Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-05 / 131. szám
i »rvA Tinid EWSrejelcét M «mis «erflletérc ma ' lUUJARA J «rtf: Orattsnterte wirft» tö e*ö, >ln< tor, helyenként léseid. Kesébb ének* Wl»t fel«» tsrraa ctSkken a ietbdui, dk u»*ob topár torkát«. ®Tttir idcjéo rlherae cxéUSkéa *>lö»imO. A torkát« ItsmesaMbk tuppaU hAmétoéklrt »*-« fok tOxdtt less. VILÁG PKOLETÄJUAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AX MSZMP BACS-KISKüN ME6YQ BEZOTZSAGANAK NAPILAPJA XLII. <rf. Hl. «ttot Ára: 1,80 Ft 1981. június l pántok Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről * Tájékoztatási Hivatal alnö- loe, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének berlini üléséről szóló jelentést A kormány megtárgyalta és szakmai, társadalmi vitára bocsátotta az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programjának tervezetét A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette az elektronika tár. •adatai -gazdasági alkalmazásának, az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásának, a gyógyszer-, növényvédőszer- és interme- diecgyértáa, valamint az energiagazdálkodás központi gazdaságfejlesztési programjának 1986. évi végrehajtását. A kormány áttekintette az idei feladatok teljesítésének helyzetét. (A kormányszóvivői értekezleten elhangzottakat a 2. oldaton ismertetjük.) Június 25-ére összehívták az Országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapjáa összehívta az Országgyűlést június 25-én, csütörtökön 9 órára. A kormány javasolja, hogy az ülésszak tűzze napirendjére a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetésének végrehajtásáról szőlő törvényjavaslatot, a Büntető Törvénykönyv, valamint a büntető eljárásról széló törvény módosítását, továbbá az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját a környezet-és természetvédelem VI. ötéves tervidőszakban elért eredményeiről, a VII. ötéves tervi feladatairól, a hivatal munkájáról. * • • Péter János alelnök vezetésével a Parlamentben a nyári ülésszak előkészítéséről tanácskoztak az Országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői. Az értekezleten Madaras! Attila pénzügyminiszté- tiumi államtitkár, dr. Markója Imre igazságügyminiszter, valamint Abrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke tartott tájékoztatót a pdénum tárgysorozatára tervezett törvény- javaslatokról, beszámolóról, majd válaszolt a résztvevők kérdéseire. A KERTÉSZETI FŐISKOLAI KAR HALLGATÓINAK Háromszázezer forintos ■Többféle együttaűtoödé&ről adtunk már hint lapunkban, amelyek vállalatok, illetve a megyei (tanács én felsőfokú oktatási intézmények között jöttek létre. Ezek hozzájárulnak új értékek felszínire juttatásához. vállalati, területi és megyei érdekek előremozdításá- hoz. Hasonló indítékú az a megállapodás is, amelyet tegnap írt alá Borsódy Miklós, a Kecskemétéin ‘Borgazdasági Kombinát vezérigazgatója és dr. Király László, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karának főigazgatója. Ugyanakkor új típu- ' »ónak mondhatjuk, amelyre eddig nincs példa a megyében. Arról van szó, hogy a Kecske- métvin 300 ezer forintot helyez el az OTP BácsrKiskun Megyei Igazgatóságán, amely klasszikus alapítványként funkcionál. Kamatát évente azoknak a harmadéves főiskolai hallgatóknak osztják ki, akik a szőlészeti—'borászati—üdítőital-készítési. vagy szervezési témakörökben (a témát pályázat formájában kiírják) a legjobb axak-, vagy tudományos diákköri dolgozatot írják, illetve kimagasló tanulmányi eredményükkel kitűnnek. Az alapítvány dokumentumainak aláírásakor Borsódy Miklós 'kifejtette: „Meg kell ragadni ■minden lehetőségeit, hogy az alföldi szólőkultúra, valamint borászat és üdítőital-gyártás megújulva továbbfejlődjön. Az alapítvánnyal az intézet hallgatóit arra akarjuk ösztönözni, hogy ismerjék meg a jelenlegi helyzetet és kapcsolódjanak be a Duna—Tisza köze nagy jelentőségű termelésalapítvány fejlesztési munkájába”. Dr. Király László véleménye: „Eddig is volt közös érdekeltségű kapcsolat a vállalat és az intézet között, amelynek keretében oktatók, kutatók tevékenykedtek. Ezután hallgatóinknak is érdekük lesz. hogy ebben részt vállaljanak, ami egyébként azért is fontos, mert segíti feladatunk teljesítését: a magasabb színvonalú kertész- üaemmémök-képzést.” Cm. L Nem kerül pénzbe Ritkán rendeznek napjaink' ban olyan lakossági fórumot, ahol ne kerülne szóba valamilyen formában a környezetvédelem. Mind gyakoribb téma tanácsüléseken is. A megyei képviselőcsoport pedig épp a napokban tűzte napirendjére ezt a kérdést. Alighanem joggal jegyezte meg a vita során az egyik felszólaló: A mai napig többet beszéltünk környezetünk védelméről, mint amennyit tettünk érte. Amikor már a tettekre kerülne a sor — folytatta a gondolatot rendszerint túl könnyen kimondjuk, hogy erre ma végképp nincs pénz. Ezzel elvetettük a cselekvés gondját. Pedig nagyon sok olyan feladat van, amit anyagi ráfordítás nélkül, egyszerűen csak rendszeretettel, előrelátó gondolkodással meg lehetne oldani. Eddig az országgyűlési. képviselő okfejtése, amellyel, gondolom, sokan egyetértenek. Am újból előttünk a kérdés: hogyan lehetne a kézenfekvő felismerést a gyakorlatba átvinni? Továbblépni a mai állapotból, mely a sakkjátékból ismert patthelyzethez hasonlítható. Mire gondolok? Például a „szemétháború" állására. Az év eleji falugyűlések közül tán egy sem akadt a megyében, ahol ne állt volna fel valaki, sürgetve a szaporodó szeméthalmok megszüntetését, S amíg az állampolgárok egy része a fórumokon lakóhelyének tisztasága, a felelős magatartás mellett voksolt, mások szorgalmasan, s időnként bámulatos leleménnyel gyarapítják a szemétkupacokat. A települések határát, útmenti árkokat, erdöszéleket elcsúfító és elszennyező szemét csak a legszembetűnőbb tünete a környezetkárosító magatartásnak. Igaz, eléggé pontos jelzőeszköz. Mert aki lelkifurdalás nélkül odaönti az erdei tisztásra a hulladékot, az másban sem kíméletesebb. Derítőjét úgy ipi- ti, hogy minél ritkábban kelljen költeni a kiürítésére. Kocsiját a folyóparton vagy a lakótelepi ház előtt, a füvön mossa, így nincs gond az olajos vízzel. Az önfelmentő mentség mindig kéznél van: épp az én csekélyke szemetem, olajom fogja felborítani a biológiai egyensúlyt? Erősiti e magatartást néhol a tehetetlenség érzése is. Hisz mit tegyen, aki olyan településen él, ahol kö- zel-távol nincs csatornázás. Mondjon le az automata mosógép használatáról? Ez az út nyilván nem járható. Meg kellene találni az egyensúlyt a technikai fejlődés adta lehetőségek és az ugyanebből fakadó ártalmak között. Ilyenkor, a környezetvédelmi világnapon évről évre reflektorfénybe kerülnek az emberiség egészét fenyegető veszélyek. A természeti környezet elszennyeződésének nem egyetlen oka, forrása van. A globális hatások egymástól Oyakran független, kis részekből állnak össze. Apróságokból, melyek összegződve szinte feltartóztathatatlan fenyegetést jelentenek. Kétségtelen, hogy vannak dolgok, mint a legtöbb településen ma még hiányzó csatornahálózat kiépítése, melyeké hez nagyon sok pénz kell. Érdemes azonban figyelmet fordítani az apróságokra is. A drága beruházások sem hozzák meg a kellő eredményt önmagukban. Ha nem válik széles körben elfogadott értékké, mindennapi gyakorlattá az, ami nem kerül pénzbe: az előrelátó, környezetkímélő magatartás. Lovas Dániel Kádár János fogadta a szocialista országok tudományos akadémiáinak elnökeit Káóár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Központi Bizottság székházéban fogadta a szocialista országok tudományos akadémiáinak elnökeit, akik hazánkban tartják munkaértekezletüket. A találkozón részt vett Pál Léoárd, a Központi Bizottság titkára éd Radios Katalin, a K8 tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A szívélyes légkörű találkozón Curij Harcsuk, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke tájékoztatást adott a munkaértekezleten szereplő kérdésekről. Kádár János, megköszönve a tájékoztatást, méltatta a nemzetközi tudományos együttműködés jelentőségét és további eredményes munkát kívánt a munkaértekezletnek. (Tudósításunk a 2. oldalon.) Hazánkba látogat Csao Ce-jang Kádár. János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára á* Lázár György, a Minlsztertanáe* elnöke meghívására Csao Ca« Jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkára, a KNK Államtanácsának «blöke a június 4-éfi kezdődő és több európai szocialista országot érintő útja során június közepén hivatalos, baráti* látogatásra hazánkba érkezik.. (A magyar—kínai kapcsolatokról cikkünk a í. oldalon.) HETVENÉVES ÁLOM VÁLT VALÓRA Holnap megindulhat a forgalom a kiskunhalasi felüljárón • Sikere* volt a kiskunhalasi felüljáró tegnap délutánt műszaki átadása. (Tóth Sándor felvétele) Holnap reggel kilenc órakor az illetékesek a szükséges helyzetbe állítják a megfelelő útjelző táblákat, és a város közönsége, valamint a Kiskunhalason áthaladó utasok népes serege birtokba veheti az S402-es jelű közút és a Budapest—Kelebi a vasútvonal kereszteződésében épült felüljárót. A tegnap megkezdődött műszaki átadás-átvételt folyamat sikeresen indult, a szakemberek úgy találták, hogy a felüljáró a terveknek megfelelően elkészült, s rendeltetésszerű használatra alkalmas. Ennek alapján a Bács-Kiskun Megyei Tanács közlekedési osztálya kiállítja az ideiglenes forgalombahelyezési engedélyt, s az erre közlekedő gépjárműveknek és gyalogosoknak nem kell többé leeresztett sorompók előtt rostokolniuk. A használatbavételt megelőzően ma délután a felüljáró építői a hagyományos, hordóátguritáasal járó ünnepségen értékelik a végzett munkát, amelynek alapján okuk lehet a jogos büszkeségre. A létesítmény a nehéz tél ellenére határidőre elkészült, noha nyolc hónapot kellett várni az import szigetelőanyag megérkezésére, az eredetileg monolitikusra (helyszíni betonozására) tervezett támfalat pedig előregyártóit elemekből kellett kialakítani. A felüljáró műszaki érdekessége az ívvel és túleme- léssel komplikált vonalvezetés. Az átadás-átvétel során a szakemberek az eredetileg tervezett forgalmi rend kismértékű módosításáról is döntöttek. As ideiglenes használatbavétel tapasztalatai alapján még a nyáron sor kerül az ünnepélyes felavatásra is. ». t FEJLESZTÉSEK A NYOMDÁBAN Csomagolóanyag és export • Év elejétől dolgozik a nyolc szín nyomására alkalma* Mélynyearf gépsor. Jónéhányszor előfordul, hogy .bár hazai vállalataink megfelelő minőségű termékkel jelennek meg a .külpiacokon, mégis elmarad a várt síiker. Háttérbe szorulnak más külföldi vállalatokkal szemben, mert azok szebben, észtéti- kusaöban csomagolták be eladásra szánt árucikkeiket. Az igényes piacokon egyre jelentősebb szerepet kap az ízléses csomagolás. A Kecskeméti Petőfi Nyomda •zakemberei már húsz esztendővel ezelőtt felismerték ezt. Ekkor kezdték meg a csomagolóanyag-gyártás fejlesztését. Először színes nyomdai dobozokat (Tungsram izzók, gyógyszerek, mosóporok dobozait) kezdték ké- áziteni, majd pár évvel később a boros, égetett szeszes és üdítő- italos palackokhoz hagyományos címkéket gyártottak. A tekercses öntapadó címke készítését — az országban elsőként — 1875-ben kezdték meg. Az úgynevezett hajlékony falú csomagolóanyagok gyártásának feltételeit az elmúlt esztendőben teremtették* meg. Ekkor szerezték be az NSZK-gyártmányú nyolc szín nyomására alkalmas GOEBEL mélynyomó gépsort, amely- tyel világszínvonalú nyomdai munkát lehet végezni. A berendezéshez rendkívül olcsón sikerült hozzájutniuk, hiszen a járulékos beruházásokkal együtt összesen húszmillió forintjukba került. Igaz, a gép használt, de rendkívül termelékeny és kiváló minőségű munkára képes még legalább 10—15 évig. Az évek óta tartó fejlesztés eredményeként ma már a kecskeméti vállalat 1,2 milliárdos termelési értékének háromnegyed részét a csomagolóanyag-gyártás adja. Mint ahogy Birkás Béla vezérigazgatótól megtudtuk, a Petőfi Nyomda a jövőben Is növelni akarja a vállalaton belül e tevékenységét. Terveik szerint tovább fejlesztik a íaltkarton (színes nyomdai doboz), valamint a hagyományos és öntapadós címke gyártását. Ezekhez új berendezéseket szeretnének vásárolni, amelyek segítségével jelentősen javíthatnék termékeik minőségét és lerövidíthetnék a munkák át«* futási idejét. Az új elképzelések lassan formát is öltenek egy 2500 négyzet* méteres alapterületű csarnokban, amelynek jelenleg már az alapozásán dolgoznak az építők. Vár* hatóan ez az üzem a jövő év első felére kész lesz a gépek fogadására, a termelés ezt kővető«® folyamatosan indul be. A beruházás befejeztével — ami végül 250 millió forintba kerül-* éves szinten 250—350 millió forinttal nő a Petőfi Nyomda eso« magolóeszköz-gyártó kapacitási. g. a.
