul. Üsse kő, hát ennyi, mit te­gyünk vele. Viszont milyen áron jut hozzá a kiküldött a tíz dekagrammos közepes árú szalámi ellenértékével azonos pénzhez? Nyomtatványt, kér először is a munkahelyén. Át­böngészi annak mind a 61 ro­vatát, és •legjobb tudása sze­rint próbál megfelelni a kér­désekre. Neve, szolgálati he­lye, kiküldetési és lakóhelye; vele együtt utaznak; indulás honnan: hó, nap, óra, perc — érkezés hova; hó, map, óra, perc. Közlekedési eszköz, meg­tett kilométer. Átvitel, áthozat. azaz egyik oldalról a másikon folytatódó továbbfaggatódzás- sal, újabb rubrikák követelnek újabb választ, mígnem elher­dál a dolgozó a munkaidejéből negyed- vagy félórát; tizenöt forint ötvenért! Az országban hány és hány ember kezét béklyózza per­cekig, negyedóráig, vagy még tovább az ilyen és hasonlóan haszontalan papírmunka? Hány tonna kiküldetési, és más, felesleges nyomtatvány gyártása, lapozgatása és foly­vást ismétlődő töltögetése kö­ti gúzsba >— ha csupán időle­gesen is — az alkotni képes munkaerőt? Sok helyütt any- nyira beleragadtak a régi sab­lonokba, hogy időkímélő egy­szerűsítésekre már nem is gondolnak. Jó volt eddig, jó lesz ezután is — hajlíthatatla- nők a 'maradi adminisztrációs módszerek védői. Aki netán szóban kérné napidiját vagy szakszervezeti segélyét, alig­hanem bolondnak tartanák. Hogy képzeli? Csak úgy, pa­pír nélkül? Kereskedelmi vállalat rak­tára (de lehetne bármelyik termelőüzem is): a portás két­felé hajtott naplót tol elém. írjam bele, hogy hívnák, hon- nét jövök, kivel és milyen ügyben akarok beszélni. Érke­zés: óra, perc. Távozás: óra, perc. Megadom a naplónak, ami a naplóé, bár jól látom, belépőként íírhattam volna akár Ronald Reagant is, oda sem figyel a portai dolgozó a szertartásosan ismétlődő kör- mölgetésékre. Van papírja? Adja írásban, ha házából hulladékot akar el­szállíttatni az állampolgár va­lamelyik szolgáltató vállalat­tal; töltsön ki nyomtatványt és fizessen különdijat a fel­adó a p'ostán, amennyiben azt szeretné, hogy levelét valóban annak a kezébe adják, akinek szánta; hasonlóképp, út menti jelzőtábláért folyamodni, ke­resetet igazolni, takarékpénz­tárnak ügyfele lenni, utazás­hoz szolgáltatást igénybe ven­ni, vagy bármilyen hivatalos ügyet elintézni, több-kevesebb papír — irat vagy nyomtat­vány — bemutatását feltéte­lezi. A lakásiáénylöt még az ág. de leginkább a mindenható papír is húzza — ez tűnik ki az ügyfelek idejét rabló, túl­adminisztrált nyilvántartás­ról. Számitotta-e már valaki, mennyi idő megy veszendőbe azzal, hogy a kérelmezőknek lakcím-, munkahely-, jövede­lem-, egészségügyi és bármi­lyen — személyes helyzetüket érintő — változást ismételten kitöltött, új adatlappal lehet a helyi tanács tudomására hoz­ni? A több mint száz kérdés újraválaszolása, aláírásért meg bélyegzőlenyomatért loholni újra a vállalathoz — nem az emberséges ügyintézés ismérveit juttatja eszjlnkbe! Miért nem végzik el a javí­tást, a módosítást az adatla­pon azok, akiket a tanácsok­nál ezért (is) alkalmaznák, és miért körmöltetnek és mász- káltatnak másokat féktelenül, időfecsérlő módon? Ideje az ilyen és más ál­lampolgári terheken könnyí­teni, a papírmunkái éket kiol­dani, miként a fölösleges és \ már elavult, pusztán papir­és nyomdaköltséget emésztő jogszabályok hiánya sem len­ne érzékeny veszteség a tár­sadalom‘.számára. Egyszerűb­ben, gyorsabban, nagyobb bi- . zalommál és hatékonyabban intézni az emberek ügyeit: ki­út a bürokrácia útvesztőiből. Az így nyert idő értékes tar­talékként hasznosulhatna az országra váró nagyobb fel­adatok megoldásában. K. A. MIT TEHET A TANACS ? Hitelakció kedvező feltételekkel Üresen álló házak sorsa Hazánkban a nagy építkezések ellenére, évek óta a gondok kö­zött szerepel a lakáshiány. Sokak életét megnehezítő probléma ez, akár ~a fiatalokra, akár a nagy­családosokra gondolunk. A kor­mány számos intézkedést hozott, hogy ezen a téren élőre léphes­sünk, a tervekben • kiemelt he­lyet foglal el a lakáshoz jutás könnyítése. Nem véletlen hát, hogy Bács-Kiskun megyében is keresik az otthonteremtés leg­kézenfekvőbb megoldásait. A szűkös anyagi lehetőségek köze­pette nem engedhetjük meg ma­gunknak, hogy míg egyes csalá­dok a méregdrága albérletek kö­zött ingáznak, vagy a szülőkkel való kényszerű együttélést vá­lasztják, addig házak tucatjai áll­nak gazdátlanul, üresen. A tanácsok ezt az áldatlan helyzetet kívánják orvosolni la­kásértékesítési akciójukkal. A kezdeményezést az OTP is támo­gatja. A vételár 90 százalékáig ■(maximum 100 ezer forintig) ked­vezményes, évi négy százalékos kölcsönt nyújt 25 éves lejárattal. A megyei tanács indokolt, eset­ben az arra rászorulóknak pénz­beli segítséget is ad. _A kisebb településekre jellem­ző, hogy amikor az idős szülök meghalnak, házukat a máshol élő gyermekeik öröklik. Ok azonban már nem kívánnak visszatérni falujukba, és szeretnének túlad­ni a régi otthonon. így van ez Jánoshalmán is, ahol megközelí­tőleg negyven épület áll elhagya­tottan. Ezek általában kétszáz­éves, vertfalú lakások, melye­ket már nem érdemes felújítani. Mivel azonban szabad telkek csak a község szélén találhatók, . az építkezni' szándékozó f iatalok szí­vesen vásárolják meg a központ­ban levő régi épületeket, mert így megfelelő házhelyhez jutnak. Egyébként ezek az adásvételek általában magánúton történnek, és csak az Igazán kispénzűek választják a tanácsi közreműkö­dés előnyeit. Borotán, ahol húsz fellett van az üres házak száma, a lakosok akkor ajánlják fel a .tanácsnak megvételre az épüle­teit, ha már vevő is akadt rá. Az értékesítési akció itt népszerű: az emberek élnek az előnyös hi­tellehetőségekkel . (Folytatás a 2. oldalon.) »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents