Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-23 / 146. szám

1987. június 23. • PETŐFI NÉPE • 5 1995-BEN LESZ — MÁR ÉPÍTKEZNEK Nemzetközi kiállításra készül Kecskemét Különböző elképzelések szerencsés találkozása eredményeként született meg még 1971-ben egy kecskeméti állandó kertészeti kiállítás megvalósításának gondolata. A megyében egyedülálló szellemi, anyagi, üzemi koncentráció megteremtheti ehhez a ker­tészeti bázist. A Hírős Napok rendezvényei kibővítésének, nem­zetközivé tételének terve pedig felveti az állandó kiállítás lehetősé­gét. így a hagyományok és az új elgondolások egyaránt arra ösztönöztek, hogy konkrét tervek készüljenek. Megvalósulásukat 1995-re várják a szakemberek, hazánk felszabadulása fél évszáza­dos évfordulójának tiszteletére. Tehát rangos eseménnyel ünnepel majd a megyeszékhely, az első kecskeméti nemzetközi kertészeti kiállítással. Az előkészületekről, az építkezésről, a közeli és a távolabbi jövőről beszélgettünk dr. Matos Lászlóval, a megyei tanács elnökhelyettesével: ADÓREFORM ....".......... " * I I. Hogyan fizetnek a vállalatok? — A leendő kiállítási területet már kijelölték, sőt: elkészült egy építmény is. Mekkorára tervezik a létesítményt? — Kecskemét legszebb részén, a szabadidőpark mellett jelöltük ki a kiállítás helyét. Az összes terület 37 hektár, amelyhez egy 90 hektáros arborétum csatlakozik majd. Egye­lőre tíz hektárnyi bekerített rész van: ez lesz a közvetlen kiállítási te­rület. Itt épült fel eddig egy 2600 négyzetméteres közművesített csarnok, amelyet most raktárként hasznosítunk. Itt mondom el, hogy hat éve alakult az Árubemutató és Raktárgazdálkodási Társaság, amelynek ma mintegy száz tagja van, ipari, mezőgazdasági, keres­kedelmi vállalatok. A társaság gesztora a Kecskemét—Szikrai Ál­lami Gazdaság, elnöke dr. Magyar Ferenc. Az előbb említett raktár a társaság tulajdona, ennek bérleti díja, a megye, a város és a társaság anyagi eszközei és a remélt közpon­ti támogatás adja a további fejlesz­téshez szükséges összegeket. Az építkezés folyamatos, de szeret­nénk felgyorsítani. Már kész a bel­ső terület fásítása, kiképzése, kije­löltük a vállalatok saját pavilonjai­nak, a szabadtéri gépkiállításnak, a vendéglátóegységeknek a helyét. A következő feladat újabb csarnok építése, amihez most már „csak” az elegendő pénz hiányzik. — Ez a belső terület. És a na­gyobbik rész? Ott mi lesz a tervek szerint? — Az említett 37 hektárból te­hát még 27, ami a kiállítási terület­hez tartozik, ez egy park lesz majd. Az arborétumban is megkezdőd­tek a munkák, az idén tavasszal telepítették az első növényeket. Szeretnénk itt olyan füvészkertet kialakítani, amely a vidék őshonos fajait és fajtáit mutatja be. Jó len­ne, ha elkészülte után nemcsak a nagyközönség pihenését szolgálná, hanem például oktatási célokat is. Lehetőség nyílik arra, hogy ide te­lepítsük majd a vadaspark állatál­lományát. Tehát — ha a nagyon távoli jövőbe nézek — egy teljes komplexum lesz a város szélén, ahol a lakosság a szabad idejét hasznosan, szép környezetben tölt­heti el. — A teljes kiépülésig is haszno­sítják az egyes épületeket. És az egész területet? — Egy kicsit előkészülve a világ- kiállításra, szeretnénk az 1990 kö­rüli Hírős Napokat „odatelepíte­ni”. Addig azonban fogadóképes állapotba kell hozni azt a részt. Akkor már nemzetközi résztvevő­ket is hívunk a rendezvényre, első­sorban a testvérmegyék reprezen­tálóit. Ehhez készül egy — immár sokadik — programterv, amely a mai anyagi lehetőségekhez igazo­dik. Ugyanebben az időszakban az akkori Nemzetközi Agrárfilm- és Videoszemlének is ott lenne jó he­lyet adni. — Gondolom, nemcsak bemuta­tásra szolgál majd ez a tervezett kiállítás, hanem lehetőséget ad üz­letek kötésére, külföldi és hazai ku­tatók, gyakorlati szakemberek kapcsolatainak kiépítésére is. — Ez így igaz. Sőt, azt tervez­zük, hogy a következő Hírős Na­pokat egy kicsit kibővítjük. Egysé­gesen mutatjuk be majd a kertésze­ti termelést, de a kikészítést és a feldolgozást is. Szerves tartozéká­vá szeretnénk tenni a programok­nak, hogy az élenjáró gazdaságok­ba, a termelőkhöz és a feldolgo­zókhoz is kivisszük a szakembere­ket. Nem titkolt szándékunk, hogy ezzel a külföldi látogatókat üzlet­kötésre, esetleg közös vállalatok létrehozásának gondolatára ser­kentsük. Erre természetesen min­denkinek fel kell készülnie, a kiállí­tás színvonalának jobbulása szük­ségszerűen megköveteli a termelés megújulását is. — Arra, hogy egy ilyen nemzet­közi kiállítást megrendezhessen a megyeszékhely, a városnak is fel kell készülnie. A létrehozott létesít­ményeket pedig a későbbiekben sem szabad parlagon hagyni. Mik a tá­volabbi elképzelések? — A .városnak is nagyok a fel­adatai. Sok ember színvonalas fo­gadására kell készülnie, egyebek között utak építésével, a közleke­dés korszerűsítésével, szállásokkal és a vendéglátás fejlesztésével. Az idén tavasszal alakult egy kertésze­ti kiállítási bizottság, amelynek fel­adata mindezeknek a munkáknak a koordinálása. Tagjai nemcsak a gazdálkodó szervezetek szakembe­rei, hanem a város dolgainak igaz­gatói is. Reméljük, hogy a Hírős Napok, azután az 1995-ös kiállítás tapasztalata, sikere megalapozza a későbbi hasonló rendezvényeket. Azonkívül, ez a megye most is he­lyet ad több szakmai tanácskozás­nak, bemutatónak. Az éppen az idén megrendezendő nemzetközi tartósítóipari, zöldségtermesztési tanácskozást, a fűszerpaprikával foglalkozót, vagy a Kecskeméti Elelmiszerszemlét említem. A kiál­lítási komplexum hasonlók rende­zésére is remek lehetőséget ad. Nem beszélve a különböző idősza­kos bemutatókról, a kereskedelmi kampányokról, a tapasztalatcse­rékről, és természetesen a helyiek pihenéséről, szórakozásáról. Gál Eszter Az adóreform a vállalati adózásban az általános forgalmi adó, a lakossági adózásban pedig a személyijövedelem­adó bevezetését, meghonosítását tűzte ki célul. Ezúttal a vállalati adózás ter­vezett változtatásait tekintjük át. Az általános forgalmi adó, amely kezdetben hozzáadottérték- vagy több- letérték-adóként szerepelt a sajtóban, az egyoldalú kiemelés következtében félreértésekre adhatott alkalmat. En­nek eloszlatására hangsúlyozzuk: az ál­talános forgalmi adó nem szüntet meg, nem helyettesít minden vállalati adó­fajtát, azok legtöbbje — például a nye­reségadó — megmarad, legfeljebb mér­tékük, az adókulcs módosul. Csökken például a nyereségadó, s várhatóan a felhalmozási adó mértéke. Lesznek ter­mészetesen megszűnő adónemek is — bér- és kereseti adó, vagyonadó - se kettő: az adómérséklések és adómeg­szűnések együttes hatására népgazda­sági szinten módosul az adoviselési struktúra: az adó számottevő része a termelés szférájából átkerül a forga­lom, a felhasználás és a fogyasztás te­rületére. Semleges hatású Az adózás ilyen jellegű szerkezeti módosításának eszköze az általános forgalmi adó, amely a hatvanas-hetve­nes években először a Közös Piac or­szágaiban terjedt el, s azt követően má­sutt is. Jelenleg több tucat európai és Európán kívüli fejlett és fejlődő ország alkalmazza. Éspedig a következőkép­pen: A vállalatok mint vevők, a megvásá­rolt termékért nemcsak annak termelői árát, hanem általános forgalmi adóját is kifizetik az eladó vállalatnak. (A számlán is külön szerepel az ár és külön az adó). A vállalat az anyagot, a termé­ket feldolgozza, s ennek során új érté­keket állít elő. A feldolgozott termék Az asztal körül ülő négy férfi között alig van cgy-két év korkülönbség: Paul Herold 82, Kari Kroher 81, Joseph Schuth 78, Julius Taigel pedig 79 éves. Egyikük fölött sem szálltak el nyomta­lanul az évek, fiatalos fellépésük azon­ban meghazudtolja korukat. Csütörtö­könként, délután kettőkor szoktak ta­lálkozni Julius Taigelnál, az erfurti Paul Schafer Cipőgyár igazgatóhelyet­tesénél. Paul Herold valamikor az Um­formtechnik nevű vasmű igazgatója volt. Érdemeit két ízben a Nemzeti díj­jal ismerték el. Kari Kroher a mai Marx Károly Mikroelektronikai Kom­binát elődjének a munkáját irányította hosszú évekig. Joseph Schuth a Stadtil- mi Kardántengelygyárat igazgatta. Ju­lius Taigel pedig még ma is felelős be­osztásban dolgozik a cipőgyárban. Tizenöt évvel ezelőtt Heinz Diessner- nek, a cipőgyár igazgatójának fejében született meg a gondolat, s azon nyom­ban meg is bízta Julius Taigelt: keresse fel a megyében azokat az egykori igaz­gatókat, akikről köztudott volt, hogy eredményesen működtek vállalataik élén, s beszélje rá őket arra, hogy lépje­nek be a cipőgyárban létrehozandó „vének tanácsába”. A testületben végzett eredményes te­vékenységük kezdetét nyugdíjaskoruk legszebb éveiként emlegetik az idős fér­fiak. Szinte szárnyakat adott nekik — állítják — a beléjük helyezett bizalom. Műszaki téren elegendő ismerettel és tapasztalattal rendelkeztek, egyikük­nek sem okozott különösebb nehézsé­get a cipőiparhoz való „átpártolás”. A bőrfeldolgozás területén persze csak egyikük mondhatta magát szak­embernek: Julius Taigel. így hát ő lett a munkacsoport feje. Ebben természe­tesen a cipőgyárban betöltött funkciója is fontos szerepet játszott, hisz a szük­ség esetén rendelkezésre álló utasítási jog megfelelő alapot teremtett az elkép­zelések gyakorlati megvalósításához. eladásakor a megnövelt érték után szá­molja az általános forgalmi adót, s azt a termelői árral együtt leszámlázza, a vevő pedig kifizeti. Az eladó vállalat tehát hozzájut a korábbi vásárláskor általa fizetett adóhoz, s csak a feldolgo­zás fázisában létrejött többletérték utáni adót kell befizetnie az adóhivatal­nak. A termelési-forgalmi láncban te­hát a vállalatok, kisvállalkozók hozzá­juthatnak az előző fázisban a vételárral együtt fizetett adóhoz, mígnem a folya­mat eljut a végső felhasználóig, a fo­gyasztóig, aki az áru teljes értéke után fizeti meg az általános forgalmi adót. S bár igaz, hogy a vállalati adók is közvetett módon a fogyasztót terhelik, az általános forgalmi adózási rendszer­ben a fogyasztó közvetlenül fizeti az adót, amelynek mértéke termékcsopor­tonként változhat. (Nálunk