Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-29 / 151. szám
1987. június 29. • PETŐFI NÉPE • 5 PÉTER—PÁL HELYETT AMÁLIA NAPJÁN? Aratási előkészületek Későbbi kezdés — nehezebb betakarítás Júniusban megnövekedik az információs igény a mezőgazdasági munkákról, elsősorban a jövő évi kenyerünket adó búza állapotáról, betakarításának előkészületeiről. Lapunkban többször adtunk helyzetképet arról, hogyan vészelte át a növény a kemény telet, mit „hozott be” a csapadékos időjárás tavasztól napjainkig, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának és a tsz-szövetsé- geknek a tájékoztatásai, valamint különböző tanácskozásokon elhangzottak alapján szóltunk a terméskilátásokról s arról is, hogyan készültek fel géppel, tárolóhellyel stb. a nyár legfontosabb munkájára, az aratásra üzemek és vállalatok. Régen hagyományosan éppen a mai napon, Péter —Pálkor kezdődött, de az idén még eltelik egykét hét, amikor a kombájnok az első árpatáblába beállhatnak. Most a legilletékesebbeket, a megyei felvásárló és a mezőgazdasági gépforgalmazó vállalatok igazgatóit kértük az aratási előkészületekkel kapcsolatos részletes összefoglalóra. MEGÚJULÁS ELŐTT FÜLÖPSZÁLLÁS EGYETLEN IPARI ÜZEME Munkaalkalom — átképzési támogatással Dolgozókat korlátlan számban felveszünk! — Kevés üzemben hallani ezt manapság. Különösen a kistelepüléseken. Fiilöpszálláson most mégis ezt mondhatják a község egyetlen ipari létesítményében. Pedig ■■ ncsak viszontagságos múltra tekinthet vissza ez a telephely, s az itter (nr/sgárda. Azonnal fizetnek a gabonáért Dr. Molnár Istvánt, a Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatóját kértük először a kalászosgabona betakarításával, fogadásával kapcsolatos kérdéseink megválaszolására. — A legutolsó felmérés, becslés szerint milyen termésre számítanak? — A tavalyinál valamivel jobbra, ami elsősorban a kedvező — csapadékos — tavaszi, s a mostani kissé hűvösebb időjárásnak is köszönhető. Ugyanakkor ez a körülmény veszélyeket is hordoz: a gombabetegségek, fertőzések gyorsabban elszaporodnak és terjednek, amire figyelniük kell a termelőknek. Mintegy háromszázezer tonna kalászosgabona felvásárlása vár a vállalatunkra. — Hogyan változott az egy évvel ezelőttihez képest a kalászosokon belüli fajtaszerkezet? — A búza termőterülete csaknem azonos, tehát több mint százezer hektáron termelik a megyében. A rozsterület tízezer hektárral nőtt, ugyanakkor az árpa csökkent, s ez nem kedvező takarmányozási szempontból. — Gondolom, a helyzetet az is súlyosbítja, hogy elsősorban étkezési és csekély mennyiségű takarmánybúzát termesztenek. — Valóban, ugyanis a búzának 95 százaléka étkezési, aminek egy részét majd át kell minősíteni az alacsonyabb árú takarmánybúza kategóriába, s ez gyakorlatilag pénzügyi veszteséget okoz a vállalatnak. — Miért nem termeltetnek több takarmánybúzát? — Mert az étkezési búza ára magasabb és nincs olyan nagy termést adó takarmánybúza-fajta, amely hektáronként azonos, vagy nagyobb bevételt jelentene a termelőknek, mint az étkezési. Emiatt érthető, hogy az üzemek inkább ez utóbbit termelik. — Az előbbiekben említette a minőséget és az árat. Mi alapján minősítenek és mennyit fizetnek a búzáért? — Az étkezési búza központilag meghatározott, tehát fixáras. Tavaly volt átvételi árváltozás, ez érvényes az idén is. A minősítés szempontjai: a tisztaság, az egy hektoliter gabona súlya és a nedvessikér-tartalom. Ha az első két kritériumnak megfelel a termény, akkor a nedvessikér-tartalom a meghatározó. Amennyiben ez 27—33 százalék közötti, akkor 3600 forintot fizetünk A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (O. I. V.) felhívása n-napiértelmében az idei esztendőt, 1987-et a szőlő és a bor nemzetközi évének nyilvánították. Hazánk több települése pályázott az ennek keretében meghirdetett Szőlő és bor városa címért folyó versengésre, köztük Hajós nagyközség is. Hajóson kívül alig van olyan település, amelynek egy részében — a pincefaluban — csak a szőlővel—borral foglalkoznak. A , Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát, illetve az ő gesztorságukkal működő Hosszúhegyi Szőlészeti és Borászati Társulás az ottani hagyományokhoz szolgál mai korszerű termelési, feldolgozási háttérrel. Az 0. I. V.-hez bejelentett hajósi rendezvénysorozatnak kezdete természetesen az Orbánegy tonna gabonáért. A 25—27 százalék sikértartalmút még étkezésinek elfogadjuk, de tonnánként száz, illetve ötven forintot levonunk. A 25 százalék alatti sikér, valamint a 78 kilogrammnál kisebb hektoliter súlyú gabona 3310 forintot ér, ez tehát a takarmánybúza ára. A sikértartalom szerint nő a búza értéke: a 33—34 százalékosért 3900, az e fölöttiért 4500 forintot fizetünk tonnánként. — A magas sikértartalmú, sütőipari szempontból javítóbúza, és a durum búza termesztésére vállalkoztak-e a megyei üzemek? — Alig, ugyanis csak néhány száz hektár a durumbúza termőterülete, mivel a termésátlaga ennek lényegesen alacsonyabb, így egy hektárról, a magasabb ár ellenére is, kisebb bevétel érhető el. Másrészt az elmúlt télen ebből jelentős volt a kifagyás, ami azt igazolja, hogy ez a fajta kevésbé bírja a kemény fagyokat, tehát termésbiz- tonsága nem a legjobb. — Mikor fizetnek a termelőknek? — Az üzemek kívánsága szerint fizetünk. Azonnal is átutaljuk az alapárat, tonnánként a 3310 forintot, és a minősítés után megtörténhet a végelszámolás. — Terveik között szerepelt, hogy a megyében növelik a zab termőterületét. — Az úgynevezett csupasz zab meghonosítását tervezzük, amit étkezési célra, zabpehely gyártására használunk majd a Lajosmizsén létesítendő üzemünkben. Ennek érdekében a Páhi Petőfi Tsz-ben megkezdődtek a kísérletek, amelynek eredményét hasznosítjuk. — A minőség szerinti átvétel tavalyi tapasztalatai és idei „rendszere” hogyan foglalható össze? — Tavaly több ezer mintát értékeltünk, ebből három tétel minősítésével nem értettek egyet a termelők, így külső intézet laboratóriumában vizsgálták és felülbírálták. Az említett három esetben két tételnél nekünk, egynél a termelőnek adtak igazat. Ez az arány úgy gondolom igazolja, hogy laboratóriunapi borünnep volt. A következő programra a múlt héten került sor a hajósi művelődési házban, ahol a tudományos tanácskozást összekötötték kulturális műsorral is. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, dr. Mátyus Gábor megnyitójában a nagyközség szőlőtermesztésének hagyományairól, valamint arról szólt, hogy az elmúlt évek válaszút elé állították a szőlőtermelőket. Az időjárás nem kedvezett ennek a növénynek, az ültetvények újjáte- remtése — az elmúlt tél fagykára után — most kezdődhetett csak meg. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem professzora, dr. Csepregi Pál előadásában elmondta, hogy a hazai szőlőültetvények körülbelül fele károsodott jelentősen az maink valóban objektiven és jól felkészülten minősítik a búzákat. Az idei rendszer a tavalyihoz hasonló. A termelők kérésére, érés előtt, a lábon álló gabonából mintát veszünk, javaslatot teszünk az aratás megkezdésére. A laboratóriumainkban szívesen látjuk a tsz-szövetségek, a termelők képviselőit, akik a minősítés minden részletét végigkísérhetik. Tehát a teljes nyíltságra, műszereink segítségével pedig a pontosságra törekszünk. — Lesz-e elegendő tároló? — Most sem annyi, hogy ne kelljen igénybe venni bér-, illetve szükségtárolókat. A vállalat összes tárolójában 270 ezer tonna szemestermény helyezhető el a legkorszerűbb silókban és az úgynevezett csarnoktárolókban. Egy részében jelenleg is van búza, kukorica, szója stb., amivel azt is érzékeltetem: az új termésig ebből és a társvállalatok szállításaiból a sütőipar részére és takarmányozási célra elegendő áll a vállalatok, szövetkezetek és kistermelők rendelkezésére. Ami azonban nem azt jelenti, hogy például fehérje-alapanyagból optimális mennyiséget tudjunk biztosítani. A tárolóterünk az idén nem bővült, most az épületek tisztítása, fertőtlenítése történik. — A kecskeméti, 23 ezer tonna tárolására alkalmas silónál a múlt hónapban bekövetkezett porrobbanásnak milyen következményei lesznek a gabona fogadásában? —- Emiatt nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis itt egyelőre nem tudunk gabonát fogadni és tárolni. A megye- székhelyen más átvevőhelyekre irányítottuk szállítóinkat és bértárolással igyekszünk enyhíteni a gondokon. Ennek ellenére előfordulhat, hogy torlódás és lassúbb átvétel lesz, ezért a termelők megértését kérjük. Egyébként a porrobbanással kapcsolatos vizsgálatok még nem zárultak le, amint befejeződnek, erről tájékoztatást adunk. — öt-hat évvel ezelőtt a búza világpiaci ára tonnánként kétszáz dollár fölött volt, tavaly 122 dolláros átlagárat ért el az ország. Az idén mi várható? idei télen. Az elmúlt néhány esztendőben bebizonyosodott, hogy melyek a szőlőtermesztés sebezhető pontjai. Különösen igaz ez az alföldi borvidékre. A szakma valamennyi művelőjének össze kell fognia ahhoz, hogy a szőlőtermesztés a jelenlegi mélypontról kimozdítható legyen. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének főosztályvezetője, dr. Botos Ernő Péter a világon és Európában érvényesülő szőlőtermelési és borfeldolgozási tendenciákról beszélt. Adatok bizonyítják, hogy csökkenőben van a borfogyasztás. Egyre inkább a biztos származási helyű és jó minőségű borok kerülhetnek előtérbe. A hazai szőlészet és borászat fejlődésében — szem előtt tartva ezeket — Nehéz versenyezni az amerikai exportőrökkel, ugyanis ott 30—40 dollár támogatást ad az állam minden tonna, külföldön értékesített búzához. A tavaszi ármélypont után most emelkedés tapasztalható, és reméljük, hogy a tavalyit megközelítő, de mindenképpen gazdaságos búzaexportot lehet az elkövetkező időszakban is lebonyolítani. Kedvezményes akciók A műszaki előkészület nemcsak a fogadóhelyeken, hanem az üzemeicben, valamint a gép- és alkatrész-kereskedelmi vállalatnál is finiséhez érkezett. Dr. Mormer Miklóst, a Kecskeméti Ag- roker Vállalat igazgatóját a kilátásokról és a felkészültségükről kérdeztük. — Egyik évben könnyű, máskor nehéz aratásról írunk lapunkban. Az idei milyennek ígérkezik? — A nem egyenletes növényállomány, a csapadékos időjárás és az emiatt is megsokasodott gyomok következményeként úgy gondolom, nehezebb aratás előtt állunk, mint tavaly. Ha viszont beköszönt a kánikula, a gyors érés miatt torlódnak majd a munkák. De mindez még ma is csak latolgatás, hiszen késik az aratás megkezdése, viszont gép-, eszköz- és alkatrészkészletünkkel úgy készültünk fel, hogy a nehezebb aratási körülmények között is megfelelően kiszolgáljuk vásárlóinkat. — A „megfelelő kiszolgálás” kijelentése új ötletet, illetve kínálatot is takar? — Újdonságunk, hogy az aratáskor szükséges mezőgazdasági gépek használatára különösen kedvező — a hagyományostól eltérő — lízingkonstrukciót dolgoztunk ki, amelyet reméljük, jelentős segítségként értékelnek partnereink. Rendelkezünk elegendő kombájnnal, bálázógéppel, magtisztítóval, pótkocsival, ha egyes típusokból nem is korlátlan számmal. Járvaszecs- kázó-, fűkasza- és traktorválasztékunk is bőséges. A tavalyihoz képest alkatrészekből százmillió forinttal nagyobb a készletünk. — Ez azt jelenti: mindenből van elegendő. — Csupán csehszlovák és NDK gyártmányú gépekhez szerényebb a választék. — És az úgynevezett segédanyagokból, valamint kemikáliákból? — Megfelelő mennyiséget raktároztunk, sőt szezon előtti kevezményes vásárt is rendezünk: a bálázózsineget 30, a fóliát tíz százalékkal máris olcsóbban árusítjuk. A növényvédő szerek közül hiányoztak a kontakthatású gombaölő szerek (ezek június elején megérkeztek), Zineb viszont nincs. Szintetikus gombaölő szerekből széles a kínálatunk, s ugyanezt mondhatom a rovarölőszer-választékunkról is. Csak az; aratás után szükséges, de műtrágyákkal is felkészültünk. Nitrogén, foszfor és kálium hatóanyagúnkból, valamint komplex műtrágyákból és levéltrágyákból (Wuxal kivételével) máris teljesíteni tudjuk a megrendeléseket. a szempontokat — az intézet feladatul kapta, hogy a külföldi bortermeléshez hasonló rendszerbe foglalja a meghatározó borvidékeket. A hozzászólók véleménye szerint a helyi adottságoknak megfelelő fajta, termesztéstechnológia és érdekeltségi rendszer kidolgozásán múlik a jövő szőlő- és bortermelése. A tanácskozás résztvevői — oldódásként — az irodalomból, a zenéből és a táncból összeállított műsorban gyönyörködhettek. Majd az Orbán-napon megválasztott borkirálynők segédletével dr. Mátyus Gábor átadta a Hosszúhegyi Szőlészeti és Borászati Társulás idei borverseny-nyerteseinek a díjakat. Gál Eszter Többször gazdát cserélt Szigeti János páttitkár kezdettől az üzem dolgozója. Amint megtudom tőle, az egykori malomépületet 1968-ban alakította át, bővítette a Fővárosi Vasipari Vállalat. Fémipari, lakatosmunkákkal indultak, majd 1977-ben előbb az Egyesült Izzó, nem sokkal utána pedig a volt IGV vette át a gyáregységet, melyben ekkor kétszáznál többen dolgoztak. A fülöpszállásiak mindannyiszor újabb szakmákat sajátítottak el, előbb egyszerű alkatrészeket készítettek, végül már a pénztárgépek összeszerelését végezték. Az IGV-t azonban néhány éve — elsők között az országban — felszámolták. A következő gazda az MMG lett, az újabb — a korábbival rokon — gyártási profil pedig a műszeripar. A létszám időközben százra apadt. Ám az idén az MMG-nél is úgy döntöttek — gazdasági megfontolásból —, hogy érdemesebb megválniuk a fülöpszállási üzemtől. Több érdeklődő közül végül a He- tényegyházi Egyetértés Szakszövetkezettel kötötték meg az adásvételi szerződést. Az átmeneti időszak vége Az új tulajdonos biztos munkát és a korábbinál magasabb fizetést ígér az itt dolgozóknak. S ami a község szempontjából még fontosabb, a jelenlegi létszámnál többet szeretnének foglalkoztatni. Mire alapozzák e terveket? A válaszért Hetényegyházán az Egyetértés Szakszövetkezet központjában Tóth Béla elnököt kerestük fel: — Az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül szövetkezetünk. A termelési értéket több mint háromszorosára növeltük, több új vállalkozásba fogtunk. Eljutottunk oda, hogy helyben már gondot jelent a munkáskéz biztosítása ládagyártó, cipőfelsőrész-készítő üzemünknek. Ezért azután olyan közeli községeket kezdtünk el keresni, ahol van igény a foglalkoztatásra. Fülöpházán például kialakítottunk egy kisebb — 2S—30-as létszámú — cipőüzemet. így jutottunk el Fülöpszállás- ra is. A szakszövetkezet a szerződés aláírása óta fokozatosan veszi át a telephelyet — és a dolgozókat — az MMG-től. A több hónapos átmeneti időszak a végéhez közeledik. Az átállás időszakát a korábbi tulajdonosnak végzett bérmunká• Az egyik üzemcsarnokban még a korábbi szerződéses munkákat végzik. val hidalták át. S mi lesz az üzem új profilja? — Lényegében mostanra alakult ki, hogy milyen területeken foglalkoztatjuk a fülöpszállásiakat — mondja Tóth Béla. — Egy biztos: jelenlegi szerződéseink alapján legalább 150 embernek tudunk hosszú távon munkát biztosítani. Épp ezért meghirdettük, hogy minden női és férfi jelentkezőt felveszünk. Átvesszük a MMG itteni gépeinek egy részét, s ezen különböző szerződéses lakatosmunkákat szeretnénk végezni, többek között a korábbi tulajdosnak is. Amint az MMG kecskeméti gyárának igazgatója, Szakolczai István megerősíti, néhány kooperációs munkára, alkatrész-előkészítésre várhatóan szerződést kötnek a szövetkezettel. A valódi újdonságot az üzem történetében a másik tervbe vett profil jelenti, a cipőkészítés. — Most alakulnak ennek a kooperációnak a végleges keretei — mondja a szövetkezet elnöke. — A betanított munkásokat cipőipari szakmunkássá szeretnénk átképezni. Ehhez igénybe véve az átképzési támogatás adta lehetőségeket. Ez annyit jelent, hogy egy évig, amíg a tanfolyam tart, a résztvevők keresete nem csökken. Az engedélyt már meg is kaptuk 57 főre. Iparban, mezőgazdaságban Fontos szempont, és igencsak foglalkoztatja a fülöpszállási üzem dolgozóit, hogy vajon annak a munkának a mennyisége és minősége, amit különösen az első időszakban tudnak végezni, elegendő lesz-e a megélhetéshez, s az ígért keresetnövekedéshez. A dolog részben rajtuk is múlik. Az új munkáltató, a szakszövetkezet emellett másfajta kereseti lehetőségeket is szeretne teremteni. Ki akarják terjeszteni azokat a kedvezményeket, a háztáji gazdálkodásnak azt az integrációját, ami a hetényegyházi szövetkezeti tagokat megilleti. A puding próbája az evés, a terveké a megvalósítás. Fülöpszállá- son júliustól kezdve már szervezetten folyik a munka minden részlegnél. A község egyetlen ipari üzemének történetében új szakasz kezdődik, mely remélhetően hosszabb és sikeresebb lesz az előzőeknél. Lovas Dániel • A másik csarnokot már előkészítették az új szalag fogadására. Végül olvasóink tájékoztatására közöljük a két vállalat ügyeletrendszerét. A gabonaforgalmi vállalatnál a szállító igénye szerint tartanak nyitva, sót egyes helyeken (ahol a műszaki feltételek lehetővé teszik: Kecskeméten, Halason, Kalocsán, Baján) a termelők értesítése alapján éjszaka is átveszik a gabonát. Az Agrokernéi az alkatrészosztály és a szervizszolgálat reggel 7-től este 6-ig (munkaszüneti napokon 13 óráig) tart ügyeletet, de telefonon és telexen a nap 24 órájában felveszik a megrendeléseket és megteszik a szükséges intézkedéseket. Csabai István RENDFZVÍ’M A BOR ÉVE JEGYÉBEN Megfelelőbb fajtát, technológiát és érdekeltséget!
