Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-17 / 141. szám
r 1981. június 11. « PETŐFI NÉPE » 3 dr. Latos István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese f,Találkozni, emlékezni jó’* Kecskeméten, Laki teleken, Kiskunma jsán, Kunszcntmikló- §on — sorolhatnánk tovább a helységneveket — rendszeresen és mindig nagy sikerrel szervezik a településről elszármazott, a közélet más-más területen tevékenykedő és gyakran hazajáró tudósok, politikusok, művészek találkozóit. Méltán közkedveltek ezek a rendezvények, hiszen nincs hatékonyabb ismeretterjesztés annál, amikor a messziről jött előadó nemcsak a tárgyalt témát ismeri jól, hanem a közönségét is. A Dunavecseiek Pódiuma ankétsorozat vendégeként nemrég dr. Látos István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese tartott előadást a párt káderpolitikájáról. — Több Duna melléki faluban la Jó Ismerősként emlegetik. Melyik települést vallja hazájának? —- Solti vagyok: a Meleg-hegy völgyében születtem- Családom ma is ott él. A községházán dolgoztam, onnét küldtek 1949-ben, mint munkáskádert jegyzőtanfolyamra Budapestre. Gyakornok Monoron lettem. — Rövidesen Ismét a aolti síkság községeiben tevékenykedett .. — Monorról a Belügyminisztériumba kerültem, 1956 őszén — leszerelésemkor — visszahívtak a szülőföldre. Szalkszentmártonban voltam tanácselnök. Ezután kerültem Soltra — a községi veze— tőtestület helyettes elnöke lettem —, majd a pártapparátusba: a dunavecsei járási pártbizottság első titkárának választottak. Még egy községet azért megemlítek, ahová rendszeresen visszajárok: Tass. Pihenőidőmet töltöm rendszeresen a Kis-Duna partján— Mégis, melyik települést írja belső „naplójában” végig nagybetűvel? —• Solthoz nagyon sok — főleg gyerekkori — emlék köt. De aktív munkásságomra gondolva leginkább a dunavecsei éveket szeretem visszaidézni. A község akkori státusza — járási székhely volt — még 1971-ben megszűnt. Vagyis csakis az emlékezeté, ami ott történt. Izgalmas, érdekes időszakot éltem át: a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt a legfőbb feladatunk. Remek, elvtársi, baráti alapon szerveződött munkahelyi kollektíva volt itt ekkoriban a járási-községi apparátusokban. Igazán eredményesen lehetett dolgozni. Jól jellemzi a „csapatot”, hogy miután megszűntek a . járás hivatalai, minden vezető és munkatárs felelős beosztásba kerülhetett. Szeretettel emlékszem például a már elhunyt dr. Boza Józsefre- Vagy Búza Dezső barátomra, aki Dunavecsén tanácselnök. Kiskunhalason a járási pártbizottság első titkára volt. Aztán Perczel Jánosra, aki most a TOT-nál dolgozik, de még hosszan sorolhatnám a neveket: Túri István, Horváth József, Oláh Tál... — Hogyan emlékszik a ..falusi” járásközpontra? — Közeli kapcsolatban voltak a vezetők. A családok összejártak. Nemcsak a munkaidőt, hanem a hétvégét Is együtt töltöttük. Jól Ismertük egymást. Erős volt a kötődés, a bizalom. Ha kimentem Kunadacsra tsz-elnök- választásra. Perczel János elment Soltra ugyanilyen ügyben, nyugodtan intézkedhettünk, mert tudtuk, munkánk egyetértésre talál a kollégáknál- Ez nagyon sokat jelentett... — Milyen jelentősebb munkálatokra emlékszik ebből az Időszakból? — Nagyon nehéz kiemelni egyiket vagy másikat. Egy első titkár akkoriban Is számtalan helyen segített, szervezett. Nekem például emlékezetes feladat volt a szalkszentmártoni tsz-szervezés, amit ketten, Mayer Imre, akkori járási tanácselnök-helyettessel készítettünk elő, a helyi vezetők és aktivisták bevonásával. A fejlesztéseknél, építkezéseknél sajátos problémák jelentkeztek. A körzet városhiányos, kisfalvas vidék, így a kommunális fejlesztés, intézményi ellátottság fejlesztése sok-sok problémával járt. Akkoriban indult — igen döcögősen — a falusi ipartelepítés- Mi ragaszkodtunk a lehetőségekhez, mert a túloldalon, a dunaújvárosi építkezések már javában folytak. Apos- tagról, Szalkszentmártonról és Vecséről reggel és este négyszer fordult a kishajó. Olyan sokan jártak át a néhány év alatt megszülető ipari nagyvárosba. Figyelni kellett: ne fogyjon el a falu. Aki akar, itt is találhasson munkát. — Nem került összeütközésbe önben a pártvezető és a lokál- patrióta? — Belső konfliktus nélkül ment a helyi iparszervezés. A szomszéd város vezetőivel gyümölcsöző munkakapcsolatot alakítottunk ki. Nem gondoltunk arra, hogy akadályozzuk az embereket az átjárásban- Tudtuk: az első szocialista város a nemzet közös ügye. Ha kellett, segítettünk is az ottani párbizottságnak a munkásszervezésnél. Az más kérdés. hogy akkoriban nem volt „Ilyen széles a Duna, mint ma”. Több közös Ugye volt a két településnek. Ügy tudtuk: Vecsénél épül majd az új híd. Jobb volt a közlekedés Is. Természetesen igyekeztünk szocialista városunk építőinek kedvező életlehetőségeket teremteni a Bács-Kiskun megyei oldalon— 1969 áprilisától az MSZMP Központi Bizottsága apparátusában dolgozik. Oj munkahelyén tudta hasznosítani a községekben szerzett tapasztalatokat? — Igen. Egy-egy intézkedés előkészítésénél sokszor gondoltam arra: hogy fogadják majd a soltl, vecsei, apostagi kommunisták ... Ügy érzem, gazdagon rakott tarisznyával indultam a fővárosba ... — Ma milyen szakterületen dolgozik? — Az MSZMP és a tömegszervezetek kapcsolatával foglalkozunk. Osztályvezető-helyettesként irányító és ellenőrző munkát végzek. Hozzám tartozik a megyei instruktor-, valamint a szervezéspolitikai alosztály. Az utóbbi a párt belső életével összefüggő kérdéseket, a vezetőszerep, a pártegység, a munkastílus problémáit vizsgálja. — Végezetül egy más témáról. Ügy tudom, mindvégig tagja maradt a Dunavecsei Horgászegye- sületnek. Sőt évek óta küldöttként képviseli a dunai horgászokat az országos választmányban — A szenvedélyem is a Dunatájhoz köt- Harminc éve járok horgászni Tassra. Kezdetben persze még több volt a hal és kevesebb a vendég... Aztán ott vásároltam telket, s ha időm engedi, örömmel ülök ki a stégre ma is. Gyakran találkozom régi ismerősökkel, barátokkal. És nemcsak ott: rendszeresen részt veszek a Bács-Kiskun Megyei Baráti Kör fővárosi és megyei rendezvényein- Találkozni, emlékezni jó •.. Farkas P. József JÚLIUS 4-ÉN: nemzetközi szövetkezeti nap Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége felhívást bocsátott ki a nemzetközi szövetkezeti nap megünneplésére; a szövetkezeti szolidaritás hagyományos nemzetközi ünnepére július 4-én kerül sor, sorrendben ezúttal 85. alkalommal. A felhívás kiemeli, hogy a tavalyi szövetkezeti kongresszusok nyomán a mozgalom mindhárom ágazata megújulva kezdte meg tevékenységét. A kongresszusi viták. Is kifejezésre Juttatták, hogy a magyar szövetkezetek hasznosan szolgálják tagjaik társadalmi-gazdasági érdekelt, tevékeny és megbecsült szerepet Játszva szervesen Illeszkednek a népgazdaságba. A mintegy 4700 szövetkezet a nemzeti jövedelem negyedrészét állítja elő. A szövetkezetek és társulásaik a mező- gazdasági termelésből 69, az Ipariból 17, a kiskereskedelmi forgalomból pedig 36 százalékkal részesednek. A lakossági szolgáltatásoknak mintegy felét végzik. A szövetkezeti elveket alkalmazó különféle egyszerű vállalkozások száma gyors ütemben nő, és már meghaladja a 40 ezret. Jelentős szerepet töltenek be a szövetkezetek a közös vállalatok létrehozásában is. Munkájukat mintegy 500 regionális társulás és 60 országos hálózattal rendelkező termelési rendszer segíti. Megjelentek a szövetkezeti bankok és kereskedőházak is. A felhívás hangsúlyozza: a gazdasági feladatokat a szövetkezetek tagsági kapcsolataik erősítésével és demokratikus döntési rendszerük továbbfejlesztésével oldhatják meg. Érdekük a társszövetkezetekkel, valamint az állami vállalatokkal való együttműködés fejlesztése, összefogásuk erősíti az ország intézmény- rendszerében fontos szerepet betöltő területi és országos szövetségek munkáját is. A dokumentum végül bejelenti: a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, amelynek megalapításában a magyar szövetkezeti mozgalom már 1985-ben közreműködött, az idén ősszel hazánkban tartja központi bizottsági ülésszakát. Az eseményre a világ minden tájáról több mint 600 küldöttet várnak. HÁTIZSÁKKAL A SÁRKÁNYOK ORSZÁGÁBAN (2.1 Jünnan, az örök tavasz hazája Kujlin mesevilága után Jüiman tartomány fővárosa, a több mint kétezer esztendős Kunming volt úticélunk. A majd’ kétmillió lakosú Kunming 1895 méter magasan fekszik a tenger szintje felett, a Jünnan-kujcsoui platón, Délnyugat-Kínában. A Tianchio- tó partján elterülő város és külterületei 6500 négyzetkilométernyi területet foglalnak el, és lakói között 12 nemzetiség található meg, köztük a legismertebbek: a Han, a Hűi, a Ji, a Bal, a Miao és a Hani. Kunming megközelítése utunk legnehezebb, legtöbb megpróbáltatással járó szakasza volt. A Kujlin—Kunming közötti távolságot a gyorsvonat két éjszaka és egy nap tette meg. Repülőre a rendelkezésünkre álló szerény anyagiakból nem futotta, hiszen egész negyvennapos utunkat fejenként 160 dollárból kellett fedeznünk. így aztán a Kínai Vasutak legalacsonyabb osztályán, a „hard sit”-en („kemény ülés”), európai számára teljességgel elképzelhetetlen tömegben, mint halak a szardínlás dobozban, gyötrődtünk. Mindezek ellenére nagy örömmel érkeztünk meg a város modern szállodájába, a Kunming Hotelbe. Mi természetesen nem •az előkelő lakosztályokban, de még csak nem is az átlag szobákban laktunk — erre nem volt pénzünk. Jó kínai szokás szerint ebben a szállodában is kialakítottak egy részt a kispénzű diák turisták számára. Ezt a lakhelyet itt dormitorinak hívják. Ezek a dormitorik talán — a hátizsákos fiatal turisták ismerik — az európai ifjúsági házaknak felelnek meg. A Kunming-Hotel- ben ez a legfelső, 14. emeleten van, és 10 jüanba ikerül éjszakánként. Jünnan tartományt az örök tavasz hazájának nevezik. Kunming évi középhőménséklete 15 Celsius-fok, a januári havi középhőmérséklet 7,8, a júliusi 20 Celsius-fok, tehát nagyon kicsi a hőmérséklet ingadozása, még a nappal—éjszaka, napos—esős idő viszonylatában is csak 10—15 fok. A várost a virágok tarka változatossága jellemzi egész évben. Camellia, magnólia, Rhododendron és a különféle rózsák a legismertebb kerti virágok erre, de nagyon kedvelt és elterjedt az éjszaka nyíló jázmin és a begónia is. Kunming Kina rohamosan fejlődő metropolisai közé tartozik. A város jelentős iparral, mezőgazdasággal és kulturális, üdülő-, pihenőlétesítményekkel rendelkezik. Van Itt fémfeldolgozó ipar, erőmű, gépgyártó és vegyi üzem, jelentős az építő- és a textilipara. Tizenegy egyeteme és kollégiuma, 205 középiskolája és 1155 általános iskolája van, a helyi egészségügyi ellátást pedig 19 kórház szolgálja, majd 14 ezer betegággyal. A város rendkfvül tarka for- gatagú, széles, modem sugárútjait sudár fasorok szegélyezik. A központi, régi, girbe-görbe utcácskák alkotta részen hullámzik az embertömeg a maszek elárusítók roskadozó standjai előtt. Piac az egész városrész. Az áruellátás bőséges és minőségileg is jónak mondható. Trópusi és mérsékelt fl» Taoist» templom as Alvó Buddha-hegy oldaliban. övi áruk tömkelegé cserél ít*t gazdát. Harminc forintnak megfelelő összegért 4—5 kilónyl banán kapható, a ml hosszú, fehér retkünk megfelelője pedig néhány fillér, és Itt félméteresre Is megnő. A városkörnyék változatos kirándulási lehetőségeket kínál. Legfontosabb ezek közül a 340 négyzetkilométeres Tianchi-tó partján magasodó Xlshan vagy Nyugati Hegyek Parkerdő, 15 kilométerre a várostól. A tó keleti partjáról nézvést kibontakozó alakjáról Alvó Buddha Hegynek vagy az Alvó Szépség Hegyének Is nevezik. A hegység 40 kilométer hosszú és 2500 méter magas. Leglátogatottabb része a Sárkánykapu ösvény, amelyet a tó partján függőlegesen 300 méter magasba törő sziklafalba vájtak. Itt a séta szó szerint szédületes élményt nyújt. Az erdő fái közt csodálatos buddhista templomokat találunk, mint amilyen a Hunting és Talhua templomok. AZ EGYIK MEGTÁRGYALTA, A MÁSIK MEGVITATTA, A HARMADIK ÁTÍRT, A NEGYEDIK VISSZAÍRT, AZ ÖTÖDIK HATÁROZATOT HOZOTT, AZ ÉRDEKELT FÜTYÜL AZ EGÉSZRE Egy szemétügy hulladékai Az ÉDOSZ megyei titkára 1983 tavaszán higiéniai vizsgálatot Javasolt a Bács-Kiskun Megye! Állami Húsipari Vállalatnál. (1987- töl Duna—Tisza Közi Húsipari Vállalat.) Kérésére a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Állomás 1985. április 17-én ellenőrizte a vonatkozó előírások betartását. Felhívták a vádiéi at figyelmét a csatornahálózat sürgős felújítására. (Ez azóta megtörtént.) A rendeletszámok kihagyásával szóról szóra Idézem az ellenőrzésről készített, az ÉDOSZ megyei bizottságának 1985. má~ Jus 14-én megküldött tájékoztatás befejező szakaszát; ELSŐ KÉRDÉS „Az üzem szomszédságában a Kiskunfélegyházi Városi Tanács az állategészségügyi és élelmezés- ügyi előírások figyelmen kívül hagyásával létesített szemétlerakóhelyet. A ___számú rendelkezésie k szerint az üzem kerítésén kívül, a kerítéstől számított 50 m- es sávon belül nem szabad olyan anyagot (hulladék, szemét, trágya stb.) lerakni, vagy tárolni, amelyben a rágcsálók és rovarok elszaporodhatnak, vagy amelyek az üzemet bűzzel, porral szeny- nyezhetlk.” Látszólag előzékenyek a tanácsadó utoísó sorok : „A szemétlerakóhely megszüntetését a vállalatnak kell kezdeményeznie a városi tanács illetékes szakigazgatási szervénél.” Érthetetlen számomra, hopp egy megyei illetékességű hatóság miért nem közvetlenül kér (utasít) egy városi — hivatalosul — szakigazgatási szervet. Akkor is helytelenítem ezt az eljárást, ha érvényes rendelkezések szerint járt el az állategészségügyi állomás. MÁSODIK KÉRDÉS A húsipari vállalat gyorsan intézkedett: egy hét múlva azzal a kéréssel juttatta el a megyei ellenőrző állomás levelének másolatát a városi tanács közegészség- ügyi és járványügyi osztályához (helyesen: felügyelőségéhez), hogy szerezzenek érvényt az abban foglaltaknak. A másolat másolatát küldte el a városi tanács közegészségügyi, járványügyi felügyelősége a városi tanács vb műszak.! osztályának 1985. június 7-én. Egyben tudatták, hogy az előző napon közegészségügyileg megvizsgálták a városi szeméttelepet. Megállapításaik lényege: már megtelt a Csólyosi út menti lerakodóhely, magasabb az út n tjénél „A Költségvetési Üzem főkönyvelőjének tájékoztatása szerint az elmúlt év őszén rendezték ezt a területet, azonban kerítés hiányában újra leöntözik (leöntik? H. N.) engedély nélkül a szemetet. A telepre felügyelő dolgozó tartózkodási helye a területtől igen távol esik, és főleg az éjszakai órákban nem tudja figyelemmel kísérni.” iMit csinál a felügyelő, ha az . említett okok miatt nem tud felügyelni? Miért fizetik? HARMADIK KÉRDÉS A városi tanács végrehajtó bizottsága 1985. szeptember 11-én hozott, 73/1985. vb számú határozatának 3. pontjában elrendelte: „Meg kell gyorsítani az Al- latforgakni és Húsipari Vállalat területe melletti szeméttelep megszüntetési, záróréteggel való ellátási munkálatait. Határidő: folyamatos. Jelentési határidő: 1986. december 31.” Jöttek, mentek a levelek, vastagodott az Irat- és a szemétréteg. Közben az AHV (Állami Húsipari Vállalat) a tanács műszaki osztályának elvi hozzájárulásával elhatározta, hogy a szeméttelep egy részén sportpályát alakít ki. Ezért tízezer négyzetméternyi ingatlanrészt tartós használatba vettek a tulajdonos Lenin Termelőszövetkezettől. A sportpálya kialakítását — a vállalat igazgatójának a városi tanácselnöknek címzett, 1987. május 7-én kelt levele szerint — nem kezdhették meg, mert a tanács költségvetési üzeme mindmáig nem zárta el beton támfallal, újabb szeméthegyek csúfoskodnak a húsipari vállalat közvetlen közelében. (Közben a megyei tanács végrehajtó bizottsága is foglalkozott a vállalat és a városi tanács vitájával.) Miért kell ennyi helyen megjár tat ni egy napnál világosabb ügyet? NEGYEDIK KÉRDÉS Az 1987. május 21-én tartott egyeztető tárgyaláson a városi tanács képviselői kerekperec közölték. hogy nincs pénz a beton támfal elkészíttetésére, de azonnali hatállyal leállíttatják a vállalat kerítésétől számítva 100 méteres területen a szemétlerakást. 1987. május 25-én a Duna—Tisza Közi Húsipari Vállalat rendészeti osztályvezetője az alábbi jelentést küldte igazgatójának. „Utasítására május 21-én 11 óra 15 perctől, 22-én 18 óráig megfigyeltük a városi szeméttelepre szemetet szállító járművek forgalmát. Ezen időszak alatt a következő járművek adatait jegyez-' tűk fel.” A listán 67 adat szerepel. Legtöbbször — negyvenötször *— a költségvetési üzem szegte meg ét költségvetési üzem képviselőjének ígéretét. De itt szórta le lovas kocsijáról a szemetet Szabó Lukács fuvaros, az UZ 49-24 számú személygépkocsi tulajdonosa, a műanyaggyár lovas kocsi- jav az építőipari szövetkezet gépkocsivezetője, a HP 45-66-08 rendszámú autóhoz beosztott honvéd ... • Lapunkban is szívesen közölnénk az érintettek és az érdekeltek'.válaszát arra a kérdésre, hogy mi a véleményük a környezetvédelemről úgy általában, a megállapodások betartásáról, az állampolgári, hivatali fegyelemről speciálisan. HetUl Nándor A várostól kissé távolabb található Kína egyik nevezetessége, a lunani Kőerdő, a Ji nemzetiség Lunant Autonóm Járásában. A Kőerdő 26 ezer hektáros területéből 80 hektár van megnyitva a turisták előtt, és a látvány valóban lenyűgöző. Erdőben járunk, ahol a fákat kőtornyok sokasága helyettesíti. Amerre és ameddig a szem ellát, 20—30 méteres kőkolosszusok, oszlopszerű kődarabok nyújtózkodnak az esős égbolt felé. A terület egy részén gyalogösvények vezetnek a Kőerdő kőfái között, melyek teteje díszes pavilonokkal van megkoronázva. A sziklák alatt kis barlangok, üregek képződnek, közöttük pedig apró tavacskák zöldellnek. A hatalmas mészkősziklák között még a trópusi mennyiségű monszunesőzés ellenére 1» ezrek keresik a felüdülést. (Következik: Tali, a Bal főváros.) Szabó Odón A KISZ KB PÁLYÁZATA KÖZÖSSÉGSZERVEZÉSRE A KISZ Központi Bizottsága Ifjúsági közösségek, szabadidős társaságok alakítását kezdeményezi. Várják olyan közösségek jelentkezését, amelyek — elsősorban a kistelepüléseken és a lakótelepeken — társadalmi összefogással jönnek létre, településük közéletének, hagyományőrzésének, n lakosság egészségesebb életmódjának és kulturált szabadidő-eltöltésének érdekében. A KISZ KB kulturális osztályánál (1133 Budapest, Kun Béla rakpart 37—38.) 35 év alatti fiatalok, baráti társaságok, KISZ-szervezetek Jelentkezhetnek, amelyekből néhá- nyan — 2—3 fiatal — vállalkoznak ilyen társaságalakító, közösségszervező feladatra. A jelentkezőiknek a KISZ KB néhány napos felkészítést szervez. Ennek során jogi, gazdasági és szervezési tájékoztatást kapnak vállalkozásukhoz. A benyújtandó pályázatnak tartalmaznia kell a jelentkezők nevét, életkorát, iskolai végzettségét, foglalkozását, munkahelyét, lakcímét, települése közösségi életében eddig betöltött szerepét. A felkészítés helyéről, idejéről levélben kapnak értesítést. A pályázatok határideje 1987, szeptember 30. A felkészítést követően létrejött társaságok 1987. december 1. és 1988. szeptember 30. között pályázhatnak a KISZ KB egyszeri anyagi támogatására, ha rendelkeznek a vállalt feladatok elvégzéséhez szükséges személyi feltételekkel, és ha a támogatás felhasználásával tehetőségük van az önfenntartásra. Az elnyerhető összeg maximum 100 ezer forint. A pályázatokat a KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa fiatal népművelők munkabizottsága bírálja majd el.
