Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-18 / 142. szám

1987. június 18. • PETŐFI NÉPE • 5 I A cél kettős, a haszon többszörös CENTRUM -HÉTFŐ, -KEDD, -SZERDA ... Rugalmasan, megbízhatóan — Mivel munkámmal igyekeztem másoknak is használni, így visszate­kintve, azt mondhatom: igen — vála­szolja Soós Márton. — Kecskeméten kevés az olyan épület, ahol az elmúlt hat évtizedben nem dolgoztam volna. Készítettem zugcsatomát üvegházak közé. Elvállaltam a Reáliskola (ma: Katona József Gimnázium), a reszelő­gyár, a színház, a Kodály Zoltán Ének­zenei Általános Iskola és Gimnázium bádogfedését. Ebben a korban, igaz, tetőnek közelébe sem merek menni — de amíg bírok, dolgozom. Csak azt saj­tíztől a paradicsom, ezt követően a dinnye, uborka, tök, paprika és a földi- mogyoró. A termelés valamennyi moz­zanatában részt vesznek a főiskola hallgatói, a vizsgaidőszakra általában a betakarítással is végeznek. A termés túlnyomó részét az iskola kofiyháján használják fel, a felesleget értékesítik. A gyakorlókerti munka végső soron a leendő mérnökök tudásában, a kutatá­si eredményekben s nem utolsósorban: ezek termelésbeli alkalmazásában hasznosul. M. Gyorsuló mozgójárda A világ nagyvárosaiban számos mozgójárda szolgálja az átszállási he­lyek kényelmét. Hosszuk általában nem haladja meg a 150 métert. A jár­dára való rálépéssel, illetőleg lelépéssel kapcsolatos biztonsági követelmények miatt sebességüket óránkénti 3 kilomé­terre kell korlátozni. így a mozgójárda a 150 m-t mintegy 3 perc alatt teszi meg, s ez az utasok zöme számára ide- gesítően lassú. A párizsi metró ezért új mozgójárdát terveztetett, amely az elején és a végén hagyományos sebességgel mozog, de a közbülső szakaszain felgyorsul órán­ként 12 kilométerre, vagyis a szokásos sebességnek a négyszeresére. Az új mozgójárdát átlapolódó lemezek al­kotják. A járda gyorsul, ha az átlapolás mértéke nő, s lassul, ha csökken. Az átlapolás mértékét a felszín alatt síne­ken mozgó vezérlőegységek szabályoz­zák. A különböző sebességű járdasza­kaszok fésűszerűen kapcsolódnak egy­másba, olyan sűrű fogazattal, hogy gyermekkocsik számára is veszélytelen felületet alkotnak. Fokozza a biztonsá­got a járófelülettel azonos sebességgel mozgó karfa. A Traxnak nevezett mozgójárda bo­nyolult szerkezet. 700 000 alkatrészből áll, s kétszer annyiba kerül, mint a ha­gyományos mozgójárda; egy-egy járda legfeljebb 500 m hosszú lehet. Áz új mozgójárda első példánya a párizsi metrót a Les Invalides pályaudvarral köti össze. A megrendelők kézről kézre adják a kilincset. Egy férfi csirkéinek kér önitatót, egy másik a galambjainak. Dr. Török Istvánná korainak találta kidobni lyukas főzőfazekát. Nemrégi­ben elhozta hát Márton bácsihoz javít­tatni. Ma pedig eljött érte, hogy az edényt, új fenékkel tovább használhas­sa. Egy állványon alumínium- és zo- máncos edények. Újraszegecselt fülek­kel, foltozva vagy forrasztva, ezek is gazdáikra várnak. Az idős szolgáltató, hajlott kora elle­nére, hozzáértőn, igen gyakorlott moz­dulatokkal dolgozik. Kezében a szar­vasüllő, a peremező-, a hajlítógép, a gömbölyű és az egyenes vonalú hajlí- tásra való kisebb szerszámok, akárcsak a körző és a vágóolló, ma is engedel­meskednek akaratának. Munkaeszkö­zei úgy hozzánőttek, mint fához a leve­lek. Nehezen szerezte meg ezeket. Mi­után a kecskeméti Kovács Menyhértnél, 1920—23 között megtanulta a szak­mát, 16 éven át spórolt felszerelésére. Fáradságos munka és nem kevés nél­külözés árán nyitott ő is műhelyt a felszabadulás előtt. Addig tízfilléres bucit reggelizett. Ebédre olcsó levesre és főzelékre, vacsorára pedig csupán tepertőre telt neki. — Megérte összehúzni a nadrágszí­jat? Zöldségtermesztés a gyakorlókertben A Kertészeti és Élelmiszeripari Egye­tem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karán az oktatás hetven százaléka gyakorlati, ezen belül a főszerep termé­szetesen a szorosan vett szakmai tudni­valók megismertetésének jut. Az intéz­mény gyakorlókertje — szőlő-, gyü­mölcsültetvénye, dísznövény- és zöld­ségkertészete — azonban nem csak ezt a célt szolgálja. Mint dr. Dohos László főiskolai docens, a zöldségtermesztési tanszék megbízott vezetője elmondta: tudományos kutatásaiknak, kísérlete­iknek is a Kisfáiban, illetve á közvetle­nül az iskola mellett levő kisgazdaság a színtere. Alkalmazkodva a tanév idejéhez, ké­ső őszi, és korai zöldséget termeszte­nek, többféle módszerrel. Ezek közül a lyuggatottfólia-takarás technológiáját a főiskola dolgozta ki. A váz nélküli fóliatakaráshoz csupán az ágyás két szélén kell bakhátat készíteni. Az alag- útrendszerű termeléshez hatvan centi­méter magas vázra, úgynevezett bordá­ra feszítik ki a lyuggatott fóliát. Két ilyen alagút fölé húzzák fel a sátrat — szintén lyuggatott fóliából —- a har­madikféle változatban. A szabadföldi környezetnél kedvezőbb feltételeket te­remtenek ezek a módszerek. A takaró véd a hidegtől — a késő tavaszi fagytól is —, a fólia alatti párás melegben gyorsabb, erőteljesebb a növény fejlő­dése. A kiültetés (helyrevetés) 2—3 hét­tel korábban kezdhető, a termés is kö­rülbelül ennyi idővel előbb érik be, ki­fogástalan, illetve jó minőségben. A hozam általában 25—30 százalék­kal, földimogyoróból kétszer több mint, a szabadföldi termesztésnél. Mással nem helyettesíthető előnye a lyuggatottfólia-takarásnak, hogy nem kíván állandó felügyeletet, mint a ha­gyományos fóliasátor, amelynek ajta­ját szellőztetés miatt időnként ki kell nyitni — különben „besül” a növény —, illetve éjszakára be kell csukni. Váz nélküli takaráshoz egyébként kísérletképpen többféle anyagot hasz­nálnak a főiskola gyakorlókertjében. Az egyik a napfény hatására felbomló fólia, amit természetbarátnak is nevez­nek, mivel a fény hatására szétfoszlik, nem szennyezi a környezetet, nem rontja a talaj minőségét sem. A műa­nyag fátyol több évig újra és újra fel­használható, a papírfátyol ugyan egy­szeri használattól tönkremegy, de az előbbinél olcsóbb. Ezek az anyagok jö­vőre már kaphatók lesznek a szaküzle­tekben. Ami a takarásos termelési technoló­gia költségét illeti: a lyuggatott fóliá­nak például két forint négyzetmétere, hektáronként húszezer forintba kerül • Leendő mérnökök szedik a fejes káposztát a gyakorlókertben. (Gaál Béla felvéte­le) alkalmazása. Ez így soknak tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy egy négy­zetméterről tíz paprika, tíz káposzta stb. ,jön le”, akkor kiderül, hogy a költség darabonként csupán húsz fillér­rel több, mint a szabadföldi termelés­nél. A hozam viszont nagyobb, nem beszélve a korai termék áráról. Március első hetében, közepén kez­dik a gyakorlókertben az ültetést; elő­ször a hidegtűrő növények kerülnek takaró alá; fejes káposzta, karfiol, ka­ralábé, kelkáposzta, fejes saláta; április • A tőke, kalapáccsal és üllővel, ahol Márton bácsi napközben dolgozik. Gya­korlott mozdulatokkal alakítja mester­sége légfőbb anyagát, a bádogot. Azt tartják: bármilyen nehéz a gazdasági helyzet, a magyarok akkor is szeretnek enni. Következésképpen: élelmiszerekre minden­kor költenek, inkább kevesebb ruhát, cipőt vagy más használati cikket vásárolnak. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az eredetileg elsősorban ruházati termékek árusítására specializálódott Centrum Áruházak úgy nyolc-kilenc évvel ezelőtt észrevették: az életszínvo­nal változása szinte azonnal megmutatkozott a forgalomban: csök­kent a ruházati termékek iránt a kereslet. Ekkor még forgalomér­dekelt volt a vállalat, tehát amelyik áruházban lehetett, némi átszer­vezés és átalakítás után azonnal elkezdtek élelmiszert árusítani. A gyors váltás, a gyors alkalmazkodás meghozta a gazdasági eredményt. Élelmiszert is Az új programmal egy időben új üz­letpolitikai elv született: rugalmasan és megbízhatóan alkalmazkodni a piac­hoz, azaz a kereslethez. Vagyis: az or­szág harmincöt — húsz vidéki és tizen­öt fővárosi — áruházában ne csak ru­házati cikkeket árusítsanak, hanem vállalkozzanak élelmiszerek és vegyes­iparcikkek árusítására Tegyék lehető­leg a vevő elé azt, amire vágyik. E fel­fogásra jó példa az Enterprise. Alig két esztendeje a jövő század számítógépe­ként vezették be a világpiacon, s ma már idehaza is megvásárolható a Cent­rum Áruházakban. A gép 128 kilobáj- tos tároló kapacitása már jelzi teljesít­ményét, s előnyeit csak fokozza kedve­ző ára. Hazánkban szokatlan módon környékezték meg a vevőket a forgal­mazó Centrum Áruházak és az impor­táló NOVOTRADE. Az árusítást ak­kor kezdték meg, amikor minden együtt volt: a szervízhálózat, volt tarta­lékalkatrész és már negyven különböző program (szoftver) közül lehetett válo­gatni. Még az eladók is felkészülten várták a vevőket. Külön tanfolyamon ismerkedtek meg a gép előnyeivel, ke­zelésével, üzemeltetési feltételeivel és sok más fontos tudnivalóval. Láthatóan alaposan előkészítik üz­letpolitikai lépéseit a Centrum Áruhá­zak. „Szinkronban az idővel” — har­sogja a szlogen, ami valószínűleg aka­ratlanul, de egyértelműen utal a belső életre is. Több üzlet nyereségérdekelt­ségű lett. Ezek általában csak annyi eladót foglalkoztatnak, amennyire fel­tétlenül szükség van. Ugyanakkor a Centrum Áruházak külön is érdekelt abban, hogy a korábbinál kevesebb dolgozót alkalmazzon. Ily módon ma kisebb létszámú gárda ér el a korábbi­nál nagyobb árbevételt. Hogy mégis szívesen maradnak, annak magyaráza­ta: tavaly 9,7 százalékkal emelkedett a fizetésük; három százalékot a létszám- csökkenéssel értek el. Például a kecskeméti Alkalmazkodtak tehát a gazdasági környezethez. Az alkalmazkodás sike­rét jól példázza a tavalyi esztendő: for­galmuk meghaladta a 15 milliárdot, a tervezettnél jóval nagyobb volt a nyere­ségük, szám szerint 615 millió forintot könyvelhettek el. Bizonyítva: a nyolc esztendővel ezelőtt kialakított üzletpo­litika —jó. Azóta sorozatban eredmé­nyes évet zártak. Többszörösen kiváló vállalat a centrum Áruház, birtokolja a Kongresszusi Vándorzászlót, a Mi­nisztertanács és a SZOT Vándorzászla­ját. Azt gondolná az ember, a sikersoro­zat után elfogytak a tartalékok, képte­lenek lesznek nyereségüket fokozni. Másként vélekedik erről Kaszás Kál­mán vezérigazgató: biztató ' ő negyedév van a hátuk mögött, fogal­muk meghaladta a tervezettet. És van­nak még tartalékok, elsősorban a legfi­atalabb áruházak. Ózdon tavaly befe­jezték a rekonstrukciót, a kecskeméti áruház sem nyújtja még a maximumot, és a kispesti centrum is tartogat még „meglepetéseket”. Utóbbi jó ideje va­sárnap is nyitva tart. Érdekes tapaszta­lat: a hét utolsó napján nem élelmisze­rért térnek be a vevők elsősorban, sok­kal inkább ipari és ruházati cikkeket vásárolnak. Úgy tűnik: családi prog­ram lett a vasárnapi vásárlás. ' lyilván a vidéken élők is örülnének, ha a Cent­rum Áruház számukra is lehetővé ten­né a vasárnapi vásárlást. Éles verseny Komoly terveket dédelget a vállalat. Felújítják az egri centrumot, Miskol­con ötezer négyzetméterrel gyarapítják az alapterületet. Új áruházat kap Ka­posvár és Sopron. Mindkét helyen 1988-ban indul a beruházás, a négyezer négyzetméteres üzletet két esztendő alatt kívánják felépíttetni. Valószínű­leg egy évvel később, azaz 1989-ben Székesfehérváron és Pécsett is hozzá­látnak egy-egy új Centrum Áruház épí­téséhez. Az utóbbit úgy alakítják ki, hogy mozgáskorlátozottak is könnyen felkereshessék., A pécsi áruház példa arra is, miként leViet előnnyé formálni a hátrányt. .Baranya székhelyén pince- rendszer húzódik a város alatt. Nos, a vállalatnál úgy vélik, kevés pénzért áta­lakíthatják és raktárként hasznosíthat­ják a pincerendszer egy részét. Vallják a centrumosok: a kereskede­lemben vitathatatlanul jelen van az éles verseny. Valóban meg kell küzdeni a vásárlókért, hiszen a lakosság jövedel­me korlátozott. A vállalat rendszeresen vizsgálja piaci helyzetét, tapasztalataik szerint a legnagyobb vetélytársak, a Skála Áruházak belépése nem csök­kentette az irántuk megnyilvánuló ér­deklődést. Ennek ellenére továbbra is érvényben marad a Centrum elmélet: rugalmasan és megbízhatóan alkal­mazkodni a piachoz. H. T. lHa Kecskeméten vagy Kiskunhalason jár, keresse fel a MALOMIPARI SZAKBOLTJAINKAT: 1575 I Soós Márton bádogosmesternél Ha lyukas a fazék, vagy hiányzik a füle . . . Egészséges, korszerű táplálkozás Úgy járnak az emberek a 82 esztendős Soós Márton bádogosmester műhelyébe, mint a jó kereskedőhöz. Az idős kisiparos tán az egyetlen a kecskeméti Jókai utcában, aki nem mondja senkinek: „Hiánycikk, kérem, nem kapható!" Vagy: „Nincs rá kapacitásom!" A boltokban állandóan kaphatók, ÉTKEZÉSI BÚZAKORPA, ÉTKEZÉSI BÚZACSÍRA és további mintegy 70-féle gyorsan elkészíthető alap­anyag és félkész termék Választékos, diabetikus termékkel, díjmentes szaktanácsadással állnak a KEDVES VÁSÁRLÓK RENDELKEZÉSÉRE A Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szakboltjai: Kecskemét, Wesselényi utca, Kiskunhalas, Felszabadulás út 18. NYOLCVANKÉT ÉVESEN IS DOLGOZIK! • Udvardi Józscfnc egy épülő házra csatornát választ. (Tóth Sándor felvételei.) nálom, hogy már nem mindenkinek. Nem futná az erőmből... Arra viszont futja, hogy 82 évesen is, találékonyságára jellemző jó megol­dással lepje meg az embereket. Beázás ellen olyan, kétrészes kéményszegőle­mezt tervezett, amelyet bárki, bárhol könnyűszerrel felszerelhet. Csupán azt Az üzletben külföldiek is megfordul­nak. így nem véletlen,, hogy Kanadá­ban , vagy az NSZK-ban Soós Márton hurka- es kolbásztöltőivel is „vizsgá­zik” — bizonyára jól — a kecskeméti kisipar. Megbecsülést és tiszteletet érzek az idős mester, a kihalófélben levő bádo­gosszakma e kiváló művelője iránt, akinek szakmaszeretete éleslátással pá­rosul. Kikísérve az ajtó elé, útravalóul figyelmembe ajánlja: — Nézze csak ott, átellenben, a gyógyszertári központ tetejét! Tíz éve kell előtte megmérni: hány fokos a tető lejtése. Ezt a végfalhoz és a tetőre illesz­tett két-három arasznyi alumíniumcsík hajlásúból lehet megállapítani. Most is itt van, átvételre vár egy ilyen — méret­re szabott —, fülöpszállási tiroli tetőre készített szegőlemez. lecsúszott két cserép az ereszcsatorná­ig. Még nem igazították meg. Azonfe­lül, hogy ez balesetveszélyes, az esőtől korhad a léc, ázik a gerenda, s a házba is bejuthat a víz. Nagyobb törődéssel megelőzhetnék a későbbi — akár 80 —100 ezer forintos — épületkárt. Két cserépen múlik. Nem érné meg valaki­nek a tetőre fölmenni és megigazítani a cserepeket? Soós Márton félti a szép, régi épüle­tet, amelyen egykor talán ő is dolgo­zott. Kohl Antal Mire jó az éles szem? Birkafejősajtár és csirkeitató Birkafejősajtár, közvetlenül a bejá­ratnál. Dunántúli juhászok rá a vevők. Szemben répavágó. Tököt is lehet vele reszelni, ezért sokan keresik. Kisgazda­ságokban helyettesíti a drága — és nem is mindig kapható —, hasonló célra gyártott gépet. Bádogputtony! Mintha valami régen feledett szakmatörténeti gyűjtemény lapjairól „lépne le” műa­nyagoktól jócskán megváltozott vilá­gunkban. Hattyúnyak. Enélkül a — hajlított — cső nélkül nem folyna le az eső a tetőről a levezető csatornán ke­resztül. Oromfalszegély, kéményszegő- és esővédőlemez, külön gallérral vil­lanybevezető- és tetőantenna-tartó cső köré szigetelő fedőlap, ablakpárkány­szegély, szellőzőnyílásokra kúpfödél stb. Ha csak egy is hiányzik ezekből, hamarább kikezdi az időjárás a háza­kat. Csodálom a fecskefarkú tetőabla­kot és a villák kiemelkedő részére való torony tetődíszt. Akár egy múzeum, egy szakma gazdag múltú tárháza, olyan Soós Márton bádogosmühelye. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents