Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-20 / 169. szám
1987. július 20. • PETŐFI NÉPE • 5 KERÜLNI A HIVATALNOKI MAGATARTÁST! Legyen szolgáltatóiroda az ipari osztály Köztudomású, hogy a gazdasági- társadalmi kibontakozás, programjában milyen fontos szerep vár az iparra. A leglényegesebb feladat, hogy megújuljon a termékszerkezet, gyorsuljon az innováció. Ebben a helyzetben bonyolultabbá vált az ipari szakigazgatási munka is, amelyet Bács-Kiskun megyében külön megnehezít, hogy egyes elmaradottabb területek foglalkoztatási gondjainak megoldásában nagy várakozással tekintünk az ágazat felé. Az alábbi beszélgetésben azt boncolgatjuk, hogy miben látja a tanácsi iparirányítás fő feladatait és lehetőségeit Dömötör Tibor (43 éves gépészmérnök), aki hat hónapja vezeti a megyei tanács ipari osztályát. — Általános alapelvűnk, hogy ne rossz értelemben vett hivatalnokok legyünk. Akinek dolga akad nálunk, olyan érzéssel távozzon, hogy őt itt kiszolgálták, segítettek neki, nem pedig kioktatásban részesítették. I — Az osztály szerteágazó feladatai közül melyiket tenné az első helyre? — Az árellenőrzéssel kapcsolatos szakigazgatási feladatokat. Ár- csoportunk tagjai rendszeres továbbképző tanfolyamokat tartanak a megyében dolgozó kalkulátorok részére, megelőzendő a szabálytalan árképzést. Legutóbb a kecskeméti fodrászszövetkezetnél tapasztaltunk ilyet, de időben közbeléptünk. Az a tapasztalatunk, hogy az iparban pem jellemző a túlszámlázás, inkább az építőiparban fordul elő az árjegyzékek helytelen alkalmazása. I — Fontos szerepet tölt be az osztály a megye iparfejlesztésének koordinálásában is. — Mivel Bács-Kiskunban hagyományosan a mezőgazdaság a jelentősebb ágazat, érthető, hogy elsősorban az élelmiszerfeldolgo- zó-ipar fejlődött. Ez azonban nem tartozik osztályunk hatáskörébe. A nehézipari, gépipari és könnyűipari ágazatokra a sokszínűség jellemző. Jelen van a megyei központú állami ipar, a fővárosi vállalatok számos gyára, gyáregysége, valamint jelentős a szövetkezeti ipar, s az országos átlagnál nagyobb a mezőgazdasági üzemek melléküzemágainak súlya. Heterogén az összetétel a gyártott termékek műszaki színvonalát és az alkalmazott technológiákat illetően is. Termelési értékét tekintve a nehézipari ágazatba tartozó kőolaj- és földgázbányászat a legjelentősebb, de itt csak a munkások elenyésző hányada dolgozik. Az iparhiányos területek foglalkoztatási gondjainak enyhítésében — Bácsalmás és Kiskőrös térsége tartozik ide —, arra törekszünk, hogy csak korszerű termékeket gyártó, magas munkakultúrát meghonosító tevékenység letelepedését támogassuk. A meglévő összetételből adódó tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mások „levetett ruhájával” nem megyünk sokra. — Kétségtelen viszont, hogy a megújhodásra szükség van. További ipartelepítésektől, vagy a megye iparának öntörvényű fejlődésétől várhatjuk ezt? — Bár a további ipartelepítéseket kezdeményező tárgyalásokon lankadatlan szorgalommal dolgozunk, én inkább az utóbbiban hiszek. Ha körülnézünk Bács- Kiskunban, az ipari fejlődés számos lehetséges „kristályosodási pontját” találhatjuk meg. A kiskunfélegyházi Április 4. (gépipari Művek lehet a jövőben a környezetvédelmi gépgyártás bázisa. Az elektronika alkalmazását tekintve országosan is az élenjárók közé tartozik az MMG Automatika Művek kecskeméti gyára. A műanyag-feldolgozásban a VSZM kiskunfélegyházi gyárát, vagy akár a soltvadkerti Szőlőfürt Szakszövetkezetét említhetném. A járműipar háttériparában ott a SZIM kecskeméti gyára, vagy a Budamo- bil Ipari Szövetkezet kalocsai telepe. Az ipari szövetkezetek közül kiemelhetném még a kiskőrösieket' is. A Vegyépszer tiszakécskei gyára kiemelkedőt produkált az .atom- erőművi gépgyártásban. Ha a szintén jelentős kisvállalkozásokat nézzük, meg kell említenünk a kiskőrösi Protokon GMK-t, vagy a hagyományos kisiparban a keceli „Pintér Művek”-et. A megye ipari fejlődését a felsoroltakhoz való felzárkózásban látom, persze az említettek sem ülhetnek a babérokon, hanem napról napra a megújulásért kell küzdeniük. — Milyen reményeink lehetnek: az elmondottak valóra válnak? — Nincs szó eget rengető dolgokról. Csínján kell bánni már a célok kitűzésével is. A remélhető ipari fejlődéssel szemben követelmény, hogy fizetőképes keresletet elégítsen ki, ne fejlesszük azt, ami úgyis fejletlen marad. A műszaki színvonal olyan legyen, amelynek befogadására és továbbfejlesztésére képesek vagyunk. Kilátásainkat javítja, hogy mostanában áll munkába a megyei munkásság és műszaki értelmiség második generációja, akiktől elvárhatjuk, hogy következetesen végigjárják az azonosulás három lépcsőjét, nevezetesen az értelmes célkitűzést, a célokhoz vezető utak és eszközök tudatosulását, majd a közösség érdekében elhatározott cselekvést. — A szolgáltatások fejlesztése is az ipari osztály hatáskörébe tartozik. — Jelenleg^ legfontosabb feladatunk, hogy felkészüljünk az új technikák karbantartására. Az is elfogadhatatlan, hogy például a színes filmeket a megyéből a fővárosba visszük előhívatni. Lényeges, hogy az alapszolgáltatások mindenkihez eljussanak, gondolok itt arra, hogy például a rádióját a tanyasi ember is nehézség nélkül megjavíttathassa. Az utóbbi időben egyébként megsokasodtak a panaszok, különösen az autójavításra és az elektromos szervizekre. Kívánatos, hogy a lakosság kiszolgálásának színvonala emelkedjen. Mint másodfokú iparhatóság — a kisiparosok ügyeinek elbírálásánál — is ezt tartjuk szem előtt. — Komoly feladatot jelent a megye energiaellátásáért viselt felelősség is. — Talán ezzel kellett volna kezdeni. A megye energiaellátását a Baja—Kalocsa gázvezeték megépítésével kívánjuk tovább javítani. Újdonság, hogy ez nem célcsoportos beruházásból és tanácsi pénzekből, hanem elsősorban térségi összefogással valósul majd meg. Nagy goúdot fordítunk az energiaracionalizálási törekvések támogatására, előnyben részesítve a hulladékhő hasznosítását és a környezetvédelmi szempontokat. Bálái F. István KERÉKPÁROK CSEPELRŐL Újra divatba jött a biciklizés. A megnövekedett hazai kerékpárigény legnagyobb részét a Csepel Művek Kerékpárgyára elégíti ki, ahol évente 250 ezer darab kétkerekűt U27-féle típusban, 40-féle változatban készítenek. Az utóbbi időszakban megváltoztatták a termékszerkezetet, mert a vásárlók az egyszerűbb túra- és kempingjárművek helyett a sport-, verseny- és BMX-kerékpárokat keresik az fizietekben. A SHOP, CENTER, QUINT HELYETT Üzletnevek anyanyelvűnkön KALOCSÁRÓL: Termékek az egeszsegert 11 • Ifjú Tamóczi József az egyre kedveltebb szójás sajtos tarajt szedi ki a kemencéből. Naponta 1500 darabot szállítanak az üzletekbe. Kis Ü »a • Tapodi Józsefné csomagolja az országban egyedül itt készülő, különböző ízesítésű müzlit, amely különösen a Natura boltjaiban keresett. 9 Okner Gáborné a kukoricalisztből készülő új csemegét, a Popejt zsákokba tölti. (Pásztor Zoltán felvételei) A Kalocsai Sütőipari Vállalatnak az első félévben sikerült az előirányzatokat túlteljesíteni. Éves tervük megközelíti a 400 millió' forintot. Termékeik száma több mint kétszázhúsz, ebből 6 —7 százalék az egészséges táplálkozást oCgíti. 1982-ben próbálkoztak először a búzakorpás kenyér gyártásával, majd egymás után jöttek a különböző sikeres termékek, példáula korpás diákrúd, a kukoricás kenyér stb. Egyre több termékükben használják a búzacsírát, a szójapelyhet. Szeretnék minél több péksüteményben megkedvelteim a vevőkkel a rozslisztet. Úgy tervezik, hogy belátható időn belül legalább 10 százalékra emelik az egészségre különösen kedvező hatású termékek arányát. Legújabb cikkük a hatféle keverésű müzli, hamarosan az üzletekbe kerül a mézzel, keyert, elsősorban gyermekek részére készülő müzliszelet. A magyar nyelv védelme évszázadokon át összekapcsolódott nemzeti függetlenségünk ügyével. Ez ma már eszünkbe sem jut, olyan természetes számunkra, hogy széles e hazában édes anyanyelvűnket beszéljük, hallgatjuk, olvassuk. Azazhogy nem mindenütt, mert például egyes üzletek cégtábláin, vendéglátóhelyek, szórakozóhelyek bejárata felett az utóbbi években egyre sűrűbben olvashattunk idegennyelvű kifejezéseket, fantázianeveket. A shop, boutique, mode, center és társainak hadat üzent a törvény, a belkereskedelmi miniszteri rendeletek, amelyek célja „a magyar nyelv védelme az üzleti elnevezésekben”. Hangzatos különcködés Az intézkedések határideje lejárt, a megyei tanácsok, az Országos Kereskedelmi Felügyelőség és a Belkereskedelmi Minisztérium tapasztalatai szerint elsősorban a* fővárosban, és főként a magánszektorban voltak, és részben még ma is vannak tennivalók. A megyékben, különösen az állami és szövetkezeti kereskedelemben eddig sem volt jellemző az idegen nevek használata. Ahol egy-egy településen csak egy dohánybolt, vagy divatáruüzlet működött, ott nem volt szükség arra, hogy a kereskedők fantázianévvel hívják fel a vásárlók figyelmét. A butik, shop kifejezések használata viszont egyes tájakon elteijedt, még „kenyér shop” is akadt. Egymástól eltérő tapasztalataik vannak a megyei tanácsoknak. Szabolcs- Szatmárban például nem volt szükség a kereskedelmi elnevezések „magyarosítására”, annál inkább a nyugati határszélen, a Balaton környékén, Veszprém megyében. Néhány konkrét péL da a sikeres „keresztelőkre”: Gyöngyösön az Antique bolt Használtcikk- kereskedés lett, Egerben a Damis divatüzlet ma Farmer divat, Túrán a Quint névvel ékeskedő üzlet most Dohány- és ajándékbolt, Tihanyban a Café Shop most Tihany kávézó, Kalocsán pedig a Mini Zoo-ból Díszállatkereskedés lett. Jó néhány ügy még nem zárult le a megyében sem, főként Veszprém megyében fellebbezett több magánkereskedő, kérelmüket ezután bírálják felül. Nincs értelme például védeni az Avicum fantázianevet egy községben. Szombathelyen két régiségbolt fölött is „antiquitäten” szövegű tábla vonta magára a figyelmet, az egyik üzlet nevét „magyarosította” a tulajdonos, a másik ragaszkodik az idegen szóhoz. Az eddigi tapasztalatok is' alátámasztják, hogy a jogszabály önmagában kevés, az emberek nézeteinek, véleményének megváltoztatása is szükséges a tartós eredményekhez. Addig, amíg a korszerű, jó minőségű áru fogalmához a külföldi termék fogalma társul a vásárlók tudatában, addig a kereskedők úgy érzik, a hangzatos idegen név cégtáblájukon vonzza az igényes vevőket. A tanács dönt A nyelvi igényességre ösztönző légkör kialakításában a Hazafias-Népfront is szerepet vállal, beszéd- és magatartáskultúrával foglalkozó munka- bizottsága a kormányzati törekvést mozgalmi eszközökkel igyekszik a megvalósuláshoz segíteni. Az üzletek, vendéglátóhelyek elnevezésének megítélésében a vitás esetekben nyelvészek szakvéleménye dönt. A szakmai oktatásban, a továbbképzésben is nagyobb szerepe lesz a beszéd- és magatartáskultúra elsajátításának, és jövőre a kereskedelmi, vendéglátóipari szakközépiskolák hallgatói nyelvi őijáratokat szerveznek. Sokan a mintegy háromszáz tisztviselővel működő Belkereskedelmi Minisztériumtól várják a konkrét esetekben az intézkedést Holott elsősorban az első fokon illetékes szakigazgatási szerv, azaz á tanács dönt, amikor megadja a működési engedélyt a javasolt névvel — vagy nem adja meg, és ilyenkor fellebbezni lehet. Végső soron, mint már említettük -r a HNF mellett működő beszéd- és magatartáskültúrá- val foglalkozó bizottság a döntőbíró, a Tudományos Akadémia nyelvészeivel |együttműködve. Közülük többen tagjai az említett bizottságnak is, például Grétsy László. A végleges döntés után a helyi tanácsok feladata az ellenőrzés, és szükség esetén a tízezer forint — ismételten is kiszabható — bírság megítélése. A jogszabály egyébként lehetőséget ad arra, hogy a külföldi vásárlók megnyerése érdekében a bolt magyar neve mellett feltüntessék akár több idegen nyelven is az üzlet profilját. Csak kezdet Vannak, akik támadják a már meghonosodott, idegen eredetű neveket, mint Centrum, Domus, Herbária, Skála és társai, ezeknek megváltoztatása káros lenne az üzleti életre. Nem indokolt viszont, hogy számtalan kisvállalkozás,, társulás, szövetkezet választott magának idegen nevet, mint Digiszöv, Esto, Farminvest, Itex, Enta-Tat, vagy éppen az Univerzum Autójavító Vállalat. Ez már nem a Belkereskedelmi Minisztérium hatásköre, de nagyon jó lenne a magyar nyelv védelmét erre a területre is kiteijeszteni. Biztató kezdetnek tekinthetjük azt, ami a kereskedelemben anyanyelvűnk tisztaságának megóvása érdekében elindult. Még nincsenek látványos eredmények, de reméljük, hogy a közeli jövőben a cégtáblák a kapuk alatt hivalkodó idegen nevek helyett magyarul szólnak hozzánk, akár boltot, akár éjszakai szórakozóhelyet, akár gazdasági munkaközösséget, vagy nagyvolumenű társulást hirdetnek. Választék bőven van a magyar nyelv gazdag szókincsében. I. E.
