Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

1987. Június 10. a PETŐFI KÉPE ft S í KÖZTISZTASÁG A VÁROSOKBAN Sokan még nem tudják: hová való a szemét üzeme elszállítja a szemetet, s hogy egy hónapja — a 170 rég» mellett — 30 új hulladékédény is van az utcáikon. . Néhányat a művelődési ház előtt látunk. A csikk tartóval felszerelt edé­nyek kezdik „megszolgálni” az áruikat. Egyre inkább ezekbe sze­metelnek. Nem Csenki Tamás, a Vörösmarty Általános Iskola nyolcadikosa az egyetlen, aki tudja: hol a használt papirzseb- kendő helye. A fiú jó példát ta­pasztal maga körül. Az iskolai udvart közösen takarítják, s a padok tisztán tartása is felada­tuk. A köztisztaság érdekében a ta­nács szeretné — erre rendeletet iS hozott—, ha a szervezett sze­métszállításon kívül, minden­fajta hulladékot csak a kijelölt gyűjtőhelyre vinnének a lakók. Ez annál inkább lehetséges, mi­vel a szeméttelep befogadóké­pessége koránt sincs kihasználva. Fogadtatás Baján Baja — a vendégváró és ven­déglátó város. A Tóth Kálmán téri padokon fiatalok napoznak. .Barátságos kis sziget ez a járó­kelőiknek, ahol az emberek va­lóban: otthonosan érzik magukat. A padok mellett hulladékgyűj­tők. Csak ki kell nyújtani a ke­zet, hogy a cigarettavéget vagy á gyufát azokba pöccintsék. — Kértük az üzlettulajdono­saktól, hogy tegyenek ki egy-egy edényt az ajtók elé — kapunk magyarázatot a látottakra Vér- tesy László műszaki osztályveze­tőtől a tanácsh ázán.. Ennél azonban többre van szükség, hogy az emberek Baján is jó közérzettel éljenek. A ta­nács hárommillió forintot költ évente, utcaseprésre. Ekkora vá­rosban — negyvenezer állandó lakóval és négyezer bejáróval — nem .túl nagy összeg. Húsz utca­seprő dolgozik. Rajtok kívül Pá­zsit -gmk ifi alakult a Petőfi-szi­get gondozására. Baja természe­ti adottságainál fogva a köztisz­tasági és környezetvédelmi ten­nivalókat nem lehet élesen el­választani. Alapvető kommuná­lis feladata viszont a tanácsnak, hogy a lakóházi konténerekben ne hagyja halmozódni a szeme­teti Kohl Antal Nem lepődnék meg rajta, ha az Iskolákban bevezetnék & lakóhelytisztaságra nevelés tantárgyat, s az érdeklődő felnőt* leket sem zárnák ki hasonló Ismeretszerzésből és gyakorlás^ ból. Szakértőként utcaseprőket, parkgondozókat, s más olyan embereket kérhetnének fel, akiknek többet ér a környezet puszta vállrándításnál. Wi Es a #14 »* Cbeakl 'fámé* — jeleit érd«® Kleine Ulvéddeeiik Tudj*, ha fű- való * «sexsétl fJSiit képzel! Megvernének” Ferencz Antalné, parkgondozó Kiskun}) alason, haragos. Nem­rég ellopták két seprűjét.' Ma reggel pedig, a Lenin térre ér­ve látja, hogy nyolc diófa közül az egyik alól kitépték az árvács­kákat, és a közeli szökőkútra do­bálták. — Ilyen semmirekellő embe­reket! — háborog az idős asz- szomy. — Épp a legszebb, sárga virágú palántáktól nem nyug- hattaik! Miért? Hát ez az. Miért rombolnak ott a közösség rovására, ahol má­sok építenek, palántát, fát ültet­nek, vagy egyéb módon óvják a környezetet? Minden becsületes halasi állampolgárt bántanak és továhhgondolkodásra késztetnek az efféle dolgdk. Kerekes Mihályné köztisztasá­gi dolgozó: — Nem csak a virágágyakat, a közterület többi részét sem kí­mélik. A városban vannak sze­metesedények. Aki akar, talál, egyesek mégis' inkább a boltaj­tókban dobják el a tejes- és a kiül iszacsikókat! Ágoston Ferencné társa Kere­kesnének a itan ácsháza és a templom közötti parkban: — A tanács új padokat vásá­rolt — mutatja —, aminek örü­lünk. Annak viszont nem, hogy alájuk szórják a csikkeket, a tök­mag- és napraforgóhéjat. Ezen a helyen ötméterenként szemetel­nek. A gyűjtőedényeket csaik el­vétve használják. — Szólt már a szemetelőknek? — Mit képzel! Megvernének. Csak rendőrök tudnák őket jobb belátásra bírni. Életforma ? A Kuruc vitézek terén egy pszülő asszonyt szólítok meg. — Dukacs Sándorné vagyok — feleli. — ötven éve lakom Kis­kunhalasán, de annyi szemetelő­vei, mint .mostanában, még nem találkoztam. Szoktam ugyan fi­gyelmeztetni őket, hogy ne dob­ják el a hulladékot — tejeszacs­kót, fagylalttól csórt —, de mint­ha annak a padnak mondanám, amelyiknek már lefeszítették a hátlapját. — A szemetelés egy életforma — vélekedik a tanács kommuná­lis üzemében Vigh Ernő műszaki osztályvezető. — Az, hogy 61 szeme teskaniiíp.ner, 3600 kukás­edény van a városiján, huszon­egy köztisztasági alkalmazottat foglalkoztatunk, s tavaly példá­ul 69 ezer köbméter szemetet szállítottunk el1, a lakóhely tisz­taságának csak az egyik oldala. A másik már szemléletbeli kér­dés. Hajlandó-e mindenki ma­gáénak (is) tekinteni a közterü­letet? Sajnos, nem. Noha az utca emberének lenni felelősségteljes magatartást kí­ván, a jó lakóhelyi közérzet még­sem kizárólag ezen múlik. Ezért olykor anyagi tértiét is érdemes vállalni. Kiskunhalason' sem ár­tana; levonni a tanulságot abból, amit Vigh Ernő osztályvezető mond: — Nagykanizsán például már hajnalban kezdik négy autóval seperni és mosni az utcákat, míg ft Alapvető it8» vetelmény Bk- ján is, hogy * lakóházi tartá­lyokban ne halmozódjék a hulladék. m Egyesek használnak, mások ártanak a közterületen, Ferencz Antal­né parkgondozó szerda reggel igy utálta » megtépázott árvácskaágyat. nálunk az egy locscióautó üze­meltetésére sem telik a tanács pénzéből, Bácsalmás: kihasználatlan a hulladéktelep Nincs abban a helyzetben Bács­almás sem, hogy gépkocsiból lo­csolják az utcákat. Amire a fia­tal város kénes: megragadja e tehetőségeket a környezet szeb­bé tételére. A bevezető út men­tén lévő meggy-, dió- és akácfák s a Bar to József né vb-titkár szo­bájában díszlő friss vágott virá­gok természetszerető emberekre vallanak. Akik örömmel fogad­ták a tavaszi lomtalanítást, azt, hop» 460 lakásból; és 30 intéz­ményből a tanács kommunális (Mébeai ÉrVft felrlleteij 1600 ÜRESEN ÁLLŐ BELTERÜLETI HÁZ Lakáshiány és lakásbőség? Kedvezményes hitel a vásárlóknak A felszabadulás óta több mint százezer új lakás épüli a megyében. Mégis nap mint nap hallunk, olvasunk a lakásellátás feszítő gondjai­ról, az egyre nehezebben kielégíthető Jogos igényekről. Ezért sürgető, hogy a tanácsok nagyobb figyelmet fordítsanak a he­lyi tartalékok feltárására, a minden lehetőséget hasznosító lakásgaz­dálkodásra. A lehetőségek jobb kihasználásáért Ilyen tartalékot jelentenek az üresen álló belterületi lakások is, amelyet a helyi tanácsok az elmúlt hónapokban a megye te­rületén számba vettek. A felmé­rés a városokban és községekben 1652 üresen álló és 566 romos lakást összegezett. Az üres lakások többsége a községekben található. Arányuk megyei átlagban nem éri el a la­kásállomány 1 százalékát, egyes községekben viszont 3—5 száza­lék felett van! Különösen jellem­ző ez a Baja, Bácsalmás és Ka­locsa környéki kisközségekre, Illetve szállásokra. Például Bács- bokodon 17, Borotán 26, Herceg- szántón 23, Madarason 78, Katy- máron 30, Dunapatajon 58, Já­noshalmán 42, Kecelen 104 üresen álló lakás vár hasznosításra. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén át­tekintette a felmérést és a lehe­tőségek teljes körű kihasználá­sára hívta fel a helyi tanácso­kat, szakiigazgatási szerveket, az érdekelt társadalmi és .gazdálko­dó szervezeteket, Érdemes a helyi tanácsokhoz fordulni A hasznosítási célok közül ki­emelte a lakás oéljára történő értékesítés fontosságát, e lehető­ségek széles körű ismertetését, tanácsi támogatását. Ezt elősegí­ti, hogy az állampolgárok tulaj­donában lévő, üresen álló laká­sok megvásárlását külön hitele­zési forma is támogatja. Aki he­lyi tanácsi kijelölés alapján leg­alább hat hónap óta üresen álló lakóházat vásárol, a vételár 90 százalékaiig, maximum 100 ezer forintig kedvezményes, évi 4 százalékos kamatozású kölcsönt kaphat 25 éves lejárattal. Üresen álló lakóház tanácsi ér­tékesítésre — egyes nagyközségek és város környéki községek kivé­telével — a megye községeiben a helyi tanácsnál ajánlható fel. Ugyanitt lehet kérni a vásárlás­ra történő kijelölést is. Azokban a községekben!, ahol ez a hitelezési forma jelenleg nem alkalmazható, a megyei ta­nács elnöke egyedi felmentést adhat. Erre számos esetben ed­dig is sor került. Az érdekeltek keressék fel" a helyi tanácsokat, ahol az eladás­sal és a vétellel kapcsolatos bő­vebb felvilágosítást megkapják. Indokolt, hogy a lakás igényi ők az eddigieknél is szélesebb kör­ben éljenek ezzel a lehetőséggel. Más módon is hasznosíthatók További hasznosítási lehetőség egyes üres lakóépületeknek a fa­lusi turizmusba való szervezett bekapcsolása. Olyan közösségi cé­lokra' is hasznosíthatók, mint az állami gondozottak családi elhe­lyezése hivatásos nevelőszülők­kel együtt, öregek napközi ott­hona, garzon jellegű átmeneti szolgálati lakások kialakítása. A helyi tanácsok a következő hó­napokban részletesen megvizs­gálják a minden lehetőséget szám­ba vevő hasznosítási javaslato­kat. Az eddigieknél határozottab­ban fogják megkövetelni és érvé­nyesíteni a romos lakóépületek tulajdonosainak felújítási vagy bontási kötelezettségét is. Reméljük, hogy törekvéseink a lakosság körében is megértésre találnak és az üresen álló Lakó­házak hasznosítása is segíti a la­kásgondok enyhítését. Sándor Béla, a megyei tanács osztályvezetője A HAJNALI TEJ SE ÁLLJON A BOLTOK ELŐTT Támogatás a hűtőlánc kiépítéséhez A kiskereskedelmi hálózatban jelenleg mintegy 180—190 ezer hűtő­berendezés óvja a melegben könnyen romló élelmiszereket, a hidegen tárolandó árukat. Az üzletekbe több mint 2300 'hűtőkocsi szállít, s a kereskedelem feladata, hogy a hűtőlánc ne szakadjon meg, a romlan­dó élelmiszerek azonnal a hűtőpultokra, -ládákba, fagyasztószekré­nyekbe 'kerüljenek. A Belikereskedelmi Minisztériumban elmondották: az idei nyáron i* számítani kell arra, hogy a Itejet, tejtermékeket a kora reggeli órák­ban, gyakran még a nyitás előtt lerakják az üzlet elé, mert a hajnali szállítás egyelőre nem oldható meg másképp. Fejér és Komárom me­gyében most azonban — kísérletként — az üzletekben a minisztérium anyagi támogatásával nagy kapacitású hűtőkamrákat létesítettek. Ezek tulajdonképpen konténerek, tehát elhelyezhetők az eladótéren, illetve a raktáron kívül a szabadban is. A romlandó élelmiszerek tárolására a hűtőberendezések száma lé­nyegében elegendő lenne: kapacitásuk azonban 'kicsi: a hűtőberende­zéseknek csaknem egyharmada 250 Literesnél kisebb. E gondok enyhí­tése érdekében a minisztérium évek óta támogatja a kereskedelmi há­lózat hütőgépesítését; az idén áö millió forint vissza nem térítendő juttatást nyújtott a vállalatoknak. KÉRNI VAGY TILTANI? Vendégfogadás — füst nélkül Ki szeret füstöt harapni a bécsi szelet mellé? Ügy tűnik, mások fejében is megfogalmazódott ez a kér­dés, mert a Báes-Kiskun Megyei Tanács kereskedel­mi osztályának nemrég készült felmérése szerint a megye vendéglátó egységei közül harmincnyolc füst­mentesen üzemel, öt étteremben pedig az ebéd ide­je alatt kérik a dohányzás mellőzését. Mint megtudtuk, szó sem volt központilag meg­hirdetett programról. Az éttermek, eszpresszók ve­zetői saját belátásuk alapján jutottak arra a dön­tésre, hogy nem dohányzó vendégeiket megkímélik a felesleges nikotin fogyasztásától. Természetesen nem könnyű szakítani a régi szokásokkal, s egyet­len figyelmeztető tábla még nem okoz gyökeres vál­tozást. Ezért nem elégedtünk meg a száraz — füst­mentes — adatokkal, hanem szükségesnek éreztük, bogy a helyszínen is tapasztalatokat szerezzünk. A solti Aranykulcs presszó ven- ■dégeinek sem megy egykönnyen .az átállás. Két fiatal lány épp égő cigarettával a kezében távo­zik. A kiszolgálópult fölött táb­la lóg: Kérjük a dohányzás mel­lőzését. Minden asztalon hamu- tál. — Mi csak kéréssel fordulunk a vendégeinkhez, senkire sem szólunk rá, ha rágyújt. Nagy ez a helyiség, jól működnek az el­szívó berendezések, tehát nem okoz különösebb gondot a szel­lőztetés. Ráadásul hétköznap igen csekély a forgalom — tájékoztat Pataki Attiláné, az üzlet vezető­je. — Most is érezhetik, hogy nem áll a füst. Egyetlen napon azon­ban keményen fellépünk, a do­hányzás ellen. Ugyanis szomba­tonként itt rendezünk diszkót, s ilyenkor kétszáz-kétszázötven vendégünk van. Régen elviselhe­tetlen volt a füst. Szinte látni sem lehetett tőle. A kollégáim nagy résszé és én sem dohányzóm. Ka­póra jött hát, amikor Pinczés Béla diszkős a színre lépett és megkérte a fiatalokat, hogy ne cigarettázzanak ilyen alkalmak­kor. Ügy tudom, hogy nemcsak nálunk, hanem másutt is füst­mentesek a rendezvényei. Ha itt diszkó van, akkor a szomszédos teremben húzódhatnak meg a dohányosok. o • « A kiskőrösi József Attila utcai eszpresszó aprócska helyiség, 16 —20 személyes. Tárgyik Pál, a tulajdonos így számol be tapasz­talatairól: — Hat évvel ezelőtt nyitottuk meg a presszót, abban a hitben, hogy nem lesz fennaka­dás, há már kezdettől fogva ki- rekésztjük a dohányfüstöt. Saj­nos, nem sokkal később rá kel­lett jönnünk, hogy ha meg aka­runk élni az üzletből, engedni kell a dohányosoknak. Az az igaz­ság, hogy aki iszik, az általában a nikotint is jobban kívánja: Így aztán a korlátozás miatt meg­csappant a forgalmunk. Mit te­hettünk? Engedtünk. Az ered­mény pedig az lett, hogy a ven­dégek kedvükre cigarettázhat­tak, mi pedig nyeltük a füstöt eb­ben a rosszul szellőző helyiség­ben. Ez egy évig tartott, aztán a fe­leségemmel úgy döntöttünk; eny- nyi elég volt. Nem akarjuk, hogy kocsma legyen itt, hanem egy csöndes kis presszó. Ma már meg­van, a törzskörünk, akik között erős dohányosok Is akadnak. Mégis, mindannyian tudomásul veszik, hogy itt nincs helye a ci­garettának. Sőt, -még a betérő vendégeket is figyelmeztetik er­re. A sütemények, fagylaltok íz­letesek maradnak, mi pedig kel­lemesebb körülmények között dolgozhatunk. Azt azonban fel kellett ismernünk, hogy ha meg akarjuk tartani vendégkörünket, újítanunk keld, Például a presszó rendszeres látogatóinak kedven­cét, a Szalon sört, ha törik, ha­szakad, de beszerezzük. Két já­tékautomatát is vásároltunk, va­lamint egy kis tévét, hogy a meccseket baráti körben nézhes­sék vendégeink. • * * A több mint húszéves Expressz étterem Kecskeméten szintén nem­dohányzó. Zömmel előfizetéses étkeztetés folyik itt. Ennek meg­felelően, csak az ebéd idején van nyitva: fél 12-től 15 óráig. Ez aS önkiszolgáló rendszerű étterem, egyetlen' esztendeig, mint esti, zenés szórakozóhely is üzemelt a dohányzás engedélyezésével. Ami­kor ennek véget vetettek, az em­berek -nem háborodtak fel. öröm­mel fogadták, hogy minden megy a régi kerékvágásban. Megszo­kott dolog volt, hogy ez egy füst­mentes étkezde, és természetes­nek tekintették, hogy tiszta a le­vegője. * • * Ma már egyre több presszóban, vendéglőben figyelmeztető tábla fogadja a betérőket: Kérjük a dohányzás mellőzését. Igen, a leg­többen nem tiltanak, hanem kér­nek, kerülik a rendreutasítást, hi­szen a parancsszavak csak ritkán vezetnek megoldáshoz. A közös­ség, egyesek személyes ráhatása, sokat segíthet abban, hogy a köz- szemlélet megváltozzék, s jobban ügyeljünk egymás egészségé* re... Fark»» Andrea m A kiskő ­rösi presszó bait füstmentes levegő fogadj» « betérőket.

Next

/
Thumbnails
Contents