Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-20 / 144. szám

Petőfi Népe albuma # E I létének néhány élményét már végighallgattam. A szó szo­ros értelmében hallgattam, mert tőle kérdezni, társaságában szóhoz jutni nem könnyű. Csak me­sél, mesél... Napokat kellene Kis­kunhalason töltenem, hogy minden­ről szót ejtsünk. Pedig nehezen állt rá az újságban való szereplésre. Ké­sőbbi levelében a telkemre kötötte, ha mégis cikk kerekedik róla, jegyezzem meg: nem ő kívánja népszerűsíttetni magát! Mert véleménye szerint: „Ne beszéljen magáról az ember, különösképpen akkor ne, ha már nem előre, hanem hátrafelé kell tekintenie! Érdemeit — ha ugyan voltak — majd jegyzi annak a szűk pátriának a történelme, ahol életét leélte, munkásságát kifejtette. Ezért nem jár elismerés, kitüntetés. A munkát jól elvégezni, a hivatást betölteni minden körülmény között kötelesség.” Hadd tegyem hozzá, Halász Géza eddigi tevékenységére oda kell figyelni. Éppen ezért kértem arra, írjon önmagáról. Az alábbiakban hosszú-hosszú leveléből idézek részleteket. Halasi találkozásaink alkalmával pedig előkerültek a régi fényképek is, melyek közül néhány ezúttal a Petőfi Népe albumába sorakozik. A halasi emlékező „Szombathelyen születtem, értelmi­ségi családból származom. Négyen vol­tunk testvérek. Nehéz körülmények között éltünk, az egyre fokozódó inflá­ció miatt anyagi helyzetünk is romlott. Apámnak még pipadohányra sem ju­tott. Visszaköltöztünk szüleim rábakö­zi szülőfalujába. Ott is szűkösen tengő­dött hattagú családunk, együtt nagy­anyáimmal. Elemi iskolába jártunk. Annyi padsor volt, ahány osztály, va­gyis hat. Délelőtt, délután megtöltöt­tük a kis termet. A nagyobbak — köz­tük én is segítettek szigorú, mégis szeretett tanítónknak. Mindannyian nagyra becsültük őt. Tulajdonképpen ebben a légkörben, iskolában kaptam az első indíttatást arra, hogy gyereke­ket tanítsak, neveljek. A negyedik osz­tály elvégzése után beiratkoztam a sop­roni evangélikus reálgimnáziumba (ma Berzsenyi Dániel nevét viseli), utána pedig minden szülői ellenkezést legyőz­ve fevételt nyertem a soproni tanító­képző intézetbe. Abban a reményben telt el az öt esztendő, hogy a diploma megszerzését követően beléphetek a keresők közé s könnyithetek szüleim és testvéreim helyzetén. A tanítói oklevél birtokában egymás után írtam a pályá­zati kérvényeket. Hiába. Tanyai iskolá­ban szerettem volna tanítani, de kato­• Farad, 1934: A Halász család nai szolgálatot még nem teljesítettem, ezért kinevezésről, megválasztásról szó sem lehetett. Nehezítette a helyzetemet, hogy tanyára inkább katolikus mestert alkalmaztak. Evangélikus lévén, sem a jeles diploma, sőt még a képviselői köz­benjárás sem segített. A hitoktatás szempontja mindennél erősebb volt.” „Lakóhelyünkön, Farádon az evan­gélikus iskola I—IV. osztályát vezető, idős tanítókisasszony gyakorta bete­geskedett. Nyugalomba vonulása után én kerültem a helyére. Délelőtt és dél­után tanítottam a kicsiket, szerdán és szombaton pedig a nagyobbakat, az ismétlő iskolásokat. Ekkor egy kicsit nyugodtabban vártam a katonai behí­vót, hiszen 38 pengő államsegélyt is kaptam. Ez éppen tíz százaléka volt az elődöm fizetésének.” „A harmincas évek végén voltam ka­tona. Egy hosszan tartó fegyvergya­• Győr, 1941: Eljegyzési kép korlat és a felvidéki bevonulás után, végre kaptam állami megbízást, 1938. december 15-én jelentkezhettem abban a kéttornyú halasi elemi népiskolában. A tanári kar az ország legkülönfélébb vidékeiről verbuválódott össze, csak helybeli nem volt köztük egy sem. Azonban egyik-másik »gyüttmentet« — mint például Szüts József özvegyét — már féligmeddig halasinak tekintet­ték. A népiskolai oktatás mellett, pon­tosan tíz esztendőn át tanítottam közis­meretet és rajzot az iparos- és kereske­delmi, valamint a gazdasági iskolában, a gimnáziumban pedig az éneket igye­keztem megszerettetni a diákokkal.” „1942-ben kötöttem házasságot Né­meth Margittal. Ő is pedagógus. La­kást kaptunk, ám nem sokáig örülhet­tünk az új fészeknek, mert 1944 nyarán újabb behívót vettem kézbe. A háború végén amerikai fogságba kerültem, em­bertelen körülmények közé. Amikor el­bocsátottak, Dél-Bajorországból in­dultam haza. Több száz kilométeres, fárasztó gyaloglás, zötykölődés a va­gonban ... A komáromi szűrőtábor­ból Győrön át, feleségemmel együtt, hivatalos írással jöhettünk Halasra. Korábbi otthonunkat teljesen kifoszt­va találtuk, sőt a betolakodott idegen lakó alig-alig nyitott ajtót. A lakást semmilyen áron nem sikerült visszasze­reznünk. Be kellett érni az iskola üre­sen álló szertárával, ahol meghúzhat­tuk magunkat. Nem volt más vagyo­nunk, csak ami a katonaládámban el­fért. Éveket vártunk, mire egy félig kész lakáshoz jutottunk ...” „Ilyen körülmények között jelent­keztem 1947-ben a szakosító tanfo­lyamra. Magyar nyelv és irodalom, tör­ténelem, valamint ének szakon szerez­tem minősítést Budapesten. 1949. no­vember 2-án biztak meg — nem sokkal később pedig kineveztek — iskolám igazgatójává. Az intézményhez csatol­tak nyolc tanyai iskolát és három óvo­dát. Ez a helyzet természetesen további energiát igényelt, a vezetéssel együtt járt a sokszor kibírhatatlan adminisz­tratív és operatív munka. Ennek ellené­re soha semmi nem tudott eltántorítani a pályáról, nem hagytam abba a tanu­lást sem. Elvégeztem a szegedi tanár­képző főiskolán a magyar—történelem szakot. Tengernyi időt emésztett föl az igazgatói beosztás. Mindent egyedül végeztem. Mellékállásokra nem jutott időm. Egyre nehezebben élt meg a csa­lád. Azt is hozzáteszem, a bizalmatlan­ság légköre szinte állandóan bénitotta, megfagyasztotta az életünket. Ha nem adnak erőt kartársaim, ha nem érzem naponta tanítványaim ragaszkodását és szeretetét, akkor aligha lett volna elég erőm a megpróbáltatások elviselésére.” „ötvenhat után jött el az ideje, hogy elmélyülhettem a helytörténeti kutatás­ban. Azóta is ez a legkedvesebb időtöl­tésem. Varga István barátom volt az első, aki a nagy kulccsal kinyitotta azt az ajtót, amely városunk legvastagabb falai között őrizte a levéltári kincseket. Ezek közül elsősorban a protocollumo- kat tanulmányoztam. Barátomtól kap­tam egy Halasi-Nagy-Reiszig füzetet, mely a település történetével foglalko­zik, majd sorra megismertem a többi krónikát is. Kiskunhalas felszabadulá­sának tizedik évfordulójára a legfonto­sabb helyismereti anyagokból összeál­lítottam egy brosúrát, amely 33 sűrűn gépelt stencilezett példányt jelentett az iskolák részére. Nem sokkal később — sok-sok nehézség árán — munkakö­zösségünk elkészítette a Kiskunhalas 1. című monográfiát. A városi tanács ad­ta ki a nagy lélegzetű művet, melyet dr. Janó Ákos, a Thorma János Múzeum akkori igazgatója szerkesztett.” „Nyolc évet a városi könyvtárban töltöttem, majd »munka nélküli« nyug­díjassá váltam. Nem sokáig, mert meg­bíztak a város művelődéstörténi doku­mentációjának gyűjtésével. Nehéz fel­adat volt... Az eredmény: mintegy né­gyezer gépelt oldal és kiegészítőként 179 lap kötetenként részletezett név- és tárgymutató. Akik a sajtó híradásának tükrében kívánnak megismerkedni Ha­las életével, eredményeivel, haladó ha­gyományaival, tehetik, hiszen 30 kötet­ben együtt áll az anyag. Bízom abban, hogy a jövőben lesznek elszánt embe­rek, akik a hajdanán megkezdett mo­nográfiát folytatják, vagy olyan olva­sókönyvet szerkesztenek, amely hű ké­pet ad Kiskunhalas eddigi történetéről. Erre én már nem vállalkozom... Vi­szont a Thorma János Múzeum mun­katársaként továbbra is szorgosan jegyzetelem a városra vonatkozó utalá­sokat, gyűjtöm a helytörténeti értékű dokumentumokat. Számomra mindig ez vol* a legkellemesebb kikapcsoló­dás. Szeretek olvasni, festeni (elsősor­ban portrékat) és sakkozni. Külön örö­mömre szolgál, hogy mindig dolgoz­hattam, s mindig ott, ahol szükség volt rám.” Halász Géza 1958-ftan Kiváló tanár lett, a helyi monográfiában való közreműködéséért Kiskunhalas városért kitüntetést kapott. Az oktatásügy kiváló dolgozójaként vonult „nyugdíjba”. Ez csak idézőjelben értendő, hiszen ma is aktív ember. Borzak Tibor • Kiskunhalas, 1947: A központi iskola tantestülete. (Az álló sorban, jobbról az ötödik Halász Géza.) szabad idő ORVOSSZEMMEL A mozgásszegénység teher a szervezetre Az erőteljes, sok izmot megmozgató, folyamatos mozgás meggyorsítja a vérkeringést, mert a. szív is erőteljesebben húzódik össze és tágul ki. Erőteljeseb­bé válik a tüdő oxigéncseréje is. A szervek telítődnek vérrel, oxigénellátásuk javul és nő a teljesítőképessé­gük. A folyamatos sportolás eredményeként a szív­izom megvastagszik, növekszik a perctérfogat, azaz: az egy perc alatt megmozgatott vérmennyiség. Ez az úgynevezett sportszív, mely a rendszeresen megszo­kott terhelés, sportszerű mozgás abbahagyása után visszafejlődik, megvékonyodik, miként általában a kellően nem foglalkoztatott izmok. Mozgásszegénység, egy helyben ülés esetében az izmok, a szervek vérellátása renyhe, a szív és a tüdő működése felületesebb. A belső szervek általában szintén renyhébben működnek. Csökken a kiválasztás irama, lassul a méregtelenítés és az anyagcsere. A ke­véssé mozgó szervezet korábban és könyebben hízik. A túlsúly terheli a keringést és nehezíti a mozgást, a szervezetben könnyebben és előbb alakul ki érelme­szesedés, mert az azt okozó anyagok a keringésben ilyen körülmények között könnyebben rakódnak le az érfalra. A mozgásszervek is fokozottan terhelődnek. A lábfej süllyedése, az ízületek eltolódása fájdalmat és a mozgás hanyagolását eredményezik. Az említett hátrányok megelőzése a legcélszerűbb. A rendszeres testmozgás vitathatatlanul élethosszab­bító, közérzetjavító, egészségmegőrző. Ez legáltaláno­sabban kocogással vagy úszással biztosítható. Ha az ízületi fájdalmak gátolják a függőleges test­helyzetben való mozgást, fekvő helyzetben is végez­hetnek kiadós gyakorlatokat: lábemelést, karmozga- tást, a nyakizmok működtetését. A szobában lehető­leg nyitott ablak mellett tornázzunk. Általában a mű­ködőképes izomzatot minél gyakrabban el kell látni feladattal. Ez még a szellemi munka végzése mellett sem lehetetlen. Még a napi tízperces intenzív mozgás is komoly érték az egészség támogatásában. A rend­szeres mozgás megszervezése — ha még nem történt meg — nem holnapi, hanem mai feladat. Honti Géza MZ A szója ban, ahol — hozzánk hason­lóan — az egészségtelen táplálkozással is összefüggő szív- és érrendszeri bántalmak, rákbetegségek ma már a halálozások há­romnegyedét teszik ki, nem véletlen a szója- és szójafehérje-fogyasztás növekedése. Ugyanis a szójafehérje minden életfontos aminosavat tartalmaz, egészségvédő, gyó­gyító hatású. Előnyös a tápanyag-összetéte­le, a többi száraz hüvelyesnél kétszer több (40 százalék fehérjét, tízszer több (15—20 százalék) érvédő zsiradékot, olajat és csak feleannyi (20—25 százalék) szénhidrátot tartalmaz. Ugyanakkor 3—4 százalék rost van benne, az élettanilag fontos vitamin-, ásványianyag- és nyomelemtartalma pedig 5 százalékot tesz ki. Fehérjében gazdag: 1 ki­logramm szójalisztben annyi fehérje van, mint 2,5 kilogramm húsban, 12 liter tejben vagy 58 tojásban. Táplálkozási és orvosbiológiai előnye ér­védő, kedvező anyagcsere, testsúlycsökken­tő és rákellenes hatásában nyilvánul meg. Érvédő hatásként a szójaolaj szitoszterin- tartalma 20 százalékkal csökkenti a vér ér­károsító koleszterintartalmát, illetve növeli érvédő koncentrációját. Kedvező anyagcserehatása elsősorban a vér inzulin- és cukorszintjének csökkentésé­ben nyilvánul meg. A mai túltápláltságnak és az ebből eredő betegségeknek elsősorban az emberek ma­gas inzulinszintje az oka. Ezt pedig csak a fizikai aktivitás növelésével, mozgással és az inzulinszintet csökkentő korszerű táplálko­zással lehet leküzdeni. A húsfehérje amino- sav-összetétele ugyanis sokkal nagyobb in­zulinelválasztást okoz és ösztönöz, mint a szójafehérje, és ezáltal a szójafogyasztás nemcsak a zsír- és cukoranyagcserét befo­lyásolhatja kedvezően, hanem ezzel testsúly- feleslegünket is könnyebben le tudjuk adni. Rákellenes hatást a szójabab rosttartalma fejthet ki a rákkeltő anyagok megkötésével haszna és eltávolításával, de ebben a szója kisebb fehérjebontó aktivitását is feltételezik. Konyhatechnikailag a szójalisztet, -pely- het, textúráit szójafehérjét általában egyma­gában nem alkalmazzák, hanem különböző élelmiszereket 10—25 százalékos arányban kevernek, kiegészítenek vele. A sütőipari termékeket a szénhidrátok, a húsipari ké­szítményeket a zsírok rovására lehet szójá­val dúsítani. A sütőipari termékek búzaliszt­jéhez 10—15 százalékos arányban keverve, a fehérjeszegény kenyér biológiai értékén is nagymértékben javíthatunk, és a vele készí­tett termékek nehezebben száradnak ki. Tíz­húsz százalékos keverékben — tojás nélkül is —jó metélt levestészta, tarhonya készíthe­tő. Alkalmas a levesek és főzelékek habará­sára is. Virsliben, párizsiban, vagdalthús­ban, húsos töltelékben a hús, illetve a zsira­dék 25 százalékát is helyettesíthetjük textú­ráit szójafehérjével. Péppé dörzsölve vajat pótolhat, de felhasználható tejtermékgyár­táshoz, a szójatejre pedig tejfehérjére és -cu­korra túlérzékeny gyermekek táplálásában lehet szükségünk. A süteményekben és pu­dingokban pótolja a tehéntejet, finom süte­mény-alapanyagot képez. A Fehérjetechnológiai Tudományos Ter­melési Egyesülés kezdeményezésére ma már nemcsak szójás húskészítményeket gyárta­nak, hanem szójaizolátummal italporokat is előállítanak, testsúlycsökkentés, szív- és ko- szorúér-bántalmak, valamint anyagcsere­betegségek javítása céljából. A MÉM és OMFB orvosszakértőjeként ezeknek orvos­biológiai megfigyelését a Mosdósi Tüdő­gyógyintézet szív- és érbetegosztályán vég­zik. E korszerű táplálékkal nemcsak a beteg­ségek megelőzése, hanem az idült betegek egészsége érdekében testi-lelki és közösségi jó közérzetéért is sokat tehetünk. Dr. Angeli István Tavasz Vacpárov, neves bolgár költő Tavasz című versé­ből idézünk egy strófát Kardos László fordításában. VÍZSZINTES: L A versidézet első sora (Zárt be­tűk: A, M.) 6. Koffer. 12. Csavar alakú kéziszer­szám. 13. Francia katolikus világi pap címe. 15. Krém. 16. Üzemi Bizottság. 17. Magasabb rangú angyal. 19. Egy bizonyos számtani műveletet végző. 21. Portugál és norvég autókon olvasható betűjelzé­sek. 22. Verscsengés. 24. Kenyérsütéshez nélkülöz­hetetlen. 26. Árvédelmi töltés. 27. O.S. 29. Zamata. 30. Labdajáték. 31. Latin-Ameri ka legsűrűbben la­kott országa. 34. Pest megyei város. 36. Él, mint a... a vízben. 37. Megszólítás. 33. Óda németül (ODE.)40. Egyensúlyát veszti. 42.. .. Silvia, Romu­lus és Remus anyja. 46. A második sor (Zárt betűk: S, V.)48. Hazai pénzintézet. 49. Svéd aprópénz. 51. Híres francia gycrmeklap. 52. Mesefilm. 54. A rejtje­les ábécé kulcsa. 55. Bútorrágó. 57. A Közép- Kárpátok hegylánca. 59. Egyik legnagyobb tájkép­festőnk volt (László). 62, Friss, hamvas. 64 Padlás­ról a pincébe. 65. A szaglás szerve. 66. Mely sze­mély? 69 Ahna ; kázah főváros. 71. A rádium vegyjele. 72. Madárbörtön. 73. Létezett. 75. E. SZ. 76. A túloldalon 78. Buda német neve. 80. Talpon levő. 82. Barnaszén. FÜGGŐLEGES: 1. Francia kártyalap. 2. Azo­nos a vízszintes 36. számú sorral. 3. Portugál gyar­mat volt Indiában. 4. Hirtelen nőtt, esetlen gyerek. 5. Nagy szibériai folyó. 7. Nehézipari szakmunkás. 8. Folyó, spanyol földrajzi nevekben. 9. Derékszíj. 10. Ázsiai ország. II. A nagy francia forradalom egyik kiemelkedő alakja volt. 12. A harmadik sor (Zárt betűk: E, L.). 14. Értelem. 18. A rész része! 20. Dunántúli focicsapat. 23. Tói et . ..; Géraldy műve. 25. Ennek a tulajdona. 26. Varázslattal életre keltett agyagalak. 28. Eltünteti a lyukat a zoknin. 30. Kéz­jeggyel hitelesíti a szerződést. 32. Község Ózd köze­lében. 33. „Ülj hitvesem, ülj az. ölembe ..." (Petőfi). 35. Állati hulla. 39. Fizikai képesség. 41. Újság. 43. Gárdonyi színműve. 44. Heves megyei község. 45. Egerész páros betűi. 47. Az. olasz, líra rövidítése. 50. A hefejező sor (Zárt betűk: É, Ü.). 53. Takarékosko­dik. 56. ... Jürgens, neves osztrák énekes. 58. Grú­zia zöld aranya. 60. Művészettörténész. (NÍóra). 61. A csónak gerince. 63. Háztartási eszköz. 66. Kis Katalin. 67. Amerikai szakszervezeti szövetség nevé­nek rövidítése. 68. Rangjelző. 70. Svájci szabadság­hős. 72. Mongol fejedelmi cím. 74. Község Tokod szomszédságában. 77. Az ezüst vegyjele. 79. Egyen! 81. Sakkfigura. H. J. Beküldendő: a versidézet megfejtése. A június 13-án közölt rejtvény helyes megfejtése: A FESTÉSZET NÉMA KÖLTÉSZET. A KÖL­TÉSZET VAK FESTÉSZET. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Oláh Éva. Baja; Ikré- nyi Tünde. Kecskemét; Vén István, Kalocsa; Svendor István, Hetényegyháza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents