Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-26 / 149. szám

IDŐJÁRÁS

Xli}r*)eix6s *» WMÍf »OTÍUOMí» ma étiig t mtm »fl« ««im. majl a»,tt taiti® ** «Afloat ayagat »ei® i*»« rethii-na^». -roboneié m««a**n « a®»?«s»*

«I «ét. jk iffxtikgMMbfa easpatt h&néraéUet M M M fok IMM •lakot.

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka

AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XU1. ért. 149. *zám Áfa: 1,80 Ft 1981. Júniua 28. péntek

Csütörtökön délelőtt a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés nyári délszaka. A képviselők először — zárt ülésen — személyi kérdésekben határoztak; a döntéseket már az ülésszakra meghívott vendégek jelenlétében. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette.

A testület ezt követően néma felállással adózott a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök emlékének; az elhunyt képviselő érdemelt az Országgyűlés jegyzőkönyvében örökítették meg. A képviselők ezután döntöttek az Országgyűlés ipari bizottságában elhalálozás miatt megüresedett elnöki tisztség betöltéséről: a bizottság elnökévé Juhász Mihályt, a Papíripari Vállalat vezérigazgatóját, képviselőt (Budapest 65. vk.) választották. Ugyancsak határoztak arról, hogy az Országgyűlés állandó bizottságainak létszámát kibővítik. A Bács-Kiskun megyei országgyűlési képviselők közül dr.

Kósa Antalt az építési és közlekedési bizottságba, Kiss Istvánt az Ipari bizottságba választották. A külügyi bizottság tagja lett Madár István, a szociális és egészségügyi bizottság tagja Moravcsik Ferencné.

A képviselők határoztak a tanácskozás tárgysorozatáról:

1. A Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat;

2. A Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása;

3. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolója a környezet- és természetvédelemnek a

VI. ötéves tervben elért eredményeiről, a

VII. ötéves terv feladatairól, az OKTH munkájáról.

Az elfogadott napirendnek megfelelően Medgyessy Péter pénzügyminiszter tartotta meg expozéját.

Személyi változások a párt- és állami vezető testületekben

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. június 23-ai ülésén — mint az arról kiadott közlemény tartalmazta — szervezeti és személyi kérdésekről döntött, s ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére.

A Központi Bizottság:

— Beck Tamást, á Magyar Kereskedelmi Kamara elnökét, a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatóját, Gyuricza Lászlót, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkárát, Ivánul Pált, a Fővárosi Tanács elnökét, Medgyessy Péter pénzügyminisztert, Németh Miklóst, a KB osztályvezetőjét, Petrovszki Istvánt, a KB osztályvezetőjét és Tatai Ilonát, a Taurus Gumiipari Vállalat vezér igazgatói át tagjai sorálba választotta;

— Németh Károlyt felmentette az MSZMP főtitkár-helyettesi tisztségéből;

.. — Lázár Györgyöt megválasztotta az MSZMP főtitkár-helyettesének ;

— Losonczi Pált saját kérésére, érdemei elismerése mellett; nyugállományba vonulása miatt felmentette politikai bizottsági tagságából;

— Sarlós Istvánt saját kérésére, érdemei elismerése mellett felmentette politikai bizottsági tagságából ;

— Berecz Jánost és Csehák Juditot megválasztotta a Politikai Bizottság tagjának;

— Havasi Ferencet felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből;

— Horváth Istvánt felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből;

— Fejti Györgyöt, Lukács Jánost és Németh Miklóst megválasztotta a Központi Bizottság titkárának.

Az Országgyűlés csütörtökön délelőtt zárt üléssel kezdte munkáját. Az Országgyűlés elnöke előterjesztette a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének együttes személyi javaslatait. Ezt elfogadva az Országgyűlés

Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét e tisztségéből, elnöki tanácsi tagságának meghagyásával — érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — felmentette;

Németh Károlyt, az Elnöki Tanács tagját az Elnöki Tanács elnökévé megválasztotta1.

Ezt követően az Országgyűlés elnöke ismertette az Elnöki Tanács levelét, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ajánlása alapján javaslatot tett személyi kérdésekben. Ezt elfogadva, az Országgyűlés

Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét e tisztségéből — érdemei elismerése mellett, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkár-helyettesévé történt megválasztása miatt — felmentette;

Grósz Károlyt a Minisztertanács elnökének megválasztotta;

Czinege Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét e tisztségéből — érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — felmentette;

Horváth Istvánt a Minisztertanács elnökhelyettesévé megválasztotta.

Csütörtökön az Országház Nándorfehérvár Termében Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt Grósz Károly és Horváth István letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára.

(Az új tisztségviselők életrajzát a 3. oldalon közöljük.)

KÖZLEMÉNY az MSZMP

Bács-Kiskun Megyei Bizottságának 1987. június 24-ei üléséről

A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága 1987. június 24-én, Romany Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt dr. Tétényi Pál. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési bizottság elnöke, akadémikus és Heintz Lajos, a MTESZ főtitkárhelyettese is. Meghívták st ülésre a városi, a városi jogú pártbizottságok első titkárait, a megyei pártbizottság osztályvezetőit, a megyei tanács tisztségviselőit és több osztályának vezetőjét, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárait, i megyei népi ellenőrzési bizottság elnökét, a kecskeméti városi pártbizottság titkárait, Kecskemét tanácselnökét, valamint több ipart, mezőgazdasági nagyüzem, kutatóintézet, főiskola és tudományos egyesület vezetőjét.

A PÉNZÜGYMINISZTER EXPOZÉJA

Az 1986. évi költségvetés végrehajtásáról

A megyei pártbizottság Romány Pál előterjesztésében meghallgatta ás tudomásul vette az MSZMP Központi Bizottsága 1987. június 23-ai üléséről szóló tájékoztatót.

O

A testület Szabó Lajosnak, a megyei párt-végrehaj- tóbizoittság tagjának, a területi ipari bizottság elnökének előterjesztésében megvitatta és kiegészítésekkel elfogadta a — Központi Bizottság 1986. december 28-ai — a műszaki fejlődés gyorsítására és a tudományos kutatás eredményeinek fokozására vonatkozó állásfoglalása megyei végrehajtását célzó javaslatot. A megyei pártbizottság részére készített ajánlás kidolgozására munkabizottság alakult, amely

’ (Folytatás a 4. oldalon.)

Bevezetőben elmondta: a gazdaságirányítás 1983—84-ben nem használta ki kellő következetességgel azt a lélegzetvételnyi lehetőséget, amelyet a külső pénzügyi folyamatok kínáltak. Noha 1985-ben a bérkiáramlás fokozódott, az import bővült és kissé a beruházási ráfordítások is emelkedtek, a várt gazdasági élénkülés, a teljesítmények javulása, a szerkezetátalakulási folyamat kibontakozása, nemzetközi versenyképességünk tervezett javulása nem következett be. 1985-től külső és belső egyensúlyi helyzetünk újra romlott, konvertibilis valutákban fennálló adósságunk tovább növekedett. A rosszabbodó feltételek ellenére a lakosság fogyasztása összességében 3 százalékkal bővült, de ez társadalmi rétegenként igen eltérően alakult. A népgazdasági beruházások növekedése a tervezett 1,7 százalék helyett elérte a 3 százalékot.

Az ismertetett folyamatok egy része 1987 első felében is érvényesült. A különféle forrásokból származó, vállalatoknak nyújtott támogatások tavaly több mint 20 százalékkal haladták meg az 1985. évit, s így összességében annyi támogatást nyújtott a költségvetés, mint amennyi nyereség létrejött a népgazdaságban.

Az irányítás szigora az elmúlt évben felemásan érvényesült, nem eléggé kényszerített alkalmazkodásra. A magyar termékek külpiaci leértékelődése arra mutat, hogy a helyzet felismerése és a sokszor meghirdetett változtatási szándék ellenére a tartós növekedést megalapozó szerkezeti változások túl lassan bontakoznak ki. Mindez összességében igen bonyolult helyzetet teremtett. A lakossági fogyasztás növekedésének mértéke ahhoz kevés, hogy a közhangulat elégedett legyen, ahhoz viszont sok, hogy az egyensúly ne romoljon. Ebben a helyzetben tulajdonképpen a holnapi termelés még nagyon is bizonytalan hozamait éljük fel. Ugyanakkor végső soron sem a vállalatok, sem a lakosság nem érzik a gondokat a maguk teljességében, mert azok a' költségvetés,, hiányában tükröződnek.

A hiány okai

Az állami költségvetés 1988. évi hiánya 46,9 milliárd forint, valamivel több mint kétszerese az Országgyűlés által jóváhagyott összegnek. Joggal igényelték a terv- és költségvetési, az ipari és más bizottságok annak a magyarázatát, miért ilyen nagy az eltérés és a deficit összege.

Az okok röviden a következőkben kereshetők: nem jött létre a termelésben a számított teljesítmény, és ehhez az alacsony teljesítéshez nem sikerült a belső elosztást hozzáigazítani. Ezt tükrözi, hogy a költségvetésnek a vállalatoktól és szövetkezetektől származó bevétele 9 milliárd forinttal elmaradt a tervezettől, a támogatások pedig — az elkülönített alapok támogatási többletét is ideszámítva — 16 milliárd forinttal meghaladták az előirányzottat. Felhalmozási célra a költségvetés az előirányzottnál kétmilliárd forinttal nagyobb összeget költött, döntően a lakásépítés támogatása miatt. A társadalombiztosítási kiadások egymilliárd forinttal, a központi költségvetési szervek kiadásai 900 millió forinttal, a tanácsi támogatások 500 millió forinttal haladták meg a tervezettet.

A nagy összegű támogatás ellenére (tavaly számos, bár az 1985. évinél kevesebb vállalat és szövetkezet lett veszteséges. A veszteség összege meghaladta az 1985- ösit. A veszteség több mint fele hét gazdálkodónál — főképp szénbányáknál és építőipari vállalatoknál — összpontosul. Ezek közül négy már az előző évben is hiánnyal zárt. Tavaly a korábbinál több mezőgazdasági termelőszövetkezet, az összes gazdaság 10 százaléka volt veszteséges. Veszteségrendezésre, szanálásra az állam 1986-ban több mint 10 milliárd forintot fordított.

Sajnos 1987-ben is sokan arra számítanak, hogy az állam a szanálási eljárás keretében a teljes tartozást kiegyenlíti majd. Erre azonban nincs mód. Az eddigi gyakorlatot — mint azt a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat példája is mutatja — nem kívánjuk, de nem is tudjuk fenntartani. Határozottan kijelenthetem: a kormány arra törekszik, hogy a szanálás állami terheit mérsékelje és a tartósan veszteséges, népgazdaságilag sem hatékony tevékenységet visszaszorítsa.

Az 1986. évi gazdálkodás értékelése szerencsére követésre méltó példákkal is szolgált. Az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek megfelelő stratégiával rendelkeztek a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodáshoz, még a nehéz helyzetben levő ágazatokban is tudtak gazdaságosan termelni.

Állami kiadások

— Az államháztartás kiadásainak fele közvetlenül összefügg az életszínvonallal, illetőleg az

életkörülményekkel. Mintegy 220 milliárd forintod fordítottak 1986- ban a központi és a tanácsi költségvetési intézmények működésre és fenntartásra, 142 milliárd forint társadalombiztosítást célokat szolgált, és 43 milliárd forintot használtak fel a tanácsok fejlesztésre.

Bár a közkiadások csak 6,3 százalékkal növekedtek, ezen belül az egészségügyi, szociális és oktatási intézetek működésére és fenntartására fordított összegek emelkedése nyolc százalék volt. Ez fedezetet nyújtott a bővülő intézményhálózat feladatainak ellátására, de ebből az ellátási színvonal reálértékét általában nem lehetett megőrizni. A költségvetési intézmények 1986-ban gondokkal küszködtek, sőt a tanácsok működési és fenntartási előirányzataik tervezettnél kisebb felhasználására kényszerültek.

Az állami kiadások másik nagy része a tanácsi gazdálkodás. A múlt évben a tanácsok szabályozási, gazdálkodási rendszeré jelentősen megváltozott. A cél a helyi tanácsi önállóság és érdekeltség növelése, valamint az volt, hogy a tanácsi forrásokat is hozzáigazítsuk a népgazdaságban megtermelt jövedelemhez. E célok megvalósultak, de ebből gondok is adódtak. Tavaly a tervezettnél 3,2 milliárd forinttal kevesebb szabályozott bevétel keletkezett, döntően az előirányzottnál kevesebb városi és községi hozzájárulás, béradó és intézményi bevétel miatt. Ezt az ötszázmillió forinttal több tanácsi támogatás nem tudta ellensúlyozni. A hiány nagyjából arányos a népgazdasági Jövedelem- hiánnyal.

(Folytatás a 2. oldalon.)

KÖZELEBB KERÜLT A VILÁGHOZ A HÍRES PUSZTA Romány Pál látogatása Gát érőn, Petőfiszálláson is Bugac o a

Kiskunfélegyháza környékén tett munkalátogatást tegnap Romany Pél, a megyei pártbizottság első titkára. A térség központja — Kiskunfélegyháza — a megye egyik „kirakata”. A rajta átvezető nemzetközi főúton naponta sok ezren haladnak át. A környező községek közül viszont több is sajátos helyzetben él: forgalmas útvonalak közelében, mégis a megyehatár vagy az átvezető és bekötőút-hálózat fejletlensége miatt pererrihelyzetben. E sokszínű térség fejlődésével, napi gondjaival ismerkedett a megyei pártbizottság első titkára.

Programja Kiskunfélegyházán kezdődött, ahol a városi párt-vég^ rehajtóbizottság tagjait tájékoztatta aktuális politikai kérdésekről. Ezt követően Sztanojev András városi első titkár kíséretében Gátérre látogatott. Itt Urbdn Ist- vánné, a községi tanács elnöke mutatta be a Félegyháza és Csöng- rád között fekvő települést. Mint elmondta, a lakosság kétharmada a szomszédos városokba jár dolgozni, az otthon maradó asz- szonyok többsége pedig bedolgozást vállal. Romány Pál részletekbe menően érdeklődött a helyi értelmiségről és az üresen álló házak hasznosítási lehetőségeiről. A községi pártszervezet életéről Juhász Sándorné szervező titkár adott tájékoztatást, és szólít az Ittenieket foglalkoztató iskolabővítés terveiről is. Végül az áruellátásról tájékozódtak a vendégek a helyi ABC-ben.

A munkalátogatás Petőfiszálláson folytatódott, ahol Forgó Ferenc, a községi pártvezetőség titkára és Józsa Illés tanácselnök beszélt a pártszervezet és a mintegy kétezer lakosú település mindennapjairól. Petői Is zálLás sajátossága, hogy lakóinak többsége a környező, kiterjedt tanyavilágban él. A beszélgetés során szóba került a helybeliek régi ■ terve, a bekötőút-épités, és visz- szatérő témaként az értelmiség helyzete.

Romány Pál megtekintette a község több létesítményét, köztük az egykori tanyasi iskolában berendezett egyháztörténeti kiállítást, majd a helyi Petőfi Termelőszövetkezet tevékenységével

ismerkedett Beálló Sándor tsz- elnök kalauzolásával. Évek óta eredményesen gazdálkodnak, s több hasznot Ígérő vállalkozásba fogtak: Ilyen a Primőrcoop gazdasági társulás, vagy a szak csoportos tagi őszibarack-telepítés. Több éve megoldásra váró gondjuk is szóba került: a tsz-nyug- díjas és -járadékos idős emberek sorsának megnyugtató rendezése.

A délutáni órákban Bugacon folytatódott Romány Pál programja. Itt Mucsi Antal, a párt- szervezet titkára és Endre Imre, a nagyközségi tanács elnöke adott tájékoztatást a pártélet és a településfejlesztés kérdéseiről. A helyi Aranykalász Szakszövetkezet tevékenységét Börctök András elnök mutatta be. Ezután ünnepi eseményre került sor a Pusztáim! zeu mhoz és a híres csárdához vezető utak elágazásánál. Ide torkollik a legújabb 10 kiló- méteres bekötőút, amelynek utolsó szakaszát most adták át a forgalomnak. Ezzel az 54-es főút- ból kiinduló úttal Bugacpusztaés maga a nagyközség Is közelebb kerül a világhoz, s egyben átvezető utat kapott. A Bugac—Kecskemét távolság 32 kilométerre — majd egyharmaddal — rövidült. A nemzetközi Idegenforgalom számára is könnyebben elérhető a nyugati Irányú bekötóútori a puszta.

A 21 milliós beruházást az országos szerveik, a megyei tanács, a Pusztatourist és a község ösz- szeíogása tette lehetővé. A Közúti Építő Vállalat kecskeméti fŐ- építésvezetósége tavaly fogott ax ■ építéshez és jól szervezett munkával határidőre elkészültek.

Az ünnepi átadáson megjelenti Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Bútora Károly, a KÉV igazgatója. A nemzetiszínű szalagot Romány Pál vágta át, s ezzel átadta a forgalomnak az utat, melyet tegnap óta tábla Jelez az 54-csen, Jakabszállás után, a 22-ea kilométerkőnél ezzel a felirattal: Bu- gacpuszta.

L. D. i

i