Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-06 / 132. szám

A Kunszállási Általános Iskola igazgatója Tóth Istvánná. Ma is boldoggá teszi hivatása. Beszél­getésünk kiindulópontja a kunszállási tanyavilág: nagy-nagy szeretettel idézi fel emlékeit. Először származásáról be­szél: — Olyan környezetben nőttem fel, ahol emberséget, tisztességet tanultam. Szüleim mindketten félárvák voltak, hétéves koruktól kezdve mérte rájuk a sors a cselédséget. Fiatalon kerültek össze, hiszen sok tekintetben úgy érez­ték, utukat együtt kell folytatniuk, mert sorsuk hasonló. Szerencsére, ma is köztünk vannak ... Az összetartó erő mindig nagy volt a családban. Nyolc testvérem közül ketten még kis­korukban meghaltak, egyet pedig fel­nőttként ért baleset. — Sokgyerekes család, tanya, cseléd­sors. Nem lehetett vidám életük. — Szegénységben éltünk. Talán ma már el sem hinné az ember, hogy meny­nyit nélkülöztünk. Ám apám, anyám olyan szeretetben nevelt bennünket, hogy szinte észre sem vettük, ha valami hiányzott az életünkből. A szeretet mindent pótolt! Meg hát, természetes volt, hogy nincs cipőnk, ruhánk ... Sokszor még késő ősszel is mezítláb jártunk iskolába. Tudja-e, hogyan le­het dérben úgy menni, hogy ne fázzon a pucér talp . . .? — Gondolom, szaporán kell szedni a lábat! — Igen, s nagyokat csapkodni a talppal. Az osztályteremben mindig jó meleg várt bennünket. Ezért is siet­tünk! „Nálunk nagyon szép az alkony. Bíborba borul a táj és a szürke homokszemek kavarogva táncolnak a rózsaszín porfelhőben. A dűlőúton ballagnak hazafelé a szüleim... — A legpontosabb térkép sem mutatja meg azt a kis tanyacsoportot, amely számomra a szülőföldet jelenti.” — E szépen megfogalmazott gondolatokat általános iskolás gyerekektől kölcsönöztem. A tanyához való kötődés, ragaszkodás, a táj szépsége iránti szeretet irányította kezüket, amikor papírra vetették a sorokat. Minden további mondat csak tanyanosztalgia lenne, úgy érzem. E gondolatok kapcsán szót kell ejteni a tanítóról, aki a pusztában a tudást, a bölcsességet jelenti az emberek szemében. Nem csoda hát, ha a hajdani tanyai iskolák pedagógusainak olykor-olykor elcsuklik a hangjuk, bepárásodik a szem miközben felidézik a múltat. Annál is inkább elérzékenyülnek, mert mára a legtöbb iskolaépület ajtaján lakat jelzi: itt megszűnt a tanítás! Abban az épületben sem hallani már gyermekzsivajt, ahol annak idején pedagógus­napi albumunk főszereplője boldog volt. Örült, mert apró gyerekek között tölthette napjait, a tanyán. Örült, mert a kisdiákok szájtátva hallgatták magyarázatát, az olajos padlójú tanteremben. S örült, mert a környék felnőttéi legalább olyan fontos­nak vélték az iskolát, tanítójával együtt, mint a rakoncátlan csitrik. Azt hiszem, ha az emberek szeretetét érzi a tanya diplomása, nem is kell ennél nagyobb boldogság. „A legszebb nap és a legboldogabb perc” • Az első tanyai osztállyal, 1954-ben. — Az imént említette, a nagy család­ban a szeretet árasztott meleget. Fel­idézne, néhány emléket? — Édesanyám nevelőszülőknél nőtt fel. Három osztályt járt. Fölöttébb sze­retett olvasni, ám „idegen házban” nem cselekedhetett úgy, mint ahogyan az édes szülők körében tehette volna. A petróleummal spórolni kellett, arról szó sem lehetett, hogy este, éjszaka ve­gyen kezébe könyvet. Annál is inkább, mert az ajtó résein átszűrődő fények azonnal elárulták volna, hogy még nem alszik. Csalafinta módon a réseket be­tömte, rongyokkal, így nyugodtan ol­vashatott, ameddig akart. Ezt azért meséltem el, mert ez a szenvedélye ké­sőbb is megmaradt. Mivel a környéken csak anyám értett a betűkhöz, minden­ki hozzánk hozta a leveleket, az újságo­kat, a könyveket, hogy segítsen. Sok­szor órákig olvasott az összegyűltek- nek, mi pedig sámlin ülve hallgattuk az épp soron levő regény izgalmas cselek­ményét. Összetartó nép lakott errefelé, a kunszállási tanyavilágban. Soha sem hallottam veszekedésről. Segítettek egymáson. Ha netán pénzt kért valaki kölcsön, nem rögzítették írásban, mert tudták, úgyis megadja az illető. A szó­nak nagy hatalma volt, a becsület, a tisztesség sokat ért. Ma is többre tar­tom a szavak hitelét, mint az írásét. Pedig azt tartja a mondás, ez utóbbi marad meg, a szó pedig elszáll. — A tanyavilág szellemi központjá­nak számított az az iskola is, ahová ön sokszor mezítláb indult útnak ... — A népiskolában nagyszerű taní­tóim voltak: Gácsi-Varga Ágnes, ké­sőbb Parádi Olga. Ma már nyugdíja­sok. Sokat köszönhetek nekik. Amikor a félegyházi tanítóképzőbe jelentkez­tem, órákat töltöttünk együtt, hogy alaposan felkészüljek a felvételi vizsgá­ra. Reggel hatkor már ott ültem az osztályteremben, vártam, hogy feléb­redjen a tanító néni, s hozzákezdhes­sünk a tanuláshoz. Hatra mentem, pe­dig hét órát beszéltünk meg... Á fé­legyházi tanítóképzőben DlSZ-titkár- nak választottak meg. Tulajdonképpen ez előnyt jelentett számomra, amikor eljött az elhelyezkedés ideje. A legjobb helyeket ajánlották fel. . . Nem, nem, csóváltam a fejem, én olyan helyre aka­rok menni tanítani, ahol az emberek nem tudnak írni-olvasni. Gyógyítha­tatlan álmodozó voltam. Életem céljá­nak a tanyai tanítói állást tartottam. És sikerült! 1954-ben kerültem Kunszál­lásra, a Szűcs-iskolába. — Szerencsés embernek mondhatta magát, hiszen sok jó példát látott a ta­nyavilágban, ahol becsületben éltek a parasztemberek. Aztán városba került, tanult, s közben talán az addigi cseleke­detekkel élesen ellentétesekre is felfi­gyelt, esetleg átélte az első csalódásait. — Csalódások inkább mostanában érnek. Fiatalon másképp láttam a vilá­got. Ha dicsekedni akarnék, elmesél­• A szülők, az ötvenedik házassági év­fordulón, 1979-ben. hetném, hogy még nem voltam 16 éves, amikor felvettek a pártba. Igaz, csak öt nap hibádzott az akkori korhatárhoz, de a gyűlés még a születésnapom előtt zajlott le. Szerencsém volt, hogy nem kérdeztek rá a koromra . . . Elnézést, hogy elkalandoztam ... Az első csaló­dás igazából gyerekfejjel ért. Megint a cipő . .. Apám egy jómódú gazdánál szolgált. Hideg volt, már leesett az első hó is. Valamiért felküldték a padlásra, ahol megszámlálhatatlan eldobott ci­pőt fedezett fel. Kérte az urat, hadd válasszon egy-egy párat a gyerekei­nek ... Mondanom sem kell, ezért az­tán megkapta a beosztását: jól elverték. Ha már apámról beszélek, megemlí­tem, hogy alapított tsz-t, később elnök, párttitkár volt. Fizikai munkásként ment nyugdíjba. Ma is párttag. — Térjünk vissza a tanyai iskolában gyűjtött élményeihez. — Sokat ért a tanító szava ... Hajaj, nincs idő, hogy mindent elmeséljek. Csak néhány dolgot hoznék szóba, amivel jelzem, mi minden tett boldog­gá. Ha lázas, beteg volt a családban, hozzám jöttek először, nem a távol la­kó orvoshoz . . . Ügyes-bajos dolga akadt a tanyasi embernek? Tanácsot a tanítótól kért. Hitték, hogy mindenhez ért a pedagógus. És amikor kezet akar­tak csókolni „tanító kisasszony” meg­szólítás kíséretében! Persze, voltak ne­héz pillanatok is. Például, amikor el­néptelenedett az iskola körzete és be kellett zárni a tanterem ajtaját. 1966- ban kerültem be a központi általános iskolába. Azóta itt tanítok. Közben há­rom gyermeket neveltem fel. — Nyilván össze tudja hasonlítani a tanárok, a diákok mai és hajdani helyze­tét! — Ma nem ér rá a pedagógus. Óriási a követelmény, gyors a tempó. Sajnos, a robotolás inkább jellemző a mun­kánkra, mint a nyugodt, beszélgetések­kel ötvözött óra. Nem úgy, mint régen, amikor a szépről, a jóról mesélni is lehetett. Azt nem vitatom, hogy a mai gyerekek többet tudnak, mint azok a diákok, akik egykoron a tanyai iskolá­ban tanultak. Igen ám, csak ők ember­ségből vizsgáznának jelesre. Sőt: jelesre vizsgáztak! Sajnos, korunk gyerekei egyre több hamis képet látnak, útvesz­tőbe jutnak, nem tudnak eligazodni a dolgok között, mindenben hibát keres­nek. Hová vezet ez az állapot? — Tizenkét év tanyán, húsz faluban. Soha, egy percre sem bánta meg, hogy tanár lett? — Ha volna száz évem, mind-mind tanárként tölteném el, még akkor is, ha felére csökkentenék a fizetésem. Nincs annál maradandóbb élmény, mint ami­kor az ünnepség után odaszalad hoz­zám egy növendékem s meghatottan közli: „Marika néni, ez volt a legszebb napunk!” Nekem pedig a legboldogabb percem . .. Közel a nyugdíjhoz, azt mondom, ha a fiatalok szép és nehéz pályát szeretnének maguknak, válasz­szák a tanári hivatást. Ez a legszebb pálya! Nem lehet soha sem belefáradni. A tanár arra hivatott, hogy adjon. Szé­pet, jót, tudást. Helyébe ne kitüntetése­ket várjon, hanem boldog pillanatokat. Azokért érdemes élni .. . — Sok ilyen jelenetet láttam a fény­képeken, amelyek az iskola eseményein készültek. Lehet fotókon őrizni az emlé­keket? — Nem. Csak itt, belül... Borzák Tibor szabad idő Farmernadrágból szoknya Rajzainkon azt érzékeltetjük, hogyan lehet a tizenéves bakfisnak a megkopott szárú, alul kirojtoso­dott farmernadrágból még jól használható szoknyát szabni. 1. Körülbelül térdmagasság alatt — a szaggatott vonalnál — vágjuk le a nadrág szárát. 2. A két levágott darabot fejtsük ki, helyezzük egymásra, majd — miután szabókrétával rárajzoltuk a három egyforma nagyságú egyenlőszárú háromszöget — vág­juk ki, így összesen hat darab be­toldásunk lesz. 3. A nadrág belső szárán levő varrásokat mintegy csípőmagassá­gig fejtsük fel, majd elöl és hátul — a nadrágszár közepén két-két — tehát négy 15 cm magas — be­vágást végzünk, illetve, amilyen magasra szabtuk a háromszögek szárát. 4. A betéteket gombostűvél il­lesszük a bevágásokba, férceljük oda, majd megfelelő próba után géppel (jól mutat elütő színű cér­nával) tűzzük le. A szoknya belső oldalán a betét széleket dolgozzuk el előbb cikk-cakköltéssel, mert különben hamar kirojtosodik. SZOLGÁLTÁTOK ÜGYELETI RENDJE VÍZMŰ Az Észak-Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalathoz tartozó településeken a vízellátással kapcsolatos hibákat, ren­dellenességeket a fogyasztók a helyi víz- illetve csatornaműveknél, illetve a kezelők lakásán jelenthetik. Több fo­gyasztót érintő hiba esetén a tanácsnál illetve a közműellátást irányító üzem- mérnökségen személyesen vagy telefo­non kérhetnek segítséget — szombaton és vasárnap — az alábbiak szerint: Kecskeméten az Izsáki út 13. szám alatti üzemmérnökség főportáján sze­mélyesen vagy a 28-700-as telefonon. A megyeszékhelyen kívül a hetényegy- házi, ballószögi és városföldi fogyasztók tartoznak ide. Kiskunfélegyházán mun­kaidőben bejelentés tehető: Tölgyfa u. 1. alatt, T.: 62-622, illetve munkaidőn túl Nyár u. 4. szám alatt az ügyeletes­nél. Itt várják a pálmonostori, petőfi- szállási, gátéri, bugaci, kunszállási, fü- löpjakabi és orgoványi fogyasztók je­lentkezését is. Tiszakécskén a Kossuth Lajos u. 64. alatt, illetve a 41-382-es telefonon lehet a hibát bejelenteni. Munkaidőn túl a Szabadka utcai víz­műgépházi ügyeletet kell értesíteni. Az üzemmérnökséghez tartozó községek: Tiszabög, Lakitelek-Tőserdő, Tiszaal- pár, Nyárlőrinc, Lászlófalva, Kerekegy­háza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajos- mizse, Felsölajos, Kunszentmiklóson a hibabejelentést a Marx tér 1. alá (tele­fon: 55) kérik. Ehhez az üzemmérnök­séghez tartozik: Tass, Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag, Szabad- szállás, Izsák. Csatornameghibásodás esetén Kecs­keméten bejelentés tehető a Mindszenti út 6-ban (T.: 28-133), Kunszentmikló­son a Vásár téri szennyvíztelepen (T.: 5). Kiskunfélegyházán a Csongrádi úti telepen, vagy a 62-943-as telefonon. Lajosmizsén a Vízműgépházban (Ceg­lédi út 76. (T.: 154). A Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalathoz tartozó településeken a víz- és csatornahálózat hibáját Kiskunhala­son a Brinkus Lajos utca 1. szám alatt személyesen vagy a 22-555-ös telefo­non, Kalocsán a Hősök útja 31. szám alatt jelenthetik. A községekben a víz­műnél, a vízműkezelő lakásán kérhető segítség. A vízmű vállalatok kezelésébe tarto­zó közművek szakaszhatára ivóvíz- vezetéknél a vízmérő után 10 centimé­terig, a csatornabekötésnél pedig a te­lekhatárig terjed. Ezen belül a hibák kijavítása a fogyasztót terheli. DÉGÁZ A kecskeméti, városföldi, nyárlőrinci, helvéciai fogyasztók a gázszivárgáso­kat, -ömléseket, -robbanásokat, -tüze­ket, -hiányokat és -kimaradásokat sze­mélyesen Kecskeméten az Ipoly utca 4. szám alatt, vagy telefonon a 21-155-ös számon jelezhetik. Az ügyeleti szolgá­lat folyamatos. Kiskunfélegyházán a hibabejelentést személyesen a Nyomás 24. szám alatt, telefonon a 62-440-es számon lehet len­ni. Baján a DÉGÁZ-üzcmegységncl (Bajcsy-Zsilinszky u. 4.) személyesen, vagy a 12-588-as telefonon. Kiskunhalason a hibabejelentést a 11-792-es és a 11-177-es telefonszámon lehet tenni a DÉGÁZ kirendeltségen. DÉMÁSZ A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos panaszokat — áramkima­radást és egyéb hibákat — a következő kirendeltségeken, illetve azok telefon­számain lehet közölni: Kecskemét, Csongrádi u. 26. T.: 21-622; Baja, Baj­csy-Zsilinszky u. 6. T.: 11-433; Kalocsa, István király u. 27. T.: 75; Kiskőrös, Petőfi Sándor u. 110, T.: 3; Kiskunfé­legyháza, Fürst S. u. 18. T.: 62-022; Kiskunhalas, Mátyás tér 2. T.: 11-032. A hibabejelentéseket Kecskeméten, Baján, Kiskőrösön és Kiskunfélegyhá­zán folyamatosan fogadják, személye­sen vagy telefonon. Kalocsán és Kis­kunhalason a kirendeltségen személyes bejelentés csak szombaton reggel 7-től 15 óráig tehető. 15 óra után és vasár­nap a kirendeltség kapujában elhelye­zett postaládában lehet értesítést hagy­ni, illetve telefonon a fenti számok fo­lyamatosan hívhatók. Német zeneszerzők operái VÍZSZINTES: 1. Christoph Willi­bald Glucknak, az opera korszakos je­lentőségű reformátorának egyik operá­ja. 14. Tova. 15. Carl Maria Webernek, a romantikus opera egyik kezdeménye­ző mesterének utolsó operája. 16. Ital tréfás elnevezése. 17. Szóösszetételek­ben a földdel való kapcsolatra utal. 19. Rajzlap méret. 20. Származás. 21. An­gol uralkodóház. 23. Kiejtett betű. 24. Rudakra állított szalmatetejű széna- szin. 25. A tudományos szocializmus, a dialektikus materializmus egyik meg­alkotója (Frigyes.) 28. ... Amin (volt ugandai elnök.) 29. Te meg én. 30. Ma­gyar film. 31. Tiltás. 32. Község So­mogy megyében. 34. A hét vezér egyi­ke. 35. Város a Maros partján. 37. Éne­kel. 39. Az Aranykoporsó írója. 40. Kis nyaraló. 41. Giacomo Meyerbeer egyik operája. 43. Északi férfinév. 44. Görög betű. 46. Harcias nő. 47. Megszólítás. 48. Csakhogy. 50. Lubica egynemű be­tűi. 52. Idegen Anna (. . . Suli). 54. Női név. 57. Tanít. 59. Növényvédőszer. 60. Irányjelzés. 61. Tüzel. 62. Sebképződ­mény. 63. Lengyel félsziget. 64. Áutós iskola. 66. Kis széntartalmú vasötvö­zet. 68. A szövőiparban használt rost­növény. 70. Iráni pénz. 71. Friedrich Flotow nálunk gyakran játszott, legis­mertebb operája. FÜGGŐLEGES: 1. Eugen d’Albert legismertebb operája. 2. Beethoven C- dúr szonátatöredékének népszerű ne­ve. 3. Mint a 30. számú sor. 4. Ibi-... (olt, ahol). 5. Az ebéd rendszerint első fogása. 6. Ilyen a falevél és az öreg ember keze. 7. A segélykérés nemzetkö­zi jele a tengeren. 8. Személyes névmás. 9. A tévé állandó műsorszáma. 10. Lé­gies. 11. Község Baranya megyében. 12. Dísze. 13. Paul Hindemith egyik operája, melynek szövegét is maga írta. 18. Horganyból van! 20. Furcsa egy hal. 22. Nem éppen udvarias megszólí­tás. 26. A mélybe. 27. A nagy német zeneszerző: Richard Strauss korszakal­kotó jelentőségű zenedrámája. 29. A nagy francia forradalom kiemelkedő alakja. 32. Tó Etiópiában. 33. Hideg, száraz adriai szél. 34. Taszít. 36. Ru­hátlan alakot ábrázoló képzőművészeti alkotás. 37. Olasz elöljáró szócska (... Stefano). 38. Lötyög. 39. Női név. 41. Szigetország fővárosa. 42. Francia személynév (... de Balzac). 45. Meg­szégyenít. 49. Sziget Brazília északi ré­szén. 51. Ón. 53. Vonatvég! 55. Női név. 56. Előrejut. 58. Álomba ringat. 59. Werner Egknek a bajor népzene ih­letésére szerzett operája. 60. Az Újpest válogatott labdarúgója volt. 63. Seb­hely. 64. Bach—Seregi balett. 65. Női becenév. 67. Alsó egynemű betűi. 68. Kicsinyítő képző. 69. Pázsit. 70. A tetejére. E. B. Beküldendő: a nyolc német opera címe. TÁBOR — FIATAL HÁZASOKNAK A KISZ Központi Bizottságának család- és nőpoli­tikái bizottsága tábort szervez azzal a céllal, hogy olyan alapismereteket nyújtsanak a fiatal házasok­nak, amelyek a családi élet szervezéséhez, a gyermek vállalásához, neveléséhez szükségesek. A tábor 1987. július 27-étől augusztus 2-áig Hajdú­szoboszlón lesz. Olyan házaspárok jelenkezését vár­ják, akik 27 évesnél nem idősebbek és öt évnél nem régebben kötöttek házasságot. (Gyermek nem aka­dály, de elhelyezésüket nem tudják megoldani.) A részvételi költség házaspáronként 1900 forint, ame­lyért napi háromszori étkezést és kétágyas szobát ad­nak. A jelentkezéseket június 25-éig várják a KISZ központi Bizottságának család és nőpolitikái bizott­ságánál, Budapest XIII., Kun Béla rakpart 37—38. 1138., telefon: 403-940.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents