Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-03 / 129. szám

1987. június 3. • PE TŐFI NÉPE • 5

Több kisvállalat — szervezeti dinamizmus

Beszélgetés Deák Jánossal, a Szenzor igazgatóhelyettesével

Gázvezeték-építés

Ballószögben

Kerekegyházi kivitelezők nyerték a pályázatot

Idestova negyedévszázada, hogy az állami ipar vállalatainak jelenlegi szervezeti rendszere kialakult, és alapvonásait tekintve lényegében változatlan maradt. Közben azonban gyökeresen megváltoztak a körülmények, a feltételek, a gazdaságpolitikai célok, és ezért a gazdaság teljesítőképességének növelése kikényszeríti a vállalati szervezeti rendszer átfogó korszerűsítését. E feladat elvégzése már az önkormányzati irányítással (vállalati tanács, dolgozók közgyűlése, küldöttgyűlése) működő vállalatokra hárul, ami azt jelenti, hogy nem az államigazgatásnak, hanem saját maguknak kell dönteniök szervezeti kérdésekben is. Hogy mai gazdasági körülményeink között konkrétan mi mindent jelenthetnek ezek a kívánatos szervezeti változások, erről beszélgettünk Deák Jánossal, a Szenzor Szervezési Vállalat igazgatóhelyettesével.

— Kulcskérdés, hogy kialakul-e a szervezeti dinamizmus — hangsúlyozta beszélgetésünk elején Deák János. — A jélenlegi szervezeti struktúra a nagy- vállalatok számára sem előnyös, hiszen a rugalmas alkalmazkodáshoz, az eredményes gazdasági akciókhoz megfelelő partnerek, eleven kapcsolatok, tőke- és munkaerőáramlás szükséges. A szervezeti dinamizmus alapja az önálló vállalkozások igen nagy száma, a kiegyensúlyozott méretstruktúra, a szervezetek nagy formagazdagsága, a vállalatok közötti, és az azokon belüli kapcsolat- rendszer változatossága.

— Mik a feltételei e szervezeti dinamizmus kialakulásának?

— Ehhez egyrészt a „külső”, népgazdasági feltételek, másrészt a belső, azaz a vállalatokon belüli feltételek megteremtése szükséges. A kétfajta feltétel- rendszer természetesen összefügg egymással. A népgazdasági szintű feltételek közül kiemelkedik: ha csökken az állami támogatás mértéke, ez arra készteti a vállalatokat, hogy maguk szelektáljanak, és a jövedelmezőbb tevékenységre képes gyáregységeket fejlesszék. A második feltétel a bankrendszer hatékony pénzpolitikájában rejlik: nyilván alaposan megnézik, milyen célra adnak hitelt. A jól előkészített, konkrét fejlesztési programok esetében a bankok szívesebben vállalják a közös kockázatot.

A szervezeti dinamizmus érvényesülése eredményeként elterjed a több tulajdonosi vállalkozási forma, nő a vegyes vállalatok, a részvénytársaságok száma, így nagyobb figyelem kíséri a befektetett tőke hatékonyságát. Például egy külföldi társtulajdonos kivonja tőkéjét az alacsony hatékonysággal működő területről. Azaz: a szervezeti változás felszabadítaná a korábban merev vállalati keretek közé szorított tőkét, ezáltal a munkaerő áramlása is felgyorsulna, és oldódna a „monopolhelyzet”.

— Ez utóbbi mit jelent?

— A korábbi profilkötöttségek, a koncentrált fejlesztések hatására sok termelési ágban egy, vagy kis számú vállalat monopolhelyzetben van, emiatt a hazai piac kiszolgáltatott. A monopolizált területen nagyon kevés a lehetőség új vállalkozások belépésére, a tényleges gazdasági verseny kialakulására. De hátrányt jelent maguknak a monopolhelyzetben lévő vállalatoknak is, hogy — import hiányában — gyakorlatilag ellátási felelősség terheli őket, gazdaságilag sebezhetők, merev belső szerkezetük a többirányú fejlesztési lehetőségeket kizárja.

Ha szabadabb lenne a tőke mozgása, ez elősegítené a monopolhelyzetet megtörő jövedelmező vállalkozások felvirágzását. Például a Skála sikeres kísérleteket tesz a zöldség-gyümölcs értékesítés monopóliumának megtörésére. További jó kezdeményezések várhatók például a kereskedelmi bankoktól, a kereskedőházaktól, amelyek a piac ismeretében termeltetnek is, nemcsak forgalmaznak.

— A szervezeti rugalmasság, a nagy és kisvállalatok megfelelő arányának kialakulása nyilván nem megy egyik napról a másikra.

— Valóban nem. Véleményem szerint másfél évtized is rámegy arra, amíg megszokottá válik, hogy a vállalatok, vállalkozások a legmegfelelőbb szervezeti formában működjenek; megszokottá válik, hogy a feltételeknek megfelelően változtatni kell a régin. Az iparilag fejlett országokban a feldolgozóipari termelőberendezések, az itt munkába állított robotok nagy része univerzális, még inkább annak kell lenniük a szakembereknek, hogy képesek legyenek a termelőberendezéseket, az infrastruktúrát úgy alakítani, hogy a változó követelmények szerint át tudjanak állni, hogy megfeleljenek a piaci igényeknek.

Szükség van a nyereségérdekeit kisebb gazdasági egységekre, amelyek képesek a piaci igények változásainak megfelelően rugalmasan, gyorsan lépést váltani, ami nem jellemző például egy nagy szériában dolgozó ruhagyárra vagy bútorgyárra. Gazdaságunk csak akkor működhet eredményesen, ha a nagy-, közepes és kisvállalatok, az egy- egy területre specializálódott vállalkozások egymásra épülnek, egymást kiegészítik, egymással egyrészt versenyeznek, másrészt a kölcsönös érdekeltség’ alapján együttműködnek*. Ma még hiányoznak például azok a specializálódó önálló kis- és középvállalatok, amelyek a zökkenőmentes háttéripari ellátást, az ipari szolgáltatásokat lehetővé tennék, ezért a vállalatok kénytelenek „önellátásra” berendezkedni, s ezzel lekötnek olyan technikai és szellemi erőforrásokat, amelyeket egy dinamikus vállalati szervezeti felépítésben sokkal hatékonyabban és rugalmasabban lehetne felhasználni. Például részegységek szállításával erre specializálódott kisvállalatok részt vehetnének a nemzetközi munkamegosztásban, ami exportunk lehetőségeit, és a népgazdaság egyensúlyi mérlegét is javíthatná.

— Hogyan tud mindebben segíteni a Szenzor Szervezési Vállalat?

— Kétszázhetven fős kollektívánk

— melyet sokan még „System” néven ismernek —, nemzetközi tapasztalatokkal is bíró szakembergárdánk szervezetfejlesztési, üzem- és munkaszervezési, számítógépes rendszerfejlesztési, valamint számítástechnikai adatfeldolgozási, szolgáltatási tevékenységet végez. Tehát konkrét helyzetelemzések alapján vállalkozunk tanácsadásra, teszünk javaslatot szervezeti intézkedésekre, de foglalkozunk a vállalati szakemberek betanításával, továbbképzésével is. Hiszen gazdasági életünk fellendítéséhez sok jól képzett, tisztánlá- tó, korszerűen gondolkodó szakemberre van szükség — mondotta befejezésül Deák János, a Szenzor igazgatóhelyettese. , i

I. E.

Ballószögben korábban is több kedvező változás mutatta az életkörülmények javulását s ezzel a népességmegtartó erő növekedését. Jó az orvosi ellátás. Közmegelégedésre működő szolgáltatóháza van a községnek. Autóbusszal könnyű elérni a megyeszékhelyt, ahová a munkaképes korú lakosság nagy része dolgozni jár. A lakásépítőket is vonzza a közeli Kecskemétről a kétezer főt számláló település. Jelenleg 68 családi ház építésén dolgoznak. A Vörösmarty utcában már csak hat üres telket kínál eladásra a tanács. S az összefogás 1987-ben ismét javít az itt élők helyzetén.

Nagy munkába, gázvezeték-építésbe kezdenek hamarosan, azután, hogy megkapták az Ipari Minisztérium engedélyét és a Dégáz tervet készített. A lakossággal három tanácstagi beszámolón megegyezésre jutottak az őket érintő pénz- beni hozzájárulásról. Végül is az állampolgárok döntő része, négyszáztizennégy ingatlantulajdonosból háromszázhatvan család vállalta: egyenként 20 ezer forintot fizet a gáz telekhatárig való vezetéséért. Csaknem minden nyugdíjas jelentkezett támogatóként, hiszen a gáz az ő otthonaikban is megkönnyíti majd az életet.

A közműépítési költség fedezésére a ballószögiek kedvéz- ményes hitelt vehetnek föl. Aki pedig úgy akarja, hogy a következő télre felszerelteti házában a belső vezetéket, s szén vagy olaj helyett átáll a gázhasználatra, szintén számíthat takarékszövetkezeti kölcsönre a kiadások 70 százalékáig. A legnagyobb hitel 100 ezer forint.

Az a körülmény, hogy a belterületen lakók több mint négyötöde csatlakozott az elhatározott közműépítéshez, nagy felelősséget ró a tanácsra. A sikeres indulás után sikeres folytatást szeretnének. Ezért, a Bács-Kiskun Megyei Beruházási Vállalattal közösen, pályázattal választották ki a kivitelezőt. A választás a kerekegyházi Dózsa Tsz mélyépítő- és gázszerelőrészlegére esett. A tanács és a beruházó kikötötte, hogy a vállalkozók szeptember 30-ra végezzenek a munkával a tervezett három ütemben, a négy és fél millió forintról szóló egyezség alapján. Ha a kivitelezők késnek és emiatt a községnek kárt okoznak, a mulasztásért fizetniük kell.

Máté Lászlóné tanácselnök elmondta: igyekszenek jól sáfárkodni a lakosság pénzével és újra bizonyított bizalmával. Figyelemmel kísérik a kiadásokat, s ha marad pénz a befizetésekből, azt visszaadják a lakóknak.

K—1

KÜLKERESKEDELMI FORGALMUNK %-OS MEGOSZLÁSA A KÖZÖS PIAC FŐBB TAGORSZÁGAIVAL 1986-BAN

EXPORT

IMPpRT

NSZK

8,4

12,4

Olaszország

3,2

2,7

Franciaország

1,6

1,9

Nagy-Britannia

1,3

1,8

Hollandia

1,1

1,4

Belgium és Lux.

0,7

1,3

Dánia

0,4

0,4

Spanyolország

0,2

0,5

Görögország

0,4

0,2

Óránként 48 ezer üveg sor

• Új palackozóüzem épült a Kőbányai Sörgyár rekonstrukciójának részeként. Az óránként 48 ezer üveg töltésére alkalmas üzemrészben sikeresen fejeződött be a próbaüzem.

Digitális lemezek — mechanikai leolvasó

Noha a kisteljesítményű lézerek visszaverődő fényével leolvasható optikai lemezek rohamosan tért hódítanak, a japán JVC cég továbbfejleszti mechanikai leolvasó- jú digitális lemezét. Ezen is csigavonalban elhelyezett lyuksor hordozza az információt, de azt nem fénnyel, hanem egy korcsolya alakú csúszkával olvassák le.

Ellentétben az optikai lemezzel, amely nem kopik, a lemezzel mechanikusan érintkező csúszka elkerülhetetlenül koptatja azt. E hátrányt a gyár olyan szolgáltatásokkal igyekszik ellensúlyozni, amilyenre az optikai lemezek még nem képesek. Például a lemez egyik típusa a lemezoldalanként egyórányi, a kompakt hanglemezével azonos hangminőségű zenei műsoron kívül 2,4 másodpercenként változó színes állóképek jeleit is magában foglalja. S így miközben szól a zene, aláfestésül, megfelelő hangulatú képek jelennek meg a lemezjátszóhoz kapcsolt tévékészüléken.

VILÁGGAZDASÁG

31 millió munkanélküli a fejlett tőkés országokban

Vagy a termelékenység javul gyors ütemben, és ekkor a munkanélküliek száma is gyorsabban bővül, vagy több munkahelyet hoznak létre, aminek az árát viszont a hatékonyság romlásával kell megfizetni — ezt az ellentmondásos tényt rögzítette a legfejlettebb tőkés országokat tömörítő OECD-szervezet egyik tanulmányában. Az elemzés, amely az elmúlt évtized gazdasági tényeit veszi bonckés alá, megállapítja, hogy az Egyesült Államokra a szerény mértékű termelékenységjavulás, ám a dinamikus munkahelyteremtés volt a jellemző, míg Nyugat-Európában a helyzet ennek pont a fordítottja volt. Kontinensünk nyugati felén a fejlesztéseknél sokkal inkább törekedtek a beruházók a szelektivitásra: arra, hogy lehetőleg csak a leginkább jövedelmező tevékenységekbe ruházzanak be, aminek az eredménye a hatékonyabb, ám kevesebb létszámot igénylő munka volt.

A fiatalok gondja

Nem véletlen, hogy Nyugat-Európa, azon belül is a dél-európai országok a listavezetők a munka- nélküliség arányában. Spanyolországban a foglalkoztatottaknak több mint egynegyede, de Franciaországban vagy Angliában is mintegy egytize- de hiába keres állást a munkaerőpiacon. A fejlettebb „Észak” országaiban, a skandináv államokban és Svájcban, Ausztriában ennél kedvezőbb a kép.

Az OECD 24 tagállamában összesen 31 millió munkanélkülit regisztráltak az év elején, ebből 19 milliót a nyugat-európai országokban. A munka- nélküliség a fiatalság gondja — derül ki egyértelműen a részletesebb adatokból. Mert bár a foglalkoztatottak létszáma például az Egyesült Államokban növekedett az elmúlt években, nem enyhült a munkanélküliség, mert demográfiai okok miatt egyre többen keresnek első ízben munkahelyet.

Aggasztónak minősíti az OECD a helyzetet, hiszen az angol, a francia fiatalok 20 százaléka nem tud elhelyezkedni, sőt Spanyolországban, Olaszországban minden második, illetve minden harmadik fiatal marad állás nélkül. A szakértők szerint mindezért részben a rugalmatlan, a változó munkahelyi igényeket figyelmen kívül hagyó képzés okolható, részben a bér- és a foglalkoztatáspolitika felelős a feszültségek elmélyítéséért. A vállalkozók, de a szakszervezetek is inkább hajlanak arra, hogy recesszió idején kevesebb új dolgozót állítsanak munkába, mint hogy a meglévő létszámból építsenek le.

A jövő iparágai

Hasonló hatása van a béremelési gyakorlatnak is. A brit munkaügyi államtitkár szerint a munka- vállalói szervezetek Európa-szerte igyekeznek minél magasabb kezdő fizetésekei t kivívni a fiatalok számára, hiszen később ezzel is a tapasztaltabb dolgozók béremelési igényét tá imaszthatják majd alá. Nagy-Britanniában a kezd ő fizetések elérik a gyakorlott dolgozók bérének > 65 százalékát, ami elrettenti a vállalkozókat az új j, kezdő munkaerő alkalmazásától. A fiatalok az NSZK-ban sokkal alacsonyabb szintről indulnak ;, vagyis az NSZK mértéktartóbb ebben is, mint ahogyan rugalmasabb, előrelátóbb, praktikusai bb, a változó szakmai igényekhez jobban idői múló nyugatnémet szakmai képzési rendszer is.

Nyilvánvaló, hogy a szűk ség esetén gyorsai i adaptálható tudás megszerzési e az egyik előfeltétf le annak, hogy mérséklődjél .« a gazdaságban a szerkezeti okokkal magyaráz ható munkanélki) ili- ség. Az OECD szakért ői szerint elkerülhetek len ugyanis, hogy a létszám a h agyományos ág? tatokban tovább csökkenjen, viszont új távlatok nyílnak a biotechnológiában , az elektroniká ban, a jövő iparágaiban. Átalakul 1 a munkavégzé.-s, az életmód, aminek nem a mun kahelyek megs zűné- se, sokkal inkább új tevékemységek megjelenése, kialakulása lesz a kísérőjelen sége.

Az ismert tény mellett a k özgazdászok főként az új technológiai korszak s ajátosságát hangsúlyozzák: azt, hogy az újító, a változtatn i képes dolgozói magatartásnak növ< ikszik a jelei ntősége. Ezért is ajánlják azt a dönti íshozók figyelmébe, hogy az adó-, vagy a hitek ;zési politikájukban mérlegeljék: az új technológi ák és a fel'futó szolgáltatások az esetek jelentős részében k isebb üzemi keretekben, vállalkozási í ormákbar í is gyakorolhatók: Sőt ez esetben kük önösen gy'örs lehet a munkahelyek létrejöttének ü iteme.

Ellenszer: a korszeírűsítés,

A foglalkoztatási helyzet javulása legfőképpen persze a konjunkturális hely zet alak ulásától függ; pontosabban attól, mennyi jut majjd fejlesztésre, beruházásokra. 1969. és? 1985. között Észak- Amerikában a foglalkoztat' ottak s záma évente 2 százalékkal bővült, Nyugat- Európában stagnált a létszám. Ugyanebben az időszakban a beruházások is 3 százalékkal növekedtek a tengerentúlon, kétszer olyan gyors ütembei i, mii it kontinensünkön.

Az összefüggés egyértelmű teh iát: a munkahelyek létrejötte érdekében fokozot tabban kell ösztönözni a befektetőket a termielől lerendezések felújítására, az infrastruktúra: korszerűsítésére. S nemcsak a nagyobb, a tőkéére 3s vállalkozókat, hanem — mint a szakemberei c hangsúlyozzák — a kisebb pénzeszközök tulajdi onosait is. A bérből élőket is arra kell buzdítani, hogy megtakarításaikat haszm . tevékenységei ebe fordítsák — mondják a szakemberek.

Marton János

Tabdi— Sükösd

• Sükösdön Etsberger Ambrus bácsi 260 négyszögöles régi szőlőjében zineb- bel permetez

Permetezés nagyban és kicsiben

A fagykár és a csapadékos idő különösen gondos munkát igényel az idén a szőlőske ' ben. Kezdődött az előző évek. eltérő metszéssel, és folytatódik a mostanában esedékes permetezéssel. A nagyüzemi táblákon és a háztáji szőlőkben egyaránt folyik a védekezés a kártevők ellen, a minél nagyobb termés reményében.

(P. Z.—S. A.)

• Tabdiban a Szőlőskert Szakszövetkezet 460 hektáros szőlőjébei 1 Vikor Imre miltox és pitrán keverékét szórja ki. i