Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-25 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évt. 174. szám Ára: 2,20 Ft 1987. július 25. szombat BRIT ELEMZÉS A SZOVJET JAVASLATRÓL Az akadályfutás célegyenesében Mihail Gorbacsov legújabb ajánlata a genfi akadályfutás cél­egyenesébe juttatta a kettős mil- la-rakétamegáLlapodásról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokat — állapították írneg pénteken csaknem egyöntetűen brit dip­lomáciai elemzők. Hangsúlyoz­zák azonban, hogy még erősen kérdéses, vajon sikerül-e átug­rani a nyugatnémet felségjelek­kel „átlobogózott” Pershing—1A rakétákkal emelt akadályt. Sir James HJberle nyugalma­zott admirális, a Királyi Külügyi Intézet igazgatója, a BBC tele­víziónak adott pénteki nyilatko­zatában rámutatott: „A Per­shing—1A rakéták problémája azért vetődött fel, mert mi ösz- szekapcsoltuk a közepes hatótá­volságú rakéták eltávolításának kérdését a rövidebb hatótávol­ságú rakéták felszámolásának követelésével. Bonn úgy érezte, hogy „meztelenül” marad, ha le­mond Pershing rakétáiról. A Szovjetunió szempontjából vi­szont a Pershing—1A rakéták mind katonai, mind politikai szempontból problematikusak. Sir James Eberle szerint komp­romisszumos megoldásként el­képzelhető, hogy az Egyesült Ál­lamok vonja ki Európából a Per­shing—1A rakéták általa ellen­őrzött nukleáris tölteteit és kö­telezze magát, hogy ezeket a ra­kétákat nem pótolja korszerűb­bel. Gorbacsov kezdeményezése biztosította, hogy a genfi tár­gyalók befordultak a „célegye­nesbe” — írja a Financial Times. A brit üzleti körök szócsöve hoz­záfűzi : Moszkva nyilvánvalóan viszontengedményt vár Washing­tontól, elsősorban a Pershing— 1A rakéták kérdésében. A The Guardian diplomáciai főmunkatársa megállapítja: ..A közepes és rövidebb hatótávolsá­gú rakéták világméretű 'felszá­molásához hozzájárulva, Gor­bacsov megnyitotta az utat az atomkorszak első olyan megál­lapodása előtt, amely a nukleá­ris arzenálok tényleges csökken­tését írja elő.” Múzeumok — nyáron Műsorok kertben, udvaron — Aratódíszek augusztus 20-ára t <> **<»* ' * * . *. ■ \h * '*% * % Nyári pillanatkép a kalocsai városi kiállitóteremből. (Straszer And­rás felvétele) Bács-Kiskun megye múzeu­maiban, közgyűjteményeiben májusban fordultak meg a * leg­többen. A nyári hónapokban sem csökken azonban az érdeklődés a kiállítások iránt. Ilyenkor szá­mos külföldi is ellátogat az in­tézményekbe. A kecskeméti Szó­ra kátén uszban pedig egymást váltják a gyerekcsoportok, fő­képp a napközis táborok lakói töltik ott az időt a különböző kézműves foglalkozásokon. Ugyancsak az általános iskolá­sok számára szervezték meg a Tájak, korok,, múzeumok elneve­zésű akció vetélkedőjét A vaká­ció napjait hasznosan múlatják' a diákok, ugyanis sorra járják a nevezetes helyszíneket külön­böző feladatokat oldanak meg. Nyárion valamivel kevesebb közművelődési programot kínál­nak megyénk múzeumai. Már hagyomány, hagy a kiskunhala­si Thorma János Múzeum kert­jében szórakoztató műsorokon fellépő művészeiknek tapsolhat a közönség. A nyárom járt már ott Hűvösvölgyi Ildikó, Tahi Tóth László, Madarász Katalin, Caál Gabriella, Fényes György, valamint a Bock Színház néhány tagja. Július 30-án, csütörtökön Kovács Zsuzsa, Oszvald Mari­ka, Benkóczi Zoltán, Hídvégi Miklós és Böröndi Tamás lép do­bogóra. Augusztusban Pécsi Il­dikó színművészt és négy humo­ristát várnak Kiskunhalasra. Ugyancsak a szabad ég alatt ren­dezik meg Kecskeméten a nép­szerű népzenei műsorokat. A Népi Iparművészeti Múzeum hangulatos udvarán már máskor is tapsolhattak a fiatalok a ki­váló népzenei együtteseknek, sőt, tánctudásukat is próbára tehet­ték a táncházaikban. Az idén so­rozatot állítottak össze a múze­um munkatársai és a megyei művelődési központ népműve­lői. A