Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 166. szám Ára: 1,80 Ft 1987. július 16. csütörtök Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap Kecskeméten dr. Gaj­dács! István megyei tanácselnök elnökletével ülést tartott a Bács- Kiskun Megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottsága. A testület elfogad­ta a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról szóló jelen­tést, majd megvitatta a Bács-Kis­kun megye mezőgazdasági vízel­látásának és vízgazdálkodásának továbbfejlesztésére vonatkozó előterjesztést, melyet a kiegészí­tő javaslatokkal a megyei tanács­ülés elé terjeszt. A végrehajtó bizottság ezután egyéb ügyekben döntött, majd meghallgatta dr. Kupa Mihálynak, a Pénzügymi­nisztérium főosztályvezetőjének tájékoztatóját az új adótörvények tervezetéről. Kádár János és Grósz Károly fogadta Bohuslav Chnoupeket Vége‘értek a magyar—csehszlovák tárgyalások Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára szer­dán a Központi Bizottság szék- házában fogadta Bohuslav Chnou- pék külügyminisztert, a CSKP KB tagiéit. A szívélyes, elvtársi légkörű tatáik özén véleményt cseréltek a nemzetközi élet, 'illetve a ma­gyar—csehszlovák kapcsolatok ■néhány kérdéséről. Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke .tegnap az Ország- házban fogadta Bohuslav Chnou­peket, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterét. A találkozón véleményt cse­réllek a szocialista építőmuhka időszerű kérdéseiről; a magyar miniszterelnök szólt az MSZMP Központi Bizottságának 'leg­utóbbi ülésén elfogadott prog­rammal összefüggő kormányzati feladatokról. A két ország kedvezően érté­keit kapcsolatait áttekintve fog­lalkoztak a gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködés kérdéseivel. Ezzel kapcsolatban mindkét részről. kiemelték a kor­szerű együttműködési formák alkalmazásának szükségességét. Hivatalos, baráti látogatása be­fejezbével Bohuslav Chnoupek tegnap a délutáni órákban el­utazott Budapestről. A csehszlo­vák külügyminisztert magyaror­szági útjára elkísérte felesége. A vendégeket Várkonyi Péter és félesége búcsúztatta a Feri­hegyi repülőtéren. Jelen volt Kovács Béta és Ondrej Durej. (A külügyminiszteri tárgya­lásokról kiadott közleményt a 2. oldalon ismertetjük.) ÁTVÉTEL MINŐSÉG SZERINT Megkezdődött a búza és az őszi árpa felvásárlása Az idei gazdasági évben a Bács-Kiskun Megyed Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat 310 ezer tonna kalászos gabona fel­vásárlását irányozta elő. A na­pokban elkészült végleges becslé­sek alapján búzából a tavalyi mennyiséget 10 százalékkal meg­haladó terméssel, mintegy 270 ezer tonna gabona beszállításá­val számolhatnak. A rozs szintén felülmúlja a múlt évi mennyisé­get: 20 ezer tonna vár aratásra, ha az időjárás közbe nem szól. Az őszi árpa azonban jelentős károkat szenvedett, több mint 6 ezer hektár vetés kipusztult. A megmaradt terület még így is többet ígér az 1986-ban betakarí­tott mennyiségnél: 2700—3000 tonna termést várnak. Az őszi árpa felvásárlása meg­kezdődött, 2300 tonnát már átvett a malomipari vállalat Az árpa víztartalma és hektolitersúlya jó­nak mondható. A búza beszállí­tásához hétfőn hozzáfogtak, de eddig csak 300 tonna került a tárolókba. Jelenleg a legkoráb­ban érő mediterrán fajtájú búzát aratják az aszálysújtotta terüle­teken. A rozs vetésterülete az utóbbi években folyamatosan nö­vekszik. Míg 1981-ben 15 ezer hektáron 1,2 tonna hozamot ér­tek el, az idén már 24 ezer hek­tár fölötti területről körülbelül 1,9 tonna hektáronkénti termés­sel számolhatnak a gazdaságok. A Bács-Kiskun Megyei Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalat a korszerű táplálkozási igények kielégítése érdekében komoly anyagi áldozatot vállalt: több mint 1 millió forint értékű ve­tőmagot vásárolt Lengyelország­ból. A Dankowskie nőve és a Dankowskie zlote rozsok elterjed­ték a megyében, és a ter­melők elégedettek a minőséggel. A malomipari vállalat rozsliszt­tel a fővárost és a Dunántúlt is ellátja. T- Nem lesz gond az állatok ta­karmányozásával sem, éppen ezért felesleges a megtermelt gabonát visszatartani — állítja Valastyán Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és- Ma­lomipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese. — Helyesebb, ha a termelők árugaibonaként el­adják, és így bekerül a központi készletgazdálkodás vérkeringé­sébe. — Felkészültünk a gabona átvételére; reggel 6 órától este 10 óráig a hét minden napján, szom­baton és vasárnap is fogadjuk a szállítmányokat. HL A. Ez lesz a második év, «mikor az új minőségi előírások szerint tör­ténik a búza átvétele. Al­mást József- né és Róbán Mária labor­vezető a kecskeméti gazdasági malom la­boratóriu­mában. (Mé­hest Éva (elvétele) GYÖNYÖRŰ FELVONULÁSSAL KEZDŐDÖTT IX. Duna Menti Folklórfesztivál együttese nyitotta meg. Kalocsán tegnap délután szín- pompás műsorokkal kezdetét vette a IX. Duna Menti Folklór­fesztivál. Néhány óra alatt alakult át az ősi település fesztiválvárossá. Megélénkültek, kiszínesedtek az utcák, megteltek a vendéglátó- helyek. Az I. István út mentén egyre több elárusítósátrat vertek fel a meghívott kisiparosok, né­pi iparművészek, vásározó keres­kedők. Német, orosz, török, finn, portugál, lengyel szavakat hall­hatott, aki egy útszéli pádon fi­gyelte a sürgés-forgást. Megjöt­tek a szomszédos, társrendező Tolna megye képviselői, szíve­sen osztogatták fesztiválújságjuk első számát, mind számosabban cserélték át civil öltözetüket nép­viseletre. Helyükre kerültek a IX. Duna Menti Folklórfesztiválon részt vevő csoportokat köszöntő zászlók, a háromnyelvű feliratok. Délután fél négykor a műve­lődési és ifjúsági ház egyik eme­leti termében dr. Bánszky Pál me­gyei múzeumigazgató megnyi­totta a tovább élő népművészet szellemében alkotó debreceni Ma­darászná Kathy Margit ruhater­vező kiállítását. Az együttesek vezetőit, a cso­portok népviseletbe öltözött kép­viselőit közvetlen szavakkal üd­vözölte a fesztivál rendezősége és Kalocsa Város Tanáosa nevé­ben Szalóki István tanácsé1 nők. A jő hangulatú ismerkedésről sokan a közeli városi kiállítóterembe siettek, ahol dr. Hoffmann Ta­más, a Néprajzi Múzeum igazga­tója méltatta a Népviseletek a Duna—Tisza közén című látvá­nyosan szép bemutatót. A felvonulásra sietve megállí­tott egy pillanatra a bajai Hege­dűs János kosárfonó vonzó kíná­lata. A mester elmondta, hogy már reggel árusított a piacon, részt vett a korábbi fesztiválokon is. Édesapja 1919-ben kezdte a szakmát, itt a Duna mentén ez­rek és ezrek vásároltak tőlük, ö maga három évtizede jár vásár­ról vásárra, az olyan sokadalmas helyekre, mint a Duna menti folklórfesztivál. Természetesen a rendezvényekre Bajára látoga­tók is megtalálhatják elárusító­sátrát. Több ezren tapsoltak kora este az I. István út mentén a Schöf- fer múzeum felől föltűnő tánco­soknak. Az ördögbőrnadrágos, ti- roli viseletű knittelfeldiek ha­ladtak az élen, jókedvűen, jel­legzetes német dallamokra, őket a külön meghívásra érkezett bel­gák követték. A kelet-szlovákiai • Madarászná Kathy Margit ruhatervező munkáiból nyílt kiállítás a művelődési központban. 9 A résztvevők esti (elvonulását Ausztria Margecanyi Folklórcsoport és a Jóka (Jelka) községből ide uta­zott népi együttes után igen ha­tásos népviseletükben a finnek vonultak. Két jugoszláv együt­tes után előbb a gorálok táncait, muzsikáját őrző podhalai csoport ragadtatta tapsra a nézőket, majd a Bács-Kiskun testvérmegyéjé- ből szívesen látott tarnówiak. Hazánkat a bajai Csitaonica, a bagi Muharay Elemér, a bogyisz­lói, a nagyecsedi, a szanyi Bok­réta, a szebényi népi együttes képviselte a nagy lelkesedéssel fogadott menetben. A váraljai né­pi táncosok zárták a magyarok csoportját, mögöttük portugál, román, szovjet együttes haladt. A lendületes törökök nyomában a félig-meddig házigazda Kalo­csai Népi Együttes növelte a jó hangulatot: A felvonulást megtekintette dr. Arthur Agstner, az Osztrák Köz­társaság, Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság, Milovan Zidar, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hazánk­ba akkreditált nagykövete és Viktor Panaszenko, a Szovjet­unió magyarországi nagykövet­ségének másodtitkára. Itt volt dr. Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának el- ső titkára, Császár József, a Tol­na Megyei Tanács elnöke, dr. Dankó László kalocsai érsek és Hambuch Géza, a Magyarorszá­gi Németek Demokratikus Szö­vetségének főtitkára. Részt vett a fesztivál esti ren­dezvényein Bács-Kiskun megye több vezetője, köztük Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Terhe De­zső, a Hazafias Népfront megyei titkára. A hangulatos városkertben Miskolczi János, a kalocsai váro­si pártbizottság első titkára kö­szöntötte a hazai és külföldi ven­dégeket, a rendezőket, a résztve­vőket, majd Pusztai Ferenc mű­velődési miniszterhelyettes mél­tatta a IX. Duna Menti Folklór- fesztivált. — Ma már nem vita tárgya, hogy népművészetünk és benne a népi hagyományok őrzése nemze­ti kultúránk szerves része, pillé­re — hangsúlyozta. Mindenki gyönyörködött az Elő népművészet című, magyar csoportok közreműködésével ren­dezett műsorban. Foltin Jolán SZOT- és Erkel-díjas koreográfus összeállítása arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a gyermekek, a fiatalok közül sokan szeretik, tisztelik a hagyományt. Baján is megkezdődték a folk­lórfesztivál rendezvényei, Kerék­gyártó István nyitotta meg az Al­kotói stílusok a népi festészetben, szobrászatban című kiállítást. H. N. — S. A. (A fesztivál csütörtöki programját a 3. oldalon ismertetjük.) • Mostanában gyakran eszem­be jut M. százados. Sorozó bi­zottsági tisztként nagy gon­dot fordított arra, hogy a le­endő rekruták számbavétele a jelzett helyen és időben megkezdődhessen. Ragaszko­dott ehhez, az egy-két későn jövőnek nyomban megmosta, tt fejét. „Nem szabad késni ■■— mondta —, szokjanak hoz­zá, hogy a honvédségnél az egyik legfőbb dolog a pon­tosság”. Nemcsak a fegyveres tes­tületeknél, hanem a civil élet­ben is hasznos és jót tesz, ha becsüljük egymás idejét. Ke­vesebb mérget nyelnénk így, a közérzetünk, a hangula­tunk is jobb lenne. Erény-e egyáltalán manap­ság a pontosság? Már akinek. Az idővel va­ló gazdálkodást nem tanít­ják tantárgyként, azonban el lehet és el is kell sajátítani ahhoz, hogy a hétköznapok­ban kevesebb legyen az üres­járat. Ebben a reményében erősítette meg nemrég az egyik lakót a település város- gazdasági vállalata, amikor a megbeszélt időre nem csupán megígérte, hanem az illető la­kásához is küldte a hulladék­szállításra megrendelt gépko­csit. Kíméli mások idejét az az OTP-fiók is, ahol gyor­san és előzékenyen szolgál­ják ki, nem hagyják soká sor­ban állni az ügyfeleket. Egyik tanácsunk ügyfélszolgálatá­nál úgy szervezték meg a nyá­ri munkát, hogy a négy al­kalmazottból egyszerre csak egy tölti szabadságát. A töb­biek — a hét <két napján nyújtott nyitvataitással — dolgoznak. Nem kizárólag ők és az említett takarékpénztá­ri ügyintézők azok, akiknek jó oldala gyors és pontos szol­gáltatást nyújtani. Am szép számmal vannak olyanok, akik akár neki is dőlnének az óramutatónak kényelmességükben, csak hogy ne kelljen tudomást ven­niük az idő múlásáról! Közü­lük kerülnek ki a notórius ké­sőn jövők, a mindenre ráérők, a másokat megvárakoztatók, a bőbeszédűek, az értekezle­tekre és egyéb összejövete­lekre öt—tíz—tizenöt perccel utóbb érkezők. Nem emlék­szem olyan tanácsülésre, ta­nácstagi beszámolóira, ame­lyet pontosan kezdtek volna, a meghívóban megjelölt idő­ben. Láttam viszont „Rögtön jövök" felirattal órákon át zárva tartó műhelyt, lelaka­tolva. Megfigyeltem, hogy egy kerékpárjavító „Szomba­ton ZÁRVA” tábláján a má­sodik szót nagybetűsen, mint­egy örökérvényűen irta ki. Nap mint nap elhaladok olyan vetőmagüzlet mellett, amely­nek ajtajánál a védőrácsot már akkor kezdi összébb húz­ni a boltos, amikor az egyéb­ként is túl korai, 17 órai zár­óra még messze van. Ideje volna tiszta vizet ön­teni a pohárba abban a kér­désben is, hogy a főmunka­idő jobb kihasználásáért és a lakosság szélesebb körű el­látásáért hozott kormány- rendelet végrehajtását segí­ti-e egyes szolgáltatók magya­rázkodása, szabódása? A pon­tosságot ez esetben úgy is ér­telmezhetnék, hogy heti egy napon 20 óráig és szombaton is dolgozva, másoknak te­remthetnének előnyös hely­zetet a pontosabb munkavég­zésre. Ami közvetett módon, később az ő jövedelmüket is gyarapithatná. Megtanulják-e kímélni — jobban becsülni — egymás idejét a társadalom különbö­ző területein dolgozók? Ez a kérdés nem szorulhat hát­térbe napjainkban sem, ami­kor a társadalmi-gazdasági kibontakozás — a szó tágabb és szűkebb értelmében egya­ránt — az idő hatékonyabb kihasználását is sürgeti. Kohl Antal

Next

/
Thumbnails
Contents