Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

t • PETŐFI NÉPE • 1981. jfiníua 30. Nyikolaj Rizskov a gazdaságirányítás átalakításáról A Szovjetunió Minisztertaná­csa által a Legfelsőbb Tanács elé terjesztett jelentésben Nyikolaj Rizskov kormányfő a gazdaság­ban végbemenő változások je­lentőségét hangsúlyozta, számba vette azok legfontosabb Irányait, megjelölte a végrehajtandó leg­fontosabb feladatokat. A megtorpanás Időszakára Jel­lemző jelenségek okairól szólva t a szónok kijelentette, hogy az ‘ Irányítás eddigi rendszere fi­gyelmen kívül hagyta a társadal­mi tényezők növekvő szerepét, nem tette lehetővé a termelési és társadalmi fejlődés folyama­tainak szerves összekapcsolódá­sát. A gazdaságirányítás átalakítá­sának alapja az állami válla­latról (termelési egyesülésről) szóló törvény — mondotta Nyi­kolaj Rizskov. A küldötteknek ezt kell végleges formában Jó­váhagyniuk a jelenlegi üléssza­kon. A Szovjetunióban először kidolgozott törvénytervezet köz­ponti gondolata az, hogy a nép- gazdasági mechanizmusnak olyan termelési és társadalmi feltétele­ket kell létrehozni, amelyek ak­tivizálják a dolgozói kollektívák tevékenységét. Olyan fejlesztési ösztönzőket kell bevezetni, ame­lyek a vállalatokat legfőbb fel­adatuk elvégzésére, a népgazda­sági és lakossági igények minél teljesebb kielégítésére, a szüksé­ges termékek minél kisebb ráfor­dítással történő előállítására buz­dítanák. Elszámolási szerződés A termelési és a szociális fej­lesztés mostantól közvetlenül, sőt szigorúan fog függeni a vállala­ti tevékenység eredményeitől, & kollektíva munkájával megkere­sett eszközök nagyságától. A gazdasági gyakorlatban új kate­gória kerül bevezetésre — jelen­tette be a szovjet kormányfő —, a gazdasági elszámolási szerző­dés. Ez lesz a munkabérnek és az anyagi ösztönzésnek, a válla­lat termelési, tudományos és mű­szaki fejlesztési alapjának és a szociális fejlesztési alapnak a legfőbb forrása. A gazdasági önelszámolás gyö­keres változásokat feltételez a vállalati tevékenység tervezésé­nek jellegében. A tervet ezentúl nemcsak önállóan dolgozza ki a vállalat, hanem maga határozza 'meg gazdasági és szociális fej­lesztésének ötéves terveit. A vál­lalatok számára ezentúl csak az állami megrendelések mértékét határozzák meg. ezek azonban nem kötik le a teljes termelőka­pacitást, és csupán a legfonto­sabb termékek előállítását céloz­zák. A termékmennyiség fenn­maradó részét a vállalat önállóan hozza létre a felhasználókkal vaav fogyasztókkal létreíött köz­vetlen gazdasági kapcsolatok alapján. Elsőbbség a KGST-tagoknak Gyökeresen át kell alakítani az állam külgazdasági tevékeny­ségét is — hangsúlyozta Nyiko­laj Rizskov. — Korábban ez a tevékenység kizárólag a közpon­ti főhatóságok rendelkezési kö­rébe tartozott. Most a vállalato­kat is bekapcsolták ebbe a szfé­rába, kidolgozták azt az ösztön­zórendszert, amely érdekeltté és bizonyos mértékig felelőssé is teszi a kollektívákat a külföldi partnerekkel fenntartott kapcso­latok fejlesztéséért. A kitűzött célok elérése érde­kében létre kell hozni a külföl­di cégekkel való széles körű ter­melési kooperációt, nemzetközi termelési egyesüléseket és szer­vezeteket, közös vállalatokat kell alapítani. Mint a szánok hang­súlyozta, a külgazdasági kapcso­latokban természetesen a KGST- tagországokat illeti meg az el­sőbbség. A szovjet kormányfő megálla­pította: a törvény legnagyobb, elvi jelentősége abban rejlik, hogy a vállalati tevékenység át­alakítása közvetlen kapcsolat­ban áll a demokrácia széles kö­rű fejlesztésével, és a szocialis­ta önigazgatás elvein alapul. Az elképzelések szerint a kollektívák tevékenyen részt vesznek a dön­tések meghozatalában és a ve­zetők kiválasztásában, a brigád- vezetőtől egészen a vezérigazga­tóig. E demokratikus alapokon is megmarad, sőt erősödik a válla­latát egyszemélyi vezetésének rendszere. Az üzemekben létre­jönnek a dolgozói kollektívák ta­nácsai is, amelyek a dolgozók akaratának és érdekeinek kife­jezői. A szánok részletesen szólt az országos minisztériumok tevé­kenysége megváltoztatásának szükségességéről is. Az átalakí­tás lényege abban van, hogy a minisztériumok szerepét szerve­sen összekapcsolják a vállalatok jogainak bővülésével. A vállala­tokhoz fűződő kapcsolataikban a minisztériumoknak közgazdasá­gi eszközökkel kell irányítaniuk mindenben. Nyikolaj Rizskov a továbbiak­ban a területi Irányítás elveit fejtette ki az új gazdálkodási fel­tételek mellett, és részletesen ele­mezte a központi gazdaságirányí­tó szervek küszöbönálló átalakí­tását. Koncepció 15 évre A szovjet kormányfő rámuta­tott, hogy az új körülmények kö­zött a népgazdaság távlati fej­lesztésének gazdasági-politikai platformját az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésének 15 éves időszakra vonatkozó kon­cepciója képezi majd. Ennek alapján alakítják ki a Szovjet­unió fejlődésének fő irányait 15 éves távlatra. Minőségileg átalakul az ötéves (tervek előkészítésének folyama­ta is. Az SZKP KB és a Minisz­tertanács az új körülmények kö­zött szükségesnek ítélte, hogy 1991-től kezdve mondjanak le az éves tervek elfogadásáról. A veszteséges vállalatok kér­dését érintve Nyikolaj Rizskov kijelentette, hogy az új feltéte­lek között, amennyiben nem hoznak eredményeket a munká­juk javítására irányuló erőfeszí­tések, kénytelenek lesznek azo­kat felszámolni. Emellett ter­mészetesen az összes dolgozónak biztosítani kell az elhelyezkedést — hangsúlyozta. A szovjet kormányfő végeze­tül rendkívüli jelentőségű fel­adatnak minősítette, hogy záros határidőn belül valóban műkö­dő rendszerré változtassák a népgazdaság irányítása forradal­mi átalakításának azt a program­ját, amelyét az SZKP Központi Bizottságának júniusi ülése ha­gyott jóvá. A nyugati közvélemény a szovjet politikáról „Igazi jó Irányú változások mennek végbe a Szovjetunióban” — így vélekedik a nyugat-euró­paiak kétharmada. A londoni The Independent című lap tegnapi je­lentése szerint hét NATO-ál- lamban és két semleges ország­ban párhuzamosan elvégzett köz­vélemény-kutatás során a meg­kérdezettek 3:1 arányban úgy ítélték meg, hogy „a Szovjetunió többet tesz a fegyverkezési haj­sza megfékezéséért, mint az Egyesült Államok”. „Mindazzal, amit eddig tett, Gorbacsov sok millió emberre gyakorolt mély benyomást a Nyu­gaton” — állapítja meg a kilenc közvélemény-kutató intézet együttműködésben készült felmé­réséhez fűzött kommentárjában a The Independent. A március 27. és május 31. között végzett közvélemény-kutatás során a megkérdezett több mint 6000 ál­lampolgár közel 6:1 arányban mi­nősítette „pozitívnak” Gorbacsov megnyilatkozásait. A legszkeptikusabbnak a fran­ciák bizonyultak: 34 százalékuk válaszolt Igennel és 29 százalé­kuk nemmel arra a kérdésre, hogy „Igazi jó irányú változások mennek-e végbe a Szovjetunió­ban?” Az olaszok 87:5, a britek 83:7 arányban „szavaztak bizal­mat” a változásoknak. A békére és a leszerelésre irányuló szovjet erőfeszítéseket a megkérdezettek 51 százaléka ítélte pozitívnak és csak 19 százalékuk negatívnak. „A legutóbbi három évtizedben aligha volt még egy olyan Idő­szak, amikor ebben a vonatko­zásban ilyen rokonszenvezően ítélték volna meg a szovjet po­litikát” — állapítja meg elemzé­sében a The Independent. Amerikai hadüzenet Iránnak? Tanácskozott a Palme-bizottság A leszerelési és nemzetközi biz­tonsági szakértőket tömörítő Pal­me-bizottság háromnapos oslói tanácskozása befejeztével vasár­nap nyilatkozatban sürgette az európai közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati raké­ták felszámolására vonatkozó egyezmény mielőbbi megkötését, és síkra szállt a dél-afrikai re­zsim teljes légiforgalmi bojkott­jáért. A bizottság tagjai üdvözölték a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének Budapes­ten és Berlinben elfogadott kez­deményezéseit, és felszólították a NATO tagállamait, adjanak po­zitív választ e javaslatokra. A bizottság tagjai bírálták az amerikai kormányzat csillaghá­borús terveit, és rámutattak az ABM-szerződés betartásának fontosságára. Sikraszá Ittak a nukleáris kísérleti robbantások általános és teljes betiltását rög­zítő nemzetközi szerződés meg­kötéséért, és javasolták, hogy közbenső lépésként rendelje­nek el moratóriumot minden nuk­leáris robbantásra. események sorokban BUDAPEST _______________________ V ernon Walters nagykövet, az Egyesült Államok állandó ENSZ- képviselője — aki magánlátoga­táson tartózkodik hazánkban — tegnap megbeszéléseket folytatott a Külügyminisztériumban a vi­lágszervezet tevékenységével kapcsolatos kérdésekről. Az ame­rikai diplomatát fogadta Horn Gyula külügyminisztériumi ál­lamtitkár. KABUL____________________________ Az Afgán Demokratikus Köz­társaságban hamarosan nyilvá­nosságra hoznak egy törvényt, mely engedélyezi és szabályozza új politikai pártok létrehozását — közölte vasárnap egy kábult sajtóértekezletem Nadzsib, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának fő­titkára. Hozzáfűzte, hogy a tör­vény megteremti .majd a szüksé­ges feltételeket minden olyan erő tevékenységéhez, amely az ország haladását és békéjét kívánja. Nadzsib azt is bejelentette, hogy az Idén januárban egyoldalúan vállalt tűzszünet esetleges meg­hosszabbításáról július 14-én hoz döntést a kabuli vezetés. LUANDA ______________________ K ét zászlóaljnyi dél-afrikai ka­tona tört be Namíbia felől An­golába; az Angolai Néphadsereg erői felvették a harcot a légi és tüzérségi fedezet alatt vonuló be­tolakodókkal — jelentette vasár­nap az angolai ANGOP hírügy­nökség. A jelentés szerint a dél- átrikai alegységek ostromgyűrű- be próbálják fogni a határhoz közeli Ngiva várost. Az amerikai katonai jelenlét erősödése az öbölben fegyveres konfliktust robbanthat ki az Egyesült Államok és Irán között — jelentette ki vasárnap Tehe­ránban Hasemi Rafszandzsa.nl, az •iráni Parlament elnöke. Az iráni haditengerészet egyik parancsno­ka ugyancsak vasárnap úgy vé­lekedett, hogy az amerikai flotta felvonulása felér egy Iránnak in­tézett hadüzenettel. Egy iraki hadijelentés szerint az iraki légierő repülőgépei és helikopterei az elmúlt napokban 69 harci bevetésben vettek részit, és a frontvonal mentén bombáz­ták az ellenség állásait. A front északi szakaszán, ahol néhány nappal ezelőtt visszavertek egy jelentős iráni támadást, tüzérsé­gi erőkkel lőtték az iráni álláso­kat. Megsemmisítettek öt iráni itüzelöáliást és jelentős mennyi­ségű haditechnikát. Az iráni hírügynökség jelenté­se szerint az iráni légierő lelőtt két iraki repülőgépet, amely meg­sértette Irán Jégterét. A jelentés szerint heves harodk folynak a front északi szakaszán, ahol Irak megpróbálja visszafoglalni az irániak által elfoglalt területeket. A harcokban 5600 iraki katona meghalt, illetve megsebesült — jelenti az Ima. A Magyar Népköztársaság és a Spanyol Király­ság államközi kapcsolatai rendezettek; a két ország egyezmények alapján fejlődő együttműködését nem terhelik megoldatlan, vitás kérdések. Napjaink viszonyrendszerének alapját 1870-ben konzuli és kereskedelmi képviseli etek kölcsönös lé­tesítésével vetették meg, maijd hét évvel később a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása nyitotta meg aiz utat a fokozatos fejlődés előtt. A politikai kapcsolatok szorosabbra fűzésének új lendületet adott a Spanyol Szocialista Munkáspárt — PSOE — hatalomra kerülése 1982-ben. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a PSOE magasszin­tű vezetőinek kölcsönös látogatásai kedvezően ha­tottak az államközi együttműködés alakulására is. A pártközi kapcsolatok fejlődésének jelentős állo­másaként 1984-ben hazánkban járt a spanyol szo­cialisták küldöttsége, majd a rákövetkező évben az MSZMP XIII. kongresszusára érkezett delegáció Spanyolországból. Szűrös Mátyás, a Központi Bi­zottság titkára 1984-ben, óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára 1985-ben, az idén pe­dig Aczél György, a Politikái Bizottság tagja tett látogatást a dél-európai országiban. A pártvezetők találkozóit a két kormány tagjai­nak megbeszélései, parlamenti vezetők tapasztalat- cseréi egészítik ki. E látogatások sorában Marjai József, a Minisztertanács elnökihelyettese 1985-ben Budapesten tárgyalt Alfonso Guerra miniszterel­nök-helyettessel, akinek magyarországi útja lehe­tőséget adott a gazdasági együttműködés kérdései­nek, Illetve a kapcsolatok más területeinek áttekin­tésére is. Sariós Istvánnak, az Országgyűlés elnöké­nek vezetésével 1985-ben magyar parlamenti kül­döttség járt Spanyolországiban; látogatásukat az Idén májusiban viszonozták spanyol képviselők a szenátus elnökének vezetésével. Emellett gyakorib­bá váltak a különböző szakminiszter! találkozók; elsősorban a mezőgazdaságot, az Igazságügyet és a turizmust érintő problémákban, illetve a külügyi kérdésekben rendszeresek a konzultációik. A kapcsolatok fejlődésének kiemelkedő esemé­nye a spanyol uralkodó, 1. János Károly közelgő magyarországi látogatása, amely mind szélesebb te­rületen adhat további lendületet az együttműkö­désnek. A politikai kapcsolatok kedvező alakulását las­sabban követi a két ország gazdasági együttműkö­désének fejlődése. Ezzel kapcsolatban magyar és spanyol részről egyaránt rámutatnak, hogy a ke­reskedelmi forgalom nincs összhangban a két nem­zetgazdaság adottságaival. A tavalyi eredményeket alapul véve — 26 millió dollár értékű magyar ex­port és mintegy 45 millió dolláros spanyolországi behozatal mellett— hazánk csaknem 19 milliós de­ficittel zárta az évet. Üj árualapok felkutatásával, a kölcsönös kereskedelem hagyományainak hiá­nyából fakadó „érdektelenség" áttörésével azonban jelentősen növelhető a szállítások mennyisége. Emel­lett az áruszerkezetet is összhangba lehet hozni az újabb követelményekkel. A gazdasági kapcsolatok alakulásának új fejle­ménye, hogy Spanyolország 1986 elején az Európai Gazdasági Közösség tagjainak sorába lépett. Ezzel kapcsolatban magyar részről hangsúlyozták, hogy az árucseréi or gal om bővítésében, az együttműködés fejlesztésében — tekintettel hazánk GATT-tagsá- gára — korlátozásoktól, hátrányos megkülönbözte­tésiektől mentes katpcsolatokát kell kialakítani. A magyar megítélés szerint a gazdasági kontaktusok elmélyítése még számos kiaknázatlan lehetőséget tartogat a gazdálkodás minden ágában. Ennek meg- félelóen hazánk mindenekelőtt az együttműködés korszerű formáinak — köztük tartós termelési kap­csolatok kialakításának, közös vállalatok létrehozá­sának — elterjesztését szorgalmazza az iparban és más ágazatokban egyaránt. A törekvésekhez megfe­lelő hátteret biztosít az egyezményes kapcsolatok elmélyítése; így magyar részről javaslatot tettek a vállalkozóknak kölcsönös garanciát nyújtó beruhá­zásvédelmi megállapodás megkötésére. A kultúrál is kapcsolatok a két ország érvényben lévő megállapodásainak megfelelően alakulnak, azonban ezeket is a fokozottabb magyar érdeklő­dés jellemzi. Az egyezményes kapcsolatok ígérete­sen fejlődő területe a magyar—spanyol rrvűszakl- tudcményos együttműködés, amelynek két évre szóló új miunkatervét márciusban írták alá. Ennek megfelelően kölcsönösen szorgalmazzák közvetlen közlekedési, postaügyi, vasúti kapcsolatok kiépíté­sét, s a főbb kutatási témák között jelölték meg a növénytermesztésit, az állattenyésztést, a geológiát, a hrdirológiát, az energiagazdálkodást és az egész­ségügyet. Az egyezményes együttműködés kereteit haszno­san egészítik ki a két ország történelmét, kulturá­lis örökségét bemutató kiállítások, rendezvények, évfordulós megemlékezések, s egymás megismeré­sében mind fontosabb szerepet hap a növekvő tu­rizmus. Berecz Frigyes Bukarestben BUKAREST Bereoz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—ro­mán gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság magyar tago­zatának elnöke tegnap Bukarestbe érkezett A 'kétoldalú 'gazdasági kapcsolatost időszerű kérdéseiről fog tárgyalni Gheorge Petrescu mi­niszterelnök-helyettessel, a bizottság iramán társelnökével. A Minisztertanács elnökhelyettesét Gheorge Petrescu fogadta az Otopeni repülőtéren. Jelien volt Hadicska Tibor, bukaresti magyar ideiglenes ügyvivő. Szűrös Mátyás találkozója a Dán Kommunista Párt vezetőivel Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára hétfőn fogadta Bemard Jeune-lt, és Ib Noriund-ot, a Dán Kommunista, Párt Politikai Bizott­ságának tagjait. A szívélyes, baráti légkörű megbeszíéllésien áttekintet­ték a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetével és a két párt közötti együttműködés fejlesztésével összefüggő aktuális kér­déseket. Tájékoztató az MO-ás autópálya-gyűrű építéséről Hétfőn a mogyoródi Hungaro- ring-pályán a Közlekedési Mi­nisztérium, valamint a Közúti Beruházó Vállalat képviselői saj­tótájékoztatót tartottak a Buda­pestet övező MO-ás autópálya­gyűrű építéséről. Elmondották, hogy a körgyűrű építését a 6. szá­mú főút és az M5-ÖS autópálya között kezdték meg, s hozzálát­tak a tervezett két új Duna-hid kivitelezéséhez is. Ezt a nagysza­bású munkát a fővállalkozó Asz­faltútépítő Vállalat és a Hídépítő Vállalat ebben a tervidőszakban fejezi be, s a minisztérium a to­vábbi építkezésre többszakaszos tervet dolgozott tel. Az összesen 88 kilométer hosszú autópálya­gyűrű a főváros központjától 10 —14 kilométer távolságra, a sű­rűn beépített terület határán épül. A becslések szerint 25—30 mil­liárd forintos beruházási költség­gel épülő körgyűrű kivitelezése négy lépcsőben valósul meg. El­sőként az Ml-es autópályától az M5-ÖS autópályáig terjedő szakasz készül el. Ezt követően az M5-ps és az M3-AS autópályákat kötik össze. A harmadik lépcsőben az M3-as autópálya és a 10-es főút között létesítenek összeköttetést, s végül a 10-es főút és az Ml-es autópálya összekapcsolásával zár­ják be a körgyűrűt. A munkát a 6-os számú főút és az M5-ÖS autópálya közötti 15 ki­lométeres szakaszon az idén már­ciusban kezdték meg, s 1990-ig fejezik be. A forgalombahelye- zéssel egyidejűleg Csepel-szige- ten, a szigetszentmiklósi út ke­resztezésénél pihenőhelyet ad­nak át, ahol üzemanyagtöltő ál­lomás, motel, étterem, kamion- parkoló és szerviz épül. Ezt követően, a tervek szerint 1994-ig, az Ml-es autópálya és a 6-os számú főút közötti szakasz készül el. Az építkezés miatt a törökbálinti üdülőterületen 16, Diósdon pedig 25 üdülőépületet, valamint 3 lakóépületet szanál­nak. Az autópálya-gyűrű további sza­kaszainak ütemezése 1990 után várható. A szúnyogok nem terjesztik az AIDS-et Bár az AIDS-nől az utóbhi hó­napokban sok folyóiratban, na­pilapban jelentek meg összefog­laló ismertetések, valamint a tévé és a rádió is több műsorában foglalkozott e súlyos fertőző be­tegség világméretű terjedésével, úgy tűnik, hogy az AlDS-szel kap­csolatban a hazai lakosság köré­ben mégis vannak tévhitek, és ennek következtében félelmek is. Ezek egyike az, hogy az AIDS-et szúnyogok is terjeszthetik. Az MTI munkatársa dr. Vass Adám főorvost, az Egészségügyi Minisz­térium Járványügyi Osztályának vezetőjét kérdezte meg, ml az igazság: terjesztheti-e szúnyog az AIDS-et? — Bár az AIDS járványtaná­ban még vannak tisztázandó kér­dések, de ami azt illeti, hogy a szúnyog térjesztheti-e az AIDS-et, arra határozottan nemleges a vá­lasz. Nemzetközi járványügyi adatok bizonyítják, hogy az AIDS terjedésében a szúnyog nem ját­szik szerepet. Közismert, hogy Közép-Afrikában a szúnyogok nem egy betegséget terjesztenek. Jelentős például a máláriások száma, s e kór terjesztésében bi­zonyos szúnyogfa j'ták szerepet játszanak. Ha viszont a közép­afrikai AIDS-es betegek korösz- szetételét vizsgáljuk, kiderül, hogy a betegek csaknem 90 százaléka 20—50 éves korosztályokból kerül ki. Ami érthető, mivel az AIDS elsősorban szexuális és ezen be­lül is heteroszexuális nemi kap­csolat útján terjed Afrikában. Ha a szúnyog terjesztené, akkor nem lenne ilyen körülhatárolt életko­rú a betegek korösszetétele, ha­nem valószínűleg minden korosz­tályban lennének betegek. Szak­értők valószínűsítik: ha a szú­nyog AIDS-fertőzött személyt csip meg, a kiszívott vérben lévő ví­rusok menyisége nem elegendő ahhoz, hogy egy másik emberbe azt csípéssel átvíve fertőződést okozzon. Ipari szerkezet-átalakítas (Folytatás az 1. oldalról.) A akadémikus is foglalkozott a különböző vállalkozások kérdésé­vel, hangoztatva, hogy a köz- gazdasági szabályozórendszer­nek és általában a jogi szabá­lyozásnak elő kell segítenie a vállalkozások elterjedését, meg­teremtve a vállalkozók nagyobb biztonságát, a gazdaságpolitika hosszabb távú kiszámíthatóságát. A nagyvállalatok és a kisszerve­zetek gazdasági szerepéről szól­va elmondta, hogy még ma Is sokféleképpen közelítik meg a kérdést, pedig alapvetően a ha­tékonyság szemszögéből kellene állást foglalni abban, hogy egy- egy munkához, tevékenységhez melyik a legcélszerűbb szerveze- ti forma. Kulcsár Kálmán beszélt az ipa­ri szerkezetváltási programról Is, ennek kapcsán megjegyezte: keresni kell a legkülönfélébb megoldásokat, köztük újra át kel­lene gondolni a tsz-melléküzem- ógak szerepét, fejlesztési le­hetőségeit, azt, hogy miként kapcsolódhatnának be intenzíveb­ben az iparpolitikai célok meg­valósításába. Az ankéton több elméleti szak­ember, tudós Is kifejtette állás­pontját az iparpolitika társadal­mi hatásairól, a teljesítmény­követelményekről, az innováció- fejlesztésről és a műszaki kép­zésről. VALUTA. (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma Holland forint Ír font Japán yen (1000) Jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz Ura (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona USA dollár ECU (Közös Piac) *1 a) Vásárolhat* tegaaagaaabb feaakjegysftalon la*** SO-ATOL JOL1US 0-AlQ Vételi Eladási árfolyam száz egységre forintban tea#,M 7085,01 3330,03 3543.50 133,37 139,93 008.31 709,05 1041.43 1105,91 700,54 90738 34,13 30.35 3334,03 *39441 0795,31 7310,09 315.03 335,57 7.« 0,0« 3179.09 350403 36415.77 17432.94 «91,47 734.35 3537,7# 3894,78 3500 17,15 351,17 303.01 33.30 >4.35 36,00 30,94 3055,75 3344.70 730.18 77 Uk 4087,78 4934.61 5355.35 5050 49 Maevar—soanvol kaocsolatok

Next

/
Thumbnails
Contents