Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-30 / 152. szám
1987. június 30. • PETŐFI NÉPE • 5 Összhangban a gazdasági, társadalmi viszonyokkal Beszélgetés a földtörvényről Dr. Árvay Árpád Horváth József Kiss István Merész János Dr. Pethő Teréz Szeptember elsején lép hatályba a földtörvény, amiről dr. Árvay Árpáddal, a Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága titkárával, Horváth Józseffel, a megyei földhivatal vezetőjével, Mérész Jánossal, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főelőadójával és jogászával dr. Pethő Terézzel, valamint Kiss Istvánnal, a tataházi tsz elnökével, országgyűlési képviselővel beszélgettünk. P. N.: — Mostanáig magas szintű jogszabályok adtak, illetve adnak még ma is törvényes keretet a földdel kapcsolatos mindennemű változtatásnak. Mi tette szükségessé a törvény megalkotását? Dr. Á. Á.: — Erre a kérdésre a válasz maga a törvény célja. Eszerint: társadalmi-gazdasági fejlődésünk követelményeinek megfelelő, hosszú távra szóló, átfogó és egységes szabályozásra van szükség a föld tulajdonát, használatát, hasznosítását, forgalmazását, védelmét illető kérdésekben. Szinte hihetetlen, de így igaz: a jelenleg még érvényben levő, főiddel foglalkozó különböző szintű jogszabályok száma immár meghaladja a kétszázat. Úgy vélem, nem szükséges részletezni, hogy ekkora mennyiségű joganyagban nagyon nehéz az eligazodás: ez a szakembereknek is gondot okoz, hát még az állampolgároknak! Másrészt; bizonyos átfedések, ellentmondások óhatatlanul létrejönnek az ilyen nagy tömegben létező, emiatt nehezen alakítható, nehezen áttekinthető jogszabályok között, ugyanakkor még így is maradtak olyan kérdések, amiket a gyakorlat vetett fel, de szabályozás nincs rájuk. Ami a törvény létrehozását szükségessé tette, lényegében az eddigiekből következik. A jelenlegi jogszabályok ugyanis a társadalmi, gazdasági fejlődésünk követelményeivel már nincsenek összhangban, nem segítik kellőképpen a gazdaságirányítást. Ezen belül az egyik legnagyobb probléma, hogy a vállalatoknak, a szövetkezeteknek és más gazdálkodó szervezeteknek a földdel kapcsolatos jogai nem mindenben felelnek meg a megnövekedett önállóságuknak, ami gátolja gazdálkodásuk hatékonyságát, annak fejlődését, növekedését. P. N.: — A föld nemzeti kincsünk. Ez az alapelv miként érvényesül a szeptember elsejétől hatályos törvényben? Dr. Á. Á.: — Erre építve, ennek szellemében készült, készül a földkódex. Ez nem csupán elvi — politikai —, hanem egyszersmind gyakorlati kérdés. Ugyanis alapvető gazdasági érdekünk, hogy minél ésszerűbben gazdálkodjunk a földdel, hiszen ez az a nemzeti vagyon, ami nem növekszik, hanem inkább csökken. Igaz, hogy az iparosítás, az infrastruktúra javára, ami nem kevésbé lényeges társadalmi érdek, de ezt a kétféle érdeket egymással összhangban kell érvényesíteni. K. I.: — Hazánkban az utóbbi öt esztendőben 36 ezer hektárral csökkent a termőterület, ezzel szemben Bács- Kiskun megyében növekedett. Amióta a földvédelmi alapot létrehoztuk, romos tanyák felszámolásával, útmenti sávok csökkentésével 4700 hektárt vontunk be a mezőgazdasági termelésbe. H. J.: — Nemzeti kincsünk, a föld védelmét hatékonyan szolgálja majd a törvény több passzusa, ezek betartatásának letéteményesei a hatóságok. Komolyan mérlegelniök kell az engedély kiadása előtt azt a kérdést, hogy a kérelmező milyen célból akarja a földjét kivonni a művelésből. A földvédelmi járulék, amit ilyen esetben fizetni kell — a céltól, a föld minőségétől függően differenciáltan — azt a közös anyagi forrást növeli, amiből azok a gazdálkodó szervezetek kapnak támogatást, amelyek például parlagterületeket vonnak művelésbe. Bírságot kell fizetni mindazoknak, akik engedély nélkül vonnak ki földet a termelésből — vonatkozik ez a hobbikert-tulajdonosok- ra is. Dr. P. T.: — A földdel kapcsolatos mindenféle változtatás könnyebb, egyszerűbb, gyorsabb, azaz kevésbé bürokratikus lesz, mint jelenleg. Például a gazdálkodó szervezetek kevesebb hatósági megkötéssel változtathatnak művelési ágat. Új, hogy az állami tulajdon szövetkezeti tulajdonba kerülhet. A nagyüzemileg nem művelhető földterületet a gazdaságok bérbe adhatják. M. J.: — Egyszóval a szövetkezetek is szabadabban gazdálkodhatnak föld- tulajdonukkal, ez a lehetőség korábban inkább csak az állami föld tulajdonosainak adatott meg. P. N.: — Tulajdonról lévén szó: milyen változások várhatók a magánszférában? Dr. Á. Á.: — A legfigyelemreméltóbb változást a jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemélyek ingatlan- tulajdonával kapcsolatos rendelkezés tartalmazza. Jelenleg a disszidens lakása, lakótelke, üdülője, üdülőtelke állami tulajdonba kerül. Ez a gyakorlat méltánytalanul az itthon maradt hozzátartozókat sújtja. A törvény viszont úgy rendelkezik, hogy a jogellenesen külföldön tartózkodó személy bármilyen ingatlantulajdona —. kérelemre — arra a belföldi hozzátartozójára száll, aki a tulajdonos halála esetén az örökös lenne. Hangsúlyozom: a kérelem előterjesztésére csak itthoni örökös jogosult! Abban az esetben, ha ez ügyben senki sem adott be kérelmet határidőre, a földhivatal az ingatlant kártalanítás nélkül állami tulajdonba veszi. K. I. — A törvény lehetővé teszi, hogy a szakszövetkezetek tagjai egymásnak el- vagy bérbe adhatják a közös gazdaság érdekeltségébe tartozó, de tagi művelésben lévő földet. A szövetkezettől haszonbérelt földek bérleti szerződéséhez a jövőben nem kell hatósági jóváhagyás. Mindez a személyes érdekeltség könnyebb érvényesülésén keresztül végső soron az intenzívebb kistermelést segíti elő. — P. N.: — Mindenkit érdeklő kérdés: magántulajdonban mennyi föld lehet? H. J.: — A magánszemély által megszerezhető termőföld mértéke jelenleg a művelési ágtól és attól függ, hogy a tulajdonosnak főfoglalkozása-e a termelés? Ez a szempont mára túlhaladottá vált, a törvényjavaslat a magánszemély által megszerezhető termőföld felső határát függetlenül a művelési ágtól és a foglalkozástól, 6000 négyzetméterben állapítja meg. Ám ez csak azt jelenti: ennyi lehet. Azonban tekintettel arra, hogy a különböző helyeken levő földek minősége, de nem kevésbé a forgalmi értéke igen eltérő, minisztertanácsi rendelet ennek figyelembevételével határozza meg, illetve a megyei tanács dönti el a megszerezhető föld mértékét. Nyilvánvaló, hogy megyénkben lényeges lesz ez a szempont, hiszen nagy különbség van a homokhátsági és a bácskai termőföld minősége között. Új, hogy szeptembertől a 14. életévét betöltött gyermeknek is lehet földtulajdona. P. N.: — Változás várható azzal kapcsolatban is, hogy hány ingatlan lehet egy család birtokában? Dr. Á. Á.: — Megszűnik az „összeszámítási” kötelezettség. A jelenlegi jogszabályok értelmében, ha a család birtokában levő mellé valamelyik házastárs lakást, üdülőt stb. örököl, el kell adnia. A törvényjavaslat alapján várható, hogy minisztertanácsi rendelet az eddigiektől eltérő, sajátos szabályokat állapít meg. Öröklés, elbirtoklás, házasságkötés, örökbefogadás esetén a többlettulajdont csak akkor kell elidegeníteni, ha a lakások, lakótelkek, üdülők, üdülőtelkek száma több mint a család tagjaié, illetve ha termőföldről van szó, annak mértéke nem haladhatja meg a 15 hektárt. Egy kétgyermekes család birtokában tehát például négy lakás lehet, amennyiben a gyermekek betöltötték a 14. életévüket. Mint az elmondottakból is kitűnik: a. földtörvény összhangban van megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyainkkal. Almási Márta PÁLYAKEZDŐ IFJÚ SZAKMUNKÁSOK! Vár benneteket a Kecskeméti Mezőgép Vállalat korszerűen felszerelt üzemeibe. Felveszünk gépi forgácsolókat, lakatosokat.és hegesztőket. A tanulmányi eredménytől függően kiemelt bérezést biztosítunk. A forgácsoló szakmákban a teljesítménytől függően egy évig kiegészítő pótlékot fizetünk. Kellő szakmai gyakorlat megszerzése után NC-vezérlésű forgácsoló szerszámgépeinkre átképzési lehetőséget biztosítunk. Jelentkezés: Mezőgép Vállalat Kecskemét, Külső-Szegedi út 136. Munkaügyi csoport 162S A talajnedvesség meghatározása izotóppal Szolnok megyében a MEZŐVIZ Termelési Rendszer egy olyan szolgáltatással is segíti a taggazdaságait, amellyel pontosan meg lehet határozni, hogy mikor és mennyit kell öntözni. Izotópos talajnedvességmérő autóval két-három hetente végigjárják a 65 taggazdaságot és megállapítják, hogy az adott talajon hány milliméter csapadékot kell pótolni. A termelési rendszerben elsősorban a búza, a kukorica, a cukorrépa, a burgonya, a lucerna, a gyep és a hüvelyesek vízigényét határozzák meg. A képen: Kurucz István öntözési szakmérnök és Rimóczi János, a termelési rendszer technikusa izotópos talajnedvesség-mérést végez a Besenyszögi Kossuth Termelőszövetkezet területén. SZELLEMI TARTALÉK J Újítómozgalom a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban segítik, ösztönzik az újítási mozgalmat, sőt több hasznosított találmányuk is van. Csorvási Katalin újítási előadó hangsúlyozza: a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor a fejlődés külső erőforrásai megcsappantak, a műszaki fejlesztés legolcsóbb, jórészt beruházások nélküli belső erőforrása az újítás. Nemcsak műszaki gazdasági rendeltetése van, hanem fontos társadalmi, politikai szerepe is, mivel lehetőséget nyújt a dolgozóknak, hogy a termelési folyamatban ne csupán á végrehajtó, hanem az alkotó aktív szerepét is betöltsék. Lehetőség nyílik arra, hogy a gazdálkodásban jelentkező feladatok megoldását segítsék. A továbbiakban hozzáteszi: — Jelentős tartalékaink vannak az energia- és anyaggazdálkodásban, a minőség javításában, a munka- és technológiai fegyelem elősegítésében. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a tudományos eredmények és hasznos újítások széles körben elterjedjenek. Együtt tanulmányozzuk a statisztikai jelentést, amely az elmúlt évi eredményeket összesíti. Tavaly a benyújtott újításokból 150-et hasznosítottak, amely csaknem 8 millió forinttal növelte a gazdaság eredményét. A kifizetett újítási díj meghaladta a 300 ezer forintot. A találmányok csaknem 20 millió forint nyereségnövelést h< / ik, megközelítőleg 200 ezer forinttal jutalmazták a feltalálókat. Az előadótól megtudom, hogy évenként szerveznek újítási hónapot. Minden évben kialakul a verseny a kerületek, brigádok és a dolgozók között. Tavaly először szervezték meg kerületenként önállóan az újítási hónapot, amelyet a beérkezett javaslatok értékelésével és ötletnappal zártak. Legeredményesebb újító Törtely Dénes, akinek számos ésszerűsítését, kezdeményezését szinte felsorolni is sok lenne. Érdemes megemlíteni a borászati kerület világítótornyához szerkesztett távirányítású kapcsolóberendezését. A versenyt egyébként tavaly is — éppen úgy, mint az előző esztendőben — a borászati kerület nyerte. — Az idén új helyzet alakult ki, mivel létrejött a gazdaság két leányvállalata, amelyek önállóan szervezik meg az újítási versenyt. Négyfordulós vetélkedőt hirdetett meg a szakszervezeti bizottság a KISZ-«zel közösen. A kerületek csapatai január 30-i pályázhattak. Az első fordulóban az újítási fi' adattervből kiválasztott három témában kellett megoldást kidolgozni a résztvevőknek. A csapatok szervező- készségben, műszaki megoldások kidolgozásában, reklámszöveg írásában és sok egyéb témában mérik össze tudásukat — magyarázza Csorvási Katalin. Kereskedő Sándor tik. • Hiányt pótol Urbán József újítása, a venyigezúzó gép, melynek teljesítménye óránként egy hektár. Az aprított venyigét tüzelésre, tehát energiapótlásra használják fel. Megkezdték a kísérleti gyártást. Az első megrendelő a Szegedi Állami Gazdaság, amely három zúzógépre tart igényt. Képünkön a gép működését magyarázza Urbán József, a szolgáltató kerület igazgatóhelyettese. A^VII. ÖTÉVES TERVBEN Újabb száz település kap vezetékes gázt Egy csavarás a gombon, egy szál gyufa —- máris ég a tűzhelyen a gázláng. Egy gombnyomás — duruzsol, melegít a parapett-kályha. így van ez ma a magyar háztartások közül minden harmadikban, ahová már eljutott a vezetékes gáz. Sok ez? Kevés? A nemzetközi összehasonlításban álljuk a versenyt, sok hozzánk hasonló éghajlatú országban még kisebb a gázzal ellátott lakások aránya. Ám Csehszlovákiában a háztartásoknak mintegy 45—50 százaléka, az NDK-ban és Franciaországban 50 —55 százaléka, az NSZK-ban 55—60 százaléka rendelkezik vezetékes gázzal. Nyilvánvaló, Hollandiához nem mérhetjük magunkat, ahol — a tengermel- léki nagy gázmezőknek köszönhetően — ma már minden lakásban van vezetékes gáz, de az előbb említett országokhoz jó lenne felzárkóznunk. Telített a palackpiac A 30 százalék körüli vezetékes gáz- ellátottság pontosabban azt jelenti, hogy március 31-én az országban összesen egymillió 329 ezer vezetékes gázfogyasztó volt, ebből a háztartások száma egymillió 289 ezer. Érdekes lehet még, hogy a fővárosban az első negyedév végén 572 ezer háztartás rendelkezett vezetékes gázzal, míg vidéken 717 ezer. Ma még nem minden lakásban használnak gázt fűtésre is, az ezzel is rendelkező háztartások száma 755 800, ebből fővárosi 304 700, vidéki 451 100. A vezetékes földgáz mellett, az arányokból is következik, még nagyon sokan használnak palackos propánbután gázt. A fogyasztók számát pontos nyilvántartás nincs — 2 millió 630 ezerre becsülik. A szakemberek szerint e téren gyakorlatilag telített a „piac”. Évente mintegy 40 ezer új fogyasztó jelentkezik ugyan, ám nagyjából ugyanennyien térnek át a palackos gázról a vezetékesre. A hatodik ötéves tervben gyakorlatilag csak Pécs bekapcsolása szerepelt az országos gázhálózatba. Azután 1981 - ben bekövetkezett a fordulat: át kell állni a földgázra, a fogyasztók tömegét kell bekapcsolni. 1986 végéig már 343 település csatlakozott a gázhálózatra, ebből is 171 az előző ötéves terv időszakában — lényegesen több, mint azt korábban tervezték. Ma már a városi ranggal rendelkező települések 80 százaléka bekapcsolódott a vezetékes gázrendszerbe. Föld alatti tárolás A fogyasztók számának szaporodása fölvetette a problémát: valamilyen módon meg kell oldani a csúcsidőszakban jelentkező igények kielégítését. S lehetőleg úgy, hogy az minél kevesebbe kerüljön. A megoldást a föld alatti gáztárolás jelentette. Többféle módszert ismernek. A legkézenfekvőbb, amikor víztelepekben, vagy kimerült kőolaj- és földgáztelepeken hoznak létre föld alatti gáztárolókat, nemritkán néhány ezer méter mélységben. Itt tulajdonképpen nem üregekben tárolják a gázt, hanem abban a porózus, kemény, szivacsszerű kőzetben, amelyből korábban a szénhidrogént kitermelték. Igaz, ebből nem lehet olyan gyorsan visszanyerni a gázt, viszont ez a viszonylag legolcsóbb. Elsősorban a heti, de főleg a téli-nyári, szezonális gázigény-egyenetlenségek kiegyensúlyozására szolgálhat. Noha ezek a föld alatti gáztárolók már évek óta „besegítenek”, az 1986 —87-es tél volt az, amikor a zavarmentes ellátásban már igazán nagy szerephez jutottak. A téli időszak kezdetére több mint egymilliárd köbmétert sikerült visszasajtolni a három tárolóba. Ez bizony nem kis mennyiség, s a hosszú, hideg télen, április elejéig, bizony maradéktalanul el is fogyott. Az elmúlt télen az ország teljes igényének 14 százalékát ezekből a tárolókból termelték ki. Tavaly egy január közepi napon volt a legnagyobb a csúcsfogyasztás, 52 millió köbméter. Ennek a mennyiségnek csaknem a felét (48 százalékát) adták a hazai gázmezők, 28 százalékát az import, míg a maradék majdnem egynegyedet (28 százalékot) a föld alatti gáztárolók szolgáltatták. Vagyis, ha ezek nincsenek, jelentős ipari energiakorlátozásokra kényszerültünk volna. Amelyek bizony „láncolódó” veszteséget okozhattak volna, kiszámíthatatlan hátrányokkal. Minél több lakásba A VII. ötéves tervben további mintegy száz települést kapcsolnak be a vezetékes gázellátásba (mintegy 200 ezer háztartást vidéken és 60 ezret a fővárosban), nyilvánvaló, a csúcsigények tovább nőnek. Kivált, hogy az ország éves gázfelhasználása döntően nem nagyon növekszik, mert a villamos energiát előállító erőművek nagyjából ugyanennyivel csökkentik gázfelhasználásukat. Mivel az ezredfordulóig szeretnénk a gázzal ellátott háztartások arányát 35, esetleg 40 százalékra növelni, elengedhetetlen, hogy a gáztárolók továbbfejlesztésének korábbi két ütemét egy harmadik kövesse. A szakemberek szerint az évtized végére a napi csúcsigények kielégítéséből 38 és fél százalékot a föld alatti gáztárolóknak kell magukra vállalniuk. Az ezredfordulóra pedig ez az arány már elérheti a 45 százalékot. A bővítés során mintegy 60 százalékkal növelik a kitermelhető gáz napi mennyiségét, összesen 24 millió köbméterre, a tárolható készletek pedig elérik majd az 1,8 milliárd köbmétert. Természetesen mindez nincs ingyen. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnek csaknem 4 és fél milliárd forintot kell költenie érdekeltségi alapjából minderre, még ebben a tervciklusban. Nem kis erőfeszítésébe kerül ez az OKGT-nek, kivált, hogy a kőolaj- és földgázipamak még ezenkívül is számos fontos fejlesztést kell tető alá hoznia. A gázprogram — s ebben a föld alatti gáztárolás fejlesztése — azonban nem torpanhat meg. Hiszen az igények — noha a lakossági hozzájárulás tetemes — szinte határtalanok, s az ország energetikai koncepciójába is beleillik, hogy mihamarabb minél több lakásba jusson el a földgáz. T. P. L