Téka, a Vujicsics együttes nagy sikerű koncertje után a nyár hátralévő részében Kecs­keméten szerepéi majd a Mu­zsikás és a Szirtosz együttes. A nyári kiállítások közül az élre kívánkozik a kecskeméti Táncsics Mihály SZMT Műve^ lődési Központban augusztus 20-án nyíló, aratódíszeket bemu­tató tárlat. A kalászos szalmából fonott díszek különféle formá­ban, alakzatban készültek. A ki­állításon remélhetőleg gazdag kollekció lesz csodálható. Ennek érdekében a Népművészeti Egye­sület Bács-Risfkun Megyei Szer­vezete, a Szóra ka ténusz Játék­múzeum, valamint a Táncsics Mihály művelődési központ pá­lyázatot hirdetett, A határidő még nem járt le: augusztus 10- édg bárki elküldheti az általa készített vagy „felfedezett” ara- tódíszt. A kecskeméti képtárban au­gusztus végén nyílik új bemuta­tó. Gross-Bettlheim Jolán (1900 —1972) grafikáit ismerhetik meg az érdeklődők. A Magyar Naiv Művészek Múzeumában augusz­tus 1-jétől október 7-éig Szabó Gyuláné festő, Mende János és Ijantos József szoborfaragó mun­káit nézheti meg a közönség. B. T. TELNEK A MAGTÁRAK Fennakadás fogadják a gabonát M A GMV mélykút) álvevőhelyén csúcsidőben két-három percenként érkezik egy-egy szállítmány. A megyében már több mint három hete aratnak. A Homok­hátságon, a Duna-melléken és a Bácskában is jó ütemben halad a legnagyobb nyári munkának számító, gabona betakarítása. Erről tájékozódott bácskai szö­vetkezeti gazdaságokban Sza- kolczai Pál, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Meggyő­ződött arról: mindenütt jól szer­vezetten, teljes erővel folyik az aratás. A szövetkezetek vezetői, szakemberei beszéltek arról, hogy az aszály miatt jelentősen csök­kent a termés mennyisége. A szemek nem fejlődtek ki megfe­lelően, a gyors érés miatt a ka­lászok felső harmadában a sze­mek toppedtek, alul pedig meg­szorultak. Kalmár Sándor, a Bácskai és Duna melléki TESZÖV főmunka­társa arról számolt be, hogy tér­ségük szövetkezeteiben ■ idén gyakorlat lett: előbb „összevár­ják” az azonos fajtájú szemet, ezt követően próbamintát visznek az átvevőhöz és a vizsgálat ered­ményének ismeretében — így tudják mennyit ér a búzájuk — később szállítanak. Valastyán Mihály, a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat kereskedelmi igazga­tóhelyettese elmondta, hogy 55 átvevőhelyen, 81 vonalon állandó a gabona átvétele. Eddig 100 ezer tonna került a magtárakba. Ez a várható mennyiségnek mint­egy harmada. A beszállítási ütem lassú, ettől függetlenül a reggeli órákban néhol várakozni kell, ugyanis ekkor hozzák be az elő­ző nap betakarított termését. Az idei gabonaátvétel neural­gikus pontjának Kecskemétet várták, de a város üzemeivel mintegy 19 ezer tonnáira tárolá­si szerződést kötött a malomipar, így ezek a gazdaságok majd ké­sőbb szállítanak. ez. p. • — A veszteség minimális. Hiá­ba a kombájnasok kiváló mun. kaja — mutatja Kiss István, a Tataházi Petőfi Tsz elnöke — ez aligha pótolhatja az aszály okoz­ta veszteséget. A szövetség feladatai tízezer-háromszáz lakó a kibontakozási programban óhaja teljesül A MTESZ országos elnökségének ülése Orvosi szakrendelő épül Kecelen Nincsen könnyű anyagi helyzetben a keceli tanács. Ami­kor Logaida József vb-titkár arról beszél, szinte mindennap számolják a pénzüket, arra is céloz, hogy jól be keli osztaniuk minden forintot. Az OTP-nek törlesztik a tavaly útépítésre felvett nyolcmilliós adósságot, ugyanakkor fedezik a legszük­ségesebb működési kiadásokat is. Miből? Nem könnyű fel­adat, hiszen a bevételi források — mint például a piaci hely­pénz — vékonyan csordogálnak; a gazdálkodó szervezetektől várható ez évi adó is kevesebb lesz tíz százalékkal, termelési és értékesítési gondok miatt. A MTESZ országos elnöksége péntekien Fock Jenő elnökleté­vel ülést tartott. A testület tájé­koztatót hallgatott meg az MSZMP KB 1987. július 2-ai ülé­séről, továbbá megvitatta a KB állásfoglalását a gazdasági-tár­sadalmi kibontakozás program­járól, és meghatározta a szövet­ség ezzel kapcsolatos feladatait. Tóth János, a MTESZ főtitkára a Központi Bizottság üléséről szóló tájékoztatójában hangsú­lyozta: az állásfoglalás a kibon­takozás fő útjaként a meglévő erőforrások jobb kiaknázását, a társadalomnak az új körülmé­nyekhez való alkalmazkodását és az ösztönzés új módszereit jelölte meg. A KB állásfoglalása azt tükrözi — mutatott rá —, hogy a követelményeknek a reform- folyamat gyorsításával kell meg­felelni. Ennek alapvető elemei: a gazdasági szerkezetváltás; a műszaki fejlődés meggyorsítá­sa, valamint a szakemberek al­kotó munkája feltételeinek ja­vítása. A vitában felszólalt Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnök­helyettese is. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat nagyra értékeli a szövetség tevékenységét, s a gaz­dasági-társadalmi kibontakozás programjának végrehajtásában számít a műszaki értelmiség vé­leményére, javaslataira. Elmon­dotta, hogy a várhatóan ősszel az Országgyűlés elé kerülő cse­lekvési programról a kormány előzetesen kikéri a MTESZ vé­leményét. A miniszterelnök-helyettes ki­emelte: a három-négy eszten­deig tartó stabilizációs szakasz­ban, valamint a gazdaság szer­kezeti átalakításában kulcssze­repet kap a műszaki fejlesztés. Ebben a szakaszban rendkívül fontos az, hogy erősödjön a bi­zalom a társadalom és a vezetés között. Ehhez az szükséges, hogy már a program végrehajtásának első éveiben kedvező gazdasági és társadalmi folyamatok bon­takozzanak ki. Rámutatott arra, hogy a célok elérésében feltétlenül szükség van a gazdasági és társadalmi reform összekapcsolására. Be- (Folytatás a 2. oldalon.) Ilyen helyzetben óriási szere­pe van a saját erőnek, a lakosság önként vállalt részvételének a közkiadásokban. Jó lehetőséget nyújtott erre a településfejlesz­tési hozzájárulás idei megszava­zása. A nagyközség mind a tíz­ezer-háromszáz lakóját érintő égető probléma — a ma még hiányos egészszégügyi ellátás — megoldásáért fizetnek az épü- lettulajdonosok évi 700—700 fo­rmt tehót. Így a település^ éven­A gyereknevelés ma egy ha­zai család legfontosabb : luxu­sa: a szónak lobban az értel­mében, hogy amit már egy család ' csak ínehézségek árán engedhet meg magának, azt számukra luxusnak kell te­kintenünk. Egyszerű mate­matikai (művelettel is megál­lapítható,/hogy ahol gyermek születik, abban a családban az egy főre (jutó jövedelem elég jelentősen csökkenni fog. Mi­nimum .tíz százalékkal az első gyereknél, ami — faramuci fogalmazással — azt jelenti, hogy a fiatal Iházaspárt az új jövevény legalább tíz száza­lékkal 'megrövidíti. Már a sta­tisztika szerint. A nem létező átlaggyerek átlagcsalád jár ól van ugyanis szó. Ez az átlag­poronty, az átlagszülő számá­ra havi átlagban 3—4000 fo­rintba kerül, s a családi pót­lék — természetesen csak át­lagban — vt gyermeknevelés költségeinek legfeljebb 20— 30 százalékát fedezi. Gyermekpszichológusok sze­rint, is ezt ’ma \már családszo­ciológusok is megerősítik, a gyerekek életszínvonala álta­lában magasabb, mint a szü­leiké. iHa éppen a gyereknek is /meg a papának is icipőt i,kel­lene 'Venni, egészen bizonyos, hogy előbb la •gyerek kapja meg. A gyerek fogyasztása egyébként is intezívebb, .mint a felnőtteké. A nadrág kisza­kad, az iskolai köpenyt ■<kinö­vik, ia cipőt szétrúgják, már szégyen vele abban a „szere­lésben” végigmenni az utcán, „a nővéred lányának is van", vagy .„már .mindenkinek van az osztályban”. Hogy a „gyereknek minde­ne meglegyen”, ja felnőtt sok mindenről lemond, és sók pluszt felvállal. A folyamat eay határon túl önsorsrontó. Mert iá fogyasztási \ verseny­ben ,való helytállás • küzdelme éppen az emberi energiákat őrli fel, a családot forgácsol­hatja szét, |amivel esetleg az egész magy erőlködés célja vész éppen él. Ezen a ponton megállva azonban / érdemes a család- szociológusok ivéleményére is odafigyelni. Mert igaz ugyan, hogy a gyermeknevelésben fontos tényező a jövedelem, a fogyasztás, ám Ivánnak ritkáb­ban mért vagy éppen )mélhe­tetlen elemei is. Ilyen példá­ul a családot segítő szolgál­tatások iköre. Ezek száma és színvonala egyre kevésbé tük­rözi azt a hajdani nézetünket, hogy a kétkeresős családban a háztartás üzemeltetéséhez az állami szolgáltatásoknak kell a terheket fokozatosan átvállalniuk. A gyorsfagyasz­tott vagy félkész ételek vá­lasztéka 'messze elmarad a kí­vánalmaktól, a mind több ház­tartási gép üzemeltetésének zavartalanságát alacsony szín­vonalon , itámogatják a szervi­zek, az ágynemű- és íruhatisz­títás ugyan már sok kis tele­pülésre is 'eljut, óm ia minősé­ge és gyorsasága aligha tart lépést az igényekkel. És mind­ezek mellett ne feledkezzünk meg a szolgáltatások ‘ lírairól sem. Tavaly átlagban csak­nem ugyanannyit költöttünk a szolgáltatásokra, mint élel­miszerre: fejenként 17 ‘ ezer 620 forintot. (És ebben nincs benne a fűtés vagy a háztar­tási energia költsége!) Vagyis a ma meglévő szolgáltatások sem minőségben, sem árban nem kedveznek a családok­nak, gyakran éppen azok szá­mára elérhetetlenek, akik a leginkább igényelnék: a több- gyermekesek. A drága gyermek azonban nem -egyformán drága az apá­nak és az lányának.- Pontosab­ban mindketten másképpen adják meg az árát. |A többlet- kiadások fedezésére a több­letmunkát elsősorban a fér­fiak vállalják. A.nők a gyer­mek utáni „luxusadót" egye­bek között a •második műszak terheinek növekedésével fi­zetik meg. De „adóznak” például úgy is, .hogy la beteg gyerekkel rendszerint ők maradnak táppénzen, kéredzkednek el napközben, s vállalják a fő­nök, a kollégák rosszallását, hátrányokat a -karrierben, a munkahelyi salulbecsülést. A gyermekeink drágaságát akkor láthatjuk igazán, , ami­kor a velük váló törődés hiá­nyosságait vesszük számba. Naponta és átlagban huszon­három iperce jut a szülőnek gyermekeite. A legmagasabb árat valahol e pont körül ró­juk le értük. így születik a legrosszabb üzlet: a drágán szerzett élményszegény gyerek­kor. Ami majd igazán u jö­vőnek fog nagyon sokba ke­rülni. ft. S. te önerőből 1 millió 600 ezer fo­rintot pótol annak az újabb or­vosi rendelőnek építési és be­rendezési költségéhez, amelyet már annyira vár minden keceli lakó, fiaital és idős egyaránt. Az állampolgárok nem vélet­lenül határozták el magukat er­re a lépésre. Kecelen az egész­ségügyi ellátás messze elmarad a kívánatostól. Jelenleg egy szűk kis rendelő két fogorvos munka­helye. Egy gyermekorvosuk van, jövőre lesz másik is; azonban szemészeti, nőgyógyászati, onko­lógiai, laboratóriumi és egyéb vizsgálatokra a betegeknek be kell utazniuk Kiskőrösre. Oly­kor hiába fáradnak, annyian vá­rakoznak például a szemészeti szakrendelésen, hogy sorra sem kerülnek. Előfordul, hogy beteg lesz vagy szabadságra megy va­lamelyik orvos, természetesen ez is kihat — a hiábavaló autó­buszozásról nem is beszélve — az egészségügyi ellátásra. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kis­kőrösi „lépcsőfokot” gyógyulá­suk érdekében kihagyhatnák a toecelíek, nem szorul magyará­zatra: miért akarnak ők is hely­ben Jó szakorvosi ellátást. Logaida József örömmel mond­ja, hogy egy-két hét — és kezdő­dik a munka. Nekifognak az új rendelő alapozásának az egyko­ri, százesztendős tűzött ós ze falu­helyén. Az idén előreláthatóan 900 ezer forint értékű munkát vé­geznek abból a célból, hogy Hutá­ban be is fejezhessék az oly na­gyon várt szakrendelő építését. K—1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents