Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

1987. június 30. • PETŐFI NÉPE • 5 Összhangban a gazdasági, társadalmi viszonyokkal Beszélgetés a földtörvényről Dr. Árvay Árpád Horváth József Kiss István Merész János Dr. Pethő Teréz Szeptember elsején lép hatályba a földtörvény, amiről dr. Árvay Árpáddal, a Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága titkárával, Horváth Józseffel, a megyei földhivatal vezetőjével, Mérész Jánossal, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának fő­előadójával és jogászával dr. Pethő Terézzel, valamint Kiss István­nal, a tataházi tsz elnökével, országgyűlési képviselővel beszélget­tünk. P. N.: — Mostanáig magas szintű jogszabályok adtak, illetve adnak még ma is törvényes keretet a földdel kapcso­latos mindennemű változtatásnak. Mi tette szükségessé a törvény megalkotá­sát? Dr. Á. Á.: — Erre a kérdésre a válasz maga a törvény célja. Eszerint: társa­dalmi-gazdasági fejlődésünk követel­ményeinek megfelelő, hosszú távra szó­ló, átfogó és egységes szabályozásra van szükség a föld tulajdonát, haszná­latát, hasznosítását, forgalmazását, vé­delmét illető kérdésekben. Szinte hihe­tetlen, de így igaz: a jelenleg még ér­vényben levő, főiddel foglalkozó kü­lönböző szintű jogszabályok száma im­már meghaladja a kétszázat. Úgy vé­lem, nem szükséges részletezni, hogy ekkora mennyiségű joganyagban na­gyon nehéz az eligazodás: ez a szakem­bereknek is gondot okoz, hát még az állampolgároknak! Másrészt; bizonyos átfedések, ellentmondások óhatatlanul létrejönnek az ilyen nagy tömegben lé­tező, emiatt nehezen alakítható, nehe­zen áttekinthető jogszabályok között, ugyanakkor még így is maradtak olyan kérdések, amiket a gyakorlat vetett fel, de szabályozás nincs rájuk. Ami a tör­vény létrehozását szükségessé tette, lé­nyegében az eddigiekből következik. A jelenlegi jogszabályok ugyanis a tár­sadalmi, gazdasági fejlődésünk köve­telményeivel már nincsenek összhang­ban, nem segítik kellőképpen a gazda­ságirányítást. Ezen belül az egyik leg­nagyobb probléma, hogy a vállalatok­nak, a szövetkezeteknek és más gazdál­kodó szervezeteknek a földdel kapcso­latos jogai nem mindenben felelnek meg a megnövekedett önállóságuknak, ami gátolja gazdálkodásuk hatékony­ságát, annak fejlődését, növekedését. P. N.: — A föld nemzeti kincsünk. Ez az alapelv miként érvényesül a szeptem­ber elsejétől hatályos törvényben? Dr. Á. Á.: — Erre építve, ennek szel­lemében készült, készül a földkódex. Ez nem csupán elvi — politikai —, hanem egyszersmind gyakorlati kér­dés. Ugyanis alapvető gazdasági érde­künk, hogy minél ésszerűbben gazdál­kodjunk a földdel, hiszen ez az a nem­zeti vagyon, ami nem növekszik, ha­nem inkább csökken. Igaz, hogy az iparosítás, az infrastruktúra javára, ami nem kevésbé lényeges társadalmi érdek, de ezt a kétféle érdeket egymás­sal összhangban kell érvényesíteni. K. I.: — Hazánkban az utóbbi öt esztendőben 36 ezer hektárral csökkent a termőterület, ezzel szemben Bács- Kiskun megyében növekedett. Amióta a földvédelmi alapot létrehoztuk, ro­mos tanyák felszámolásával, útmenti sávok csökkentésével 4700 hektárt vontunk be a mezőgazdasági termelés­be. H. J.: — Nemzeti kincsünk, a föld védelmét hatékonyan szolgálja majd a törvény több passzusa, ezek betartatá­sának letéteményesei a hatóságok. Ko­molyan mérlegelniök kell az engedély kiadása előtt azt a kérdést, hogy a ké­relmező milyen célból akarja a földjét kivonni a művelésből. A földvédelmi járulék, amit ilyen esetben fizetni kell — a céltól, a föld minőségétől függően differenciáltan — azt a közös anyagi forrást növeli, amiből azok a gazdálko­dó szervezetek kapnak támogatást, amelyek például parlagterületeket von­nak művelésbe. Bírságot kell fizetni mindazoknak, akik engedély nélkül vonnak ki földet a termelésből — vo­natkozik ez a hobbikert-tulajdonosok- ra is. Dr. P. T.: — A földdel kapcsolatos mindenféle változtatás könnyebb, egy­szerűbb, gyorsabb, azaz kevésbé bü­rokratikus lesz, mint jelenleg. Például a gazdálkodó szervezetek kevesebb ha­tósági megkötéssel változtathatnak művelési ágat. Új, hogy az állami tulaj­don szövetkezeti tulajdonba kerülhet. A nagyüzemileg nem művelhető földte­rületet a gazdaságok bérbe adhatják. M. J.: — Egyszóval a szövetkezetek is szabadabban gazdálkodhatnak föld- tulajdonukkal, ez a lehetőség korábban inkább csak az állami föld tulajdonosa­inak adatott meg. P. N.: — Tulajdonról lévén szó: mi­lyen változások várhatók a magánszfé­rában? Dr. Á. Á.: — A legfigyelemremél­tóbb változást a jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemélyek ingatlan- tulajdonával kapcsolatos rendelkezés tartalmazza. Jelenleg a disszidens laká­sa, lakótelke, üdülője, üdülőtelke álla­mi tulajdonba kerül. Ez a gyakorlat méltánytalanul az itthon maradt hoz­zátartozókat sújtja. A törvény viszont úgy rendelkezik, hogy a jogellenesen külföldön tartózkodó személy bármi­lyen ingatlantulajdona —. kérelemre — arra a belföldi hozzátartozójára száll, aki a tulajdonos halála esetén az örökös lenne. Hangsúlyozom: a kére­lem előterjesztésére csak itthoni örökös jogosult! Abban az esetben, ha ez ügy­ben senki sem adott be kérelmet határ­időre, a földhivatal az ingatlant kárta­lanítás nélkül állami tulajdonba veszi. K. I. — A törvény lehetővé teszi, hogy a szakszövetkezetek tagjai egy­másnak el- vagy bérbe adhatják a kö­zös gazdaság érdekeltségébe tartozó, de tagi művelésben lévő földet. A szö­vetkezettől haszonbérelt földek bérleti szerződéséhez a jövőben nem kell ható­sági jóváhagyás. Mindez a személyes érdekeltség könnyebb érvényesülésén keresztül végső soron az intenzívebb kistermelést segíti elő. — P. N.: — Mindenkit érdeklő kér­dés: magántulajdonban mennyi föld le­het? H. J.: — A magánszemély által meg­szerezhető termőföld mértéke jelenleg a művelési ágtól és attól függ, hogy a tulajdonosnak főfoglalkozása-e a ter­melés? Ez a szempont mára túlhaladot­tá vált, a törvényjavaslat a magánsze­mély által megszerezhető termőföld fel­ső határát függetlenül a művelési ágtól és a foglalkozástól, 6000 négyzetméter­ben állapítja meg. Ám ez csak azt jelen­ti: ennyi lehet. Azonban tekintettel ar­ra, hogy a különböző helyeken levő földek minősége, de nem kevésbé a for­galmi értéke igen eltérő, minisztertaná­csi rendelet ennek figyelembevételével határozza meg, illetve a megyei tanács dönti el a megszerezhető föld mértékét. Nyilvánvaló, hogy megyénkben lénye­ges lesz ez a szempont, hiszen nagy különbség van a homokhátsági és a bácskai termőföld minősége között. Új, hogy szeptembertől a 14. életévét betöltött gyermeknek is lehet földtulaj­dona. P. N.: — Változás várható azzal kap­csolatban is, hogy hány ingatlan lehet egy család birtokában? Dr. Á. Á.: — Megszűnik az „össze­számítási” kötelezettség. A jelenlegi jogszabályok értelmében, ha a család birtokában levő mellé valamelyik há­zastárs lakást, üdülőt stb. örököl, el kell adnia. A törvényjavaslat alapján várható, hogy minisztertanácsi rende­let az eddigiektől eltérő, sajátos szabá­lyokat állapít meg. Öröklés, elbirtok­lás, házasságkötés, örökbefogadás ese­tén a többlettulajdont csak akkor kell elidegeníteni, ha a lakások, lakótelkek, üdülők, üdülőtelkek száma több mint a család tagjaié, illetve ha termőföldről van szó, annak mértéke nem haladhat­ja meg a 15 hektárt. Egy kétgyermekes család birtokában tehát például négy lakás lehet, amennyiben a gyermekek betöltötték a 14. életévüket. Mint az elmondottakból is kitűnik: a. földtör­vény összhangban van megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyainkkal. Almási Márta PÁLYAKEZDŐ IFJÚ SZAKMUNKÁSOK! Vár benneteket a Kecskeméti Mezőgép Vállalat korszerűen felszerelt üzemeibe. Felveszünk gépi forgácsolókat, lakatosokat.és hegesztőket. A tanulmányi eredménytől függően kiemelt bérezést biztosítunk. A forgácsoló szakmákban a teljesítménytől függően egy évig kiegészítő pótlékot fizetünk. Kellő szakmai gyakorlat megszerzése után NC-vezérlésű forgácsoló szerszámgépeinkre átképzési lehetőséget biztosítunk. Jelentkezés: Mezőgép Vállalat Kecskemét, Külső-Szegedi út 136. Munkaügyi csoport 162S A talajnedvesség meghatározása izotóppal Szolnok megyében a MEZŐVIZ Termelési Rendszer egy olyan szol­gáltatással is segíti a taggazdasága­it, amellyel pontosan meg lehet ha­tározni, hogy mikor és mennyit kell öntözni. Izotópos talajnedvesség­mérő autóval két-három hetente vé­gigjárják a 65 taggazdaságot és megállapítják, hogy az adott tala­jon hány milliméter csapadékot kell pótolni. A termelési rendszerben el­sősorban a búza, a kukorica, a cu­korrépa, a burgonya, a lucerna, a gyep és a hüvelyesek vízigényét ha­tározzák meg. A képen: Kurucz István öntözési szakmérnök és Rimóczi János, a termelési rendszer technikusa izotó­pos talajnedvesség-mérést végez a Besenyszögi Kossuth Termelőszö­vetkezet területén. SZELLEMI TARTALÉK J Újítómozgalom a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban A Kiskunhalasi Állami Gazdaság­ban segítik, ösztönzik az újítási moz­galmat, sőt több hasznosított találmá­nyuk is van. Csorvási Katalin újítási előadó hangsúlyozza: a jelenlegi gazda­sági helyzetben, amikor a fejlődés kül­ső erőforrásai megcsappantak, a mű­szaki fejlesztés legolcsóbb, jórészt be­ruházások nélküli belső erőforrása az újítás. Nemcsak műszaki gazdasági rendeltetése van, hanem fontos társa­dalmi, politikai szerepe is, mivel lehető­séget nyújt a dolgozóknak, hogy a ter­melési folyamatban ne csupán á végre­hajtó, hanem az alkotó aktív szerepét is betöltsék. Lehetőség nyílik arra, hogy a gazdálkodásban jelentkező fel­adatok megoldását segítsék. A továbbiakban hozzáteszi: — Jelentős tartalékaink vannak az energia- és anyaggazdálkodásban, a mi­nőség javításában, a munka- és techno­lógiai fegyelem elősegítésében. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a tudományos eredmények és hasznos újítások széles körben elterjedjenek. Együtt tanulmányozzuk a statiszti­kai jelentést, amely az elmúlt évi ered­ményeket összesíti. Tavaly a benyújtott újításokból 150-et hasznosítottak, amely csaknem 8 millió forinttal növel­te a gazdaság eredményét. A kifizetett újítási díj meghaladta a 300 ezer forin­tot. A találmányok csaknem 20 millió forint nyereségnövelést h< / ik, meg­közelítőleg 200 ezer forinttal jutalmaz­ták a feltalálókat. Az előadótól megtudom, hogy éven­ként szerveznek újítási hónapot. Min­den évben kialakul a verseny a kerüle­tek, brigádok és a dolgozók között. Tavaly először szervezték meg kerüle­tenként önállóan az újítási hónapot, amelyet a beérkezett javaslatok értéke­lésével és ötletnappal zártak. Legered­ményesebb újító Törtely Dénes, akinek számos ésszerűsítését, kezdeményezé­sét szinte felsorolni is sok lenne. Érde­mes megemlíteni a borászati kerület világítótornyához szerkesztett távirá­nyítású kapcsolóberendezését. A versenyt egyébként tavaly is — éppen úgy, mint az előző esztendőben — a borászati kerület nyerte. — Az idén új helyzet alakult ki, mi­vel létrejött a gazdaság két leányválla­lata, amelyek önállóan szervezik meg az újítási versenyt. Négyfordulós vetél­kedőt hirdetett meg a szakszervezeti bizottság a KISZ-«zel közösen. A ke­rületek csapatai január 30-i pályázhat­tak. Az első fordulóban az újítási fi' adattervből kiválasztott három témá­ban kellett megoldást kidolgozni a résztvevőknek. A csapatok szervező- készségben, műszaki megoldások ki­dolgozásában, reklámszöveg írásában és sok egyéb témában mérik össze tu­dásukat — magyarázza Csorvási Kata­lin. Kereskedő Sándor tik. • Hiányt pótol Urbán József újítása, a venyigezúzó gép, melynek teljesítménye óránként egy hektár. Az aprított venyigét tüzelésre, tehát energiapótlásra használják fel. Megkezdték a kísérleti gyártást. Az első megrendelő a Szegedi Állami Gazda­ság, amely három zúzógépre tart igényt. Képünkön a gép működését magyarázza Urbán József, a szolgáltató kerület igazgatóhelyettese. A^VII. ÖTÉVES TERVBEN Újabb száz település kap vezetékes gázt Egy csavarás a gombon, egy szál gyufa —- máris ég a tűzhelyen a gáz­láng. Egy gombnyomás — duruzsol, melegít a parapett-kályha. így van ez ma a magyar háztartások közül min­den harmadikban, ahová már eljutott a vezetékes gáz. Sok ez? Kevés? A nemzetközi össze­hasonlításban álljuk a versenyt, sok hozzánk hasonló éghajlatú országban még kisebb a gázzal ellátott lakások aránya. Ám Csehszlovákiában a ház­tartásoknak mintegy 45—50 százaléka, az NDK-ban és Franciaországban 50 —55 százaléka, az NSZK-ban 55—60 százaléka rendelkezik vezetékes gázzal. Nyilvánvaló, Hollandiához nem mér­hetjük magunkat, ahol — a tengermel- léki nagy gázmezőknek köszönhetően — ma már minden lakásban van veze­tékes gáz, de az előbb említett orszá­gokhoz jó lenne felzárkóznunk. Telített a palackpiac A 30 százalék körüli vezetékes gáz- ellátottság pontosabban azt jelenti, hogy március 31-én az országban össze­sen egymillió 329 ezer vezetékes gázfo­gyasztó volt, ebből a háztartások száma egymillió 289 ezer. Érdekes lehet még, hogy a fővárosban az első negyedév vé­gén 572 ezer háztartás rendelkezett ve­zetékes gázzal, míg vidéken 717 ezer. Ma még nem minden lakásban használ­nak gázt fűtésre is, az ezzel is rendelkező háztartások száma 755 800, ebből fővá­rosi 304 700, vidéki 451 100. A vezetékes földgáz mellett, az ará­nyokból is következik, még nagyon so­kan használnak palackos propán­bután gázt. A fogyasztók számát pontos nyilvántartás nincs — 2 millió 630 ezerre becsülik. A szakemberek szerint e téren gyakorlatilag telített a „piac”. Évente mintegy 40 ezer új fo­gyasztó jelentkezik ugyan, ám nagyjá­ból ugyanennyien térnek át a palackos gázról a vezetékesre. A hatodik ötéves tervben gyakorlati­lag csak Pécs bekapcsolása szerepelt az országos gázhálózatba. Azután 1981 - ben bekövetkezett a fordulat: át kell állni a földgázra, a fogyasztók tömegét kell bekapcsolni. 1986 végéig már 343 település csatlakozott a gázhálózatra, ebből is 171 az előző ötéves terv idősza­kában — lényegesen több, mint azt korábban tervezték. Ma már a városi ranggal rendelkező települések 80 szá­zaléka bekapcsolódott a vezetékes gáz­rendszerbe. Föld alatti tárolás A fogyasztók számának szaporodá­sa fölvetette a problémát: valamilyen módon meg kell oldani a csúcsidőszak­ban jelentkező igények kielégítését. S lehetőleg úgy, hogy az minél keveseb­be kerüljön. A megoldást a föld alatti gáztárolás jelentette. Többféle módszert ismer­nek. A legkézenfekvőbb, amikor vízte­lepekben, vagy kimerült kőolaj- és földgáztelepeken hoznak létre föld alatti gáztárolókat, nemritkán néhány ezer méter mélységben. Itt tulajdon­képpen nem üregekben tárolják a gázt, hanem abban a porózus, kemény, szi­vacsszerű kőzetben, amelyből koráb­ban a szénhidrogént kitermelték. Igaz, ebből nem lehet olyan gyorsan vissza­nyerni a gázt, viszont ez a viszonylag legolcsóbb. Elsősorban a heti, de főleg a téli-nyári, szezonális gázigény-egye­netlenségek kiegyensúlyozására szol­gálhat. Noha ezek a föld alatti gáztárolók már évek óta „besegítenek”, az 1986 —87-es tél volt az, amikor a zavarmen­tes ellátásban már igazán nagy szerep­hez jutottak. A téli időszak kezdetére több mint egymilliárd köbmétert sike­rült visszasajtolni a három tárolóba. Ez bizony nem kis mennyiség, s a hosszú, hideg télen, április elejéig, bizony ma­radéktalanul el is fogyott. Az elmúlt télen az ország teljes igényének 14 szá­zalékát ezekből a tárolókból termelték ki. Tavaly egy január közepi napon volt a legnagyobb a csúcsfogyasztás, 52 mil­lió köbméter. Ennek a mennyiségnek csaknem a felét (48 százalékát) adták a hazai gázmezők, 28 százalékát az im­port, míg a maradék majdnem egyne­gyedet (28 százalékot) a föld alatti gáz­tárolók szolgáltatták. Vagyis, ha ezek nincsenek, jelentős ipari energiakorlá­tozásokra kényszerültünk volna. Ame­lyek bizony „láncolódó” veszteséget okozhattak volna, kiszámíthatatlan hátrányokkal. Minél több lakásba A VII. ötéves tervben további mint­egy száz települést kapcsolnak be a ve­zetékes gázellátásba (mintegy 200 ezer háztartást vidéken és 60 ezret a fővá­rosban), nyilvánvaló, a csúcsigények tovább nőnek. Kivált, hogy az ország éves gázfelhasználása döntően nem na­gyon növekszik, mert a villamos ener­giát előállító erőművek nagyjából ugyanennyivel csökkentik gázfelhasz­nálásukat. Mivel az ezredfordulóig szeretnénk a gázzal ellátott háztartások arányát 35, esetleg 40 százalékra növelni, elenged­hetetlen, hogy a gáztárolók továbbfej­lesztésének korábbi két ütemét egy har­madik kövesse. A szakemberek szerint az évtized végére a napi csúcsigények kielégítéséből 38 és fél százalékot a föld alatti gáztárolóknak kell magukra vál­lalniuk. Az ezredfordulóra pedig ez az arány már elérheti a 45 százalékot. A bővítés során mintegy 60 százalék­kal növelik a kitermelhető gáz napi mennyiségét, összesen 24 millió köb­méterre, a tárolható készletek pedig elérik majd az 1,8 milliárd köbmétert. Természetesen mindez nincs ingyen. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnek csaknem 4 és fél milliárd forintot kell költenie érdekeltségi alap­jából minderre, még ebben a tervciklus­ban. Nem kis erőfeszítésébe kerül ez az OKGT-nek, kivált, hogy a kőolaj- és földgázipamak még ezenkívül is szá­mos fontos fejlesztést kell tető alá hoz­nia. A gázprogram — s ebben a föld alat­ti gáztárolás fejlesztése — azonban nem torpanhat meg. Hiszen az igények — noha a lakossági hozzájárulás tete­mes — szinte határtalanok, s az ország energetikai koncepciójába is beleillik, hogy mihamarabb minél több lakásba jusson el a földgáz. T. P. L

Next

/
Thumbnails
Contents