Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-12 / 137. szám

1987. június 12. 0> PETŐFI NÉPE <8 3 AZ ÉV TANULÓJA: KALOCSA FERENC Szakmunkásvizsga Félegyházán A szomszédságban a lármás piac — de idebenn, az ódon épü­letegyüttes által körülölelt ud­varban. csönd ül. Ünnepélyes csönd: vizsgáznak a Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Szakmun­kásképző Intézet harmadéves tanulói. Hajdan itt volt a zárdá­nál« titulált iskola, ahová nem­csak helyibell, fél egyházi lányo­kat adtak be szüleik, hanem kör­nyékbelieket is. Most a termek egy része a szakmunkásképzés .szolgálatában áll; a diákok pedig a megye egész területéről ér­keznek. — A felszabadulás után a hat­vanas évekig mezőgazdasági tech­nikum működött itt, akkor át­tértek a szakmunkásképzésre — meséld Milassin István, az inté­zet igazgatója, akivel a vizsgá­zókhoz indulunk. — Azóta az is­kola élelmiszer-ipari és állatte­nyésztő szakemberek nevelésé­re hivatott. Bács-Kiskun üzemel számára. Jelenleg húsfeldolgo­zókat képezünk a Duna—Tisza Közi Húsipari Vállalatnak, amely a városban található, a bajai Báeshúsnak és a kisebb vágóhi- daiknak. Baromfi- és szarvas- marha-tenyésztő szakmunkások is kikerülnek tőlünk. — Hány fiatal végez évente? — Hetven—száz húsfeldolgozó és ötven állattenyésztő. Ismere­tes, hogy megyénkben milyen nagy jelentősége van az állattar­tásnak és a húsfeldolgozásnak. Szükség van a jól képzett fia­talokra. Baján kihelyezett osz­tályunk van, hogy az arrafelé lakó fiatalok közelebb megtalál­ják a szakmaszerzés lehetőségét. Esetenként felnőtteket Is szak­munkássá képezünk, tanfolya­mokon. Most egyébként összesen kilencvenkilenc fiatal vizsgázik. — Elégedettek az ide jövő fiúk és lányok előképzettségével, ta­nulmányi színvonalával? — Nem egyforma a tudásuk, amikor idekerülnek, vannak köz­tük jobbak és vannak gyengéb­bek. A kollégiumi neveléssel — a többség ott laikik — és az in­tézeti oktatással sikerül a célt elérni: a kibocsátott szakmunká­sok megállják a helyüket a kor-' szerűsödő mezőgazdasági és élel­miszer-ipari üzemekben. Mun­kánkat az elméleti és a gyakor­lati oktatás egysége jellemzi, ami a> végeredmény szempontjá­ból, azt hiszem, nem közömbös. — A hasonló iskolák között milyen hely illeti meg a félegy­házit? — Az idén. az országos tanul­mányi versenyen Árpás János ' húsfeldolgozó tanuló ötödik lett, ő külön vizsga nélkül szakmun­kássá lépett elő, már dolgozik a húsipari vállalatnál. Az állat- tenyésztők a kilencedik és a ti­zennegyedik helyet szerezték meg, ez sem rossz. — Érdeklődnek a fiatalok a kínált szakmák, illetve a félegy­házi intézet iránt? — A következő tanévre száz- itizeniketten jelentkeztek a száz- fciilenc helyre, tehát nem panasz­kodhatunk. Igaz, el is mentünk szinte minden általános iskolá­ba osztályfőnöki órára, szülői értekezletre. Ezen a napon, a HI/A-tsök elmé­letből, a III/B-sek gyakorlatból vizsgáznak, az utóbbiak a helyi vágóhídon. Sertést vágnak, mar­hát csontoznak és töltelékárut készítenek — ezek a legfőbb tud­Országos Tervhivatal elnökének a Központi Bizottság 1987. ápri­lis 28-ai ülésén elhangzott előadói .beszédét, amely a gazdasági kibon­takozás feladataival foglalko­zott. A Pártélet rövidítésben ugyancsak nyilvánosságra hozta Havasi Ferencnek, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának a testület áp­rilisi ülésén az új nyugdíjrend­szer és az adóreform elveiről el­hangzott előadói beszédét. A nyugdíjrendszer módosítása ér- -dekében átfogó intézkedéseket kell tenni. Erre legkorábban 1989-től kerülhet sor. Az ajánlott intéz­kedések közül a legfontosabb — egyben az előrehaladás kulcskér­dése — a nyugdíjkorhatár eme­lése . a férfiaknál 62, a nőknél 58 évre. A művészeti pártszervezetek munkájával foglalkozik Hajdú István, a Budapesti Pártbizottság titkára. Megállapítja, hogy a fő­városi művészeti intézmények­ben működő pártszervezetek lét­számának körülbelül egyharma- da művész. Ez azt jelenti, hogy a szervezettség aránya a művé­szek körében körülbelül 20 szá­zalék. Ez az arány önmagában megfelelő lenne, nem tükrözi azonban, hogy az élvonalbeli mű­vészek jelentős hányada nem tagja a pártnak, Maguk az érin­tett művészek számos körülmény­re hivatkoznak, de ezek a néze­nlvalók a nagyüzemi húsfeldol­gozó szakmunkás számára. A gyakorlattal nem Is szokott baj lenni. — Hogyan készültek fel a fia­talok az elméleti tantárgyakból? — kérdeztem Aradi Lászlónétól, az Élelmezésipari Dolgozók Szak- szervezete megyei bizottságának titkárától, aki tagja a vizsgabi­zottságnak. ( — Nem első ízben veszek részt vizsgán, s örömmel hallgatom a feleleteket, mert a most számot adó húsfeldolgozó fiatalok át­lagon felüli felkészültséggel jöt­tek a bizottság elé. A történe­lemszemléletükkel sincs baj, pe­dig sajnos máskor azt tapasztal­tam, hogy a fiatalokat a törté­nelmi, társadalmi kérdések nem nagyon, érdeklik. A beszédkész­ségük is jobb a most vizsgázók­nak, mint szokott lenni. Az igazgató a leendő szakmun­kások jobb fellépését, szélesebb körű érdeklődését összefüggés­be hozza az új oktatási törvény- nyél, amely révén színesebbé vált a fiatalok élete az intézet falai között. Szakmai köröket, klubokat, diáksportkört hoztak létre, a KISZ-szervezet és a ta­nulók ÉDOSZ-alapszervezeté­nek irányításával. Minden év­ben, az utolsó tanítási napon, megválasztják Az év tanulóját, a címet a városi KISZ-'bizottság hirdeti ki. Kalocsa Ferenc — aki a szó­belin is túl van, csupán jelesre tek többnyire hamis dilemmákat tükröznek. Nyitrai Ferenoné, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke azt a kérdést boncolgatja, hogy mind­az, amit az elmúlt négy évtized szocialista fejlődése során elér­tünk, maradéktalanul a szocia­lista vívmányok körébe tarto­zik-e? Ma már kevesen vannak, akik ne tudnák, hogy a magyar lakos­ság egészségi állapota az egész­ségügyi ellátás folyamatos fej­lesztése ellenére sem kielégítő. 13,9 ezrelékes halálozási arány­számunk Európában a legmaga­sabbak közé' tartozik. Az ifjúság edzettségének javítását, egész­séges életmódra nevelését min­denekelőtt a diáksport fejleszté­séved lehet és kell megalapozni. Varga-Sabján László, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhe­lyettese áttekinti, milyen új for­mák és keretek állnak ehhez ren­delkezésre. Napjaink ideológiai vitáiban gyakran szóba kerül a polgári'Po­litikai berendezkedés. Az eszme­cserék tanúsága szerint a külön­féle vélekedésekben sok az illú­zió. Vannak, akik a polgári plura­lista elmélet állításait valóságnak tekintik, a pluralista ideológiát azonosítják a mai polgári rend­szerek gyakorlatával. A szerkesz­tőség kerekasztal-beszélgetést rendezett a félreértések eloszla­tására. Az eszmecserét Lakos Sándor főszerkesztő vezette. vizsgázott — a szép cím idei tu­lajdonosa. — Kunpesaérl vagyok — kez­di a bemutatkozást.—, édesapám az ottani Parasztbecsület Tsz- ben állatgondozó, édesanyám Is a szövetkezetben dolgozik. Ügy kerültem három éve a félegyházi intézetbe, hogy volt a falunkban egy hentes fiú, aki hétvégeken meg szünidőben eljárt házakhoz disznót ölni. Mentem vele segí­teni, addig-addig, hogy megtet­szett ez a szakma. Tanulmányi szerződésem van a Duna—Tisza Közi Húsipari Vállalattal, tehát Itt dolgozom, majd a városban. Kapok kétezer forint vissza nem fizetendő fizetéselőleget, meg tízezer forint beilleszkedési tá­mogatást. Az' albérleti díjhoz Is hozzájárul a vállalat havi öt­száz forinttal. így nekem csak háromszázat keli fizetni. — Mennyi lesz a kereset? — Kezdetben öt-ihat ezer, a teljesítménytől függően.. A kunpeszéri Kalocsa Feren­cet jó tanulmányi eredményei, a mozgalmi munkája, a közösség­ben, való szimpatikus forgolódá- sa miatt választották Az év ta­nulójának. Bizonyára jól jár ve­le a vállalat. A Kiskunfélegyházi Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Szak­munkásképző Intézetben folyta­tódik a vizsga — egészen a jövő hét közepéig. A. Tóth Sándor Ízes, zamatos görögdinnyék A dinnyések már javában dol­goznak a határban, ápolják, vé­dik növényeiket. Ezek között — kisebb mértékben — már meg­található az újfajta görögdiny- nye, amelyet a Kertészeti Egye­tem1 növényörökléstani és ne­mes ítési tanszékének kutatói fej­lesztettek ki. A fajta a Hungá­ria—8 elnevezést kapta, adiny- nyésék egyszerűen csak Hungá­riának nevezik. Nagy becsben tartják máris, hiszen a hazai görögdinnye-termesztés a korai ér éscsop artban mindössze két régebbi fajtával, a Korai kincs­esei és a Sugar Baby-vei rendel­kezett. Most melléjük sorakozott fel, az új dinnye, amelyet az el­ső korai tenyészidejű hibridként tartanak számon. Termőképes­sége jobb mint vetélytársaié, és minőséget is kiválónak — ízes­nek, zamatosaiak — találták. Sza­porítása megkezdődött, és a következő években mind na­gyobb területeket foglal el. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet szakemberei nemesítet­tek ki a másik, állami minősí­tést kapott görögdinnyét, a Nap­sugarat. Egy sárgahúsú fajtáról van szó, amelyből az elmúlt har­minc évben mindössze egyetlen, a Szentesi fajta volt a termesz­tésben. A hivatalos minősítés szerint a Napsugár többet „tud” mint a Szentesi, és ezért széles körű elterjesztését ajánlják. Megjelent a Pártélet júniusi száma ' A folyóirat rövidítve közli Ma- róthy Lászlónak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, az ,,Meghajlik a búban a harc lobogója' Emlékezés Zalka Mátéra, 1 „Párizsban jártam. Egyszer- csak megpillantok a járdán egy kreolbőrű emberekből álló cso­portot. — önök spanyolok? — kérdeztem. — Igen, — felelte az egyik *— Én Valenciából való vagyok. — Ismerte Lukács tá­bornokot? — Az ő brigádjában harcoltam. Gyakran beszélgetett velem. — A valenciait Raul Me- donának hívták. A spanyol há­ború után megszökött, és sokáig Argentínában élt. Raul ott volt a díszőrségben, amikor Lukácsot temettük Valenciában. Zavartan előhúzott a zsebéből egy pepita kötésű, régi jegyzetkönyvecskét. A megsárgult lapok között né­hány finom rózsaszirom. .,A tá­bornok sírjáról...” Óvatosan kivesz egy szirmot, és nekem adja. Elszorul a torkom az izga- lamtól, és egy szót sem tudok szólni..— mondja visszaem­lékezésében Zalka Máté egyik régi barátja, A. Iszbah szovlet fró. Ki volt ez a Lukács tábornok, akinek a sírján nyílott virágszir­mát' ereklyeként őrizte, és taliz­mánként hordta magával min­denhová hosszú évek hányatta­tásai közt a hajdani csaták egyik katonája? Mit tud mai rohanó világunk Zalka Mátéról, akire 1937 lúnlus 12-én bekövetkezett halálának ötvenedik évforduló­ja alkalmából emlékezünk? A tölgyfa nyolcadik ága A magyar szocialista prózairo­dalom jelentős személyiségét inkább a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő harcosa­ként, a 12. Nemzetközi Brigád parancsnokaként őrizte meg az utókor tudata, elsősorban embe­ri nagysága és katonai érdemei vésődtek a kortársak emlékeze­tébe. A „tölgyfa nyolcadik ága­ként” — ahogy Hidas Antal fo­galmazott —, nyolcadik gyerek­ként született Matolcson, 1890. április 23-án. Egy Szamos menti kurta kiskocsmából élt meg a népes család. Mátészalkán járt elemibe Franki Béla, és a szívé­nek oly kedves hazai táj sugall­ta a választott, híressé vált ne­vet; Zalka Máté. Szatmárnéme­tiben felsőkereskedelmi Isko­lában érettségizett, és Itt szívta magába a szatmári hagyományok, Rákóczi, Esze Tamás, Kölcsey, Móricz Zsigmond hazaflságának levegőjét. Mint régi iskolatársai mesél­ték, „Béla zsebe tele volt . ver­seikkel”, 1910-ben versben agi­tált a képviselőválasztás akkori legbaloldalibb jelöltje, a híres ellenzéki Justh Gyula mellett. Melodrámákat és elbeszéléseket írt már a háború előtt, akkori­ban Molnár Ferenc volt a dra­maturgiai ideálja. Aztán kitört az első világháború, és mire a húszesztendős Zalka Máté bevo­nult, már szertefoszlottak a hősi illúziók. A francia front után az dalának 50. évfordulóján olasz következett, a gyászos em­lékű Daberdo, majd Galícia me­zein, a volhlniai harcokban küz­dött Zalka. 1916-ban hadbíróság elé juttatta egy antimilitarfsta elbeszélése. Az orosz fronton sebesült meg 1916 júniusában. Az eszméletle­nül fekvő hadapródőrmestert orosz szanltécek találták meg, így került hadifogságba. A szi­bériai krasznojarszki fogolytá­borban Ismerkedett meg a mar­xizmus eszméivel. 1919 őszén megszökött, partizáncsoportot alakított, majd 1920 elején csat­alakozóit a Vörös Hadsereghez. Ebben az esztendőben lett a bolsevik párt tagja. Aranyvonat a tajgában Három évig harcolt Szibériá­ban, majd a Déli Front sztyep­péin azért, hogy a fiatal szovjet államban megszilárduljon a tör­vényes hatalom. Emlékezetes haditettel közé tartozik, hogy az I. nemzetközi lövészezred pa­rancsnokaként megmentette a Kolcsak által elrabolt kazányl aranykészletet. És amikor meg­kérdezték Zalka Mátétól, hogy katonái nem estek-e kísértésbe, amíg a visszaszerzett „aranyvo­natot" őrizték a tajgában, rej­tekhelyén, azt felelte: „Ö, nem lehetett kísértésbe esni! Hiszen az emberek még közelmemnl Is féltek a szerelvényhez. Azt mond­tam nekik, hogy a vonat tele van dlnamittal.. Jellemző egyéniségére a fel­adat bátor, hidegvérű és lelemé­nyes megoldása. Szerettei, bará­tai, harcostársai visszaemlékezé­seiből olyan határozott, nyíltszí­vű, mélyen érző ember egyénisé­ge sugárzik felénk, aki szerette az életet, mindenkivel szerényen, figyelmesen és barátlan beszél­getett, kedvence volt a meggyes derelye, és általában olyan szív­ből örült minden apróságnak, hogy őszinte vidámsága magával ragadta társait is. Aki a lehető­ségekhez képest mindig választé­kosán öltözködő Zalka Mátéval találkozott, legelőször meleg szürke szemére figyelt fel, amely szüntelenül mosolygott bará­taira. A polgárháborúba vonult ma­gyar internacionalisták parancs­noka 1923-ban leszerelt, de nem térhetett vissza hazájába, pe­dig mint mondta: „Olykor olyan honvágyam van, hogy szinte a szivem szakad bele...” Felesé­gével és kislányával Moszkvában lakott, már amikor a külügyi népbiztosságon betöltött állása engedte: diplomáciai futárszol­gálatának veszélyes helyzetei­ben rendkívüli hidegvérrel tel­jesítette kötelességét. De szám­talan egyéb feladatot is kapott, a legkülönbözőbb állami és kul­turális posztot bízták rá. Irodalmi munkássága az emig- rációs években teljesedett ki. El­beszéléseinek, kisregényeinek témái a világháború, a forrada­lom és a polgárháború esemé­nnyel, színhelyei, kalandjai vol­tak, a névtelen közkatonák hő­siességének, szenvedéseinek ál­lított emléket. Ötkötetes regény- ciklust tervezett, amelynek első része, a „Doberdo” el is készült, a folytatás (A bolygók visszatér­nek) csak nyers fogalmazvány­ban maradt ránk. Lukács tábornok A történelem közbeszólt. 1036. október 15-én Zalka Máté utol­jára csókolta meg feleségét és kislányát, aztán zsebében Lukács Pál csehszlovák állampolgár nevére szóló útlevéllel Spanyol- országba utazott. A 45. nemzet­közt hadosztályban 12 nemzetet képviselt Lukács tábornok bri­gádja. A bátor és szívélyes tá­bornoknak nagy, afféle parancs­nok-apai tekintélye volt, amely­nek mindenki engedelmeske­dett. A harcmezőn a legmeré­szebb volt, ám a csata után vi­gasztalásra szorult: nem tudta megszokni a halált, minden har­costársa elvesztését megszenved­te. De katonái Is féltették őt, ha nyílt terepen járt, mindenféle ürüggyel és ürügy nélkül is mel­lette mentek, hogy testükkel fe­dezzék ... A tragédia mégis bekövetke­zett. „Egy német akna szilánkja megölte Huesca alatt”, — írja versében Szimonov. 1937. június 11-én parancsnoki felderítés köz­ben érte találat gépkocsiját, s másnap hajnalban meghalt Zal­ka Máté. Koporsóba zárva Va­lenciába vitték. Amerre elhaladt a menet, a gyászoló lakosság vi­rágot szórt az útra, fellobogóz- ^ ta házait, siratta az elesett hőst. Óriási tömeg vett részt temeté­sén. „Meghajlik a búban a harc lobogója”, — mondja Iszakovsz- kij. — „Spanyolhon a gyász ho­na lett: /Aragonban elérte a gaz düh golyója, /S a drága Lukács elesett.. Imre Erzsébet EGYMILLIÁRD FORINT ÉRTÉKBEN Kisiparosok az import helyettesítéséért A Kisipari Termeltető Vállalat évi forgalmának kétharmada — csaknem egy milliárd forint — olyan termékekből áll, amelyek importot helyettesítenek, Illető­leg hiánycikkeket pótolnak. A vállalat a hazai iparvállalatok zö­mével és csaknem 4 ezer kisipa­rossal áll kapcsolatban azért, hogy az igényeket kielégítse. Az Ipari vállalatoknak gyakran nem éri meg külföldről megrendelni a kisebb tételű alkatrészeket, le­gyártani viszont nem képesek, ugyanakkor nem ismerik kellő­képpen az ilyen tevékenységet folytató kisiparosokat sem. A KTV azt vállalja, hogy összegyűj­ti és továbbítja a kisiparosokhoz a megrendeléseket, illetőleg ér­Az építők szakszervezete az ágazat valamennyi vállalatára ki­terjedő felmérés alapján — hat év után1 ismét — megvizsgálta a munkásszállások lakóinak hely­zetét és a szálláshelyek kihaszná­lását. Az adatokból kitűnik, hogy jelenleg az építőipari dolgozók 10,6 százaléka, vagyis mintegy 30 ezer ember lakik a fővárosi és vidéki munkásszállásokon. Az építőiparban folyamatosan csökkenő létszám miatt a rendel­kezésre álló- szálláshelyek ki­használtsága csak 65 százalékos. Elsősorban ez az oka annak, hogy a gazdálkodási nehézségekkel küszködő építőipari vállalatok a munkásszállók értékesítésével igyekeznek enyhíteni pénzgond­jaikon. Így 1980-tól napjainkig 20 vállalat összesen 35 munkás- szállót adott el, csaknem 8 ezer szálláshellyel. Ezeket az épülete­ket az új tulajdonosok -- a taná­csok és különböző intézmények, tékesíti az előállított kisipari ter­mékeket. A textiliparban korábban gon­dot okozott a szövő-, fonó-, kár­toló- és kötőgépek gyorsan kopó alkatrészeinek utánpótlása. A túl­nyomórészt tőkés importból szár­mazó berendezésekhez a kisipa­rosok az idén 40 millió forintér­tékben gyártanak alkatrészeket. Az ország valamennyi szénbá­nyájában az NSZK-ból származó tömlőcsatlakozót használták a magasnyomású vezetékek össze­kapcsolásánál. A magasnyomá­sú tömlőcsatlakozókat most már hazai kisiparosok készítik, és évi 10 millió forint értékben ad­nak át ilyen csatlakozókat a bá­nyaipari vállalatoknak. vállalatok — sokféle célra hasz­nosították: berendezték szociá­lis otthonnak, diákkollégiumnak, fiatal házasok átmeneti otthoná­nak, irodaháznak stb. A szakszer­vezet elnöksége azt szorgalmaz­za, hogy a vállalatok az eddigi­nél körültekintőbben járjanak el, és a jövőre, az építési igények megélénkülésére is gondolva ne kótyavetyéljék el a munkásszál­lókat, álljanak készen a jelenle­ginél nagyobb muinkáslétszám foglalkoztatására, elszállásolásá­ra. A tapasztalatok szerint az ál­landó jellegű munkásszállások­nak 90, az ideiglenesekének pe­dig 80 százaléka megfelel a mű­szaki-gazdasági, valamint egész­ségügyi előírásoknak. Az állandó szállók szobáinak 90 százaléka rendelkezik mosdóval, s vannak olyan épületek is, amelyekben minden lakószobához fürdőszo­ba vagy zuhanyzó tartozik. Nemcsak ipari üzemek, hanem, nagy- és kiskereskedelmi válla­latok is megrendelik a kisiparo­sok által gyártható termékeket. Az AGROTEK kombájnokhoz vá­sárol az idén fékbowdent, tömö­rítőkereket, feszítőgörgőket, több mint hárommillió forint érték­ben. A Centruma Áruházak Vál­lalat és a Skála-Coop korábban külföldről vásárolta a kirakati próbababákat. Most hazai kisipa­rosoknak adtak fel több mini egymillió forintos megrendelést. NYEREMÉNYJEGYZÉK A KONZUM Kereskedelmi Vállalat kiskunfélegyházi 2101. ■zámú áruházában június 4-én megtartott TARGYNYEREMÉNY­SORSOLASRÖL: I. díj: 2913 II. dtj: 2035 Hl. díj: 2754 Egyéb nyeremények: 470 521 1499 1609 1807 1975 1960 2105 2419 , 2636 2660 2663 2805 2855 291# A nyeremények átvehetők: Kiskunfélegyháza, Mártírok útja 2. szám alatti 2101. sz. áruházban, 1987. június 30-áig. Felhívjuk vásárlóink szíves 1 figyelmét, hogy azokat » sorsjegyeket, amelyek * sorsoláson nem- nyertek, őrizzék meg, mert későbbi időpontban újabb sorsoló. i sör. vesznek részt. [ 1503 Megfogyatkoztak az építőipari munkásszállók m Gyakor- lall a vágó­hídon. (Farkas TI« bor (elvéte­lei) » Sike­rült...! Kalocsa Fe­renc, At év tanulója.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents