Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-08 / 133. szám
1987. június 8. • PETÖH NÉPE • 5 INTÉZKEDÉSEK A KAPUN KÍVÜL — ÉS BELÜL A törékeny pénzügyi egyensúlytól a cfohílífo c fnln Üj szelek a Kecskeméti alaUlllIdS leit: Zománc- és Kádgyárban 1986 júliusa óta új vezetősége van a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárnak. Az azóta eltelt hónapokban befejeződött a szanálási eljárás, s a gyári kollektíva új szellemben és nagy erővel látott hozzá a gazdálkodás hatékonyságának megjavításához. A központi segítség — adósságok elengedése — ugyanis csak a csőd elkerülésére adott lehetőséget, az így kialakult „törékeny pénzügyi egyensúly” stabilizálásához az eddigieknél szervezettebb, hatékonyabb munkára van szükség. szubjektivitástól — kapcsolódik a beszélgetésbe Tóth Viktor műszaki igazgatóhelyettes. — Legfontosabb ezek közül az anyagösszeállítás, az olvasztáskor keletkező salak eltávolítása, a formakeménység ellenőrzése, a homokösszetétel óránkénti ellenőrzése, valamint a kész kádak vizsgálata után a megfelelő visszacsatolás. A dolgozók érdekeltségének fokozásával sikerült javítani a technológiai fegyelmet. — Műszaki jellegű változások történtek-e? — Februártól folyamatosan érezteti hatását az új kupolókemence, amellyel magasabb olvasztási hőmérsékletet s kedvezőbb anyagösszetételt tudunk elérni. Újjászerveztük a gyárban a műszaki osztályt, s fiatal szakemberek végre presztízskérdést csináltak abból, hogy az 1978-ban drága pénzen felszerelt automatikus zománcozó gépsor használható legyen. Változtattunk az öntőforma felületének úgynevezett fe- kecselésén is. A technológiai fegyelem javításával és a felsorolt intézkedésekkel elértük, hogy felére csökkenjen a selejt. Tóth Viktor arról is felvilágosítást ad, hogy korábban a s'eléjf 30 százalék körüli volt, s hogy ilyen öntvényeknél 12—13 százalék a nemzetközileg elfogadható mérték. A selejt kádakat ösz- szetörik, s újra beolvasztják az alapanyagba. Egyelőre ennyit lehetett tenni a gyárkapun belül. S azon kívül? — Folyamatosabbá tettük a kapcsolattartást az alapanyag-szállítókkal — folytatja Tóth Viktor. — Legfontosabb ezek közül a koksz, de azt is sikerült elérni, hogy a szintén felhasznált hulladékvasban, „géptöredékben” kevesebb legyen például a Trabant- karosszéria. — Az még kapun belüli intézkedés, hogy újjászerveztük a kereskedelmi osztályt — veszi át a szót Erős Lajos, gazdasági igazgatóhelyettes. — De kapcsolatot termetettünk új kereskedelmi vállalatokkal, vásárokon állítottunk ki Grazban, Kairóban s készÜT lünk Damaszkuszba. Egy sereg árajánlatunk van kint, s nem egyre kedvező választ várunk. A sokkal tudatosabb külkereskedelmi munkának köszönhetően várhatóan megkétszerezzük a tőkés exportot. Megkezdtük a marketingmunkát a hazai piacon is. A lemezkádak s műanyag fürdőkádak konkurenciája mellet körülbelül 100—120 ezer fürdőkádat tudunk az idén itthon értékesíteni. Az azonban rajtunk múlik, hogy ez a szám százezer vagy 120 ezer lesz. S a termelőkapacitások kihasználása szempontjából ez nem mindegy! — Eddig milyen eredményt hoztak a felsorolt intézkedések? — A kérdésre újra dr. Halász István igazgató válaszol: — Belföldi eladásaink várhatóan 8 százalékkal nőnek. S gyártmányaink között több a színes kád, ami az árbevételben nagyobb növekedést jelent. Míg 1986-ban 133 ezer fürdőkád készült Kecskeméten, addig az idén ez legalább 145 ezer lesz. Tavaly az első félévet 40 millió forintos veszteséggel zárta a vállalat, az idén pedig már az első negyedévben fel tudtunk mutatni egy szerény nyereséget, pedig a kemény tél nagy termeléskiesést okozott. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár tehát elmozdult a mélypontról! Bálái F. István Miért lehetünk optimisták? A korábbi években sok vita folyt arról, hogy érdemes-e egyáltalán öntöttvas fürdőkádakat készíteni. Kétségtelen, hogy a műanyag és lemezfürdőkádak nagy konkurenciát jelentenek. De az is biztos, hogy használati értékét tekintve az öntöttvas fürdőkád a legjobb! Felülete időállóbb, mint műanyag társáé, s jobban elnyeli a vízcsobogásból adódó zajt, mint a lemezkád. (Ami különösen az emeletes lakóépületekben fontos.) Mindemellett nagyobb a hőkapacitása, hosszabb ideig tartja melegen a vizet. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyárnak hosszú távú jövője tehát akkor van, ha ezeket az előnyöket el tudja a vásárlókkal fogadtam, az előállítás költségeivel pedig úgy takarékoskodik, hogy a gyártás fenntartása megélje a ráfordításokat. Helyzetüket megkönnyíti, hogy a belföldi ellátásban semmivel sem pótolható, meghatározó szerepet játszanak. Ezek után lássuk, mennyit haladtak előre a felvázolt célokhoz vezető úton! Ha egy vállalat élére új igazgató kerül, gyakran előfordul, hogy idejét és energiáját a különböző hatóságokkal, külső partnerekkel való tárgyalások kötik le, s kapun belüli intézkedésekre amelyek a végrehajtás legalsó szintjén is éreztetnék hatásukat — nem marad ereje. Ezért aztán a gyáron belül minden marad a régiben. A KZK-ban nem így történik. — Elsőszámú feladat volt bizonyos személyi kérdések megoldása — mondja dr. Halász István igazgató. — Az öntöde üzemvezetőjévé például visszahelyeztük azt a régi szakembert, aki már korábban is ellátta ezt a munka• Hosszú évek után végre folyamatosan működik a kádzománcozó gépsor. (Gaál Béla felvételei) • A korszerű technológiával zománcozott kádak minősége jobb. kört, de időközben kéziformázóként dolgozott. Nagy gondot okozott a gyakori italozás, aminek szigorú ellenőrzéssel sikerült elejét venni. Hét dolgozót fegyelmivel elbocsátottunk. — Ez nyilván hozzájárult a technológiai fegyelem javításához is. — A kádgyártás folyamatában tíz —tizenöt olyan fontos tényező is van, amelyik nagymértékben függ az emberi MAMUTCÉGEK ÉS KISVÁLLALATOK í. Vállalkozás — hosszú távon Képletesen szólva baj van a hagyományos táplálkozási lánccal: a kishalak, az ebihalak fickándoznak, a nagyhalak közül pedig jó néhányan vergődnek. Sokat változott a világ azóta, hogy csak a nagyhalak élték világukat. Amikor a természet törvényei a gazdaságban tisztábban, teljesebben érvényesültek, a nagyokkal következetesen feletették a kicsiket. A Moloch étvágya csillapíthatatlan. Miután elfogytak a kishalak, a nagy szervezetek tsz-egye- sülések és vállalati összevonások révén terebélyesedtek tovább. A változásokat azok az elképzelések, hiedelmek éltették, miszerint a vállalatok méretével arányosan növekszik azok előnye, fölénye. Kétségtelen, hogy mamutcégek nagy anyagi és szellemi tőkét képesek összpontosítani, s eredményesek lehetnek a hagyományos nagy sorozatú és tömeggyártásban. Nem a méret — teljesítmény Ám a fölény nem abszolút, a méret csupán keret, lehetőség, a meghatározó mindenkor a tényleges teljesítmény. Néhány nagyüzem (például a gyógyszeriparban, az iparszerű mezőgazda- sági termelési rendszerekben) képes volt ugyan nemzetközileg is kiemelkedő eredményt felmutatni, túlsúlyba azonban a középszerű és a gyenge teljesítmény került. Sok kár származott a kistermelés, az egyéni, családi vállalkozások visszafejlesztéséből. Jelentős lakossági, vállalati és közületi szükségletek maradtak kielégítetlenül. Illetve a nehézkes nagy szervezetek csak körülményesen és drágán oldották meg az ellátási és a szolgáltatási feladatokat. Az állami támogatások megszüntetésével, a szabályozás szigorodásával sok ilyen tevékenység veszteségessé vált. így kerültek előtérbe az egyéni és családi vállalkozások. Amire ugyanis ráfizet a Gelka, az Afit, a Patyolat, a ktsz, a szocialista vendéglátás és kiskereskedelem, az többnyire jövedelmező a magánszektorban, a szerződéses és bérleti rendszerben. Sajnos ezek az új magánvállalkozások csak részben töltik be a korábbi űrt, és azt, ami legújabban a szocialista szervezetek gyakran pánikszerű visszavonulása nyomán támadt. Esetenként még a jó jövedelmező tevékenységekre sincs elég vállalkozó. Az új kisszervezetek, a gm-ek, a vgm-ek, a pjt-k, a kisszövetkezetek pedig — az eredeti elképzelések ellenére — elvétve dolgoznak csak lakossági rendelésre. Indulatok és árak Végül is az ellátás nem javult, jobb esetben nem is romlott. A meglevő hiány a lakosságnak bosszúságot, esetenként többletkiadást okoz. A fogyasztói kiszolgáltatottság, a monopolhelyzet kényelmessé teszi, és rendszerint többletjövedelemhez juttatja a termelőt, a szolgáltatót, a kereskedőt, legyen az üzemi dolgozó vagy maszek. Mégis az utóbbi esetben határozottabb az indulat és egyértelmű a politikai felhang. Élesen elítélik a nehéz helyzet vámszedőit. „Miért tűrik el az illetékesek a maszekok meggazdagodását?” A tiltakozás poltikai éle a magántevékenység térhódítása ellen irányul. Néhány kirívó eset, spekuláció, pazarlóan fényűző fogyasztás indulatokat ébreszt. De emiatt nem vonhatják meg a vétlen maszek működési engedélyét, olykor az ügyeskedőét sem, aki nem sért tételes törvényt. Versenyhelyzet, kínálati piac sem teremthető tanácsi vagy kormányzati határozattal. A megkülönböztetett felháborodás a szocializmus ügyét félti bizonyos tevékenységi körök „elmaszekosodásától”. Pedig aligha lehet politikai sorompót állítani az olyan egyéni és családi vállalkozások térhódításának útjába, amelyek a szocialista üzemeknél rugalmasabban, komfortosabban, jobb minőségben, és főleg olcsóbban oldanak meg bizonyos feladatokat. Ma már természetesnek tartjuk a háztáji tevékenységet, a maszek epret, málnát, fóliás primőr árut. De ösztönösen tiltakozunk, amikor újabban több száz férőhelyes istállók, ezer -kétezer darabos juhnyáj, és más nagy mezőgazdasági értékek kerülnek bérlemény útján magánszemélyek használatába. Pedig a rugalmas üzemeltetési formák, ha jól szabályozottak, a visszaélések lehetőségét kizárják, a veszteségből nyereséget varázsolnak. Eloszlatni a bizalmatlanságot Az egész társadalom érdeke, hogy a szervezeti, jogi és szemléletbeli akadályok elháruljanak a szektorok közötti ésszerű munkamegosztás útjából s a gazdasági megfontolások egyértelműen politikai előítéletektől mentesen érvényesüljenek. A meglevő, zömében nem új keletű ellátási anomáliák megszüntetéséhez a verseny, a kínálati piac fejlesztése, a vállalkozókészség érdemi élénkítése vezet. Nevezetesen, hogy az eddigieknél lényegesen többen főállásukat feladva és hosszú távra invesztálva — bátran kezdjenek önálló tevékenységet, nyissanak falusi boltot, létesítsenek műhelyt, éttermet, panziót. A vállalkozókedv, a kurázsi nem jön magától. El kell oszlatni a lakosság meglevő bizalmatlanságát. A fogyasztónak is, a leendő és gyakorló vállalkozónak egyaránt vannak rossz múltbeli tapasztalatai. Hogyan feledtethetjük az egykori cikcakkokat. A gazdaságilag szorongatott helyzetben, (így 1953-ban és 1956—1957-ben) eddig is életteret, bátorítást kapott a magánkezdeményezés, amit később a feszültségek enyhítésével erősen korlátoztunk. Jól tudjuk, hogy a gazdasági kényszer, a központi források elapadása szülte a legújabb engedményeket, kezdeményezéseket is. Kovács József Következik: 2. Az óriások és törpék összefogása BOGNÁRMESTER Králik János balassagyarmati bognármester 82 évesen is javítja még a meghibásodott lovaskocsik kerekeit, készíti a faszánkókat és a kapanyeleket. Szakmáját az 1920-as években tanulta ki. A különféle speciális szerszámok, szekercék, gyaluk, facsavarmenet-metszők és csapolok százai őrzik műhelyében munkáinak emlékeit. Képünkön: a bognármester lovashintó kerekét javítja. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS, BAROMFI, BÁRÁNY Szerkezetváltás Hetényegyházán Négy évvel ezelőtt a hetényegyházi Egyetértés Szakszövetkezet 4 millió forint veszteséggel és ugyanennyi alaphiánnyal zárt. Az új elnök, Tóth Béla tudta, hogy nem lesz könnyű fordulatot elérni a gazdálkodásban a gyenge termőhelyi adottságú földön, amelynek aranykorona-értéke 7 alatt van. Sok gonddal-bajjal küszködtek, a gazdálkodás javítását célzó intézkedések azonban eredménnyel jártak. Már a következő évben sikerült nyereségessé tenni a mérleget. Stabillá vált pénzügyi helyzetük, négyszeresére növelték az árbevételt. —- Tisztában vagyuhk azzal, hogy az alaptevékenységből nem tudunk számottevő nyereséget elérni. Ezért létesítettünk több melléküzemágat. Az Alföldi Cipőgyárral kötött megállapodás alapján itt, Hetényegyházán, majd Fülöpházán alakítottuk ki a bedolgozó részleget. A Zöldérttel összefogva göngyölegkészítő üzemet létesítettünk. Az idén 350 ezer Szatmárládát készítünk, amelyben szovjet exportra almát szállítanak — tájékoztat az elnök. A városrész ellátásának segítésére több üzletet nyitottak, a legnagyobb a gazdabolt, amely az idén várhatóan hatvanmillió forint forgalmat bonyolít le. Tóth Béla a továbbiakban kifejti: — A fejlődésben nem lehet megállni, az idén néhány új — a termelési szerkezetet érintő — kezdeményezést valósítottunk meg. A tagsággal szorosabb kapcsolatot kialakítva zöldségtermesztésbe fogtunk. Ötvenhat hektáron nagyüzemi paradicsomtermesztéshez kezdtünk, amihez anyagi segítséget adott a Kecskeméti Konzervgyár. A területet a tagságnak kiadtuk művelésre, mégpedig sorsolás útján, a későbbi viták elkerülése végett. Az anyagi érdekeltség érvényesül; a költségek, a nagyüzemi ráfordítások megtérítését vállalták a művelők, viszont a termés már az ő munkájuktól függ. Ugyanígy termesztünk 10 hektáron dohányt, valamint paprikaféléket és csemegekukoricát. A zöldségkertészet fejlesztését a továbbiakban is tervezik. Megállapodtak a megyei Agrokerrel, hogy tanulmány- tervet készít mintegy 60 hektár terület öntözéséhez és 15 ezer négyzetméteres fóliatelep létesítéséhez. Ez utóbbiak fűtését a ládaüzem hulladékanyagából oldanák meg. Ezzel nemcsak az energiaköltségeket csökkentenék, hanem a környezetszennyezést is. Már eddig is felhasználták a fahulladékot a ládaüzem fűtésére. — A kihasználatlan épületek hasznosítására már tavaly tettünk lépéseket. Kiadtuk őket bérbe a tagoknak a • Az idén 350 ezer ládát készítenek a Zöldérttel kötött megállapodás alapján. sertéshizlalásra. Az idén tovább bővítettük a kört, 200 ezer hízottbaromfi és 6 ezer bárány nevelésére kötöttünk megállapodást a tagokkal, természetesen a tavalyihoz hasonló mennyiségben szerződtünk sertésre is. Az utóbbi két esztendőben a szőlőültetvényekben számottevő fagykárt okozott a kedvezőtlen időjárás. Ennek ellenére nem mondanak le a termesztésről. A szőlőtermesztő szakcsoport közreműködésével 60 hektáron telepítenek ültetvényt. A meglevő 320 hektár szőlőültetvényt felújítják. A beruházásokhoz azonban állami segítséget is várnak. E témával kapcsolatosan jegyzi meg az elnök; megállapodást kötöttek a Kecskeméti Borgazdasági Kombináttal, hogy az idén mintegy 40 ezer hektoliter bort vásárolnak fel. A termelési kiesések miatt így egészítik ki a borgazdasági kombinát árualapját, ugyanakkor a szövetkezet is némi jövedelemhez jut. Sok egyébről beszélgetünk még. Szeretnének egy spárgatermesztő szakcsoportot alakítani. A lehetőségekhez mérten továbbra is segítik Kecskemét e gyorsan fejlődő városrészének kommunális beruházásait. Az elnök meg- emliti, hogy jó lenne felújítani azt a régi jó kezdeményezést, amely a városi tanács ötlete volt: évenként összehívták a megyeszékhely mezőgazdasági szövetkezeteinek elnökeit tapasztalatcserére, a termelési tervek összehangolása érdekében. Kereskedő Sándor
