Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-25 / 148. szám

Ez már történelem! Kecskemét, 1957 júniusában A megyei pártaktíva, amely június elsején fejezte be munká­ját, bővelkedett vitában. A fel­szólalók között ott találjuk Bá­lán Miklóst Hercegszántóról, Kovács Józsefnét Csengődről, Németi Ferencet, a kecskeméti „Szalvai Mihály” munkásőr- egység parancsnokát, Kohut Bélát Kiskunfélegyházáról, Sa­rok Antalt Dunavecséről, Gál Mihályt Kiskunhalasról, a Központi Bizottság képvisele­tében Sándor Józsefet, Magya- ródi Sándort Kecskemétről, Bo- dóczki Lászlót, a megyei bíró­ság elnökét, Germán Józsefet Bajáról, Dányi Mihályt a MAV-tól, Dallos Ferencet, a megyei tanács elnökét és Gyet- vai Józsefet Kiskunfélegyházá­ról. Az országos pártértekezlet­re küldötté a következőket vá­lasztották: Csík Antal, Dallos Ferenc, Kiszely István, Macská- si József, Molnár Frigyes, Papp ' Ferenc, Sarok Antal, Szabó La­jos (szakszervezet), Kővári Pé­ter, Zárai Géza. Pankovics Jó- zsefné meghívottként szerepelt. A Budapesti Fővárosi Bíróság megkezdte a tömeggyilkos fe­hérterrorista Francia Kiss Mi­hály bűnügyének tárgyalását. „ .. . Az elnök kérdéseire el­mondja az ellenforradalomba való bekapcsolódásának törté­netét. Már az ellenforradalmi gondolat születése idején állító­lag rendfenntartás céljából Sze­gedre ment. Itt kapcsolódott be a fehérterrorista különítmény­be, Prónay parancsnoksága alatt. Itt találkozott Héjjas Ivánnal, akit még újonckorából ismert. Horthy Miklóst rend­szeresen őfőméltóságának titu­lálta. Szegedről a Prónay-külö- nítménnyel Siófokra vonultak. Vallomása szerint már Siófo­kon olyan megbízást kapott, hogy Kiskunfélegyháza és Kecskemét vidékén fejtsen ki tevékenységet. Később Héjjas Iván lett a főnöke, de ezután is közvetlenül Prónaytól, sőt a fő- vezérségtől is kapott különleges megbízatásokat. Az országgyűlés júniusi ülés­szakának második napján a mezőgazdasági állandó bizott­ság nevében Mészöly Gyula, Kossuth-díjas, szólalt fel. „Az 1957. évre előirányzott népgaz­dasági beruházások összege — mondotta — az ellenforradalmi cselekmények miatt, illetve az okozott károk miatt lényegesen kevesebb, mint az elmúlt évben. Ezért természetesen a mezőgaz­daság részesedése is kevesebb. A mezőgazdasági bizottságnak alapos mérlegelés után az a vé­leménye, hogy ez az összeg a mezőgazdasági termelés volu­menéhez, illetve a közel 40 szá­zalékos nemzeti jövedelmet biz­tosító termelési produktumhoz képest kevés. Ezért felkérem az Országgyűlést, hogy a mező- gazdasági beruházások 1957. évi részesedését 6 százalék he­lyett körülbelül 10 százalékban hagyja jóvá.” A Magyar Szabadságharcos Szövetség városi területi alap­szervezete újjáalakuló taggyű­lést tartott Kecskeméten. Ez al­kalommal Vichnál Pál megyei titkár és Pólyák elvtárs, a me­gyei titkárság szervezője, majd a hozzászólók feltárták azokat a hibákat, amelyek az elmúlt években akadályozták a szövet­ség teljes mértékű feladatainak megvalósítását. Ugyanakkor vázolták a szabadságharcos szellemű eszmei és gyakorlati nevelés további teendőit is. Az ellenforradalom söpredé­ke, Nagy Lajos ott ül megérde­melt helyén, a vádlottak pad­ján, a tanúk egymást váltják. Fejére olvassák azt a sok mocs­kot, amit az ellenforradalmi időszakban elkövetett. Arcizma sem rándul. A gyakorlott bűnö­zők fölényességével figyeli saját tetteinek újrapergetését. Fegy­veres vezetője volt annak a mozgalomnak, melynek célja a népköztársaság megdöntése volt. Teljes fény derült a párt pénzének elrablására is és arra, hogy Nagy hogyan részelt a pénzből. „En vagyok a felkelő­erők parancsnoka.” Ehhez aki­méhez akkor nagyon ragaszko­dott és még egyhez — egy új Mercedes gépkocsihoz. A kecskeméti pedagógusok nyerték a „Közösségi nevelés”- pályázatot. A díjnyertes peda­gógusok a következők voltak: Bölcs István, Hujber József né, Kiss István, Losoncz Mihályné, Magyar Ilona (Kossuth-díjas), Szöts Rudolf, Thomka Gyuláné, Várnagy Istvánné, Sibalin Edit, Nagy Gáborné, Nemerth Béláné, Mácsay Endréné, Warnusz An­na, DianovszkiKatalin, Bánó Be­ne de kné, Nemesszeghy Lajosné, Fekete József, Gyönyör Tekla, Dubecz József, Berec Vendel, Huszár Ernő és a Hosszú utcai (II. sz.) általános iskola alsóta­gozati munkaközössége. AZ ILLETÉKESÉ A SZÓ „Igyekszünk pótolni” Legutóbb a Fekete sarok című állan­dó rovatunkban életveszélyes közvilá­gítási lámpákat állítottunk pellengérre. A fotóval illusztrált írásra Meleg Lász­ló, a DÉMÁSZ üzemigazgató-helyette- se, kirendeltségvezető válaszolt. A szerencsétlen konstrukció miatt Jz ajtók eltűnnek — írta Meleg László, s föltette a kérdést: vajon miért? Válasza: 1. eleve gondatlanul szerelték föl az ajtót; 2. van, mikor ellopják (ha pótolni akarjuk, jó lelőhely a MÉH-telcp, ahonnan visszavásárolhatjuk a „gyűj­tők” által eladott lemezt, 3. felelőtlen­ség: ha van közel bozót a lámpához, a leszerelt ajtót gyakran ott lehet találni. Azonnal nem lehet pótolni az ajtó­kat, mert az eltűnésről csak később szerzünk tudomást. Ekkor saját lakato­sunk gyárt biztositékajtót. A hibákat a tanács és mi is folyamatosan derítjük fel —1 a sokat segítő lakossági bejelentése­ket kérjük és köszönjük. Nem mentsé­gül, de végül azt is megjegyezzük, hogy a közvilágítási lámpák biztosítékajtajá­nak eltűnése nem kecskeméti jelenség: az egész országban hasonlóan elszomo­rító helyzetet találhat az odafigyelő em­ber. Ami nagyon fontos: ha már egyszer előfordul, se gyerek, se felnőtt ne pisz­káljon bele a vezetékekbe! Talán rossz­májú a megjegyzésünk: hogy, hogy nem, a csaknem 100 éves kandeláberek ajtaja nem vészel (lásd a nosztalgialám­pákat a központban; eredetileg ezek gázzal működtek), csak az újaké. A vadaskerti sétányofi — fejezte be levelét a kirendcltségvezctő — fényké­peztünk mi is. Ezúttal fölfelé: ami azt illeti, itt is vannak hibák. Javítjuk, amit lehet, de akinek a bozótos, bokros he­lyen sötétre van „szüksége”, az bizony kiveri a lámpákat. FEKETE SAROK A hazudós emberre mondják: a/ sem biztos, amit kérdez; ami ugyebár teljes képtelenség. Vagy mégsem? A múlt heti várospolitikai fórumra írásban beküldött kérdések között »olt bizony olyan is, amit nem az tett fel, akinek a neve és címe a borítékon szerepelt. (Miért is kérdezett volna: beosztásánál fogva ismernie kell a választ. Elképzelhető tehát a meglepetése, amikor lapunkban fölfedezte „kérdését”!) Nos, ez a hazudós ember mindenesetre megnyugodhatott, hiszen megkapta a választ a tanácselnöktől. Az igazságnak tartozunk azzal a ténnyel: ez lett volna a felelet akkor is, ha a saját nevét használja, ami a közéleti demokrácia egv ilyen miit fórumán alapvető követelmény. ' I enne.-if. ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1987. JÚNIUS Kecskemétiek fóruma VÁLASZOL DR. FÁY FERENCNÉ TANÁCSELNÖK-HELYETTES Múlt hétfőn a Sajtóház zsúfolt tanácskozótermében rendeztük meg a Kecskeméti Fórumot, és a levélben érkezett kérdésekre már közre is adtuk dr. Adorján Mihály tanácselnök válaszait. Ez alkalommal folytat­juk és be is fejezzük a fórumon elhangzottak közlését. Ezúttal dr. Fáy Ferencné tanácselnök-helyettes vála­szol. — Milyen ütemben folytatódik a bel­város átépítése? — A belvárosi építkezések sorában a következő a Hornyik János körút melletti terület beépítése lesz az Úttörő utcától a Csányi utcáig terjedő térség­‘ ben. Tervezzük a Nagykőrösi utca— Budai utca-sarok valamint a Wesselé­nyi utca—Nagykőrösi utca-sarok be­építését is. Az elképzelések szerint az emeleti részeken lakásokat, a földszin­ten pedig üzleteket alakítanak ki. — Mi épül a Kossuth körút—Szultán utca—Belső-Szegedi üt által határolt térségben? — A DÉMÁSZ beruházásában új üzemvezetőségi épület készül. Várható­an 1988 első negyedében végeznek a munkákkal. — Korábban volt szó a városi sport­pálya megszüntetéséről, illetve a Vacsi köz térségében történő újjáépítéséről. Most mi a helyzet ezzel kapcsolatban? — A pálya területén a Magyar Posta úgynevezett postagócot tervez telepíte­ni, ezért a pályát meg kell szüntetni. Valóban létezett olyan elgondolás, hogy a Vacsi közben pótoljuk a létesít­ményt. A magánerős építkezések telek­ellátásának segítésére azonban utóbb olyan döntés született, hogy a Vacsi közben ne sportpálya alakuljon ki, ha­nem családiházas övezet. A városi pá­lya megszüntetésével azonban a sport- létesítmények száma nem csökken, hi­szen a Széktói stadionban az elmúlt néhány évben négy új pálya készült el. E területen tervezzük pótolni a meg­szűnő városi sportpályát is. — Miért kezd bele az IKTV túl sok felújítási munkába? A többi között ez az oka a gyakori csúszásnak. — Az IKTV nem vállal túl sok felújí­tást. Jelenleg is csak két beruházás van folyamatban: a Rákóczi út 5. és a Les­tár tér 1. szám alatti. Az állami dotáció csökkenése miatt e munkálatok befeje­zésére is hitelt kell fölvennie a vállalat­nak. — Miért készült magasított parkoló­hely a posta előtt? — A parkolót a posta építtette és fizette. Az eredeti tervek szerint azon­ban csak két oldalt készültek volna vá­rakozóhelyek, munka közben — a par­kolási lehetőségek bővítése érdekében — alakult ki az az elképzelés, hogy a középső területet is kihasználják. Ezt persze térben is el kellett választani az úttesttől, mivel a festés a tapasztalatok szerint nem elegendő. — Miért kellett a Halasi úti felüljáró korlátáit és járdaszegélyét szétverni? — A felüljáró szegélye a téli fagy hatására megsüllyedt, a vasszerkezet több helyen kilátszott. A további állag­romlást meg kellett akadályozni, ezért a szegélyt fagyálló betonból készítették el. — A Halasi úti felüljáró és a Külső- Szegedi út közötti úton mikor lesz köz- világítás? — A tanács jelenleg nem rendelkezik pénzügyi fedezettel a közvilágítás bőví­tésére. — Van-e terv a városközpont és az új lakótelepek közötti közlekedés korsze­rűsítésére, esetleg felüljáró építésére? — Felüljáró építését nem tervezzük, mivel — a forgalombecslések szérint — szintbeli kereszteződéseken át is megközelíthető a központ. A feltételek egyéb javításáról szervezési megoldá­sokkal gondoskodunk. — Mikor készül el az Északi körút — Hetényegyházi út — E5-ös út közötti szakasz? — Ez ismét csak pénzkérdés: meg­van hozzá a terület, ám anyagi eszkö­zök hiányában a Közlekedési Miniszté­rium az utat jelenleg nem tudja elkészí­teni. — A városközpontban számos üzlet van, ám a peremkerületekben nincs olyan bolt, ahol az alapvető élelmiszere­ket és a mindennapi apró cikkeket meg lehetne venni. — A nagyobb forgalom és haszon reményében a magánkereskedők in­kább a központban alapítanak üzletet. Amennyiben magánszemély a jogsza­bályban előírt feltételeknek megfelel és az üzlet nyitására irányuló kérelmet terjeszt a kereskedelmi osztályhoz, ré­szére az engedélyt megadjuk. A tanács a peremkerületek ellátását úgy tudja támogatni, hogy az alapellátást nyújtó magánkereskedőnek — egyedi elbírá­lás alapján — közterületfoglalásidíj- kedvezményt ad. — Egy tízemeletes lakóházban az egy lépcsőházra jutó egyetlen szemeteskon­téner kevés. — A köztisztasági tanácsrendelet előírásai szerint a szeméttároló edényt a városgazdasági vállalatnál a lakók kötelesek megvenni. A megvett konté­ner rendeltetésszerű használatából — A Kecskemét Hetényegyháza közötti térség tájrendezési terve foglal­kozik a terület sorsával. Az a célunk, hogy az itt lévő tanyák, lakóépületek megmaradjanak, sőt: újak épüljenek. Az Országos Építésügyi Szabályzat je­lenleg ezt nem teszi lehetővé. A jogsza­bály alóli mentesítés érdekében tárgya­lásokat folytatunk az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztériummal. — A IV. kerületben számos, rendkí­vül rossz állapotú ház található. Van­nak-e lehetőségek az átépítésre? — A műszaki osztállyal történt egyeztetés után- a magánházak átépít- hetők. — Milyen tervekkel rendelkeznek az illetékesek az Alsószéktóval kapcsolat­ban, hiszen ezen a területen igen sok lakóépület található. — A rendezési tervnek megfelelően folytatjuk a magánerős lakásépítés elő­segítése érdekében a kisajátítást és a telekosztást. A Honvédelmi Minisztéri­ummal tisztáztuk, hogy a térségben lé­vő katonai objektum biztosítása érde­kében milyen nagyságú védő területre van szükség. — A hetényegyházi telckosztások meggyorsíthatok lennének, ha a tanács az utcák területét előre kisajátítaná. — A városi tanács köztisztaságra vonatkozó rendeletét az állampolgá­rok szélesebb körében kellene megismertetni, hiszen ez a feltétele a rende­letben foglaltak megtartásának. — A tanácsrendelet tervezetét előzetesen több fórumon is megvitatták, majd a végleges szöveget több helyen kifüggesztettük (például a Széche­nyi téri autóbuszváróban is) és a Kecskeméti Szemle is részletesen ismer­tette. A város lapja tervezi, hogy a hatályos tanácsrendeleteket folyama­tosan közzéteszi, hogy a lakosság minél szélesebb körben megismerje őket. adódó javítás és csere a vállalatot ter­heli. Annak egyébként nincs akadálya, hogy a lakók több szemetéttárolót is vegyenek. — Milyen jövő vár a Zápor utca mel­letti külterületi részre? — Hogyan lehetne meggyorsítani a Kiskörút forgalmát? — A forgalom gyorsítására vonatkozó tervek és elképzelések megvaló­sítása pénzügyi fedezet hiányában jelenleg nem lehetséges Tervezzük a Jókai ut—Csányi utca közötti szakasz 2x2 sávosra bővítését, a Csányi utca—Petőfi Sándor utca közötti rész kiépítését, továbbá a Dobó körút —Petőfi Sándor utcai kereszteződés közlekedési lámpával történő ellátá­sát. — Ha a telekalakítás magánkezde­ményezésre történik, a telekosztás en­gedélyezése során gondoskodunk a szükséges közterületek kialakításáról. Ezzel — a lakossági kezdeményezéssel történő közműépítéshez — a szükséges területet biztosítani tudjuk. — A Hunyadiváros jobb megközelíté­se érdekében tervezik-e gyalogos-felül­járó építését? — Ez az igény vagy ötlet már több­ször fölmerült, ám sem a VII., sem a VIII. ötéves tervben nincs rá pénz. — Az Izsáki úton, az 1-es és a 11-es autóbusz-megállónál szükség volna kije­lölt gyalogátkelőhelyre. — A Kullai közi megállónál a kiala­kítás részben megtörtént. Az Áfonya |utcai megálló kialakítására vannak ter­veink. de az építést egyelőre pénzhiány akadályozza. — Mikor szűnik meg a zománc- és kádgyár rendkívüli zaja, mely a Nándor­fehérvári utca lakóit igen zavarja? Dr. Halász István igazgató válasza: 1987-ben a KZK gázfűtésre tért át, en­nek során új szcllőzőmotorokat kellett beépíteni — a zajt ezek okozzák. A gyártó cég a KZK megbízása alapján — elvégezte a szükséges zaj­szintméréseket és javaslatokat is ad a zaj csökkentésére. A vállalat már eddig is jelentős összegeket fordított a Szul­tán utca felé eső hangelnyelő fal építé­sére. LAPSZÉL ALKOTMÁNY KUPA Nemzetközi meghívásos gokart­versenyt rendez az IBUSZ kecske­méti irodája augusztus közepén, a stadionban. A környező szocialis­ta országok versenyzőin kívül résztvevőket várnak Svédország­ból, Ausztriából, Franciaország­ból és Olaszországból, valamint az NSZK-ból — összesen mintegy öt- venet. A háromnapos, kieső rend­szerű vetélkedőn a szakemberek és a versenyzők az októberi verseny színhelyével és a jövőre sorra kerü­lő világverseny lehetőségeivel kí­vánnak megismerkedni. MANGÓ ÉS TÁRSAI A Kecskeméti Borkombinátban tizenegy évvel ezelőtt kezdték meg a Márka üdítők palackozását. Az évek folyamán a Márka-család bő­vült, jelenleg a citrusfélék a legke­resettebbek, a mangó, a maracuja és a narancs ízesítésűekből fogy a legtöbb. A palackozóhelyek száma is bővült, jelenleg Egerben, Pé­csett, Szentendrén és Szegeden töl­tik üvegbe, az évi kilencvenezer hektolitert palackozó Kecskemét mellett. Örvendetes, hogy a M;ír- ka-koncentrátum exportálása is megkezdődött: Csehszlovákiába és az NDK-ba már küldik, a Szovjet­unióba pedig előreláthatóan az el­következő hónapok során fogják palackba zárni a kecskeméti üdítő­italt. ARATÓDÍSZEK « Harmadik esztendeje szinte fo­lyamatosan rendezik meg a kecs­keméti Táncsics Mihály — SZMT — Művelődési Központban a népi kismesterségeket művészi fokon űző iparosok remekeit. Ezekben a napokban még látható Vass József szuesmester, a Népművészet mes-. tere kiállítása. Augusztus 19-én, vasárnap a népi aratódíszekből rendeznek a Rákóczi úti épületben bemutatót. Október közepétől Himpelmann Péter hartai népi bú- torkeszítő munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. PARLAMENT SZÁZÉRT Az Ezermester- és Úttörőbolt Petőfi Sándor utcai üzletében lát­hatóak a Magyar Média által ter­vezett épületmakettek: a Magyar Állami Öperaház, a Parlament, a Forgách- és a Grassalkovich- kastély, valamint a botpaládi ud­varház. A 6—13 éves gyerekeknek szánt, türelmet és ügyességet igénylő játékot egy esztendeje hoz­ta forgalomba az üzlet és tízmillió forint értékben adott el belőle. A makettek népszerűségének egyik oka nyilvánvaló: a legnagyobb épület ara sem éri el a száz forintot. Ezekben a hetekben várják az új­donságokat; a Kinizsi-várat, a nagyvázsonyi kastélyt és a kecske­méti szélmalomcsárdát. VIETNAMI NAPOK Első alkalommal rendezik meg az Alföld Áruházban a Vietnam­ból érkezett áruk bemutatóját és vásárát. Július 6-ától kezdődően néhány napig fafaragásokat, hím­zéseket, bőrmunkákat, bőrárukat, festményeket, lakkdobozokat és tálcákat vásárolhatnak meg az áruházban. A távol-keleti oszág- ból érkező áruk értéke meghaladja az egymillió forintot. ÚJ BOLT Négy üzletet tart fenn Kecske­méten a Textiltisztító Kisszövetke­zet, ahol importból származó, használt, tisztított felsőruházati termékeket kínálnak. A két éve kezdeményezett, hazánkban újnak számító üzletág hamar kedveltté vált: 41 tonnányi — mintegy ki­lencvenezer— ruhadarab talált ve­vőre. A legkeresettebbek a női hol­mik, főként ruhák és szoknyák. Hetenként általában két alkalom­mal szállítanak friss árut a boltok­ba. Sikerükre jellemző, hogy ezek­ben a napokban nyitották meg ötödik üzletüket a Széchenyiváros- ban, az állami gazdaságok minta­boltja közelében egy garázsban. Szerkeszti: Ballai József i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents