Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-15 / 165. szám
IDŐJÁRÁS nil többnyire mérsékelt élénkül. A legmagasabb Előrejelzés az ország területére ma estig: Meleg, túlnyomóan napos, száraz Idő Tárható. A változó Irányú lesz, a Dunántúlon délnyugat felöl meg- nappalt hőmérséklet 30 dók körül lesz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI1. évi. 165. szám Ara! 1,80 Ft 1987. július 15. szerda Hol igyon a turista? (3. oldal) A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete a Ladányi- perben (2. oldal) SPORT (7. oldal) Magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására tegnap 'hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett. A csehszlovák diplomácia vezetőjét vendéglátója. Várkonyi Péter fogadta a Perihegyi repülőtéren. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete. Bohuslav Chnoupek délelőtt megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét a Hősök terén, majd megkezdődtek a hivatalos magyar —csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások a Külügyminisztéri- umbam. (Folytatás a 2. oldalon.) 0 A Várkonyi Péter vezette magyar (jobbról) és a Bohuslav Chnoupek vezette csehszlovák delegáció a tárgyalóasztalnál. MÁSODVETÉS BÁCS-KISKUNBAN AZ ÁRPA HELYÉRE I tzÉemÉ&í íM. 0 Megyeszerte nagy erővel folyik az aratás. Az őszi árpát a legtöbb helyen betakarították, és helyére — eddig már mintegy 1500 hektáron —'másodvetés került. Megkezdték a búza vágását is, és várhatóan a hét végére teljes „nagyüzem” lesz a közös gazdaságokban. A Páhi Szőlőskert Szakszövetkezet árpaföldjén (képünkön) az utolsó fordulókat teszik a kombájnok. A 90 hektár ősziárpa-vetés a gyenge adottságú talajon jó közepesnek mondható, 30 mázsás átlagtermést hozott, melyet tisztítás után a saját takarmány boltjaik ban háztáji takarmányozásra értékesítenek. (Tótb Sándor felvétele) Túl nagy a meleg a búzának A tartós kánikula az elmúlt 10—14 napban új helyzetet teremtett az aratásnál; az arató brigádok csak nagy erőfeszítések árán tudnak megbirkózni a feladatokkal. A természet, amely májnsban és június első felében még elkényeztette a kalászos gabonát — a bőséges és jó adagokban érkező esők segítették a fejlődést — az elmúlt két hétben megvonta kegyeit: egészségtelenül felgyorsult az érés folyamata és ez a hozamot is kedvezőtlenül befolyásolja. A búza az érésnek ebben a szakaszában kíméletes „elbánást” igényei: 25—-27 fok körüli hőmérsékletet és olykor-olykor esőket és átmeneti lehűlést ás. Az úgynevezett viaszérés ugyanis ilyen körülmények között bontakozik ki teljességében, és amennyiben túlságosan nagy hőértéket kapnak a kalászok, úgy a növény megbomló anyagcserefolyamata következtében vízhiány lép fel, ami a szemek összeszáradásához vezet. Ilyen esetekben előfordul, és ez sajnos az idén be is következett, hogy a szemek megszorulnak, ilyenkor a kalászok erőteljesen fogvatartják a magokat, amelyek alig akarnak elszakadni, különválni. Emiatt a termésnek a szokásosnál nagyobb hányada elvész és így hektáronként akár több mázsával is csökkenhetnek a hozamok. Amúgy is: a beszáradt, aszott szemek súlya is kisebb az egészségesekénél, ez sem közömbös a terméseredmények szempontjából. A gyomok az idén feltűnően megsokasodtak a gabonatáblákban. Nem arról van szó. mintha a mezőgazdák annak idején elmulasztották volna a vegyszeres védekezést; a növények megkapták a szükséges kezelést, ám akkoriban, tavasszal, túlságosan alacsony volt a hőmérséklet és így a kémiai anyagok nem fejtettek ki teljes értékű hatást. Másutt az országban, például az Alföldön, a megszokottnál ritkább a vetés — ez a kedvezőtlen őszi, illetve kora tavaszi időjárás következménye —, így a gyomok felüthették fejüket a búzavetésben, és most, a betakarítás idején feladják a leckét a kombájnotoknak. A zöld gyomok eltömítik az arató-cséplő gépek dobjait, állandó tisztításra van szükség. Ráadásul a különválasztott értéktelen anyagokkal együtt óhatatlanul sok búzamag is veszendőbe megy. Sokfelé megpróbálkoznak a termés úgynevezett rendrevágésával, amikor a kombájn egy menetben nem vágja le és nem csépeli el a termést, hanem a gabonát ledönti, majd a szántóföldön átmenetileg szárításra otthagyja. Ezalatt a gyomok elrenyhülnek, és így köny- nyebbé válik a cséplés. Gond viszont, hogy a jelenleg használt nagy teljesítményű betakarítógépeknél ezt a kétmenetes betakarítási módot nemigen tudják használni. A RUHR-VIDÉK KÖVETELMÉNYEI SZERINT BEKAPCSOLÓDIK AZ ÁPRILIS 4. GÉPIPARI MÜVEK IS Fejlesztik a bioipart •I Tegnap az Ipari Minisztériumban a biáipar fejlesztési lehetőségeiről tartottak sajtótájékoztatót. Egyebek között elmondtak, hogy a minisztérium ágazati programot dolgozott ki és indított eU ennek legfontosabb célja olyan gépek, berendezések, technológiák és ipari anyagok kifejlesztése, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek biológiai és genetikai adottságainak jobb kihasználásához és a ráfordítások csökkentését eredményezik. Szentgyörgyi Zsuzsa, az Ipari Minisztérium főosztályvezető-helyettese és Szabó György, a Bio- innocord Vállalat igazgatója elmondta, hogy a program kiterjed a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépek, az állatgyógyászati termékek és a növényvédő szerek fejlesztésére, valamint a biotechnológiai kutatási eredmények, elsősorban új eljárások meghonosítására. A mezőgazdasági, gépek közül elsősorban a talajművelés, a talajerő-visszapótlás, az agrokemizálás, a szántóföldi és kertészeti növénytermesztés, az állattartás, valamint az anyagmozgatás gépeit, eszközeit fejlesztik. Rövidesen megjelennek a piacon az új energiatakarékos Varitrak- erőgépek, amelyekhez tízféle munkagép kapcsolható, továbbá a rendkívül takarékosan üzemelő növényvédő gépek, a mikrohullámú szemestermény-szárító technológiák. Iparunk az élelmi- szeripari gépek nagy választékát készíti, ma is, mindenekelőtt malom- és tejipari berendezéseket. A jövőben főleg a baromfi- feldolgozó vonalakat automatizálják és új gyümölcs- és zöldségfeldolgozó sorokat alakítanak ki. Bővíteni kívánják a növényvédő szerek és az állatgyógyászati antibiotikumok választékát, ennek érdekében új kapacitásokat hoznak létre. A biotechnológia területén a Vegyépszer és az Április 4. Gépipari Művek bekapcsolódik a fermentáló berendezések fejlesztésébe, az ehhez szükséges műszerek, eljárások gyártásába és elterjesztésébe. A program megvalósításához több mint 2 milliárd forint áll rendelkezésre, ennek fele központi forrásból. A vállalatok pályázati úton juthatnak fejlesztési eszközökhöz. Eddig 69 vállalat 200 pályázatot nyújtott be, közülük 36 vállalat 72 pályamunkáját fogadták el. A program megyálósulásával körülbelül 170 mezőgazdasági és élelmiszeripari gépet, 16—18 új állatgyógyászati szert gyártanak majd sorozatban. Csarnokszerkezetek a Fémmunkásból Mit takar a galambszürke festék? A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára hagyományosan belföldre, illetve a szovjet piacra szállít különféle acélszerkezeteket. A nyolcvanas évek elején a gazdag arab országokba, főként Eszak-Afrikába sikerült nagyobb tételeket eladni, konvertibilis valutáért. Az évtized derekán azonban egyszerre több körülmény is gyengítette a cég piaci pozícióit. Egyrészt az olajárak csökkenése miatt visszaesett az arab országok fizetőképes kereslete, másrészt a hazai építőipari beruházások üteme is erőteljesen alábbhagyott. Ráadásul a KGST-n belüli kereskedelemben is nehezebb lett kiviteli kontingenshez jutni, a hazai szabályozók egyre kevésbé preferálják a szocialista exportot. Ilyen helyzetben — a munkaellátási gondokat enyhítendő — nem maradt más hátra, mint erőteljes (Folytatás a 2. oldalon.) m A itsf v K ; ——-jÉLi ty/m • A különleges technológiával kezelt csarnokszerkezeteket az NSZK- ban, a Ruhr-vidéken állítják majd fel. • • ' ' A népművészet ünnepnapjai A Duna menti folklórfesztivál kezdeményezői, első gazdái, gondosai közül többen elbúcsúztak a földi élettől, másokat új feladatok foglalkoztatnak. A két évtizede elhintett mag kihajtott, él. Kilencedszer hívják, várják az ősi folyó partjaihoz a népművészet különböző ágaiban a hagyományt leghívebben őrző férfiakat és nőkéit, ifjakat és lányokat, örömünkké — néhány esettől eltekintve — eddig híven őrizte eredeti célját, a tágabb értelemben vett Duna-vidéki, közép-kelet- európai népek folklórjának, különösen tánchagyományának hiteles bemutatását. Ma *s érvényes dr. Martin György megállapítása: „Hazánkban ez az egyetlen fórum, ahol még a hagyományos táncélet természetes köretei között felnőtt paraszttáncosok előadásában jelenik meg a néptánc, s nem a szabad átköl- tés és a stilizálás egyeduralma jellemző”. A nagy nyári népművészeti ünnep gondolatát elhintő Bács-Kiskunhoz 1978-ban csatlakozott a szomszédos Tolna megye. A fesztivál programja igy színesebb tett, a több helyszín pedig lehetőséget teremt a hagyományőrzés szélesebb körű bemutatására és mág sikeresebb felelevenítésébe. Ügy vélte az első közös Duna menti folkldrfesztivál két házigazdája, hogy az ősz- befogás révén gazdagabb szellemi hatókörben érvényesülnek a népművészet igaz értékei. A folyamatosságot a vissza- 'visszatérő csoportok is jel- zik._ Idestova másfél évtizede méltathattam a Forrásban a Szenyi Bokréta népi együttes szilaj verbunkosát. Idén újra ott lesznek Kalocsán, Baján, Szekszárdon. Megajándékozták már népviseletükkel, tisztán megőrzött szokásaikkal találkozónkat a bogyiszlóiak is. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a Duna menti folklórfesztiválok, a kecskeméti népzenei találkozók, a rádió és televízió nép- művészeti műsorai, az országos elismerések ösztönzései nélkül kevesebb éneklő, táncoló falusi közösség vigyázná a századok lelkét kifejező szokásokat. A hagyomány természetesen nem azonos a megköije- sült maradi Sággal: ellenkezőleg, a változás állandósága. A törzs és a gyökér mindig ugyanaz marad, de az ágak némelyike kiszárad és helyükbe mások nőnek. A fenntartás érdeke azt kívánja, hogy a régi gyökérből fakadó nedvek az új hajtásokat táplálják. Ezért örvendetes, hogy a falusi életforma változásai, valamint a múló idő kérlelhetetlen parancsa következtében elfogyatkozó hagyományőrzők helyébe a hagyomány szellemét átérző ifjú csoportokat is meghívnak. Az is helyeselhető, hogy az érdekelt települések ezt a gyönyörű alkalmat is felhasználják testvérvárosi kapcsolataik ápolására. A folklór a hétköznapok, a mindennapi emberi tevékenység ékesítő je volt. Az élet teljességét tükröző Duna menti találkozón indokoltan kaptak helyet a népviseleti, a különféle kézműves tudományokat bemutató kiállítások. Alkalmasabb helyet keresve sem találhatnánk szép hazánkban a hagy, (valódi lehetőségeit remélhetően elöbb- utóbb kibontakoztató) találkozóra. Népeket, nemzetiségeket századok óta barátkozható táj fogadja az Atlanti- óceán partjáról, a Volga vidékéiről, a forró Anatóliából, a tízezer tavas Finnországból, o Duna mentéről érkező résztvevőket. Hivatkozhatunk Acs Károlyra, aki elsőik között fordította magyarra a szArb, a h orvát, a román népköltészet remekeit. Jókai barátja az ország szinte valamennyi iskolájába megküldte a saját pénzén kinyomtatott dalszövegeket. A zágrábi—bajai Margalits Ede már 1884-ben azt hirdette, hogy a kulturális értékek közös meghódításának a szándéka közelebb hozza egymáshoz a magyarp- kat, a németeket, a délszlávo- kat. E tájon született Petőfi Sándor, aki arra törekedett, hogy a „nép uralkodjék a költészetben”; családi szálak kötik a Bánáthoz, a Bácskához, a Kiskunsághoz Kodály Zoltánt. A ma kezdődő Duna menti folklórfesztivál az ő gondolataikat visszhangozza. Heltai Nándor PEDAGÓGUSOK NYÁRI EGYETEME Önállósodó oktatási intézmények Köpeczi Béla megnyitója A megnyitón Ágoston György egyetemi tanár, a nyári egyetem igazgatója köszöntötte az egyhetes kurzus háromszázhatvan hallgatóját, majd Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter tartott előadást Az oktatási törvény szelleme és alkalmazásának tapasztalatai címmel. A miniszter a többi között azt hangsúlyozta, hogy az nemcsak a szűkén vett szaktudás, hanem az általános műveltség színvonalát is magasra kell emelnünk. Nem csupán technokratákat akarunk kibocsátani felsőfokú oktatási intézményeinkből, hanem olyan fiatalokat, akik képesek folyamatosan tájékozódni mai világunkban, és képesek teljesen megismerni önmagukat, önmaguk képességeit. Az oktatási törvény — a tapasztalatok szerint — jól szolgálhatja az iskolák belső életének demokratizálását, a társadalommal való kapcsolatuk erősödését. Persze az is tapasztalat, hogy a nagyobb önállósággal még nem mindenütt tudnak értelmesen élni. Az iskolák demokratikusabbá tétele, önállóságuk növelése azonban már megkezdődött, még akkor is, ha sokan például működési szabályzataik elkészítéséhez központi útmutató nélkül, csak lassan fogták hozzá. Az oktatás fejlesztésével kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy a hetedik ötéves tervben jelentős pénzeszközök állnak rendelkezésre az általános iskolai hálózat bővítésére, és mintegy 2200 középiskolai tanterem megépítésére. 1988-tól a demográfiai hullám eléri a középfokú oktatási intézményeket. Ezért a tanácsoknak mindent él kell követniük, hogy a tervezett középiskolai fejlesztéseket mindenütt valóban megvalósítsák. A következő években a szokásosnál több pedagógus kerül majd a pályára. El kell érni, hogy megmaradjanak hivatásuknál. Gondot fordítanak a pedagógusok komplex továbbképzésének szélesítésére is. Évente 4000— 5000 pedagógus- ismerkedhet majd így mgg a korszerű, új tananyaggal és azok oktatási módszereivel.