várhatóan nulla—12—22 százalékos adókulcsok lesznek.) Az általános forgalmi adó — külföl­dön már bizonyított — előnye, hogy a termelési-forgalmi folyamatban nem halmozódik; ebben az összefüggésben a gazdasági tisztánlátást szolgálja. Az általános forgalmi adó nem költség- és nem ártényező; az adóelszámolás tech­nikája visszatéríti a már kifizetett adót. Ez az adófajta több vonatkozásban semleges hatású. Egyazon termék adó­ja nem függ attól, hogy a feldolgozást kooperációban végeztek, avagy a fel- dolgozási fázisokat, technológiákat egyesítő nagyvállalaton belül. A válla­lati méreteken kívül közömbös, illetve semleges a tekintetben is, hogy a gyár­tás mennyi munkaerőt, illetve techni­kát vett igénybe. Egyes vélemények szerint az általá­nos forgalmi adó kedvezményezi az ex­portot; ebben az esetben ugyanis teljes adóvisszatérítésre kerül sor. A termelő nézőpontjából azonban szó sincs prefe­rálásról, mert belföldi értékesítés ese­tén is hozzájut a termék árához, az adót pedig a vásárló fizeti. A „vének tanácsának” legfontosabb feladatai közé tartozik a gyár fejlesztési terveinek átvizsgálása, az előirányzott­nál jobb megoldások keresése. Máskor pedig például azt bírálták el, milyen eredménnyel járt valamely változtatás, s mely ötletekkel szolgálhat más, szin­tén felújításra váró részlegek számára. A sikerek igazolták a tanács létjogo­sultságát. Vitáik eredményeként nem egy kitűnő ötlettel szolgálhattak az ille­tékes vezetőknek. A javaslatok megva­lósítása közben akadtak persze konf­liktusok is, hisz melyik vezető fogadja szívesen egy nyugdíjas — ráadásul más szakterületről jött — kolléga tanácsát. A „vének tanácsának” tagjai mindent megtettek, hogy eloszlassák az előítéle­teket. A varróautomata volt az első megvalósított ötletük. Olyan gépet akartak létrehozni, amely önműködő­en elvégzi a rendszeresen visszatérő varratillesztési és mintakészitési műve­leteket. Majd egy évtizeden keresztül újra meg újra napirendre került ez a terv az igazgatóhelyettesi irodában megtartott tanácskozásokon. Ám a megbeszélésekre meghívott illetékese­ket sokáig nem lehetett megnyerni az ügynek. Ma viszont már működik. Üzembe helyezését hosszú fejlesztőmunka előz­te meg. S hogy ebben a „vének taná­csa” milyen mértékben vette ki a részét, azt csak kevesen tudják. Paul Herold tárgyilagosan ecseteli az e téren szerzett tapasztalatait: „Ha valakinek az orra alá dörzsöljük, hogy erre vagy arra a megoldásra magától is rá kellett volna jönnie, akkor legtöbbször eleve eluta­sítja a javaslatunkat. Az illetékes jelen­létében addig tárgyalunk valamely probléma lehetséges megoldásáról, amíg az illető ki nem jelenti, hogy épp ebben a pillanatban jutott eszébe, mit kell tenni. Ezután már sajátjának te­kinti az ügyet.” Petra Woidt (NDK—KS) Változó árarányok Amennyiben szembesítjük a még ér­vényben levő adórendszer hosszú időn át bírált jellemzőit — a nyereséghez viszonyított magas adószint, a feldol­gozási fázisokban halmozódnak az adók — az általános forgalmi adózás modellszerű leírásából kitűnő előnyös vonásokkal, sajátosságokkal, nem le­het kétséges, hogy érdemes és indokolt egy olyan adóreform megvalósítása, amely nálunk is meghonosítja az álta­lános forgalmi adót. Ez azonban több ókból sem lesz egy­szerű és könnyű. Nem hagyható figvel- men kívül, hogy a fejlett országokban csak a hosszabb ideje működő forgalmi adózási rendszert kellett átalakítani. Nálunk szinte újonnan kell megkonst­ruálni a vállalati adózást, mégpedig úgy, hogy a termelői szféra adói és tá­mogatásai csökkenjenek, egyidejűleg be kell vezetni a személyijövedelem- adót. Ez már nem egyszerűen adóre­form, ezek a változások az árrendszert is megformálják, átalakítják az árszer­kezetet, az árarányokat, az árszinteket. Az adóreformhoz kapcsolódó árvál­tozások kimunkálása már hosszabb ideje folyik, s abban próbaszámítások végzésével mind több vállalat vesz részt. A termelői árak változását két körülmény befolyásolja: egyes vállalati adók megszűnése és mérséklése, vala­mint a támogatások csökkentése. Ezek hatásaként a termelői árszínvonalnak csökkennie kell, mintegy 4—5 száza­lékkal. Az árarányok is módosulnak, elsősorban az energiahordozók, alap­anyagok — feldolgozóipari termékek viszonyában. (Az előbbieké nagyjából változatlan marad, míg a feldolgozój­án terpiékek árszintje 6—9 százalék­ai mérséklődik.) Az általános forgalmi adóról ezek szerint csak szépet és jót lehet monda­ni; kiküszöböli az adóhalmozódást, se­gíti a valós gazdasági értékelést s a be­SVÁJCI EREDETŰ Sokan panaszolják: az egészséges táplálkozás „kellékeihez”, csak körül­ményesen, drágán juthatunk. A szám­lákhoz sok esetben hozzá kell számíta­nunk egy budapesti út költségeit is, hiszen a Natura GT eddig csak a fővá­rosban alapított boltokat. Az pedig már bosszantó, ha egy terméket, ame­lyet talán lakóhelyünk közelében gyár­tanak, csak a fővárosban vásárolha­tunk meg! Jelenleg például csak a Na- tura-boltok kínálják a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat müzlijeit. Az egyre népszerűbb reggeli alap­anyag vajon mikor lesz kapható a Bács- Kiskun megyei boltokban? — kérdez­tük Tóth Ignácnétól, a kiváló eredmé­nyekkel bizonyító vállalat gyártmány­fejlesztési oszfalyvezetőjétől. — Először hadd mondjam el, mi is a müzli; talán vannak olyanok, akik nem ismerik az efféle csemegét — kezd­te Tóth Ignácné. — Termékünk svájci eredetű. A múlt századig a gyümölcs- termelő kantonok lakói vacsorára és reggelire általában gyümölcsöt, gabo­nából főtt kását, friss tejet és diót ettek, mindig az évszaknak megfelelő összeál­lításban. Aztán e remek gasztronómiai összeállítás kiment a divatból. A züri­chi dr. Bircher Benner a hagyományok ébresztésével kívánta leszoktatni pá­cienseit a cukrozott gyümölcsbefőttek­ről. Ajánlotta a régi menüt: egyenek nyersen vagy aszalva mindennap gyü­mölcsöt. Úgy, mint az őseik, tejjel, ká­vezetéshez kapcsolódó árváltozások révén a termelői árszintet is csökkenti? Nem szabad tévedni A d. um ilyen egyszerű. Ezé’ i 1 némi fenntar­tó'' te inele. Aközcl­mii >i; , '»b alkalommal— 1959-ben, iVSU-ban kéri sor a ter­melői árak átfogó rendezésére, s ezek egyike sem hozta a „papírformát”, jócs­kán és felfelé tértek el a tervezett, a vár­ható, a modellszámítás szerinti árszint­től. Ézúttal a termelői árak rendezése, megállapítása során nem szabad „téved­ni”, azárszintcsökkenésbcn felfelé eltér­ni, mert az árrendszer kétszintűségének, a termelői és a fogyasztói árszintek kü­lönbségének egyik meghatározója ép­pen az, hogy mennyivel csökken az 1986. évihez képest—a termelői árszint. (A másik meghatározó, hogy a mintegy 110 milliárd forintnyi fogyasztáshoz kapcsolódó árkiegészítésből, -támoga­tásból mennyit sikerül leépíteni, csök­kenteni.) Az általános forgalmi adó bevezetésé­hez tehát kétirányú ármozgás kapcsoló­dik: a termelői árszintnek — miután az adók egy része kikerül a termelésből — csökkennie kell, míg a fogyasztói árszint minthogy az általános forgalmi adó ebbe a szférába csoportosítja át az adók egy részét — emelkedni fog. Az adó­reformhoz kapcsolódó ármunka jelen­lek júniusi fázisában az 1988. évi fogyasztó szint kétszámjegyű. 10— 12 százalékos növekedése vahV/inüsít- hető. Ez természetesen még változhat s nemcsak árrendszer- és ármechaniz­mus-okokból; a fogyasztói árszint ala­kítása gazdaságpolitikai, sőt politikai döntéseken is múlik. Garamvölgyi István Következik: III. Mennyit fizet a lakos­ság? sával és olajos magvakkal keverve. Ez az étel kapta a Müesli nevet, ami a német Mus szóval egyezik meg, és ká­sát jelent. Birchcr receptjei először 1924-ben jelentek meg. A csemege gyorsan meghódította a világot, Ame­rikától Ausztráliáig mindenhol isme­rik. — Mióta foglalkoznak önök az új termék készítésével? .— 1986 elején kerestek meg bennün­ket a Natura GT illetékesei. Azóta kí­sérletezünk azzal, hogy nagyüzemben is előállíthassunk megfelelő keveréke­ket. A szerződéskötéskor abban álla­podtunk meg, hogy a Natura-üzlctck mellett a mi szakboltjainkban is árusít­hatjuk a termékeket. A jövő héten már megkapjuk a csomagolóanyagokat és nagyobb mennyiség gyártására, kicso­magolására is vállalkozhatunk. Vagyis lesz müzli vállalatunk megyei szakbolt­jaiban Kalocsán, Kiskőrösön. Szabad- szálláson és Kunszentmiklóson is. — Milyen a kalocsai müzli és meny­nyibe Jog kerülni? — Keverékeink puffasztott búzaféle­ségeket, feltárt keményítőjű kukoricát, valamint különféle olajos magvakat — mogyorót, napraforgót — tartal­maznak. Lesz mazsolás, almás, kakaós és kókuszos ízesítésű müzlink is. Egy- egy 150—200 grammos csomag, amely négytagú csalad reggelijéhez elegendő 17, 20, illetve 23,50-be fog kerülni. Farkas P. József • A jelenleg raktárként hasznosított épület. (Méhesi Éva felvétele) BANK BANK Az OTP Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága előzetes igényfelmérés és a lakásvásárlókkal történő ELŐSZERZŐDÉS-KÖTÉS ALAPJÁN, A KECSKEMÉT, VACSIHEGY1 ZÖLDÖVEZETI LAKÓTELEPEN fszt + 2 emeletes, 6 lakásos, magastetős kistársasházakhan, ÖSSZKOMFORTOS TÁRSASHÁZLAKÁSOK ÉPÍTÉSÉT TERVEZI: A tervek szerint 68 és 71 m2-es 2,5 szobás, 72 m2-cs 2,5 szobás, loggiás, valamint 75 m2-es 2 + 2 félszobás loggiás lakások épülnek. A befejező munkáknál lehetőség van a vevők egyéni igényeinek kielégíté­sére is. Az építkezés tervezett kezdési időpontja: 1987. III. negyedév, várható befejezés 1989. II. félévben. RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÁS ÉS JELENTKEZÉS: az igazgatóság lakásépítési, beruházási és műszaki osztályán, Kecskemét, Dobó krt. 7. sz. I. em. (Bejárat a földszinti 2. sz. körzeti fiókon keresztül.) 1292 BANK BANK AZ ERFURTI CIPŐGYÁRBAN „Vének tanácsa” • A „vének tanácsának" tagjai megtekintik a cipőgyár idősebb dolgozóinak mun­kahelyét. Joseph Schuth. Paul Herold és Julius Taigel (balról jobbra) között Edith Zöllner, a nőkből álló kollektíva művezetője. Nem kell müzliért Budapestre menni Kalocsaiak az egészséges táplálkozásért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents