Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-09 / 134. szám
1981. Júniu* 6. » PETŐFI NÉPE » I A HÁTRÁNYOK LEKÜZDÉSÉÉRT Állami gondozottak Bács-Kiskunban Interjú dr. Geri Istvánnal, a megyei tanács elnökhelyettesével Az utóbbi évek ellentétes előjelű társadalmi folyamatai — egyes rétegek gyors meggazdagodása, más, nagyobb csoportok fokozatos elszegényedése — bizonyos tekintetben azonos irány-, ba hatottak: következményeikként nőtt a veszélyeztetett fiatalkorúak száma. Milyen terheket ró ez a társadalomra? Mekkora gondot jelent Bács-Kiskunban a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolása? Kérdéseinkre dr. Geri István, a megyei tanács egészségügyi és kulturális elnökhelyettese válaszolt. — A fiatalkorúak mely rétegelt tekinthetjük veszélyeztetett helyzetűnek? — A veszélyeztető okok igen sokfélék, és az esetek többségében halmozottan jelentkeznek. Bács-Kiskun megyében a gyámhatóságok tavaly 2617 tizennyolc éven alulit • tartottak veszélyeztetettként nyilván, 1131 családból. A legtöbb fiatalkorú fejlődését károsan befolyásoló környezeti hatások miatt került e listára. Ilyen például a szülők alkoholista, munkakerülő, esetleg bűnöző életvitele, illetve a mindezekből eredő egyéb — anyagi, erkölcsi, egészségkárosító — következmények. A veszélyeztetettek száma az utóbbi öt évben folyamatosan növekszik: elsősorban az anyagi gondokkal küszködő, egyúttal helytelen magatartásmintákat továbbörökítő családokból. A nyilvántartottak 37 százaléka cigány származású kiskorú. A cigánycsaládok jelentős részénél még meglévő szociális problémák, a tudati és műveltségbeli elmaradottság vagy lumpen életmód károsan hat a gyermekek neveltetésére. Iskoláztatási eredményeik évről évre javulnak, de figyelmeztető, hogy a nyolc általánost még mindig csak 25— 30 százalékuk végzi el. Ez pedig újabb gondot vet fel: a családi és iskolázottsági hiányosságok következményeként újratermelődhet e többszörösen hátrányos helyzetű réteg. Erősíteni igyekszünk a családi kötelékeket — Milyen lépéseket tesz a társadalom a hátrányos helyzet .felszámolására? — A felzárkóztatás már az óvodában elkezdődik, majd az iskolában folytatódik. Az oktatási intézmények igyekeznek saját eszközeikkel — diákszociális juttatásokkal, külön foglalkozásokkal stb. — segíteni, _ s csak akkor kérik a gyámhatóságok beavatkozását, ha maguk nem érnek el eredményt. Az állami gondoskodás keretében aztán a gyámhatóságok törekednek a veszélyhelyzet megszüntetésére annak érdekében, hogy a gyermekeket ne kelljen kiemelni családjuk köréből. A családot segítő, támogató lépésektől a szülői felelősség kikényszerítéséig terjednek ezek az óvó-védő intézkedések. Ismétlem, elsősorban azért, hogy a családot alkalmassá tegyék a gyermek nevelésére. — Mondana konkrét példákat? — Amennyiben a gyermek családban történő nevelését a szülők hibáján kívüli anyagi okok veszélyeztetik, rendszeres nevelési segélyt folyósít a gyámhatóság. Jelenleg 1221 kiskorú részesül megyénkben ilyen jellegű, havi 6—7000 forintig terjedő támogatásban. Esetenként rendkívüli segélyezésre is van lehetőség. Az elmúlt évben ötezer gyermek — illetve szülője — kapott ilyet, alkalmanként 7—8000 forintnyi összegben. Az anyagi segítség közvetett formája — mely az előbbiekkel is párosulhat — az óvodai, bölcsődei, napközi otthoni, kollégiumi díj átvállalása. — Mikor veszik állami gondozásba a veszélyeztetett gyermekeket? — Ha a családot védő-óvó intézkedéseikkel sem lehet gyermeke nevelésére alkalmassá tenni, vagy a szülő gyermekéről nem hajlandó gondoskodni. Igen gyakori az is, hogy a gyermeket a serdülőkor küszöbén magatartási problémák miatt kell a nevelésével megbirkózni nem tudó családból kiemelni. Az állami gondozott kiskorúak neveltetéséről a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet gondoskodik. Megyénkben az állami gondozásba vételek száma évek óta összességében csökken. Jelenleg mintegy 1600 gondozott van. Sajnos, növekszik közöttük a súlyos magatartási problémák (csavargás, lopás, szipózás stb.) miatt gondozásba kerültek aránya, a ■képezhető és a képezhetetlen értelmi fogyatékosoké úgyszintén. A gondozottak elhelyezése csecsemőotthonban, állami nevelő- otthonban, diákotthonban, kollégiumban, gyógypedagógiai, gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőintézetben, egész- ségügyi gyermekotthonban vagy nevelőszülőknél történik. Bár az « „Szeretnénk, ha az állami gondozottak többsége családi környezetben nevelkedne.” (Straszer András felvétele) utóbbi időben a körülmények javultak e téren, még mindig vannak elhelyezési problémák, elsősorban a túlkoros értelmi fogyatékosoknál és az iskolai tanulmányaikat nem folytató 16— 18 éves korú fiataloknál. Valamit javít a helyzeten, hogy a gyermek- és ifjúságvédő intézet a munkába álló állami gondozottakat is segíti anyagilag. A dolgozó fiatalok többsége számára az ifjúmunkás-otthoni elhelyezés nyújtja a leghatékonyabb segítséget, a viszonylagos biztonságot. Kecskeméten a Du- tép volt munkásszállójában kezdte meg működését e hetvensze- mélyes otthon. — S hol kap otthont a többi állami gondozott? — A legkisebbek hároméves korukig a megyei csecsemőotthonban, Kecskeméten. Itt a férőhelyek száma 214, a kihasználtság 77 százalékos. A gondozási, nevelési feltételek jók. Az öt megyei nevelőotthonban — Bácsalmáson, Dunapatajon, Fel- sőszentivánon, Hajóson és Kun- fehértón — 445 gyermek él. Mindegyik intézetet nemrég újították fel, aminek következtében jelentősen javultak a körülmények. Lehetővé vált a testvérek együttes nevelése, kisebb gyermekcsoportok alakítása. Az otthonokban a gyermekek jól érzik magukat, a település életébe sikeresen beilleszkednek. Most fejeződött be a megyei gyermek - és ifjúságvédő intézet korszerűsítése is, itt 20—30 fiatal átmeneti elhelyezésére van mód. A legnagyobb gondot az értelmi fogyatékos gyermekek megfelelő neveltetési körülményeinek megteremtése jelenti. Az új kecskeméti bentlakásos foglalkoztató országosan is kiemelkedő színvonalú intézmény. De az enyhe fokú értelmi fogyatékosoknak csak mintegy 25 százalékát tudjuk bentlakásos intézményben' elhelyezni, Dunave- csén. Számukra ez év szeptemberében új intézet nyílik Baján, a következőt pedig • Kiskunhal-a- i,son tervezzük. Ezek belépése jelent majd csak elfogadható megoldást. A képezhetetlen értelmi fogyatékosok egészségügyi gyermekotthoni és szociális otthoni elhelyezésére sajnos több évig kell várni. Ezért bővítettük és bővítjük még tovább a garai egészségügyi gyermekotthont. — Az új beruházások, férőhelybővítések bizonyára nagyon sokba kerülnek. De hogyan alakulnak csupán a fenntartás költségei? — Egy gyermek ellátása például a garai gyermekotthonban 94 ezer forint, a nevelőotthonokban 62 ezer forint évente. Nevelőszülők — főállásban — Az állam ennél jóval kevesebbet áldoz gondozottaira, ha nevelőszülőkhöz helyezi ki őket. Arról nem is beszélve, hogy a gyermek a családi élet mintáit sajátíthatja el... — A nevelőszülők funkcióját meghatározónak tartjuk az állami gondozottak nevelésében. Legfontosabb most e hálózat fiatalítása, hiszen a több mint négyszáz megyei nevelőszülő — aki pillanatnyilag 623 gyermeket gondoz otthonában — közel hatvan százaléka 50—70 év közötti. Olyan hivatásos nevelőszülőket kívánunk alkalmazni, akik családi keretek között nevelik a rájuk bízott kis gyermekcsoportot. A megüresedő középületek, elhagyott lakóépületek hasznosításával az állami gondozottak családi nevelését szolgáló nevelőházakat hozunk létre. Bácsalmáson és Tiszakécskén a közeljövőben nyílnak az első ilyen otthonok. Az a tapasztalatunk, hogy a nevelőszülők a gyermekeket megfelelően gondozzák, többségük az átlagos családi viszonyokhoz közel álló körülményeket tud teremteni. A gyermekek mintegy egyharmada nagykorúságáig, kisebb részük még tovább is a nevelőcsaládban marad. — Kik vállalkozhatnak erre a feladatra? — A nevelőszülői megbízatás nincs szakképzettséghez kötve. Fontos az, hogy szülői szeretetMINDEN SZÁZADIK ... Az 1985. évi statisztikai adatok szerint csaknem 31 ezer tizennyolc éven aluli — körülbelül minden századik fiatalkorú — volt Magyarországon állami gondozásban. Többségük intézetben — csecsemő-, illetve nevelőotthonban, gyógypedagógiai intézményben, vagy diák- és szakmunkástanuló-otthonban — élt. Alig nyolcezer állami gondozott nevelkedett ebben az esztendőben családi környezetben, nevelőszülőknél. Nem sokkal több, mint ezer veszélyeztetett fiatal sorsa rendeződött csak véglegesen: örökbe fogadták őket. tel és gondoskodással segítsék a rájuk bízottakat. Szeretnénk, ha az állami gondozottak többsége családi környezetben nevelkedne. Még mindig keveselljük azt a juttatást, amit a nevelőszülőknek adhatunk, bár akik főhivatásként vállalják e munkát, megfelelő fizetésben részesülnek. A többiek — a nem hivatásos nevelőszülők, s egyelőre ők vannak többen — a gyermekek után kapnak hozzájárulást, amelynek összege a gyermek életkorától, egészségi állapotától függően havonta 920—1340 forint között van. Ezen felül a gyermekek ruházkodásáról, tanszereiről, zsebpénzéről az intézet gondoskodik. — A legideálisabb megoldás mégis az, ha a gyermek egy családnál végleges otthonra talál. — Az örekbefogadások száma az utóbbi években emelkedett. A szülők érdeklődésének teljes hiánya miatt örökbe adható és az árva gyermekeknek mégis alig 19 százaléka kerül új családba. Az örökbeadást — jogszabályi nehézségeken túl — elsősorban az örökbe adható gyermekek kora, egészségi állapota és származása gátolja: az egészséges apró emberkéket (csecsemőket, háromévesnél fiatalabb kisgyermekeket) igénylik csupán. Ugyanakkor az örökbe adhatók több mint fele 6—17 éves, sok közöttük az értelmi fogyatékos. Az igazsághoz tartozik, hogy az örökbefogadás jogi szabályozásának akadályain is nagyon nehéz átvergődni, ami jó néhány kezdeményezést visszavetett. — Figyelemmel kisérik-e az állami gondozásból kikerülők sorsát? — Évente 200—250 gyermek állami gondozása szűnik meg Bács-Kiskunban. A többségnek, mert elérte nagykorúságát, és mind kevesebbnek azért, mert a szülők életkörülményei rendeződtek. Az állami gondozottak családjai is állandó családgondozásra szorulnak. A megyei kísérletként létrejött családsegítő központok hálózata remélhetőleg sokat fog lendíteni e téren. A nagykorúság elérése után munkába álló volt állami gondozottak részére anyagi segítséget és pártfogói gondoskodást nyújtunk. A lépcsőzetes lakáshoz jutást szolgálja Kecskeméten tfz garzonlakás bérlőkijelölési joga, az állami gondozásból kikerültek számára. Mindegyik városunk foglalkozik hasonló konstrukció létrehozásával. Az utóbbi időben a megyei párt- és tanácstestületek — de a helyi testületek is — kiemelten foglalkoztak a társadalmi segítségért kezüket nyújtó gyermekek felkarolásával. Ez a segítségnyújtás nem lehet a gazdaság jobb vagy rosszabb állapotának feltétele. Az MSZMP megyei bizottsága a közelmúltban nagyon határozottan fogalmazta meg e követelményt. A megyei tanács június 10-ei ülésén tárgyalja az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatait. Ennek keretében is több jelentős kezdeményezést teszünk a veszélyeztetett és állami gondozott gyermekek érdekében. Bízunk abban, hogy a hozandó határozatok ismét előbbre viszik e fontos emberi ügyet. Szabó Klára A LEGSZIGORÚBB MINŐSÉGI ELLENŐR: AZ ESŐ Meddig áznak ; a Szimferopol téren? Valahányszor megerednek az ég csatornái, az eső újra megjelenik a kecskeméti Szimferopol tér 5—6. számú ház úttest felőli szárnyában. Hívás nélkül érkezik — fentről —, ha tetszik, ha nem. Két éve annyira bejáratos az itt levő 15 lakás közül hatba, hogy a lakók türelme és víztűrő képessége fogytán: kétségbeesésükben lapunkhoz fordultak. Látogassuk meg őket! Ki tudja, hányadik esős éjszakája volt a mai a legfelső (5.) emeleten élő Hódi Lászlóiknak. Hódiné mutatja, nézzük, milyen foltos a fal a beépített szekrények mögött. Az egyikben tálak, tányérok és más konyhai edények, kihúzva a polc széléig. Az ázásnyomok szembetűnőek — újabb esőtől még inkább kirajzolódnak — a lakás többi részében is. A gyerekszobát is elérte a beázás, épp a villanyáram-elosztó közelében. A szülők féltik a fiút, esős napokon figyelmeztetik: „A villanykapcsolóhoz ne nyúlj!” Nem öröm az élet átellen.ben, Horváth lstvánéknál sem. övék a végfal — és ami azon át lecsurog. A legszigorúbb „minőségi ellenőr”, az eső könyörtelenül megtalál minden járatot, behatol a legkisebb repedésekbe is, amit hanyagul végzett munkájukkal két éve solti tetőjavítók hagytak hátra. Nem hiába hallani, hogy a selejt kár és bosszúság, Horváthék tönkremenő lakásuk- ihan ezt saját bőrükön érzik. A sorozatos átázásokat 15 ezer forintba került tapétájuk bánja. A lakás szinte napról napra veszít értékéből. Pénteken a vizes falon átütött a villamos áram. öt konnektort ki kellett kapcsolni. — Mi lesz odafönt a rozsdafoltokkal? — Nem tudom, találunk-e olyan szobafestőt, aki elhalványítja — nézi a mennyezetet gondterhelté Napról napra maliik a tapéta — mint Horváth lstvánéknál látjuk. ten, Horváthné, akinek a padló- szőinyeg miatt is fő a feje. Ma reggel még tocsogott rajta a víz minden lépésnél. Dél felé kezd száradni. Mintha gonosz manók ártanának valamilyen mesében! Ám nem mese ez, valóság; olyannyira, hogy a Szimferopol tériek érdekeit is képviselő Szé- chenyivárosi Lakásszövetkezet nem hagyta annyiban a dolgot. Pert indított a szűnni nem akaró beázások miatt, amiről Nagy Gábor ügyvezető igazgató számolt be. Ügyvédhez fordultak és feljelentették a Solti Szikra Tsz két esztendeje itt dolgozott tetőszigetelő brigádját. Már akkor is beázott az épület, de nem az utca felőli részen, mint most, hanem kissé beljebb. A Dutépre nem számíthattak, az 1978-ban átadott házra az ötéves jótállás lejárt (érdekes, a VÁEV-BRA- MAC színes betoncserépre 30 év a garancia, noha az még nem lakás: csupán jó minőségű építőanyag), ezért fordultak a téesz- vállalkozókhoz. ők újraszigetelték a lapos tetőt. Három és fél nap alatt befejezték — ma már nyilvánvaló mindenki előtt: elkapkodták — a munkát, aminek következtében 1985-től a külső épületrészbe csorog be az eső vagy a hóié. Háromszázharmincötezer forint munkadíjért nem ezt várták a lakók! & Az esönyomok a tetőre vezetnek. A gyenge szigetelőanyagon át nem csoda, hogy becsorog & víz! (Méhesi Éva felvételei) Kéznél a törlőruha és a felütő® sórongy Hódiék lakásában... & ... de a beázás ellen mégis inkább a jő tetőszigetelés lehetne „orvosság”. A kivitelezők a bíróságon, ez év március 30-án 30 nap határidőt kértek, hogy a hibát kijavítják, két évvel ezelőtti mulasztásukat jóvátegyék. Ezzel a mai napig adósak. A tetőszigetelőknek színét sem látták a lakók azóta. Ha viszont fölmennek a tetőre, elcsodálkoznak: milyen gyönge anyagból készül mostanában egy tetőszigetelés. A kátránypapír szinte itatóspapírként kettéválik. A mélyedésekben órákig áll a víz. A per a hiba kijavításáért és kártérítésért tovább folyik, akárcsak az eső a lakásokba. Á kivitelezők már a kezüket sem mossák — holott volna miben—, nem magyarázzák a rossz bizonyítványt. Nem keresnek mentséget. Hallgatnak. Miközben & Szimferopol tériek félve kémlelik az eget, és egyre idegesebbek. Kohl Antal A VENDÉGET KI KELL SZOLGÁLNI! Borotválás — csak saját szerszámmal? Szombaton délelőtt idős bácsika panaszkodott Kecskeméten, a műkertvárosi fodrászüzlet előtt. Nem akarják megborotválni. Utánajártunk a dolognak, s kiderült, hogy a visszautasítás jogtalan volt ugyan, de a fodrásza ti és'kozmetikai szolgáltatások területén alighanem változásoknál^ nézünk élébe. A Köjál ugyanis megszigorította a szóban forgó szolgáltatások higiéniai követelményeit. Dr. Tempfli Agnes megyei főorvos elmondta, hogy sok lakossági panasz érkezett, főként a pedikűrösök munkájával kapcsolatban. Ezért a — vérrel is terjedő — fertőzéseket megelőzendő, körlevelet adtak ki, melyben megszigorították a szerszámok fertőtlenítésére vonatkozó előírásokat. Azt a borotvát például, amelyik a munka során vérrel szennyeződik, a következő felhasználás előtt legalább egy órán át kell fertőtlenítő oldatban tartani. Az új előírások betartása a fodrászoknak nehézségeket okoz. A folyamatos munkavégzéshez így több szerszámra lenne szükségük, de ezeket nehéz beszerezni, s nem szívesen vállalják az ezzel járó többletköltségeket sem, ugyanis ki-ki saját tulajdonú szerszámmal dolgozik. Fokozza a gondokat, hogy a jelenleg használatos ollók és borotvák nem korrózióállók, s a fertőtlenítőszerben gyorsan berozsdásod-' mák, idő előtt tönkremennek. Kiss Julianna, a műkertvárosi fodrászüzlet dolgozója ehhez még azt is hozzátette, hogy ők maguk is tartanak a fertőzéstől, s főként ezért utasítják vissza a borotválkozni óhajtó vendégek kívánságát. Almási Jánosné, a kecskeméti széehenyivárosi üzlet vezetője elmondta, hogy ők borotválnak ugyan, de legszívesebben nem tennék. Törzsvendégeiket arra kérik, hogy szerezzenek be saját borotvát, s így a fertőzés legkisebb veszélye nélkül vehetik igénybe továbbra is ezt a szolgáltatásit. A vendégek többsége megérti a kérést, sőt maga kezdeményezi a saját borotva használatát. Hegedűs János, a Kecskeméti Fodrász Szövetkezet elnöke: — A borotválkozni kívánó vendégek visszautasítása jogtalan, bár a fokozott higiéniai követelmények betartása megnehezíti a munkát. Az új előírások a vendégeket teljes mértékben megvédik a, fertőzéstől, ám sok fodrász' saját magát érzi kiszolgáltatottnak, ezért nem vállalja a borotvá- lá&t. A fertőződés esetükben is úgyszólván teljesen kizárt, de a közeljövőben a KISZÖV- nek, a KlOSZ-nak és az OKISZ-nak mindenképpen foglalkoznia kell a kérdéssel, s megnyugtató, döntést kell hozni. Dalai F. István Kukoricabarát gyomirtó szer Gyógyszergyárból mezőgazdasági orvosság A Kőbányai GyógyszerSru gyárban Kukoricabarát gyomirtó szerrel kísérleteznek. Az fődig) mezőgazda- sági nagyüzemi próbák azt igazolják, bogy ez a készítmény még akkué sem károsítja a kukoricát, ha az átlagos adagnak a többszörösét permetezik ki. Nemcsak a növényt, de a környezetet is kiméit, mert használatához nincs szükség azokra az ellenszerekre, amelyeket egyébként sok gyomirtó szer tartalmaz azért, nehogy a hatóanyaga károsftsa a kukoricát is. A tapasztalatok szerint altalajban sem okoz elváltozásokat, ami tehetővé teszt, hogy a gazdaságok f kukorica után ugyanazon a terűié«, ten mák növénykultúrát is termesz- szenek. A legtöbb Itthon forgalmazott' olcsó kukorlcagyom-lrtő szernek ugyanis olyan a hatása, hogy ugyanarra a területre, ahová egyszer <u4>- klpermetezték, » későbbiekben la csak kukoricáit teltet vetni. Ez a készítmény nem új termék, hanem a vállalat Adói- nevű gyomirtójának új felhasználási lehetősége. A szert a cukorrépatáblákban megtelepedő gyomok kiirtásához dolgozták! fel. Forgalomba hozatala után azonban a vállalat szakemberei tovább vizsgálták a készítmény használhatóságát. Mivel előfordul, hogy a cukorrépát valamilyen okból ki kell szántani, s helyette másodvetésp növényt, általában kukoricát vetnek A gazdaságok, a vizsgálatok kiterjedtek arra, hogy a szerrel előzőleg kezeit talaj miként hat az új nővényre. Alt tapasztalták, hogy az érzékeny kukoricában a gyomirtó szer nem tess kárt, s ezért a vizsgálatokat a továbbiakban már a kukoricára összpontosították. A készítmény kukorica- gyom-lrtó szerként való forgalma- zásához most várják az engedélyt. A Kőbányai Gyógyszerárugyár termelésének körülbelül 5 százalékát a növényvédő szerek adják. Bár úgy tűnik, hogy a növényvédő szerek kutatása és gyártása távol áll a gyógyszeripartól, mégis szoros a kapcsolat e két tevékenység között. A különféle szerves vegyületek kutatása egy« aránt alapul szolgálhat a gyógyszereié és a korszerű növényvédő szerek fejlesztéséhez, s a forgalmazásukat megelőző biztonsági vizsgálatok, valamint a gyártásukhoz előirt követelményeit I» hasonlóak.
