Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-25 / 148. szám

1987. június 25. © PETŐFI NÉPE $ 3

VÉGÜL MINDIG KALOCSA

Ruzsinkó Mihály emlékezete

Ruzsinkó Mihály, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje, aki 1929 óta a párt tagja, 77 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatásáról később gon* doskodunk. (Üjsághír).

A KERESLET FIGYELEMBEVÉTELÉVEL, JOBB FELTÉTELEKKEL — ÉRDEMES FOLYTATNI A KITELEPÜLÉSEKET

Csólyospálos kereskedelmi ellátása — ahogyan a tanács látja

Csólyospáloson nemrégiben a tanácsülés megtárgyalta a Klskunmajsa és Vidéke Áfész áiruellátó és -felvásárló tevékenységét.

' A szövetkezetnek a településen négy vegyes-, egy vas-, egy iparciikikboltja és egy vendéglője van. Az elmúlt évtől jobb kereskedelem- szervező munkával elérték, hogy az üzletek hét közben a vevők igénye szerint tartsanak nyitva. Jó az élelmiszer-ellátás. Valamennyi vegyesboltban lehet kapni napi fogyasztásra készült terméket. Megfelelő a tőkehúskínálat la. Mivel az egyik magánkereskedő visszaadta működési engedélyét, a faluiban arra számítanak, hogy ezzel növekszik két másik szövetkezeti vegyesbolt forgalma. A kereslet és a kínálat összehangolása Itt is fontos, ehhez többféleképpen Igyekszik alkalmazkodni a szövetkezeti kereskedelem. Javítottak — s a jövőben még Inkább ezt teszik — a papír- és

az írószere látáson; üveg- és porcelánárukat, s a helyi lakosság körében keresett ruhaneműket is értékesítenek.

A vasibalt forgalma az idén nagyobb, míg az liparciikküzlaté kisebb mértékben emelkedett annak révén, hogy immár szélesebb a termékválaszték. Hagyományos iparcikkek — konyhai eszközök és más háztartási áruk — mellett növényvédő szerrel, műtrágyával, fűtőolajjal, propán-bután gázzal és benzinnel is részt vesz az áfész az áruértékesítésben.

Megvizsgálta a tanács és a szövetkezet a vendéglő munkáját, és azt szakmailag jónak találta. Ezt támasztja alá a lakosság véleménye is. A fagylalt eladását megkezdték, az üdítőital- és sörellátéaban nincs fennakadás.

Az áfész, anyagi lehetőségeihez képest, javítja a kereskedelmi munka feltételeit. A vendéglőbe bevezették a gázt. A 8. és 14. számú

vegyesboltban megoldatták a fagyasztott élelmiszerek árusítását, ebből a célból mélyhűtőládát vettek. 1987-ben újabb lépésként átáll- nak a gázfűtésre a 15. számú üzletben.

A tanács biztatta a szövetkezetét: a múlt évhez hasonlóan rendezzen az idén is ruházati, üveg-porcelán-, játék-, edény- és bútorvásárt a faluban. A tapasztalat azt mutatja, nőtt az érdeklődés a kiskunmajsaí bútorbolt kínálata Iránt. A majsal kereskedelem kitelepülései alkalmával Csólyaspálosra Forráskút- ról és Kistelekről is sokan járnak vásárolni,

•Fontos szerepe van a szövetkezeti kereskedelemnek a kisgazdaságokból származó áruk átvételében és továbbításában is. Tavaly 481 nyúl, 3754 tojás és csaknem 12 és fél ezer naposcsibe jutott az áfészen keresztül a megye „éléskamrájába”.

' K —I

k! M>()/.1 II I Ni l

Zűrlap

Bevallom, nem tudok bevallani. Pedig röpke három évtizednyi életemben sokszor és sokan vettek rá már Ilyesmire. Sikerrel Járt a tanító néni, amikor körmössel próbálkozott kideríteni, hogy miért dobtam a padszomszédom gyurmáját a szemeteskosárba. Kínomban bevallottam neki, hogy utálom Józsikát, pedig csak megelégeltem, hogy folyton a nadrágom alá dugta a plasztilint. Később a tanár úr gondolta úgy: velem szemben csakis neki lehet igaza. Hiába bizonygattam, hogy nem vagyok hazug, amikor azt mertem mondani, hogy nem puskáztam a matekdolgozatnál. A fejét lilára színező kér- dezősködés után Is kitartottam álláspontom mellett, így csak azzal tudott jobb belátásra bírni, hogy lekevert egy csárdás pofont.

Amikor felnőttem, egy csapásra megszűnt az egy csapásra történő bevallások időszaka. Személyesen már meg sem kérdeztek soha, csak az orrom alá dugták a kérdőíveket, űrlapokat, nyilatkozatokat, amelyeknek a végén rendre ott szerepelt: büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Ezek után már meg sem fordulhatott a fejemben, hogy az illetékes szervekkel másmilyeneket is közölhetek, hacsak éppen nem maga az illetékes szerv hatalmaz fel rá.

Be kell valljam, nemrég sikerült zavarba hozniuk. Igaz, egy idő óta nem a házadó a sláger hazánkban, hanem a személyijövedelem-adó. Milyen szerencse, hogy ez utóbbi még csak tervezet, mert képzelem, hogy nézek ki majd akkor, ha annak Is megérkezik az űrlapja. Most ugyanis a házadó űrlapja miatt olyan hűvös vagyok, mint az a bizonyos jegesmedve félretett reggelije.

Végtére is mindegy, hogy hol a munkahelyem, de ha már ez az adat is fontos a hivatalnak, hát üsse kő, legalább utánam tud nézni ha így akar. Jó, még a helyrajzi számról is kérhetek papírt egy százasért a földhivataltól. 'De, hogy milyen jellegű lakásban lakom, azt már képtelen vagyok bevallani.

A megfelelő szövegrész aláhúzandó! Kéri az űrlap hatodik pontjának zárójeles mellékmondata. Ha én egy- és kétlakásos épületben lakom — szól az á) alpont, az lehet családi Ikerházban, sorházban,

láncházban és átriumházban levő lakás. Ha az á) pontban megjelöltnél többlakásos épületiben lakom, az lehet társasházi, vagy szövetkezeti házi lakás. Ám, ml van akkor, ha én történetesen társasházban lakom, és az sortláz. Az ilyen és ebhez hasonló bonyolult kérdések tisztázására mellékelték nekem az útmutatót. Eszerint az egylakásos épülettel esik egy tekintet alá a csoportház egy-egy önálló rendeltetési egysége is. A csoportiház pedig: zártsorú beépítésű, egyedi telken, telkenként egy lakást magában foglaló — szerkezetileg egymástól független — épületek csoportosan elhelyezett együttese (sorház, láncház, átriumház).

Tehát ha az enyém egy mondjuk 98 négyzetméteres sorházi lakás, én nem fizetek adót utána, mert az egy- és kétlakásos épületben 100 négyzetméterig adómentes. Csakhogy a lakásokat elválasztó falak közösek, és mindenkinek van utcai bejárata, sőt kertje is, így a szerkezeti függetlenség nem igaz.

De most jut eszembe, hogy mégiscsak a b) pontnak kell, hogy megfeleljek, mert az OTP még a kulcsátadás előtt társasháznak nyilvánította az épületet, vagyis 80 négyzetmétert meghaladóan adóznom kell. A bökkenő most már csupán az, hogy mit kezdjek a teraszommal? Az útmutató erről mélyen hallgat, s csak a loggiát és a zárt erkélyt emlegeti. Nem így a feleségem, aki szerint fogalmilag kizárt, hogy a sorház és a láncház csak két lakást tartalmazzon. S aki ugyancsak vélem együtt nem érti, mit keresnek a műszaki meghatározások között a jogi fogalmak, vagyis társas- ház és szövetkezeti ház.

Ha szerkezetileg egymástői függő a sorház, és mondjuk 19 tagja van, az már nem lehet egy- vagy kétlakásos ház, pláne, ha társasház. Nem fdlyfcatom. A választ már úgyis kitalálhatták. A nekem kedvezőbbet, vagyis az á) pontot fogom választani, ha már rájöttem, mit akarnak velem a nagy nemzeti oljtatósdi játékban bevallatni.

Egyben azért biztos vagyok. Adózni éppúgy, mint hajózni — kell. így hát a június végi határidő lejárta előtt már most adózom — elismeréssel az űflap összeállítóinak.

Tuza Béla

Üj magyar filmek

Két Ipari monitoron is tájékoztatják a XVII. Veszprémi Tévétalálkozó résztvevőit a rendezők. Az egyiken a magyarokat informálják a veti. tésekről, a vitákról), közük a különböző helyszínekre induló autóbuszok menetrendjét. A másikon éppen nevek futnak érkezésem időpontjában. Olvasgatom, míg a helyfoglalási formaságokat intézik. „Somja Mendez, CBS-irodavezető (USA), Oliver J. Cordell, nagyikövet (Ausztrália), Bkfim, Raimund Langner ORF- főosztályvezető és dr. Otto Fid- rich ORF-szerkesztő (Ausztria) ...” Legtöbben Bulgáriából, Csiehszloválkiábál, az NSZK-ból és a Szovjetunióból érkeztek. Legtávolabbról két laoszi ,tévés jött.

A tájékoztatáson kívül a találkozó hangulata is változott. Az egyszerre ünnepnek és munkának tekintett találkozót a koráb- hi fesztiválhangulat helyett a szorgos munka jellemzi, a jelenlévők örömére.

Változatos, bőséges a program.

Amikor e sorokat gépelem a Dimitrov Művelődési Központban berendezett sajtóirodában, kollégáim a Bakony Művek Oktatási Központjában nézik a Vészi Endre művéből írt Egy lepecsételt lakás című, kicsit humoros, kicsit fájdalmas tévéjátékot. Magam is kíváncsi volnék, hogy Szirtes Tamás rendező miként tudja a képernyőn Is érzékeltetni a hajdani munkásíró groteszk stílusát.

Még a hozzám hasonlóan őszes hajú honfitársaim is bizonyára végigülik majd a képernyő előtt a Rooktörténet.. .?-et. Több krónikánál; tárgyilagos vagy elfogult visszatekintésnél. „Ez egy szubjektív film”, hangoztatják maiguk az alkotók is. Futó divatok helyett az értékekre szavaznak. Több krónikánál, mert — magam is most döbbentem rá — kiváló muzsikusokat veszítettünk betonfejek, piszkos üzleti manipulációk miatt. Több krónikánál: kinek-kinek az ifjúkorát, fiatal felnőttségét idézi Árral Jolán és Sántha László.

Délután kezdődik a második napi versenyprogram a nagyteremben. Érdeklődéssel várjuk, hogy Zsurzs Éva mit mond 1987- ben Tolsztoj Kreutzer-szonátájával? Azt ígéri előzetes nyilatkozatában, hagy Pazdnisev sorsából az érzelmi elsekélyesedés eilend tiltakozást emeld ki.

[veszprémi

TALÁLKOZÓI

Igen előreszaladtam.

Adósa vagyok az első napnak,

Megoszlanak a vélemények az ünnepi megnyitó után vetített új Bánk bán-filmről. Sokan dicsérik szépen megoldott drámai csúcspontjait, fényképezését. Volt akiknek a lírai részek tetszettek. Ügy vélik általában, hogy az érzékletesen ábrázolt farsangi jelenetek erőteljesen, ellenpontozzák az Országos nyomorúság megnyilvánulása^, szembetűnőbbé teszik az idegen és hazai talpnyalók és a pómép mindennapi életének igazságtalan különbségeit. Hosszadalmasnak tűnik az ötödik felvonás temetési jelenete, bár Szőnyi G. Sándor rendező és Kocsis István dramaturg éppen ennél a résznél gazdagította leginkább a Bánk bán-előad ások hagyományait, helyenként melodrama- tikus:, érzelgős hangvétel miatt olykor elillanni látszik a drámai feszültség.

Érdemes volna Kecskeméten alaposan megvitatni Szőnyi G. Sándornak (a kecskeméti színház volt főrendezőjének) mindenképpen figyelemre méltó rendezését, az új Bánk bán-előadást, A Katona József Társaság vállalkozhatna az ankét megrendezésére. A díszbemutatón részt vett Komáromi Attila, a Katona József Társaság elnöke, megjelent több kitűnő, közreműködő színész (Kállai Ferenc, Szilágyi Tibor, Almási Éva, Bubik István, Raksányi Gellért, Blaskó Péter).

A drámai művek versenye a Meddőhányó és a Gyermek születik című tévédrámák bemutatásával kezdődött.

A látottakat-hallottakat a napokban vitatják meg az összegyűlt szakemberek. Nem utolsó szempont lesz — úgy hírlik hogy .találhatók-e elegendő számiban és megfelelő színvonalban nemzeti .tudatunkat erősítő alkotások.

A díjkiosztást a televízió édő adásban közvetíti szombaton este.

Heltal Nándor

Kettős aranyesküvő Baján

• Világos ruhában % Pásztor család, sötétben a Bácskai család »ft aranyesküvőn. ,

„A Markó utcai fogház felvételi irodájában álltunk Nagy Pállal és Ruzsinkó Mihállyal — a Kommunisták Magyarországi Pártja Vidéki Osztályának nemrégiben még vezetői —, és a börtönlmok kérdésedre megneveztük foglalkozásunkat. A rendőrségről szállítottak át bennünket.”

Tamás Aladár „Börtönfalak árnyékában” című regényének egyik fejezete kezdődik ezekkel a mondatokkal. Tíz éve már annak, hogy ott ültem szemben Ruzsinkó Mihállyal, Kalocsán, a Sallal utcai kis kertes ház csöndes szobájában. Az író által megörökített nehéz évekről beszélgettünk.

□ □ □

Kalocsán a harmincas évek táján alig volt munka, az érseki uradalom íélszázezer holdas birtoka csak a cselédeknek adott szűkös megélhetést. Aki tehette elvándorolt vagy kubikos lett, mint Ruzsinkó Mihály. Nyolcán voltak testvérek, apja uradalmi cseléd, volt orosz hadifogoly, az ő szájából hallott először aszov- Jeltihata lomról, a kizsákmányolástól mentes társadalomról. Amikor 1927-ben, hogy munkát találjon, felment a fővárosba, bátyja már ott dolgozott csatornaépítésen. Itt ikerült kapcsolatba a munkásmozgalommal. A kommunisták legális pártja, a Magyarországi Szocialista Munkáspárt egyik alapszervezete működött akkor a Hernádi utcában, de már nem sokáig, mert a rendőri terror fokozódása a legális tevékenységet hamarosan felszámolta.

— Holler Mihály és Békési Imre révén, akit később a németek a franciaországi megszállás alatt kivégeztek, jutottam el az illegális kommunista pártba. Harmincban már a vidéki vonalon dolgoztam, főleg az alföldi kubikusok közt, a földmunkás- mozgalomban tevékenykedtem, a vidéket jártam, Szentesen, Csongrádon, Mezőtúron, de a Dunántúlon, Pakson, Tolnában is megfordultam — emlékezett a régi időkre.

— A szervezés nehezebb volt, mint az ipari üzemben. Éjjelnappal menni kellett, mindig úton voltunk. A szétszórt paraszti rétegekkel, falusi szegénységgel is a kubikosok segítségével tartottuk a kapcsolatot. Például a Sió szabályozásánál, a Dunavölgyi csatornánál minden Ikuhiikosréteget meg lehetett találni. ök juttatták el a sajtótermékeket, röplapokat is falura. Közkézen forgott Károlyi Mihály füzet alakban, Párizsból hazahozott röpirata, a „Tiétek a föld!” Így élt tovább a földreform gondolata, és nem is aludt ki, sikerült ébren tartani a megvalósulásig.

Az ipari munkásság, városi szegénység nagy megmozdulásai nyomán a parasztság poütikai aktivitása is növekszik, sok nehézséggel küzdve a falusi szervezkedés is erősödik. A KMP népszerűsíti a falvakban agrár- követeléseit helyi akciókat kezdeményez az ínség ’ enyhítéséért és munkaalkalmakért.

— A vidéki osztály a KMP illegális hazai vezetősége, a titkárság határozata alapján kezdte meg működését. A területen létrehozott sejtek mozgalmi tevékenységét irányította, fogta össze. Más volt az a pártmunka, mint napjainkban. A vezetőket csak az összekötő révén ismertük, az illegális tevékenység szigorú konspirációs szabályai kötöttek bennünket. Az én felső kapcsolatom Tamás Aladár, a „100%”

című legális folyóirat volt szerkesztője. Azért mondom, hogy volt, mert a folyóiratot még 1930 nyarán betiltották.

Az úgynevezett petíciós követelések időszaka ez, amikor a munkanélküliek követeléseikkel felvonultak az elöljáróság elé.

— Ezeket az akciókat mi indítottuk el vidéken. Gyakori volt az összeütközés.

Pedig akkor már gróf Károlyi Gyula kormánya — az ürügyet erre a toiatorbágyi merénylet szolgáltatta — 1931. szeptember 20-án kihirdette a statáriumot.

— A következő év tavaszán tartóztattak le bennünket, a KMP vidéki osztályának vezetőit. Mi voltunk azok, akiket a statárium kihirdetése után először lefogtak. Minden esélyünk megvolt arra, hogy a statáriális bíróság ítélkezik majd fölöttünk. Szerencsére nem így történt. Bizonyíték semmi sem volt ellenünk. A védelem mindent megtett az érdekünkben. Átadták az ügyet a polgári bíróságnak.

„A per az első tárgyalási napon befejeződött — Írja Tárná» Aladár. — Háromévi fegyházra ítéltek; Nagy Pál és Ruzsinkó Mihály kiét és fél évi fegyházat kapott.”

Markó utca, Pest vidéki fogház, Gyűjtőfogház, Szegedi Csillag börtön, ezek voltak az „állomások”. Közben július második felében letartóztatják a titkárság tagjait, Sallai Imrét, Fürst Sándort, Karikás Frigyest, Kilián Györgyöt. Hiába( a nemzetközi tiltakozás, a börtönben levők éhségsztrájkja, Sallait és Fürstöt július 29-én kivégzik.

— Amikor 1934-ben kiszabadultam, legálisan nem mehettem Budapestre, rendőri felügyelet alatt álltam, de azért a mozgásban nem tudtak megakadályozni. Egy évre rá megint letartóztattak Rózsa Richárddal együtt a fővárosban. Nem volt bizonyíték, mégis három évet kaptam, Rózsa félévvel többet. Amikor a szegedi „Csillagot” elhagytam, már 1938-at írtak. Kalocsára jöttem, aztán 1939-ben megnősültem. A hozzám hasonló hányatott sorsú ember feleségének sem volt könnyű, Czár Hona a megmondhatója ennek.

□ □ □

Ruzsinkó Mihály a felszabadulás után is hamar beletalált az új tennivalókba, a kifogyhatatlan szervező munkába. 1945. május 21-én a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének póttagjává választották. Még Debrecenben azt a megbízatást kapta, hogy segítsen a földmunkás szakszervezet megalakításában, a földreform végrehajtásában. Kossá Istvánnal, Révész Gézával, Kiss Károllyal dolgozott együtt, majd az első választások idején Safrankó Emá- nuellel. Történelmi nevek és idők.

— Nem születtem én íróasztal mellé. Kértem Rajk Lászlót, engedjenek el a központból a saját területemre, ahol ismerős vagyok. Feleségem is itthon volt két gyerekkel, alig láttuk egymást, ötvenkét kilós voltam, amikor hazajöttem.

Kalocsán is a mozgalmi munka várta. Előbb a kommunista párt járási, majd városi titkára, később pedig gazdasági vonalra kerül. Amikor 1950-ben Bács- Kiskun megye, mint új közigazgatási egység létrejön, a megyei szervek létrehozásán dolgozik. Vetőmagtermeltető Vállalat, Népbolt Vállalat, Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat — Kecskemét, Kiskunhalas, Baja, Kalocsa — az egyes állomások. Végül mindig Kalocsa, örül, amikor 1960-ban itt köthet ki megint a helyi kirendeltség élén. Közben a társadalmi megbízatások: a népfront elnöke, a pártbizottság tagja, szakszervezeti feladatok.

Amikor egyszer, még a hatvanas évek végén, találkoztunk, éppen az öregek klubjának szervezésen fáradozott. Akkor mondta: — El vagyunk foglalva a nagy dolgokkal, a kisebbeket alárendeltnek tartjuk. Pedig ha át akarjuk formálni az embereket, az aprómunkát nem szabad lebecsülni. — Nem is becsülte le később sem. Nyugdíjba menve sem tudott ülni tétlenül odahaza. Büszke volt az új „öregek klubjára”, és szenvedélyesen foglalkoztatta a fiatalok nevelésének problémája, az új generáció útja.

— Beszélgetésünk végén a kapuig kísért. Alakja mintha most Is ott állna előttem. Ruzsinkó Mihályt nemsokára utolsó útjára kíséri Kalocsa népe.

F. Tóth Pál

Nem mindennapi ünnepség színhelye volt a napokban a Bajai Városi Tanács díszterme. Két házaspár újította meg házassági fogadalmát. Azt, hogy egymás mellett jóban-rosszban kitartanak. Ez talán még nem Is lenne egyedülálló esemény. De az már igen, hogy ők együtt álltak az anyaikönyvvezető előtt — kerek ötven esztendővel ezelőtt Is. A Jeles alkalommal mintegy százan köszöntötték őket: a kiterjedt család és a szűkebb rokonság. Lampert Jánosné anyakönyvvezető pedig kifejezte azt a reményét, hogy egy évtized múltán ismét mindannyian erőben egészségben találkoznak a gyémánt- esküvőn.

A megható percek után alkalmam volt néhány szót váltanom az ünnepeitekkel, Bácskai Istvánnal és nejével, Pásztor Veronikával, valamint Pásztor Istvánnal és párjával, Mikó Etelkával.

Amint megtudtam, Bácskaiék Mélykúton laknak, és négy fiúgyermekük közül egy szintén otthon maradt, a tsz-ben agronó- mus. A második fiú orvos a kecskeméti kórházban, a harmadik kertészmérnök Imrehegyen, a negyedik pedig Nyíregyházán elektromérnök. István bácsi öt évig volt termelőszövetkezeti elnök, most már a megérdemelt pihenést élvezi. Veronika néni a háztartást vezette, nevelte a gyerekeket. Nyolc unoka köszöntötte őket.

Pásztoréknál három gyermek nőtt fel. Lányuk a bajai Türr István Lakásszövetkezetnél dolgozik, egyik fiúk Bácsalmáson tmk-veziető, a másik pedig vízügyi mérnök, öt unokájuk és egy dédunokájuk van. Pásztor bácsi nyolc éve nyugdíjas, de ma Is dolgozik: most éppen leltároz az egyik gyárban. Etelka néni, a betegek közszeretetnek örvendő Eta

nővére 13 éve nyugdíjas, de azóta sem vált meg a kórház sebészeti osztályától.

A Petőfi Népe nevében csatlakoztam a jókívánságokhoz, amelyeket azzal toldottam meg: & kettős gyémántlakodalmon la ott leszünk! Gál Holtán